I* -it "
i
TORONTO, ONTARIO: KEDD. 1936.JANUÁR 14.
KAHÁSAI MABYáR MUMKAS
MAG
Utódoi iceres HoiH^iiyeiqk Eekhardf Tibor. Éles vita a mogycir
Bl'DAPEST. — Először merült fel i tani a ma^ar alkotmányt és fehívok a magyar képviselőházban az .a kér-Jnxlnden magyar embert arra, hogy le-<iés, hogy ki fogja betölteni Magyar-ígyen kész az alkotmány és a tíemok-ország kormányzói; tisztségét, ha' rácia védelmére." majd Horthy Miklós meghai? Tövény
szerint Magyarország királyság,mely-r.ek csakis ideiglenesen van kormány zója, de a törvény arról nem gondos kodik, hogy ki tölti be a konnányzó örökét. Ezt a kérdést vétette fel a^ képviselőházban dr. Ékíkhardt Tibor; | ;i független kisgazdapárt vezetője. ; t
„Mindnyájan szeretjük kormány-ióiikat" — jelentette ki Eckhardt — , éi! reméljük, hogy még sokáig fog élni és képes lesz betölteni hivatását; Azzal is kell azonban számolnimk. hogy ö sem él örökké. Erre az esher tőségre pedig:"^egyáltalán .nem .'va-, íryunk felkészülve, sőt, a mai törvé-n.vek nem akadályozzákmeg,, hogy a miniszterelnóTc töltse be a kormányzó tisztségét is. Ha padig'a "kormányzóság és a miniszterelnökség egy kéz ben vannak, úgy ez ném jelenhet má-st, mint nyiít diktatutót."^
„IJizonyos vagyok abban, hogy (iömbös Gyula erre töreltszik. KI tudja mire gondol, amikor azt liiingoztatja, hogy 'nemzeti királyt' keU választani?" (Közbe-Uáltások: Haza beszél iönmagára gondol!)
„Helyettes kormányzót, keíl válasz Lini, mégpsdig mcst.még Horthy kormányzó életében. Nem bizom abban, hogy Gömbös tiszteletben fogja tar-
A kormánypárt köréből „felháborodva" utasították vissza Gömbös egykori barátjának és szövetségesének vádjait. ,,A gyűlölség: beszélt Eckhardtból" — mondják a korniá-ny párt vezérei. ^
Halálos
Szomlyai József ébesi állomásfőnök -14 éves fia, aki a debrecénikegj'cs-rendi gimnázium IV. os2tál3m növendéke volt, rossz diáktréfa áldozata lett. Társai tréfából-kiöntötték poharából a bort, helyette vizet töltöttek és abba beleszórtak égy marék vörös paprikát. A szerencsétlen gim nazista gyanútlanul egy hajtásra megitta a%Mprikás> vizet és utána rögtön összeégtt. Borzalmas kínok kőzött á. debreceni kórházba szállították, ahol azonnal gyomorrnösást alkalmaztak, de már nem tudtak raj ta segíteni és a fiú a szerdára forduló éjszaka meghalt. A vizsgálőbí*^ani ró elrendelte a holttest fölboncolását. A boncolást dr. Orsós Ferenc egyetemi tanár végezte és a hullarészeket megküldötték az Országos Vegyvizsgáló totézetnek. A rendőrség foljiiat ja a nyomozást annak pontos megállapítására, liogry mi okozta a kisdiálí halálát. í
ó
(FOLYTATÁS) >Sck mindent el lehetne még monda ni a rendelet titkaiból és bőkezű szép ségeiböl. ameUyel az állam 150 miUi-őnyi terhet vállal magára. Jíelyeseb-ben ennyit tesz az' adóziö tömegek vállára. : ' ■íi.-'/"'
HITBÍZ03IANYI KETOSa^ TAGCilTAS ÉS ÉPÍTÉS
A gazdavédelmi rendelet már ét-vcnybcn van. A hitbizományi reform azonban mégr csak javaslat, melyet C5yclör3 nsm is a parlamentben, ■ hanem a parlamcnt^n kiviil vitatnak. De cz a vita is tanulságos számunkra.' '
Mi van ^ javaslatban? Magyarország területének tudvalevíjleíj egy negyedrésze. kötött forgalmú birtok, hitbizomány. egyházi és kincstári birtok, végül községi legelő és részvénytársasági gazdaság. Ebből a három és félmillió holdból csupán 800.000 hold tartozik a mcst tervezett reform keretébe, cz 59 hitbizomán>-nak a birtoka.
