^. OLDAL
103G július 50.
K. A rvi A c?>í^ I
Bíesjelísilk minden kedden, csütörtökön ^ szambatm ElStoetésí ár: Kanadában 1 évre ?3.00, fflévre Í1.75. negyedévre 90 cent. Effycsültállainokba $3X0, más külföldi államokba $4.00. l^den levelet, csekket és Money Ordert küldjük: -     KANADAI MAGYAU MUNKÁS Box 154 Gen. P. O., Toronto, Ont, Canada
Csefeff^ésf egfséfet @ h@íaéé eíemekkel q re mkclé eilesa!
VONI7 A MAGYAR REAKCIÓ
A
FINOM úri, kla«zikuscs diplomáciai kifejezések elhagyták a magyar reakció ajakát. Kitörnek, tombolnak, ordítanak és kínjukban vonítanak.   Rúg-kapálnak s fenycgeiik mocskos szájjaí a haladó ertkeő. Össze-vissza kevernek mindent- mikor az európai nemzetközi viszonylatokról írnak. Mégrettenve látják, hogy mindenfelől szorul a hurok. A KMU már nagybritániai védnöke szárnyai alá fut. Mindenkitől félnek. Jaj keletről a muszka, délről a rumán, északról a cseh, nyugatról a francia erők! Mi lesz Uram Isten! A véres fasiszták buknak a bárddal és buknak a kasztor olajjal. A történelem előrét kommendál, mikor ők maradiak akarnak lenni, mert kedves nekik a mások dolgoztatása, mások keresztyéni életre intése és a magok henye, gonosz élete.
Rossz dolga van a magyar csürhének. Rettegnek a fel kelni készülő, forradalmi multu magyar néptől. A külső j forgatója, mert a vasárnapi iskolai tanítója nem tartotta be a kis orosznak adott szavát, mire L<e-nlnbe belebújt a Sátán és forradalomra szánta'magát."
£^ az ember — aki a tehetetlenség szimbőlluma s a legtutább egy-
REV. BALXA B. GYÖRGY —, házi vezetők eszmei- kifejezője — így nyomják le a nevét egy akar síkraszállnl Északon megte-sőtétséget terjesztő magát világos- ' lepedett haladó gon^algozású mának nevező lapnak legutolsó olda-'gyar munkástestvérefnk között a 'án — az az ember, aki nagy csa- maradiság, ósdi egyháziasság meg-pást jelentene a kanadai magyar mentése érdekében, .elkopott, má^ munkásmozgalogmak, ha minden scktól másolt s minden munkás ál-beszéde nem hemzsegne az ósdi tal ellentmondásairól jól ismert butaságtól és vak lármától, ami- hjbliai tanitásoklial, melyekből azt b'ez oly csökönyösséggel ragaszko- a részt mindig kihagyja, mely jo-
dik még akkor is, ha előtte — letekintvén a szószék olimpiai magasságáról — csak egy fél tucat embert lát.akik között, úgy tudom, egy sem süket. Megszemélyesítője ez a Balla a vak egyházi reakciónak. Az ő nevéhez fűződnek azok a bárgyú hazugságok, melyeket hívei közül egy, szinre hozzá hasonló szegény lélek úgry szokott elmondogatni, hogy „Marx egy grófi lányba volt szerelmes és azért irta meg a TÖKET, mert nem kaphatta el", níeg hogy ,X>enín vasárnapi iskolás volt valahol New Yorkban ötéves zsidógyerek korában és ezért lett a cári Oroszország fel-
nagy és erős.ellenségraní kívül erős ellenfél a nép a belföl dön. Hatalmas a kommunista párt ereje kivül, de hatal más az belül is. Remegnek a csehekén, rumánokon keresztül dofgozó kommunistáktól, de remegnek a magyar gyári munkás és mindig szegényebb magyar földműves segitsé-Sére siető magyar kommunista párttól még jobban.
ÖRI TERVEK vannak veszendőben. Kapitalisták és minden elnyomok fstenéhez menesztett imák és a paraszt felé küldött fasiszta fenyegetések nem használnak. Hiába fordulnak Mussólínihez,'Hitlerhez, a fekete erők földi isteneihez, a népellc'haladni akarnak, világosságot akarnak a,sötétség helyett.
