Ki
Ül m
4. OLDAL
KANADAI MAÖYAR i^UNKAS
Tor0nf4». Onfarfo. Ssembaf, 1935, Okfób,
Tudományos Szakasz
BÉLYEGEK ÉS A TÖRTÉNELEM
Egy kicsiny, íogazoit papirosznégyszögre rányomtatnak valami szép, színes ábrát, jelképes rajzot vtgy embert, értékjelzést és egy országnevet és az értéktelen pápirósdárabka a világ egyik legbecsesebb tárgyává, postábélyeggé alakult át. Mai napság ápóstab^lyg sokfajta vonatkozásban nélkülözhetetlen eml^éri szükséglet. Nemcsak pénzérték, a postai díjlerovás, intézményes észköze, hanem hatalmas gyüjtőszenvedély tárgya és müvelődéstörtéTieti dokumentum is. Mert nem történhet valami a városok, nemzetek életében, hogy azt postabélyegekben valamiképen meg ne örökítsék. Ha egy elhalt nagy-' ság emlékét ünneplik, ha egy kiállítást, egy kongresszust nyitnak meg, ha valami nevezetes ócenánrepülés hozza lázba a világot: az eseményeknek megmarad a nyoma az újonnan kíbo-csájtott bélyegsorozaton. A bélyeg aztán bekerül a gyűjtők albumába és történelmi emlék lesz belőle, mely halott szavak helyett eleven mozgalom,képriportokban számol be a múltnak ne vezetés dolgaii-<51.
A lett posta nemi-ég bélyegsorozatot adott ki, amely az emberi repülés káprázatos iveléső pályájáról mutat be határköveket az ókor emberéhek lelkében felvillanó gondolattól a megvalósulásig. Ikáros még viasszal összerősitett madártollak-ból tákolt magának szárnyakat, hogy a sugaras magasságok felé lendüljön. De Ikaros csak az ókori hellének képzeletében élfc és megszemélyesítőJQ volt az ősi sóvárgásnak.
Évezredekkel később, a 15. században, egy hosszú hajú bölcs elgondolkodva hajolt tervrajzai fölé, melyeken különös alakú, denevérszárnyu gépek, légcsavarok, ejtőernyők körvonalai bontakoztak ki. Leonardo da Vinci, a nagy polihisztor, már kereste az eszközöket, hogy az ember megszabadíthassa magát az anyaföld kötelékeitől, melyeket egyre súlyosabb, nyü gösebb tehernek kezdett érezni testén.De ez csak vagy háromszáz esztendővel később sikerült, mikor a francia Montgolfier testvérpár rájött, hogy a meleg levegővel töltött szövetgömb magától felszáll. 1783-ban hagyta el először ember által épített és embert szállító légi jármű a földet. Charles francia fizikus később melegített levegő helyett a nagyobb felhajtóerőt szolgáltató hidrogénnel töltötte léggömbjét, melyet róla "char-]iere"-nek neveztek el. Az ősi bilincsek széttörtek! Az ember a léggömbben megtalálta a kék azúrba vezető lajtorja első fokát.
Most már lassanként nekilódult a haladás kereke. Jöttek az erőgépek, a kormányozható léghajók! Először Gifard mester otromba gőzkazánnal világító gázhólyagja esetiett-botlott Párizs egén, majd szárnyrakelt gróf Zeppelin alumínium borda " ju óriása. Aztán megjelentek az embert emelő sárkányok és 1903-ban a Wriglit testvérpár kezdetleges fatákolmánya esetlenül, bukdácsolva, egy hajitógép segítségével fellendült a levegőbe. 16 km-es sebességgel 260 métert futott be, de ez a szöcskeugrás volt a repülőgép diadalmas pályájának kezdete. Aki még ekkor sem hitt benne, hogy az ember megszerezte hiányzó szárnyait, azt meggyőzte hat esztendővel később Blériot győzelmes csatornarepülése, ami akkor semmivel sem számított kisebb teljesítménynek, mint ma egy óceánfeletti átkelés.
