2. OLDAL
A szárazsággal sújtott farmerok programot fektettek le
A farmerlakoMág akciót követel a konnánytól. — Jobb vidqkrc való elkSJtŐztetésűk^^
_EoJjsart, SaÉk. —
í?gy jyülésen, amelyen nagyszámú közönség jelent meg és a kor-jBŰnyWvatalnokok Js meg voltak íűva; égy programot dolgoztak ki, melyszerínt a lakosok azonnaU segélyt követeltek- A gyűlés célja az volt/hogy a kormányemberekkel közösen tárgyalják a s^ély problémákat, de a kormányemberek va lami oknál fogva nem jelelitek meg
s igya'gyíDés nélkülük állította össze á követeléseket és beadják az illetékes helsrrí.
A gyűlésnek az egyik Jellemvo-nása'az az egyöntetűség volt, mely Jyel áUást foglaltak a határozatok mellett Jellemző az a barclaa szellem/melyet az idevaló lakosok magukévá tettek a jogaik megvédésé-■: ben. .
A Jiatározatokat mind égytian-gulag elfogadták és az átadásával egy bizbttfiágot biztak meg, mely bizottság át fogja adni C. Stork patlamenti* képviselőnek és a renö-i községi tanácsnak.
A követeléseket alapos okokkal támasztották alá. A segíTy ugyanis mindig jóval alacsonyabb volt, mint afaogy azt az életszükséglet megköveteli, a szükségletcikkek á-raí emelkedtek, mig a segély nem "emelkedett. A határozati javaaiat 'megvilágítja, hogy a segély elosztás nem jö, mert míg egy magányos embernek öt cent esik egy étkezésre, addig egy nagyobb családban két cent esik egy egyén egyszeri étkezésére és a gyerme: kéknek ugyanannyi öelein kell, minta felnőtteknek vagy még ttn-nál is több.
A gyűlés javasolta, hogy a segélyt tiz doUáral emeljék fel havonta személyeidként élelemre, készpénz alapon és jcíUön husz dollárt 'adjanak rMházatra és hogy ebben mindéa odatartozó egyén részesülhessen.
A javaslat kimondja, hogy mivel' a lakosság €>!elszinvonaIa a rendesnél alul viui és a lovaknak nincs . elegendő élelem, szó sení; lehet <arr róí> hogy a segélyért dolgozzanak. ,Egy ^segélyre szorult egyén ae le-^en kötelező dqlgoznl a segélyért. Ha valamely farmer dolgozni fog, annak a keresete ne legyen bele-,számitva a rendes segélybe,
A gyűlés foglalkozott továbbá a Jószág állománnyal. Ezen a -területen a farmerek huszonöt év nehéz munkájának az eredmÉnye néhány darab jőszágállomány lett. A takarmányhiány okot adott a vevőknek arra, hogy az árakat leszorítsák. 3Iost az állatokat feljárón alul kellene elprédáhii. ^ért a gyűlés javasolta, hogy az állam rendes árban vegye meg az álla; tckat ^s lássa él a segéljrre szói rultakat hússal. A kormány lássa el elegendő takannánnyal'a fanná kat, hogy a megmaradt állatokat klteleitethessék és ahol a ^bona nem égett kl téliesen ott golidosko-dások történjenek az áratógépek megjavításáról, hogy a gabonát betakaríthassák mielőtt az tönkre megy.
Ebben a kerületben 25 év óta
csak hat jő termCs volt s így tiebl-
zonyosodott, hogy ez a kerület nem alkalmas a müvelésre. A-gyűlés javasolta, hogy a tartományi kormány költöztesse el a farmereket jobb vidékre ingyen, terítsék meg a farmereknek az itt elköltött pénzt és kárpótolja az elpazarolt munkaidejüket. A bevándorlást szüntessék be mindaddig, mig az Itteni települőket el nem helyezik.
A gyűlés elismeri, hogy «! n^ry kiadásokba fog keriilhí az áílain-nak s ezért a javaslat a következőképen hangzik: "Megvagyiunk győződve arról, hogy kevesebbe fog kerühii az elköltöztetésünk, mint ha továbbra is itt maradunk, ami elkerülhetetlenül a ' pusztulásba visz."
