'iíÁ i.iSÖá'' -■y:''f'l Slf^'-■ i;: /üffeí
|j|Í||i|l|Í^^
:•., I
6. OLDAt.
KANADAI MAGYAR MUNKÁS,
Toronto, Onforio^ Szomisiat, 1935 Obf6ber)2.
Moiilcfiflobl Tegyétek hatohnassá
' MEIGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON Előfizetési 3ra:.l évre |3.00;félévre ?1.7ő, Í4évre 90c. Minden levelet^ csekket és Money Order-t az alábbi cimre küldjünk:
„KANADAI MAGYAR MUNKÁS" Box 154 General P.O., Toronto, Ont., Canada.
, EMLÉKEZNI FO0UNK AZ ÁRULÓKRA
1^ UNKASOK VEZETŐI vagy egészen és mindenben a munka IVIsok mellett állnak,yagy árulója a munkásoknak.Kommunis iák megüzenték a CCF vezéreknek, hogy vagy állanak a munkások oldalán és harcolnak azok legégetőbb szükségleteiért, vagy ellenségei á munkások boldogulásának és ügynökei az elnyomóknak. Mindazok, akik a mostani válságos és történelmi napokban nincsennek a széles egységfront mellett, azok e-gyenesen az ellen pártjának segítségére sietnek.
Az a tény, hogy a CCF szervezetből kilépett a renegát iPhilpott kapitány és McPhail kisasszony, bizonyítja, hogy a ÍCCF szervezetekben ott vannak a tőke ügynökei, akik harcolnak az egységfront ellen. A régebbi szakadásoknál is jobban bizonyítja a winnipgi A. A. Heaps CCF képviselőjelölt barát-kozása a konzervatívokkal, hogy a CCF kebelében ott vannak a'munkások ellenségei, akiket a tőkések azért tartanak ott, hogy minden olyan törekvést gáncsoljanak, mely egy erős táborba szervezné a munkásokat.
Nem hiába támogatják Heaps jelöltet a konzervatívok és nem hiába támogatja Stevens Lushkovích volt munkásvezért. Ezeknek a hátamögött ott van, a tőke. Ez nem lehet máskép. Nem tévedünk, mikor ezt állítjuk.
" MUNKÁSOKNAK nagyon kell vigyázni azokra, akik el-hagyták-szervezeteiket. A kommunisták minden lépését figyelik az árulóknak; figyelik azokat, akik kalandorok voltak a szervezetekben és mikor nem sikerült nekik úgy vezetni, a-hogy szerették volna, kiléptek a szervezetekből. Ezeket a zélhámosokat le kell leplezni.
A magyar szervezetek központja leleplezte azokat, akik csak addig akartak vezetni, míg ők mindenki véleményét lábbal tiporva ugy tehettek,ahogy akartak ;míg ugy rombolhattak, ahogy nekik tetszett.
Pusztulásra van ítélve az a közösség, ahol nem merik megkritizálni á' vezetőket. Nincs jövője annak a közösségnek, melyben a vezetők nem értik meg a mondhatni percről-percre változó feladatokat. Akik a legjobban képesek szolgálni a munkások közösségét, azokat kell előre segíteni és amazokat olyan munkába kell állítani, ahol nem árthatnak a haladásnak.
ÁBERHART TEKERT EOYET
A Y.C
A Kommunisták Kanadai Pártjának központi áizóítsájsa ék, az IfiümunkásokSzövetsé f^j
zö Bizottsága közösen ja4ták ki qz.alábbi nyilatkozatot:
itóH^ÁBitN ázfinip
piát és á' békét eíaidjákü tették Kínában 193I
HÁBORU, az emberiség borzalmas tusája megindult.^Itt a háború, az emberiség legnagyobb ellensége. Az olasz fasizmus vad fasiszta hordákat szabáditott a békés ethiópiáiki ra. Bombázzák a békés néger falvakat és a betegekkel teíi kórházakat. Az olaszok ezreit Iiajtja a fasizmus a halálba.; Kegyetlenül gyilkolják az ártatlan négereket, mert az olasz bankárok tömni akarják a pénzeszsákjukat.
