'//ír''
r^öEONn"0,'ö:\'TARIO: SZOMBAT.JANUÁR
ADDIG, AMISEM KÉSŐ
,;;>J^S^<)i:^ sokat foglalkoztunk , már ' • assaaj az égető kérdéssel, hogy a far-■ merokat meg tudjuk nyerni arra a a kíizös küzdelemre,, amelyen kefesz-[ : .tUl nekünk, í3 némi .kedvezmény jut-ria az alatt az idő alatt, amikor, nyu-gattól'íkelétig: jönnek, a munkások, • íogy eiypár hétÍEíi biztosítsák a to-,. vát>|}I jéletfenntarsásukat, mert a mai v&la&gbi kapitalista rendszerben a yá . rosokbanjtartózkOjrfőmunkások néni tudnak munkáhozljutni és igy képtelen váuidorolnl, kl inerre tud a farmokon szerteszét.
Ilyefaformán kerültem én is ki a mult szezon alatt a farmmunkára, hogy a nyomor, amelyet már nagyon éreztem najvnap után, jobban és job-' btmitni^amon: és,íiogy ezt enyhítsem, • elhatároztam m^gam, hogy kimegyek ésj megpróbálok én is jalamit keres-liJ,'hogy a ránk következő borzalmas ' téi; ahiely nemcsak ázéháéggel, ha-nem iá.hidőggel'{3'n'yombrgaija a áze-> ( •> gény. munkásokat^ ezen. segítsek . \ o-j 1 ,.jlya:nfor;t>án,'valamit-,keresek, és azután talán könnyebb lesz a hosszú tél, mely elötl állunk. Azonban az otta-'•'M{''taiikflztálktáim "késáibttéíc' arl^' ' ■' "íiö^- héüÁny ■sötv paplt'ra Véásck.mei-t - ! lipht. .Azet-entném; ha :a jövöbeh ilyan , , hibákban esnénk, mint a m'ultban. ^ ' , M< legyen a feladat minden józanul , .gondolkodó munkásnak, hogy azt a-' kárjá, hcígy egyszer végre a nyomor-,;,gók,4á megértsék egymáRt? Legelső-sorban Is meg. <kell nekünk Ismerkedni . ,a társadalmi környezetünkkel, azaz a •'környezettel, amelybe kerülünk, ml-' - Xof kimegyünk erre a munkára. Má-sokszor pedig, a harcot nem elválasz-, ^Hieanl €^!-farnlei'ek''háTcátbl. ezáltal ér* ten^ a; kisebb farmereket, akik nz\ji-' isák ii'ybníoi^ök^
7
''f 'iftt(itfá4kiiiéifyöl^^uhkáaóíí.fitírinad; N'My<,s r.-is2óH,',a.'ffiűriiitírfekVél össáefesva ^2,1-" , gazi ellenség ellen kellin^Hünk,f«}vef): -^-^t"'^ ' ' " nl a harcot, de nem ú|ry ÖlhV a'-tóUU-' . . bán tettük, hogy akkor követeltünk,
- -PA 'Víui> l ^H'-ik^tó^UKai<i fí^ü-űkáadk j^l'vöbarf•dolí-■ ■^^.4•)»'^>^• v;fi'^:bis<:
réqí vita a
ly reg
Irtfl:.Ii. F. BOFIOSS (Mosjűrtia)
(folytatás)
Mária Demtcsentko^és HSvetö eztéi-nek, vá&miht azon százfósrfek,' akik moBt kezdik követni, .néni annyirajsz^ vailmlnt tettéi kétségen kívüi bizot nyitják.- 3iogy az. i új' szocialistalcl-viírzáBidi a falvak felszabadult dolgozóínak uj kultúrája olyari "hktáimás" gyümölcsöket kezdenek téreínril,' mint Stácíianóvtíák,' Büsyglnelt, yinóéta-'dovánák. kriríovonak ^s á többi ez-' feitnek az aktivitása/'' " " " '
■ Ez az uj civilizáció,-a munka kultit-rája, amelyet a münkásosztáijc. annak iriost még, nagyobb mértékben szövetségesedé parasztság.niegtéremtetté, gondolkozásra készteti az embert, önkéntelenül is vissza kell gondolnunk arra a vitára, amely a reformisták éi^^ forradalmi munkások között folyt le, amikor a szovjethatalom kialák?ülóban
