jelaiíffi-i
a kávéház s
it akart élveaTsí"' 'i^t .kapott. HbB«,r fi
' hogy ^
:orkbaíi az^^^
mérkőzést tífei^ oe és Max,aia^^ sak huszonn^ft^^^
mgbe és űjniTiöfci gBi... HátcssiZ; kávéház? ^ uda.
-rol nincs
3.
racaulay azerini mbia .egvan a.magj j^laas lomásul veaak (h^tö; ugszaiiak),liogyiBnat ígvaji á map, jellaöá A két ököMvótajs^ X a nap hőse. NeTülilj. í a kávéház nemcsakBj. hanem Honduiasbatt ^ Newyopkban, hajnm 3 Sanghajban is. Er ^ mit csinálunk. Ejt tci)' 1 vennimk, bárhogy tíj. szemünk..., de ami ok, hogy az újság öljja :rulja el hivatását s clj^ gészpn  odaadja msgíí 5   okoljárványnak So), rtlág újságolvasója. lái . semmit sem tud, de Ja ijyjjairól, óráiról és {e-ndent tud. A leg^ffi ? a legterjengösebb g közli Joe Lc'uis, atf ax   Schmeling, a tM ? napi életrendjét , persze, hogy sok -4 ivatban van. S ha aze-i könnyelmű, hogy taa >lyan okos, hogy az ök^ gy megállja hdyét pi íazdaságban, társadals )r tudhatja, hogy inaá| a szerepe a mennflcf Inek, annál nagyőri rgkori gyöngesége, ráfean is'Vclt öltóCFí* gőráiban, a rőmaOail tben,   amelyik nírií ran. Marx lángesze lEiií Dgy a történelemből t? •élődik. Csak kezAJükfe, hogy mindannyisat-gédia. Athénben,
a stadionban és aríp : ököl   uralkodott ii iatrum Flavium gJaűd}! ben és a kiömlő vír izezres csőcselék éTjfS^ ima haldoklott, egy tó összeomlása kezdődött, =r veszett el és a tó -ok vad diktatúráján? likőr a szellem clgyai? nia kell, diadalmasan r« s ököl tisztelete, osszeos könyvtárak és felé] k, a ringek, a cirki aiáz zsibong. Lázasan Max-e vagy Joe? És^ ut, hogy az óköl, jillanatban majdneoBS a is kész, hogy egjss kupán vágja.
(v»)
A mimkások egységet afgnmak mág olskmr is, ha a CCF vesére!^ nem aftnrnah
^ Clear Water Laké, Sask. — Július elfijén volt itt Mr. Oold-„dl CCF vezér, alti beszémsM az ciszágh42ban végzett numkájáróL Utánna röviden m)egemlé|ce»ett a szervezkedés szüks^^ig^cöl a jjjindig jobba» elöcetijrö, fasizmus veszedelme ellen. Ugyszüitén. rámutatott arra. bogy ajcpSg^ az, egész ^lág kapitalista országai a fa-gajius felé rohaimak. hoigy annalc •eptségével uralmiukat feoírtart-5jjscák, addig a Szov^etunid. mia-dig nagyobb lépteWtel ftajad «lűre ^jobb élet fel^
^ Binnkisok kérdéseit adtalc m De, amig a ^el^évök iköziU a legtöbben nagyon bélyegnek, találták ezen beszédjé't, nein igen találták helyesnek azokat a feleleteket, amit beszédíe utáa; a hozzá intézett kérdésekre adott.
Az elsö kérdésre, aanl a? volt, hogy miért lettek a torontói har-. cos vezérek a CCF-böl kizárva, azt felelte, hogy azok neJö yoltaJi
.andi jefenfé
vezérek és, hogy a CCF nem engedheti meg senklnek,hogy a CCSP-szervezetet valamire kibs^szoálják-Ezalatt a május elsel fdvonulást, értette. De rémiem — moMtotta, tovább —, hogy ezek a jobbr és baloldali tí.*vedéseli; ki foglak «^.i-Ezolódni.
A második kérdésre, mely az: volt, hogy mi a CCF vezetőség véleménnyé a hábpni és fasizmus el-: leni egységfrontról és. nülyen lépéseket tettek annak megvalósítása-, ért? Én úgy, mint pártom — mondotta Mr. Coldwell — az egységfront mellett foglalunk állást, 4e a kanadai törvöiyeken belül akarunk parlamenten keresztül ellene harcolni.