A hitbizományok jelentős része erdő. A megművelt területnek legalább 70 százaléka a bérlök kezén van és pedig nem paxaszbérlök, hanem túlnyomó többségben zsidó nagybérlők kezén. Tudvalevő, hogy a báró Koh-nerrek, a báró Schiossbergek. a Do-monyiak és a többi, zsidó mágháis csa ládok mint hitbizományi árendások szedték meg magukat.
Mindezt azért emiitjük meg, hogy felvethessük a kérdést: vájjon mekkora vérszomjjal fog Gömbös, a haj-.
fajvédő vezér zsidókát tápláló hitbizományok szétdarablásához, a-, melyből annyi jó magyar vérének oszthatna földet-
- Szó nincs róla. Nemcsak ahhoz nem nyúl Gömbös, amiről á jav£islat nem szól, t. i. az egyházi birtokokhoz
és a. nem kötött nagybirtokokhoz, íia- minisáterelnök miért játszik tűzze'
nyúlni igér. Gömbös, a miniszterelnök egészen más mint Gömbös, a fajvédő vezér. A hitbizományok jövőbeni határa 30.000 aranypengö érték, de az eddigmek legalább 30 százaléka. Ez 3000r-3500 holdat jelent. Ebbe azonban nem Számit bele sem az erdö,l:sem a nádas, mert azokmara-dék .nélktiCköltség-nélkül maradnak, Amig a mai ura él a hitbizománynak. addig egyáltalán nem nyúlnak hozzá semmihez. Ha azonban az p, szerencsétlenség érné, hogy meghalna, megkezdődik a hitbizomány felosztást — örökösödés révén.
Ezt a határozottan forradalmi j«ía.t, a hitbizományok megnyirbálására a „reformnemzedé^" ifjúsága nem üdvözli különös örön^imel. A fiatal ma gyar intelligencia, amelynek legtöbi mai zászlóhordozói részben a kor, niánjrpárt parlamenti padsoraiban ü' nek, mint a reformnemzedék „generá ciója". más, sokká! mosszebbmení reformokat kíván. A javaslat ellc: fordul pl. még á „Honszeretet" egye síilet is, a többíapiró egyesületről nem is beszéjive és K«rek Mihály dr. igj fogalmazta meg a reformifjűság ál láspont ját .-radikálisabb és korszcrlibl reformot kérünk! -
A hitbizományok mellett természetesen az OMiSE, a nagybirtokosok e-gyesülete -tör lándzsát. Az ÖMGE-t nyugtalanítja a fasiszta ifjúság szervezetek tagjainak agrárradikáliz--rausa és bizonyára nem alap riélkiií hiszen a TURUL, diákszövetség mo.si rendezett egészségügyi kongresszusán a'hitbizományi reform és a telepítéssel kapcsolatos radikális javasla tok mellett egy f3lszólaló a nagyblr tokok minden ellenszolgált'itús nélküli felosztását követeli. A hang mondja á OMGB, Jákob hangja, dc • kéz Ézsua keze!
