TOEONTO, ONTARIO: KEDD, 1936 JANUAE 14.
1
1
7 .1'..
il
1^
"4*
4
1-^
^' t.
liBtsIinMsá
azt érteti barcoiő aajtótl
MEG JELENIK laiNDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN
^öílzctésl ár: Kanadában 1 évre 53.0a, fflévre $1.75, negyedévre 00c. Mlndes levele^ cselibet éa Monejr Oider-tos alábbi clnue kOldJünks
" Böx 154 General P.O., Toronto, önt., Cahada,
21^
ÉPPEN egy hét Vála«zt mar cáak cl bentíunkct attól a naptól, amikor az egész világ osztálylüdatos munkássága tiszteletet fog adni a nemzetközi munkásmozgalom íeisnagyobb szervezője, Lenin emlékének^ aki levezette a győzelmes Októberi Forradalmat és megalapozta a Kommunista'Iftternadónálét.
Leiiin volt az, aki a szocializmus árulóinak, a szociáldemokratáknak munkáját győzelemmé változtatta a világ egy-hatod részén és megnyitotta az egész yilágr munkássága számára a szociális forradalmak korszakát, hogy viégül mindén munkás felszabaduljon a dolgoztatok járma alól és maga vegye kézébe a termelőeszközök felett való uralmat. R' ENIN halála óta a megnyert fóirria
'niéványa és h^^ Sztaiin^vezetK Az ó vezetésével á
Szovjetunió hatalmas és virágzó szocialista or8zá;^gá nőtt, mely ben a most megindult Sztakhaiiov mÍDlafgaíóm'hy^ olyan kiiktattok vahnak, raclycköt túlhaladni kapitalista országokban lehetetléliség;'-"; .■;^:;■-(^•^■—; ■ ^
'! " A közülünk eltávozottX a yéliinlcddigözo Sztálin
éjv>éát^o vezetésiével iégyesülriek" á haliadó 'tópék a'rom íágoV visszataszító ^' nilők munkáját,roegWuai^^
.dalnták felé. ,
. Kpozülj Lenin emlékének méltó megünneplésére mindén helyén! Fogadjuk el Lenin pártjának vezetését ettől a nap tól'kezdve!
Az hi
. slhéreBebbetivéqezhessük . ^
n
kSMÉNY HARCOK
I6TA Tim Buck á torontói városi választásokbán learatta ^hatalmas győzelmét azzal^ hogy 21.000 mu^^ tát kapta meg, mind nyíltabban táriiááiá-^^ ^Jl^Vánáiroit raditáii^ muhfc^solwW ktik k^ feanyódás-vé^ tödé^iiltan^űgyesülnek á militáns vezetők kör Hr«^ íKiilöiiösoit a;kónz«rHativ< lapok ffUní^
^g^MIQIiru'ícüíd^H k
(ii^ilic^ttáBjrarMiét^
Lenin elvtárs arra tanított benoUn ket; 'fcoiiununistákat, hogy a munkásság mindennapi küzdelmeiben kiemel-, kedd, a munkásság érdekében harcra és áldozatra kész mtmkásokat támogassuk, né gáncsoljuk, hanem tanítsuk, lehető legnagyobb politikai színvonalra emeljük őket, hogy a forradalmi elméletet a forradalmi gyakorlattal helyesen párosítva legyünk képesek a mimkásság elkeseredését, e-légedeJtlenségét, spontán megmozdulásait szervezett formába egyesíteni, állandósítani és a mindent kitermelő népet borzalmas elnyomatásban tartó, dúsgazdagok aránylag kicsi osztálya ellen vezetni.
