1937 március 23.
^_ KANADAI MAGYA;
8. OI^AL
S
™nwi
felmentették Dorothea ' Palmer-t
A születésszabályozás tanítása közérdek!
EASTV^IEW, Ont., marc. 17. -Lestc-r Claiton békebiró a mai nap elejtette Dorothea Palmer, ottawai társadalomszolgáló munkás eUeni azon vádat, hogy születésszafaályo-2ásra voöatkozó információt és sze-eket hirdetett.
A törvényszék Miss Palmer ellen az ügyet azon az alapon ejtet-e!. hogy amig tényleg végezte azt. amivel vádolták, a közjó érdekében tette.
Ezt a büntetőtörvények 207C szakaszának értelmében hozott vádat. Magistrate Clayton egy o-ílyan törvénykezés befejezésével ejtette el, mely Kanada jogászatában
példátlanul áll. A békebiró nem találta kielégítőnek a korona érvelést, hogy elítélendő ilyen ínformációt római katolikus asszonynak osztogatni, mert ellenkezik az ő vallási felfogásukkal. Hogy a szer zett felvilágositással mit csinálnak, mondotta, az teljesen az ö dolguk.
Azoknak, akikkel a békebiró határozatának kihirdetése után értekezett Miss Palmer, kijelentette, hogy ö kötelességének tartja minden olyan házat és anyát a környéken meglátogatni, akiknek szük ségük van felvilágosításra tekin-tetnélkül vallási felfogásukra.
Szabjimk-varrjunk
Írja: 3Irs. M. Thuroczy
ruha &
Jumper lányoknak. Annyira annj^ra hálás viselet.
Az arc kikészítésének technikája
Az arcfestés célja, hogy az arcbőrnek az eredetitől eltérő szint idjon, vagy hogy az egyes folto-at. iiietve a bőrön lévő rendelle-lességeket takarja. Az arc kikészítésének „techni-ija" nem könnyű, amiről napon-meggyözödhetünk, mert a leg-lurvább hibákat követik el ezen a éren. A napszakok változáisa. a negvilágitás. a környezet a mér-ékaiió arc festésnél.
Az esztétikai követelmény: a ki-estell arcnak nem szabad maszk-!0z hasonlítani, mely eltakarja vi-elöjénck kifejezését és karakte-ét. hanem éppen ellenkezőleg, az gyéniséget kell kidomborítani, te-lát a festésnek csak akkor van zépészetileg és kozmetikailag he-yes hatása, ha az „egyénileg" al-[almazkodik a külsőhöz.
Tisztán technikai tudással azon );ir. nem lehet elérni, mert izlés-
e, tapinlatra és művészi érzékre ran szükség, hogy az arc kikészi-
f.se elérje a kivánt eredményt'^ Al aláno-s szabály: hogy azokat a ■észeket, amelyeket el akarnak üntetni, illetve háttérbe kell szo-itani. nem kell festeni.
Markáns vonásokat nem szabad festés utján előidézni és inkább irra kell törekedni, hogy a szilek egymásba folyjanak és ez ál-al ne legyenek élesen elhatárol-•a.
A világos púder erősen kiemeli i kérdéses helyet s ebből az következik, hogy erősen fejlett arc-sontu, széles arcok olyan festék-vet kivannak, mely az orrnál kez-iödik és sarló formában szélc-ebbre halad a halánték felé. Kes
keny, sápadt arcoknak áttetsző vö rös aránylatot kell kapniok anél kül, hogy egyes, részek kiemelöd-nének.
Az orrnak fehérre való pudero-zása helytelen, mert ez az orrt feltűnővé teszi, tehát a púder használatánál szabályként kell elfogadni, hogy annak szine a bőr színénél mindig egy árnyalattal sötétebb legyen.
Az arcruzs száraz és zsíros ka-ytegóriára oszlik. A száraz rúzs használata élött ajánlatos az arcbőrt előzetesen nappali kenőccsel bekenni és csak eznitáii kell a sminket felrakni, mert így nem é-ríntkezik közvetlenül a bőrrel, a-mellett egyenletesebben lehet azt a bőrre felkenni.. A zsíros rúzsok általánosságban nappali világitásnál hatnak jól és hatásuk is állandó. A sok vörös szín az arcon csak a barna- és feketehajú nőknek illik, zsőkéknek vöröset sosem , szabad feltenni, hanem csak vöröses sárgát, amely a púder a-latt majdnem rózsaszínű színt ad.
