Toronto, pnlario,Szombot. 1935 Öhtóber 12.;''
mimsmmmifmmmmm
KANADAI MÁOYAR MUNKÁS
S. OLDAL.
SAJTÓGYÜLÉS WELLÁNDON
ber 1.-én rendeztünk; egy sajtd 2fct a Hatos uccán levő Munkás-
ában, amely gyűlésünkön lapunk -ánkás, főszerkesztőjén kívül a ^ és F- Klub országos titkára is volt. A sajtógyülést azért biv-égybé, mert szervezeteinket megjöttek Schaeffer és Türk rsak szervezeteink központ-3 részben azért, mert valami Mir; liardino álnév alatt megbúvó >a-rjiult szélhámos egy levelet kül-ie a Munkás szerkesztőségéhez, aljasán köpködött a moz-ellen és a munkásság saj-tUen. A gyűlést meghívókon hir be, s alkalmat akartunk adni a Lombardikus-lombardikinek, itt helyben élőszóval, is meg-véleményét és álUtásait el is alátámaszthassa. Azoq-aiii különös hősünk nem bizo-elég bátornak arra, hogy a nyil-elött is megmondja vélemé-Az ilyen lombardinisták rend-igy szoktak tenni abban a té hitben, hogy a m\inkásság nem hogy kiről van szó. Gyáva frá 'ra csak "tisztes" távölből me-lakétákat pufogtatni. Ismerjük t a hősöket. A másik inditó ok az.volt a gyűlés.egybehiváaá-gy megbeszéljük a további te-t arranézve, hogy mit"! kell még : a Híradóval, mivel még inin-tóldözik a szerkesztőik vagy:ki-annak dacára, hogy már vagy -bot küldtünk vissza csomag-és azóta is küldözik vissza a mun t egyenként is. És hogy a mun-világosabban meglássa, kik-íz érdekeit képviseli a Hiradő s a Munkás, ezért erre a gyüléf-vtuk a Munkás szerkesztő-fer munkástársat is.
, A gyűlést Sproha mimkástá^j^nyi-j szemj^elen gyalázatossággal azt akar iotta nieg üdvözölve á megjelenteket ja beigazolni a cikk irőja, hogy a vö-
5s ismertetve a gyűlés t^rgyát.^
Elsőnek Türk Mihály, klubjaink központi tikára kapott szót, aki ^rtei nesen mutatott rá arra, hogy menynyire nagyfontossággal bir az, ba^i munkások tanuljunk; Beszédében
munkásirodalmat propagálta és beszéde végén Leninnek a mondását i-iézte: "Tanulj! Tanulj! Tanulj, hogy taníthass, mert a tudás hatalom!"
Második szónoka a gyűlésnek Schaeffer,-á Munkás szerkesztője volt xki mindjárt a beszéde elején feltette a kérdést, hogy jelen van-e az a bizonyos iKimbardino név mögé rejtőzött vaJaki, azonban senki sem' Jelentkezett, pedig az "igazságot" égy o-lyan tömeg előtt valósággal élvezel lett volna bizonsritaini, Lombardi^io részéről. Ékkor Schaeffer megyiíá-gitottá, hogy mennyire hitvány, gerinctelen ember az, aki a titokzatosság leple alatt vakondok módjára >buj kálva rágcsálódik és köpköd, de mikor világosságra kellene állania és állításait beigazolni,. akkor senkit sem hivnak Lómbardinonak.
A kommunisták, a munkások nem félnek kimeimi a nyilvánosság elé és felfogásukat tényekkel alátámasztva hirdetni, pedig nem védi' őket a kapitalista rendőrség, sőt! Rámutatott a Munkás, szerkesztője arra is, hogyI Hiradóék is a kommunistákra kiabálják a gyáva jelzőt és ők, a kiabálók, voltak azok, akik nem mertek elmeni-ni a hamiltoni mvuikásszervezetek által egybehívott vitagyülésre, s a Mim kás ott is képviseltette magát. Itt kitért Schaeffer a Híradóban köiíölt munkásellenes cikkek részletes ismertetésére, kezében tartva a Híradó a-zon számát, amelyben vezércikkben
ehurrogták Bennettét
— Hamllton, IQnt. —
ptember 30.-án este nagy válasz jyulés volt összehiva az Aréná-amelyrc közel 6000 főből álló gyiilt össze. A Himnusz'elé-* vei lett a gyűlés kezdve mely íneklése alatt a tömegnek na-része iilve maradt s többnyire az idősebb emberek állottak fel. tt és a kormányában levő töb bor Jómadár itt is meggyzöd-arről, hogy mennyire szeretik Kanada munkástömegei.