Hyen forradalmi vezetők, számos akcióképes hivatásos forradalmár hiányában nem is lehetUnk képesek Mfagyar-Kanadában minden kizsákmá nyolásnak, elnyomásnak és rabszolgaságnak, az utánunk jött reakciós magyar .ügynökííad S2^ meg' száiz cselfogásainak, a magyar fásiszta-já-rombafogásnak ezer veszedelmével szemben sikeresen harcolni. Minél jobban szélesedik mozgalmunk; minél jobban tódulnak bálra a mmikások hatahnas és az elnyomókkal szemben kegyelmet nem ismerő tömegei, minél jobban tanulnak meg gondolkozni és minél jobban keresik a Itiutat az immár 'hetedik éves, minden terhével ■ a
politikai vonalat. Sokszor zetéítérések, — de amikből nagyok lehetnek — feszeg;étésével töltik el idejüket, ami gáncsolja á komoly szer vezeti munkák végzését, leköti idejüket és feJörlí energiájukat, mert nincsen a szervezetben jaki á célt és az eszközt tisztán meglátná és meggyőzné munkástársainkat a helyes út követéséről.
kicsi né-tan. £Izeken a helyeken^ ahova a szervezőink eddig még nem jutottak el, szabadon garázdálkodik a magyar r^kció, mert nincs aki zsarolásaikat ellensúlyozza és a magyar munkást és farmert-szervezkedésre és szervezett harcra szóllítsa.
Gbben találandó meg az a sajnálatos hiba is, hogy ha szerzünk is új tagokat szervezeteink részére, sok e-setben és sok helyen nem tudják azokat ■megtartani. Ezt mondta Lenin, á, világ proletáriáHusának briliáns vezére: „Sokkal köimyebb egy szervezeti tagot megszerezni, mint megtartani". E szavak igazságáról győződünk meg ma is, kanadai magyar munkások minden nap. Munkásszervezeteinken, sőt az élcsapatunkon is számos magyar munkás ment már-át, akik nagyobb részt, bár nem f(SI:duÍ-tak azóta sem pártunk és szervezeteink ellen, támogatják akcióinkat, eljönnek összejöveteleinkre, db. akik a helytelen magaviseletünk, kíméletlen kritikánk, rossz mimkabeosztási módszereink miatt kimaradtak élcsa patiinftból és szervezeteinkből. . Ez azért volt, mert a legtöbbször mi ma gunk sem értettük meg helyesen Lenin ;és á többi forradalmi vezéreink
munkások vállaira nehezedő gazdasá- i.„^:t.ji„„i4. a ,v5u^i.„*_______i
, :c - i. - ^ • 1 tamtásait. A hibákat nem magunk-
gl válságból, mm^l jobban nő a for-'
radalmi mozgalom, a kommunisták befol3rása a széles .munkástömegek fő lőtt és inlnél jobban követik forradalmi pártun^ vezetését, annál több vezetőképes, ' a munkások harci akaratát egyesíteni tudó hivatásos forradalmárra ^an szükség.
"Nem kevésbé zavartűk a szek-taszerü álláspontok az emberek helyes megválasztását s olyan Irá^ ' derék'rteVelé^t és klalakitúsát, a-nielyéknctk kai^olátnk' iáíi a .tömegekkel, amelyek tömegek bi-■ ^mat élvezik, olyan káderekét, ^' amelyek - fóirradalml- sj^mpojitbői ' megállják' a helyüket és amelyek id^Jt^'a próbát az osztályharcok
fiÍ$it(E«í^<^lójuk>>A^^ orozéfi^p^bsm < ezüleiett <munk
■ínílálkölimazni,/''-^^............
I "'""Aptoig^ri ^ogol^
k^ll■ fégni az uj Úi^ad^éoÜ'^Brt-'i^
iyébbresiillyedő kapitalizmus ma a bevándoroltakat^ liolnáiP & zÍBÍdókat és később minden holadott munkást és intelléktuélt tá-mádni foe:. ' .
Minden munkás siessen a CLDL segítségére lenni a csoportok naggyá építésével, a központ anyagi támogatásával, mert a védelmi szövetség vezet a bevándorolt munkások védelme-zésében a tömegek erejével és jogi uton is.
AZ UJABB R
|lkÓk a Hoáre^L^val^ Éthioi^íá fóloiztaáái'á irányuló "bé-ltótet^"-cí lélepi^l^ hogy a brit es JFraiícia imperializmus ujabb't'éWe fog'kidől-gdzrií,-hogy Mussolinit a legyőzetéstol megmentsék és Éthiópíát közte''és liiíaguk között felosszák; v -y,..