Harmadik kérdtóre, hogy: Mi a, véleménye a franciaországi, egységfrontról és az, elért eredmények rfil, azt a laikus ifeleletet adtai hogy nem lett vo;lna szabad A tommuniatáknak és a. szcM;iaIist^ nak a Uberálisokka^t ^f3{»$£^t köt-niök és helytelenné tartja, hogy a, kommunistáik sztrájkot in!S.itóttak. amikor fugyis munkáskonnány wan hatalmon.
£ltentmoadásfe^; kei>&l
Ez a kijelentésé eUe?it^be HerUl önmagával, mert l>eszédjié<ben tá-^ madta a reginai Irfader Poat uj-, Ságot, viszont az utolsó kérdésre adott feleletét meg éppen abból vette ki szőról-szórá.
A kérdésre adott feleletek azt bizonyítják, hogy Mr. -Coldwrell az, egység ellen van és csak kényszerből foglal állást a?^. egységfront meUett, az itteni. GGF-isták 8ö%-a az egység mjfeüett; van.
Szó^^ olyan törvényeken belül Ijajlajidó barcolni a fasizmus ellen, amely tdrvC'nyek közül solc a fasizmus alapköveként van beiktatva. Véleménye szerint riem jó az sem, hogy a nolmkások Franciaországban sztrá;lkba mentek. Hát mit tegyenek, amikor a gyárak és minden nagy birtok egy pár ember tulajdonát képezik? Csakis, azt, hogy ziagyobb béreket
harcoljanak ki maguknak és ugyan okkor segítsék az öj kormán}^ egy jobb program keresztülvitelében. Szerinte rossz, hogy egységet kötöttek a hberálispkkal. Mind<^-ki tudja, hogy egységet csakis oIyan<dikal lehet kötni, akik az egységfront programját elfogadják.
A CCF jobboldaU törvény-nyató vezetós£ige ahelyett, hogy támogat ná az egységfrontot, kritizálja azt. IJgy szeretnék a francig egyaég-íront. gyózcilmét is beállítani a tö-miegek előtt, mintha, aa fasizm.us felé irányuló lépést jelentene. Pedig éppen ellenkezőleg áll a dolog, ef^ségfroot' nélkül már régen a fasiszták k^be került volná a ha-taJom,
így szeretnék fédr^ vezetni a tömegeket az útról, amit követni a-kamak. De nem   fog sikerülni.
Béremelésért és imiőjuk elismeréséért mjsute^ sztrájkba — Hamilton
Ont. —
A Diana Tea Room mind a 16 alkalmazottja sztrájkba lépett július 7-én éiyel magasabb fizetés és unió elismeréséért
Mint munkanélküli arra járva, megtudtam a pUcetelöktöl, ' hogy már a tulajdonos hajlandó "a fizetésüket emelni, de uniót nem akar elismerni. Azon érdeklődésemre, hogy van-e sztrájktörő, egy nem valEuni barátságos pillantást vetett az üzletre és azt mondja, hogy ,két piszok". De a gyözehnet biztosra veszik, mert a vendégek szimpatizálnak velük. „EMdig még csak kilencen mentek be étkezni — mondta — pedig már este 4 óra volt.
K£TF,AfEA PIKBT
Elogem érdekelt a dolog és más-nj^p a megszokott munkakeresés után isműí arra mentém és meg-
j lepődve látom, hogy két különböző táblával piketelnek. Az egyik a tegnapi, mely a sztrájkot hirdeti, másik; a tulajdonosé, mely hir deti, hsgy. itítünö kiszolgálás, és hegy naegvan elégedve az alkalmf-^yttaivuL
pikeíeL egy üzlet előtt két ellenjíét'ea osztály, de a, jel^ afit mutatjfU?, hogy a szimpátia a sztrájkiplök igazsága mellett van, aw.t bizonyít az a tény is. hogy na^g miijfíig csak: az a kjét sztrájk-tőr^, yan. bent, aki tegnap ment be. A közönség nem szívesen ét-kezik;^ olygji helyen, aipl az al-k^lma^oí^takat rabszolga módon kezelijc. Egy kia ideig 4igy(ílfci?m és í^tam, hx)gy három jól öltözött egyén, közeledik <!3 egyénítsen., az étk^ezdébe. tart, mikor látták, hpgy ott s^tíájH van, DQÍnfi 'átmentek az uw^ m4?iÍR oldalán, lévő őtkí^z-débe.
mert a mindig balra tolódó, tömegek érzik a veszélyt és most már az épülőben lévő egységfrontba fog nak tömörülni, amely annál erö-sfibb és harciasabb lesz, ennek az emberi vést szopó rendszemek a végleges elsöpréáére.
