,     1  a*v^ í      'f> -^^ ». I í.
' i.
3 a
TORONTO, ONTABIO: SZOMBAT, 193G 3UP.Cas 11
Blun&ások! Tegyétek hatalmassá
az értet@& harcoló sajtót!
MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN
ÉS SZOMBATON / Enanzetéal Or: Kanadában 1 évre $3X10. félévre @1.75. n^edávre 00c:
E^fsQIt-Államokban $34S0, máü kttlfitldl 6ltetnoÍtfearf-ggitO. jUlndea levelet, catekkétj&s Mooejr Or«lt;r-i az elá&Si} e2zC9o b£í|4PB&;.
„KANADAI MAGYAR MÜNÍCAS'; Box 154 General P.O.. Toronto, Ont., Gánatk*
MÁRCIUS 75/
Van-e egyetlen magyar is Kanadáttan, aki nc tudná, tos? márcl^as 15-ét milyen történelmi eseménynek emlékére tinnpeliUk? Nincsen, vagy ~naf-gyon kevés léhct!
Minden Magyarországból idevándorolt testvérünkjjliek tudnia k(^ luigy
veije a szatiadságliarcot.
ezt a napot a n^gyar nemzeti szabad
ságérti harc kéídetének emlékére-fin-nepéljOk; szabí^ságharcnak a kezdetét, aíhélynek az lítt volna a iilva-tása. hogy Ma^^vrszágot felszabadítsa az év3zá£^dos osztrák étnyó-máff alőL Hogy ezt a főcűt nem bírták a szabadság harcosai elérni, annak nem ők. liarcosok; voltait az okair hanem az akkori - Mogyarör-szághak azoc főjáemesei. ^k érezték a veszélyt,' amit'egy forradalmi sereg nck a győzelme'hozliat még a magyar nemességre is. A forradalmat^ a szabadságért   kUzdő magyar seregeket
nyolcvannyolc cyc dicshimnuszokat zefaj^ifehéU '4^i^^^''.t^wi^^' aágharc".ró!, áhítattal ölelgcitik az „o'* Petőfijük;^ deg tfilapzatát, melyről undorra! néz Ic rájuk a öhtí'V nyomott magyar nép Petőfije. CZEK a magyar főurak és főpapok/áz ipari- és pén^^^
elárulták azok, akiknek utódai később kisajátitották á nemzeti iimíep Jelentőséét, és hogy magukat különbnek tüntessék fel mint elődeik voltak, kezdtek Iiencegni á forradalmi hőse-
MIÉBT F£LTEU A NKMESEK?
K^INDEN majiyar dolgozó képzeletében lángbctükkcl cl c ■"■•dátum, ós elhalványít minden cíőző történelmi adatot - a magyar nép eletében.
Dózsa György jobbágyfelszabadító szerencsétlen:kísérlete elhomályosult a nagy távolság ködében és a felső tízezrek szol* gálatába állított történelemhamísítás útycsztőjébsn. Csak Petőfi, Ady s a jelenlegi forrodalmi írók munkái nyomá.n tudfelver gődní a történelmi fejlődés megfelelő helyérc.
Nem kell azonban azt gondolnunk, hogy, ha oly élénken is él 1848 március idusa a magyar nép képzeletében, a torténe-
lemhamisítás nem volt tétlen ennek a szabadaágszimbólummá-ink és márUi^aink heveivel, nőtt dátum megrablásában. i
AFELTÖREKVŐ kispolgári orztály, mely o földcícrpl kiszo. ritott és a külföldről betelepített és bevándorolt iparosság bői és a közigazgatásban, közoktatásban és igazsás^zolgál^á^ tásban alkalmazott hivatalnc!:okb51 alakült ki, épj^en anf^ak a néprélegnek, az ezeréven át másért csatázó és kapáló jobbágy ságnak a pattanásáig feszült felszabadulási vágyát; használta fel a hatalom megragadására, amelyből ő maga iS" ki^®J|lő(l<>tt.
