ö. OLDAL
uAMAmi m^orm muuká^^
TOROXTO. OXTARtO: SZOMI
titaíkűüoííí Tegyétek
az érteteü harcoló sajtőtl
MEGJELENIK MNDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN ÖS SZOMBATON EWÍtotéal 4r: KanadAban 1 évre $3^. félévre II.7». negyedévre OOo.
EffTföüit-AJlamoUbao SSOSO, mán külföldi mianjoktKsn C4Mtil. p<TH«^fi lovetot, Gseklsci és Money Order-t ex al&bbt dmre bOldianti:
.JCANADAI MAGYAR MUNKÁS" Box 154 General P.O.. Toronto. Ont.. Canada.
A     S^. Ujsog szerint soha sem íehet igcza a bérmunkás ha
fi
SiHOGYAI^ SEM TUDNAK TÖBBET PIZSTNI!
ff
Már régen vezet Kanada a világ [a ^-iiinipegi kuvasz nem pirul, mikor 100 fontját mindüsszc Sl. ŐO-ért kap-1 napi ji országai   között   kl a depréssziőbőL i azt Írja első oldalon sötét betűkkel, ják meg- a gyárosok és cbbsn benne j meghal
ÉGETŐ SZÜKSÉG V>9N KISSÉKRE!
A
; így irják a kapitalista lapok és ír- j hogy '•seh6gj-an sem tudnak többet : ják utánuk nem egyszer a bevándo- fizetni." , rolt   reakció   kuvaszai   is. Es tény, : hogy korunkban, mikor a kapitalista
[ rendszer túlclte azt az időszakot, mi- Csak a ku\-aszéU •*iirm : kor a prosperitást csak egy bizonyos ! liogy a jól táplált munkást nohozcn j rövid időre zavarta meg a válság és 1 lehet lázítani. Csak ok nt-m rkurják átlépett abba az időszakba, mikor   a í tudni, hogy lázítani   csak   ott lch,?l.
MEGLVr MI EULEMNK Csak  a   ku\-aszék   •'nem twdJáU".
MAGYAR föld, Kanadába üldözött bujdosóinak rokoni, j j^^j^^^^ ^ előbbi fordítottja, vagyU i ahol az elnyomás megadja é:^ c!kjr,z;i! jövedelme
van már a farmer ár, rtpakapás, valamint a grj-árimunkls bérc i.*?.
Nem mondjuli. !;-';;y az előállítás-c3 az eladási ár közötti óriá,"i kü-Iönb.<;c;^ít mind a g-yárosfk vág'ák zrcbrc. mert tud.-'-ik. hfgy s-,kszor m.c^^aílózzák a cukmt, de tudjuk, hogy amíg a kormány c!i.-in?ri hogy a bárók
Az kuvaszi ni a ki nak iga folyó hi
nemzeti, osztály- és emberi kötelességük, hogy itt, a bol-Imikor a kapitalista világban állandó ja talajt a forradalmiságra. Nem a dogtalan mcsszetávolban is meghallják mcgboldogtalanabb ó- I lett a válság, melyet időközönként forradalmi talaj clökcsritöt. a btrt-hazai testvéreik "SEGÍTSÉG" kiáltásait. j egy kis prosperitás vált föl. Kanada vágó tőkéseket támadr-a, hanem a for-
^ M.m r ^ .   . .        .  .      mr*..^ i.vtr ^ vezetett   az   időszakos kilábalásban, radalmi    adottságot a bórmunkrí.íok
Úgy a MUNKÁS magyarországi hírein,^ mint a VÉDJÜK | Kérdezzük, miért nem érte javára   felhasználó kommunistákéi.
MEG ŐKET írásain keresztül valamivel teljesebb képet kap- el a kilábalás már a dolgozó rétege-! De   azért   szemérmetlenül t;igr.