goznak.és mi,amikor kiérünk a színhelyre, akkor ném azon igyeksznüU. hogy elhelyézítétijürik/hanem azonnal felállítsuk a követeléseinket és olyan árat: vagy bért. szabunk meg. amelyet a szegény farmeroknak teljes lehetetlen nie^adni, jüett a nagy kompániák riem adnak nekik a termésükért, hogy abból fizethetnék áz összcget,amelyet tríi követelünk tőlük. Azonban, ha mi meg tudjuk értetni a szegéhyfarmo"-rokkal. hogy tulajdonképen mi azt a-karjuk, hogy a kompánia ne tudjon rajtuk olyan hatalmas profitot csinálni, mint azt eddig tette, hanem fogjunk össze közösen a kompánia ellen és akkor majd meglátjuk, hogy a hardunk sikeres lesz, mert a kompánia olyan erővel találja magát szem me, hogyjkényt^elen lesz megadni magasabb árat azért, ;á|nit miiközöse;! létrehozunk. Munkástársak,.akik: a Öohánymunkán részt akartok .venni; már most gondolkozhatok azon,, hogy milyen módszerek volnának szükségeden, ^hhoz, hogy a jovö nyáron, ami- ^ szélsőséges reakciósoknak ^ ez a
^i:^^. ^T^mtKTr f tTá ?r^;
volt.
«:4
lyeken, ahol a n^ult szenzonmunka végezte vei,^egymástól elváltunk,hogy már meggondolva, egymást megértve Vtíg3^k-fel a; harcot a burzsoázia el-leW.' Nekünk meg kell érteni, hogy á szegényfarmeroknak szükséges a mi segítségünk és viszont akkor ők is fognak bennünket segíteni abban a küzdelemben, amelyért vezessük a harcunkat a végcél felé. Nekem a hozzászólásom. rövid, azonban szeretném, ha véleményt mondanának a töb bl munkások Is, akiket közvetlenül é-rlnt ez a kérdés. Ezt azért tartom főn tosnak megemlíteni, mert tnég ezidc-Jg: ;tudomá3Qra>- s^eritit a táuhká^k minden évben készületlenül mentek' ki a farmokra sok esetben olyan hír bílkba^'estUnkl amit: tagyon nehéz aelyrebozídi'Aziidő^wepl'mésfeze Vdn j4?r ikén^m a 4ap^nv kérésziül 'é. ÁoHA' 'szólásokat, amely "az eláyóinotUk • ék
Abban az időben az európai burzsoázia és különösen annak legreakciő-sabb elemei egyik ,erplködést a igiásik wtán,.tették,: hogy,megsemmis^ts^Jt. szovjethata^;n^t./ • ' ■ . ;
"Védd .Európái 4BlvUizil<:lQÍái a bolse-Viki barbárság ellen!'.' volt ;a jej-
S^Vpk. ......- . . • .- , ;t .
i g r a
szociáldemokrata teoretikusok sprai-^ baii'ls'. Azf'iga'á, hogy nem ugyailéz'é-kW'á sáa'^ákö't'-hasíhált^k. ^íem- azt mondták;(hogy meg Kfell védeni a civilizációt, hanem azt mondták, hogy a szocializmus lehetetlen egy olyan civilizálatlan, elmaradott országban; mint Oroszország. Ha Anglia vagy Amerika munkásai- kerülnének hatalomra az más. De Orosiörázág! ?
A mérhetetlen Oroszország, hátramaradott ipari technikájával, kihivó nyomorával, babonás elmaradott* parasztjaival és analfabétizmusáv^l^^a-mely benyúlik a városi 'myrvk4^Q}<i.po;. ráiba is ? Hogy' 'ez az'0^(?s jpí^z^^ 'téöj^eg általinak lerlüe egy spjoolaligí ^kiséi'feftfé^^"--■-*•'
; ^Lie|;utoJ^ó cikkeiben LeKinl möira<ák ta a Yj|tózt. ff fe^
klzsákmtoyoltak érdekébeli.történnc;T,,r t^^s^^ mmU^é^^Mk] J.'W.'r. LJitéi\ Ujiinost tartulja.-. S, -'fökút;-«H.éijWéklálapján
tneé#i^7.kédél^ ;^órt tossSgát.