A 4S-as forradalom egyik fontos hajtóerejét;jeIeiBtet|te rtz osztrák elnyomatás elleni elkeseredés is. Hogy azonban meny' nyirc osztályjellcge volt a forrcdaloniinak^ mutatja a történél^ mi dokumentumokkal   bizonyítható tény, hogy  mc^ettent a nemzetáruló magyar főurak a. bécsi forrádalihat engjédményeir: kel és fcgy\'errcl leszerelő Habsburg-házhoz fordiilt segíts a magyar nemzet forradalmának leverésére.   És átbikpr.a badságcrt harcoló magyar tömegek a sokszoroí tűlctóye;l,is M dákat müveit, a nemzetközi bancfitákká vedlett majÉtXárfő^ 200,000 cári muszkával hengerelték Ic a ézabadisa^^ vérzett magyar dolgozókat. "<.'>:' >     /vA ^ 7
ATÖRTÉNELMI fejlődéssel kénytelch^kcílétl^ii litég^ főurak a hatalmat a kispolgársággal mcgÍMZtVfí,a.8^ ságharc leveréséért érzett hálájából a ihégtorláís : fdiihkáját ja hírhedt Haynau osztrák tábornok ke±cbc tbtte éii min kczctévcl támogatta azt. ^      . ^'
-A magyar 48-as forradalom vérbsfullász^sá^JteKá^^^^^ nak a muszkavezető magyar uraís npvéhé;^ ffi^dife; tétlen bélyegként, akik nemzetietlen tticUék.y
A BIAGl'AB X£P SZ.%BADSAG-
; A  magyar  nemzetnek nem 1848-ban volt az első harca a szabadságért. A magyar nemzet egy félévezredéven keresztül nem egyszer próbálta m^.. hogy lerázza magáról a tatár, török, majd az osztrák rármo-kat. . Azonban olyan nagyméretű fel kelés ^yetlen egyszer sem történt a mult századokban, mint amUyen volt az 1848-83. Soha, a mult századokban olyan egyöntetű megmozdulás, any-nyira forradalmi jellegű megmozdulás nem rengette meg a Duna-Tisza táját a Kárpátoktól az Adriáig, mint az az 1848-as   forradalom, amelyiknek Kossuthjait, Bcm-jcit. Petőfijeit. Táncsicsait stb. stb egytől-egyik hasaárulóknak mondották ki a magyar nemzetnek legközvetlenebb ellenségei, a magyar mágnások és a főpapság.
Az a 88 ívvel ezelőtti, nemzeti szabadságforradalom bármennyire nemzeti volt is, nemzetközileg lett vérbefojtva. A Jellasích ve2eté.sével beözönlő szerb, a mindenoroszok cárja által útnak indított kétszázezres ö-rosz seregek nem véletlenül siettek az osztrák kormány, valanairrt r. lábuk alatt megingott ezcrboldakat féítö magyar mágnások segítségére. Nemzetközi . szolidaritással verték le az 1848-as magyar-forradalmat, mint .a-^endszerrcl, adézsma-j hogyan a legtöbb   esetben azóta is
minden nemzeti törekvést, ami a tömegeknek, tehát kimondottan a nemzetnek 9z érdekeljen történüt, csakis úgy tudták letömi, hogy idegen nemzeteknek tudatlan, a magyar nemzeti forradalom igazi képét és okát nem-ismerő katonáit küldik osztálytest-
A. magyarországi nemesi'. rend,. felismerve forradalmi seregek hatalmas erejét, amely egyre jobban kezdte veszéiyezt^l uri érdekeiket, nena riadt vissza saját nemzete legjobbjainak clárulásától sem. - .