' ket is. akkor   sem a nagy   kutyák, i hogy ellensége a termelöraimkát vc-g-
kal
vábú;; óta 251 százalék- | ^""^^^ cmo'kcdtlt, pklíor a bárók fizet-; Toldii 20 dollárt a répaholdak ; harca n
sommit tucat c;
hct nc
megmüvc-'Vc.'écrt. hnncm íyO dollárt is. i anélkiil, hogy srkni ve^ztinccck. ;
hatnak olvasóink azokról a kannibáli állapotokról, melyeket
igyai
gésük miatt nem mernek megírni.
szeretteik és ismerőseik a magyar ura!: bosszújától való rette- sem az utánna csaholó kuvaszok nem j zö embernek, akinek nincs egy-bt-.
tudnak felelni. mint a munkaereje melyért jogusan
Kanada   kormánnyának hivatalos statisztikája mutatta, hogy amíg pld. j
már 1930-ban a részvényekre az Eicél- pájáért. A kuvaszék .<:z::rint a m.unká.s
talmas gáik az megélhe guknak. A vál
Vájjon nem barbár állapot-c magában már o-t a tény is, hogy apa a fiának, anya a lányának, és viszont, testvér a testvérnek, barát a barátnak nem írhatja meg még azt sem, hogy milyen is az élet otthon, hogyan kényszerítik őket lassú halálra az urak által pokollá tett tejjel-mczzcl folyó Magyarkana-ánban?
lELEN lapszámunk első oldalán ismét arról vagyunk kény-^ telének beszámolni kanadai magyar testvéreinknek, hogy a magyar élniakarás előretörését megint olyan keselyük akarták felhasználni, akik a hatalomért való versengésben, Hitler "barátságának" kiérdemlésében akarják elvéreztetni, agyonéheztetni a sárbatiport magyar nemzetet.
A kaszáskeresztes Böszörmény és cinkostársai a nemzeti hagyományok ravasz és aljas felhasználásával garázdálkodnak a földért, életért kapaszkodó letiport magyar parasztság soraiban. Az a tény, hogy első. Május Elsejére — micsoda dá tum, mekkora ravaszság! — tervezett puccsuk leleplezése után annyira kesztyűs kézzel kezelte őket a kormány, mutatja azt, hogy nem volt más céljuk, mint a jelenlegi népgyilkos kormánynak: A MAGYAR ELNYOMÓ OSZTÁLYT SZOLGÁLNI!
A MAGYAR urak két nagy pártjának, s azokon belül és ki-vül számtalan kisebb-nagyobb, urakat jobban szolgálni a-baró nemzetárulók malomkövei között őrlődik a nemzetinekhazudott igát húzó egyedüli IGAZMAGYARSÁG. ök, a föld koldusa, a gyár és bánya robotosa, a nemzet napszámnélküli napszámos intellektueljei: a tényleges MAGYAR NEMZET az, mely o minden nemzctiességéből és emberiességéből kivetkezett űri csorda "fajmentésének" áldozata.
Otthonmaradt, tudatosan tudatlanságban nevelt magyar véreink nagy része csak emésztőcn érzi ezt a pusztító őrlést, de kétségbeejtően nem látja azt a megmentőnek ígért, de csak új szekérbefogó cselvetést, melyet a kaszás- és nyilaskeresztes, majd egykor levitézlő "vitézek" dobnak eléjük.
A LESZÁMOLÁSTÓL félő, rcszkctőtérdü nemzetközi úri bi-tangók gondoskodtak arról, hogy a magyar nemzet igazi vezéreit, a törhetetlen magyar kommunistákat és a fasiszta-háborúellenes magyar intellektueleket bebörtönözzék vagy legyilkolják. Az úri hóhérok gondoskodtak arról, hogy a 19-es forradalom minden természetes, a kezdetlegességgel járó hibáit a kommunisták bűnéül tüntcs.<icnek fel.
A magyar urak gondoskodtak arról is, hogy az általuk felbérelt pribékek és áruló szocdcm vezérek aknamunkájából keletkezett vérengzések és félreértések mind a kommunisták rovására íródjon és minden felszabadulási megmozdulás előtt elrettentő példakent álljon.
Ezek a magyar urak, akik 4S emlékét megbamisították, a 19-es nemzetárulást "vitézzé avatták", kísérleti nyúlnak, igavonó baromnak használják a megkötözött és kiéheztetett magyar oroszlánt.