•
— I^estock, Süsk —
• liestock vidéke sem képez kivételt, , mert a kapltaltzn^s gazdasági válsága Jde is elért és a farmeroknak nagyobb részét már annyira tönkre tet-tí*; hbgy'.helysíetük kezd elviselhetei-lermé válni._ Vannak még a vidéken néhányan, akik még bírják valaíned-•'''''^dlg,Vdé"a legtöbbjénél bizony lesza-" < *í kddta rubatteitíü, mert'az utóbbi á •1.M-vek> lalatt inem .kerlMt! pühavAsár?ásrfi j,. ui',. í.' ??:ipJ9sö.ga,bonaárakból',,^eni a csak-, nem ingyen adott fiiatok árából. Még . ' ■ az adót" ^skamklöt "sem tuáták k ' -légtöbbfen élbtferemteni és bizony neih ,i' !, í, egy.'farmer testvérünk van itt Nyi| - >,■ V ; ! • gáton, aki családostól fö^önf^tóvó. M ..<. Itítt,, vagy,csak éppen, hogy megtűrik •őket azon a földön, amelyért a leg;-t<lbb''esetbenévtízecleknek keserves, T.>i..!t' verejtékes munkájával régen megad* -(•»!;-. • : ..• tuk az illendő árat, de a tőkések pro-j fitéhsége nem ismer határt.
' ' Gyermekeink nem niehef*nek Iskolábh
Számtalan olyan farmer testvérünk van. akiknek a gyermekei nem m^-■•' lietnék az iskolába, mert messze is van és mert a gyermekeknek nincsen ^ v V,.. olyan ruhaneműjük, amiben a csiko^--(>i,\i;. hidegben az Iskolába mehessenek a megdermedés veszélye nélkUL í Akik állami segítségért foljjamod-naít,' azoknak "azt a gyalázatos vá-t .. laszt adják íiz^ínet4kesek. hogy ad-. . . ják el az állataikat és akkor nem
* , , , lesznek, a segélyre szorulva. Az álla-r;"' toknak.olyan alacsony ára ván, hogy
ha mind eladnók. sem blmíLnk a csa-,;]adunka1t'f*l'l»l?^*^í; ™®'jt a rüüibftemü ára aránytalanul nagyon drSgi^Ti'';
:'LÉ:iadJuftrC>'jűszdga&akat?; - - ^
Ml hajlandók volnánk eladni-ámar^-; háinkat asjlizSrkeÜök -áltdí kívánt 1 centes fontonlténti áron, • de csak. ak-\kor. .ha gondoskodnak riila/hogy mi kapjunk 15 centért egy pár u]} "gyermekcipőt,: 3 ;ceútért a meleg: rüháne-
mUek rőfjét. 35 centért egypár felnőttnek való gumibakkancsot, 25 centért nadrágot, és igy tovább. Ha az állam ilyesmit garantál, akkor mi eladjuk a Jószágainkat, de csak ugy, és azért, hogy teljfes legyen: a kifosz-tot,tságunk, azért nem válunk meg a jószágainktól, hanem szervezkedtsnk a Farmers' Unity League és más, harcos szervezetekbe és igyekszünk egj^e sült erővel • megvédeni az érdekeinket és-a poktolba küldeni: ezt a rendszert, am^Iy c^kpvsztulást tud a részünkre teremteni: Szervezkedünk a farmoi rok szociális köztársaságának. .Kanadában való felállításáért, a szegényfarmerok birtokainak teher- és adómentesítéséért; a munkások és farmerok hatalmáért.
D. Kozma w
ruszt-hatalmon, szovjeturaímún ke resztül miért nem érhetnénk el és batadhatnánk tufa többi népeket?