A jobbágy szedéssel, á robot szolgáltatással már nem lehetett tovább az agyonsanyargatott dolgozókat szipolyozzli és ha a forradalmárok ■ gyözfelmével.zárt^ be,- ákkoi' niiiideht elveszíthetnék a magyal mágnások. ettől féltek. £3 ettől való félelmükben képesek jvöI-tak- a már szocóng?BÍott.' osztrák, sé-
véreiknek legyilkolására, megmpzdu-regnek rsegitsiíig^re.< behívni a'cái^^ vérbefojtására. így tették
roáashádseregíiek egy részét, hogy, le- fázt az 1848-ban kezdődő és 1849 nya-
rának végefclé^már hatalmassá nett magyar EzabadságUarccal is.
Nem jöttek az oroszok és szerbek maguktól, hanem hívták eket azok. akik szeretik magukat "nemzet"-neb vallani, akiknek azcnban csak axmyi a viszonya a nemzethez, mi^t a kul lancsnak a bárányhoz. — ^
A HAZAFIASSAG
Azokat,' akiket most ünnepelnek, vagy P.Z ünncpltsek közben neveikel mcgemlitik,    SO esztendővel eze?őt' még számUzötteknek tekintette a "ha za" és a "hazafiak" pártütőknek, ha zaárulóknak nevezte. A tiemzeti szabadság bőseinek nagyrészét lekasza bolták s aki ci nem pusztult a rettc netes tuleröveli harcban, vagy a sa ját kardjába nem dőlt, azokat bör tönbe hurcolták, vajjy bitó alá áUitot tál:.
Azok, akiluiek ősei a magj'ar sza badságharcnak bőseit bitórabuzattái és golyó elé á-Uttatták. szolgálatai kért ezcrholdas birtokokat kaptál: annak az országnak a testéből, ame lyikért Í848-ban is cs máskor is any nyi igaz magyarnak a vére folyt, É;
csodálatosnak, érthetétlennek tün jön fel bár. de a mai magyar kor-mán>-, amely szintén magára kapj; az ál-hazafiaskodásnak kifakult köpenyét, még némrégen,i3 nem a ma gyar nemzet érdekeit tartotta szem-elött, amikor a hitbizományi és nagybirtokok megrendszabályozása jelszó val igyekezett a magyar népet ámítani, hanem azoknak utódait crÖ3itették meg birtokaikban, akiknek ősei a magyar szabadságharcosoknak gyiüíosa; voltak. ,
PETŐFI SANDQi: A MIÉNK VOLT
Hiába. igyekeznek a magyar nem-zet jelenlegi elnyomói és azoknak ál-
nok csatlósai Petőfit és társait a d» gozóktól elvenni,   ö.        0 cralctT forradalmár szelleme a mitak robotban   görnyedthátu, kérgeskee dolgozóké.  Akik ismerik Petőfi Sí-. domak   összes  költeményeit, aiii nem kételkednek abl>an, hogy tink, ha é!ne és látná, kik^állanai szobrához legközelebb ~ a kékDygj— partján, kis görbe kardjával csaisa íLZck. közé.
la loéarnói békeszersődést
'. Amikoi?';'ináre f^^' tát-dUÍjörögy^^
^   sokkal egyetemben, hívták be könyörögve' nyéket megvalósítani és kiszélesíteni hivatott Í|9r^fW ellen a „bocskoros rumán'Vokat és ,,éyáyá*% móét ííSíeó^^ paktázó" cseheket, akik ellen most páráézt- és ,lbiinJ^ái(g3^1ko^^ imperialista revíziót kcs-itcnck a názik és fMéis^tá]^ naráti^aisá^
keresztül.       • '^■■^^^■■'.■:-':yiy
Az a társaság szónokol most Petőfiréí, á t^b1ÍÍé|^ ko±ott sajtó- 03 szólásszabadságot, törvényclőtti c^ych|<QÍi4set is kSyér telő 12 pontról, mely mindezeket megcsűfoiya v.él^á körbá gázol a magyar munkások, parasztok, kisenunizett ^spolgáfbk letiport tömegcin.
