•TíSf > TORQNTO, ONTARIO: KEDD, 1936 FEBRUÁR 4.
^^-^^ ^ ^^^^
ARENDSZER. AMfBEN ÉLÜNK
— Hamiltoa lOnt. —
Bgy szláv származású ifjú a Mc-Nab St.-en levő ihidról, amely a vasút vonalak felett van, leugrott a sínek közé, hogy a nyomában levő üldözőitől és az elfogás utáni szégyentől és börtönbüntetéstől megszabaduljon.
Az ifjú, felsöiskolát végzett és iskolái után* mint oly sokan, ö sem birta tanulmányait máshol gyümölcsöztetni, mint ^
valabol faatezer dollárt "szerzett." A pénzből   $4.500 sikeresen el is !köl tött, azonban ekkorra már a nyomára jöttek és ekkor határozta el magát a végzetes tettre.
Egy, a hid közelébe álló ember látta az egész jelenetet, amikor a fiú felkapaszkodott a korlátra és keresztül vetette azon magát s
fejjel lefelé a sínek közé zuhant. A jelenetet szemlélő, de az ugrást megakadályozni nem tudó ember lesietett a sínek között eszméletlenül fekvő ifjúhoz, azonban az már csak aimyit tudott mondani, hogy a Picton St.-en lakik.
A fiűnaik nagyon rendes szülei van nak és minden igyekezetükkel azon voltak, hogy gyermekükből tanult em bert nevelhessenek. Egy egész életnek minden tervét döntötte dugába a fiú ezzel a halálugrással, aminek e-lözményeit nem azokban a szülében kell keresni, akik a fiúnak életet adtak, hanem abban a rendszerben, a-mely ma ezerszámra kényszeríti az ifjakat arra,. hogy gonosztevőkké, majd öngyilkosokká legyenek.
A tudásukat hasznosabban nem bírják értékesíteni ebben á társadalmi rendszerben mint abban, amire ez a rendszer maga is épült: a rablásra.
Levelező
Uj csoport lépett a küzdőtérre az igazságért
— Ijondon, önt. —
Minél inkább bizonyosodnak meg a munkások afelől, hogy ez a ma is még egyre méljrülö gazdasági válság nem átmeneti valami és hogy ebből a válságból semmilyen más uton nem lehet kUábalni.mint ennek a rendszer nek a gyökeres megváltoztatásával, annál inkább tolódnak balra, a forradalmi munkásszervezetek felé. I^:y re többen és többen látják meg azt, hogy csakis egy radikáiis.a mimkáspk által Ismert úton lehet niegszabadul-ni abból a posványból, amit a döglődő kapitalista anarchia teremtett.
Itt Londonban is azt történt, hogy az egyik, a kapitalizmius szekerét tol-m igyekvő szervezetnek a tagságából kiváltak azok, akik nem haljan-dók tovább az uri érdekekért semmit sem tenni.
A BiOROGHEBESZTESEK
Van itt ebben a városban egy fasiszta befolyás alatt álló szervezet, melynek neve: Kanadai Német Klub. Ennek a szervezetnek nincsen fonto-sabb valami, mint olyanféle kultúrát fejleszteni, amilyennek a következménye a mai németországi hitleri uralom. A müncheni sörcsomok, a-hol Hitler szőtte valamikor munkásvért ontó .terveit, nem lehet á munkások előtt gyűlöletesebb valami, mint a londoni német fasiszták klubja, melynek nem is lehetnek azok tagjai, akik nem örjöngenek a fekete ingért.. A tagjai ennek a szervezet nek jelvényt is olyat viselnek mellükön, amelyen ött díszeleg a horog^e-reszít. A jobb gondolkozású német nmnkások rájöttek, hogy xitíféle célra akarják őket felhasználni és otthagy-
ták a horogkeresztet, amire úgy tekintettek már, mintha azt a bárdot
látták volna, amellyel a németországi Rudolf C3auss fejét csapattá le "Herr Führer." ;
Hiába mondják azt a fasiszta lüub vezetői, hogy 6k .^szocialistád" és hogy - háromnegyedes kommunisták, mert a mellükön viselt horogkereszt mindehnél (többet mond. A becsületesen gondolkozó német xmmkáeok tudják, hogy ahol a sör, bor, pálinka és konyagivás a kultur .tevékenysí^k legfontosabbja, ahol a nekik nem tetszőt úgy intézik el mint HiUérék szokják, nem maracQiatnak.