Befejezésül méjg annyit jegyez meg a javaslat, hogy a gazdasági kiadások gyakran terhére vannak az államnak, de ezek a kiadások csak látszólagosak:   "csak olyan
Ez a címe Kálnay Ferenc nem-1 lizálja.   vgyajiúgé a "HaUgatag
rég megjelent szatirikus elbeszéld- j Fiú" aki még som sem volt cír-aSnek. A kíínyv Jbőse Szent Péter, kuszban.
akit író végigvezet többi szereplői között. Könnyű humorral raj zaijá meg a "menybéli'* alakokat.
míndeóiíéle ' bphólöis <íolgokat cai-jiáJtiit.velBűc.'dé 'szatír^ annyira könriyli; szereplőíndc jellemei any-nyira :Sisitilnák !a ivaHásl képzelet-béli alakokhoz, hogy' á. vallásos'ré tegek érzelmeit sem sérti. (így pld Szent Péter jóságos.)
A földön lévő alakok megrajzolásánál itt-ott alig' ^révehetöen utal a mai társadalmi rendszer fer-desíigeíre; alakjaínak ferde gondolkozása a; mai táTsada.lmi rendszer visszáságáit tiikrözi vissza, így például a földbírtokossalí beszélgetésénél a magántulajdon ki-gúnyolásá; a csendőr, a zóanlkürös leány gondolkozásmődja. Legjoob-ban azonban a gyermek alakjainak ^ondolkozásmődjánál tűnik ki; l^grtöbb detektív, rendőr, a kislány moziszinésznő, a királyfi Micky Mouse szeretne lenni. "A Kisfiú Nem Akar Felnőni" nevü gyermekalakjával a mai rendszer beteges.
kiadások, mint segély, aggkptl hlz-tosítás lés más társadalmi segélyek eUen kelnek ki az illetékes hatóságok, míg a más fajta kiadások-aál nagyon toökeztiek. Ezért mi megvagyunk győződve, hogy ;a szövetségi és tartományi kormányok képesek teljesíteni követeléseinket, ha akarják."
SSgy farmer iev«lező
K^n)^lenek ott-h;a|;ym farmjaikat
A kormányhlvatalnokok jegyzeteket    izednek föl
—Ceíval. Aita. —
A meleg szelek és a perzselő nap fiigarak teljesen tönkre tették közép Albertában a kilátisban levő
, teVméí-t Tavasszal szép kilátások voltak a termésre, mcst sok helyen teljesen reménytelen a helyzet.
"Sok' farmer az elköltözés eszméjével foglalkozik, mert sok helyen -1931 óta nem volt termés."Sokan még ámult tavaszon elköltöztek vol iíá.^de nem tehettík, mert héíh volt pén|Eük. ' ■ ' Á Tcormány hivatalnokai, vizs-
' gfilják a farmerok elköltöz3tödésé^ Jiek a lehetőségeit. Jegyzeteket vesznek fel, megkérdik a farmereket, hogy akamak-e elköltözni és láennyi pénzük volt. amikör oda főttek. Hogy mennyi jelenleg a j6-£zá^omány)ík, azt s^tén föl-íegyjdk.
: IHbgy ml fog történni, azt még pontosan, jenki sem .tudja. Kétség--ftíen, hogy a mortgage kompániák azonnal akciólía lépnek, Jja á kormány megkisérU'a farmen»k elköl-tpzíctését és követelik a részOket F'öképen" errSl beszébíek'ezén á vidé ;kéa. A farmereket értesítették, -fcciy áas éfös^ét fedukálják ar^éhy Egrire csak lehet !
Három farmere hw' tönnel pkcarnpis sfijt^iii
SUDBURY, Ont. — Három hmi-nerl farmer életfogytiglani börtönnek van kitéve, azért tíogy segélyt miért követelni.
A farmerok, akiknek a tárgyalá sukat elhalaaztották éa 450-ik bűnügyi; törvényszakasszal vádolják.. névszérint a következők: A. Ga-soon, Honoro és Orphir lAlondo.