A fasizmus háborút jelent, A fasizmus a nagy-tőke leg-reakciósabb eszköze, mely az emberiségre borzalmas katasztrófát fog zúdítani. Megállitani undok rombolását csak a dolgozók tömegei képesek.
Hitler fasizmusa sóvárogva várja, hogy segíthessen. A német fasizmus azzal fenyeget, hogy bevonultatja a háború szörnyét Ausztriába, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba. Japán imperialisták várják az alkalmat, hogy mélyebben mehessenek Kínába és behatolhassanak a Szovjetunióba kelet felől.
A fasizmus az egész világot rettenetes háborúba sodorja, mert a fasizmus a bankárok szolgája. Nekik nem volt elég á mult világháború, melyben 20 millió emberi élet veszett el. A haszon istene többet követel. Követeli most a fehérek és színesek éltét.
UNKÁSOK! Kanadai dolgozók! A béke barátai! Ne-
■A BURZSOÁZIA politikusai értik a tekerést. Aki a munká-sok élén nem tud egyenes politikát vezetni, hanem folyton
teker; az csak a munkások ellensége lehet. Aki teker az hazu-
dik és aki hazudik az gazember.
Aberhart, Alberta tartomány kormányelnöke is tekert e-gyet a politikáján. Kijelentette, hogy most azután már kezdi fi-Scetni a társadalmi hitelt, angolul Socíal Credit-et. OH DE MILYEN TRAGIKUS VICCET CSINÁL A TEKERÉSSEL! A népet csúnyán becsapja, mely egy hónappal ezelőtt azért szava-a;ottrá^ mert hitt neki. Jönnek az osztalékok, de ami eddig relief volt, az lesz ezentúl a "dividend."
Elhatározta Aberhart a szentigét hirdető prédikátor, hogy aljasul becsapja a népet és mostantól kezdve, aki kapni fog egy 5 dollárt érő relief order-t, az kapott Söcíal Creditet. Ugy darabonként, 5 dolláronként fogja osztogatni Aberhart a "társadalmi híteP'-t. Ugyanekkor uj adókat vet kí, hogy a "társadalmi hitel" folyhasson.
KÉT éle van a népbolonditó kardjának. A terv az, hogy a se-gelykíadásokat csökkentsék és ugyanakkor adót emelhetitek. így kap pofont a nyomorult nép két felől, mert be hagyta magát csapni.'
- Nem megalázkodó, nem urak előtt kuporodó, nem alkotmányos, urak engedélyével működő szervezetek vethetnek véget az arcátlan rablásnak,'hanem mílitáns szervezetek. Nem á kapitalista pártok politikusa;! fognak a népen segilteni, hanem a forradalmárok.
- Itt az alkalom Ottawába mílitáns munkásokat küldeni, a-kik már nagyon, de nagyon sókszór bebizonyították, hogy a kapitalisták ellenségei és az elnyomottak barátai.
~. Albertában meg kell választani Mathéw Popovich-ot és az egységfronti CCF jelölteket, akik harcolni fognak azokért, akiket minden percben csúnyán és lelketlenül becsapnak a tőké sek és azok hűséges talpnyalóí.
künk egymásra kell találnunk ezekben az órákban. Szer-, vezkednünk kell a háború és fasizmus ellen, a háborút szervező bankárok, gyárosok, ezerholdasok ellen. '
Ethiópiát meg kell menteni. Az olasz fasizmust meg kell buktatni!
Demonstráljunk a háború ellen az olasz konzulátus előtt. Sztrájkoljatok munkások, ha municióberakásra kényszerítenek benneteket. Állítsuk meg a municiószállitást Olaszországba. Követeljük.hogy a függetlenségért küzdő Ethiópiának adjanak segítséget. Gyűjtsünk pénzt Ethiópía megvédésére.