^ j ) Az események ázótá azt mu^ hogy 'iij tervek ké-
szülőben vannak. Múltkori tervük közönséges éjjeUArablásnak készült, a jelenlegi pedig ~ áminlt a jéíek mule^ak kidolgozott fényes nappiaíí uto^áítás akar lénhii csatsdiájókát sorakoztatnak fel a Földközi-tengeiren «isi a sajtó mindent elkövet, hogy bebizonyitsa, miiszerint' a szankciók háborút jelentenek. Mussolini az ethióp falukát botnbáztatja. Az államférfiak azt mesélik, hogy a háború Afrikában évekig fog tartani; hogy a háború Nagybritáníáyal kikerülhetetlen; hogy ha folytatják a háborút, más helyeken ís ki fo^ törni/és igy eü> ira a megállapodásra jutnak, hogy nem érdemes Ethiópiát védeni és valamilyen "megegyezésre" kcslléne jönni.
így készítik előre a talajt — nem á béke, hanem a'háboru érdekében. Az uj terveket éppúgy le kell győzni, mint legyőz-iÜ^ arégiéket. A NÉPNEK KELL LEGYŐZNI! • ■
.1:íiá'A.'Áül iJv-.-:li'.
moíiaöM'öWtfeff' cyvtárá: X'^éiÉ-munféta* ÍÍntei*nácionálé Vtil' \^iíági
koiigr^ásksáhi^y^^•■'^^y
A tömbgiik SZEBVEZÖKrSE, ' vezetőkké:VÁRNAK':
Magyar munkásaink Kanada-szerte epedve.várnak szervezőkre, vezetőkre és tanítókra, akik a munkásság megszervezéséhez, felvilágosításához, a munkásszervezetek építéséhez értenek és akik a munkásság megszervezése és harcának elgáncsolására .felbéreltekkel és a nagyfontosságú munka e-lé akadályokat gördítökkel érdemük szerint bánnak el, akik akadályt, nehézséget és önfeláldozást ném ismerve végzik szervező munkájukat. .
Jelenleg még nagy hiányát érzik szervezeteink az ilyen hivatásos forradalmároknak. A légtöbb helyen^ különösen kisebb városokban — és sokszor a nagyobbakban, is — nem találják meg munkástár^aink <n helyes
ban; kerestük először, hanem mindig másokban. Olyan számos forradalmi vezetőre van kimondottan nag>' szükségünk, akik e hibákból tanulva, a forradalmi munka helyes módszereit' megtanulva, képesek lesznek mozgalnaunkat helyes irányban vezet ni és a felmerülő kérdéseket jól meg^ oldani. -
MÁK ÖT >lUNKA81skoLANK ,
your,:KANAÍ>^^ , ■ :'
193Í október utolsö-jn^ nyitottuk ■ még Kaiiada' eisö magyar muii káaisitbláját. azzal'-a/.hátá^ cél-kitüzfssel,' hiogy^ eijberí az' -iskölá^^ olytm; a^tátói^^^^ széryezÖ^ketr' ' /áÍdÍ£''éböseg^ zerVezetek és egyben é-
iQiuikáí
' J" mozgalom ennek az iskolának ; megnyitásakor
Vagy"Y5-;áíííaiídó 'liaílgái^áí'voit,''ai
nek azóta, 'sájnois,;' egyrésze úriaktiv ~, n^ég: ,s^m ^ yol^vuk, képesek e ico-
inpiif; és. rrádk.ívi^i>fonM^ ^^£3^ feladatunknak teljesen eleget tenni.
Azóta Is volt naár másik két müh-kásískolánk keleten és kettő nyugaton, ezenkiviü vagy két kerületi is^ kólánk, ahonnan kétségkívül számos forradalmár került ki s akiknek jó-részé azóta is.vezető szerepet tölt be mozgalmunkban, még ' sem tudtuk még mindig e nagy kérdést kellően megoldani. Nem voltunk képesek még elegendő szervezőt, hivatáso.s forradalmárt a magyar mezökre beállítani. ~ ■
; Ezért, van aztán az is —. kUlönösen nyugaton, — hogy nem tudtunk még eddi^ eljutni mindenüvé, ahol elnyomóit magyar munkások és farmerok élnek, hol-tömegesen, hol els^zór-
ism£t egy, MÜNILASISKOL^V
Most folyik Magyar-Kanadában már a hatodik munkásiskola, ahol is-inét szervezőket, agitátorokat, hivatásos forrada,lmárokat képezünkj a-kiknek az iskolából kikerülve az, lesz a legfőbb feladatuk, hogy a magyar munkások megszervezésén dolgozzanak minden erejükkel, hogy a magyar munkások szervezeteit az egyetemes mozgalommal szorosan ko-ope rálva vezessék sikerekre.