A világkörüli és óceáni rajrepülések korában már lassan lassan a legenda aranycsíllogásu fátyola szövi be az úttörők munkásságát. S századok múlva, mikor már csillagok fognak vágtatni ezüstszínű hajón, ezek a bélyegek egy porlepte album ból előbukkanva, talán a szárnyaiért küzdő ember eposzának megéneklésére fogják buzdítani valami távoli idők valamelyik Ilomérosát.
Irodalorhkezélp bh^
Klubunk központja a közélínúnlt-
IllTA: TtJKK MIÍflALY
Nagryon kevöset beszélünk roi magyar munkilsok erről a kérdésről és még kevesebbet teszünk az üzemi szervezőmunkában. Igaz, eredmény máris, hogy a magyar szervezetekben legalább beszélni kezdenek a szakszer vezetek támogatásáról. De megáll-Imtunk a beszédnél és az erkölcsi támogatásnál? Határozottan nem e-lég csak beszélni á szakszervezeti kér désröl, mert ezen..fájó sebet nem lehet beszéddel gyógyítani.
Angol nyelvű szervezőink nagy gon dot fordítanak a szervezés módjaira; Készek akármilyen uniót adni a mun kasoknak a kompáni unibnon klyUl. Nagy eredményeket értünk el egyes helyeken, de különösén a nehéziparban sok még a kivánni való, tekintet tel a mai történelmi időkben az uj háborúk és forradalmak elöestélyén, pedig a munkások készén .vannak a harcokra, követelésekre és a szeryez-• kedésre.;,..
Megnyíltak az alkalmak a gyárak ban a szervezömunka számára.A tapasztalat számtalan példákat tud fel sorolni: A munkások komolyan kezdenek foglalkozni az égető kérdésekkel, magának az' életnek minimum programjával, melyet a konunimisták" tárnak a leiférthetöbb kifejezettség-gel a munkások elé.
A mimkások foglalkozna nyomorult helyzetükkel, az urak nagy prö^ fitjával és saját jövőjükkel egy háború alkalmával, melynek világmére-ta küszöbön van. Nagy alkalmak a-. dódtaií á ségélj'táborolc munkásainak .megmozdulásakor .és általában a mun
kásünnepek megszervezése körül. A tömeg kész, csak,helyesen kell őket megközelíteni és Vezetni.. Sokat mulasztottunk
Tim Buck elvtárs kimutatta, mit kellett volna tenni Nyugaton, ahol a leszegényedett nép várja a vezetőket. Nyugaton annyi a, harc, ahány nap.Uj és uj követelésekkei iéipnek elő a mun káspk. Roppant gyorsan kell alkalmazkodni a követelő és harcra kész munkásokhoz. Nem mindig hajlandók azt köyetélni, amit mi elgondolunk és ilyenkor velük kell tartani egy darabig. Néha fél keU.adni egy-egy követelést és ki keU hagyni egyes jelszavakat, mert a körülmények ugy. kívánják.: Baj volt nagyon sokszor, hogy nem tudtíuk mit kell az adott helyzetben tenni.
Nagyon fontos szoros kapcsolatot tartani a tömegeküel. . A mimkásqk-től megtudni, mi fáj nekik legjobban és milyen :változásoka.t szeretnének. A forradalmi nevelést nélkülöző tömeg előtt nem kell tul inésszire metihi, mert nem fognak helyesen és tisztán látni bennünket a .távlatban; Közel kell maradni hozzájuk Ismérv, hűnk kéli bajaikat, kérdéseiket áz általános hangulatot, mert .igy, tudjuk naeg miképeri használhatunk a töme^ geknek az adott időben.
(FOLYTATJUK)
ban felhívást intézett, az összes osztályókhoz, hogy minden osztálynál szervezzék meg a irodalomterjesztö bizottságot. Azonban még vannak osztályok, ahol nem választották meg a bizottságot. Ez észrevehető az iro-daiomterjesztésnél, mert ahol a bízott Ságok meg. vannak választva, ott sok kai nagyobb eredményeket értek el az írodalomterjesztésben.