ett amikor szólásra emelke-fflindjárt azzal kezdte, hogy gye ügyetlenül az ^ ötéves érdeme-ezett volna saját maga Uaél-Dicsérte sajátmagát és dicsér . is, hogy milyen'boldog le^ ilyen országnak.a népe, aihol te — mindenkinek nyugodt ■siet, mert egy minden tekintetéig országnak a lakosai va-Nem sokáig sikerült azon-seki simán folytatni a dicséret mert a'tömeigböl több oldal Jangos közbészólásokkal emlé otet arra, amit öt évvel ez igírt. "Ha én ininipzterehiöke le Kanadának, 24 óra alatt megfeni a munkanélküliséget." rity just around the comer.?'' _ aztán megindult a közbesió-özöne, amivel valósággal el-a vénhipokritát; • (Szemé t^ a kényszerkempeket, a 20 napszámot stb- ök Is számi-erre, mert megflaétett ember a tömegbe széjelszórlan ültetlek hivatásuk volt jelkesitö at közbekiáltani, de a ktsem-munkásságot ne Mehetett tuí Mindent a szemébe, a jelen Igyekeztek Bennettnék meg-■ Küldték ötetiüinaen olyan ^ ahol meggyőződhet arról, mi-<JoJga van Kanada átlag lakos Bennett m^ból kikelve *ogy ö azt csinál, amit. ő « ö Irányítja az országot;. Ter-mindigr volt, aki utána íiogy hova Irányította idá-
Bennett egy azőval se Jioeg, ho^ ötéves'uralma ar *^jkoknak százai sepertek, ^^'^^áán. Nem emiitette.azt ^ az ö ntasitására történt a ■iVÍTon Regiaaiiccáfa.' A:9d-as ^^^akaszt, amUcor kérdezték tö " ftjöte, í amit= niár'axmyto szóról szóra -ugy mondta ,t mint egy' graÉnafon. "Amíg: elnöke leszek Kanadának,
addig a 98-as törvényszakasz; mindigmegmarad. £n a kommunist^áknak a leghatározottabb ellensége vagyok és ez a törvényszakasz arravaló.hogy a politikai bűnösöket büntetni'lehessen vele." A sok' közbeszólásokra'alig s a legtöbbre egyáltalán nem adotfc választ, hanem sajnálatának adott ki fejezést afölött, hogy Hamiltonban is ilyen fogadtatásban részesült.
Arra is el voltak készűlve,hogy ha valaki sok kérdéssel ostromolná meg ötet,*ugy legyen aki a kellemetlenséget okozókat eltávolítsa a teremből. A bejáratokat a gyűlés kezdete utáA
Xö^^.zászló ,vért takar.
Mi azt kérdezzük a Hiradóéktól, hogy milyen zászlók alatt gyilkolják már 6000 év óta a munkásságot, vö-^.rö3>záBzló alatt? Az elnJult világháború alatt milyen zászlókkal vezet tek a halálba tízmillió embert, talán a vörössel? Nem! Nem a vörössel, hanem nemzetiszin és Szűz Máriás lo bogokkal mészároltattak le mfir szfiz és százmillió embert, amióta van zász ló és vannak vallási vagy politikái há boruk. ; De ezt Hiradóék magastudá-su bölcsészei nem látják. Azt sem látják," hogy naost az olasz tízezreket milyen lobogókkal viszik az abesszin fekete népfaj ellen. Ezek a Hiradóék előtt bölcs és szent cselekedetek és tán még á római pápa előtt is,mert végtelen csendességben van az utóbbi időbén,; ami csendes belenyugvást jelent.' 'Igen, Hiradő társaság, ez igy van és a Vöi-ös zászló országa a Szovjetunió az; egyedüli ország-, amely igazán a béke érdekét szolgálta az u. n. Népszövetségben Is.