AÍEt mondják, hdgy a fizoclaliz-. mus... megalapozás.áhpz, cU'ilizácl6
. kéití Xagj^on Jó, Jfié^^^ri néni al-i kotJjatniink ini _ nH^ehek ejétt-jF^
. iyen .állapotot saját oTs£SLgunktíáa. a ci\ilízácl6 megteremtéséhez úgy, hogy megsiitintetjükla. földbirtokosok és az^osz kapitalizmus'imfl-mát ésugy maraoluhk a szocializmus felé?" : ; s
' .íLenin: "A ral forradalmi 'Suehanovtanulmányaibán. szónoklatok ÍÖ22-23-bán)i
^ "iV. II. "
Kezdetben a Szovjetimiőnak neihi vdlt olyan ipari technikája, amely mégfelelt volná a szocialista termeié-' si rendszer követelményéinek és még inkább, nem is állt elegendő képzett férfi és nő; ^ rendelkezésére ilyen technikának a használatára. '
Miiyen nivó szükséges a szocializmushoz?
Amint Lenin megmondta nekünk azt senki,sem képes, pontosan megmondani!, desgy dolog, bizonyos: 'a szocalizmus fejlettitermelő erőket kö-' vetél meg-, hozzáértve "az emberi' t^'-■ jesitőképesség. fejlettségét i is, amely •biztosíték .lehet egy, teljás',' nemés^tób. életre ;nemcflak:egy .kis, kiváltságos osztály, hanem az.osszlakos.ság számára. •;■ ■■ w • !• . : ■" ■
A szocializmushoz ezt á megkívánt-állepqtIdtJ. hió^t^íeí-^ti níega Szöv-' jetunióban a felszabadult 'munk'ási mégljiéBi^ '-fÓWatíáíidi uton. < IMJost k^zr^ dik utóiérni a civilizációnak azt a-ni-,vóját, amely a kapitalizmus egyes e-lőrehaladottabb országaiban létezik, amely civilizációt azonban ott gyarmati, népeknek évszázados rabszolgaságban való tartásával és az otthoni munkásság kizsákmányolásával vásá
Felélőnk
^megkeresett pétizhő}% (B-S.v
A szövjetdolgozókháTc riine.*5 szükséjgük áíráf hpgy bétegs^-tsb;- iíiS?ikanélkíi|isé&.re; i szávai
létszükségleti kellékek mellőzé se vei sp óirqljanak. Ha mégis spÁroiási gyii jtési jejensegek kélr^taláiiípziírik,: árinak bizp-inyó'sán mégyanriak az okai. Az-la következők: EÍöszÖr \s; a. félreértés elkerülésé végett megjegyezzüki hogy várinak még;oÍyanök is, a-kik arra a Jbizonyps "rosszabb id^cre" ispórölriák^^^ iS^ riiég riiegszabadülni a cári uralom alatt beíéjíik heveit ku-porgatásról s politikái féjíétt-ségfük íttér nerii elég ;nagas a á^íJcíáiiátá^ vf^^
;Másodszpr és íőképcn szociálist^ '^verseny bői ítörtériík s?' '"i3p;Örpíás'*, amellyel az . áilaríi izpeializáíp^ j'zök a^o^^^
sok, • alcik. légjpbbart ., rijégéttílf ^^^pülő szpciaiizmiis fontoss g;át és. áz épijtes nehézségéit.; spórolnak, hogy kölcsönökkel seg.ithjessék az államot. Segit-^etiic áz áilámot ué:i^ is, hogy a ^ábadsáÉükra, vagy betegségükre járó fizetést vágy az agg roitak. A Szovjetunió Tpunkássága vkori segélyt nem veszik ki, ha-és parasztsága olyan társadalmi és 1 j-iem megtakarított pénzüköt
használják. Igy áz állarii riágy
SZOyJETÜNIóBAN u: nek, ahová a párt megjelöli és munkások miért spórolnák j iiog>' olt tehetségük 4 .szerint a
közgazdaság'
Winnipegi késsDéns
(Az alábbi árak csakis nagybani (ragonszfim) vájsáriásokra vonatkoznak,)
No. 1 északi búba........
No. 2 északi búza..........
