TORONTO, ONTARIO: KEDD, 1936 3IÁRCIUS 17
T
- G.DORMAN:
(Folytatás) ^ Kiváiasztódáft vagy a Fajok Természet általi Kiválasztása
A változásnak és átöröklésneké rövid áttekintése után tovább megyünk, hogy figyelembe vegyük a harmadik tényezőt: a kiválasztódást, melynek működéséhez áz előbbi két tényező .szükséges feltétel. Másképpen ezt a létéri váló küzdeleni-nek is nevezik s az állatok sokasodási módjának á figyelembevételével jöttek rá. '
A különböző formájú kiválasztást vágy ténjrlegeseh megfigyelték, vagy feltételezték, péládul: terméázetes kiválasztás, mesterséges kiválasztás és nemi kiválasztás. Ezek közüj az első ós a harmadik Darwin nevével mindig közeli-összeköttetésben Ift.sznek, mivel ezeknek a részletes kidolgozása, mint az evolúciónak a magyarázata, Darwin különös hozzájárulása völt az ovolució fogalmához^ Valóságban ez a szó; dárWitúzmü8« néni cgyébb mint a természetes és nemi yváÉnsztósí az evolúciónak; tehát nem jelenti magáé.áz evolúciót, istelyre a darwinizmust népiesen, használják mini egy hasotiér^lmü
A geológiai történelem és az emberi megfigyelés a történelmi idők folyamán megegyezik abban, hógy az állati és n<í* vényi fajoknak van egy folytonos módosítása. Ániínt az egyik nem/.edék kihal, utódai bizonyos mértékben kiiiöhbözhek az e-lödeiktöl, és ezeknek a különbségeknek a halmozódása megismétlődve és egymáshoz adódva véglegesen felhalmozódik, hogy ogy külön fajtát hozzon létre.
Nem nehéz rámutatni áz áítálánoá okozatokba, melyek változást hoznak; be A^szeiTieXejtekb^^ az okok-
nak a müködé.sét nélííirlrtéli^^^^^
Az állatíi élet a höVéhyi élettől. fliég.Öi^otíy.^^^ nngy és bőséges fűvéz^iiéVftii örökségé.^^^^^^^^ nagy csordákban raj55ótt:Nyukfct Í^Wj^tíí.W között—, volt bőséges tápláló fÜVezétL •j^árkás, s?irité«^^^^ von, mivel a bivalyok közt való eihaláíozás bővé'n eiíiltta Őket t'á lí 1 ál ék k ál. V iszont a f ü a tal a jjiak a iniiyfensééén és fez utóbbi a csapadóknak a mennyiségén füÉfgötti ,
(Kolytatjuk.)' • „
irta: STEWAHT SiW^ a kanadai ,komnnml<ftúk'egyik legnagyobb ■ göhdolfcozö^
NEatlRÉG jöttem vissza hoss2ú kőr-útamról. Mikor a pSt központi Irodájába (77 AdeíaIdesL, Toronto) beléptem, Tim Buck azonnal ezzel a kérdéssel áUött elém:
"Mi történik a Social Credit mozgalommal Albertában;"
LeiUtiínk és hosszan tárgyaltunk erről a nagyfontosságú fejleményről, mely Kanada ezen nyugati tartományában vonja magára az emberek figyelmét.
Végül Buck feltette, hogy beszél-hék-e a rádióba az albertai esemé-
nyekröL   Nagyon   helyes,   feleltem, lomra, hogy a gazdasági bajok meg-1 £ppen ezért kell őket mfe fesL fi (Stew'art Smith az alábbiakat mcnd- j szüntetését ígérté be. havi 25 dollá- { röl'cgyetoi. Az itteni talár rádióba március 10,-én) ;ros osztalékok fizetésével azok-szá-• ..„.;^. . ... l '^^^''^ay*
^inden keletkanadai érdekelve van;mára, akik za^ahaladták a 21. élet-j egy   bizonyo.s   mértékig az albertai' évet és fokozatosan Jievesebbét,le ha- j mozgalomban, de én még tovább me-í vi 5 dollárig a 16. életévig. gyek s azt mondom, hogy az egész j' Ezéket^z összegeket az" ígéretek világ érdeklődéssel fig3'eli, mi törté-• szerint mint áíáptKztaiékot adnák a nlk Albertában.   Nem túlozunk, haj népnek és később még sokkal többet azt mondjuk, hogy Albertán van a' kapnának; Egyszer úgy beszéltek er-
világ szeme.
iítinden fontosabb !ap egész Angliában és az Egyesültállamokban,   de ( különösen Kanadában állandóan hoz jelentéseket és vezércikkeket az albertai fejleményekről.