És vájjon kik tanították meg a munkásságot arra, hogy harccal lehet győzni? A jelen rendszemek rabló urai tanították meg a munkásságot a harcra és amikor a munkásság harccal akarja és fogja mindazt -visszaven ni elnyomóitól, ami az övé, akkor már vért takar a vörös zászló? Tudjuk, hogy erre nem adják meg a Hiradóék a választ, hanem ravaszul azt mondják, hogy ök irtóznak a vértől. (De nem a munkásvértől.)
"A ^ SZÁZAD KÉREGETÖI
■ Hogy a íHiradóéknak mi a célja, nagyszerűen és kézzelfogható bizonyl tékokkal álátámíísztotta iSchaeffer Semmi más, mint azt a tömeget, a-melj^et már a templomokba semmivel sem lehlet visszacsalni, az újsággal, a Híradóval íp'róbálják kordában tartani ; -Hogy ez nem.fog.nekik sikerülni,' az. csak természetes Jehet és lesz.
'A Munkás nem tagadja, hogy a mfunkásokat neveli arra a forradalmi harcra, amivel^ a munkásság fel tudja magát szabadítani a kapitalista el nyomás^ alól, s mivel ebből a kapl-táli-sta rendszertelenség következtében beállott káoszból ki Uud vergődni égy tisztult légkörbe, a szocializmusnak' légkörébe, ahol nem lesöiek elnyomók és elnyomottak . és ahol csak annak lesz-kenyere, aki dolgozik, fis. éppen ez az, amitől a Híradót szerkesztő papi banda és maga a kapitalisták ingyenélő hada Is a leg-jobhan irtózik: aki un az a Szovjetekben Is ur leime — bizonyára nem félnének attól, hogy uraknak kell ne-
— Bamilton, Ont.—
Egyik reggel a mult héten úgy 8 óra tájban vtűaki erősen zörgette az ajtónak kívülről. Nem tudtam elgondolni, hogy ki lehet a korai látogató és siettem az ajtóhoz s amikor kinyitottam az ajtót, egy jól öltözött em-mert láttam magam előtt Az első pillanatra azt hittem, hogy a segélyirodáról jött ki valamelyik ellenőr, a-zonban az illető nem az volt, akinek én hittem. Egy kéregető volt, aki csaknem imádkozva kért valami ennivalót. oSn sajnálattal mondtam neki, hogy nincsen a háznál seminl ennivaló, amig az üzletből ném hozok s kenyeret sem adhatok addig adril, míg a pék nem hoz, mert a férjem elvitte reggel, ami tegnapról maradt. Amikor észrevette, hogy a férjem nin csen idehaza, egyszerre követelőén kezdett'beszélni és akkor már nem ennivalót kért, hanem egy dollárt a-kart volna kapni s akkor sém akart követelésével felhagyni, amikor el^ mondtaná neki, hogy a férjem a városi segélymimkán dolgozik és onnan mi'ne^m kapunk pénzt, hanem erővel be akart jöiini a lakásba, fin félve az idegentői, nem engedtem be, hanem a szomszédba szaladtam ,s segítséget hívtam s ekkor megmondtam. neki, hogy ne itt akarjon segitségét'kapni, ahol amiugy is szerencsétlen segélyen élők vannak, hcmem ménjen fel a városházára vagy. a segél3drodára. Azt is mondtam neki, hogy így egyénileg az uccán kóborlással nem sokra'megy inkább igyekezzen megtalálni a helyét a munanélküllek szervezeteiben s akkor nem kell az uccán kóborolva kenyeret kérni és a magamfajta szegényt fenyegetni követeléseivel, hanem szervezett erővel a gazdagokat, a munkások munkájának gyÜlölcsét elrablókat kell kényszeríteni a segély megadására.