Az OMGE nem érti, hogy Gömbör
nem ahhoz sem igen nyul, amüxez
Ha
Irta: Sá.ndor«Láskői.()LQSbnc>< " a dunai népek együttműködésének
lenne._^.A lehető széleskörű decenti-alizációi és az által, hogy minden ko:^ségnck ,6^ tarto-mánynak bó szabadság engedtetiiék^ a szo-;
fia egészen bizonyosra vehetjük, hog:, ezek á zaggodalmak néha. titkcs éj órán Jbomböst is nyugtalanítják ér egyre^kevesebbé biztos ó maga is ab -ban, nem > fogott-c a radikaüzálódó földreformot és nagybir^Hkisajásítá sát éÉ sokszor <lfemokráciát is' követe ló' fiatal'magyar intelligenciában törököt. • ■■ -.liJ.i,
(r.OLVT.4TJl7K)
íJie.rdését vizsgáljuk és. a k:érdés gyökerei,u,-. vétség összes lakói akadálytalanul fejlődhet-.tán:kutatunkv.messze íamultbá'kell visszátéivf ; nének s minden egyes,nép elfoglalhatná az ■ Iliink, pontosabbaiil NagyDájosés'Mátyás ki- emberiség, nagy családfájában őt iiletó he-rály koráig. Nagy Lajosban és Mátyás ki- lyct..." A Duna Gonfoederatio tervezete vé-i-álybán; nőtték ugyanis nagyra, a magyarság., gül "arra kéri a "magyar, szláy és román test-álmai, — s a magyar nemzet ama rétegei, véreket, borítsanak fátylat a múltra és nyujt^'
tUMlNAL.VAGY TISZTÁNLÁTÁS?
A LENGYEL föld, mely mindegyre éhesebb parasztokat ter-mel nem valami nagyon termékeny~tala> lesz a szovjetellenes manövei-czésekie vagy a Szovjetunió etíéVii háborúra.
Különösien most, niikor Lengyelország fasisztapárti és szov jetellenes sajtója sem képes tovább takarni,a szovjet kollektív farmerok jólétét, mikor a határmenti szegénység saját szemé* vei szerzett tapasztalata a bizonyság és meggyőződés hullámit egyre erősébben viszik szét az országban, sőt azon tuI is.
lengyc! paraszt iielyzete keserű ellentétben áll a Szovjetunió parasztjainak helyzetével. /
Kwiatkowski, lengyel pénzügyminiszter áSejm (lengyel -)arlamont)-ben tartott bcsnódében beismerte, hogy a lengyel arraoknák közel fele törpebirtok, 5—10 holdig, teljesen e-égtelen arra, hogy a parasztcsaládokat az éhségtől megóvja.
A lengyelországi-nemzeti demokrata ukránok lapja, a DI-:.0v mely fenyegető szovjetellenes támadásairól' ismert, kénytelen a parasztság között növekedő "kommunista érzelemről" Deszélni. Az egyik cikkben, amelyet a német názi körökben a legnagyobb aggodalommal olvastak, azt mondja a Dilo:
"Az egyik légfontiósább jeleYiség, melynek itt tanúi vagyunk, a kommunizmus általános és háborítatlan terjedésé, vagy helyesebben, az ukrán tömegek közötti térhódítása a szovjetpárti érzelemnek, különoséh Lengyelország északnyugati részén, Holmczinaban, Solhniában, Po-lessjében.' Hogy a helyzet téljes komolyságát megértsük, 1 tanulniányoznunk kell a kommunizmus'terjedésének o-. ■ ;kait."-;-' /■ / - '
A Dilo nyiltan beismeri a szovjetellenes híreszteléseinek jredménytelenségét és teljes kudarcát. A Szovjetuníóbaní^éh-égről szóló mesék eredménytelenek. Ha a múltban voltak is olyanok, akik még elhitték ezeket, ma már senki sem hiszi.
Lengyelország egész falusi lakossága nyomorban él. Az ikrán faluk parasztjainak a helyzete mégis a legrosszabb áz igész között.
Tiigykedve jelenti a Dilo, hogy a Szovjetunióban növöjte^ lett a szappanfogyasztás.