J. M.
- hogy Kína hivatalos neve: Fa, Chung-hua Min-ku?. .ami mia-
; gyárra fowhtva; A Na^ry Kínai Köztársaságot jelent? , .*■     * *
- hogy Ksüiadá *tériil?tŐnek H %-a farmterület?
* * *
- hogy Kanadá,t több, mint egy és 1/4 millió személy hagyta el 192l-t6l 1931-ig?
* * *
- hogy Kanadában 1903-ban 106 sztrájkban több., mint 50.00Q munkás vett részt?
* * *
- hogy Singapore, — a nagy indiai kikötő város neve — ma-gyai^a fordítva, "oroszlánok városa" ?
* * *
- Saskatchewan a világ l^:na-gyobb búzateímaö területe:
Irta: U.
Ha- beszélgetsz az emberekkel, megfigyeled őket, rájössz, hogy úgyszólván kivétel nélkül mindenki fél valamitől. Különösen mostaniban, amikor a kapitalista válság éjszakája mindjobban reáboríil az emberiségre.
Lássuk, mitől félnek az emberek. .
A munkás: — Nem tudom, hogy meddig dolgozok. Igen, fogytán van a munka.
— Már megint igen hízeleg a bász, úgy Játszik, le akarja vágni a fizetést.
— Igen egészségtelen a munka; nem tudom meddig győ;^m e-gészséggel.
— Csak már még; tudnánk' szervezni, a gyárat, hogy valamivel több jogot tudnánk kicsikarni ma-
A gyárosí:: Csak megkapnám ezt a rendelést; ha nem kapom meff. legalább, félmillióval kevesebb megy a bankba.*
— Sífár megint szervezkednek e-zek a munkások. Jaj, pedig ez a, fizetésemeKst jelenti, de legalább is azt^ hogy nem vághatom le a bérülífet. Ugy csökkentik a pro-fitonia.t, hogy még a megígért luxusautót sem tudom kilopni belőle a Cicusnák. (Szívtelen csirkefogóig! Nem törődnek ezek a szegény gyárossal.
A faíjmpr: — Nagyon kellene az eső a, búzára, ha nem lesz cső, nem lesz tennés.
— Miből fizetem az iidót, a kamatot?
— Mindenki paradicsomot termel az idén. Már olyan olcsó lesz, hogy nem. lesz érdemes eladni.
Teiimény-kereskedő: — Csak ne esne. ,Ha nem lenne termés 300 százalékos haszonnal adnám cl a tavalyi búzámat. Jaj, Istenkém, gondolj a szegény terménykereskedő-, re, ne adj esőt.
A pap: — Ha az Isten m.^gse-git, ügy rájuk tudok iiesisteni, hpgy kétszer annyit fognak, á! peif-selybo tenni, m les?, ha nem tudok?   ■        ■   •, ;   ~/ ■
— pogy éppen az én híveim nem akarnak házasodni és gyermeket
szühii! .■';V'.;-' /
■ .— Mi lesz velem, ha így haladunk és minden hívőm átm.égy a ItomroniníBtákhoz? r ;
A lilva,tabu>k: ■—Meddig íűiar még élni ez az öreg irodatlszt? Hát nem kerülhetek már sohasem a helyére? Még a, végén hamarabb meghalok és sohasem lesz belőlem irodatiszt!   ;!
— Kegyetlen sors! Hogy nem lehet az embernek szép ruhája és jólakott hasa egyszerre!
—^Ha. még egy leépítést csinálnak, én is B Katára kerülök. ,
Sereskedű: — Vájjon ide néz-e? (Ua ide néz és csalok, nem jön ide többet; ha nem néz ide és nem csalok,, akkor magamat csalom meg:,
. (Folytatjuk)
CORRO hőhullám nyaldossa W végig az amerikai kontinenst, beleértve Kanadát is Akik nem szoktak gondolkozni, mert talán nincsenek ráutalva a gondolgodásra sem, egyszerűen csak tudo-mástil veszik, hogy sokak száraára kibírhatatlanul nagy a meleg és hogy nagyon sok farmer az egész évre és a jövőre is tönkre van téve, mert kiszáradt minden vetemény, mező, patak stb. és az állaüaik is forognak fel élelem és ivóvíz hiányában.