Emaílokat, nedves festékeket karra, nyákra' és ' m'eMre szabad használni, az arcon nem felelhet meg az, arcbönilíoostrukciójának..
A bőr és az egész női test különleges díszét és összhangját annak finomsága, üdesége és szine adja meg. A bőr színét technikailag is meg lehet oldani, dQ finomságát és üdeséget elnyerni és megőrizni csakis aklvor lehet, ha észszerű az életmód, jó a vérkeringés, az alapanyagcsere és a jó emé.sztés. A jó kozmetikai szedek használata csak ezekután következik.
-10—12 éves szeretik és hogy talán soha ki nem megy a divatból. Egy alj különböző bluz részekkel, amire igazán kevés anyag kell, egy egész szezonra kielégítő. A szoknyát leginkább nehezebb anyagból . csináljak.
A 48-as hagyományokhoz méltŐan ünnepelte Montreal ma^ar munkássága a s^abaásác űhhépét
Minden szabásmintáért 20 cent küldendő pénzben vagy bélyegben. A rendelésnél pontosan jelezzék a minta- és mérték-számot.
N.\GYON HATASCS
. Egy.-.újfajta, madánjjesztöt.mu-tottak be a mezőgazdasági kiállításon.
— Aztán hatásos ez? — kérdezte az egyilc gazda.
— Hogy hatásos-e?! — kiáltott fel a bemutató. — Annyira hatásos, hogy mikor először kipróbáltuk, nemcsak a varjak íjjedtek nem tőle, hanem még a cigány is visszahozta a kukoricát, amit három nappal azelőtt lopott!
A montreali mmikásszervezéto-ink feOüvást intéztek minden 'magyar polgári és "vallásos szer\'eze-téhez a március 15. szabasái^ünnep közös megtartására. Minden jó á-karatunkat, a magyarság félrevezetői meghiusitották, elg&ncsolták a közös ünneplést. Mindennék dacára- ar»5ntreal magyarságánál^ nagy többsége megértette ttz Idök szavát és ti mMnlcásszérvezeteink-kel együtt ünnepelt, ezzel is de^ monstrálva a demokrácia mellett.
ZSüiriMLrT tBAZ, .
A Prince ATthui; Hall kicsinek bizonyult a tötaeg befogadására,-nagy érdeklődéssel várták az ünnepély megnyitását, Forray miiín--kástárs nyitotta, meg az ünnepélyt, rövid szavakkal ismertette az .ünnepély jelentőségét és azt az 'íg^. ségre.v?i6 törekvést, amit a reakció meghiÜSitOtt.: - • ij.
A program alkalmi beszédeliböli; énekszámokbői éa szavalatokból volt összeállítva. Igazi 1848-.ra.'ejn-. lékeztetö progratö. ■ A közöxis^ nagy megelégedésére .szaváltált: ugy az uj if.^4imuDkásaink, mint tsz idősebb munkástársaink Petőfi, Győni, Madarász Emil és Hidas Antal verseit.
Kiss munkástárs ötömmel 'álla pitotta meg beszédében, hogy a Montreal magyarsága idáig nem tapasztalt szolidaritást tanúsít az egyséfront-mozgalom iránt, ami kilátásba helyezi, hogy nincs messze az idő, amikor mtadanhsrian egy táborbán leszünk.
Marczi munkástárs ünnepi beszéde után, egységre szólitotta az ünneplő közönséget. Nekünk, akiknek legtöbb közünk van Magyarországhoz, össze kell fognunk és harcolni kell a magyar nép Jogaiért, nem szabad engedni magunkat félrevezetetni a reakció által. Karoljuk fel azt a kultúrát^ amit Petőfi képviselt és a burzsoázia kitagadott, harcoljunk a demokfa-tílíus jogokért.
A gyermekcsoportunk öttagú zenecsoportja két dallal gazdagította programunkat, mély mellett más . énekszámokkal felléptek mii kedvelőink is — köztük Varga István egyik legjobb szereplőnk — nagy sikerrel, amit a közönség nagy tetszésnyilvánítása bizonyít.