Nyugatlengyelországban, mondja a lap, a halandósági á-, ány.HcWon maga.s,;. Minden lO.OOí) személyre 136 halálozás ■•sik-^TyuiatleAg\'eíoV.^zágbírn,'GalicÍábaii pedig ^fi. Az uj.ság •A következőket: fííízi»ji(>7,?;á:
A
melyek nem ismernek osztályokat s az ország lakosságát homogén tömegnek szeretik•feltün tetni, ma is szívesen visszakívánják és megvalósítandó példaként ídézikazt a kort, amikor három tenyér mosta á rnágyar birodalorh-
határait. .\: '''"^
A dunai népek, együttműködésének gyökerei tehát Nagy Lajos és Mátyás király koráig nyúlnak vissza. , E felismerésből folyik, hogy az együttműködés 'kérdésének felvetői majdnem kivétel nélkül magyarok, s e kérdés felvetése rendszerint olyankor tört'énik, amikor a magyarság uralkodó rétegei a történelmi változások egyes szakaszaiban aíDuname-dencebeli pereinhépek imperialista törekvései folytán hatalmi és területi ' integritásukon csorbát szenvednek és háttérbe szorulnak I-lyénkor felrévlik a múltból Nagy Lajos és Mátyás kiráty ''dicső kora" és felvetődik az egymásmellé került népek együttműködésének gondolata. A magyarság uralkodó, de' szerepétől megfosztott rétegeinek be nem vallott, hátsó gondolata és egyedüli célja ilyenkor, hogy az- együttműködés megvalósítása -során azon legyenek, hogy a hatalom és irányítás a kooperáció elvén felépülő uj állam keretei között az ö kezükbe, kerüljön és így hatványozott formában vegyék át eredeti szerepüket, • ■. >V ,■ A Duna-völgyi népek "sorsközösségének" felismerése és az együttműködés gondolatának felvetése konkrét formában először á világosi fegyverletétel után történt, amikor a -szabadságharc leverése után Kossuth Lajos torinói száműzetésében polgári demokrata társaival együtt megfogalmazta a Duna-szö- máshoz. E leíkí közeledés útjait egyengetni vétség tervét, illetve Klapka György és az o-.;. akarjuk.. Figyelemmel akarjuk kisírni a laszök néhány exponense által raegszerkesz- .szlovák és cseh—később román, szerbés hor-tett Dunái Confoederátio tervezetével maga vát ■— kultúra életét, evolúcióját, munkáját, is foglalkozott és azt nagy egészébén elfcn főleg irodalmát és művészetét, ebbeli ered-
. sanak egymásnak kezet, fölkelvén, mint egy ember a közös szabadságért s harcolván valamennyien egyéi-t, egy valamennyiükért* a svájciaktól adott.régi példa nyomán. .."
A Dunai Szövetség terve nem valósu 1 ha-tott meg, mert hiányoztak előfeítétélei. Mindenesetre megvalósulása a keletqurópai kérdés kirobbanásának időpontját valamivel későbbre tolta volna és igy az utóbbi évtizedek eseményei is másként'alakultak volna. Végső fokon azonban a dunai népek héLvzetét csak ideiglenesen oldotta volna meg ez az egyébként rokonszenvesnek látszó, de lényegében polgári demokrata elgondolás.
A Dunai Szövetség tervével igen sok ro-kohvonást mutat fel Jászi Oszkár és a Galilei-kör konföderációs koncepciója. E tervezet-felvetés, melv szerves részét' képezi a kelet-európai kérdéskomplexumnak, minden látszó lagos jóhiszemű és jószándéku beállítottsága mellett, lényegében hegemohisztikus és : im^ ^ periaíísta törekvéséket rejt magában,. Ép' éz az oka,'hogy megvalósulása elé akadályok gördültek. ^ A háború után ismét felvetődik az együttműködés gondolata. Elsősorban Csehszlovákia bah, ahol egy el őre csak a cseh-Sz 1 o vák-ína-gyar kulturkapcsoíatok kíépitését sürgetik. Gömöi-i Jenő pl, a Tűz című folyóirat első számában 1921 decemberében ezt irja: "Együttélünk, fizikailag égyüttélunk a szlovák és cseh néppel. Kell, hogy a béke érdekében és kultúráink termékenyítő kölcsönhatása érdekében, valamint az emberi kulturközösség szolgálatában: lelkileg közelebb térjünk egy-
gadta.