MEGALAKULT G. W. JF.C.
Azok a munkások, akik a fentebb ismertetett fasiszta szervezetet otthagyták, valamint olyanok, akik nem is vclta'k tagjai, megalakították a Német Munkás és 'Parmer Kl>ibót.
Mi. magyar munkások, UdVÖzöljtUi a német munkásoknak 'most álaltult új szervezetét és ígérjük, hogy mindenben segítségükre fogtutk lenni, hogy a küzdelemben ne érezzék magukat egyedül.
fiikert kívánunk nektek abban . a munkában, amit most kezdtetek!
— Egy magyar.
•—FRoacláoiszö^-levél —
A szankció jobb, mmt a ricinusolaj
„A szankciónak az a j6 hatása is nyilvánvaló, hogy végül a iegútbVSó külföldimádókat is leszoktatják Xbaid a külföldről érkező árúk yááárlááá^ TóL Ánúhez^kevés yóíi az ostor 4a^a. ricinusolaj, azt most derekasan, elver gezhették a fasizmhis aemez&tkö2l eUenségei." (Canálcia Nem).
A terményárak emelkedésével nem szűnik mesr a kereskedelmi pangás
Irta: Spáring Károly (Monkásiskola)
Sarokba szorítva érzik magukat az imperialista országoknak önmagukat bölcseknek hitt urai, alcík tervszerűtlen teremelési módjukkal ma már a holt pontra, jutottak. Most, mint szép álomból, egyszerre a szömjrű valóság ra ébredve látják, hogy úgy az iparimint az agrár (mezőgazdaság) termékeiknek nincs többé piacuk, nincs vásárlóképes fogyasztó közönségük. Mert a termelő eszközök tökéletesítése s a munka intenzivitása (meggyorsítása, túl erőltetése) következtében sok millió mimkás níunkanél-külivé vált, kiknek vásárlóképességűk a minimumra csökkent, melynek ellenére is a kapitalista termelés folyik az ö maga mója szerint, figyei-men kívül hagjrva a fogyasztó közönség vásárló képtelenségét, melynek következtében beáll az árú-felhalmozódás és a kereskedelmi pangás. En-. nek következtében a nagy kapitalisták és kisburzsoák profiton keresztül- való kizsákmányolási lehetősége, mint a kiszáradófélben lévő bővizű nagy tő hálai, mindig kisebb mederbe szorulnák össze.
*Iikép«i a nagy   Ital megeszi a kicsit, úgy a nagytőke is tönkre teszi a kisbnrzsoát.
Ámde a kisburzsoá sem akarja magát hagyni, mert ő sem akar lemon-munkásnyúző jogsairól. Ss így a nagy- és kísburzsoázia között ^keseredett harc folyik, a munkások fe^ letü kizsákmányolási jogért, miközben mindkét <soport versenyre kelve °yü2zák a mimkásokat. r*. bárlevágások és a munkában való hajszoláson kcreaztüL Bár r. mimkások kirablásáért folyó harcok részükre liényel-nietlenek, azért körülményekhez k^>est jól éreznék magukat, ha nem "íolna m^ harmadik tábor, mely fflsg-m^zavarSi a raKó étvágyukat és szép álmaikat.
Az a sokezer munkanélküli és az öibérért dolgozó munkások, ^kik Q^den nap hangosabban követelik a xnoQkát, magasabb munkabért és tár saáalmi Ijiztositást, mely erélyes mun ííáskövetelésék bánatára felfigyelve a Ustrzspázia, m^rti a reá nézve fe-
nyegető veszedelmet. S hogy a forradalmi hangulatot lecsapolja, mint a-lamizsnát vetnek oda a munkanélkülieknek egy kis áillami segélyt. Azonban az úgynevezett segélyt sem szívesen adják, mert a maguk zsebéből nem szívesen fizetnek, hanem az állam ikasstójábóL De a baj ismét ott van, hogy
a munkások és szegényíarmerok zsebeiből adócímén kicsikart u-tolsó centjeiket háború^ célokra költik el u- m. hadihajók, bomba^. vető-repülögépek, tankok, mér-gesgázok és a munkások bérharcait leverő rendőrségre, melynél fogva nem marad pénz a állam pénztálában a mnnlmnélkaii%;é vált munkások s^ayezésére.