AZ ELNYOMOTT magyar fizikai és szellemi; dplgoió nepc e mai nap, mely elválaszthatatlan feJ!ő(lé8Vi^ZP™^.éd já a holnapi március 21-nek. Mindkettő a miénk* magyar do^^^ gozókc, melyből csak a nyomor és vér, a gjfulölet és szégyen a muszkavezetőké, a nemzetárűló magyar uraké.
A szenvedés- és vértengeren keresztül.űj niárpius.fojs fei-kadni, melynek eljövetele tőlünk, első márdüsünkból ^ ^csák^ nem kifosztott új márciusi magyar ifjúságtól fü^fg, A ;megkm-zolt új Táncsicsok börtönajtói csak a mi kezűnktől nyílhatnak fel, a tejre, kenyérre és jövőjéreváró magyar siralomházat csak mi változtathatjuk át életté. ■.._■:■■■.-'■■,>■-_'■....,. Előre a tettekkel, az az igazi ünneplés!
nem agyira .az;im)>ériaUatá^f^ ország,.' hsáiéfÁ .5 Jtv; íSziövjfcítí*^ m^ :á. f rah&ia népf rot^        Eszei a aioizdt^attai mt^ akar^ ta mégljeszíénl, meg ho^y ávSiöirjctuniö cliiih sicábádkczct kap-
■ jón:'.;'..
iközélc^ck a flránciá válaszUsök és á népfnmtiai^g^ yáii pecsétéivé. I Ez a küátto, inei^ még.'kőscléíib ixoT^.^EIrmc^ á 'SzqvJétüniéjmJ^.t^tó^^ fá-sísssta- Németor^got;^ A két ország katonai szcrző(Kse, yalósigos. őrjön-gÍBbe vitte á-íiázíkat. Szerintük á népfrontot szét keli züznl és á Hitlerrel a, Szovjetunió éllcn készülő francia jobból^ győzelmét biztosi-táni kell.  .y.       "-v ' 7 ;-:'-'
Mindent lekic|^elve. Önhittén vonultak be a n^k a Baijna-vidékre. Mlyel igazolja magát Hűiért.., "A héeact korinánynák biztatást küldtek. nüszeHnt a fran<;tá nép nem fog kommtinista ko^rmányt ;vá1asztaiii/ öért ha igen, akkor Franciaországot Móiszkva vézetaé'és'ném Párls." (Torontó &^ttil and Empire)
KcII chnét vllágösattÍKUi kimutatni, hog)- mtler a vörös rémet akarja mutogatni Franciaországban 6s aláásni a népfront tekintélyét? . ' T>é.....La Rocque ezredes, a francia
fasiszták fő-főcmbcre. azonnal kilépett csúnya támadással a népfront ^1^ azzal az indokkal, hogy lia a kpmmimis^ik győznek; a ÍiáÍ>oru el-^f^íOfiéfóÜen lé^vNémétpíszagga píért Hitler '■haragszik a kommunistákra és á Szovjetunióra. Az egyet-ién megoldás tehát az lenne, hogy kocqtiéV ezredest kell hatalomra se-^jteai. mert ő nem'áll hadUábon a •fOhreiiTC "ifrancíaország -előkelő helyet találhat megint és elkeriilheti ia-hábibrut, há helyesen szavaz és az (3;rsEágot képviselni tudókat teszi hatálomra." vagyis a fasisztákat, mondta a fasiszta fövezíT. .