Másképen vannak a forróságokkal aisok, akik kétke-zük munkájával és állataik segítségével, valamint a má-sokhelyettgondolkozással keresik meg a nyomorúságos megélhetésüket. Azok is másképen veszik a forróságot, akik szeretnének keresni maguknak emberhez illő megélhetésre valót.
E. Sz. helyi osztálya^ csoportja nemrég tart^ ikjé'L Azt hiszemneaef >
mikor azt áUítcm. ámára emlékezetes lg piknikünk. Ezen a ^ >bkéntisWellamiiff^ mes réBze volt jel® ^ is más nemzed"'"'* ^
akákat íútoyomó t^j ^ ifjak végeztéfcV^ zni de nagyban IB«^ a munkát az. ^^^J szervezve roinő^ '^J.. kiknek megbízatási lamennyien igye^^^T^
t tenni s így-a il.
ünk szónoka Oszí? ^ sági szervező . méltóan ismerts*^ ' F. B. Sz.-et, TDÜi^ mozgalmát. 5s szórakozáshafl
(enkinek. .^gí ,lság kedvenc
zenekara ^^'^ jdésére játszotta. ^
TqRTéNELMI RIPORT
íevés-al-
Ijentes
ül
(45.) ; *:
Megbeszéltük a Né|>színház-uccai esetet. Nékem ed-dig fogalmam.se volt róla.
Annyit tudtam csak, hogy a parlament előtt, délután, tüntetés volt, estefelé egy csoport ember még eljött a Vi-seÉíádt-ucca ablakai elé, éltették a kommunizmust. Ilyesmi mindennapos vplti.
Sőt ezeo.     estén axég; korábban el is mentem. Láto-gatóba kelfett meimem, aim akkoriban ritkán fordult elő. Egy óra felé tértem haza, s csak itt' a toloncházhan hallottam az egész esetrőK ^
Mindnyájunk előtt nyilvánvaló volt^ hogy refldqrsegi provokáció rendezte áz egész népcszínház-uccai ügyet.
Majd a maokáaok megfelelnek érte — mondta Ottó, aki szintén velünk volt; a közös teremben.
A Kún Béláról teFieagő híreket nem igen hittíük el-— Egy embert c§ak úgy egyszerűen nem mer meg-öini a rendőrség — volt a, különben, kicsit naiv, vélemény.
, Máskor meg minden fegyvercsörrenésnél, lábdpbog4s-^í azt hittük: most megrohadnak benHÜttket.
Mindazonáltal elég jó volt a hangulat. A saját sor-sunk bizonytalanságát éreztük. De tudtuk, hogy kinn egy egész ország dolgozói csak a mr sorsúnkkal törődnek és ^dent számonkémek.
_ Hideg volt a terem téglapadlója- A mellette levő ár-, ^'ékszékből befolyt a víz. Fáztunk és nem volt mit enni. ^'és helyett cigarettáztunk. A terem egyetlen berendezése ^ Vasmatracok voltak és a közepén végighúzódó alacsony cementSal. A matracokat, amiken láb helyett alacsony ^^Pók voltak, erre a falra kellett ráakasztana hogy ne Részen vízszintesea feküdjék az ember- •
Hamar beesteledett. Hideg volt. Kettesével összebúj'r .^Ji. ruhástól lefeküdtünk a vasmatracokra- Gyorsan eí-^dtank és jól alud^ az egés? társaság.
^osdás^ Qltö^ödés, evés élsm^úmh. és. a már hosszúi Cigaretta is szűken volt már. .
. — úgyis elszedik tőlünk — mondták előzd nap a beavatottak. Nem spóroltunk. Most az eldobált csutkákat szedtük fel és új cigarettákat sodortunk belőlük. Tudvalevőleg négy eldobott csutkából három új cigarett^, készül. Először kettő a két-két csutkából, aztán ennek a két cigarettának á csutkájából a harmadik. De a csutkák csutkái is hamar gyérültek és már egy cigarettát adtak 1 szájrólszájra. Gyorsan végigszippantotta az egész társaság —-kivéve a büszke és lenéző nemdohányosokat^ akik közé Ottó is tartozott, .
Miután náthás voltam és köhögtern, s a nedves téglapadló nem a legkellemesebb ilyen állapotban, az elvtársak tanácsára elhatároztam, hogy beteget jelentek.