MUNKÁSNŐK ROVATA
MITTEnONKAHÁBORŰ ELLEN
A háború- és Fasizmus-Ellenes Ligának az Országos Nöi Bizottsága a következőképen nyilatkozik: "Munkásnők és férfiak, ha a világ holnap háborúba sülyed anélkül, hogy ti tennétek valamit a megakadályozására, a felelősség a következményekért a jövő nemzedék előtt titeket terhel."
Ezek igaz szavak és ezek mi a muit évben megalakult Kanada magyar nőkre. A háború nem hodlnap lesz, már itt is van... Ethiópia a
harcoknak a szintere, távol P**^*^'
ban a Fasizmus^ és Háböru-Ellenéa Liga. amely egyik főfeladatának tetto a ligába nőket és Ifjakat beszervezni,
esik tőlünk, de közelről érintenek ben nUnket az ottani események.
Az ethiőipai nép nem akart háborút, pedig őket nevezüc barbároknak, de akart és csinált mészárlást ^ fa siszta fenevad Mussolini azzal a jelszóval, hogy civilizáhü akarja Bthl-óplát. Az ethiópiai nép viszont tilta kozik és védekezik a Mussolini-féle cl vilizáció ellen és teljés joggal, mert hiszen mit nyert az olasz munkásság
eUepték a rendörök. Tudott dolog, hogy ezek a hatalmas vezérek, a :pep., j^k lenni, hanem éppen ellefakezőleg. nettek, stb., csak ugy mernek a nyil--^ök maguk: is követelnék, hogy mindé vánosság elé,-a munkástömegek elé ál nQtt, ugy 'Jegyen, ök minket soha-ni, beszélni, ha megerősített-írendör-í osztagok veszik őket körül s vigyáz-
Uyen ez a mai' rendszer, hogy erős, erőteljes embereket az uccára taszit anélkül, hogy gondoskodna róla, hogy ne kelljen nekik csavargókká, kére-get^kké válni. Rá bízza az embereket a saját szerencsétlen sorsukra, amikor aztán nem tudja vagy nem akar-, ja őket foglakoztatni. Ez a rendszer csak addig becsüli valamire (addig sem sokra) az embereket, amíg magas profitot lehet belőlük facsarni 3 azután mehet egyik szegény a másikhoz kéregetni.
Munkások és munkásnők! Szervezkedjünk harcos szervezetekbe ős szervezetten döntsük le ezt a rabló-rendszert, amelyik csak koldusokat tud ad ni a társadalomnak.
B. T.
a 15-évés fasiszta uralom alatt: nagyobb nyompzt mint valaha, az éhen-hálók és öngyilkosok száma az utóbbi éveiiben megduplázódott, ugyanak kor a szervezkedési és minden demok ratikus jogaiirtób megfosztattak a munkások. Valószínű tehát, hogy Mussolini Bthíöpiában sem azt akarja, hogy a dóigozáknak légyen cipő a lábukon, kapjanak Jobb lakásokat, jo-g:bt és szabadságot.' A fasiszta dlk-tátóniák Eytbiöpiá természeti kincseire fáj a foga, a gazdag földekre, erdőkre, bányákra. Hasonló dolgokra pályázik Németország és Japán és ha Müssolinüiák sikerül bevenni Ethiópi át, bátorkodnak a többi imperialista országok megtámadni.a még megmaradt kláebb független országokat. így mennek aztán bele a nagyhatalmak a háborúba, egsrik sem akarja, hogy a másiknak több jusson a kizsákmányolható területekből. Az- ethiópiai háború világháborút jelent, ha Mussolini nem lesz megakadályozva.
hogy milyen sokat tehetnek a nők eb ben a mozgalomban és ha még • nem tettünk semmit a háború ellen, esc-lekedjUnk azonnal a francia munkás-' nők példájára. Ött a nők nem caü-^ pán támogatják a háboru-cllcnea moz galmat, hanem aktívan vezetnek abban.
A legutóbbi jelentésünk szerint egy hatalmas tüntetést hívtak a háborús halottak sírjánál, ahol esrável Jelentek meg a munkásnők és fogadalmat tettek, hogy mindent élkövetnek,hogy megvédik gyermekeiket egy másik há borútól. Tették ezt akkor.v amikor a francia miniszterek azon tárgyaltak, hogy menjenek-e Miussollnl aegltséjgré-re. Nem fognak menni, a legújabb Jelentések szerintés ahhoz köze volt á francia nők-tüntetésének Is; természetesen többi háboru-ellencs mog-mozdulásaal együtt.