Az irodalomterjesztö bizottságok szervezetten eredményesebb munkát tudnak elérni, azt bizonyltja Montreal és E. Wlndsor, mely csoportok a legújabban kiadott Mit akar a Kom-mtmtsia Párt? füzetből a rájuk kivetett mennyiséget eladták, sőt még meg is duplázták. Montreal eladott 60 darabot és még rendelt 75-öt. E. Wlndsor eladott 20 darabot és még rendelt 20 darabot. E két tény bizonyítja a bizottságok eredményes mun kaját Az osztályoknak oda kell hatni, hogy minden osztálynál meg legyen választva a bizottság, mely bizottság felveszi az összeköttetést köz vétlen a központtal.
A mimkásirodalom terjesztése e-gyik legrfontosabb tényezője a szervezeti életünknek. A mai társadalmi rendszerben az uralkodó osztály által írott és kiadott irodalom csak az uraikadó osztály érdekeiért és annak megvédéséért iródctt, ez az irodalom a burzsoá osztályérdekeket szolgálja. A burzsoá irók által irott irodalomban sohasem olvasDank olyan dolgokról, mely dolog a munkásosztály érdekeiért íródtak volna. Sohasem olvastunk arról, hogy mit jelent a dolgozóknak a háború, bérlevágás, kilakoltatás és hogy elnyomatásnak és elnyomomak millió ágazata van és mind a munkásosztály ellen. És a nyomor egész sorozatából mindig hasznot, profitot csinál az uralkodó osztály.
A muhkásirodalom a munkásosztály érdekeiért íródik. A munkás i-rók a mimkásosztály napi küzdelmeiről írnak, a munkásosztály érdekeit mutatják be. Megírják az elnyomatásunknak módszereit és eszközeit-a ka pitalista osztály által és ugyanakkor megírják a munkásosztály fejszabadulásának a lehetőségét és eszközeit. A munkásosztály a munkásirodalombői tanulja meg azokat a harcokat, amely harcokon keresztül me^ fogja | dönteni az uralkodó osztálynak az osz, tályuralmat és annak helyébe megala kltsa á*. munkások és parasztok szocialista rendszerét.
Ezért nagy szükség van az irodalomterjesztö bízottságra, amelyek eljuttatják a mukásirodalmat a dolgozó tömegek széles rétegéhez. És a mimka egy szerves részét képezi a dolgozó osztály felszabadulásának. Ma sokkal nagyobb energiával kell terjeszteni a munkásirodalmat mint valaha. Mert az imperialista világ már megtette az első lépést, az első bomba már eldördült. Most készen áll az imperialista világ újra belelökni a dolgozó osztályt egy'rettentő embermészárlásba. A kiút ébbö! a háborúból, elnyomatásból csak egy lehet: a dolgozó osztály szervezett ereje, egysége és" tudása, mely tudás nem engedi meg a dolgozóknak, hogy újra
Társas utazás^
Óhazába november höiapban
IRODÁNK A etH5(ARD—WHITB STAR hajóstársaságok k" , vei november hónajHign társas utazást rendez. Ha ön nu^ür
tölteni a
Részletes tájékoztatáöti a cbgedélyekrc
von;
.yt, jelentkezzen már moáL - ^í'PJtJ ajójegyátrakrár uUcvól,^
adunk."'
F&NZKOLDSS: Előnyös árak. bármely hajóstársaság fiajójára.:
^tpOilízolgálág, — HAJ(
fegyvert fogjanak saját proletár test véreik cllen.hanem a munkások a. kásirotíalomból megtanulják ázt, hogy ki a saját ellenségük és azok el len fogják fordítani a fegyvert.
Haladéktalanul meg kell szervenii az irodalomterjesztö bizottságokat és bejelenteni a központnak, hogy el tudjuk látni azokat munkáslrbdalom-mai, hogy az irodamak eljiissanak a munkásokhoz, hogy tanuljanak és tanulságukkal és szervezetünkkel minél előbb harcot indítsunk a saját ellenségünk, az uralkodó osztály ellen. S Markos, irodalomkezelő .