Az ünnepély a legnagyobb i'ertd-ben a közönség megelégedésével
zárult be. A munkások ez alkalom mai is tanújelét adták annak, hogy hajlandók az egységért minden elkövetni. Az Itteni magyarság tanult ez aJkalomznal is, hogy menynyi kitartó harcra van szükség, hogy Magyarmontrealban egy táborba hozhassuk az egyérdekü ink gyarságot- A harcot nem adjuk föl, hanem folytan! fogjuk, amig á célt el nem érjök.
Egy-jelenvolt.
géücsoiták áz eg
Levél b wÉnnipesi Ssent István Betegsesélyző
veaetoséjjének ■ '- ■
Tisztelt Hotiíitársak:—
Sajnálattal keUett tudopiásul vennünk a Szent István Bó-tégsegélyzö Egylet vezetőinek ázt a htitározátdt, amely a március 16-i iszabadsálrünnepíiek \yinnlpcg össztnagyarságbovoh&sávUl való ünneplését elvetette.
«zép és demokratikus lépés volt önöktől, hogy a winnipegi magyar munkfisszervezctok delegátusainak
„E sorokat négy repűIőijiejB. lefövéirö tAáti irtim iaa ágyúgolyókon'*
— MtUeista
na£^ii|ió le\'ele
DR. RÁCZ BÉLA:
mmMm
ÉS
70 év előtt -
42 1818-^0-iki IHAGl'ak ELLENFOIöbAi>/\IX)M
(30.)
Mi Isten után Haynau hő.s vezérnek hála » pártütés szerencsés legyőzése után á rémkormánynak rajtunk elkövetett folytonos sarcola-sokkal párosult több rendbeli intézkedései folytán okozott nyomorunkat elfelejtve az oly óhajtott béke gyümölcseit teljes mértékben elvez-nők, ha a szerb Vojvodináról keringő és reánk nyomasztó hírek által azok élvezetében nem háborgattatnánk." (463. oldal.) ^
1849 december 27. Levelek a TiszahalroL „Üdvözlöm önt. Szerkesztő úr a téren, amelyre hii-lapjával állott stb. Birodalmi kormányunk teretnyitott a szabad vélemény nyilvánításnak, midőn az Alaptörvény 5. pontjában biztosította azt. Használjuk fel e kedvezményt. A Tisza háti nép kifáradt a másféléves hadi mozgalom nyomása alatt, békét óhajtott minden áron és Görgey kapitulációját megjött szabadulása órájának tekintette, igy érzett általáiiosan a művelt osztály is azon egyesek kivételével, akik kormánybiztosi hivatalukban százezrek felett rendelkeztek és a bukás után meggazdálkodott bankjegyeket vagy nyakukat féltették". (482. oldal.) * -Xyiitan és részletesen adja elő mag>'ar urak kívánságát a következő levél:
Szabolcsból, 1849 nov. 20-án: „Engedtessék meg egy hazafiúi bánatban megtört szívnek a maga fájdalmát kifejezni. Mi a rendszerető, hü, békés, a jó hazafiúi többség ártatlanul szenvedünk. Miért hagytátok a forradalom kelesét, matériáját szemeitek előtt felnövekftdm? Miért nem fojtottátok el fakadásaiban, miért engedtétek az orgiának emberéit hatalomra jutni, amig a józan párt elnyomás alatt fohászkodott segedelemért? Mi az ausztriai monar-
chia egységén és ereje gyarapításán dolgoztihk.
Csak ezen kapocs mentendi meg a bixodalom-ban élő különnemű népfajokat azon kisszerű elmorzsolódásból, amely külön-külön minden tartományt koldusbottá, minden n^pet gyengévé tenne, együtt pedig egy elscvang''; európai hatalmassággá emelendi.