AZ OK könnyen érthető. Alberta e-zen kormánya úgy került hata-
LEVÉL A KAUKÁZUSBÓL
, PjatIgoTszk. A burszoázia lapjai nyáron, mikor a péázes zsák m^r az elegáns strandfürdőkön piheni ki egész évi naplopása "fáradalmait", amikor az u. n. u-borká szezon va)a s a nagy városok falai kőzött csupjSn a kisembernek és á robotoló proletárok százezres tömegei izzadnak,.— úgynevezett für-dőtavákkál szórakoztatják a tisztelt olváéő közönségét. Had ússzék a nyála, a-prolinak ha drága kenyéradójának szórakozásait olvassa.
ÓOÖ
mit ;,«gry záldő 'síiüúm""Wái m, arról nem astabad tudomástvenni, sőt oat élTcéíl v'étnie „égy'íúxia, korszaknak." ' ' Áü éibber einéiou]^ elkétied és szitf té hiábft ikat>kod. luagybfá^t után. Klvégre vat ,,íttJA la a sam fizika" főlfedeeése valóban indr messze túl ván a fajelméleti őr^t^itgé^^U azon a hatátúít, ameiyétf Innen minden gyű-lŐlködéáM. á kőiiyvégétO középkoH-s'ág minden AfölláhgölfiméÉrnylltttko-z&stk a magyarosat csák a tudomány talan^ „ase^emlségíV a í>Hnílüv még-kéty44ö<fö^ HtóÜéttiit egy fizikái (hién hadat a horogkereszt nevében a tudomány áéittisetkbádflégív. neH, 9klt:«1i^áá'dljjál iá tudóssá.avkt-iok. áinely épi^n á tüddináhy faji és néiiuiétiségi' élktno^té3tiiém ismerő ndnzetRöziSéÉm'ek-egylkr jelltöl>e. Hát a-fajgytttőiet paran<»ut«isiánák szet-lémé oiyán áthldáíhatáián kőddé, o-iyan ' fditó^Öttd JjeejiÜyf áOHlsödőtt már. hogy aü inéír a líéttízetkőzlieff fíüiiielzett tüdásbaöTis ííétttííetellenUl megöli—a tüdőst?!
Leiiárdé, á hbíögkereszt fi-
A fajclméletl őrjőngések újbbb és ha lehet — minden .«ddlglt Is túl-íizámyaló mcgnyllatkozáaról számol bo egy müncheni Jelentés. A horog-kere-Mztekkel összetákolt ' fajeiiiáélét „föltalálól" eddig már meéikonatruál ták és paragrafusokba öntötték; .a maguk gyűlölettől tajtékzó elkéjaelé-scii arról, hogy miképpen „fertőzi meg a zsidó szellem a fajtiszta, árja" gazdasági tevékenykedést, irodalmat, uj.-jágirást. jogalkotást, orvosi gyakorlatot, az árja művészetet: muzsikát, költé3_zetet,-plktúrát. Most aztári mindennek teteíébé égy hilmet fizi-kufl. a Nobel-dijas Philip Lettard,; a-vagy voltakép Lénárd FÜlÖi^ „fölfe;^ dezte" azt is, hogy ml a különbség áss íirja és a zsídó fiái íjöüölt.       . / ,
A hitlerista fiiikus -í-ákl ezért á „korszakalkotó fölfedezésért" aligha kapta volna meg a Nobel-dijat -r- egy most megjelent munkájában egyszerűen kinyilatkoztatja, hogy á hltler-Izinus urarbmrajütásátdl számított tij időszámítás.óta nem igaz ám, hogy a tudomány nemzetközi és az Is marad! Szó .sincs róla! A tudományt
írja, válljrt és hirdeti a horogkereéirt «K az érdem, hogy
fizikusa -- a faj és a vér hátátözza a fájelBúiélétt ■ iártok .vtudományos" nicg 6.<í más fajtákhoz tartozó népek megalapozása során ünmár, elütött niils módon foglalkoznak a tudomány az extra, ttidomőhyokterületére, ,el-nynl. R.szerint van néínet és van kü- jutott odálgí. hogy: ha pedig a zsl-l«n zsidó fizika. Aínl llgáz aa egyik- dók és,egyéb nemárják számára két-bon. noin lehet Igaz a máslkliatt. A- fize^ kettő négy, akkót az nem lehet
CHILDRENS*
CVmdaoted by .^SE^S^OCS
A Szovjetunióban persze ez is másként van. Ala nem a Gallcrln hercegek s a gazdag kupecek élv.czik a pihenést, hdneni a niunliáHosztály és pedig; eisffsorban azok, akiknek f^rei si^cségüíc van, akikéi gondoH or\-6HÍ vléfeinéiiyezés anri utal. Á Krim, a Kaukázus teli van csodásabbnál cso-dááább gyógyfüí-döhelyekkel, kinek a tenger vizére és Nau jótékony e-rejére van szüksí'ge, kinek az egykori vulkánok nyomán fakadó kénes és Iszapos gyógyfürdőkre. A Kaukázus különösen az utóbbiakban gazdag. ;
Télen — nyáron, az egész éven át, meg.szakltás nélkül dolgoznak a szov Jet fürdő intézmények. .