Coni
Syvcdi esT^özjegyzóCÍ^
il Ticfeet
486Í/2 QUEEN STREET,-WEST"!
)mtQ, ont!
Könyv árjegyiék
Az alant felsorolt könyvek kaphatók a Kanadai Magyar Munkás és Farmer Klub központjában Box 483 G. P. O., Toronto, Ont.
Lenin válogatott munkái 3. 5.
és 7. kötet, darabja----$1.10
Pereg a dob .............. $1.10
Gyarmatok kiáltanak ---- $ 95
Ég a Tisza 1. kötet......$ 65
Ég a Tisza 3. kötet 70
Embervásár.............. $ 70
Hadjárat vége ............ $ 70
Szú ........................ $ 70
Taktika .................. $ 90
Második ötéves terv........- 60
Gamma .................... $ 55
Béta .................... $ 50
Taskend a bőség városa----$ 40
Ahol a dolgozók maguknak
építenek ............ $ 15
Az ötéves terv negyedik éve $ 30 Dalos füzet, a legújabb. (Fel,
fel ti rabjai............. $ 30
Kommunista Kiáltvány .... $ 15 Az első ötéves terv eredményei 22 Polgárháború Franciaországban 22
Nem olyan könnyű.......... 22
Szocialista építés 5-éves terve 22
Leszerelési konferencia ...... 22
Grozni, a diadalmas..........22
Szovjet gyár .................. 22
Beszámoló a 17-ik kongresszuson
(Stalin)................ 22
A II. Internacionálé a proletár
bíróság előtt............ 22
Nem mese................. ... 15
Csak egy négerrel kevesebb .. 15 Hogyan készítik elő a háborút
a Szovjetunió ellen ? .... 15 Védjétek meg a Szovjetuniót! 10
Xra. Plénum................ 15
Az amerikai munkásmozgalom -
csődje.................... 16
Két szovjet gép..............15
Tietek a föld..................15
Részt vegyenek-e a kommunisták ' a reakciós szervezetekben? 08
Fehérterror országa......____v8
A nők kommimizálása és a
szabad szerelem 05 Család és kommunizmus .... 05 Miért csatlakozzunk a Kommunistapárthoz?.......... 05
öszí hadgyakorlat ............ 30
Uj Március frégi kiadás) ____25
Sarló és Kalapács (régi kiadás) 25
Kizártak a pártból.......... 15
Richárd ....................15
Harcos egységfront............ 01
Sárga Wutyák .............. 50
EHsőtanácsmagyarország ____ Í5
Kié 1848?..............____ 10
-A II. Internacionálé bomlása .... 15
Mit akar a kommunistapárt? 10 1935-ös Uj EÍIőre naptár ...... 15
Minden égy dolláros rendetésnéi 10 cent szállítási költségre kiÚdén-dő, vagyis minden 10 , centre 1 «. szállítási költségre. /EÜdikező.esetben a rendeiést nem birjók klkiU-• deni. A fentnevézett könyvekét Ü-tclbe néni küldjük, mivel ujabb rendelést akarunk tenni, amihez pénz kell.
IFJAK AZ URNÁK ELŐTT!
MIT AKAR A KOMMUNISTA PÁRT?