Azonban a mimkások nem hagyják nu^ukat éhen pusztítani az ,u-rak által, mert tudatába vannak annak, hogy a kapitalisták felhalmazva
tartják az általuk kitermelt javakat és ezáltal elszánt harcot viviiak az ebayomatás és éheztetésük eUen. Jgy a kapitalisták ^. kényszerülve vanhaLk valamilyen, a munkásokat félreveíBé-tő reformokat íiitaíálni. min^után sokféle rablőszándéfcb reform elméletük születik meg bet^es agyukban, melyek ^yike a mezőgazdasági termények árainak, az ipar cikkekhez
még nem jelenhetné azt, hogy le-, mondottak a profltróL A adzsákmá-hyolást még tovább folytatnák.
Az árak emelkedésén kivüi vaa még egy másik ötletes tervUk is. Ft á CCJP' lángelméjü atyamesterének, Mr. Irvínnek az agyában született meg az az „elmés" gcmdolat, hogy
óriási nagyméretű Co-operativ farmokat létesít és új területeket töret fel megművelés céyiból, mely új területeken modem gépeket beáüitva a farmra, a termelést fokozni akarja.
Úgyszintén Co-operatív üzleteket Is akar létesíteni, azon bölcs szándékból hogy co-operativ farmeroK terményeit niagas. áron megvásárolja-és
való arányos ki^^enlítése volna a-zon caból, hogy a farmerokat vásárié képessé tegyék, miután úgy az agrár, mint az ipari termelés fellendül s vele együtt az árúforgalom, mes-Ezönik p. kereskedelmi pangás és a munkanélküliség ii. Tehát szerintük az árak emelkedécével cgycsapásra m^szünnc a.gazá:isági válság.
Ez aztán igazán szépen tiajigzik.. Csak az a baj. hogy ezt a szépen hangzó reformot eohasem fogják átvinni a gyakorlatba, m^ pedig az-ért,nem,
mert a kapitalistáb az 5 létérdeküket k^ező prcfiflnó] mtndEaddJg, amíg íétsxiú. togaak, nem i^on-dansk le.
Tehát ha a kapitalisták a termények
i
ugyanaz a co-operativ iisflef, a famc roknak és mtmkásoknak a l^olcsóbb áron adna mindeafél6 közszükségleii cikkéket. Most már csak-az Idáayzik, hogy
legyen olyan agyalágyult valald, . ald ^€^Ja hittnl azt^ hogy ral^ ha is yoH^ vagy van éa fog leamf egy olyan báfitallsta ttzEefi-étdfe-Icettség, omeíy drága ^at fisét a térniényekért éo olcaön a4ia el a fogyasztó Uöziteséguek. -
nyen reform nem lehet más, mint hogy a farmerokat ko-operatívákba tömörítve a kaiAtalistáfc életfogytiglan tartó adósokká kötelezze, a föld és a mezőgazdasági gépek árainak örökkévaló lefizetésévd-
De h£>gy a derék farmerok és mün--kasok ne féljenek az úáösásgUA, a hagylekü refohnisták ígérnek sok pénzt is. fis ezen Ígéreteiket olyan módon akarják beváltani, bpgy
" egy nagyszatésfi pénTÍrSbígStást eszközölne (infláció} a liank^ gy^ kévéseid* aisiiy alapra, való ^Uyeszfésével; nte3y taSveSst a pénz tíértékSéSmeaését éa váoár-ló ereiéae& csökkentesét cretüméayezL
Síinek fplytán a magas term&iyáxak sem válnak baszsára a munkásnak és sze°rényfarmemak, mert ez íparcík-
A SceiÉűdö.olasz-ábesszin konfliktussal egyid5b»i an vettem észre, hogy a gta&ú' combéi, valamint a környező társaságc^ bányáiban teljes gőzzel megUidUlt a ténnelés. Nehogy a tél íBzáffil^jáira ltjuk ert a jelenséget, mert jól tolékszem az 1924—35-ös télre és akkor is csak igen jelentéktelen mennyisége- fogyott el a felhalmozott szénrakásböl.