A 450-es bűnügyi törvénycikk okmány hamisítással foglalkozik. Ebben az esetben az "okmány" az ismert relief-jegy volt.
rosszul táplált gyermekeit szímbo-
A "Boldogság Szigeté-"tea kétségtelenül a szocialista államot szimbolizálja, ahcp már nem 4sme-rUt, begy mí h szegénység, ahol inindehki a társadalom javára dól-ígozlk és boldog; leírása azonban annyira elvönt,- a hely annyira ii-tdpísztikus, annyira" á inaí időktől távoli, hogy arra csakis társadalmi tudással rendelkezők iamecnek rá. A köiftrv többi réaiilüek Is a főhíbájá, liogy az emberi' alakjai (akik eléggé élők) amiyirá' Össze-vanna^ keverve mesebéli -és^íiiép-zelt aJaktíkkal.höj^'áz,■folyások nagy része ném lát beóne e^j^Tbet mint egy tarka mesét s"á tanulságét Cmert nagyőri el van "ángya) észre sem Vészi. Szent" Pét'ériiiík a mennyekbe fi:t levelében,'ámejy-ben az egész Méimyörsisá^ot',^ ~Böl dogság Szigetére tavi tálja,, iegmete szebb merészkedik az ifő aié^Ü$t pltásaívát;' ■       --^^tM' ■
Á •könyvet CJandeU yictor elképzelést mégkönnjjrttö, síép rájzái^í^ szlfik.''''-í-'-V'-'-'''''-'' y
M^rtalaii nyomor Lengyelor^szá
Állandóan csökkentik munkabéreket
■a
Orphir 3L>alondo ezenkivtU .aore? llef-inspector liome Hennesae megtámadásával van vádolva.
450-ik hUnUgyi törvénycikk értelmében életfogytiglani .börtönre ítélhetik el őket.
MUNDABE. Alta. — Egy farmer jelentése ^erint alig akad o-lyan nap, hogy ne húzatnának egy cséplökóazletet a yároson keresztül.
A cséplőgép ^elsö kerekeit a truck ra emelik .és úgy íiuzatják el a farmerektől a cséplés előtt. Ha módjában van a farmernak, újat vesz, ha pedig nincs, úgy várni kénytelen a cséplésael míg ,rá kerül a sor. Mindig kevesebb -és Jte-veáfebb cséplőgép van a környéken.
A gépeket a kompániák ügynökei viszik el, mért a részleteket a farmerek nem bírják fizetni.
VAKS6, Xíengyelország. —(Postai jelentés)—A kormány közelmúltban kiadott statisztikai jelentése szerint já. gyáriparbari dolgozó munkások fizetése állandóan csökken, és 1932 augiisztustól 1935 aüjrusztusig a felnőttek bére tíz és az if júmimkások bére 15 százalékkal csökkent, ps azóta is állandóan nyirbál^álc a riiünHabére^^
£ :kimutatá3 szerint httsznál több munkáltaíó gyáriparban dolgozó 424 ezer mAmkás 11 százaléka 10 ziótyán (12^oty kb. 19 centnek felei nieg.) és áQ s2^áLzalék a heti 50 zlotynál keyesel?lJ hetibéít kap. Számtalan munkás csak részidőt dolgozott, akinek fizetése is jóval hevesebb volt.
Jól látogatott" tömeggyűléseket és tüntetéseket tartanak Xíengyelország minden nagyobb városában és falujában a danzigi szenátus a-ma;.tiat^i[ii^tas>cUeri/íK^pry a^'^za^ badvárost", n^ely eddig a Nemzetek Szövetsége irányítása alatt volt, a
Ezrek ballgaíták Gallachert
lapot a
' MONTRElALi, Que., augusztus.— A St. Lióuis 'Icerillet kommunista Vála^ásl hizottsága egy 4 olda-lááflapot adott kl, melyet St. Louis szavazóknak neveznek.
E :lap augusztus 5-én megjelent első számában níegdönthetetlen tényekkel igazolják a politikai gépezet rothaidtságát és azt, *ogy a-Brounfman testvérek 10.000 dollárnál többet fizettek a reakciós U-nion Natlonale Party-jiak. Pétei Bercovltch megválasztásának biztosításáért a Wüll "év novémberé--ben.
E 4apot két nyelven írva, angolul és Judoul adták ki,-és.a kommunista választási bizottság programiéit tárja a.szavazók eléi. Fred Röse kommunista jelölt megválasztása érdekében.