Felborul a világ és maga alá temeti a reakciót. Fran-cíaorszá'g és most Spanyolország mér csapásokat fegyverrel a régi elnyomó rend minden aljas támogatójára. Munkások, haladó intellektüelek, néppel érző becsületes lelkészek egy táborba tömörülnek itt is; üsse fel a fekete reakció fejét Régihában* vagy Torontóban, ott vannak a <;se-fekvési egységre tömörülő szakszervezetek, munkásklubok és egyházak, hogy visszavá
Máj^ár' teJtyérek,^ kik szivszorohgva; figyeltétek a spanyol munkások győzelmes harcait, nagy feladat vár rátok.. Ha eddijg' támogattátok azokat* a magyar ficsurakat, akik itteni és hazai úri érdekéknek és a maguk hasiitpnta-lan életének akarták hatalmas erőtöket álárehdebii, lépjetek a ipselekvések mezejére és küzdjetek velünk együftt csirkefogók és papok ellen, akik nem értetek írnak lapot, nem értétek könyörögnek, hanem jogaitok megfosztóit, kenyeretek elrablóit védik; - .
:   Sí^mX0tX>nSZÁG SZÓL KÁHAÚÁmK
(Daily Clarionból) > ;
IJZENET jött Kanadába e héten. Drága tintával van meg ^írva, mely a spanyol nép ereiből volt merítve, akik jobban szerették a szabadságot, mint az életüket.
Arra szólít az üzenet, hogy mindnyájan fogjunk ösz-özc, mindnyájunk közös érdekei alapján a közös ellenség ellen, mely ismételten megmutatta^ miszerint nem habozik a tömegek legyilkolásához fogni, hogy uralmát biztosíthas «a. Inkább készek egy ország felégetéséré, mint alávetni magukat a munkások demokratikus kormányzásának.
Az üzenet azoktól a katholikus millióktól jön, akiknek hite nem mentetté meg őket a fasiszta kegyetlenkedésektől. Jön az üzenet azoktól a katholikusoktól, akiket az űri hordák elfelejtettek, mikor éheztek és rongyban jár-takide akik most együtt keltek fel azok ellen, akik vallás nélkül mentek neki a közös ellenségnek.
Uberálisoktól, szocialistáktól és kommunistáktól jön a kiáltás, miszerint a veszélybe a széttagoltság vitte bele őket, melyért most sok vérrel és sok drága élettel fizettek meg az ellenük felkelő fegyveres ellenséggel szemben. pE A KIÁLTÁS győzelmes kiáltás. Azt kiáltják, hogy az
egységet a szükség óráiban a csatamezőn megteremtettek és legyőzhetetlen erőket küldtek a fasiszták tolakodó* gyújtogató útjába.
, , PJa»20"zág, Németország nem tanulták meg azt a leckét idejében, melynek segítségével elkerülhették volna a fasizmus sötét éjszakájának uralmat. Spanyolország ép-Pen hogy csak megtanulta, mig nem volt egészen késő. Es Kanada?
Okunk van az örömre, mert az utolsó fejlemények azt mutatják, hogy a szakszervezetek és a CCF szervezetek Uszütjak az utat az egység felé. Nagyszerű! De itt S... . .í"** *»«Sr, mert az ellenség lepel alatt késrűlő-dik. Uj felhívásokat kell kiküldeni a szabadságért lelkese-tío népnek, hogy jöjjenek egy táborba a közös ellenség
gct é3 kenyeret kéri-a népnek és harcra szólít, büntetést követel az elnyomókra. ^
TORONTöBAN NEM aiBGY NEKI
ABEn/^ETRLEY-SULLIVAN uc-cák sarkán álló baptista témp^-lom hátuljába mindig kevesebben mennek, onnan mindig többen maf radnak ki. mert a leplezeüen;, reakció és munkásellenes vétkek, megmételyezték a levegőt, melyet néni bir bevenni csak az, akiben, a tiszta légkör iránt már elveszett' minden érzés, vagy aki olyzn, mélyen alszik, hogy a légkör romdott-ságát nem birja észrevenni, i
Kinn az uccán, amott a John és Queen sarkon és benn a templpm-fa'rokban zengik félrevdsetétt testr véreink azokat a lelki daíoká^ mélyek minden panaszt az emberek-
be akarnak fojtani és minden fele lösséget az urakat segítő Istenekben hinni nem akaró emberekre vetnek. Hirdetik az igét hasonló céllal a demokrácia letaposásával, mert ám náluk csak az övék á szó, a kérdésre nem ha:?^dók feleüii, msert nem bimak a Mester ügyességével, aki a római időkben megnémította az akkori reakciót a annak akkori védelmezőjét. Jézus kö-vetésíte szólítanak, mikor annak
tanítását a hivatalos paps%. kat-
bolíkus és protestáns — ezerszer meghamisított bibKában' adja a nép kezébe, a zür-zavar olyan bo-londító hatásával, melyhez foghatót csak a szeszben vagy az ópiumban találhatunk.