A kapitalisták a háborújukat a munkássággal végeztetik, ez a munkásság tehát az, amely megakadályoz iiatja a háborút, de nem csupán ugy, hogy nem fog fegyvert, Számtalan más mód vaa.arra és nekünk nőknek akik egy része vagyunk a munkásosztálynak, is nagy szerepünk lehet ebben a munkában. Tudjuk, mi történt 1914-ben és hibáztatjuk magunkat azért, mert tUtakozásünkat a há ború ellen nem fejeztük klelég erővel és hatással. . Most még tehetünk sokat a háború ellen, még nem késő.
nak arra," hogy sok kérdést ne adja-
sajnálnának. Mivel ái gyűlésen kellőképen, mln-
nak fel a politikusoknak, mert ahhoz.denkí számára ériietöen be lett mu-
nincsen nekik kellö-tudáöiik, hogy.a-kérdésekre feleljenek;-A kérdésekre való feleletet nem lehet elör.betanul ni, mert a kérdés sokféle természetű lehet 3 annyi feleletet ki. - bir. a íejér ben tartani?.Bennett? .Hogyisne! ök csak ahhoz vannak szokva, hogy amit^ ők mondanak, arra bólmgatni szoknak akár Jielyes amit mondtak akár nem. Azért féhiek, hogy a kommunistákból is lesznek képviselők a parlamentben, hogy nem lehet ott csend^ bén elszunnyadni, mert a kommunista képviselők nem aludni készühiek be a képviselőházba, hanem képviselni azoknak az érdekeit; akik megválasztják őket.
Egy mtmkást, aki többször fogas kérdéseket adott: fel Bennettnek, a rendörök.kivezették a teremből, amire aztán minden piszkot - a Bennett fejére szórtak a munkások a közbe-kiáltásokkaL
Azt hlszemj emlékezetes fog neki maradnia hamUtoni kortesí-gyülés ís, csakúgy, mint a vahconverí maradt. Ilyenek ezek a gerinctelen férgek, a kettesek elől kitérnek és csak a saját dicsérgetésükkelsigéreteiíc leta-gádásával valamint tij hazug-ígéretek mondásával töltik az Idejüket s a nép helyzete szerintük még harmadrendű kérdés sem lehet és nem' érdemes vele foglalkozni. Nem v te lesz addig a-munkásoknak a heljrzetén javítva, amíg: maguk a munkások szerr Vezetten nem: javítanak azon,. s ^ak-kor ís iigy lesz állandósitva; a Javít-Iás.^lxa 'ezt a Idzaákmányolásra alapított rcBdaZert' teljesen eltüntetjük s helyette felépitJUk a szocíáiizmusti
tátva mindkét lap hivatása (a Híradót a saját lapszámai képviselték) a' sajtógyülésén a megjelentek alBr-adóval szembeni teljes megvetésük-.nek -adtak erős kifejezést és a Munkás: terjesztésének erős fogadalmával távoztak.
, . . ... . . . . G. M.
CSAK KÉT HALLGATÓ
iratkozott bé a budapesti műegyetem mezőgazdasági szakosztályára. Tavaly még száz elsőéves volt, idén már csak kettő jelentkezett. .Van pedig két hallgatóhoz 8 rendes tanár és vagy 20 szakelőadó. Torzkép ez: ag-rárország értelmeUen torzképe. ,
Mezőgazdasági nevelésünk különös léytanok'on Jár. Olvasóköreink a magyar föld termékenységét, acélos búzának dicséretét zengik. Mezögaz dasági kiállításokon a nagybirtokosi büszkeség fölhalmozza mindazt a szé pet és jót, amit egy üzletes gazdálkodás-ki tud hozni a mai módszerekkel birtokokból vagy bérietböl; De hol vannak-a képzett, tanult magyar föld művesek Úz^t^lf/íiík vaímak> tanult méhészek és kertészek ? Járnak faluról faiura: hol elegendő a gazdák
LEFIZETTÉK. A
MUNKÁBÓL
Edmonton, iAIta. KMct.' 1, >- John Mellécet,' aki a WORKEB nevü testvér lapunknak volt kitűnő tudósítója, ezen tevékenységéért és mert nem egyezett meg a világnézete a városi foremanéval, a foreman lefizettette a munkából.