MONTRE3AL. — Augusztus. — Nagy lelkesedés közben fogadták William Qailaeher. Anglia kommunista képviselőjét a kíköttfmunkások ideérkezőékor.
A munkások ezreivel volt tömítve az Aréna, akik hallgatták a nem zetközi állapotok komiriunista elem zését. Hatalmas beszédével a mozgalom mellé sorakoztatta az Ang-Uából idevándorolt népeket, miköz ben a spanyol nép hősies küzdelmét és okát ismertette. '
Beszélt ezenkívül Montreal három tartományi kommunista képviselőjelöltje is, akiket nagy óvá cíó közben fogadtak.
Kakucs 3i6zs^ határában, a .pótharaszt! pusztán-a tóban fOr-. dött ' Xaraszti Xstván íiuszonkét ves föidműves. A tő partján töb-, ben szóaát^ gyűjtötték. Ajt egyik murikás .périzt követelt -Hara^sti-tól a fUidésért sebből verekedő támadt, amelynek .hevében az gyík szénagyQjtő -vasvillával les^^ór ta Harasztit, lakit életveszélyes ál-'■'K lapotban vltt^ a István-kórliázba.
' hogy a szovjetkormány négy és fél nüllió rubelt utalt kl ka-zaksztáni színház-művészetre?
- hogy a^ kaliforniai San Quentip börtön a világ .legnépesebb :böi<-töne?
-.hogy,a szovjet halkítermel&s két és félszer akkora, mint Kanadáé?
- hogy az egész Anticosti sziget, mely a St. libwrence kapujában van. egyetelen testület tulajdcf-nát Jképezi?
-hogy hannntacötezer kivándorolt tért vissza Szovjet Anneni-ába 1921 óta?
-hogy körUlhelül , 13.000 'egyén pusztul'jel szívbajban Kanadában minden évben,?
-hogy Kanada első beiuün-állo-mása,-mely.egyúttal-a világ leg elsö ^benzinrSIlomása is volt, Vi<;toria, iB^^C-beii nyilt ^eg. 1808-ban?
- hog:g kqrülbelUl negyven évvel ezelőtt az alumínium ritka érc" volt; ma egyike a legközönségesebbnek?: "
ElAPiö egy jó, 5-éíes Jíest sunda cimbalom $5O.0o^rt és egymásik jól csinált; teljesen dtelszerelt cimbalom $15.00-érL J&cdéklSdni: JBirö JEUididf. 55S7 ;St. Dominíane stteet • • -^ontrea!;' Qne^cixrien.' -
német názik hatalma alá helyezzék, :
ötvenezer munkás tUntetett Varsóban. A szocialista párt szónoka kijelentette, hogy Damdngimk. német domináláa alá helyezése • Lien-gyelország békéjét veszélyezteti,,
Halálra éheztetett gyermekdk
ROMÁNIA. — A romániai Plol-,esti mellett, az erőben-a járókelők egy kisgyermek holttestére bukkantak. A vizsgálat során kiderült, hogy a gyermek,akít Colteanri Miklósnak hívtak, a egy köniyéik-beli földműves fitiL A szülök ellen az a gyanú merült fel, hog;y .gyermeküket lalálraéj^eztették.
Hasonló eset tbrtéjit Csemovic-ban-ís. ahol egy Stetnicki nevű asz szony hathetes gjiennekéttartásba adta egy Diakutzu^^, neyü :a3a;5ony., hoz. Mivei ia tartásdíját nem fizette meg, Biakutzuené a gyermeket halálraéheztette.