Munkásiskolánk jelenlegi hallgatói megértették hivatásuk fontossár gát,; .tudják, hogy az:isk^ után nagy feíladatok ^ a-szervezetlen ma gyar munkások, megszervezése, harcba vezetése és tanítása—'■ vár rájuk. Tudják, hegy az iskolánk a forradalmi mozgalmunk nagy űrét hivatott betölteni és minden erejükkel arni törekesznek, hogy az- iskola ideje a-latt (hat hét) minél többet tanuljanak, hogy az iskolából kikerülve, városaikba visszatérve, minél na-gyob szolgálatot tehessenek osztályunknak, hogy áz iskolába tanultakat átadhassák azoknak a munkástársaiknak, akik nem jöhettek el munkásiskolába.
Bár a rendelkezésükre álló hat hét alatt nem lehet eddig fizikai munkát vézö üntmkásainkból valódi maxistá-kat, leninistákat nevelni, de lehet jő szervezőkké és agitátorokká képezni őket, ■ akik azután, iskolából kikerülve, tanulmányaikat tovább folytat ya,, az elméleti tanulást a gyakorlat-munkával, ös$zekötve, .hívatásos for-TAdialmárpkká-- yálhatnak., íímberék-ké, ötikja forradadmi munkát.választ ják élethivatásuknak, akik sohasem áz égyeni érdékeiket, haneta az egész elnyomott, ihuiikásösztály ér<3ekéí t hel;jfe2d,li:^ ;éföté^^^
körök szomorúan, neic)! kétségbeesetten arról beszélgeílf nek, hogy a Szovjetunióba net^ jgen engedik már meg a bíbli ák bevitelét,illetve korlátozzák azt. Kétségbeesetten hadó: násznakrmenteni. szeretnék a] zokat a lelkeket is, akiknek a megmentéséhez nekik már j. gazán nincsen közük és akik: nek szükségük sínesén az* amerikai papság lélekmentési xpe-diciójára. ök már megmente ték a maguk lelkét, ugy, hogy a test is hasznát vette a mentési műveletnek. Érdekes, hogy-korunk átlag papsága még míti dig ugy akar lelkeket menteni hogy a test ne vegye semmi hasznát ,vagiys a test nyomoroghat, fázhat, a gyomor koroghat az ürességtől, csak a lé-lek, az mosolyogjon. Az orosz dolgozók sokkal isteniesebb formáját fedezték fel a lélek-mentésnek és a gyakorlatban jobban is bevált mint a papi mentések formája. Hagyni kell csak őket. Eligazodnak ők már a biblia nélkül is az életben nagyon szépen.
■teiiijéh^éí^ toztatjjják,-^-■'
. Tanuljatok -tovább kitartóan és.,pr d^a,dássa|, /hogy taflíthaissátpk.; ,Tör,e-lí^djetek aira, l|i9gy ai^ áz ország különböző .részeire szétmienteji, mo|st türéimesen tanulva, .. vállalkozástok-nak eleget tehesgétek. MozgaJmunk rohamos fejlődésé, clörahaladása megköveteli, hogy mint jó szervezők és agitátorok kerüljétek ki. Emlékezzetek Lenin élvtársnak a forradal marokhoz intézett.felhívására: „Ne éreztessétek a munkásokkal, hogy többet tudtok, szálljatok le közéjük és emeljétek fel őket magatokkal." ^
Ti pedig otthon maradt elvtársak, kik. már voltatok, raünkásiskolában, segitsétek a mostani iskolába levő elvtársainkat, hogy innen kikerülve tovább, tanulhassanak,' hogy tényleg hivatásos forradalmárokká válhassanak és -eleget tehessenek a reájuk és reátok váró közös nagy feladatnak.
