mber 13
[O
2.00
eggy
ábbf. zak-
igok
J
it.
it or-
inénk tunió [eáris világ b tö-szál-3zov-; kiö-airól
. -1
II
noT-vilá-diai yaló n)
december
KANADAI JIAGYáK' MVNKm
s: oldal
L. G. ujkanadás honfitár.-sunk lapunk 22. számába megjelent cikkére szeretnék válaszolni.
T i s z t elt Honfitársunk, iVíunkás-lapunknban megjelent Írását figyelmesen átolvastuk, s a legjobb tehétsé-
de akkor sem fogadtunk el szubvenciót, sem megvesztegető hirdetéseket. A vezető gárdánk akkor is független munkáslapélt harcolt. Ezt a-kartuk mi Kanadában akkor és ezt akarjuk most is. A mi munkáslapunk szub-
günk szerint próbálunk hoz- venció nélkül, döntő hirdeté-zászólni. si jövedelem nélkül ma is
Kanadában kapott életis- sziklaszilárdan állja helyét, kólája, mivel ujkanadás, í. Igazat adunk önnek ab-még csak ezután fogja önt a banis, hogy lapunk vezető mi multunkról és gondolko- gardája nem jól fizetett gár-
dásmódunk okairól kioktatni. Figyelembe kell vennie, hogy 35—40 éves életiskolát végeztünk Kanadában. Ezzel a hosszú életiskolával a hátunk mögött vettük mi szemügjrre az Ön irását és az a benyomásunk, hogy politi^ kai téren, ami a kanadai politikai küzdelmet illeti, tanulhat tőlünk, tanulhat tanácsainkból.
Most pedig Írásai egyes részeivel . szeretnék foglalkozni teljes tudatában annak, hogy nem vagyunk tanult, képzett emberek. Az "education" előttünk alig ismert fogalom. Ezzel a megér ?ssel vegye válaszunkat.
Igazat adunk önnek abban, hogy a lapunk vezető káli elének utánpótlása élet-ké.-rfés.. Igaza, van 100%-)ban, hogy ezt meg kell fontolni. Uj, öntudatos nemzedékkel kell pótolni lapunk e-gész ohasótáborát, mert. az elhalálozás, a szülőföldre való végleges visszatérés következtében nagyon gyorsan fogyunk.
Vonatkozik az Ön irása az anyagi utánpótlásra is és ja-vasulja, ho^y hirdetésekből gyarapodjuhk, és hogy a hirdetők táborából olvasótáborunk gyarapodni fog De itt ligyelmen kívül hagyja, nem veszi számításba a követkei'mony c:
'rla ismeri az Írásban hivatkozott lapokát, látja, hogy a zöme hirdetésből all, azaz a mi. ?.?empontunkból nézve semmiből, mert ha van is cikk a hirdetések mfei^ lett, az csak maszlag, az emberek, a neinzetelr közötti gyűlöletet íjrdető méreg.Le-het, hogy áz'iróik nc^m szívesen írják, ide kíötve van a szubvenció Vágy a hirdetők pénzével. ,* ' :
Ezzel szeíTíben a n v Munkás-lapunk független. Hirdeti az igazsáírot-akadálytalanul. Bocsánat ujkanadás honfitársunk, mi nem habjuk magunkat lekötni hirdetési pénzekért, és nem leszünk szekértolói azoknak a T)olitikusokná1c, akik nagy állami hirdetéseket pénzéinek a munkásellenes lapokban. Ezt velünk együtt így látja a mi lífcpunk vezető kádere is. Mi a jö\őben is függetlenek akarunk maradni olyan hirdetések gazdáitól, akik pénzükért befolyásolni szeretnének ^bennünket.
Sohasem ^ egyeznénk bele olyan lapunk részére nyújtandó jövedelem elfogadásába, amely ' szerkesztőinket lekötelezné vagy megfosztaná osztályharcos jellegüktől, pedig jól tudjuk, hogy anyagi gondokkal küzdenek. Azzal küzdünk mi már a 30-as évek óta. A 30-as évek alatt oly anyagi gondok terheltek bennünket, amiről önnek fogalma sincs. Abban az időben minden egyes számunk megjelenése gondot okozott.
da. Jutalom nekik az, hogy az évek multával sok reakciós lap elpusztult, pedig szubvenciózták az urak és nyújtottak részükre: hirdetésből származó pénzeket. Ellenséges anyagi forrásokból nem akarunk meggazdagodni. Akik ilyen foirások-ból gazdagodnak meg, azokat pedig sajnáljuk.^
Pusztulni fognak
Az Ön írásában említett lapok is puszulni fognak. Dicstelenül fogják bevégezni butító és mérgező pályafutásukat éppen ugy, mint az elődjeik. Az anierikai kormány 100 millió dolláros kémalapja sem fogja őket megmefiteni. A munkások zsebéből rablott kapitalista pénzek is elmaradnak tőlük végül, mert nem lesz olvasótáboruk, s szemét, értéktelen lapok támogatására senki sem fog pénzt herdálni.