Ha azonban me^ nc-m hivitik a kormányhoz, ha mellőztetnek férfiai — fé.ní Jeliét, hogy a hű magyar szíven oly bánat és keserűség venne hatalmat, amely a ma^ya-: nemzet szép jellemének zománcát homályba börítandja. Hagyjátok meg mindenét a. m3i.iyi.rnak álkótMákkyé-bo', ami a birodalmi egyaéssií, a tÖbbi nép érdekeivel nincs ellentetten, hagyjátok mejg: nyelvét, megyei szerkezetét, institúcióit^ állítsátok a nemzeti ügyek élére mf»g:-:a?* i^kintélycket éá h Ívjátok össze a magytttr r&núéket, nehogy a n.?inzet befolyása cs köz!<'''r«lása u«'-iknl alkotott institúciók megszámolhatatlan akadályokra bukkanjanak.
Az őszinte, barát''/íí;os és érdekpolttíkán alapuló birodalmi egység soha sem változni, sem fel bomlani nem fog, ha a nemzetek saját jellemüknél fogva kedvezőleg foé:hak elhelyeztetni a nagy birodalmi monavh'*Jkus népcsaládban." (Nov. 25-íki lapszám, 4ől. oldal.) ., A november 30-íki lapszám 465. oldalán vezércikk nyilatkozik arról, hogy: „Mit akarnak a konzervativek ?"
,A konzervativek programja, nem lehet egyéb, mint a birodalmi egység közös politikai befolyással úgy a kormányzásra, mint a törvényhozásra. Az ország belügyeinek hazai or-, gánumok által és lehetőleg szabad mozgású, -nemzeti irányú kezelése. Az ország integritása, minden nemzetiségek őszinte és taiiós kibé-k ülése és egyen jogosítása alapján. A kor igényeinek, a múltnak és jelennek szemraeltartá-sával leendő kielégítése. Mindezek pedig szilárdítva dynasztikus érzelmeinek azon historikus múltjához képest, ami politikájának kiindulási pontját képezi. Csakis ezen hitájgázá-tok teljes valósításáig lehet az államhátalom és a konzervatív párt között teljes egyetértés. .
De azért a konaserx'atívek már állásuknál fog\'a antigouvermentalisok (kormányejilene-sek) nem lehetnek s ha némely kérdésben kénytelenek ellenkező értelemben felszólalni, ez csak felvilágosító modorban és sohasem úgy történik, azon szándékkal, hogj' a kormányzást eredetileg lehetetlenné tegyék."
örömmel, közaöííi,. hogy sikerült oda ■■ jutnom, ahol ■ Francoéknák; a ■legnagyobb kárti a.mieinknek pedig la legnagyobb siíölgálatot tehet tem.EÍngem idáig élelmezési szoK gálatra osztottak be a fronton. S Itt csak tL véietleh folytán sikerült személyes kontaktusba kerülnöm az ellenséggel, mikor meg is 'isebesültem.
Mindent elkövettem, hogy mint frontharcos kerüljek -Francoékkal szembe.8 ez olymódon sikerült nekem, hogy karomra hivatkozva, A-ba kérezkedtem. ahonnan a velem egy korszakba tartozókat már nem küldik kl a frontra. Három hónapra rá, hogy kérésemet ^teljesítették, kijátszottam a rendeletet és a gyalogságtól a tüzérséghez kerültem, hatnap muIva '(febr. 15.) kijutottam a frontra, egy régi tüzérosztaggal, melyet mérnökök és tisztek vezényelnek. *Ilyen tüzérség még sehol sem volt a fronton, söt más országokban 'hincsen. Agyúink légelhárltók és íÖnmUködöen kezelödnek. Parancs-áokaink. vasóságos testvéreink, velünk esznek és alszanak.
Az ellenség ma, sajnos, nem mutatkozott. Tegnap feltűnt tizen-, három ellenséges repülő állásaink felett, de ebből csak kilenc mehetett vissza, mert négyet leterítettünk. Nem lebecsülendő eredmény,
;ha meggondolniuk,' hogy batnapi kép zés után kerültünk ide ezekkel az ágyukkal. Az osztagban, ahol vagyok, csehszlovák fiuk vannak^ köz tük sok magyarajKu. 13 gépből 4 lelőve az első nap! Mi lesz majd ha megszokjuk az ágytit! £n pél-:dául nem tudtam, hogy a számat be kell xjsuknom lÖVés közben és a fülemet sem dugtam be vatá-val, így Volt a többi Is. UJoncök vagyunk.