^ Nyerki Gyula.
(Folytatás az 1-sö oldalról) tomáiiytíá nyomult. ,
Ez a sereg a Ktoal/yöröshadsereg azon, készével ^akar egyi^iriii, ainely i^suteh vezérlete Vaiatt Szecsuán tertíjmá^."részében. ^"
Ikinan, Kveícsov és Kvangszl tartományok kormánj-csapatalt összpon fcsitják. bogy megkíséreljék Btolong megsemmisltésétv akinek csaknran legendás bSstette az elmúlt ötév alatt felrűzta KÖzépkina parasztságát. ■Kvangszi tartományi kormány mostanábannagymennyiségű tüzérségi és repOlfikelIékeket vásárolt a brit^-és tMt tisztek taiUtják a tartományi csapatokat azok használatára.
Mi vaiT bakaiéval?
ADpm iSA^A,, Jan. 11. — Észak-ethiöpia ^öyerdesté úttalan utain ke-.resztül iíz a hir éricezett, hogy az ethióp törzsek .viésK8fögIálták Miüca-:lét. — :^^:/,^v■ :^•,„-v' ;"v.-
Az olaszok tagaidják a hírt, de elismerik, hogy szorongatott helyzetben vannak. ■ '•^^ 6'"%ÉJ
A Népliga is beleszól
OENF; Svaiéi jafeMŐ. — A Népliga azt a kijelentést tette, hogy ma tárgyalni fogják az orosz területen leszállt két japán katonai pilóta ügyét.
EPISCOPAL PROTEST-'\NT KriszCus új rendet követel... ,amély
A „Magaziné Digcst" decemberi száma összegyűjtött néhány kivonatot a különféle egyházi testületek és kongresszusok megállapitásáiból.
Jó ezeket tudni, amikor vallásos é-. gyénekkel állunk vitába, vagy egyes esetekben ez egységfront kérdésénél
MEÜIIODISTA
. -1
A jelen társadalmi rend keresztény ellenes, erkölcstelen és társadalomellenes, mivel az a profit-rendszeren alapszik s igy egyfenesen az önzéshez folyamodik. (Általános konferencián.)
Az erőszakos és véres forradalmak nak; a jelenben nem a raiüJkálisok'és kommunisták az okozói/ hanem a vagyonnak és hatalonmak köszivü és a nyerészkedés motívuma helyébe aj erőszakos birtokosai, akik poziciőju-szolgáltatás motívumát helyezi. TPüs- kat és gazdaságukat arra használják pökök háza.) _ • .felr hogy. embertársaikat .elnyomják^
(A NemzeU Katholikus JóiéU Kon-
KONOBEGACIÖS KERESZTÉNY - EGYHAZAK
Elhatározzuk, hogy dolgozni fogunk annak a rendszemek. (a Versengés; és profit keresés) a megszüntetéséért, amely felelős a közéletünkbení romboló elemekért. Dolgozunk olj^ahformán, . hogy igyekezünk megszüntetni árrendszereket, indító okokat és szokásokat, a törvényes formákat, amely azt fönntartja és azokat az erkölcsi ideálokat, amelyek az tigazolják. (Az
Altalános Tanács). .
■ '. \
KATHOLIKUS-
Z8IDÖ
A társadalom része nem biztonságos a fontosább társadalmi Aknaiatokat privát csoportoknak az ellenőrzése alatt hagyni, mivel azok azon vállalatokat nem a köz szolgálatra, hanem saját hasznukra fordítják. (Az Amerikiű Rabik konferenciája.)
ferencia Püspökei).
BEFOBIVIATUS
Nem az a keresztény élet; amelynek a főcélja a vagyon és^ a haszon, hanem ahol a ha.sznn alá van vetve a szolgáltátásnak, ahol. lia szükséges, a haszon fel is áldozódik a tökélete-
sebb szolgáltatás érdekében. Eppéh ezért a haszon indító oka csak abban az esetben védhető, amikor az alárendelt. (Társadalmi és Ipari Egyeztetési Bizottság): :
(Ezek a megáliapitások nem jelentik azt, hogy az egyházak komolyan állást foglalnak a'rendszer és annak urai ellen; jelentik csupán azt, hogy áz egyházhoz tartozó tömegek kezdik meglátni a mai rendszer igazságtalan, embertelen voltát s ,az egyház vezetői, hogy a tömegeknek a radikális szervezetekbe való tömörülést megakadályozzák, ők is radikális hangon beszélnek.