I/ANADAI magyar testvérek! A magyar nemzet milliónyi sebből vérzik, éhes hassal dolgozik. A magyar nácik ha-láiltáncot járnak körülöttük, hogy megszédítve őket újabb mészárlásra fordítsák a magyar nemzet feltörekvő élniakarását. Nemzetünknek egyedüli őszinte vezérei, nemzeti létünk meg- j mentői csakis a népből kinőtt, semmi terrortól megnemrettenő | kommunisták és a háború- és fasizmuscilenes harcosok lehet-| nek. EZÉRT üldözik őket, EZÉRT Hínozzák börtönökben, E-ZÉRT kellett oly soknak közülük meghalni!
Sajnáljátok pusztuló nemzetünket, otthonhagyott szeretteinket? Vezetőket akartok adni élet-halál harcuknak?
SEGÍTSETEK KISZABADÍTANI KISST, SEBEST. HAYT és A TÖBBI ANTIFASISZTÁKAT, KOMMUNISTÁKAT. NEMZETÜNK IGAZI VEZÉREIT!
követelhet többet, époVy jng;.í;.?.n. mint a farmer a büzájác.'l. va^y rc-
mágnások közel 19 százalékkal fizettek több osztalékot. ugyana)t>t>an az évben bár még nem, de köveOcező évben 35 százalékkal csökkentették á munkabéreket. A l^szcn azóta is c-melkedik ebben az iparban és a mun-
köteles a munkaerejét olyan bércrt odaadni,amilyent a gazda és gyáro.s uraknak méltóztatni tetszik adni Ez ellen vagyunk mi, kövctkczete.-cn elemezve m-ndcn bajok okát .<í czvi' támadnak a nagy kutyák cr kuva.
kabér esik. Egészenr, jól van ez igy alszaik. akik az cmbcriöcg hasznos rc-tökéseknck és a kiíva.szoknak j.vKü-i tegének határt n^m i;-mc:u kizsák-lönben szóltak volna ellene. j mánj'olása mellett csaholnak a kiz:-á!:
Vegyük az olajérdekeltségckct; Itt mányolók portáin jó pénzért.
is hivatalos stati.sztika^mutatja, hogy
Rémülve  írnak a kommuni.stákról
1930 óta a haszon átlag legalább 2;a töke védelmezői, mert tudják, h.i;;y százalékkal emelkedett minden évbenjnhol mi lépünk a harcok c'ére ott a s a munkabérek mégi.s átlag 33 szá-! harc n-m Ic'-z elárulva c> mindj;':rt zalékkal estek. Erre sem .szóltak I határozott formát vcez f-;!. I.um mi semmit a munkásolt elvetemedett el-1 minden olyan lében kanalak va.rjyun!-; lenségei. i ahonnan v.-ilam.it a t\n]^/.;zúk j.av.-lr.i
Nem állunk különben a cukorgyár-1 lehet, kihaiáőzni. A. töke kuvns.snai íí; tásnál .sem. A tőkések kormánnyá | belccsaholnak míndenlie. de cjk a mi nem szokott hazudni a tőkések kára-: m'unkánk fordítottját végzi!:. IJpycb-ra. Kanada töké.skormánya mutatta ként semmi különbség nincs a min-ki. hogy a cukorbárók évi jövedelme \ dsn lében kanala.3ok kdtfajt.ája kü-1930 óta, vagyis mióta "lábalunk ki" zött.