Legutóbb frt levelemben foglalkoztam a munkanélkiUiekkel, akik egy-remásra jöttek munkát kérni. Ma n^r kivétel nélkül mind dolgozik és amióta a nagy ss^énrakások eltűntek, mindazok, a." bevándorolt munkások, alcik munkáspapírral rendelkeztek, cl tudták Ihélyezkedni.
Ne higyjük azét^ hogy újra it van a proáperitás'kora.. iSzó nincs róla. Mint a gré&d'-comÍ)ef helyzet mutatja, ez c£ák látszat. A felvételek kö-rUltekihtO módon mennék végbe, a tegnagyobb óvatossággal Az új mun Icást egy. vállalkozó veszi feL Először próbamunkára dolgozik éa csáik ha már mogfeld; veszi át másodkézből a tárctulat Az elképzelhető legsilányabb munkabért ü^setik: napi 25 fr.-t. A régi muAkfiscdc átlagos napibére 30 fr. körül tnozog és «lenyéázö csekély áfiion munkások ezáma, akik megke-Tébik a 40'fr. körüli napibőrt Nem számítva a levonásokat,. amiket különböző j<^imeR eszközölnek.
Nem akarom tovább résztetézni, de tény. bogy ez a hábord, mely csak előjátéka az eljövendő nagy vUágtné-ftzárlftáitak ugyancsak kapóra jött az Itteni bfinyab&röknak. Könnyen eza-bradtiltálc a nagy ^^iöme^eMtdl, ^melyek táOt'haínf
a .bányiaitdvarokban: egyszerre úgy elttíniék.minttiia cáák az eső mbiáa volna eli/aaokat. sá^ez. niég liozzá kehvVenttünic az ^yre emelkedő xia-pi termelést
Bbsdtiál.megint alkabna nyi^t á ka-pltalizimtsnak,. hogy; őriási baőzóút vágjon záébrő a munkások vérén, a-kik lent ahánya mélyén Izzadva robotolnak mindaddig-, amíg iteljesen kl-BsSpolyozva ^ssze nem roskadiiak. EJ-kőzbén áz eiiiberis^ része ott
véisik Afrikában bőven ar
ratínéson a: nemzetközi tőke. Vér és veríték, ami összekeveredve arannyá váUk a kapitalizmus kezében.,
60 ÜJ TAGOT
Mcntreall női csoport jdentéso
C2soportur<k jaa. 14-én tartotta ren-rea havigyülését melyen szép szám
mai jelentiinic msg. Az alapszabály értelmében a régi vezetőség- lemondott megválasztottiüc az új vezetőséget és megtárgyaltuk a napirendi pontokat Egyik 'tsgtársnö indítványozta, hbgy rendczzüEk cgj* álarcos bált február elején a klub javéra, amely él lett fogadva.
A mult hibáin tanulva a Jövőben i-gyekszUnk minden hibát kikUszöböbil, hogy amik a mu'.tban megtörténtek és káros hatással voltak mozgalm'onkra, azok a jövőben ne törttiajenck meg.
Az új vezetőség mcgigérte, hogy a legmesszebbmenőkig mindent meg tesz. hogy csoportunkat naggyá építse, aminek máris látszik az eredménye.
Következő gyűlésünk 21-én vult.mc-lyen indítványozva és elfogadva lett: kimegyünk háziagitációra üj tagokat szerezni a női csoportnak és döf Ize. tőket a Muxücásnő cimü fUyóiratra. Idáig jár hozzánk 100 példány, előfize tönk van körülbelül 40. Most a leg-
Lethbridgei jelentés
Csopoxtank mOködfal Itöríbd
A nyári és őszi munkák után n lethbridgei klubosztály keretein belül működő nőicsoport is munkához kezdett
A munka megkezdése elég azép len dUlettei Indult Bár a kampány alatt kvótát nem vállaltunk, de lerendez-tünlc két tea-etsét mely összejövetelek tiszta jöveddmének egyrészö a lap támogatására lett fordítva és o többi a munkásszervezetek további építésére lett fordítva.
Bár a kezdetkor nagy süj lett helyezve a női tagok kinevelésérc éa nagyon sok jó munkaterv volt elhatározva — Idáig nem tudtuk teljesen végrehajtani. De ha czidcig nem értük l£5 cT a munkal6r\'Ünk s'Jceres végrehajtását a. jövőben még nagyobb odaadiLssal fogunk a munkához 6a akkor a síkor biztoaitva Jcsz.