Az ártatlan gyermekek életükkel fizetnek a kapitalista rendszerben neveledett szülök kapzsiságáéért. • ■■ ■
Szeretné a kormány eltitkolni a nép nyomorát
A magyarországi Népszava eddi^ csak igen bátortalan hangon merte kritizálni a kormányt. Ugy tett, mint a pulikutya, mely farkcsóválva ugatja'meg a gazdáját.' Nem azért tesz így, mert a kormányt nincs riiiért iriegkritizáhii, hanem azért, hogy ebben az esetben könnyen megtörténhetne, hogy a kcnriany bizonyos szervei esetleg megleckéztetnék annak szerkesztőit C-s riii több, talán magát a Népszavát Í3 mégszüntetné. '
A Rákócí úti háztéoirilásról kissé sóikat fecsegett-A sok'fecsegés-ben megfeledkezett ;árrÖl, hogy gaz dája'.ís van,'"áki kenyérét ad neki és álötöláz életé függ:
Á Magyar Távirati iroda Jugyan-is mégsökallotta: azokkt a itíréket, amit a külfölíii lái>ök';ímak á Rá^
li'óci üti' nizoga - épület összéomlá-Jsáíöl s ezért á Népszavát akarja füíöiifogrii. A Népszava ákkór 'vét'-te észíei húgy vari gazdája és énnek hatása =alatt a házösázeömlás-röl szólö cikkériek a következő címet adta: „Nincs halott á béoriilott ház romjai alatt." ' '
m
'Nem akar fiam csendőrkézre kerülni"
Kóbor cigányok ügye került most a legfelsőbb magyar bíróság elé. Kukoricára, burgonyára portyáztak a mezőn és az útjukba kerülő mezőőrt, aki meg akarta akadályozni a lopást, agyonverték. Az alsőBírőságok éJetfogytiglani fegyházra ítélték a tetteseket, a' koro-
naügyész azonban kérte a legisúlyo sabb ítéletet, a halálbüntetést azzal az indokkal, hogy előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság történt.
A kúria nem .szabott ki halálos büntetést, mért — állapít^ meg az ítélet indoklása — igeri.nyomatékosan esik á vádlottak javára az, hogy alacOTny érteliril fókcöí • álló, ösztönéletet élő emberek, akik nem rííszesültek mejgfelelö ■ nevelésben és ennélfogva nintókeUö éreékiik az élethez Való jóg'igazi értékériele föíismeréééhez és mégbetisülé-séhez.-_
Kétségtelen, bogy t^cs és Igazságos megállapítás ez. Az ország, utak. kótwr_Dé{>8 valóban csak a természettől tanul és 5sztönei vezetik kietlen útjaikon. Ebben az elvadulásban sem ynmaguk. sem inasok életét nem átékelik. kellőképen. ":    -.^ . '.'ii'
De vájjon más éiriberek, sokan, akÜE ezigoili, gondósV nevessett érköl<»Ö3 nevelést." \ kaptak, iskol^baiv sőt felsöiskoiákon tanították őket, ismerilc-e az .-élethez való jog igazi értékét? Bármerre neziink^ gy^krsmL. láthatjuk áz emberi élet ;semnaii>e veyését, láthatunk sok-sók ezer embert, a-kiknek nem akarják elismeiTii az élethez való jogát/ nyomor, .ínség és szolgaság börtöneibe'■senypesz-tik őket. És akik ezt teszik; velük, nem kerülnek bíróság eléi Sőt, kitüntetésben részesiílnek és vezető állásokte jutnak. "
^^^^
lÉRl ülc vában? : utt tárta nák a r .Moszkva sításokai térford, ; A Ko; ülései JMoszkví iros anní mintern
Magyarország. — Sipos Gábor 23 éves vámospércsi legény meggyilkolással fenyegette menyasszonyát. Feljelentésre a csendőrök elfogták, a legénynek azonban sikerült a csendőröktől megszöknie. Az óta a csendőrség eredménytelenül kutatott Sipos után. A legény anyja kéfeöbb jeletkezett a debreceni vizsgálóbíróíiái és kijelentette, hogy hajlandó a fia reitekhelyét elárulni ha mégígérik, hogy a.fiú egyenesen a debreceni törvényszék fogházába kerül, nem pedig csendőrkézre,'Az asszony elmondta azt is, ho^ fia nem fól a börtöntől, de a cseifdőrök ikezére nem akar kerülni."' -■ s - -• Ez a tény elárulja, -hogy a magyar hatósági «közegek milyen "kulturáltak" és mennyire érett ar ra, hogy a dolgozónép igaz kultúráiéival váltsáfk föl. Inkább meg-ihalnak, minthogy csendörkézre kerüljenek.