a   depresszióból, átlag 254%-kal e-| FÍZETiiETNKK TöíJIir/r
melkedett és -— ki hinné — a munka-1 Miért nem fizethetnén-k Vj'.\>ci sok Ijére mégis 20'}í-kal csökkent. S mikor tudott dolog, hogy   a tuktr
rizcthctnok tübí.ct. azórt i.s. mert a c;ií:::m vetett adót nem ók fizetik, h.-mrm a f!)gya:;ztó. i'.iga a kormánv 3;rr. i-:}in<l2:i. li-gv a cukoriparok, mili-
újabb moglcrhelcst, ami ökct a; cukor, s kl r:i.iAny rés/.i .öl érinti, lerázzák nyaidelme. c kukról a bérek c.; répa. árának le-, védelmé! vagdal.á.='ával. i ma ptWi
Kub.; ós más répatermelő országok ban az t cllrn a l:anndn.i kv^nnány nagy vedel- farmszol inti íd a !-.:;n-idaí cukorbáróknak, | 144 doll null .':zi;2tén segíthet nekik abban,; ban ped !r;;y l'.)b-!.>ci íizcsscnoV:. ' mint azt
AÜH-rt:'.    réjiam'inká.^iin.Tk    harca j listics m nem a f:',:-n'>(r tüo.T irányult, bár ól | Amlko j; cíintette. A icanadai magyar fic.su-! nép a kc rak tijiiága hamisan ús:y" akarja fel-j ból kiláb tiinlr!:ii a dolgr.t, niinth.a a répamun- lehetnek ká.sok élén a komniunisták a szeren-i nak clól f.~ét"f-n   czrr;.::rT   bccs.Tpott   farmert támadja al:a;n.'!l:  niig rövi iítrni. Kern  tagad- ; védöhada jü'-r. h'.-.c.v a f:!rniort i.s k-f'nyszcrite-■    A' Kan: ri .iirar..:!- .arra. hr^lry az öt kizsák- jj.j jg-azal !;;r'iny lö. 'öb!fél? törvénnyel jó! meg- nmnkásvi vé ictt (•■,;I:"ib.áré>)v ellen luircnljcn.       akik búz;
Lchvt répan:unk;'isnak   többel szagnak
fizffni ii v,-!bl>.l ;:zcrt is mert Kana- kí le.sz el da l:é.-z culrrot Iiaphat például Ku-urí horda l;ái?ó! :>2.C«-ért, amit itt az elnyomók cal mind lö'ob mint hal (.l.jUáréi t .-ó.-mn.k a köztetek fMi;yas;',t('>k nvakába. akik között a teljes gy ma^'-as .árat c munk.ané'lniü épúgy lesz. inT'^;f:;'.'ti. mint a:;       em.bcr, akinek í
OSZtOl
KE^aYÉR NmCS. DE VAH  FEGYVER ÉS VAM LÖVEG AZ  ÉHEZŐ TÖ^
Irta: EDW.VKD H.\SKEL.L Szerkesztői megjegyzés: E.cikk í-ró,:;» szemtanúja volt Balkán bor-
ezzcl szemben perr.ze nem enyhül cs a nélkülözök tovább nyugtalankodnak. Balkán uralkedó réterci félnek a'í
zalmalnak. Apja és nag>:apja. \-ala- idegen delegációtól, mert félnek a mint ö maga Is dolgoztak a Balká-' non, mint Amerikából ide küldött
missziós lelkészek. .Rev. Haskell mint Ilyen szakértője a balkáni állapotoknak. Ionkor e tavaszon a C IJDL központi titkára A. e. Snüth delegációt   vezetett Bulgáriába a
világ véleményétől. A mi amerikai kanadai delegációnkat is mcg^-izsgál-gatták tetőtől ta'pig. Jegyzeteiket keresték és szőreitek volna elvenni.
Az elnyomás nem mindenütt egyforma. Május elsején a munk.isok hagyományos napján, delegációnk há-
voil .'^zabid, mert a kiirmány lec.'í-a-^ lyan törve p-)ll ér: r.!?nimi!y(ii gyűlést nem türt • kormány, n)cg. nek a föl
Nyonjonisás: : kormány 1
Kyr,n\urúy.Ágr:!i .=zo^ényscg kin.-^zza nokat, al puli.'zkál (kukoricát I cvö para-sztsá- ingyen ad got a Dunamcnlén. A bulgár oldalon ' mácedon-r valamivel cgé.szségescbb a nép. mert ] rendőrség
politikai foglyok helyzetének meg- rom balkáni városban volt. Szaloniki-
\-Ízsgálására, Mr.   Haskell Is vele ben. Macedónia fővárosában, ahol az a nép lázadó gjüléseket tart.
van még búzája meg rozsa. Romániában nem lehel tiltakozó gyűléseket   látni.   Bulgáriában   napirenden; mindenki vifn a letartóztatás és ütlegelés, mert , nyelvű feli
daik ütlei iskola nen
Szerkcszfoi jegyzcfek:
LEGYETEK KÉSSESEi: A munkásmozptiom tacjainak és rokonszrnve7öinrk aUtl»-t.iLin«ága. n helj-l moziT'Iníak •.»pró-cs<-prö feladatainak unott, lanyha véczéw <M>kszor — talán legtöbbször — ahh.tn leli mag>-arázatát. hogy a kicsi helyi munkák kicsi — sokszor csekély és lassan kibontakozó — eredmAct.xl ninc!=«*nek «*-le^gé serkentő hatással azoknak végzőire és szemlélőire, és a na(rrot>b eredmények, megmozdulások nem jönnek eíég gj-orsan arra. hoz\ a kis és nagy monkúk nélkUlözheteUrn és elmaradhatatlan összenigg6?ét éreztessék.