Jelenjünk meg mindenütt az egységfront konferenciákon és gyűléseken mípél nagyobb számmal. Ébresszük fel a féí-revezetétt munkásokat és szólítsuk őket a béfcéért liarcoldk .tá-| borába. Hozzuk őket harcba a fasizmus ellen. .......
Olaszország népének segítséget kell adni a háborúellenesek küzdelmeiben. A tömegek polgárháborúra készülnek Mussolini megbuktatására és nekünk segíteni kell őket^ ; Ha Ethiópía győz, akkor az olasz nép fog győzni, mert csapást fognak mérni igazji ellenségükre, a fasizmusra. ■ '
Az imperializmus kihúzta a háború; kard ját. A munkások és gyarmati lakosok most egyesülni fognak, ha segiia^üte/őí ket és megdöntik a rablók uralmát az egésze világoTi..>,Viss2a az imperialista karddal a hüvelyebe! Azonnal.akcióba a'háború ellen.
33-ban, ámikoi- Japán élfoglá|ltá Mandzsúriát. Csak a. jétünió követelte mindig kitartóan a békét és Ethiópía füj lénséferét. Védjük még Ethiópiát,; mely a világ békéjének jé és védjük még a Szovjetuniót, niinden dolgozónak h'az^
Az egész világ békét szerető népének egyöntetűen telni kell a Népliga alkotmányának betartását a támadó o| fasiszták ellen. A büntetést követelő szakaszok szerinti; eljárni az o^z fasiszták ellen és segíteni kell a me; félt. ' ?
Kanada népe! Követeljük a brit és különösen a k imperialistáktól, hogy ne menjenek a. háborúba a brit ki mányolási jogok megvédéséért.hanem adjanak segítséget az tatlan négereknek. Ne engedjük, hogy a brit imperiali minket háborúba kergessenek afrikai és Földközi-tengerié keik megvédéséért. Ne engedjük Kanadát belesodorni imperiáífe^á^ háborúba.
KÓMMUNISTÁKl ütött a fasizmus! Folyik a vére az oí . néger elnyomottaknak, mert a degenerált romlott uri dák |így kívánják, mivelhogy nem találnak más kiutat a fo; gató válságból.
Minden erőnké csatasorba kell most állítani. Fel ráznia kanadai tömegeket. Hivjünk demonstrációkat és gásáúnk mindeíiháború-éllénes tüntetést. Sorakoztassuk njiosl azokat, akikben van emberi érzés, akik sajlálják a véi halomra hulló olasz és néger munkásokat. Követeljünk és követeljük az olasz fasiszták letiprását, akik fenevai módjára törnek a békés népekre.
Olasz és néger munkások Kanadában! Egyesüljetek é gyesül Jetek yélünk.
Ishlét felszólítjuk a CCF kubok tagságát, hogy ta velünk. Felszólítjuk a vezetőket a CCF élén, hogy ne árul] ismét el a munkások szent ügyét és ne legyenek aljas Jud a dolgozóknak. Szakszervezeti vezérek ne adják el tagságot, mért meg fogják keservesen fizetni az árulásai
EJgy hatalmas táborba a népet. A háború kérdése m már az élet éa a halál kérdése. A mostani választásokki ponti:kérdése a háború és a béke.
Le !a kapitalista politikusokkal, akik most háborús pi ku^ok'akarnak lennie akik belevítték Kanadát a bor és 1914-r-18-as 'háiborübá;'Szavazzatok kommunistákra, legbábrabfo 4 harcosai: a békének^, szabadságnak, szocialm líák'^Zöval a muiik^ásők s^^^
; ^ ^iyá^ass2un^? a parlarnentbe CCF és kommunista töb högyiiott is iharcolhassunk ;a béke. érdekében, Ethiópía m és &z' olasz fasizmus megbuktatásáért, ••r'j^élcerharcps!többséget a parlamentbe!