CAFE
találkozód
A kommunistapárt a dolgozó osztály harcos élcsapata, amely párt vér zeti a dolgozókat a küzdelembén, harcokban, bérvágás ellen. A párt mint élcsapat jár elől a harcokbán á dolgozó osztály édekeiért az uralkodó osztály rovására. Ezt az uralkodó osztály, mint osztály nem nézi tétlenül, hanem'minden alka,lmat felhasz nál, hogy. ezt az élcsapatot megsemmisítse. Ebben a imunkában élői jár a kapitalista sajtó, mely a rágahhak miliiőit zúdítja a kontimunisták ellen. A Jtommtmistákát, miit veszedelmes emberéket tüntetik fel a sajtón ke-resztül.iskolákbaa^^^^ az összes kapíta
lista intézetekben. ' v
- A kommunistáknak ezt a támadást vissza kellett verni és meg kdlettma gyarázni a dolgozóknak, hogy á ííö munisták nem a niunkások eilensé|[0{/ mint azt a urádkodó osztály i'féltUiii; tette, hanem a kpnmnmístapárt' a:^pl. gózó osztály felszabadító páttja-Hé^ ezt á támadást vissza lehessen veríil^ szükség volt a sajtóra,; inert^ézéník^ resztül lehetett eljutni a dolgozók ^ les rétegéhez.Ezt mindén munkásnak meg kell tanuhii és tiieg is lékét táí nylni egy ilyen kis füzétböí, lüeljm^ a neve:-MIT •AKAB,'Á:.KOÍ^ TA PAíKT? A füzetet meg lébet rendelni a Kanadai M^;yiur Munkás és Farmer Klub :kö2^ntjában, Box 483 G. P. O., Toronto, Ont. Az ára mindössze 10 cent és ebből: méglehet íár nulni, hogy tulajdonképeh. uülyéh párt a kommimistsípárt. ^ ,
Kanada ifjúsága hathatósan taiiiijelét adta élnia nak mostanában nemcsak az arénákban és választási tÖi gyűléseken, hanem a szervezeteikben, az iskolákban, mü íyeiken: a végletekig gyorsított műhelyekben, a demörá| kényszertáborokban, a teherkocsikban és általában mindé ahol a szétrombolt remények ez^n napjaiban az ifjuság k [pontjai vannak. ,
Bennett, King és Stvevens nehéz helyzetben vannak, az ifjúság szeme előtt tartsák továbbra is a lepelt. Keserűi ben és gúnyban nyilvánul meg sok ezer ifjúnak a magái az iránt a méregkeverés és egyhangúság iránt, amit azé pártok kanalaztak ki nekik.
Bennett az ifjúságot figyelmen kivül hagyva a hatV) sek aggkori segélyéről handabandázik.
King a mindinkább szűkülő világmarketon akarmegfi lő helyet elfoglalni, mielőtt a liberálisok Kanada népének j'i helyzetéről gondoskodhatnának.
Stevens ahhoz a kemény tényhez főtt le, hogy az egyei li jelszava az ifjúság részére: "Go north, young men" és a nadán keresztüli highway bj^fejezése, utak javítása és szí harc a nagy tőkével.
Amint a kiábrándultak lázongó sorege kifejezj, csaki kapitalizmus elleni felkelés lehet az, ami mellé a cáelekei akaró ifjúságnak fel kell sorakoznia, és mindazoknak, életük folyásán változtatni akarnak.
Az 1935 évi szövetségi választás alkalmat ad am,Ú hatalmas ütést adjunk a kizsákmányolóknak és elnyomó
Képzeljük el egy csoport kemény kommunista ésh GCF-ista jelöltet az ottawai parlamentben! Vájjon csak hallgatás volna-e az ifjúság problémája? Nem lenne-eai hatalmas harQ is a.k^nysz^^ ^lÍQi-lesóreJv-Go^
tok árra a forgószélre, ameíyet á haladott gondolkozásuk lamenti tagok vezetnének keresztül az országon!
^^A parlamenti képviselők munkája és ezek nyomán téhő felsorakoztatása az elégedetlen dolgozóknak azoi megszüntetné ezt a roppant nyomort és a bizalom érzését kj tené fel a kapitalisták uralmának ledobására.
A kommunisták programja megmutatja, hogyan lehet megcsinálni. A kommunisták a haladottabb CCF-istákkal zéthétik és vezetik is az ifjúságot és az ifjúság, mely mi vezetést akar, követni fogja őket. .
A forradalmi múlttal rendelkező magyar ifjúság sem radhat bátuli mikor a történelmi idők hívják a tettrekész Sorakoztassiik fel az uj világ formálásra kész forradalmi cosok inellé!
ÉS MINDEN ERŐNKKEL TAMO SUK A KOMMUNISTA ÉS EGYSÉGFRÖNTI CCF-ISTA LÖLTEKET!
Szabad választós
NYITVA
NAPPAt..