'MháéAM§; -'inlhfciiiü(i^ ,ijBjgy,9i^nt, ■felféttezés: Wííinel 'Ezp^fe.joöiíá.;,
.ban, traJrt^Uníjf^^.^jennllnltet ezzel..a magában tagadhatatlan mei^Ua-podással, amely ug>' látszik, nátuk dönt« ^fontossággal bir forradalmuk megítélésénél.
Ha egy bizóniyos kult'uriiivó sZUk séges a szocializmus megalapításához, (bár senki sem tudja megmon ^dani, hogy melyik az a kulttirnivó) ' miért nem kezdhetnénk ml azzal, hogy forradalmi uton érjük el ezt .v'u nívót ?^-És azután a.jnunkás £s na
kiulturális értékeket alkotnak, amilyennel eddig egyetlen civilizáció sem 'íendelkeietU'"'-' ' '
" ••■ "1''íPbl.i-tdtjuK^
lUíf..-' > .;li;>(i7-/7'.'.í.v;-' !
II.'.II.. liíin
iM _
1936 ian?^''én 'Ssie í^'/ém
f:G::H..iyjö';;;
itzmus lehetséges lenrte. II. In- __
^Hidé«etA.",«.hti,..n, ,.^v,,.n.1 .Ukrán-HaHOíáíí 'színrehoz:
séé^<^;ot^<^c(o gyö b-perettet.
DR. D. bCHüLMAN, M. D. Li, M., C, C.
X OrvoS; és sebész . ,
Office Phone: .4856; Res. 29^5. No. il Bopkins Blóck
Xítor. 20»li'St.'W. caia ÁVé A.' ' SASKATOON^ SA&K.
No. 3 északi búza No. 4 északi búza No. 5' éázaki 'búza No. 6 északi búza . No. 2 e. W. zab . No 3 C. W. zab No, 1 abrak-zab.. No- 3 C. >W; árpa :Tengeri'
92% , 88 . 85%
81 . T4% ,74\ 37 , . 331/2 3X1/, . 41%
DR. H. HERSHPIELD
orvos és sebész; specialista nogyó-gyáaeatban, aranyér és nemibetegségek gyó^itásában. Magyarul is fogad rendelőjében:
800 Boyd Bld. TEI* 26G00, —i LAK. 20270,7. WINNIPEG. MAN.
Dr. R RABDÍOVITCH
16 Ontario St, BUxat. Montreal, Que.
Magyarul beszélő orvos.
Vérvizsgálat é3 Köntgen (X-ray). Rendelft órák: 12-töl 2-ig és 6-t61 94gf-K<&H a m&eyarság páLrtfogá«át:
TOL A NAGY KRIVÁNON-T
A nagysikerűnek igérkezö_szin-elóadásra ezúton is tisztelettel hIV-* ja meg Welland és környéke ma-• gyarságát a:
• Rendezőség.
-^A. éüg&wtefl'-Böfeffsegély^-í? Szövetség 12.-ik osztályának hl* VBtalos'orvosa.!'Kéri a magyar, munkásság, t^ogatás&t. Telef<m: WAvetley 66S6. LaMs ; dm: 88t Dimtlais'St. W.
TOttONTÓ, ONT. ' -a
a magyarok ^lálkoző helye -NYITVA fiJJEL. S NAPPAL.. 263 COIXEGE ST. TORONTO.
segítséget nyer, amit aztán ott hasi54ál%,t f^l,.'ahoí a szocialÍ7 ,ömsüép^i;ése legjobban, megkö ..vetehi)
Vkamk^' a^tá^-' olyanok is.
A Független Betegsegélyzö - Szövetség hivatalos ügyvédje^ Munkások bizalommal fordulhatnak hozzá peres ügyeikban. Cim: 465 Bay St., Dominion Bldg.