ö m m u n i s t a és
A két pórt várasztási bizoHságo fcözf
értelmében közösen hdi^olndk a válasietós^
r
ANAGYIGmő
IJGY ismerik az egész országban R. B. Bennett míniszterelnö V^;^ -köt, mint a nagy és bőkezű ígérőt. De ebben a választási Izüzdelemben annyira kellett már neki Ígérni, hogy csak a vak nem látta, hogy "a nagy ígérő" mennyire hamisít. Egész válasz tási kortes-hadjárata alatt hamisitott statisztikai adatokkal a-kart hitelt szerezni magának. És még ma is sokan vannak, akik képtelenek tisztán látni Bennett urat.
: Micsoda nagyot hazudott Bennett, mikor arról beszélt, hogy azok a kisszámú munkások, akik egy delegációban a parlamentbe mentek; el akarták őt lopni és azután ki akarták kiáltani a proletárdiktatúrát. Micsoda őrült hazugság. Kikiáltani a diktatúrát?! Betetőzte mindezt azzal a hazugsággal, hogy a Szovjetunióban 30 millió (nem kevesebb) ember halt éhen. Ezt Montralban állította R. B. Bennett. rA CÁRI tisztek hazudtak ekkorákat. Bennett üzletet akar csi-ttálni a nép butaságán. Igazán ökörnek nézi a francia mun kasokat Bennett. De voltak ám Montrealból francia munkások a SattívjetemiÓban éa azok megmondták az igazat.
BRT A: DEZSŐ TAIHAS A küszöbön lévő választás újból próbára fogja tenni a munkásosztály összetartását. .Mint a múltban ugy a jelenben is hatalmas Ígéretekkel jön nek a nép elé a burzsoázia által támo gatott pártok jelöltjei. Hogy a mun kasokat könnyebben megtéveszthessék, a kommunisták által használt jel szavakká! lépnek a nép elé, mivel ma guk is belátják, hogy a nép az azon-naU radikális változás hive lett. A-zonban minden .demagóg Ígéretük dacára, a mimkástömeg belátja, hogy csafe>munkásjelölt harcolhat igazán a jogaiért, mindjobban belátják az egy ségfrontban rejlő eröt, amellyel a munkásság már több izben sikeresen visszaverte a burzsoázia támadását.
Az elníult municipal választás Windsorban fényesen bizonyítja,hogy a munkások egysége mennyire gyöze delmeskedbeük a hurzsoázia jelöltjei felett. Ezért a konununista választási ' bizottság mindent elkövetett, hogy a CCF-et támogató munkásokat megnyerje az egységfirontnak, ami si került is. A CCP választási bizottsággal való tárgyalások során megegyeztek a következő 5 pontban, amit a CCP jelölt aiiss Alice White magáévá tett, hogy harcolni fog a meg-valósitásáért.
Munkanélküli és társadalmi biztosítás ....Jogerőre léptetni olyan társadalmi biztosítást, mely elégséges jövedelmét biztosit munkanélküliség,, betegség, baleset és öjggkor esetén. Anyagi a-lapdt á gazdagok "jöviédelmének foko zatos megadózásából kell teremteni, de a munkások keresetéből ne legyen leszámítolva soha egy cent se. -Semmi olyan intézkedést ne fogannatosit-son a kormány, mely a szegények jö védelmét nyirbálná meg.