Parancsnok testvérünk nliícs megelégedve az ertídtiaéDnyel. Azt mon'dj&,. hogy minden Tnásödik lövés biztos teiáiat, Így ken tehát jlenhle a Jövőben. A szlovák fiuk ;megbecsülnek és szeretnek a ka-:rom miatt.
A munka nehéz és bizony alvásira Is kevés Idő Jut, de sebaj, mog-iérl.Az ógyut háromszor csókoltam imeg örömemben. Ezeket a soro-Ikat a négy repülő lelövése után I-rom az ágyúgolyókon, mert ládáké ban vannak. Boldog vagyok, hogy Itt lehetek és ígéretemnek eleget tehetek. Proletárbecsülctcmre fogadom, hogy ezeket az ágyukat nem hagyom el csak végső esetben és tőlem- telhetőleg mindent még fogok tenni, hogy minél nagyobb kört okozzanak Francoéknák.
szót adtak a tagg^yülésen d rhár-clus 15-lkének közös megünneplésének' érdcltóben. De' már énnél a lépésénél megtorpantak. Azt hiszem, nem túlzok amikor azt mon dom, hogy csak akkor lettek volna Igazán demokratlku.'jok. ha a tagságnak megengedték volna, hógy döntsön a kérdés fölött, a-kar-e közösen ünnepelni vagy nem. önök azonban az Egylet tagságának ezen legelemibb Jogát is sutba dobták ugy a tagság, mint c-löttUnk érthetetlen okok miatt.
Tisztelt Szent István Egyletbell magyar testvérek! Minden reményünk meg van arra. hogy ha az Idén nem is sikerült március 15-ét közösen ünnepelni, de a jövőben utat-módot találunk az egység megteremtésére, a közös érdekcink megvédésére.
Az idő mindent meghoz magával, szemünk előtt játszódnak le olyan események, amikre egy pár év előtt nem is gondoltunk. Nekünk Magyarországból és az utódállamokból, a gazdasági kényszer nyo mása folytán kivándorolt magyaroknak egyek az érdekeink, tehát közösen kell érte harcolnunk, A béke fenntartásáért, a háborút elő ké.szltő faslkmus elleni harc mindnyájunk érdeke, kivétel nélkül, hogy milyen nemzethez, valláshoz vagy fajhoz tartozunk. Döntsük le a köztünk álló válaszfalakat, amit az utalködó osztály épített közénk, kihasználva tudatlanságunkat és félrcvezctettségUnket, ha azt á-karjuk. hogy a megértés sorainkba jöhessen.
Társadalmi és kulturális életűn-ket magyar téren is eddig nem képzelt magaslatra cmcthctjUk egy kfs akarattal. Nem szabad, hogy továbbra Is annyira elzárkózzunk egymástól, mint a múltban. Ml'j-gyarságunk léte, nyelvUök 6h kultúránk fenntartása megkívánja a szorosabb kapcsolatot é.s a megértőbb együttműködést.
Minden reményünk meg van arra, hogy 1938 Március Idusának közös ünnepe előtt Icíjz alkalmunk, hogy megértően a közös érdekeinkért egycöüljünk.
Vuss Ferenc.
AMÍG kilátástalan volt ^ Tom Mooney kiszabadu-lása,addig a magyar faSisZ'-ta sajtó.ha nem is volt az érte harcolók sorába.de níiege-resztett egy-egy sajnálkozó szót Mooney érdekében. Most azonban, hogy kilátásban van a 20 éve börtönben szenvedő Mooneynek a kiszabadítása, mint a sebzett vad, horkan fel a reakció és köztük a kuvasz is, próbálja visszaszívni a múltban tett kijelentéseit.