Mindezekért nem megy a Bal-Iának, kevés a hivő a templomban és sok a butaságaikon és az Istenítélettel, meg az utána következő pokollal yalő fenyegető beszédei-kai jóízűen mulató töóieg, aki meg sírókta már a poklot e földön és jól jtudja, hogy ha van I^ten az égben, akkor bizonyára, áz (ucca-sarkon prédikáiő tőkésOgynökökfc íóg^ büntetést kiméírrii, akik becsukták szemlíkét %nép rettenetes nyomorát elői'dézöbankárok és gyá rosok rohamos ineggazdagödása ^
lőtt.
Mikor a Torontóban élő éhező és lerongyolódott tízezrek magyar része nem hallgat az igazi Krisztust meggyalázó |>rédikációra. mikor látja, hegy a nép tisztességes megélhetést akar és nem maszlagot, akkor £szakon próbál szerencsét. Személyes tehetetlensége a-zonban nem fog ott sem nagyobb veszélyt jelentén! a baladó mozgalomnak, lüínt itt Torontóban. E:z.az ember számtalanszor mulasztotta el a kedvező alkalmat a néphez való szóláshoz, mikor a munkások meghívták vitaestékre és politikai bebörtönzöttekérU tiltakozó gyűlés seikre. De inkább Bszakra megy azzal''a remiénnyel. hogy ott elma-
miinőra.
radottabbak az emberek és a mia-radiság eszméi náég jó talajra találnak. Itt liagyja olykor a törpe gyülekezetét és a torontói magyar ezreket és Síszakra megy szerencsét próbábii. A tisztán látni nem képes, szellemi korcs, elhagyja á kínálkozó alkalmakat az egyraká-son levő ezreket & kutat, nyomoz fiszakon. De a munkások itt is nyomorognak; ott is kiutat kérésnek és ott is ellenszenvvel fogadják azt, aki oktalan megnyugvásra int. mikor másoknak millió ömlik a
nbm AKTHAT sehol sem
KÉfTSEGKIVÜL. károkat szenved az egész világ munkásmozgalma az árulók miatt. Oda értünk a-zonban a történelemben, hogy a papi fecsegők, papi árulók nem árthatnak. Mánden szavukat nyomonkísérik és ellentmondásokba botló, azokban kevert gonosz terveik ellen síkra szállnak. Harcba szállnak az ilynek ellen, akik megeszik £uz özvegyek fillérjeit, mim-kásvérbői préselt jó fizetéseken él-
lapsgali
Késsüljetek n^ygcstí miankások a munkásiskolákra
Sierfreszíői ftofnmenfdr
^S5«SfeSL'^XÍ'L'K'r^'*^'* rpsrketöbb tnngon Jönnek már ket a rScteT^l'^       "í?'"^*    »*an«»a«sta sajtóban. Ezntiln eie-
<« I917.^19tó^ ^i^^^f^f"^-^^''"^'^^ kotyvalék. Vagy előveszik iák'kmá^lni^ ""*^T évfoij^mu kapltallHta laookát és onnan f«e-i^uS^^^A^^r^^       "T* hS-le,>Jőn>-oimI6 orosz tteztek bt
«árSr^^v«fc^i^P^H 'f*^'* Oroszorezáeról: íihlmlál, árvizek. S^íu;.^S»,S,Sn*'*'^':K™''"^*^- és apácák klvéBtó-
'^^líba^T^,^^^*^''" ,^}^ Közben szép i«nd lesz Spanyolor-
M^fasfS^Í^'irJ'ir/^^^^^      ny«r,MU á munkások bz&-csSs^Qk felett^ borúira zokogjanak etouűt dl-
Az elmúlt konvenciónk elfogadta, hogy Nyugatkahadában két munkásiskolát vezessünk le a következő konvencióig; Áz egyiket ez Cv őszén, a másikat 1937 elő negyedében. Hogy ezen tervet megvaló-sítheusuk. már most kell készülnünk ezen tanfolyamok megszervezéséré, Könpontunk Intézőbizottsága minden megtesz, hogjf á vezetőgárda kinevelésére segédkezet, nyújtson, dé ugyanakkor elvárja az osztályoktól is — úgy a keleti; mint a nyugatitól, hogy tegye^ nek meg mindent a kbüektiv tanulás, elősegítésére.       ■ ,
Jiipzgalmunk minden tevékeny tagja tisztába, van azizaí, hogy vezetőkre,' hivatásos forradalmárokra van ^ükség úgy keleten, mint nyugaton. Azonban mielőtt tovább mennénk, tisztázzunk egy kérdést, süni több vezető elvtársnál ellenszenvre talál, hogry miért kellett Nyugatnak adni mind á két iskolát?. A kérdésre fe!eletünk a következő;:
A MÚLTBAN SOKKAL HANVA-GABBVL KEZELTÜK NVUOA-TOT, MINT KELETET
Amig Keléten a munkásokat a tár sadalmi élet í's az aktivitás jobban összetartja és neveli a mozgal-alunknak, addig á nyugati osztályaink tagjai nagyobb részben szét szórtan élnek és így nincs meg az alkalom a kölcsönös tanítás lehetőségnek úgy mint Keleten. A múltban elküldtUnk egy szervezőt, ami több esetben csak egy körutat csinált és ezzel letudtuk a nyugati osztályokkal szemben va!ó kötelességünket. Ezt á hibát a konvenció is megállapította és ezért határozott két iskolát nyugatra, így akarja jóvá tenni azt az óriási hibát, amit a muIt években elhanyagoltunk. A mult ezen hibáit az u-tóbbl évben beállított két szervező tárta fel világosan. Rámutattak, hogy ha van elég vezető erő. milyen eredményes munkát lehet végezni szervezés terén a mindenükből kifosztott magyar farmer-testvéreink között. Nagy lehetőségek vannak az eddig részünkről elhanyagolt magyar ifjúság szerve-
dálg nem próbáltunk megszervezni Szemeink előtt vannak azok szenr védései, akik a kanadai .tőkések hazug demokráciájába bízva várták a jóakaratot, de hiába. Aj jor vöjüktöl megfosztva, ki vannak* téve a bizonytalanságnak"' Á'^ztÖÖi ház nem blztóáít^á a • WzámiikmjjQ: jövőt és éZírtí kéDyXel^e^r9^.-f}y. szagot nyakukba venni a%eÍieiy'o^' na tok tetején ezerszenvedéísnek és ves'zélyriek- IritéVe magukat,; ániBjiy utakat a tőkések bérenceí akadályozzák. Nem egyszer jött a .jelentés, hogy a vonat elvágta kezétvagy lábát, á másiH,halott, a harmadikat büntetésből á börtötíbie dugták csak azért, mert a nyomor; a szenvedés elöl akart "mériekülóll
ADJUNK TÁMOGATÁST ÁZ ISKOLÁNAK
lyan kötelessége legyen ennek az iskolának a támogatása, mint ha keleti iskola volna. Nem szabad el-felejtenüók, hogy sok esetben kapott a keleti iskola Is. a nyugati munkásoktól támogatást-Több leve ■lítót bizonyítja, hpgy. dacára a (pyugat^eltepyagqlásának az iskola terén ök'mega'dták Üeletinék a tá-
Ha pedig az iskolán keresztül Jilyatásos' forrada^árokat sikerül kinevelnünk, az á íceléti munkásóknak éppen oljran könnyebbséget jelent, mint a nyugrátíítknak; Sőt. Ha jő vezetögárda lesz nyugaton, nem lesz Kelet ,kép.yszerít;ve, hogy szer-yezj5ket és vezetőkét adjon.
5   • MI .nem: FBíLBJTÜNK ,
-.Mindenki e      tisztán áll, hogy Á keleti osztályoknak, éppen o- eus/ eseníények szinte örák és na-
Neimetközi népünnepély H Augusztus 2-0n^éghakfé a Független
a hamilfoBií órsÉágos pikniken
írVci: BLAsitó'József ~
Minden évben csalt egyszer történik meg, hogy a t'üggctlen Be-tegsegélyzö Szövetség Országos pikniket rendez Dél-Ontarióban. Ez évben is készUlUhk a szokásos nép-ünnepélyre, amií ez évben nem csupán a magyar tagtársak és szimpatizálóink bevonásával tartr juk meg, de fel fognak vonulni az össz-osztályaink nemzetkülönség ní'lkUl és a szimpatizálóink, hogy baráti körben együtt ünhépelhés-^ sUnk Szövetségünk ezévl piknikén.
Az elmúlt év óta sokat, fejlődtünk nemzetközi vonatkozásban és éppen azért mondhatíuk, hogy elvben az évben nemzetközi népünnepélyére készülUnkjSzövetségUnk On tarióban,: legerősebb. Itt. vannak legerősebb osztályaink ezért sikerülni kell piknikünknek is.