Mellec a városi segélymunkán dolgozott s vitába keveredett a hajcsárral névszerint Tom Johns-al, aki régebben Royel Ifőunted pollce volt és most híve a Socíal Credit elméletnek. Tom Johns vad hangon Jelentette ki, hogy akinek nem tetszik a kanadai rendszer, az mehet Oroszországba s még hozzáftlzte, hogy lesz rá gondja, Kogy Mellec odekerUlJön, Azt hiszi a Jámbor, hogy csak tőle függ valakinek a Szovjetbe való. eljfutása.
Levelezd.
szakképzettsége és — anyagi teherbírása ahhoz, hogy a -tehenet kifogás talanül, egészségesen tartsák; hogy; a gyümölcsfákat oköáan ápolják, hogy a- földet' a mezőgazdasági < tudományok xüai szInVölaJán trágyázzák ? A végtelenségig I^tne hasonlókat kérdezni; A választ abban kapjuk meg, hogy • aligr'egy, "maioknyi taezögazd*-sági népiskpla működik az országlian
fol3rtatJák följebb sem,mért amcz*-gazdasági középfokú szakoktatásunk Jóformán egyáltalán nincsen, mindösz sze j|4ílyehfélí£ intézményünk van csupán, fis a felső fokon három gazdasági akadémia termeli a gazdatiszteket, akik azután nem találhatnak megélhetést, V
A műegyetem mezőgazdasági sza-' kosztálya betetőzése kellene hogy legyen a mezőgazdasági nevelésnek. A dán, a norvég:, a svéd földműveset tömegei egyetemi képesítéssel térnek vissza szatja tenjbtcrmelésben, a tojásnak, a vajnak e^Öntetű minőségében, világpiaci hódító erejében. Nálunk ketten iratkoznak be az egyetem mezögaz-das<^ szakára, mert akármilyen kl-tonő szakemberektől tanokiának is, téliesen bizonytalan az lajövöi amit agrár-Magyarorszájg : biztosíthat szá-
A háború ellen
Fort WlUlam, Ont. Szept 30. — Egy kis sikeres- háború és fasizmusellenes gyűlés volt tegnap este itt a Trade and Labor Hallban, mely gyűlést a lUP és a kezdeményező bizottság Port Arthurból hívták egybe.
A gyűlés tórgya egy széleskörtl mozgalom kiépítésének megbeszélése és a hábor és fasizmus veszedelmének megtárgyaláva.
A városi tanácsterem biztosivá lett egy háború-ellenes népünnepély lerendezésére, ainlt november 17-re - határozott él a gyűlés. Erre a háború-el-lenes népünnepélyre, ami egyben tiltakozás Js a háború ellen, meg lesznek szötitva, hogy részt vegyenek vallásos, polgári; nítvikás és tudományos egyesületek is. Úgyszintén mindenféle szervezet fel lesz iBZóIltva, hogy képvl seltesse magát a YMCA termében nov. 17-én.tartandó konferencián, a-hol megszerveződik egy helyi csoiwrt Ja a Háború- és faslzmus-^llenes Ligának és delegátusok lesznek választ va, akik képviselni fogják az ujból a-lakult szervezetet a Torontóban meg tartandó National Congress-en.