TORONTO. ONT. ■...... -
Tel.: EL. 1805^ . , ,
A^k'^á^áM^'ktíjíturális am-'^PiR3."]lH,íy^l?^^t«.sfftak
-Hpskq^.ij^k,; ,.^fl),#<í3\tIí,. í.pz^"-.biödságUtoíilatína^yobb terütp^ tét^akarrtak bejárni éö'nágyobb ^öltfefcfeáest'"Akarjak*; ''ténnT^ niint ázfe^'a rerides, ja szábadság idejére eső fizetésből megtehetnék.
ft^^I a kommunisták állásfog-■tV lalása a forradalmi mozgalomban résztvevő személyei? életét illetőleg ?; Különösen mi az állásfogíalása ^ét egyr mást szerető elvtárs házasságát illetőleg?' (N.N.)
rfirre a: kétÖé^e csak általános feleletet lehet adni.' Az legyes esetekre alkalmazott feleleteket niaguk az illető körülmények szabják meg. Általánosságban a kommunisták hisz nek olyan teljes és változatos egyéni^.életben, amilyen csak lehetséges á jelenlegi körülmenyek mellett.. Természetesen'a-; zoknak a hivatásos forradalma roknak, akik a fori'adalmi moz galom gerincét képezik, egyéni életüket pártbeli akti vitásukhoz.kell alkalmazni. Készeti kén lenniök, hogy oda menjet
legnagyöbl> aktivitási —fejtsék ki., ■ _ ■ .—--^■.-^
^'De rriég ilyen esetben ís elegendő, hely van az úgynevezett égííéni életre. - Nincs vaiódi ellentét a személyes boldogság, barátság és mély szerelmi viszonya és a fón*adaJmi mozga-iombani aktivitás között a férfiak és liőlsi^^^r^^^^^ Sőt elien kézöíeg, bizonyos -barátság és szerelem nagyban növelheti te y^kenységuket és értékükét a mozgalom szempontjából, eltá-volitva a nehézségéknek ázon forrásaiti ahiélyek károsán hat-rláilak aktivitásukra. A pártnak ezrékrémeriő hös tagja van; a mozgalom nem készteti árra tagjait, hogy önmegtagadó, aszíkéta életet éljenek lemondva az~ életet ^tejessé tevő összes érzelmi megnyilvánulásokról. Az az őszinte meggyőződés, hogy a valódi szereleni és megértés az elvtársak között ténylegesen segiti azokat foj-radalmi munkájukban. , És beláthatjuk, hogy ez a helyzet nemcsak a párttagokra vonatkozik, hanem minden munkásra, aki napról-napra szembenéz a tár.sndnlmi bizloii ság minimumáért való harccal. Ezeknek a munkásoknak azzal a folytonos oszlályharccal szembenézve kell házasságra lépniök, amely személves bl)!^ dogságük ellen irányitja ütéseit. A munkások mégis házasságot* kötnek, bár a házasság mindkét fele küzdelemmel és bizonytalansággal áll szemben. A■inürikás néín'élhet harc nél-kui és" a házasságot sem mellőz héti'és"éem'mit,* ami azzal jár. 'Mié:' a küzdelenfmegy tóvátJRT
1
'iOKo;
Is
hí ^
Juta
Az !gc
llci-yar muiikásí ént váltc Llcnt ciki árd örszc .tíi: an liogy m i'-oh,
feleségei gyütt n
.11
terek
vi-iiraut
Mih'döh''müHkásnak, éppeii-jíg^, ,,mind,en^ párttagnak is, e-gyéni,, ,.p;robíéi^jája eldönteni, hogy ;mit! csináljon a szerelmet és 'házásságötiilletőleg, A túlnyomó többség nem fél a felelősséget magára vállalni és közösségére lépni, amelyet jiem engedriékj' hogy a kapitalista rendszer brutalitása összetörjön. A, valóságban a förl*adal-rai mozgalom egyik elsőrendű célja, hogy ezt az egyéni életet Éraz d aggá tegye az által, hogy a közösség mindkét tagjának q-le^íiránytuad, erőiket és képességeiket megacélozza egy ui társadalmi rendszer kivivására, amely eltünteti azokat azaka-dál^okatv amelyek jelenleg egy t&íjes és szépséges életvlehető-3égének útjában állanak:''
Anr.-iíi^ej i2tak néhí kásán meg r, aki köz ■iMick bs é
majd li
inunkáso] itasitottál
A gyár iájkbant*; került is ülani, eze! m sok kős ket a gj^í k még jo ;y sztrájh munkásol
:i gyárba hatizi
ziaii cruU Irájkolók mondta a Ic egy rés; a gyárból cérik haza
:-■ Iiiv::':ls; auíón vi
(délafrikai) ;..;. .W 65»
Na 1. rostaalja.......... $14.50
.(ontarioi-helyekre szállítva) Onti bfíza jőőrie . V 69r-72 f.o.b. Ont ;.j»b ..-.v'. 23—25 f.o.b.