Szövetségünk már egy hatalmas sá fejlődött betegsegélyző szervé-1 zet melynek osztályai tenger part-: tói tenger partig ott van Kanada' területén.
f^^SS^^Ís^ll'T^^ l *!['«^'*« W» hrit h-.ióskanltánynak. ald öll^a^oS^VVKSiV^Í''*   közelében Iev« snanvd haVi
-groleim&tm ^tZ^^S       t^*^ Buta fejjel hullanak el a
zése terén is.
HANV MUNKASISKÓLA VOLT AÍAR KELETEN?
Ezen vitánál bátran felvethetik a kérdést a nyugati munkások. Es ha kérdezik, őszintén meg kell mondjuk, hogy öt. nem számítva a ke^IeU iskolákat, míg-ezzel szemben nyugat csak kettőt kapott. Tehát a most tervbe vett két iskolát ha megtartjuk, akkor Is kevesebb iskola lesz. mint amennyit kelt kapott
A jobb vezető erőre azért is szük ség van. mert a Nyugaton élő magyarok lélektana nagyban különbözik a keleUekétőllMlg a: Keleten élő munkások nagyobb rtezben háború nitáni bevándorlók, amely át élt egy forradalmat, átment egy csomó szenvedésen, addig a nyugati farmerság nagyrésze csak a mostani depres^ó nyomorát érezte. Nem ment azon az iskolán keresztül, amit a világháborúval járó hányódtatás. hadifogság és az azt követő forradalmi Időszakok adtak a nagyobb tömegekben élő keIeU új bevándorlóknak. BE KEXL VONJUK áz IFJCAILAT Nyugaton talál.^uk meg a kanadai magyar ifjúság zömét, amit i-
Kanadában eddig is jelentős sze-; repet töltött be a Független Beteg segélyzö Szövetség, ez a Jelentő^ sége mamár naggyá fejlődött mert küépett a nemzeti elzárkózottság-ből a nemzetközi színtérre. Széli> munkát fejtett ki a nemzetközi betegsegélyző kiépítése érdekébei^ amit bizonjrit az angol, német szlo vák, magyar, olasz és a többi nem* zetisfgü osztályaink és tagtársa^ ink csoportjai. Ebben a munkában testvéri szolidaritást vállalt vélünk a munkásság és nemzetközi kii-lönbség nélkül állandóán^Jx^tlár^ koznak je hozzánk, egyben építőivé válnak a Szövetségnek.: \
Ezt a fejlődést a- mui^ egyesülését tótja a reakdó ^ érá, hegy a mimkások :néinzétkö2á téren való szeryezéseWl miiíd asii-kebbé váUk a szabad vadász térület részükre, a munkások féfev^^ zetése és kihasználása. ÍBzaSrt ném-^ csak a magyar reakció; támad a^ latomosan és nyíltan, de megindult a szlovák reakció részéről is a támadás, amit a német reakció nyő^ mon követ, hogy a Imittikások köl-' csőnös megértését^ egyésülősét megakadályozza éstközöttUk elleh téteket szitsonak. *
Ezt meg kell látni minden józan gondolkodó munkásnak, hogy a nemzetiségi gyűlölet szitását mindig elővették és alkalmazták a ka pitalisták és azok ügynökei; ha a munkások közeledni kezdtek e*gy-máshoz. ha a kapitalisták érdeke forgott veszélyben. Ezért Szövetségünk össztagságának és Kanada magyar munkásságának sokkal szí •iárdabban kell felsorakozni a F. B. Szövetség országos piknikének támogatására mint bárniikor ezelőtt. Itt meg kell mutatni áz elleh-ségelnknek. hogy sorainkat nem lehet megixintani. nemzetiségi gyU ,Jölet szitásával. Meg kell mutatni testvéri szolidaritásunkat Cs bebi-zcnyitjuk hogy a Magyar és Szlovák munkás ném lehet' ellensége egymásnak. Német Angol és többi nemzetiségi csoportok mint testvérek kéz a kézben dolgoznak égy közös szervezet kiépítéséért. Ezzel visszaverjük a reakció, gyűlöletet szító aljas propagandáját. Közénk nem verhet éket a nemzetiségi és faji gyűlöletet szító ala,tomos táúia
dás. Ezt kell teimiink már azért Is mert Szövetségünk egy nemzetközi betegsegélyző alapáját rakja lé. mely munkáhoznekünk szükség van a nemzetközi múnkáss^ támogatására fa.*,i és nemzetiségi különbség nélküL ^
> Meg kéli látnunk, hogy a kapl-.talisták njem ellenségei 'egymásnak ha a koncon össze is vesziiiek, de a inumkásQkkal szemben összefognak liogyvéÍTg kizsákmányomássák őrizet, közben nemzetiségi gyűlölet ^táss^ igyekeznek éket irenü a munkások egyesülése USzé. Ezért ncJkünk is összekell fognunk, nem keli hagyni magynkat fétee'vézet-,ni. ,meg keli látni, hogy mi munkáik csak összetartással bírjuk jogainkat megvédeni.