HöDMEZÖVASARHELY. ~ Borotvával ' operálta meg önmagát égy hódmezővásárhelyi asszony. El víselhetetlen fájdalmai Voltak, azt hitte, "valami daganat van a gyomi-rában és úgy vélte", hogy legjobb, ha segít magári. Kéznél volt a borotva és fölirietszetté a Msát. Súlyos állapotbari került á kórházba, y- ■; - -     '  - ■■:<;
Lehetséges, hogy elmezavar okoz ta téttét, lehetséges, hogy a fájdalom okozta az idegzavart, de minden esetre legnagyobb oka ennék az a rendszer, áiriely nem ad módot a szegényembernek - arra,
ÍEK AZ
KTTCHENEJR, Ont., aug. 8. — "Moszkva egy gyönyörű város és az oroszok emberfölötti munkát vé géznek e város újjáépítésében". írja ide Hon. W. • D. Euler szövetségi ipar és kereskedelemügyi miniszter. E levelet július 23r4n irta Moszkvából     ^ ; '
Elemi- és felsöiskolákat, egyetemeket, könyvtárakat és gyönyörű parkokat építenek, szólt a levél. ■Egyes parkokat kizárólag gyermekek részére épiten^/i. Uj, széles uc-cákkal és terekkel Moszkva kiválóan tervezett várossá épül.
hogy betegségét orvossal gyógyí-tassa.        ■ ■ ■  ' "
A szegényembernek :ralóságos kálváriát'k^^áriúa, ha a kórházba akar kériiini. KeÜ szegénység bizonyítvi&ay, azután rendben rikocs üres ágy, messze az üt, hivatalos éndbenekkeí kell szóbaáll-ni, a hivatalos ' einberek -mindig ridegek és durvák. A szegény asz-ázony úgy érezte, pogy ennél még a borotva is jobb. '
£s riiert fájdalmak kínzóak .és egy szegéri.y' asszpmiyal kevesebb lesz Hődme^S^^^^elyen. U^an
^ törődik-ezzel? ijí^^ hóhérai, akik az -országot elárulták és a mágyor do]gpzó osztályt ínég mindig .szipolyozzák, biztosan .nem.
Üj lapot adtak ki Magyarországon az adófizetp'k ' ■ rovására
E^ieselivés Esös^e^ ssáltesf eóbja szorult.    ^ecpszöbö'íí egysseréi mm-
iiösóli Itérdései elől
5-
Napjainknak gyors egymásutánban lepergő -és egy egész kapitális ta világot megrázó politikád-eseményei minden elnyomott dolgozó érdeklődését fölkeltettők. Mindenki tudni akarja spanyol ogztálytest-sérei fasízmusellenes kUzdelmének eredményeit.
Ilyen széleskörű érdeklődésnek közepette nem feltűnő tehát, hogy mimkásnök és munkások kisebb-nagyobb caopotokba -tömörülve majdnek minden uccasarkon a spanyol nép hősies küzdelme, eredményei és eshetös^ei fölött vitatkoznak. Azért folynak heves viták a minden 'támogatást megérdemlő
spanyol nép elszánt küzdelmei ftf-lött, mert győzelmük nagy csapást mér nemcsak a spanyol'hanem az egész Európa, sőt az ..egész világ fasisztáira, akik minden ókori mód szer ^igénybevételével is megakarják toldani a roskadozó és összeomlás előtt álló ;tőkő$rendszert. ;
•így történt aztán, hogy .egyik -este az uccán menve egyik bará,-tommal .egy .embercsoporthoz értünk, ah^Spanyol- és Franciaor-sz^ eseményeit vitatták. Mi is megálltunk, bogy a vitát meghallgassuk. Jíert -hiszen Ont ne érdekelne azok a, határtalan gonoszságok.. ;ainit a spanyol -fasiszták elkövetnek azokkal a polgároUcal. akik'nem hajlandók .nyakukat a mtleri mintha gyártott fasiszta já romba hajtani.