Ön megérti a mi szegénységünket, de azt talán nem érti, hogy miért vagyunk mégis boldogok. Nézze csak meg a mai Munkás-kampányunkat, hogy milyen boldogság az nékünk, hogy öntudatom munkások lelkesen támogatnak bennünket szerte Kanadában. Ez teszi boldoggá a, szerkesztőkét, habár alí^csony bérért dolgoznak.
Nekünk szentelt sajtónk van. Az is szentelt helyen dolgozik, aki a mi nyomdánkban fárad, lapunk előállításán. A szerkesztőink is meg a nyomdászaink is már több, mint három évtizede végzik áldozatos munkájukat. Ilyen boldogság az ön \éleménye szerint talán nem is létezlk^jDe mi biz.tositjuk önt, höfey a mi lapunk belső
és külső munkatársai boldog emberek. Az teszi őket boldoggá, hogy dolgozó embereknek írnak és adnak ki lapot, akik abba a tái-sadalmi osztályba tartoznak, amely
^ Nem Sük, hogy az ön hogyha* kanári lako^^^^^^^^ Írásában említett nagy jöve-| 7ofl-ál arE^vi^ínt ^^^^^^^ megvásárolt árutömegek
olvasóikat es gyűlöletre kell őket tanítaniok. Mi büszkék és megelégedettek vagyunk,
hogy ilyen elvetemült szel- cnVnnlr c^«i.^;;,i^eV„ —"""" t^"^." ^^k**^ « muiiRa-lemi munkát nem kell vé- IZVtt^ufoK^^^^ (bőrgyár) Company-
geznünk hirdetési pénze-kéi*t.
Gondolom én, és velem e-gyütt azok, akinek nézetét féiezem itt ki, hogy Ön világosán látja, ho^ a XX. században minden koi-ábbi koroknál gyorsabban halad e-lőre a világ. Az átalakulás ütenie önre is biztosan hatással van. Gondolom nem szorul sokban a mi tanításunkra, s ezért csak annyit hangsúlyozunk még kí,hogy számunkra az anyagi meggazdagodás nem becsület. Aljasnak tartjuk azt az embert, aki pénzért még fasiszta, nyilas propagandát is képes terjeszteni.
Mi erősen hiszünk abban, hogy a szocializmus terjedése még a mi életünkben fel fogja ölelni Kanadát is. Arinyi biztos, hogy a világ gyoi-san halad a szocializmus félé. Egyszer majd Kanada is átlép a kapitalizmusból a szocializmusba.En-nek tudatában mi emelt fővel járunk, tjgyünk igazságos és bátran állunk a történelem. ítélőszéke elé. De va-j on! hogyan adnak maj d számot munkájukról azok a lapok, amelyekre az ön irása utal, amikor majd a nép ítér lőszéke elé kerülnek?
Nemcsak önnek, hanem minden becsületes honfitársunknak aztr mondjuk, jöjjenek közénk, építsék sajtónkat, legyenek lúgjai a haladó munkásszei-vezeteknek, legyenek harcostársaink és vezetőink, ha a vezetésre tehetségük van. Védjük meg fogadót hazánkat együtt a ránk nehezedő külföldi és kanadai monopj51iumoktól.
A. Szerdy
Torontó -~ öt havi sztrájk után lesz végre a munka ak szerződése a Clai-ke Tannery (bőrgyár) Company-val, amely 25 éve harcolt munkásainak megszei^ezése el-en. A bőrgyár tulajdonosai akkor hátráltak meg, amikor láttak hogy csaknem minden szakszervezet — ki\éve a vasasokét (United Steelworkei-s) — kiállt a bői-gyári munkasok orvonalaira. B^mi luuii
Montreal — A Québec Federation of Labor Québec City-ben megtartott konvenciója elhatározta, hogy meff-szervezi_ a New Democratic Party Québec tartománybeli tagozatát.
o
Vancouver — Egy maroknyi sztrájkoló munkás elnyerte a vasariók támogatását a Zeller-féle oi-szágos hálózatú áruház itteni igazgatósága ellen. Egy ízben 200 vásárló tagadta meg a kifizetést, amikor arról értesült, hogy a Zeller áruház csak szervezetlen munkásokat alkalmaz. Egy másik esetben 250 vásárló hasonlóképpen járt el. Becsomagolt árujukat természetesen visszaadták a Zeller áruháznak.