'J^ hogy. országos pik-
nikünk érdekében jő munkát fejt-sítok'ki; hőgy.^y hatalinaa nem-zétkSzi népünnepély keretén ber lül tanújelét adjunk á testvéri összetartásnak. EIzzel á. piknikkel lűvjuk fel a távdánó munkásokat a csatlakozásra.
.Szervezzük meg sorainkat, hogy új ezretet tnd(jmai be hozni sz5-vétségimkbe.   Dolgossiunk azan,<
pok alatt olyan változásókon mennek keresztül, amire a,történelemben még nem volt példa. A mai korszakban az osztályellentétek o-lyan magasra emelkedtek, hogy minden pUlanatban lehet várni azt a nagy összeütközést, ami ,a munkásság erejét és tudását próbára teszi. A kegyétlen elnyomás, amivel a burzsoázia dolgozik úgy a ^iszta, mint a demokratikusnak' nevezett országokban, a dolgozók mind ei-ösebb és erösebb ellenállásával találkozik.
Ma Elurópa egy hadszíntér, ahol az osztályok nyilt harcba mennek fegyyerrela kézbe az osztályérdekek megyidé^re; Ezen harcoknak a icömmimisták a: vezetői és irányi tói. Á koianaünisták levonták, a munkásosztály történelmi múltjából tanulságot és most azt használ ják fel'á hibstani harcokban, ami folyik épanyolországban, Franciaországban és a többi európai orszá .gókbárf.' Beigazolódik Lenin tanítása, hogy íforrádalmi élcsapat, bol séviki párt nélkül nem lehet sikeres proletárforradálmat levezetni.
Ezért keÜ nekünk a munkásiskola, hogy a munkások tudatosan védjék osztályuk érdekeit, tudatosan belekapcsolódjon az osztályharcba, ameíy harc hivatva van megteremteni a dolgozó osztály jövőjét, egy olyan társadalmi rendszert, amely kizárja az emberek ember által való kizsákmányolását. Ki fogja zárni az emberekből az egymás iránti gyűlöletet és megteremti az egyetilóséget, testvérisé!-get ember és ember között.
nek és pogánynaissziőkra koUektál-nak és munkásgyilkos fasiszta lap rtózvényekért dobják oda, hogy az élő szó ahol nem rombolhat, ott á reakció erőltetett szava tegye meg a hatást.
Torontóban. a magyar nép sötétben bujkáló fasisztáival cimborál, azok hasábjain ír, azok aljas céljainak segítője, Északon meg megértésre szólít,, a szentek tartott Isten -nevében jár. Ilyen firmákat találunk ma már a Roger Williams egyházában, akit a tőkések üldöztek, aki éhezett, bujdosott az amerikai reakció elöl. (Roger Williams, az amerikai baptista egyház megalapítója volt.)
Ezeket a vallásukat és hitüket elferdítő, megcsaló szélhámosokat le kell leplezni. Ilyeneket nemrégen még csak a rélgi egyházakban ta-.láltunk, de ma ott vannak már mindenütt, szapordván olyan arány ban, amilyen arányban ^^tőkésu-ralom lutolsó órája közelgésének gyorsasága fokozódik. • -
Bár nem ezek, hanem az áruló szakszervezeti vezérek a mim-kásság legnagyobb és legveszedelmesebb ellenségei, mégis küzdenünk kell ellenük, különösen nekünk magyar munkásoknak, akiketnem annyira a szakszervezetekben, hanem az egyházakon keresz tül akarnak a töke rábigájában tar tani.