A tésztaarcú kövér kulcsár, rosszkedvű és nibrgós hivatalnok, aki időnként benézett hozzánk, felvitt az orvoshoz. ■
— Hát jöjjenek — mondta és én és Szilágyi Tibor
OÖSÉGES ARATÁST jelent ™? a forróság azoknak, a-kik az elmúlt évek során ösz-szevásárolták a mindig pénz telén adókkal agyonterhelt farmeroktól a terményeiket nevetséges olcsó áron és fel-halmozták azt többmillió bushellos elevéterekben.
A kenyérmag ára most majd mesterségesen felsrófo-lódik a megfizethetetlenség-ig és a farmeroknak is.a szegényebb része sok. esetben azt a búz4t, ainit ő termelt és őtőle vettek meg- pptomá-ron, liárom és négyszeres á-ron fogja YÍS3^fty#9J^olni, ha nem; számít éhen felfordulni és ha, Icssp min visiszavásárol ni.,
« * * . ^ iparí jíukkásök és a munkanélküliek munkabére, illetve segélye minden nyíltan megmondott cspkke^tés nélkül a felére fog esni, bár az eddig is csak az életben maradáshoz volt elég. Ha felére fog esni, akkor elég lesz az éhenlialás hoz is. De nemcsak a kenyérmag lesz drága, hanem minden más mezőgazdasági terménynek az ára fel fog szökni, mert nincs terméskilátás. Hogy százmillió bushell szánsra eszi a zsizsik a búzát az elevéterekben, az nem jöhet ilyen esetekben számításba^ mert belátás sincs.
ma Do
Tagtársnőink aktív munká> ról, jő tervekről jelentenek •
Kedves Sducffer £l\társn5:—
Értesítem, hogy a körlevelet meg kaptuk és a havi gyűlésünket meg tartva a következő terveket dolgoz tuk kl.
Á reginal (16.) osztály nöl cso-pcrtja minden hónap utolsó vasárnapján tartja rendes havi gyűlését. A 28-lki gyűlésünkön a követ kezö pontokat fogadtuk el:
1) A Nők yilúga folyóiratot a legmesszebbmenőkig azon leszünli, hogy minden magyar asszony kezébe eljusson.
2) Nagyon helyes, hogy a^ nök politikai tűren nevelést kapjanak. Mi is elhatároztuk, hogy a nyári hónapokban minden máspdik pénteken tanuló estét tartunk éa szeptembertől mlndái héten pénteken fogjuk tartani,
3) Beteglátogatók, minden hónapban rendesen meg vannak választva, akik kötelesek hetenként egyszer a betegeket látogatni és azoknak munkásirodalmát vinni.
4) Nöl csoportunk mindent el-
követ, hogy szoros bíirátaágot kös sön a tőlünk távolálló munkásnök-keL
5) Női csoportunk a gyermekekről- sem feledkezik meg. Most a nyári hónapok alatt minden csUtör tök és szombat délután egy, tag< társ és tagtársnö kiviszik a szabadba őket és eltöltik a délutánt sport és egyéb hasznos dolgokkal.
6) Június 4-i>a női csoportunk egy ingyenes pikniket rendezett a magyar munkásgycrmekck részére.
7) Lefektettünk július hóra 2 le-monádö estét.
8) Női, csoportunk elfogadta, hogy minden hónapban levelet ir a helyi viszonyokról valamelyik tag; társnőnk, hogy ezzel la fcjlcsz-szUk magunkat
Oszt. megbízásából
SConcznC.
Június 13-án kávé pártit ren-deztUnlt Kisorsolásra került Szentes tagtársnö ajándéka, 2 azőp müi virág, az eredményt ($5.35) két részre osztottuk, felét a sztrájkoló fiuk védelmére, másik r£<3zo osztályunk építésére lett fordítva, r-
A, HC6R0L
Ezen a kontinesen nagy közkedveltségnek örvend a vágót hús, az úgrynevezett hamburger szendvics. Odahaza faslrozottnak hivjuk — dehát az óhazái fasirozottat nem is lehet egy napon említeni azzal a valamivel, amit Itt a vendéglök, vagy amit az amerikai háziaaszo-
követtük. Szilágyi, egy fiatal fiú, aki katonáskodás alatt súlyos tüdőbajt kapott, igen komolyan beteg volt. Itt a tolonchá;zban ismerkedtünk meg. De már volt egymással dolgunk. Az ő lakása volt, ahol a gépfegyvert, amit Ná-nássyral és Mészáros Gáborral loptunk, elhelyeztük. De a rosszkedvű kulcsár valóságos angyal volt az orvoshoz képest. Az orvos dühöngött, amint beléptünk. Alig vizsgált meg bennünket: Köhögünk? Lázasak vagyunk? Tüdőbaj! Alaposabb vizsgálat helyett nem mulasztotta cl velünk közölni:
;— No a Kún, az már döglődik-
ÉreztJem, ahogy a vér elszáll a fejemből. Most tényleg rettenetesen aggódtam Kunért. Még soha életemben nem láttam il5'en aljas, kéjesen örömteljes pofát, mint ezét a fefceteszakállas orvosét, mikor örvendezve közölte velünk, hogy a páciense meg fog halni.