Elgy egyéni felszólaló azon nézetének adott kifejezést, mintha a To-rontóban székelő Háború- és Fasizmus-ellenes Liga egy kommunista szervezet lett volna, amit azután A. E. (Smith és mások megmagyaráztak, ami után tovább folyt a gyűlés rendes mederben, >
£gy helyi zsidó tanító dicséretet mondott az BUP üdvös mozgalomban! réaztvevéséért és egyben felhívott minden haladó gondolkozású népet arrai hogy vegye ■ ki a részét ebből a
Helytelen volna azt állítani, hogy itt Kanadában mi nők nem teszünk semmit a háború ellen, amikor gyűjtünk, lapot árulunk vagy házlagltá-cióra megyünk, küzdünk a kapltaliz-; mus és a háború ellen, de nem értjük meg teljesen a tüntetések fontosságát és nem. bízunk annak erejé- ' ben, azt mondjuk sokan: miért men- ■ jünk, amikor nem értjük úgysem a szónokot ? A szónok nem Is azokhoz szól. akik már a háború ellen meg vannak szervezve. A kapitalisták fél nek a munkásság szervezett erejétől. Fogjunk össze minden erőnkkel és állítsuk meg az elnyomók gyilkos had-"^ Járatát.
Tanulmányozzuk a. Munkást, hogy tisztán lássuk a politikusok munkásellenes terveit; hogy. semmi sem találjon bennünket váratlanul és légyen a szemünk a Háború- és Foslz-mus-EHenes Ligán; támog-assuk minden egyes akcióját, népgyülését, tüntetését, ha nem akarjuk, hogy bennünket az 1914^18-aíj háborúnál rettenetesebb pusztítás érjen,
B. Hnlinefrcr
és- amit, elmulasztanak a széles nép-Sras Bzámo leiefező tsmég:ék' számára; azt nem nagyon" számukra^: A protejcclő^, á;ilá^k el
Pénz-segélyt kővefelnek
— Ottawa. Ont. — -
Az emelkedő életszUlcjegletl cikkek árai , a munkanélkülieket arra késztette, hogy a hatóságtól készpénzbeli ficgélyt -követeljenek 25 szá- . zalékos emeléssel. Ezt a követelést ' állították ös8zí egyik gyűlésen, ahol vagy 4 00-an Jelentek meg munkanél-küllek s amely gyűlést a Munkanélküliek Ottawai Szövetsége hívott egy . be a St. Barnabás Hall-ban.
, Nelan, a város polgármestere néhány köztisztviselő társaságában szín tén megjelent a gyűlésen és kijelentette, hogy a készpénzben! segély kl- : fizetésekkel csak vcsz<lclmcHcbbé válna a munkanélküliek helyzete, mert amikor megkapnák, azonnal mennének és Italra költenék a pénzt. Java* solta egyben, hogy esetleg a. segélynek egy részét követeljék készpénzben.
Válaszul a Munkanélküliek Szövetségének egyik tagja kijelentette, hogy a polgármester érvelése mennyire nevetséges éscgytoen rámutatott a városbanl: tarthatatlan Bcgélyálla-potokra. Felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy ha valamit akarnak Javítani a saját helyzetükön, akkor azt csakis szervezetten tehetik meg a ennél fogva Javasolta, hogy mindenki, aki segélyen van, szervezkedjenek bea munkanélküliek szer-' vezetébe és Így megerősödve képesek lesznek a városi vezetőséget kényszeríteni a magasabb és késfepénzbenl segélyek kifizetésére, A gyűlés ugyancsak elfogdott egy
mozgalomban és egyesülten tegyen a határozati Javaslatot a segélyhívatal nép eröa lépést a fösizmus Kanada- aijaa cselekedetei ellen,amennylbcn a ba való betolakodásának meggátlásá- segélyhívatal figyelmeztetéseket füg-
gesztett ki.melyszerint minden scgé-tevélexa. lyen élőnek kötelessége naponta lát-
tamoztatni az é&liniszerutálVányát a segélyirodán. JSllétíkezö esetben a bér ,, bázsegélyt nem folyősltják az Illetőnek,
A tiltakozó.lavááiatoi elfog ■ kirülés, A íwgéljr kövétóltó^
ú\e >«. hogy magosabb; nyomatékot, szerezzenek a Jogoa követelésU^tiick'.
forrtak. Tehát menekülnek a szakosztály tájáról Is, Talán érzJk, hogy a néptömegek széleskörű mezőgazdasági életszínvonalának emelésé nélkül minden felsőfokú mezőgazdasági Iskolázás képtelenségr, torzkép, minden egyetemi kísérletezés beteges tünetek hez vezet, amilyen most 28 szaktanár esete a.két üaUgatővaL