SKASADKEZET ArSZaVJET ELLEN
V Hitler és de la Rocquc ugy látszik, teljes megértésben vannak cgjmlással. Hitler támadással fenyeget, ha a nép front győz f ranciaországban és .de la RocqUe felugrik, mint az ország meg mentője. Világos, hogy összeesküdtek a Szovjetunió ellen. E^zzel együtt követelés áll fenn a szabadkéz megkapására a Szovjetunió ellen. Hitler Válósággal meghajolva akarja bizony l^atfii,' hogy ö Franciaország barátja. Igen, bai-acja a francia tőkéseknek, dc nem a népnek, mely a hatalmas népfrontban tömörül. Mindjárt fel is ajánl egy paktumot, miszerint o25 évre btikét akar a következőképpen:
I.   Egyezményt Németország, , Franciaország és Belgium között rtj
. - (Folytatás az elsö oldalról)
A harmadik próbálkozásuk előtt a polgári rendeletet hozó bizottság zár-
A TORONTÓI konferencia, amely az utat és módot tanulttiá* nyozta arra, hogy az Ontarióban .nprilis-l-ét^ életbelépő segélylcvágást meg lehessen akadályozni cs le lehessen győzni, széles és sokatígérő jellegű volt.   Jó hírek jönnek Windsorből
is, ahol Tom Raycraft tanácsos vezeti a támadás elleni harcot. kaput. A Lakás- és Telektu-
Stratfordon letartóztatták azokat a munkásokat^ akik el-! la^^ncsok S^vetsége delegációja a
lenszegültek a scgélylcvágásnak.   Az egész tartományban szé-j következő'javaslatokat tette: "A vá-
Ics ellenszenv nyilvánul meg a Quecn's parki liberális kormány rosi törvények   kiegészítésére szóló
akciója ellen, amelyet éppenúgy mint a szövetségi kormányt, J^^'f"'* V ^'
,      . 1.;    1 1 Icnörzö bizottságot a törvénybírö ne-
az a nep választotta meg, amely mar nyakig volt a konzervatív (Mosta városi tanács ne-
reakciőval, és abban a reményben, hogy valamit tenni -fognak -vezl ki). 2. Hogy a tanácsosok szá-
szenvedcsük megszüntetésérc. ' mát száilitsák  le  12-rc,' válasszon
MÍG MitchcU Hepbum és cimborái folytatják a politikai bo- meg ezekből  kettőt  minden évben hozat megjátszását és papír kardokkal támadjált a nagy ^"f^^ TT.Í^'^^'I "^Mr^"" _    . .  , ,   ,   -    , .     ,        .    ,       ... kettőt válasszát meg hasonlóképen a
pénzügyi érdekeltségeket, a szegények arcának csendes koszo- keriUetek minden második évben. B
rűlcsc szüntelenül folyik. | két tanácsos ^yikét válassza meg" a
Éppc.nezért üdvözölniJkelU horry Torontóban é% más koz-vszavazók nagy többsége, mig a máségi körzetekben a munkanélküliek, a szakszervezetek, CCpJsíkat csak az adöfteetttk. Az adófize-
Magyar tcstvércinic! A mult bi:::nnyttja, hoi^y minden ha- COS Q^^^SQ^&'h&shQf SS&» rapásért, minden jogért harcolni ke!l.   Legyünk részesei en- *     Á -1^^^
nek a harciak is mindnyájan, nemcsak azok. akilict a rendelet     ®®©S®g®í?. m&Qf eS már ma sújt, hanem azok is, aldkct holnap már sújthat!
EGYSÉGES TÁMADÁSBAN...
tök által megválasztott hat tanácsos képsze a város pénzügyi bizottságát, atcik rendelkezzenek szabadon a város pénzügyei fölött".
Általános sztrájk a fasiszták ellen
A'iADRID, Spanyolország, március 10. — A választásokban legyőzctt fasiszták akciókat vezetnek egyes elku lönült munkáscsoportok vagy egyének cUcn.
fegyvérteienitctt területek Itijclölc-sőró áh'itárok mentén.
2. Alcgncmtámadúsi Bsccrzötifet a iiev^tthárctm oris^úág között á kö-
3. v Bevonni áz egyezménybe Angliát és Olászbriszúgot, mint a paktum jótállóit,
4. Általános iógiszövctség az ösz-'   szcs n|>'ugat| hatalmak között. ' .