Havanna — A minisztertanács törvényereiü rendelete értelmében államosítják a ruha, lábbeli és fémáru üzleteket, amelyekben nem a tulajdonos és családja dolgozik.
o » ©
Torontó — R. A. Staples, az Ontario tartománybeli termelő és értékesítő szövetkezetek vezetője kijelentette itt elmondott beszédében, hogy a világ egyetlen más államában sem sújtják' oly igazságtalanul magas adókkal a szövetkezeteket, mint Kanadában. Teszi ezt a kormány a monopóliuínok, főleg az amerikai monopóliumok kíván-ságára.
• « «
New York — Dec. 7-en, pénteken, lejárt hét nyomdász-szakszervezet szerződése kilenc nagy newyorki lappal. Két szakszervezet sztrájkot kezdeményezett. Mielőtt á sztrájk kiterjedne a lapok előállításában foglalkoztatott más munkásokra is, a Kennedy-kormány Federal Medita-tion Service ne\ü szerve igyekszik odahatni, hogy a napilapok megjelenése ne legyen veszélyeztetve.
(Folytatás a 2. oldalról) asztalhoz, vessenek ^éget a háborúnak egymás erdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával.
Köveitpljük ugyanakkor: hagyja az Egyesült Államok békébeníKubát! Ne engedje meg a Kennedy-kormány, hogy a szélső jobboldali politikusok és militaristák elszabotálják a békét és elpusztítsák Kubát.
Nem kevésbé követeljük a berlini válság békés uton való elhárítását, békeszerződést a két német állammal.
Alkalmas Idösmk
Nagyon alkalmas a jelen időszak arra, hogy megerősítsük a sokrétű békemozgalmat, kivált annak legkövetkezetesebb szárnyát.
Meglátszott a békemozgalmak ereje a kubai válság idején. Láttuk a békemozgalom számottevő erejét az ottawai demonstrációban. Kö-
vetelték az ifjak, fiuk és lányok egyaránt, utasítsa ki a kormány az idegenek nukleáris fegyvereit. Nők és gyermekek demonstráltak békéért. Hálával tartozik az egész ország a békemozgalmaknak. A békemozgalom vezetőinek örökké hálásak leszünk. Az ő kiállásuknak köszönhető, hogy sokan ráébredtek a nukleáris pusztulás minden perben bekövetkezhető veszélyére. A felébresztett tömegek fogják kikényszeriteni a külpolitikai változást. Ezek közé soi-olhatók az NDP tagjai és pártolói, valamint a ^ szakszervezeti tagság, még akkor is, ha egyelőre nem jön velünk az utcára demonstrálni. . ^ ^
Mndenkit aszerint fog megítélni a történelem,hogy mennyiben támogatja ma a békeköveteléseket, azt a mozgalmat, amely meg a-karja menteni országunkat, népünket az életnek.
Hamilton, Ont, — A Coca-Cola Ltd. itteni gyárának 70 munkása ment sztrájkba, mert szervezetüket nem hajlandók feladni. Követelik szei*vezetük (Breweiy, Mait and Soft Drink Workera International Union) elismerését és első szerződésük aláírását.
« 6 «
Ottawa — Dec. 13-án lép az International Mine, Mill and Smelter Workers Union a Department of Northern Affairs (északügyi) miniszter és legmagasabb beosztású tisztviselői elé azzal a kérelemmel, hogy a szakszervezet azon tagjaínak jövedelmi adóját csökkentse, akik Yukon és az Észak-Nyugat térségein (Northwest Territories), valamint British Columbia és Saskatchewan legészakibb térségein levő bányákban dolgoznak, mert ezeken a területeken igen költséges a megélhetés.
Washington — Hivatalos jelentés szerint növekszik a munkanélküliek száma. így például novemberben 6%-kai szaporodtak a munkanélküliek.
Ottawa — Az ország szakszervezeteit egyesítő Cana-dian Labor Congress elnöke, Claude Jodoin, felszólította a szakL^K-ívezeteket, kérjék fel a tagságot, ne vásároljanak délíiíVikai árut. A délafrikai köztársaság uralkodó fehér kisebbsége ugyanis eltiporja a néger többség szabadságjogait. . * *
Accra — 26 nagy állami farmot létesítettek, amelyen a munkások nagyüzemi alapon dolgoznak. Az állami farmok dolgozói példát kívánnak szolgáltatni a földművelő lakosságnak arra, hogy termelőszövetkezetekbe tomorül-\e sokkal nagyobb jövedelmet biztositó nagyüzemi gazdálkodásra térhetnek át.
1