2. oldal
SANAPAI MAGYAB MWMM
(Befelyező jrész)
a domborzatban fíiegyelc),-ragy a víz-, mdrográíiai egysége köveíJieztébea toi-rajzi (foJyők) viszonyoíüan adódnak, e-llönös jelentősbe voJt a Kárpátokoa át^ aetleg kombinálödva. Ezek a pontok (j6 vezető hágók és szorosok előtt beleiké-
Ma a belső kösaekedés egységesebbé vált. Az országban alig van közlekedési akadály. A kőzl^edés lehetősééi a tér és domborzat következtében nem csökkentek, A vasúthálózat a gazdasági é-lethez viszonyítva elég sürü <S364 km.). A vasúti hálózat minden km.-ére a terület 11 lan2-e ;ut.
Az utak állapota silány, karbantartásukhoz, ujabbak építéséhez hiányzik az építőanyag. Főleg az Alföldre áll ez. Számbavebetö viziut a Duna 3i3 km:-es, a Tisza 192 km.-es, a Kőrös 30 km.-es és a Balaton 121. lan.-es szakasza. A tengerpart hiányaik, viszont épp az Adria felé vezető útnak : voltak a legel-hárithatatianabh természetes akadályai: a Karszt speciális vízrajza, a tenger^fe-ló való hírtelen eséla, — és ezért az a-mugy sem jelentett sokat.
A közlekedési hálózat.és a gazdasági termelés közöUi -viszonsrra megemlíten-1 dö a vasutak gazdasági megterhelésé-. nek csökkenése. A forgalom ellanyhulá-sának egyik oka a különböző termelésű tájak peremén liialikult .u.-n. vásápöv határszéllé való válása.:^ vásáröv forgalmi élete* szükségszerűen lanyhult- el, miután a rajta átengedett külkere^edel f mi forgalom a szomszéd-éllamokkarya-ló gyér gazdasági -é3et- következménye-.
kép*---lanyha. A parancsoló gazdasági |
kényszer azonban a forgalmat dsmét fel- \ leiadlti s a magyar naedencé-rendszer l forgalma, mely természetes levezetője a bécsi medence felöl a Balkán felé-áramló forgalomnak, jelentős tényezője lesz egy tervszerűbb és anarchiától mentes kor, termelésének. Magyarország külkereskedelmi forgaUhának- mértéke attól függ, hogy az ország gazdasági termelés se ^ily. mé'rtékben>egésziti, ki a szőni? szédps területek--gazdasági termelését. Nyugatra széiÁ-en gazdag ^iparosodott őrsáágok. terülnek, sűrű lakossággal, me-lyék-:-bár mezőga:?daságuk fejlett—.mégsem tudják lakosságukat élelmiszerekkel ellátnL A keleti, szomszédok-nyersanyag ba!h bővelkednék; s azt Magyarországon keresztül szállitják nyugatra. Ha a ma-gyar agrárcikkek akadálytalanul juthat nak el nyugatra, s ha a magyar ipar részben magához tudja -vonzani a keletről-jövő. nyersanyagot; feldolgozás céljából, ugy a"gazdaság elé uj távlatok nyilnak. Ez az elképzelés azonban a jelenlegi tennelési szerkezet mellett nem valósulhat iiég. A megvalósulás előfeltétele a béícés -és szabad-'árucsere-meg-indulása; ez azonban szöges ellentétben áll a vUágtoperializmus.törekvéseivel s csak ennek megtérése után sikerülhet.