5. IkíVoimi a-páktt^ az északi állomclmt is.
. G.  Mcgnemtátnadásl szerződést Lcnga^^ioreiá^gf^
Mi ezen paktumok jelentősége? Világos, hogy a szabadlcéz megnyerése a Szovjetimíó ellen és szövetségesek megszcraése. Ánázik készek jótállni, hogy » nevezett országok egyikévél sem akarnak háborúzni. Ugyanekkor a muitéyben Anglia által javasolt líigiszövetség fel lenns ismét vetve, hogy megvalósuljon.
Hitler, mindezt ugy akarja elérni, hogy bevonul a Rajna-vidékre és mutogatja erejét.
.Háboiiut a Szovjetunió ellen. Meg-senomisiteni a francia népfrontot. E-zek^a célok állanak Hitler előtt.
LöyÉS;^ .KAKBAN ■
Hitlernek inas dolga is van még. Példáid á dolgok nincsenek rendben otttíön.-; A gazdaság helyzet rosz-szábbódik iCs a nép kenyérórt 'kiált. Valami uj szenzációt kellett kitalálni, hogy a nemzeti érzés dühöngjön megint és újra éledjen a bizalom a názik iránt. Kikiáltották, hogy a régi Németország visí5zakapja büszkeségét ía felemelt, fővel tekinthet szét. Egy erőteljes megmozdulással be kel! vonulni a Rajna-vidékre és a kábítószer már be is van adva a népnek. A názik sikere most abban áll, hogy sikeresen lövetaek. L'letve oltanak kábítószereket a nép karjába. Ennek is lesz határa, de egyelőre hatáisos.
HiUer jó alkalmat látott arra is, hogy alkuba lépjen Olaszországgal is.
Fctöfí Sándornak sok hazaQaaTtr. je van. Minden verse hazafias, a hazát és a tiazaszeretctet nem egy versében énekelte meg. A nemzetet, Je nem a ma: magyarországi trttíein. ben, valósággal imádta. De oslonoti x magyar mágnásokat, láméletlca szavakkal irt a nép sanyargalói & kizsálímányolói ellen. , i
"A Hcnfidal" cimü küUcményébní; Sy írt: - -
Tied vagyok, tied, hazám! E szív. p. lélek; Kit szccBtnck, ha tégedet Nem szeretnélek?
Szentegyház keblem beLscjc, Oltára képed.
Te állj, s ha kell: a templomot Eldöntöm erted;
A magyar mágnásokért bizonyára :iem rajongott égy cseppet sem, amikor ezeket írta. '■" „A királyhoz" cLmzelt verse, "A-kasszátok fe! a királyokat", és mind, mind azt bizonyítják, hogy a királyság intézményét szívből gyűlölte.
A világszabadságért rajongott. "Egy gondolat bánt' engemet" cimü gyönyörű költeményében szinte hit-vaüást tett a világszabadság mellett, amikor így ír:
Ha majd minden rabszolga ncp Jármát megunva síkra lép, Pirosló arccal és piros zászlóklcal És a zá.«5zlókon eme szent jelszóval:' "VUágszabadság!"
S ezt elharsogják. Elharsogják kelettől nyugatig, S a zsarnokság velők megütközik: Ott essem el én...,
Tehát látta, tndta, hogy lesz idű, amikor a' leigázott rabszolga nOpncK a dolgozóknak meg kell ütközni a zsarnokokkal, p. kizsákmányolókkal. Bppen ezen motívumoknál fogva a-zoké Petőfi Sándor, akik a munkás-: nép élete sorsának megjavításához az egész dolgozó osztály felszabadulása-; hoz vezető útként a forradalom útját; választották és azon hfiJadnak.