283
aSbE ST. TOl
Péhgeí, Iéi^:i;Í5ehkbi^oná
^TOS, GYORS ÁTUTALÁSOK KÁBELDth25 CENT — GYORSKABELSl.OO
1456 GITYjIAijirí^^ MÓimííLALrXjUÉÍ:
JECOTK; ÁFFlljAV^ OKIRATOK, ÓHAZÁI BÉLYEGEK.}
A szovjetifjűságnak nem keli kérr .^.ézoié:. 'Tudok-e megélhetéshez jutni?" ölt ézt kérdézflc: "Mit és milyen helyet .vaiáM:ító,má mégélhe-Ü^reV'r íÁztieéiu kén nékik kérdez-nlök: 'Tliegnöstiihetek-e én valaha?" vágy íVáJJon niulathatok-e egy kis-S|6r''0k Inkább ezt kérdezik: 'ÍMUyen fajta Időtöltést óhajtok is én'legjobban? Menjek tehnlszezni, csőnakáz-iü,--éjtőéniyéugrá8t prőbáhii, sarkvidéki . íeideritésekben vegyek részt, ötb., vvágy bogy kombináljam ezekét?"; Az ö. házaságuknak problémája a;. itUénkhez Üasorilőan többoldalú dé;; nincs békljrőba kötve a gazdaság? i^hézsiSgek'Idbontbatatlan Jiálöjával ttíint itt á miénk. Az élét ezen vá^ lasztékosságá mellett az ut pyitva áll. Szabad a választás! ; *
Ezek az alkalmak ott nem a terme-lőeazközök magántulajdonától függenek mint a kapitalista " Mamokban,'-mely elkerülhetetlenül lefogta, és szét' ^rte az ifjouság alkotó erejét.... Az összes uj, fejletlen országok " a lehe tőségek hazájá"-nak nevezték magukat. De a lehetőséget gúzsba kötöt-i ték ázok, akik a termelőeszközöket el tRilajdonitották. A szovjetföldön, á-, hol mindnyájan együttesen tulajdoriq
>R. N. LANDIS
Sfc w.
sai a tprmelöeszközöknek, a tó gek elé csak a természet forTáaAl az emberi alkotó erök összessége! határt..
Á kapitalista országokban kapcsolat az iskola és az élet | Áfiü'yágy lány elvégez egyJ elszigetelt tantárgyat és kjkeifilj ilétbe "minden tanulást befej Az ifjak a legtöbbször még azts tudják, hogy mit is akarnak ker' mit akarnak csinálni!? Csakr tudnak, hogy előre kell mcnnlj vannak nevelve azért, hogy ^ melyik tőkés állást ajánl fel minden késedelem nélkül készei | gyének azt elfogadni és ahboz ai kaidéhoz alkalmazkodni, ame" legelöször találnak.
i--A^ "szoVjetifjuktől neni iio^ magúkat a muiikaadóawí s
ják. ö rájiikí élv^^ 5g7>nj viiá^ építése vár. ják azt'építeni, nerii azért, BOT 3ok:úgy kii^ánjáki' hailem atórt," kzWyiilmék: legforróbb gyen bár Választásuk ámWSü^ ne. géológfiá; Va^ gépé? karják 'tolni a vUágot egy vább í^bbán áz iráSybán. maguk választottak.
ihóst 'születnek, és boÚ<«<« ^ ifjak, akik nJost nőnek íe*» unióban, összes épit6j» minden hasznos aspiráciőji* elvtáiraiasságra, «ülturáJ» ^ óbajáik részére nyitt* *l ^tf az ut nem mindég kötmjtt^l ínég mindig, választást. t^=^ harcot,.kivan. De. ezt_ »o» -semmi olyan ellenmondás,^ iyená kapitalista..világ jut osztályrészül..