A munkánk hiányosságának Itikü-szöbölését nagyban elősegíti a szorgalmas tanulás és munkaakarat Az egységes megértés és munlta biztosítja a dolgozók Tészére a jobb jövőt — Boldog "iBtx-áoné.
jobban szeretnénk az előfizetők szá- SaskatOOIli jeleiltés mát lOO-ta, a taglétszmunkat —
60-ra
emelni és ezt könnyen el Is érhetjük, lia minden tagtdrső szakit magának egy kevés időt a csoportunk fejlesztésére.
Csoportunk gyűlésezik minden szer dán este a IcltdrhélyiBégbcn 0 órai kez dettel. amelyre ezúton is meghívunk minden magyar munkáanőt.
Csoporttmk megbízásából:
F. Balogtiné, csoporttitkár.
Aki éhes, igyék bort
■^laazoSc.' iglrntf^ tMit; akor kevesebbet kell ennetek. A bor nenuetl tcsnfn^és egészo^iesebb .mint a Iras." <BopoIo O' Itália).
Icédnekjfélfelé. A.különbség csak az
lenne a mag&;; árak'mellett hogy
' 1-'    -'■■   '■■ ■'   ■ •■ • ■ .
m!B^> ő^t őupia nfivértékbén
.aésáfamJtíf viazoat düpta, névér-; té&l^ keQéne, azt ^vásárolnL , ' & -kereüíked^ml éa gbzáasfigl paogikt    fi»k citeíkeaeB&vei
'itéxntji^^.iae^^BZiitti^^ meri; a
itáiSútáiídtmcésrŐMm átútehneléa .^ á fogyasztás:orOtti^iáiiui^^ - .    - Úan kell ker^nL
A'ííú.pltáiÁtók ínlndenároÁ kiutat tse-ftíktÉSék'a vá!ság1)őí olyxaédon, 4>asy küíféldii^ac^t azerezáenék temié-Iseik számára. Sz azonban nem m^y oljraa könnyen, mert ma világszerte a fogyaaztást meglialadó meny nyls^gi>ea termelnek, minekután nein löxet IcülfSldí piacokat találni. Jgy aztán nagy zavarols áCnak l)e egyes ors^ok kéresl^lmi mérl^ébec, az árlksere-kiercekedélein, az export és import egyenlőtlensége, mely a veHa-ta-i^acot válságba sodorja és a pénz
Moszkva, U.S.S.R., jan.
28.
Az új városok valósággal ináról holnapra sísöknek élő a Szovjetunióban és a sok új és régi vároönak a népessége ha-talihas gyorsasággal növekszik, kétszereződik meg.
A multévi zárögyülésctt a női csoport úgy határozott hogy aZ általa vezetett elkclőkról Jelentést fogunk küldeni a Munkás számára. Zit röviden eleget teszünk azon határozatnak olyanformán, hogy beszámolunk a Munkás Oiompányát záró táncmulat Ságról.
A nagy hidegség dacára is elég jdl^ sikerült a mulatság, azonban sUterüI-betett volna jobban is, (ha mind azok a munkások és munkásnők, akiknek érdekük a Munkás: minél nagyobbá éa elterjedtebbé tétele, megjelentek volna.
Az eredmény $6.74, amit a lapkeze-lőnek átadtunk továbbítás végett
Csoportunknak' erőt ad az. elkövetkező akcióra az á tudat, hogy a sas-Imtoonl magyar munkáság i^yckcz' ni fog minél inkább elősegíteni a sí-liereüikct. A csoport megbízásából:
Júlia MlcakOf csoport tlt.
■ Komsomolsk városban, mely az Amur mellett fekszik, n népesség 16.000-rel szaporodott a mult év lefolyása alatt és jelenlég 40.000 a lakó sálnak száma. Nem kevesebb mint 1000 csecsemő született ebben a vá^ rosban az 1035-ös évben. Egész városrészei az új házaknak nőttek ki ebben az' új városban, úgyszintén két hataXmas iskola, sok munlcáslakás a város külső részén és egy nagy Itlub-épUtet állandó színházzal, melyben 1000 lélek kényelmesen helyen tálát Khabarovsk, Távolkeleti központ, mely még 1929-b<^ is egy kis sáros város volt 65.000 lakosává), míg ma egy nagyfontosságú Ipari központ a nagy váUatoknak tucatjaival és 170.-ÖOO lakosával. Négy új iskola, egy hét emeletes szovjetpaíota, egy uj színház és sok más épület készült itt az tímxilt évben.