2. Béres életszínvonal Jogerőre léptetni olyan intézkedést.
ta, hogy a kommunisták nem egységbontók, mint ahogy azt á, munkás. Ság ellenségei szeretnék beállítani. Mi támogatunk minden olyan mozgal-inat, ami a-munkásság érdekeinek a 2negyédését:tiizté ki célul, de éz nem l^iiraU a c^^ ..iuuK ..ftíiadá^
jffl',''ámikbr' az egységfröntteí ideje alatt,
látóááh ^ inünkásiság' ■ érdekeiért e- ' gyezaéget kötünk; a kiüönbözö munr káfi^jftgs^gal:-rendelkező szervezetek kel,, a, erejét ,'próbáljuk
összpontosítani.;. ;
ség érdekében soha semmit nemi de nem is tehet, mert ö a bu szolgája és azt kell tennie, anüts saját és gazdái érdeke mefkóTf Itt már kiábrándultak amu liberálisok politikájából az dinul alatt; vagyis Mr. CroU minis'
;yína^^ I4^én; a naun
kasok <egymá3t^^^ közösén-fog
io^ hai^
íehl BÍs»njÍt6k eíre ú! t. hő 7.^n es-
te jDttegtartott Uberáíls gyűlés, ahol ha. munkások választási jelszavai
talmas tömeg előtt I^urrogt^
beláttak, Siogy ez a hagy ^
magőg csak Igémi tud, de á munkás-
^ A wíndsori munkások ^ fójgják az egységfrontot, sMelye?| Tcsztm elősegiük a jogaikért cot^ A CCP vezérek ellenzÉ resztül megkötött egységfroi zelmes lesz éppen ugy, mint az* inunicípal választás, ha noí tunk a félrevezetőkre, a I tikusbkrá. Tegyük
tassnk meg a burzsoázia ^ gytok.münkásjelölteket a ]
IȎ.V '
mely biztosit annyi munkabért, mely böl tisztességesen meg lehet élnLA munkanapok rövidüljenek a bérek csökkentése nélkül, mert qsak,Igy e-melkedhet a tömegek életszínvonala.
Megsemmisíteni a segőlytáborokat, melyek most katonai felügyélet áUítt állanak. Megszüntetni az: erőszakos kilakoltatásokat, erőszakos ; árverezést és az otthonok elkobzását, adóhátralékok miatt.
A munkásoknak legyen szabad lyan szervezetekbe tömörülni^ meiyé^ ket znaguk választanak ; magukműt. Legyen szabad sztrájkolni, piketelni és ne erőszakolják a munkásokat tár sulati szervezetekbe (Company ^ní on)- , ;
3. Demokratikus jogok megvédése
Biztosítva legyen a szabadszölás,-szervezkedés,' gyülekezés; Jegyen meg semmisítve a <SecUpn 98^ és noliideh más munkáseUenes, törvénjraztóászi mely a múlások szabad mozgSsát korlátozza.
4. Ázonn^i segélyt a farmeréknek
AzonnaU rendkívüli segélyt adni a farmereknek vetőmag formájában.
Hosszú lejáratú kölcsönöket a farmereknek, alacsoiv tóanattaL ;:
A szegényf annerek;, ad<^gáit, eltörölni és terményeik .erőszaljbaC^ kobzását megszüntetni,- jnletőtt ia mer tisztességes . megélhetésé Uiztó-sitva nincs. ' íjn^^ niegmáxim
5. Akciót a báboru és tu^znilts íellen }• téíoö/tóitiélyTst 4^ vMénáéiíyelc égy kissé
Megalkuvást neniis^ zök ellen, akik"Kanada;^^ egy inásik: jmperia^stÁ^ ttál)^^ karják sodorni.' Egy^téttcs yést a municiószálUtők-eUcoi.^'^^ sizmüs inlnden megnSrilatínKS^ .elloi egységes;föUépé3t^^;.^^^^^^^^;^^^^^" ' • Ezen öt pont a konuniudstaiyálasz
A buza ára még: csak alig érte él az egy dollárt lág tőkései máris lépéseket tettek, hogy a termelők vaiai^ egy kis ijobb bevéléthez nel jü 'keséknek^ Irelljehm
isétlégeá araohahás: követkie^ ne menjeneK
nlyekl ' árf
Auszi^áliátóh ínár hivtkíáit^
rállamhán
tási programbői lett :kivéyé. és ezen öt pontért'szaraznsJ^::ak^ munkások a C5CP pártra. • v -Ez az egységfront pjra 'bebizonyitot
Reméljük, hogy a francia nép nem olyan ostoba* hogy hazugságokra fog szavazni. Reméljük, hogy Fred Rose a parlamentbe kerül. Reméljük, hogy az egységfírontí CCF és más munkásjeloltek nyefni fognak.