Toronfo, pnlqrio, S
SAJTÓC
SÓítóber l--én rendeztünk egy si !,t a Hatos uccán levő Munl lm, amely gyűlésünkön lapi jíás, főszerkesztőjén kivül a fa és F. Klub országos titkári L volt A sajtógyülést azért 1 Légybe, mert szervezeteinket in atni jöttek Schaeffer és Ti ársak szervezeteink közpo-15 részben azért, mert valami 1 tiiardmo álnév alatt megbúvó ^(ult szélhámos egy levelet k ;te a Munkás szerkesztőségéhi aljasán köpködött a mt jik ellen és a munkásság sí leUen. A gyűlést meghivókon 1 .be, s alkalmat akartunk ad ; a Lombardikus-lombardikine itt helyben élőszóval, is me, véleményét és álUtása Jtel is alátámaszthassa. Azoi faiii különös hősünk nem biz. telég bátornak arra, hogy a nyi ág előtt is megmondja vélemi Az ilyen lombardinisták ren< at igy szoktak tenni abban a i liitben, hogy a munkásság nei hogy kiről van szó. Gyáva f r Iffiódra csak "tisztes" távölből m< rakétákat pufogtatni. Ismerjü let a hősöket. A másik inditó ó. •az volt a g3rülés;egybehivá3á )gy megbeszéljük a további te et arranézve, hogy init":keu:mé( : a Hiradóval, mivel m^g inin fküldözik a szerkesztőik vágyaid : annak dacára, hogy már vag] »bot küldtünk vissza csomag' lés azóta is küldözik vissza a mu^ J)[ egyenként is. Bs hogy a mun-_ világosabban meglássa, kik-\a érdekeit képviseli á Hiradó í t a Munkás, ezért erre a gyüléi?-hivtuk a Munkás szerkesztő-aeífer munkástársat is.
— Hamilton, (Qnt. —
itember 30.-án este nagy válasz jsyulés volt összehivá az Aréná-. amelyre közel 6000 főből áUó Jiggyiilt össze, A Himáiisz'élé-ívei lett a gjrülés keizdvé'mely jineWése alatt a töníegnék na-i része iilve maradt'3 többnyire \ra idősebb emberek állottak fel.
tt és a kormányában levő töb óbor Jómadár itt is meggyződ-i arról, hogy mennyire, szeretik |Kanada munkástömegei.
etí amikor szólásra emelke-f mindjárt azzal ke^sdte, hogy gye i Ügyetlenül áz' ötéves érdemé-Itezett volna saját maga ittél-Dlcsérte sajátijíái^t és dicsér adát is, hogy milyen'boldog íe^ ' ilyen országnak a népe,; í^ol nte — mindenídnek nyugodt Ilehet, mert egy minden tekintet-Jíazdag országnak a lakosai va-Nem sokáig sikerült azon-Iteld simán foljrtatni a dicséret mert a tömegből több oldal i hangos közbeszólásokkal emlé otet arra, amit öt évvel ez ligért. "Ha én miniszterelnöke le JKanadának, 24 óra alatt meg-em a munkanélküliséget." «rity jxxst around the comer.?'^ or aztán megindult a közbeszó-' özöne, amivel valósággal el-a vén liipokritát; Szemé dták a kényszerkempeket, a 20 ' napszámot stb. ök is száaü-erre, mert' megfizetett embe--t a tömegbe széjelszórlan ültet-jakiknek hivatásuk volt Jelkealtö közbekiáltani, de a klsem-• munkásságot oe talehetett tuí Mindent a szemébe, a Jelen igyekeztek Bennettnek meg-Küldték ötet miniden olyan -^ahoi meggyőződhet arról, rol-J» *)lga van Kanada átlag lakos " Bennett zoagábóliklkelve hogy ő azt csinál, amit ö ^ ö Irányítja "az országot, Tet-r mindig: volt. aki utána íiogy hova irányította idá-
en Bennett egy szóval se -meg, ho^ ötéves'uralma ar f*Ktrájkoknak százai sepertek, :??"adán/ Nem éaüitette.azt az ö utasítására tSrtént a %iJn Regina nccáín. A 9d-as J5^^^ astíBarr Kérdezték, tö l** felelte, amit niár bxmyiazor "íífgy szóról szóra -ugy mondta ■^Ut njtot egy i^ramafon. "Amíg
elnöke leszek Konad^^"**^,
'4
b í