-így \'an éz PJatigorszkban is, az é-szakl;. KduliáziLs eme régi gj'ógyhe-lyén^ amely a forradalomig csupán a cári generálisok és az arisztokrácia kizárólagos rendelkezésére állott s a-mély.. még., közönséges. polgári léríy számáni la tabu volt, hogy munkásról tmrosztröl ne ts beszéljek^ akiknek aj urivUág korzója idején még a moszkvai uccáii a. Tverszkájáh scní volt szabad mutatkoznlok.
A Baedeker uti kalauz szerint Pja-tigorszknak 1914-ben -32.000 lakoss volt. Ma közel hatvanezer, széper parkírozott főutcáján a^ Sövjetskaja uiicáh yhlamos vásut vezet az állomástól a város központjáig, aszfalt kocálut és járda. Automobilok és autf buszok száguldanak mindenfelé, é-lénk sürgés-forgás az uccákon, ahol
az^ év eminden szakában a Szov:,3t-unjó madj valamennyi nációja képviselve van.
A gyógyulásra utáltakat az állomá son 2evö elosztó iroda helyezi el a különböző szantóriumökba, klinikákba,! amelyekben példás rend és az üdülök érdekeit szolgáló fegyelem van. Mindenkit alaposan újból megvizsgálnak s azután kezdheti meg kúráját..U-gyanigy minden betegnek az orvos állapítja meg az étkezési rendjét is. Az élelmezés pompás és bőséges és egy sor ablakos, nagy, barátságos étteremben fogyasztjuk el a négyszeri napi étkezést. Nem hiányzik sem a tej, tojás, vaj sőt még a kitűnő krimi alma és a narancs sem asztalunkról. Figyelmes kiszolgálás, tisztaság mutatja a dolgozóknak, hogy a szocializmus kultúrát, rendet, tiszta.4ágot is jelent, azt a világóti amelyhez minden dolgozónak természetes joga \'an.
És ezt a jő néhány tucat különféle nyelvet beszélői társaságot összeköti a nagy közös cél, a szocializmus világa, amelynek épitő és harcos katonái ülnek itt mj erőt merítve a további munkára. Szibéria legtávolabbi Áidékciről, a, hideg északról, Ukraj-iiáhől, Pchéroroszországból^ az Uraiból, a Káspi tenger mellékéről yann&k Itt a. szanatóriumban. Egyik a mási-
A littlo friend of mine had a very pjilnful accidcnt several' dajrs ago.
Slie ROt too close to the wrlnger ot tJio olcctric washer Ond the néxt tliing she kncw her arm íiad gone thru it Tight to the elbow. "
Her mother Inunedlátely placed. her
arm in vcry~ cold water and then tiií5he<l her to the hospltal.The prompt áctioii of her mother saved the" llttla Rirl considerable pain; the, doCtor snttlraltfao its a pretty badly mangled arm, for all of "tHat.
Cnld Water f^ffecttve
Wiat 1 wánt you" to rémember is whnt an offectlve remedy cold virater is for bruiscs and bnmps.-
r know^ thát neáriy aÜ faoys ánd girls get a goodly share ot them. You havc often noUced whén you* get a t>ad bruisc how blue the sfciü túros. That is because theré Is bleedlng un-der the skin.- and thé blood. selUes right there. ' - -
Bjt by Inimediatei^ bathina tn-<;oId water you get th& bloodí to circolátfr scd thus keep^ tUé Wj3£é>Sta3tt\éls«
colörlng; -You wlU findthat it wiU heat muCh <)ulcker and vl^th less pain.