. . , _.^ét,f i)U?5árÓl. ^^(rasa-i
ajacsönyabb ái% melysz ^ tenm,^
k>k:^ég3Íerériy^bbí kpriílntói«rek^^^^m^^ líessénekj afelől hallgatnak.
Ugy látszik, ezt a gondot a tőkések a kominí
hagyják!
ti jelöltek meé^ gozók igazi képiHeélőinekiliogS^a^tőtó lyében le tudják xántlani^iei^^^ ják kényszentemíia;^
helyzetének megjobbitását. ^ aMEKI^
yALASlSZIÚflMC^i^
^ egyeden het€nk< liáromszor megjeleE
magyar nyévu la]
Kanadábaüt niely a dídgozók érdekében küzd
bOLUME VI. ÉVFOLYi
(unkásokésparas tok a vörospa-rancsnpkpk
jleoíeavzést tesz a Pn da a hodsérecp rana-ielzéséihez
[ Hoszkva. — A Szovjetimió kom i.pártjának hivatalos lapja ravda a Vöröshadseregben adott lésekre a következő megjej ;tett#:
|gl hadsereg magasabb rangai s időkben az .uradkodó-osztályl ak. Nem lehetett máskép, m I kifejezte mindig azt, hogy a hi
■ kiket szolgál." \;JL Vöröshadséreg parancsnol íDtén az uralkadö-osztályhoz tart , mely a Szovjetuniót nríJjar i a nép fiai. A mi katonai veze' k a népből jönnek; miihkások és i ok gyermekei. A klevi na korlatokon a/^ paráncanok 1 a nép fiai vollaűt,3 ai^^ _ _yá^munkáscst^ ffl százaléka - paraszfccé&l^dökból: tl ki, kiknek izUliei ma kirfíeki kflin dolgoáííűc" .
|, Jgy tehát a Vöröidiadaereget a g Bunkások és kotíeMiV :faimei«k Á íayUk. A földbirtokok ís tóp^^ '": mindig azt mondták a ja'éipné
csakis a magaisafeb'né^pó I jöhetnek jó parártémökök/' . I ,A munkások ellensége egyszer n e, amikor a bolsevikok eíkezdt ztokből és gyárimunkásokból ] > a parancsnokokát. Ma a kai ; már kénytelenek belátni,hof I jbobévikek nagyszerű . vezérgJÉW; á munkásokból és páraMi
elyésztéseti <léq^
Addis Ababa. —• Ismét; q>ilapok ripörtfereii hogy az : olaszoktol. Rómában ezt Ethiópía voltaképen:^ pöével hagyják el csapatai. -Brit napilapok riporterei Ei Mából jelentik, hogy a yá
^py. A harcokban rengeteg c m katona lelte'halálai aki p^a*elkeseredett tiégéii^^ősáí m lemészároltak. A négereknek 1
P*;a.hatottja,-: f.m
UOZDUI. AZ iOI*Á£Q^;Kin^
|J^<>la8z követ LuigiV^ ;|^«Jtőzött az addl»^=atóí»al?ötís pincéjében és" <niAaii kijanni^:in% hlrií iian-^ M l»gy akik élmientek á hafitn gjbfeton^gbaa éirtek A któí:
azt üzente sieti,: j MfP^Uetet el kell neki liagynl, mer L^**«ö a katonák fo^iják Idketget
[ Á« olasz gróf félti a bőrét' Az n