Birobizsán, a zsidó önkormányzati terület fővárosa lalcossága az elmúlt évben 5000 lélekkel szaporodott 6a \ most 13.000 lakost számlál. Negyvennégy nagyméretű lakób&z. két iskola, egy uj vasútállomás és egy nagy mosoda épültek ebben a vároüban az ^Unuit eaztendőbcn.
PONCIUSTÓL
értékéncái ccőkkeaését idézi elő, mely nek tezmész^^ következménye
az omcőgbon beáaő beresltedelml
árait kissé egyesnlyba is hozzák, az kek még magasabb mértékben emcl-
maakanéOdUiség* nsely-bCI nfces Itfút más módan, e&ok . a Cenxte!^ éo togyasztúa egycalő-Bégév)^ a a maiúiaaakmség nsstg BzantetéséveL A mfnil{ás«^ áltól bitexnielt javáig a nmnkáao& tcö-zött «3l6 egyealű elosztásával, mel^yiBt esafe ^sy szocialista reaűr ezetStea Mszt megynlfistfnnl é9 a válságot ni3sdSKikn« tnt^SaiieU
CX)AtHUBST. Alta>^{ALP)—"Se-gélyt követelünk", hangzott él a teüi joaagéxioB muiűianéllitilielnek ajkáról. A bányászunió küldöttsége azzal, jött Vissza  AYKtAaxt miniszterelnöktől.
hogy a magánoa munkanélkliliok kap hatnak segélyt, ha a tanács ugy a-karja.
16 magános Begéiykéteimszését el is fogadtálc, dé milior a aegélylslosz' tásra került volna a dolog, értesítették í&et hogy kérésüket visszauta-siUtták. A falu titkára a rendőr-eégítez, a rendőrs^ a titk4rhoz nta^ sitotta űliet, aki   végre a "tanács"
nevében elzavarta őket
A YCL nagy szerepet játszik a jíc-géiyiiarcban.
London, Anglia, jan. 30. (A. L.P.)—A szabadkőművesek és kommunisták állítólagos "front"-ja okoz gondot Musso- ' lini kormányának a Manchester Cuudian ismert lit>erális ujaág c-gyík jelentése szerint.
A Guardian egy rendldviUi cikkében, amelyet levéliieg Bámáhól kapóit leleplezi azt a titkos utasítást^ amelyet az Olaszország újságoknak küldtek ki december S-án. ásjatán, hogy a kanadai kormány visszavonta azt az álláspontot amelyet Ottawa genfi képviselője, dr Ríddel a szén-, otej- és acélszaakclókra nézve elfoglalt :   ■ ■
"Ne beszéljetek többet a vlsazavo-násröl, hanem a visszatartásától, a-tndyet a kanadai kormány csinált", írja az utasítás.
'«rámadjátok a szabadkőművesek é» kommunisták front ját", mondja egy másik mcgjegyzé-í,
Mlg,..<^ Jüarmadik utasítás figyelmeztet Üogy abban az esetben^ amit az újságok Icapiak "Marcoal 8zenj&-tor hirtelen betegségéről, tsemmlt Bem keli közölni a tárgyról.^'
Uarcoal Bzéaáior rövidesen beteg iett a Eőma-párizsi expresszen. Akkor nem volt remény a f ek^Ulésre, de később magához tért
(Folytatás eanAad oldaltől)
ki Hitler Münchenben mondott beszé déért amikor azt mondta, hogy az európaiak jogosak a színes népek elnyomására.
Bár nem tudja, hogy Hitler milyen értelembén DeszdLt — folytatta —, de elméiét^, a jelentések szerint ellenszenves a japánokéval, akik nem hi-
szik, hogy a fehérek kormányzására Iteüene hízni corsukat Az ilyen felfogás, mottiíotta, megnebezltl, hogy a japán lapoík Wvételt tegyenek Htt-lerrei ama Kritika alől, méllyel a politikusok leleplezik magukat.