Now. after a cheerful subjcct llke theabove.^ ahoutd tiaye a coupié of laugsh jusl i6 inaké us feel rigth. — Dón't yoü thihk?' _
•Smith^and JoiicsAvhéré íiaveling to \york.  tYés,';there  bUU are a tew people.working here tmd there) ^d-denly Jones lowered fils paper. ' *'Have' yoü teeii thls stálement by a famouü doctoF?" he askCM). - "Jrt& . saya ; t!iéi" tor; hours slecp cach nlght Isí <)iilte sofflclent for ony-one."~   - , Smtth nodded: wearűy. ^ ■ •^My haby knew   It lírhen he wos four monÜiá:(dd." . ~
■PATHÉai:^ Just look at your un-tidyrhaln. vrahen I- wás^jrour age I brú^ed. jsiy Hatr every- d:^..
*?lafcsistt*ve doae; e«?e^t-ii all aííay.
igaz az árja számára, mert akkor e külön germán egjrszeregy szerint kétszerkettő egryénlő 3-mal,yagy 5-tél.df s'emmiésétre nem 4-gyel.
ilíert há nem nemzetközi a tudomány, akkor hem nemzetközi a nehé? kedéu törvénye és nem nemzetközi as egyszeregy sem. fis aki ezt nem érti vagy ebben kételkedni mer, az- tanulja még a fajelmélet tudományt Philip Lienardtöl, fizlkystól...
"——        ■   i      ~ ...
Syerrhek-esf Lethbridge-én
— Lefhbridge,  Alta. — /
klubosztályunk gyemregcsoportjá-nak naggyá építése érdekt'ben március elsején-egy-sikeres műsoros estét .rendeztünk, melyen gyermekcsoportunk tagjai a pionér csoport egyes tagjainak segítségével töltöttéle be az est programját. '
öröm volt nézni és hallgatni a gyermek-szavalatokat és énekszámokat, valamint zene- és tűncázámo-kat, amiket a nézőközönség tapsvihara követett. Az érdemekből és jelisme résből, bőven jutott Mezey Béni tagtársunknak, aki fáradságot nem ismerve dolgozik gyermekeink munkás illemben való nevelése terén, valamint a fnrermekcsoport niiggyáéplté-séért,
Germekeink tevékeny részt vesznék kl a "gyermekek lapjának terjesz lése terén is, amit úgy ig^-ekszik osz tályunk náluk fokozm, hogy dija-Kat adunk minden gyermeknek, akiit az Always Ready-re gyűjtenek': a gyűjtött összeg arányához mérten.
Igyekezzen^minden osztály megszer vezni gyermekcsoportját és neveljük gyermekeinket osztályharcos szellem
^kát kérdi: té mit csinálsz, hói dolgo-. zolj hogy híalád nálatok a tíkgy'épitíi ;míinka?,: '^V'v'í'-^:;^. ;!■■..
• A dóriyeci bányász büfezltén mbödja, ■hogy már elsajátítottuk a modern bá-nyakitermelés technikáját, a Sztacha nov-mózgalőm már kezd általánossá válni. A 'másik az északi vidékek kű-'löhleges termelési ágáVal az erdöipar-Tól, a fakitermelés nagy eredményéről beszél lelkesen.
'A jelénlevő kolhoz- Ci. szovhozisták 3em akarnak elmaradni s bizony ők
s kirukkolnak" az épitömurikajuk e-redményéről. Mindenkit a szocializ-[iniH épifésénck nagy gondolata tölt al 8 ittlétéi Ismertetésnek tekinti a további munkára.
Nagyban folyik a vita és eszmecsere pedig egyik-másik csak töri az orosz lyelvet, amely az összekötő a sokféle nációbeli proli között. Ezek a viták, Deszé'Igetések, mint apró mozaikok i-•jen érdekes képet adnak erí-ől a ha-:almas országról. Egyikét másikét íövetkezö levelemben megírom. Előre ííocsátom. hogy az. én u.n^ fürdő leveledben nem lesz sző sem az első elcsattant siófoki pof ónról, seih a üivá-tóÍ4 fóllet ujdoHságokrói, amikkel a -nírz-soá fürdő tudósítók maszlagoljáit !apjuk oU'asűit.
A magyarajku dolgozókat az efaj-ta "hírek" nem érdeklik, de azt hiszem annál inkább az, hogy ini történik á Szovjetunióban?
Pjatigorszk, 1936 febr. hó. .    Steinmctz Lnlx-án
ről az osztalékl-ól, mint képletes pénzről, máskor meg mint valóságos pénzt tüntették fel.