Ne vegyék ajkukra az ő nevét olyanok, akik a dolgozó népnek aláza' tosságot és a sorsukba való belenyug vást hirdetik, mert Petőfi Sándor "Az apostol"-jában megmondotta rájiÁ-nézve a vCleményét. A "Legenda'.'c -költeménye szintén szatirikusán emlékezik meg azokról, akik most ö mindenkor jogtalanul, handa-bandáz-va beszélnek Petőfiről.
A forradalmi munkásoké voltak az 1848-as szabadságharcnak nagyszerű vezérei, nem az ál-hazafiiaké. Mi, forradalmi munkáisok, a forradalom zász laját meghajtva a magyar nemzet mártírjaínak emléke előtt, fogadalmat teszünk, hogy a Petőfi által megénekelt világszabadságört nemcsak szájalni, de harcolni is fogunk.
TÓTH ISTVÁN
győzelme a választásokon cs megszerezni Olaszországot szövetségessé, végül csendet teremteni mtod-ezzel otthon.
Kitörhet a háború rövid dön b^ lül? Mindig nagy a háború kitörésének lehetősége, mikor fegyveres sorok vonulnak oe valahova ilyen feszült nemzetközi állapotok között mint amilyeneket ma tapasztalunk. Néhány határszéli okvcUcnkedés & lángokban állhat Európa.
Hitleréknek nincs eszükben mcpt ráborut indítani Franciaország eUen. Persze az események rendkívüli d»-logra kényszeríthetik. Akármi megtörténhet a következő hetek alatt Hitler szépen elkészített terve kőajr-nyen ."íutba kerülhet
NYOMÁST KORMÁNYUNKÉ'^'
Tudnak a munkások valamit t^r.-ni ebben az álapotban a háború cl-
na-vídékrCf Franciaország nem lesz tovább abban   a helyzetben, hogy a
mert ha a németek bevonulnak a Raj- j len. mely könnyen magával ragadhatja Ktuu-úlát i3 és S2githet aláásni Hitler tekinttlyét?
szankciókat. .segíthesse clctboléptctni i Sckat tehetünk. Követeljük crőtc!-Olaszország ellen, mert lesz eli.g ba-:jes nyomással.' hogy a
kormány kő*
ja Nénaetországgal. Minthogy a dol-; vetélje a Néplígában HiUer csapata-gok nagyon rosszul mentek már O-1 inak visszavonási... és a názik meg-laszországban,   mindent elfogadtak j büntetését a locamói rgyezmény meg arra.hogy az állapotokat megköimyit- semmisitésuert. Csak igy lehet Hítler-
sék, nehogy a szocialista forradalmat közelebb, hozzák.
A Rajna-vidékre vaíó bevonulással Hitler lekötelezte Mussolinit, akitö' viszont azt várta, hogy támogassa őt
^.Granadában cs Toledóban 24 órás általános sztráikl>a mentek a munkása mivel a fasiszták, akik később a templomokba menekültek, a népfront
több tagját legyilkolták. Cadizban és í más háborús tervtíben. Sevillében a munkások o rázi konzul I és a fasiszta gyilkosságok ellen demonstráltak.
Az egész országion ostromállapot van kihirdetve.
re csapást mérni tekintélyét Ici^, tani   Németországban    és ""IJ^ megdönteni, békét hozni Eart-
páhak-..;:-■.';:::;;'...,'■:'■".>:'■ Kanada munkásainak, ittsaáilc^ j teknek és. idegeneknek szerepet nycn volt BBfer teriTí.        csí- i játszani    p. vUág békéje érdekéltfa pásra sltatiterGIetet szercrai, sza- I végzett mmikában. Vissza  a faslse-badkezet Impnl a Szovjet eUcn,meg 1 ta  hordákakkal  a Rajna-vidéfeta sezmnlsltenl  » franda n^rontot (Nyomást kormányunkon keresztül ■ bocJy   biztos l^yen   a fasiszták f názik eUen!
Ú I