révhelyek, hágók) gyakran nagy teriae-zett külső hágökapu és szoroskepu ifitek forgalmát íömörilik abból a célbői,' rosoknak íTrencsén, Zsolna etW^ A viz-bogy az akadályon együttesen keljenek-rajzi hálózat nagy telepitö energiájú át. A szorosok és hágöt előtt keletkezett pontíal azok Is. ^1 a hajőzás ele «ka^ szoros és hágőkapuk gyakran ország- <iályok gördülnek, ahol azúrokat át keU
kapuként Ezerepelttíí- Az ősi révhelyek.' rakni: ezek hajózási végpontok- (PL folyami átkelők, úgynevezett bidszoro- Szolnak-)
sok nagy telepitö eneisiá-jának köszöni A telepitőerök egyik csoportja az. mi-létét Kománmi, Győr,-a Tisza mellett kor az elkülönült közlekedési egység^--pedig Tokaj. Magyarországon — az or- bói elfoglalt központi fekvés emelte ki a szág körülhatárolt medenceszerkezeU települést a szomszédos települések kö-
süL Dyen telep teiüfetekkel. sno ceanelt. xo^y xu
reruffflKyrik, has Sáxrét. :£cssdi h fogm terület k se miaft is kie müv^tési «entra lepitő lulyzeti e város, ahol néi gazdasági egyséj mé;§^a-két-Alföl( pontja is. Helyzi erővel vonzotta távolabbi telepü sok helyienergiá sek alapjait vet( A télepiilések szafejlödése a U a. gazdasási élei Jteresen átfonni zet, a népesség ramlást idézett jmezőgazdasági k a. városokból jelf tak a falvakba, l^vetkeztében a változott: urbai melynek követ tártalék munka melési .mód vál lyiilése.^ a mag] j válsága nem enj 9^gi települések ■K. hábora előtt a Idvuli aránytala helyzet, amelyet szere jelentett, i megtíben kíván Ma a heljrzet az
EaiBEmJSÍNAI/rA FELŐLE l.---AhoI a repiil5eQiár««tne|n elégsegespli^rOtt^^^-i^ mesterséges íeUegekkel vakítják meg az eUenségeseket.
•i^EYONBAN, az apácák messzefoldon -4-^ hires -klasztromaban élt akkoron több-apáca társával egyetemben'Brigitta;-Ijí ezép volt; noint az áloi^,-fekete, ■mint az é% tüzes,- mint az éves csikó, de alázatos az ó urának • színe elóttt.
Eufrozma főnöknő, kiaszott volt, mint az: utszélii kóró, irigykedve 'tekintett vé-
gig az alig' ítizenhat ^ észteridős, lányr v A gazdasági ,^rök.'összes. ;tényezö ösz-'hán, mikor azt ■anyja-:elébé vitte. Talán Szesüritve találkoznak-a népess^-tele-^ arra gcíndolt, hogy"Ő ís ilyeá volt jó pár pülésében; A gazdasági életnek. a tele- gyeknek elötte.í avagy.arra, hogy ö aoha-pülésre vonatkozó hatása kétféle energiából fakadhat: helyzeti és helyi energiából. A legfejlettebb telepiiléisek. helyr. zeti -energifrknaac^rJtöszönikr.létliket, és
.sem-volt ilyen szép---
i— Azután mondsza, kicsike, elhatátozr tad -magadat, rhogy > szakitassz -a Ml&ggait fejlödésüket.<aBár;;;az Alföldrtörténehni.'-.bpgy -nem; ;fogsz;.; soha =;'mást,ii.-azeretDÍ; sorsa^{.török;>hödottság).•,egyes .-helyi er;™to^^^ vüdvözitöt,-:hogy,.jierii'Jes^
nergiákből ;;élő-^parasztvárosok-üakossá-gát: természetellenes - módón; földuzzasz-; totta,; igazi r^városoknak icsak- azokat- a településeket-:;mondhatÍMkj-:,;:melyeknek helyzeti,-, közlekedési energiájuk inagyob-bak a helyieknél. Mivel az ország különböző termelésű természetes tájakra oszlott; az árucsereiés aforgalomott a leg-: éléiakebta, ahoi :e régiók egymással. ta-
testvéreid;-csakaíínövérek;'akiloszeretet :t£ljes; elnézés '.helyettvmegkorbácsolják válladát, .3ia vétkezel; .hogy egész ^élete-,det,'inely mégihpsszüra fog;;nyulni,- az Ur imádásánai; fogod, szentelni ?, :
— Anyám mondái hogy .apácának ikell lennem, hát az is leszek!
— öh nagyméltöságfj főnöknő. :r--- szólt az asszony, -r- engedd, hogy ;porontyom
lálkoznak,-T-a már. emiitett ■vásárövbsn itten maradjon! MiÖön szültem őt, sze-s ennek is épp azon a pontjain,, ahol'jól, gény féi-jcm megfogadta, ha túlélem azt,
járható folyóvölgyek vezetnek fel a magasabb, vidékre. A medencék szélén fel-lelhe^tö -^ásáröv ott a legjelentősebb, a-hol :az ipari tájak a mezőgazdasági -tájakkal találkoznak. Tipikus .vásárváros Miskolcy amelyen az északnyugati Fel-vidék egész -keleti felének forgalma vezet ;át• :Rertdkivüli hely -:és helyi energi-.