A világ hatalmas tömegei élnek nélkülözésben s ezért ez a mozgalom rengeteg embert érdekel. A szegénység növekszik. Valamennyiünk — munkások, farmerek, hivatalnokok és kísüzletesek — érdeklődéssel tekintünk egy' olyun megmozdulájs felé, mely terhünket célozza levenni hátunkról, azt a terhet, melyet már a-líg bírunk hordozni. Csoda hát, ha várunk Aberharttól valamit?.
ALBERTA fejleményeinek nagy politikai jelentősége van. A Social Credit mozgalom albertai "vezetői" nem az egyedüliek, akik pénzügyi fol tozgatásokkal akartak segíteni a feimálló gazdasági zavarokon és a nyomorgó népen.
Angliában a Douglas-mozgalom és az Egyesültállamokban a Tównsend-féle terv hasonló adjusztálásokat javasol. Coughlin rádiós lelki atya is a Social Credit jelszavait használja néha.
Eddig csupán Albertában tudtak e-zek a proponánsok hatalomra jutni.
nagy történeliii jelentősig j tanítja majd a népbölpndit^! ban meggondolni á dolgot és ..1 nitja a népek mUUóit jobhaa S' koznL  - r
Megérkezésemkor mínáün le' hogy Albertában feszült ^
Aberhart Is látja a i^-,
helyzet.
szél közeledtét, aki nagyig gérte.a pénzt és hogy jobtaagi nek neki. bibliai idézetekből szent   beszédeket mondott "Prophetlc Bible" nevü székből dikátora.
QAZDASAGTANI ^ melyeket Douglas örnagytöT^
át. sohasem voltak kielégíttot nép nem sokat törődött magn* taival. Jött a választás, södaicí' képviselők befutottak a parlao^ fölényes győzeleinmel. ^1,'
Amikor ez^megtörtént, mindar' változott. Ezentúl nem beszélteit; az osztalékokról eünéleU foreS^ hanem a gyakorlaUasság fonai^ Mikor én Albertába érkeztem, VP -fogás már kezdett tisztázódni cial Credit lehetőség felól. hogy a lakosság tukiyomö tfiS^ követeli a kormánytól a beigötc'^ talékok fizetését, hogy a terháglff szenvedő lakosság végre könnjfr'• mert nehéz terheket hordoz A^J munkássága és földművelő nípt (íPolytatJuk.)
^:
fi
MootreaiM Harek
AMIKOR A HÓ IS TÜZVESZfiLl;
MONTRJEALr—Aki Montrealban töltött már telet, az tudja, hogy milyen hóhalmaz borítja az egész várost. Ebből természetesen van is sok kellemetlenség- főleg azoii szegénységgel • kUzdÖ munkásságnak , akik képtelenek kielégítő tüzelőhöz jUtni, hogy a hideg vasfoga etíén. védekezhessenek. A hatalmaís hótöníeg: azonban-' íí niáS; i^wszedehnet i^ amivelj.á; városi ,hatóság,mit sem törődik. A jéggel borított járdákon naponta ; i lehet olvasni a balesetek sorozatát. Vonatkozik ez főleg, azon negyedére : a- városnak,, ahol a munkásság tömege él.
Ha már a járdák tisztán tartására csaknem sendmi gondot hem fordít a város, akkor el lehet .képzelni mennyi gondot fordít árra, hogy az épületek köZÖtti hóhalmaz el légyen takarítva. így például a bácklane-ek válósággal'a hóból összefagyott jéghegyekkel' van elbarikádozva. Legalábbis így van, ahol én, körülnéztem lakásom, közelében.' Ennek átvizsgálása  után  arra gondoltam
ísihéf >ámcadós a víllci-el í e n
25
sztrájkolót tartanak fogva
Érös rendőri felügyeleiF melietí^ dolgesiCi egypár ssEseb
STRATFORD, Ont., március 11.; — (ALP) — A rendöreégi ■ utasítások megtagadása vád jávai tartasak fogva huszonöt sztrájkoló munkást Stratfordon, akik tárgyalásaikra vár hók. Még biztosíték énénébsn. sem engedik őket szabadon annak ellére sem, hog>' .törvényeik értelmében, kihallgatás nélkül; nem 'tarthatnák 6-ket fogva 24 óránál toVább.