Jegyezzük meg xnin^jáct azt is, bogy a. tőkések -Wtálya .mindent elkövet ügynökein .és fasisztáin 'ke resztíU' a:,való3áiÍDt mellőző .ferde >birek terjesztésére^ amivel ^a munkások szervezkedni akarják gánr-csoInL "
A vitát vezető^zájhős nekimelegedve' hadanászott -és úgy akart győzni .elIejQfele fölött. h(^ azt nem - engedte szóéoz jutni, mert at tói tat. hogy saját kijelentései szo-: riyák a sarokba.^
G. a fölhevült vitatkozó, hogy. a mfimkások j&izalmát-mc^iyerties-se, azzal dicsete^i^^%>^^ ki is
mi volt 1919-ben, amikor Magyarországon kommunista rendszer •volt. (Magyarországon nem volt kommunista, rendszer, hanem proletárdiktatúra, mely a dolgozó nép diktatúrája volt a nemdolgozó nagytőkések fölöltt).
T., a -fölhevült vitatkozó ellenfele,a fönti állítások hallatára megkérdezi G;-től: Mondja csak, hol volt" maga vöröskatona, vörösőr s nüég hozzá vörös bizalmi is? G. ^kényelmetlen helyzetbe kerülve mel lékvágányra akarta terelni a dol-.got, mert hiszen a pár perccel előzőleg hangoztatott nagymérvű dicsekvések semmivé váltak a Spa-dina és Queen uccák sűrű, meleg le vegöjében. T. azonban G.-t vissza-,verve kihangsúlyozza, ha G. a proletárdiktatúra idején tényleg jelentékenyebb szerepet töltött be, akkor a''kérdésre'könnyen-megfelel-•het.  f "
( A Vitatkozókat körülfogó emberek lélegzetüket is visszofolytva hallgatták, mert hallani akarták G. feleletét. G. felelet helyett elkezdte csépelni a konmnmistákat azért, mert véres forradalmat akartak, akik szerinte nem értik meg, hogy békés fejlődéssel, szavazattöbbséggel is lehet forradalmat csinálni, m^gaztán a forradalom eljön magától is.
■ EJrre a körülállók nagyokat nevettek, mert megértették, hogy G. ostobaságot beszél Cs már is a-lul keriUt a vitában. Látva, hogy körülötte tovább is nevetnek. G. magáöól kikelve igy felelt: Tudják maguk, milyen demokrácia van Kanadában és ha Európában vari ^talaja a kommunistáknak, Kana-dábaid nincsen.-
Nem azok a semmittevők, akik még a levegőt sem érdemlik meg ? Nem a semmittevő pénzmágnások demokráciája «z, niig a dolgozók csak Jcinlódnak? De a világ egy-hatodán, Szovjetoroazországban már van demokrácia — folytatta a fiatalember.
K£RD£SEIK 'jOBBBóLrBAUlöI.
A vitatkozó G. fölhevültségét tovább fokozták azok a ^kérdések, melyek jQbbról-balról elhangzottak. „Inteligens ember" iéittére szegyeit egyszerűen megszökni. Egérutat :ke resett. Izgett-mozgott. De 3Ó alkalma került a szökésre, amikor az egyik ujságárusító :gyermek elki áltotta magát: RendkivíUí kiadás! Rendkívüli kiadás! G, (kapva az alkalmon megszökött. T. utána
EJnnek hallatára még élénkebb kacagásba törtek M a vitát figyelők, mert G. a válasz helyett a de^ moki&iába keveredett.
Majd *gyik jólöltözött Catalem-.ber szól a vitába, aki eddig hall-^^Qtt. Maga -beszél a demokráci-áiói _ jnontíüa .G.-nek — hát kik élveziki ^nada' - ^demokráciáját?
szólt. Maradjon addig, 4uníg a de-, mokráciát, a spanyol és francia kérdést tisztázzuk. De G., a mi vöröskatonánk, vörösőrünk és biztosunk úgy ott hagyott bennünket; mint szent Pál apostol az oláhokat.