Nem ok nélkül féltettem Kunt az orvos gyilkos szándékától, ö volt az, aki egy egész horda ittas rendőrt a már félholtravert betegágyához engedett, ahol >Kúnt másodszor és még rettenetesebben megverték.
■■;:,.~r- összetörték a bordáját, de alaposan — mondta az orvos és leste a hatást.
Mí nem feíeltünk-
JMegkaptuk a kórházi inget, köpenyt, s az apáca fí-gyelmeztetett bennünket, hogy minden saját holminkat le kell adnunk-
Szilágyi két alsónadrágot hordott. Gyorsan^ egységesek lettünk, én megtartottam az én alsónadrágomat és az
A terményeknek" csak addig nincsen értéke, míg a ter melő kezében van, de mihelyt a : búzaspekulánsok magtáraiban és a tőzsdepa-pírokon v^n, akkor azonnal értékessé v^lik még akkor is,
há „túlterojielés"' van belőle.
*   * *
yOST AZTÁN könnyítve lett azokon a kapitalista közgazdászokon, akik a tőke szolgálatában örökké a-zon törték a kalaptartójukat, hogy miként lehetne megakadályozni az„over productiont" (túltermelést).
A kommunisták ugyan mindig azt mondják, hogy túltermelés nem létezik se-mílyen téren, csak bűiiös a-gyak nevezik annak. Mindig abból látszik „túltermelés", amit az embermíUiók szájától és testétol vonnak és tilr tanak el azok, akiknek nincsen emberi szívük 6S d ff túltermelt" javakhoz is csak aiinyi joguk van, mint a rablónak a rablott kincshez.
nyok vágót, húsk^lnt rendelnek a mészárszékből, hogy ■ odahaza, bw át konyhájukban készítsék azt C|l vacsorára családjaiknak.
Hamburger szendvicset enni egy útszéli sztend-en, vagy egy átlagos vendéglőben körülbelül egyértelmű azzal, mintha valaki egy garbage kannából faúaia ki egy darab húst egy forró nyári napon. Minthogy semmi kétség nem fér ahhoz, hogy annak nagyrésze, a-mlt itt hamburger néven árusítanak, a garbics kannába való.
Ne tévesszen meg senkit^annak a búsnak a szép vörös azine, analt a míUzárszékböl kapott vágót Úüa-bál lát, lehet, hogy azt; a szép vöröst színt csak á szódium szulfáttal való bőkezű bespéaelése adta a máskülönben már rothadó főiben levő húsnak, így aztán nemcsak annak á veszélynek teszi magát kl az ember amidőn hamburgert renr del, hogy roinlandó húst eszik, hanem a szódium szulfáttat való mérgezés lehetőségének Is.
Ásson kevés állam hatóságai, a-bol még van valamilyen fajta ellenőrzés, áltandóam koboznak el szódium szulfáttal kezelt húsojkat. Egy ilyen államban egy alkatommal 76 helyen vizsgálták meg a hatósági ellenőrök a hamburger szendvicsekre szánt húst és a 7ft esetből 71-ben. találtak szulfátot. De annyira könyíí.;é8 oly^ti nagy haszonnal jár ennek a törvtoytelen konzerváló anyagnak á használata és oly kicsi a büntetés, ha aa illetőt rajta Is kapják, hogy mindenütt zavartalanul folyik annak használata,.-
Általánosságban beszélve állít-hatjuk, hogy ainídön a házlajsszony egy darab aztékét vesz, a mészárszékből, vagy egy jobb darab húst, mondhatjuik, hogy nyugodt lehfEst, hogy az a hús amit vesz friss és nem lett kémiailag frissen tartva. Azonban semmi biztositéka nincs arra vonatkozólag, hogy az a da^ rab hús teljesen mentes oly bah-tériumoktól, melyek beteg marhák tói vagy sertéstől erednek. Etot állíthatjuk annak ellenére, hogy a szövetségi kormány 40-szer annyi ellenűrt alkalmaz bOsvizsgálásra. mint amennyit az ö^zestxíbM élelmiszer é» gyógyszer cikkeit eUen-űrzésére együttvéve,.