Az egész világ előtt tiszta már, hogy Tom Mooney bűnösségét nem tudták bebizonyítani, a 20 évvel ezelőtt felsorakoztatott hamis-tanuk is sorban vonták visz-sza vallomásaikat, de azért a szemtelenkedésben párját ritkító kuvasz szerkesztője azt Írja, hogy „Mooney ártatlansága nem bizonyítható." Fáj az élösdieknek, hogy a haladó munkásság 20 éves harca eredményre vezetett és egy ártatlan ember megszabadul a börtöntől. Tudják ezen szegénylegények, hogy Mooney a munkásság oldalán fog harcolni, azért a szemtelenkcdé sük.
a
C^áireíüas IS. C^.. íFgÍIsob)
A márciusi ifjúság lelkes szabadságharcát március 14-én Ünnepelte a nlagará fallsl magyarság —lEGYSEGESEN. Szép. saját otthonunkban ínlndén talpalattnyi hely magyar dolgozókkal volt teli, akikét a magyar-ság minden szervezetétől üdvözöltek a delegáltak.
Főelőadónk a MUNKÁS szerkesztője, Schaéffer műnkástórs volt. A magyar szabadságharc kirobbanásának okairól, előzményeiről és lefolyásáról mondott hosz-szu. beszédet, melyet összekapcsolt a ínost hasonló b&rcol viVó sp^yol nép ktízőelmének Jefentőség'ével. a-mit. a megjelent' magyarBág mind-végig nagy érdtíilödésscl kísért.
Az Oönepélyen 10 dollár 83 c. jött össze a spanyol demokrácia védelmére.
Új
Mindennap többen és többen válnak tagjává a szakszervezetnek a denunciáláo dacára is
Suntetést már a munkásokat fenyegető urakra
BDMONTON, Alta. -- A, E. l/lBÍíLeod, Inntsfalii Social Credit képviselő előterjesztette a Trades and Labor Congreaa at Canada ismert. azalíazervezet áltól készített: munkásvédő törvényjavaslatot.
Ha. a. törvényt Jogerőre léptétik, altkor büntethető ,lesz a mimka-adő, aki fenyegeti a. munkását ezaÜETKTvezietí tevékiénységc miatt. iSlOO-ra büntetíiék a ieaycgeíA munltaadót, vagy egy havi börtönre, fía egy társulat fenyeget, akkor a büntetés ezer dollár lenne.
Hasonló törvényjavaslatot kJU-döttaz emiitett szatezervezet Ottawának is, ahol 3. S. Woodsworth CCP-vézér olvasta fcL
Alberta kormánya trőnbeszédére a munkások érdekeit szolgáló kép-viselők a.Tnunkásjögokát védő törvényjavaslattal feleltek, Á kom-hiunísta párt vezetett a mOhkásvé-dö törvénycikk - elötfrít^aztC-jUiít^i i ííZííIiBéges.'jégében.
— SUDBURY, ONT, —
Az Intematlónal Nlckel.Com-pahy hosszú idő óta tartja kezében a iíntmkásal sorsát, amit a munkások kezdenek méguhAi és töfli^esen csatlakoznak a harcos Mlne ánd Smalter Unlonhóz és a különböző nyelvi egyesületekhez, mélyek tagjialk érdekeit képviselik.
Az INCo gaizdálnak a basásko-dását a munkások megelégelték és ezért egy pár bónttppai cjíélőtt megszerveizték a Mine ánd SiBállér Unlot. A kompánia, hogy níégtör-Je a szakszervezet erejét, hogy a munkásság harciás.<?ágát leszerelje, bérJavltáBt és é^y heti fijíeté-ses szabadsá'gót adott éi munkásoknak. A karácsony 'cfőtt. karácsonyi ajándékba Tűegígérték a bó husztúEzcn ígéretek inlnd azért voltak, hogy a munkások flgyel-mét_ eltereljék a szervezkedéstől.
A unió vezetősége előre látta a kompánla-ezen- taktikáját, már e-lőre figyelmeztette a intóiiftáso-kat Cb nagyobb erővel kezdtek dől goCTi a munk&aoU. egy tátíwbava-ló tömörítésén,
%mGDVnÁZTÁK
A karácsonyra beígért bónmz helyett kibővítettek a rendőrséget, a kompánia rendőrségét^ megdup-
lázták a telepen. A Mine and Smalter Unió által hívott gyűléseket be-i'ugott emberekkel akarták szétvc-retni a kompánia Vezetőségének u-tasitására,
I>é"ut6bban a különböző néraze-tIségU egyesületek vezfetősőgét, á-mclyek nemzeti alapon működnek, összehívták és parancsot adtak nekik, ^hogy -mindazon munkásokat, akik nem lesznek tágjál ezeknek a szervezeteknek, jelentsék fel és el fogják bocsájtant a mtinkából.