Ont árpa (sSr) ...... 40-^6c f.o.b.
Ont. tatárka.........SŐJ-S7 f.o,b.
Ont.íjye .. 35-^37 f.o.b. Ont: tengeri .... .*......... 38—40c
Ont teűgeri K. X)., 15% . .cr. 45rHl7c.
... fci'..
•2 ;^*«'CS<>***<^«<^'C^<>**í»*^«**^
,J3r. RoMan Pniewsky
V Sok évi gyakorlatt&I nagy erurApai kórházakban és klinikákon
- Spejclalista *elsör*fér.—"és női betegséjg;eknél. * - '. I 3597 ST URBAIN ST., APT.'Ö. — MONTREAL, Ql-TE. | f Comeí! Priricé Arthur St. 'J
* Rendelő órák: d. \i.*3—8. Tel6fon: iaa.7623. *
% 1 w «
. a magyarok: találkozó helye
1 í alío^elsőrendü*illiárdraszt?aok vanrt 274 Sptadína Ave., Toronto. ~ -Wm^rLehtinen, tiiikidoiíos^
TORONTÓI AL/^GYARSÁ6 FIGYELEM!
Mérsékelt árak és a legjobb minőségű mészáros €S fOszer áruk.
JÓ füstölt sonka, fontja ____...j:.....„.l5c
Jó hazai rizsás hurka, fontja__10c
Jó foghagv'más kolbász, fontja, 12—20c Friss, zsírnak való háj; fontja_j__i. 15c Darált marhahús, fontja ■■;.„.,.:......8c
826 Queen StW.. Toronto, Ont
■iá
JOE BARJÁK TULAJDONOS
Phone WA 9900
, Kitűnő orosz-német és magyar :'borbélyá]ruk raktára. .
Bííínnan' Péter
4^0~^'AV^., East, , - Calgary^ Alta. -
' -tírbgzV-'^német -éá - magyar .'borot4
- vák ?3J0a—3-ig. ' - FenöszUjalc SOp-től $3.00-ig Borotyakövfek $l,5()-töl $3.00-ig-Arc- és hajszesz -25c,-töl ,Sl.SO-ig.
EL AD Ó
öhazában. Gőmörszőllös. Gőtnöt megyében 14 kaL hold szántóföld. 10Jhold erdő, másfél hold szőlő él^ adow firdeklődni lehet a.tulajdonosnál: Joe Üajori. 78 F*errie St. W., Hamllton. Ont.
s
1
m
FIGYE
MÜNKÁSTÁRSI ,
ELSŐSORBAN A
.A
hogy m
céggel
ÜLild át pénzedet PENfí ŐBEN, DINÁRBAN, KORONÁBAN, LEIBEN
' 'lukács SálDOB
engedélyezett hajójegy -és pénzküldő iroda utján
, 246 James North,
HamiltoDt Ont. " CIÁBÉLDIJ 25 CENT
GYOR& KÁBELES cent —ÁTUTALÁSOK garan-^ táltan 4 NAP AL^TT a címzettnek otthon kiuUil^a
A miaapJ ^JL, ho£fy í ■nli faktá] iszóíitctta |.i7o:jial r utü, kulóti 1 cz a hír lcs:r.a3:yot cmben.
A munkál kuldilí n .3, amelye iirr7eng<:dl il okosabb 20—22 fii !o akkardi
B==ff
Ck
lioks tnt könj'^' ct íigyei chhikái rofituak :cs pc.dii z-x 111 ily Cl
Elieu é3. iz; nácskoz alami sel űlfeszítéí ankábái tesen do an, rend zégycnte alc. Kó nem a n 61 van sz Duse világos; Szeretné: i.'^ía. Nt uczt'JG le ügönyöz t a tanát pedig ózni. M ^*^ináltunk clycs is. sorításáb íchnikán; an rejlik. A szí
lims