Ez az egész bús ellenőrzésf, húsvizsgálati biznisz oly módon van vezetve, hogy ne okozzon sok kárt a nagy állattenyésztőknek ^és a nagy bústeídőlgozó üzemeknek — Swtft, Armour). Aa, hogy ezáltal
OQO
a közegészség van veszélyeztetve, az nem Játszik szerepet. &b hogy mindnyájunk cgészséj^c nagyon Is veazélycztctvo van, az kiderül például Dr, W. G. Savage megállapításából, aki a „Tápláknt 69 Közegészség" című könyvében így ír ezzel kapcsolatban:.' , ,
„Obbett gondos kimutatásai a-lapján bátron állíthatjuk, hogy nz agy túberkulozí-íiának ISsidzaléka a gyomor tubcrkolózisának' Gl százaléka és a'csont tubcrkolózis 0-setcinok 30'százalékot tubcrkolótl-kus tehénből szápmazó hús. yagy toj élvezete folytán kapja meg az ember."
Ugyancsak Cobbctt volt az; aki kiszámította, hogy a tuberkulózis által okozott ősszeg halálesetek' fí: azáíwléka  a  tejtcrmókekkol való fertőzésre vezethető vissza. ,,AmecMtában   évente OO.OiJO ember hal meg tüdövészben, úz-' az tuberkulózisban. Ennek hut százaléka tehát voloinlvolüibb mint 5.000. Cvcnti? 5. e^r. Cjf^ néhányszáA amerikai fizet tehát életével azért, mert n nagy Uz-IcU, érdekclt^iégck azt rendelik «1» hogy fertőzött fiúst egyUnk, ferlőzött tojet fgj^ink, csalt óx., ért, hogy az 0 prof ttjuk no csökkenjen". > "
23-án Icmonádő este, aliol egy diszpáma sorsolás eredménye 54.-41. Elzen akciónk is sikeres volt a: nagy h1)ség dacára, mindenkiből érezte magát
. Koncsnfi.
(AlEGJKGYZaS: Konvenció, óta cz uz cisö jelenté» CHoportJsünktó). Keginu-n liár Ids csoportunk \-an kevés t.aggul, niéglH mindig pontosak ugy az ukciúk rendezésével, mint a jelentéssel. Ilalljnnk a; mi^: bl városokbúi is, hogy dolgoznak a nyári hónapokban!)
NEVESSÜNK!
a
Pengőt, leit, eBetiksaaa^t, dinárt a le^obb árfoljramolntn PONTOS, GYORS ÁTUTALÁSOK EABBlSm 25 CmT ^ 6YORSKABEL SLOO
ALEX. A. KELEN
1450 CÍTY HALL AVE. MONTREAi; QVE.
HAJÓJEGYEK. AFHDAVTTPK, KÖZJEGYZŐI OKIRATOK. <mm BÉLYEGE2C
Az egyik hajón H, Rcynold őrnagy, volt beiktatva az, utasok névjegyzékébe. jC hajó hivatalnoka-aki a beosztást végezte ehhez az őrnagyhoz beosztott egy tagtaasza-kadt texasi niarhakcrcskedöt.
ISgy kis Idővel az -utasok elhelyezkedése utátj a martiakereskedö dühösen megy a kapitányhoz:
— Micsoda ostoba vicc ez kapitány, hogy engem ezzel a Rcynold őrnaggyal -osztottak be. fin nem! naaradok vele egy kabinba és ö sem igen szereti ezt az ideát.'
— Miért, ml kifogása van az ellen, hogy egy katonatiszttel utazzon egy kabinban ?
— Az ellen nem Icnno kifogásom, CE^kbogy cz az őrnagy a Salvation Armybaa van és .Henriettának hívják.
« * Az egyháziadó .^ehogysem akart befolyni s a ttóztclcndö úr maga ment ki a hívekhez, hogy nűMí, nyomá-^t gyakoroljon rájuk.