Küzdjünk a munkáserök felszaggatói ellen. Hívjuk el vallásos testvéreinket a mi gyűléseinkre. Ne engedjüki hbg^ á nép nyakán szélhámosok élhessenek, akik né-hány ember murtkábahélyezésével vetették meg az alapját s%14t jólét tűknek, melyért a tízezreket mun-kanélkül hagyó kapitalista rendszert támogatják, v'^^^^^
Amennyire' nehezen hiszlink abban, hogy a papokicai és a reakció más vezetőivel könnyen léphetünk közös akcióba a nép jogaiért, é^)-pen olyan rendíthetetlenül hiszünk abban, hogy minden egyház becsületes tagságát meg tudjuk nyerni, nem hite és egyháza elhagyására, hanem cselekvési egységre mindnyájunk közös ellensége, a tökés-rendszer ellen.
Együtt akarunk küzdeni mindenkivel a kizsákmányolás ellen, de nem a "nép rovására. Egységre-törekvésünk nem zárja ki a nép-bolonditók elleni küzdelmet. Ezért hívunk minden" becsületes embert akcióba a reakció ellen, míg elszánt harcot foljrtatunic a töke szol gáinak sókféléje s a.B. B. Gy.-ök ellen.
( B. A.S.)
KAPITALISTA lapck,E£a szer megírták. hosvT kói yUlamos müvek sztUjitoú
kásái elvesztették a a részben kanadai kapSk zén levő társulat nem S fizetni a háromezer mS kért fizetésemelést. Sffi: zel SaOOO dollár exU^Sdl lent és a munkások azut^ köv^tetaének valamit
Am nehéz már a dolea a . mő tökének Mexikóban. e«^' nyitékunk van már arra. fc, nep nem hiába válasrtoff. népfronU etaökét Cardei^^ lyében. Cardenas elnök most í bebizonyította, hogy nem , sekkel, ha igenis a do&as van. Kijelentette a cs®5^^ késeknek, hogyha aea &m követelt bért. számoljanai^ nuk elvesztésével és a tflaM? megadta a kért béremüéáT' fenyegető megJegyzésTS, mert a tőkések szerfölöttms^ gudtak Cardenas elnökre
20 éve nem horcoli
AMEXICANA de Luzy F Motrice (Mexikói Tüágitá Villamossági Társulat) 193$ us hó 16.-án. ; amikor bérh; lépett, tette azt 20 évi hűs béremelést nem követelő mun] tán.
A 40 millió~ dolláros befeki töke, melyet tíulajdonosal fól^ nadajj angol és belga kapital már régen zavartalanul savi rét a munkásoknak. Az j mexikói elnökökkel az élén, 1 nyén elbántak volna a töké; bérharcossal. Egyszerüeii tör telennek nyilvánították volna, más bérharcokkal tették azt küldték volna a katonasági mimkások visszaverésére. lg tézték; volna el a sztrájkot nagyoh tetszett volna áz í kizsákmányolóknak. De a 1 megfordult 'é's. nem a tőke i
mennek a dolgok.
»  •  * • •
ÁZ Új elnök új módszere
/CARDENAS elnököt új köt( kötik á munkásokhoz és müvesekhezi Inkább a muni nak adta volna az elnök a: mütelepet, mint hogy .fryőa gedte volna a kapitalistákat, legrosszabb esetben maira a mány vette volna a villami telepeket kezelés alá.
Amikor az idegen népD nem akartak engedni a ínuiiJ nak, Cardenais elnök kijeiéi hogy:
„A munkások követelése I) ságbs. Ha; képtelenek önö telepet a követeit bérek n jádásával vezetni," adják ai munkásoknak, ők képesek nek annak vezetésére." • Különösen hangzott ez a 1
egy félgyarmati ország eínö
szájából.
J^EXIKÓBAN.
KANADAI MUNKÁSBETEG-SEC5ÉLYZÖK  AZ EGYSÉG FEI^
1936 jüliua 2. 3 és 4-én tartotta az ukrán betegsegélyző (W. B- A.) a 11-ik országos konvencióját Win nipegen. ■
fin, mint a F. B. Sz. 6-ik kerület titkára, megbízást kaptam a központi titkárságtól,hogy szövetségünket képviseljem, az ukrán testvérszervezetek konvencióján és hogy tárgyaljuk meg a régen emlegetett egyesítési problémát. A K. I. B. nevében üdvözöltem a konvenciót és kifejtettem az egyesítés fontosságát, amit a konvenció lelkesen fogadott.
t    ...    •    . ...
Úgyszintén bejelentettem, hogy szövetséigűnk ezévi konvenciója elfogadta, hogy ha sikerült az L W. Ö.-nak megkapni Kanadára a működési engedélyt, akkor szövetségünk hajlandó lecsatlakozni az L W. OJioz..abol már eddig is van 104.000 tag és napról-napra szaporodik.