-A tervezet alaptételei között első helyen a magyarságnak és a dunai népeknek a Habsburg-uralom alól való felszabadítása szerepelt. A tervezet hivafelos szövege szerint kívánatos, hogy a Dunia-medencében"elterülő régi történeti államok egjonással szövetség re lépjenek, melyet Duna-Szövétségnék lehetne nevezni. A közösen érdeklő tárgyai kon kívül,miket a szövetségi hatosáig intézne^ minden állam törvényhozása, igazságszolgáltatása és I^őzigaz£ratása teljesen fííg£retíeii
menyeiket, különösen írói és költői termékeiket meg akarjuk ismertetni a magyarsággal." A végső cél: ".. .TibJ^urídeálunk: a Középeurópai Egyesült Államok. Tudjuk: mesz-sze van, nag^-^on mes.sze. De látjuk: a fejlődés menete mégis feléje' halad." íme: az akciórádiusz itt is a Dunamedence, mint a Dunai Szövetség tervénél. Az első gondolatfelvetés után mintegy hetven é\%'el a Tűz gárdája nem tudott túljutni a dunai népek együtt működésének -szűk kei*eteín.
^ íFjíIsrfcatiuk)
Nem azok köze tartozik, akikné már -a jól meg:yálasztott bölcsőben' ringatják az életsikert, a karriert. Ennek a kis diáklánynak egyetlen jogcíme volt jcsak a sikerhez, az, hogj egyike volt a legtehettségesebb novcr dékcknek és iskoláit mindvégig kitüntetéssel végezte. • így jutott el a szegedi egyeteinre és az egyetemre járt, nem az egyetem mellé, amivé' teljés mértékben meg is tette vólní' diákkötelességét. / ^
Tanulni, gondolkozni, vizsgázni mindezt eredményesen: komo'y föladat, nehéz munka. Többet ennél nen is lenne szabad kívánni azoktól, akli: minden idegszáluk megfeszítésével k< szülnek föl a tudományos pályára Ez a diáklány azonban nem tartozót' ázök közé, akik beérhetik kötelessé gük teljesértékü teljesítésével. Az f édesanyja százegynéhánypengös nyuí díjából még a többi hat g^yermekrö is alig tud gondpskpdni. Az egyete mi tanulmányok mellett tehát a fia tál, gyönge leány kora délutántó kezdve I^sö estig másokat tanított.
És most itt fekszik a kliníkán..>íe(r-nii6rgezte magát. Luminát. vett be, eszméletlenül vitték a kórházba és, amint a híradás elmondja, szerencsére tul van inár a veszélyen. -^No igen, szokványos eset: „nyomora miatt lett öngyilkos". N'em tudoti megélni havi 23 pengő jövedelemből'. A sok; munka, a hiányos táplálkozá; felőrölte lelki „elleaállóarcjét. Remél-" í hetö, hogy megint táplraáll, visszake rür könyveihez, mert inamár fölfedez ték4és híre jár, hogy ösztöndijat íkap majd, amelyből tarculmányalt nyugod tan folytathatja.
Nem memök azt ajánlani a. többi nyomorgó diákoknak, hogy a luminá-lon keresztül keressék az érvényesülést, mert — tanulmány! rendszerünk nem rendelkezett be^annyi ösztöndíjra, mint amennyi diák a maga nyomorán kétségiieeshetnék.