^ A mi kötelességünk ezt a vallsLsos tömegek,előtt feltárni és őket a felszabaduláshoz vezető útra vezetni. — Fo^dit6)-
INDIA MEGMOZDUL
Bombay, Indla.'^A nacionalista vezérek mai konfereciájukon megtették az első lépést az India^ uj alkotmánya elleni bojkott egységes meg-
szervezésére. V
Elhatározták, hogy kikérik M. K. Gandhi véleményét a különböző poli- . „ , . . , , „
tikai pártok ^ységfrontba hozása- ^^lan a joyo szambán jobban nak lehetőségére. . lesz alkalnáunk erről .^eszélni.
A ZT a tévhitet szeretnék a papok kelteni az emberek között, hogy ahol nincsen h\\y lia, vagy csak nagyon kevés, és mindig kevesebb van a forgalomban, ott a népnek igazi ke-resztényiessége,isteniessége kihal. Ezt semmivel sem lehet ne jobban megcáfolni, mint azzal, hogy Olaszországban, a-hol a magát minden tekintet-beii istehiesnek tartó pápa székhelye körül bizoiiyára vannak még bibliák gyakori használatban és mégis r-uram bocsa' -^'ájeíen kornak, napjaínkriák egyik l'e^^aJá^^ tosabb tömeggyilkosa is ött él, onnan'küldi áz egyik ''isten képére és ria^onlatosságáVa tc-rérhtett embert", hogy gyilkol: ja lé a másikat. Onnan küldik a Tegkegyétle'nebb gyilkoló eszközöket gyermekek és asszonyok lebombáztatására; Tehát nem attól lesz valaki jó keresztény, vagy istenfélői felebarátszerető, hogy van-e körülötte sok pap és biblia.
DE nem kell nekünk még Ka-'nadából sem kimenni példáért. Van itt elég bőségesen ahhoz, hogy a kételyeket, valamint a papság ravasz állításait meghazudtoljuk.
Kanada Québec tartományában csupa vakbuzgó Vallásos nép lakik. . Lelkipásztorokból szintén nincsen szükség, sőt, talán túlságosan is nagyon sok van belőlük és sehol annyi gyil" kosság rablás nincsen Kanadában, mint az idézett tartomány ban. És ez nemcsak a gyilkosságokra és: rabi ásókra ál 1 igyr hanem a nyomor, a nélkülözés sek ott öltenek legnagyobb méreteket, s ez szüli a rablókat és gyilkosokat.
ILLETLENSÉG a Híradó szer-: " kesztőitől és kiadóitól, hogy amig élt aiszócsövük, addig a "komnjnnisták" emlegetése nél
kül nem tudtak egyetlen -száf .motjsem kiadni, most meg, ami kor immár kétheté a késönszü-löttjük kimúlt, nem hivnakben nünket a halotti torba. Pedig, ha már „nem i^ vagyunk" magyarok; azért lüég amúgy magyarosan el /ropptunk volna egypár csárdást a halott tiszteletére. No meg szerettük volna hallani a gyászos 'leventék* sarkantyúpengetését. No maid
VOLÜ
1 f
Mi
Kio D(
ni forrás ternacicr működés deóból ( lette át.
Az <
Loiidoi
Angol Is kimutatj Lok mos fcgyverh A Dai .<;itója s: nek töbl vere, 13( zi bombi
Készi
Kairó, iroda:. kormán: tonai ys afatruhi lit Nyuj
ciicni ó'
Jókét. íj^
S/iSK boroima tálytól í átviteléi hág Ott totta m A bi Hztrájkí] megnyei kcmpek rendelés
Moifl
Ml
N
mint ] pecsél nak e nely 1 ént n 'Jap
fiok a .elt n szik"
Ném ben fe tette le tudia. I őpiai 1 Icntesttí njint. a meg jo
De a ború g részét melyet
bí szélt sagiéa hogy a löször ; eredmü saját'