A segélymunkáről sztrájkba lépett és a sístrájktörők közötti összecsapás után .emeltek vádat" az elfogottak él-len.-Ma csak egynéhány szkeb dolgor zott, nehéz rendőri felügyelet alatt. A legutóbbi.jelentés   szerint négy ben. Adjunk a -kezeikbe nünél több! letartóztatctt  sztrájkolót bünösneíc miinkásiradalmat. ;; {találta bíróság, dé"biintetésiiíietcsak
Steve KavécBf osztű^tkár.    j egy hét múlva mondják kL
MONTREAL. — A nagy Montrea Tramway. Co. azzal a javaslattál áll' a városi taiábs elél hogy ha lehetet len a társaság számára, hogy min deri villanyoskocsln. egy alkalmazott legyen, úgy kénytelenek lesznek fel emelni a viteldíjat; Amint: látszik mcst nemcsak az alkalmazottak eller tör a társaság, hanem Montreál minden egyes lakosa ellen a fcntjelzetf jelentés szerint.  , •
Ilyenformán az alkalmazcttak és az utasok érdeke közös. A leghatá-rozattabban állást kell^ foglalni Mont real lakosságának a kocsikon egy em ber alkalmazása ellen és kétszeres e-rdvel küzderü a viteldíj felemelése ellen. Csak a napokban tárgj'alt a bíróság egy ügyet," mely szerint halálos baleset következtében egy nőt elütött a villamos azért, mert az egyedüli kocsivezető Jtéptelen volt nagy elfoglaltsága miatt kellően ügyelnL Hyen veszély fenyegethet minden, u-tast, há ar e?ry ember alkalmazását a társaság képes lesz keresztül vinni. V Egy ember j>- munkátlanok, ezreinek számát is növelni fogja. ■
hogyha .véleUenül  tüz ütne .Ujj i lakásban  s  az  uccai ajtók táPi kerülnének,   képtelenek voioSút hátsó ajtókon menekülni a jégöL miatt.   így  aztán: bátran hofey a hd.is. tüzveszélyealÉsí' olyan backlane-t,  ahol míg fr^^ i bejárat sincs. A szemetes allg^l^!*; megtalálnlj'amltel kell vinnie. '
Itt van a- munkátlanok soll;* akik örömmel  dolgoznának, tá^^i-' eltakarítanák a havat. rendbetáí|»» az   uccákat.   természetesen tel , míunkabérért" és a  város nütiöi törődik   mindezekkel.  Pedig tíC, a sokezer dollárból jutna erre, t! a bankároknak adnak kánai f^ü s a fölvett kölcsönöket sok esü:* a város  nem  egészen odafofíljíff ahol az valójában a közérdeket C m gálja. De majd  ha azok keríUcsi if hatalomra, akik most nj; és szenvednek,  akkor a béoszÜ^ másak lesznek s ehhez pedig J dUnk. És ezt   meg is teremt] még akkor is. ha sok, ma^. daimámak" nevező munkás ed t^n igen távolinak jósolja.
-F.JL
■I
IS** lesfií n®l esele
VERDUN, Que. — „Ha sanV | lekszUnk azonnal és nem segit^|iii.|i a munkátlanokat",   monja PaK, Verduii polgármestere, „úgy ífáff járni,  mint Pembroke, Oüt icí. ' nélkUHel, hogy itt is fellfiíaibsl^| j ^
A polgármester egy olyan pont beiktatását követelte egíE^ i klvüU tanácsgyülésen, melyndtfi i méhen kielégíthetők lettek toü|i.,| . munkátlanok, de javaslatát a *| 5:3 szavazat ellenében elvetettel--^ ^ Javaslatával nagy Montrea! ,> gához folyamodott, ahol szinte V tasltották. -J
A helyzet nagyon kriükus 'K Montreal   környéke munSfilJi mert sem a tartomány, seffi^i*^ goskonnány nem akar semóWi |;
katlanokkal cainátol s igy ajg^ | lan(rfc továbbra is a nagy í lanságnak vannak kitéve. Attj^ | düli segéitség az lesz, ha fi lanok sokezrei összefognak fej^^ _ | koii ketesztül Jdkövetelik'iaiflis^fel nü nékik-jár.;  .    ^     - ^-Jm
Pengőt, leit; csehkóninát, dinárT^i tééjobb^ aifaíyflBíí!^ PONTOS, GYORS ÁTUTALÁSOK KABELDU 25 CENT — CVORSKABEL $1-00 íA
1456 GITY HALL AVE. MONTBEAM^
HAJÓJEGYEK, AFFIDAVTTOSC. KöZíSCm OiORÁTÖK. ÓÍM2AI BM-YECeC