Általában nem ís hallgatják el :He-té^tes körökben, hogy minek is tanul a sz^ényemlier gyerekei A szellemi érvényesülés útjának megnyitásánál nem a képességek, a rátermettség, az egyetemességnek kijáró jövőbeni értékes szolgáltatások az Irányadók; hanem egyéb szempontok—
A luminál liclálos bódulata helyett a jövőjére igényt tartó szegény diákság válassza a nyugtalan életet, ígye kezzék mélyen tekinteni annak a tár sadalmi rendszemek a rejtelmeibe, a-l mely a nyomorgók tí3iet'=;égé számílra 5« i iEülöob sorsot nem JücáL "*
az éh9ég egyenes bekövéthczéiíe. Éhségről jeléií-,.tenek, ^árpáthiáb/^l, a Poljessiat^ mocsaraktól, IGizépuii;-• .rajnábóL ,és Galiciából. Az i ukrán! parűsztolc önkényt^leb indbka'i: A^iott, á Szovjetunióban, éhezlek: dé most azé-° let mar allandoati javul. Az itten* |ielyzpt/ azonban mindig roj^szabb lepz^ Jiol keserűbb, itt vagy ott? A'tflnfé,^ gek tekintete kelntfelé fordul.'^ '"n ' '
^SZOVJET-TERRORRÓL .szóló'mesék többé nincsenek ha-
•V* tásíjal, így mondja tovább az újság:
''Nemzeti öhtudatosság? De ott, aZbruczon túl,effy egyséigfes ukrán ország van. Ott tudják a para8ztok,hogy az iskolák, a s'zínbúzak, a mozik ukránok. Ott látnak é.t láthatnak ukráti könyveket, amelyeket az Ukrán Állami Kiadó Ház ad ki, olykor-olykor ukrán újságot' is kaphat' nak, amit Kievben adnak ki. Dc itt semmi ilyesfélét nem látnak." ;
A reakciós ul:"án burzspázia hivatalos lapja elárulja ö* '^intoségének az okait. Annák oka nemcsak a Nyugatukrajnn paraszttömegei közötti forradalmi hangulattól való félelem;. Felhivás áz a lengyel hatóságokhoz, hogy nagyobb fígyelmcjt ■ordítsanak a lengyel földbirtokosokra és mindenféle jogokat alkalmakat adjanak a/óknak, hogy közre tudjanak műkö(I> xi a parasztság elnyomására, akik szovjet rendszerről áimorj-nak- ■ ' : . V;
j/ÓMÓLY sztrájkok fenyegetik Tokióban, Oszakán és Kobé-ban a villamos forgalmat. December .5-én ezen városok községi villamos jármű-rendszeréi munkásszövetségeinek kí küldöttei követeléseket nyújtottak be. Egy husztagu bizott-lág, melyet Ono és Abc vezet, terjesztette be a munkások követeléséit Oszakában. Idáig még semmi engedményt nem kap ^ak. A munkások többek között a következőket követelik: r
1.) Emeljék fel 30 scnnel (körülbelül 10 cent) az újonnan felvett munkások napibérét; 2.) Vonják vissza az.összeis munkások fizetés levágását; 3.) Azokat a munkásokat, akiket u katonai szolgálatból elbocsátanak, állitsák vissza előbbi mun--kájubba az előző állapotoknak megfelelőleg; 4.) Adót vesse* nek ki társadalmi biztositásra; 5.) Szüntessék meg a muiiká' sok dlleni megkülönböztetést^
A speed-tipjiLlen harcolva a köbei közlekedési alkalmazol^ taknak van egy követelésük, amely igy hangzik; Meg kell a» kadályozni a több munka és kevesebb fizetés irányzatát. '
Pengőt, leit. /:»ehkoronát, dinárt a legjobb árfolyamokon V PONTO.S, GYORS ÁTUTALÁSOK KAOELDIJ 2.'> CENT — GYORSKABEL S1.00
• ALEX. A. KELEN
Um CITY HALL A VE. MONTREAL, QüÉ.
HAJÓJEGYEK. AFFÍDAVITOK. KÖZJEGYZŐI OKIRATOK. ÓHAZÁI BÉLYEGEK '