— Nincs nekem semmim Instálom — állt elő az egyik öreg cgy-házfl — nyakig vagyok adősiJág-gal, tartozok már fűnek fának, nemhogy az egyházi'adót'bírnám fizetni.
— Dehát a. Í6 ist^^n^k nem tartö-^ zik kelmed semmivel sem?
— Hászen tartozni Ippsg annak is tartozik, dehát az nem szorít; mint a többi.
Farkersburg W, Va.-ban Powel, az amerikai időjelző .állomás főnöke rádión leadta a figyelmeztetést: "Időjárás; nagyon hideg. Ne felejt sük el elzárxií a vizvezetékcjket az óráknál; mert azok szét fognak íagynJ.^
Nem. fs jelentetek^ a. szerelök csqk egyetlen szétfagyott vízveze-tiíiCBövet. még pedig Pfmel m'e^ teorologus lakásán! Kifelejtette él-zátol a vizet. . ,
Terjeszd a munfsássajtóft!
A geológiai újlcor , (Harmad és negyedkör) -(Folytatás) , ,
Az eocén koi'szak vezér-kövületei a nummuliteb. tengeri meszeshéjj'ú, sokkamrá-ju foraminiférák. A Bakonyban és Erdélyben (Szt, Lász- • ló pénze) nagy mennyiségbon található. Tengeri eocén képződmény a Kis-Svábhegy I bői és Mátyáshegyböl   bá- ; nyászott mészkő is. A dorogi és'tokodi kőszén eredetére nézve szintén eocénbeli.
Az  ologícén korszakból való a budai márga, a kisccl-li agyag. Sok bennük a num-mulit nevü foraminifera. Er-* délyben a zsilvölgyi nagykiterjedésű kőszéntelepek is O- | Ugicén orcdeiüök.        ,     ' ^ ,i.iA mediterrán korszak lé-irakód^saiban igen sok a esi- ? ga és kagyló (Rákos, Buda-' fok, -stb-). Jellemző c kor- ■ SKakra nézve, a mai korral- s szirtekhez hasonló mészkő, az,u.n. lajtamész, meíy kitűnő épületkövet ad.     ' i;
A' mediterrán korszakban | üleí)édt'ék le' az erdélyi^ raá-ramarosi és siárosmegyei oó- J tömzsök* Borso'd, Nógrád és, : Zágráb megyék elzárt édes- ; vizű medencéiben pedig bar-* naszén-tclopck keletkeztek.
A szarmata korszak nevezetes képződménye a ccríUijl* ttn^-inészkő, amelyet Buda-l^est'környékén sok kőbánya ] ban fejteitek.
i^'pontusi korszak vczér-kö^űletei a congeria nevü . kagylók. A balatoni kecslse* , körmök c kagylók héjainak maradványai.* A szerémme-gyeí beocsini ccmentmárga* a kőbányai agyag e korszakból való.
A levontei korszak agyagos homokrétegeiben már 4-desvízi csigák és kagylók héjai találhatók. Az Alföld artézi kuijai a levantei rétegekből kapják bő vizüket. A kavicslerakodásokban mas-todon-csontok találhatók,
A negyedkor
, A negyedkor vagy dlluvi-um klímája sokkal hidegebb volt.a mainál. Ennek következtében az Alpesek glecse- , rei néhány ezer méterrel mélyebre nyúltak le, mint a mostaniak. ' * '
A Tátra glecser volt ebben a korban. Németország északi része tenger volt, melyen ' ; Skandinávia és Finnország ' szárazföldjéről leszakadt ó-riásí glecserek úsztak lefelé. Ezek a glecserek hozták ma- , gukkal  a vándorkövekne^ nevezett szikladarabokat, melyéket Németország sík- J földjén lehet! találni.^ ^ ^'
Magyarország Alföldjét, édesvizű beltenger borította/ : J niely az Alpesek és a Kárpá- -tok-glecsereiböl nyert hSiáp:: lálékot E beltenger zavaros \ -vizéből   íiíepedett  le azón.v ' nagymennyiségű. lősz, mely '\ f ,1 Magyarország nevezetes di- ' 'Sl*,, luyiális képződménye.     -V'. >^{^ A negyie<|kort máskép jéá^- \'á | &9l^?!Jaísaaa^vl^ nevezik., 'ní '-X^É '
• i í
í „
; 1 I
1
,1
r ■»
k