Ez a pár adat a sok közül világosan mutatja, hogy mennyire retteg a kompánia a munkások megmozdulásától. Mennyire félti azt á Sokmilliós hasznot, amit az cimult évben kipréselt a munkásaiból, hogy valamit a munkásainak Is kell Juttatni belőle, ha azok szervezetten fogják követelni. Azért a vad terror, a rendőrség erősítése, a reakciós siierveZetek Rzervczénc, amelyek annakidején használhatók lesznek a. munkások elleni harcra.
Sudbury munká.<jsága látja, hogy csak .szervezettség segíthet rajta, napról-napra többen és többen esatlakosjnak a harcos szak-sjservezetekhez.
•Kgy nnaúiűn.
BzarvezscJüiúí egységes harcot a munkásság éltít&Tű&Viö/áűla ntegjavításáért -KaUáŰa^zerte
LiEGMEGBÍZHATÓBB!
ísébb árfolyamok!
1456 CTÍT miX AVE-, -MON^^
KEDVEZMÉNYES HAJÖJEGYEK, KÖZJEGYZŐI mtórok MitÉLESítÉSE, AFFIDAVITOK, iSÜÁZM BÉLYEbEk.
QONDOLT Bácskai*ur egy nagyot és felcsapott... Ki találja ki niihek? — Közgazdásznak, de nem o-' lyan akármilyennek, öki-gyelme a számokat nem számólja, hanem jósolja; igy^ könnyebb az esztelenséget eltakarni. Ha a jóslat néhi való.sul meg, Ugy sem baj'V ha valóra válik, ugy sem veszik komolyan, tehát felelősség neni jár vele, dé há számokról beszélünk, otrt már, koníplíkáltabb.Ha a számok' nem felelnek meg a valóságnak, akkor a szamár jelzőt még a kuvasz seiib-taka-hatja el. így hát á fcjtöfő számolást,ami ellentétbe került volna a Bácskai ür jóslatával," mint rossz fegyvert félretette és megjósölta.liogy a Szovjetek mennek a gazdasági romlásba. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a költségvetésben, arhi kitesz 100 milliárd rubelt, nem igazi számok vannak, hanem csak olyan „háxszái mok", találomra, a világ á-mitására szedték össze a. bolsevikok. Azt is megjósolta, hogy a rubel tovább fog romlani, a drága.9ág fokozódik ennek következtébe'n, a-minek az az oka,hogy ebben az évben többet fognak költeni, mint tavaly. A tudománynak itt vége szakad,va-' gyis levizsgázott airól, amit „tud". Annyi biztos, högíj a Bácskaí-féle közgazdasági számitások már régen megbuktatták volná a bolsífviko-kat, de Ők ugy vannak, hogy amikor a reakció a halotti toruk megüjésére készül, akkor dják igazi; tanújelét, hógy, élnek. Amikor a fasiszták győzelméről dudált Bácskai, akkor kapták a legcsufosabb veréséget azért ők Winnípég'en kitartanak... .
, ^ ;
J^Z alábbi kis híradás beszámol Francoék irgal-matlanságáról, ámély á épa-nyól fasiszták félhivatalos lapjában lett közifé téVé.' A lap neve „Faro de Vígo'*, á-melyben a hír megjelent.
„A fiádítöí^véft^szék' rög tönítéiő eljárás síorá'n halálra ítélte a ket Iglesías fivért és Elvira Ledeíró Gónzales asszonyt azért, mert három olyan személyt rejtegettek, akiket; a rendőrség keresett. Az Iglesías fivéreket azonnal -i agyonlőtték. Az asszonytjaki terhes, kórházba vitték és csak a szülés megtörténte után lövik a-gj'on...." ...
A Franco-mozgálom e-gvébként a „Mária Segíts!" oltalmába ajánlotta magát. Az Isfcenanya heve a zászlójukon és Gonzalcs asszony a körházban, aki addig el, á-míg gyéreket hoz a világra, azután Franciu''l; puskája elé kerül.