A konvencói második napján megérkezett Sbipáa munkástái;^ Amerikából, az I. Wi O. képviselője, üdvözlő beszéltében kifejtette, hogy minden lehetőség megvan arr ra. hogy. rövidesen megkapja Kanadára a működési engedélyt és
meg lesz nyitva a kapu a kanad^ 'betegsegélyzőknek.'högy beolvadja-
hogy a népünnepélyen keresztül a munkássáig sz&es rétege megtalál ja a hozzánk, vezető utat és tagjává váljon-szSvets^^l^ek. Legyen ez a piknik egy iiatwímqa
zési kampányát^
népünnepély amivel megnyitjuk a __
E. B. Szövetség 2 hónapos tagszer lakozással. ha ez nem lekerül, ak-
nák, vagyis niint kanadai szekciói lehetnek a hatalmas és szilárd'alapon álló amertkai munkásbétegse-gélyzőnek.
Öröimnel adhatom tudtára szőr vétségünk .tagságának, hogy á kon vénció a következő határozati Javaslatot fogadta el egyhangúlag:
1. ) Ha az I. W. O. megkapja Kanadára a működési engedélyt, akkor lecsatlakoznak,
2. ) Ha pedig valami oknál fogva nem kapná meg az I. W. O. Kanadára a működési engedélyt, akkor azoimal megteszik a szükséges lépéseket, hogy az egyesülés miiiél előbb megtörténjen a F. B. Szövetséggel. -
Tagtársak! A fenti sorokból láthatjuk, hogy a • sokat emlegetett egyesülési probléma ma már nemcsak szóbeszéd, hanem lefektetett határozott tény. Ugy a F. B.; Sz. részéről, mintc az Ukrán Betegsegélyző részéről, ahol a Jelenlegi taglétszám 3700.
■ Fel a munkára a következő kam pány alatt, atoi augusztus 1-én kezdődik és szeptember 30-án ^ véget Ezen tagszerzési: kampány alatt szerintem-nagyobb lehetőség lesz új tagokat szerezni a betegse-gélyzőbe, mint eddig,' ha": a tagtársaink helyesen megmagyarázzák a munkásoknak, hogy a Jelenlegi be-tegsegélyzési rendszernél sokkal na gyobb előnyökben részesithetjOk tagjainkat a közeliöbőben. Akár az I.: W. O.-hoz való csat-
kor az Ukrán Bei
lyzövel va-
fényM
ha a koi egy sztrájkot legálisnak vánlt, akkor a sztrájk mcf nyerve, a fennálló törvénye telmében. A kapitalistáknak dig a sztrájk idejére a rendé: keU fizetni.
JHexikóban a villamossági t ken dolgozó munkások uniőj nagyon fontos szakszervezet, szervezet ve2!ette á fasiszta les elnök elleni politikai hai mult évben, aminek eredmén lett, hogy. á fasiszta banditi kergették az országból am barátainak keblére. Ez a szei ott\ áUott elöl, amikor a n megindult a Mexkói Munkás federáció alakult meg. .
Mikor a Power House muB bérharcba jöttek, v. h. To az említett konfedcrácio elnoi fiácskozásba kezdett az elni A szakszervezeti elnök es a szág elnöke megértették egy nagy meglepetést és aggod okozván az idegen kapitalista
Mii köyefeí^ ; a munka
A TÁRSULAT jövedelme A. 21 százalékát köTCtelté régi 17 százalék helyett, n az árak emelkedtek- Az " ben k9tött szerzödfe ais^ óta 2 mUIió Wíow^J^'^t^ mossággai többet prodi*^ a munkások, mint annakei te, de a társulat nem több munkást, sem nem «J toabércket A jo an^ speed-up (hajsza)^ haszon és hosszabb
lóknak.   -        ■  . ^
A szakszervezet tudta^; társulat .kamatokbaii^^ osna ban a társulat jövedelmének;' zalékát. osztogatja ^
Egy másik fontos
vcl^ hogy a behozott uj^
miatt senkit ^./^^ a munkások lát%-an.fc^ „épfronti kormány vei lehet béHiarcot nyen* , hetes nzetfecsJ^-^J
vetéltek. Ko^^^Vl^rtf: ho^-az öreg munkást 86
hassa el a *áf?«»*: y^í A korrnpiyt tuzekka^
táki de a kormány hem'^j
col eUenük. i^ic^iíu^ '•R.« ifnnndai munkásoK
ügynökeik elleni
16 egyesüléssel és * betegsegélyzök ^^^^ Jíftn Horonyig 6-ik keriűetí títSár- -