A» atóbbl hónapok, de különösen h«?t«>k és naook eis«>mén\-«i bőségesen gondoskodtak arról. hog>- éreztessék wlOnk monkánk eredmé(i\-ét.
StAGYAR TEiSTVérek: Serkentésre, bátoritásrt van szükségetek? Olvassátok Jelen számunk hircit. és mect^láljátok! SUndn%-ájan. kik %-aIamit Is tettetek, részesel \-agj-tok a nagj- bel-és kttfanegmozdolásoknak.
Mmikátok segített© a széles segélysztrdjkot, mely tanácsosokat, be-cstitetes lelkészeket von magához, segítettétek a francia és spanyol népfron-
szát a gyakorlaton.
volt
egyesült balszá.'-ny r.i-i'.t gyi.ilést í^r-Bukarcst. RománJa. — Kémek. sp:c Uctt. Átsiettünk Szófiábr;. cs itt a kor-
_ _     _ lik és politikai rendörök lepik el aímány kísérleteit lett a gy-ülés fel is.--
tot, a magyar nép kttzdebnét, a kínai töme?ek kétséwbí-^HThs'^Vi'a'fr»- j Balkánt. Nyomon kisérik ?. külföldi- látására. Azt mondlák,   h--ysy csak Rixmtn és háború elleni mesmozdniásokat. HozzájáraltatoU kicsi helyi mmi- ! eket és a saját népükre gépfegy\-errel' "rendör\-édelem" a'atl szabad ? ^.-ii-Wt^ktol ax egész »llágot átfogó haladó mozgalom lagysrcrti tdbontakozA-j ügyelnek fel és amikor elfognak ne- lést mer^irtani. E scrok   írojn Bukik gyanús és rájuk néyv-e vesszélyes karestben volt május elsején, mint a
s&hos!
AZ EL£RT eredményekből g}-üjtsetek erőt. hogy a reánkván^ kitartó
nal helyett Mint a képző Fed ban a hely hatLam ad miatt ma nyilvánossá felelős tis2 lag nyilatk ról, de azt ség ellen s« K
Hegy a román kor re vereti különösen e j morzsolni a : nek a roma ! setben egy I farkához kc i kezdték. Mí ber vár tái ; a   román 1 1 politikája el
■ örségi kínzó I Bulgária £ ; a Romániáb . delmcre. Ink
segítséget ac ; így például i imí a roma; j ban. A bulgá ; ban éppen ü; : püket és a ro Ott voltam ! ben az elfogó ; ták a fiatal f
■ télen szervez: i szobámban ni
rendőrség. K< • azonnal vissza ' vozásom előtt
' ^   ^ ' ^,—.1-^^;       minden j^
A7t n:cr;-!Mk. h-rry a rélkülözö cm-í gyaláscn vettí ber lemond, d-;- az éhező harcba megy. akinek átadta: Ha. ez p. mondás igaz. akkor Románi- tóztatták. M3g ában nagy harcok vannak készülőben, tam p deteküv Olyan nyomorúság \-ari Románia-' ez annak ellen ban, hogy képtelen \-ag\-ck rövid cikk nisztérium egy bsn i:im:. A román kormány elk^ te, hogy egész i
kOzdelmet igénylő feladatídmak mogfeldhcssOnk. részesei k>hessünk tm-ább-: embertelen kmzásokon vi- PoliUkai Foglyok Nemzetközi Bízott- bozza az 2<!egen lakosság, magyarok, lenségtől menti
i. iszik éket keresztül. A nép nyomora óságának kiküiáöttje. de be.szé:rúne^
ra ts oz új élet előkészítésének.