Nem megy ritkaságszámba manapság, hogy az ember ilyen száj-hősökkel találkozik, akik-a kapitalizmus, fasizmus vagy kommiki-nizmus szerepét kézlegyintéssel elintézik. Azt gondolják ezek á magukat kiemehii szerető senkiliá-ziak, hogy ^ mmüiások még mindig elhiszik hazudozásaikát. aminek ellrákezője a vita alapján beigazolódott
Képesek azonban ezek a azdszá-tyárok még a legnagyobb jelentőségű eseményeket i9 elferdíteni, csakhogy uraikat jobban szolgálhas
sák.: Voltak ezek mindenek csak jók nem, akik a dolgozók -íirdefcéi-ért egy lépéstsem-hajlandók ténrii
Ha .nem s&erOl ezeket a muiikás-' osztálynak fölébreszteni, harciútra terelni, ha nem'Jiajlandók-a dolgozók érdekeiben cselekedni, akkor lei>Iezzék le őket; hogy ne mételyéi hessék útonrútfélen oly^ munka-sokat, alöfc még nem ismerik őket
A Gömbös-kormány egy új napilapot adott ki, melynek célja a kormány .dicsőségét trombitálni a déli .ór^ban.^ A n^ye ,^|Satí UJság't .és megjeláíik délben, -^'szellemi ní vója hasolnó ,a többi kormányp'ár- . ti lapok szellemi nívójához. „Pó- I toüii akarja .fizt a. hiányt, ami .egy nemzeti szellemtől átitatott, hazafias szellemű déautáni tekintetében mutatkozik" —mutatja be -magát az új lap.
A niagy^rországi dplgozók^t nem nagyon érdekli annak szellemi nívója, de annál inkább, érdekli az, hogy miből jei^k meg? A lapot hat fUlérért árylják, míg a többi napilapok ára tíz fillér. Az „EsU Újságot" a -visfeontéladók három napig ingyen kapj^ik^ azután pedig 75 százalék -részesedést kapnak, úgyhogy .példányonként csak másfél filléirt*veszttélí'bé;. ami mélyen alatta áll a lap előállítási költse-, gének. .
A pénzügyminiszter nemrégiben az adókönnyítések elérkezését hirdette. IJgylátszik ^onban,hogy ennek befellegzett!; Sőt áttcá keU tartani, hogy adóemelések következnek a kormánylapok deficitjének a fedezésére, .,
A kormánynak van pénze a fasiszta propaganda terjesztéisére, jde a saját muiüumélkUlíeíAek az eltafr-tására nincs. .       . -
Moszkví ez a vá: ijyetlén kormán: gon, ah. badon ü munkási sok ura •Komint( resszusa ban tan A Ko Pártja t( azért ki Teszt ák szuson onnan a ni. Mos tudják munkási ha a mi ink őke kanadai lojn gyö azért m kanadai kik ism fájó set írt csak kapitali mégsem
■i<-
A két p;
a jhiatal)
liONDC lépéssel h párt és a sitéséért Nagybriti nek Garl •ferenciája gáévá tet . Pierre nacionálé kifejezést mint a B; vében; af( szei az e állást, mi vétség tii ' Tovább Bányász . tározata nyász un ban tartj konferenc építésébei l)ól más < rhilhassai
Szimpátia-gyűléseket Júv a isommuniáta pán egész ~ Ontarióban
.TORONTO, ÍJnt, augusztus. — ^ kommunista párt ontáriói bis&ott-.sága tömeggyűléseket saery^z . fasizmussal élethalál harcot -vivó& spanyollojalistákítámogatósára, a-kik meg^tkaiiják menteni- Spariyol-országoj; attól, hogy Németr és-O-^ laszország mintájára fásiázta .Siralmat vezessenek -be. '
AZ' eléö gyűlés TTotontőbaii a-ugusztusrüTfénr^sfe fél a; Queéri'aiPaikban. E^seri a'rgyűlé-sen a, spanyol ^ nép támogatására tesznek fölhívást
„A, konununista . párt Jevélben kérte -a CCF^t' és más mnnkás-szervezetek támogatását és azt' hogy e gyűlésre szónokokat kUId-Senek", mondta Norman TTteed, a párt ontáriói bizottságának- titka-' xa.      ,   • ''-•„-■
^M3»i^g3fiíitött összeget a Nem zetközi Szakszervezeti' Szövetségen'^ keresztül kiiMenek^pánynlorsZág-: ba. Különös fél^tilftásban szóltak a szakszervezeti trigokbtö/.tár. mosatástdEatjkécsELsv . ori,.
i
i
F
m
l
PEN« KO
LE
■ m
1
eng( és 1
246
c
GYC
rant
: .'-cí