^ávalvbiró,: -vásárváros ■■ volt JPozsony, la-melyrmintithidvjárosiés országkapu, jiagy telepitö cnergiátjálATendelkezett. < A \a9aBovsna
-aettférÖS'vonzástjg^ a termé-
szetes kő^ékédést^gátákráthághatö .pontjai. ;^E:zék'á:Inizeledésii-a^
a születendő gyerek pap vagy apáca elegyen. Isten akarata hadd teljesüljön; ö akarta, - hogy .Jézus menyasszonya le-gycnl .■ -■
Brigittát-két év multán sororrá avatr
Oh,,hogy.-teltek ezek az .évek! Az una-. Jom, a mindennél .kínosabb kín .^yötörte^: arcáról -a két év beomlasztotta az íSlet .által iteremtett ^ír£-.:
Szenyedetti: ; -. Bensőségesolélekkel .panaszkodott -Eufrí rozixiának, b kl negédes ; szavaival .egyál-, italában - nem .tudta ;megnyugtatoi. ■;. - - -r így 'Szenvedett, Jányomi-a sororok
mindegjdke, de ugyan mi ez az üdvözitő. szenvedéseihez képest!
— De bisz" az tJdvozitó megszenvedett érettünk akarta: dacosan odavágni -könnyenjáró eszével megdönthetetlen tagadást álUtva a dogmákról be-gyoposödött agyú némbemek;. de . visz-szariadt^ hogy még eretneknek: ^kiáltják ki, .megkövezik.:I^^ övé az igazság,
Türtéi' -tűrte - szénved^éitj.-mert vérezte, hogy részén az "igazság. Jézus Krisztus; hem lehetett az, akinek Eufrozina festi,-ísem -akinek a- vándor papok rajzolják. -Nem az ő országa^ -melyéa-t-aiig ■husz^éve-indultak útnak az urak, hogy: a kereszt ^eleáűatt visszahódítsák azt a •földet,.melyenvaz üdvözitő életében járt.. 'Az a:Földíneni az ő országa... " íis megtudta, ki áz Ur..;
1 Julidon • a; zárda kertjében illatoztak a ^virágok ,é3 a-meleg miatt nem lehetett zárva! Aágyni a celia piciny ablakát, ,hcgy Sí: czer.-yirág millió illata; a cella dohos.levegőjét (mely talán a zárda volt) kicserélte a kert. illatával (mely talán az JSIet volt), midőn a legszebb volt a. világ ^és legundokabb az önkényes (hisz apja ajiánlotta fel) rabság, midőn a természet éled...
... vágyott egy valamire, mely erö-sebb legyen mindennél, aki egy élőlény legyen, .mint ö, aki úgy megölelje, mint anyja tette, aki szépen beszéljen neki alvilág ezer gyönyörűségéről, aki olyan férje legyen, mint apja volt anyjának, ki rüaló csökök közt csak suttogta: Istenem,' meghalok!, és boldogan lihegte -a férfi ölelését. ;
XahBgett.-.Magán érezte a karokat, nia-;gán. .érezte :aíorró testet...
FeleszméJti Mire gondolt ö mostan? Igen. igenu-'ö érzi, ö tudja már, ki aiz' igazi,..JézBsl .Az, aki úgy öleli öt, aki
szerkezeti válsá igazságosabb ;f meg. A kapitali -mely a termelóE szonyok ellentm ipari települések teszi, mert az s lenére a külföldi lése s a. belső p: ^árlőképessége, í sorvasztja.
l&lE^^arország lemzése bizonyít "ellenére a techn •telemek érvény gátja: -az uralko gfyar'táj -arányo mőnikns - kultiu csaka inagyar duló -tervszerű t radéktalanul eh földrajz -bizonyH szetes adotts^j nem változnakrt nak -^hatásai küU ra. Különböző k szőni: rányomja nsrézőkre.- Ha a és'ázpk irányait an félismerjük, ket, akkor s módi irányát is megs
meglihegteti az csak,azt súgja: Örömmel jnéghaj iSs ez a tavas2 idik évébe lépett got, ámde sok nak.
' Az emlékezett megtudta, ki az tője, minden es hába, ahol az i; vála .keresztre í vő Ur teste. -volt — egy szint .kel és így Brig len, de tüzes t szerette Krisztu szavaival, hogy tegyen csodát 1 vőbb szolgájával ja az ő egész h nedjék«zneg elő mint az apja te ...és úgy lön ... mint Brigi
Neyon körny* ki húsz évnek el (Folytat