1937 jiPBSOS la
7. OLDAIi
Kik dicsekedhetnek szabadsággal,
lifiULT iSiV tavaszán közöltük o laj« banRoy W. Howard, amerikai uj--Dftgfoicdcloinnck Sztálinnal törtönt be-Bzölgeté^öt. UmAnsíkl Konstantin lejegyezte a helyszinen és a moszkvai magyarok hivatalos lapja, a Sarló éa Ka-lapdcs, 103Q m&vclus 15. rendkívüli száma hü fordításban hozta. Ennek a Jelentésnek szövegében Mr. Howard tizennyolcadik kérdilsére Sztálin feleletének az utolsó része igy szól: "Nehezen tudom elképzelni, mlyen lehet a munka-' nélküli 'egyéni szabadsága', aki éhesen lézeng és nem talál munkaalkalmat. I-^azi szabadság csak ott van, ahol meg-eemmisitették a kizsákmányolást, ahol egyik ember r.em nyomja el a másikat, ahol nincs munkanélkUlls-íg éa nyomor, ahol az embernek nem kell reszketnie azért, hogy másnap clveazithctl a munkáját, laliását, kenyerét. Csakis ilyen társadalomban lehetséges igazi, nem pedig csak papiroson létező, egyéni, vagy bármilyon szabadság."
Dr. Hoífmann Kevencnek, az ügyvédből pappá lett idüaüdü urnák, aki ogyik mislatimi magyarunk, azon keresztül pedig nagyon aok kanadai magyarnak dicsekedett cl nzzal. hogy ö "tuUanult és túlságosa)! sok élettapasztalattal rendelkezik" ahhoz, hogy egyszerű emberekkel fi szabadság kérdése felett vitatkozzon, figyelmébe ajiüdjuk a fenti sztálini idézetet, mert lüsazük, hogy tanhltsága és sok élettapa.'<ztalata segíteni fogja öt annak megértésére. -
A leUiésE hivatalos, vallásos lapocskájának aeon száma, amelyben felel a fel-ázabadulnl akaró mistatiml magyav-nak, akinek wm könyöradomány, ala-
^ m szaDmls
kapitalista országban, és kik nem
FERENC
tességcs munka éa kereset kell, röviddel ezelőtt kcrtllt kezünkbe. Nem arty-nyira a lelkész fellengös, irálynélkUli "tanulmányára" akarunk felelni, mint Inkább a "szabadság" kérdésével aka-rvinli most foglalkozni, mivel a lelkész ur azt állítja a kanadai magyaroknak) hogy "a szabadságból tul sok van Itt sok embernek, annyira, hogy nem Is tud velő bánni."
Tudjuk, hogy a lelkész úr elég tanult és elég sok élettapasztalattal blr ahhoz, hogy megértse a tömör, rövid sztálini kitételből, hogy milyen gazda-.'sági körülmények között lehet valakinek "lul sok" a szabadságból, Amdo a munkások, akikel a töke iskohlzatlanul hagyott, nem olég tanultak ahhoz, hogy ]u)ssznbb érvek^.st .ndjnnak eg>' rövid ki^ tétel alapján a SZAB.VDSAG fogalma ferdén magy;uái'.iSinak, Ezért érvelünk mi helyettük.
A mi sznbadaág-fognlmunk
Mr, Ilowaril, a'feljegyzések szerint, nem vá'.as/.olt S'.'.talinnak az uj megluv tihozásra. Bizonyára azért, mert meglátta, hügy a sztálini s'/.abadsAg lőhet csak v.alóili sitabaJ.«ág. Csak a gazda-.'íágilag felszabadvilt ember lehet igazán .szabad. Egy teljes társadalmi és gazdasági átalakulásnak kell előbb megtör-lénni, mielőtt mindenki szabad lehet. Nincs meg a legelemibb szabadságjoga .sen\ annak nv, embernek, akit a szegénysége jobban a fölilhüz kot. mint a jobbágyot, Hiába van valakinek ma szabad költözködtsi joga, ha n'ncs pénze a holmiját egy'k helyről a másikra vitetni. És de .sok vau ilyen Kanada Nyugatján!
Hány ember van aztán, akit szegénysége megakadályoz abban, hogy többet termeljen, több értéket állítson elö nyomorgó családja megmentésére. Hány ember van, aki szeretne egész hetet doN-gozni, de nem engedik, éa hány em^tir t'udna csodáa haladást mutatni az életben, ha megengednék neklí ' Természetesen a lialadással lépést tartó omborck újféle ozabadaágőrt Uüz-
.^z apáink által megkezdett szabadság- ■ tói. Világos, hogy azért, mert ezeket a küzdelemben megiiltaunk, amikor -vál- | szabadság^iOgokat a kapitalisták maguk-tozotí az elnyo^áa eszköze tó ezerfő.;í| na^ éai^nfem tt anuiikáaoknak harcolták leképen Játsszák kl aa uj elnyoiadik-a-.|:|^^^^ segítettek nekik letömi
az undok feudalizmust. Csak természetes hát, hogy a ml szabadságjogahikért, a munkások pólgárJogaléW, meg nekünk, munkásoknak kell harcolnunk. '
(Persze, dr. Hoffmann azt fogja mondani, hogy különösen Jogi szempontból teljesen azonos szabadságot élvezünk a kapitalistákkal, mert ha nem akarunk ingyen vagy olcsón dolgozni, akkor ott hagyhatjuk a inunká.t. Ámde niiics társadalmi blztos'.tás. A mHmkás, éhenhal, ha nem dolgozik olcsón. Ott van a nyo-mori amely kényszeríti öt arra, hogy munkaerejét elfecsérelje.
Persze, hogy a kapitalista törvény kimondja Kanadában, hogy sem a napszámosnak, sem a milliomosnak nem szabad a parkok padjain aludni. Ámde amig a milliomosnak van kényelmes lakása, addig a munkanélküli napszámos kénytelen ott aludni, mert ingyen lakást nem kap. A kapitalista törvény nem mondja ki. hogy minden embernek joga van a munkához. Ezt csak a szovjeltörvény rtondja ki.   ■ :
A mult század második'tiegyedétöl, végig a századon.a',l<á|íítaílstá^'volltak a liberálisok és a feudáíisták voltakba kon-zervativolt. Ebben a szá^dban azonban csak névleges 1 berálisokat- találhatunk a kapitalisták között. A tőkések mind kon2éő>ativ^k;. icn^iráaiak,^ lényégült szerint. Legyőzték a feudalizmust, tovább tehát' nincs szOkségtik■ azokra ■ polgár-Jogokra', szabadsairjóg'ókra,'mélyeket a feudalisták kótlátozására' iktaltak tör-víiiybe. Most, amikor a feltörekvő munkásság felhasználja ezekét aszabad-ságjogokat, sürgetik azoknak eltörlését, bár őseik nehezen harcoltakazokért.sok vért áldozva. így lesz az amerikai és brit kapitalizmus mindig reattciósabb.
régi polgárjogokat,? ' IHa látjuk, hogy a kapitalista állam, amely valamikor a haladást, képviselte, az öreg hübóil rendszer támogatóinak elnyomásában ma már minket akar el-, nyomni, miért nem harcolhatnánk ml Joggal az Ilyen állam ellen és miért ne küzdhetnénk egy olyan államért, amely most az egyre reakciósabb kapitalistákat fékezze meg?
^ A feudalizmus felett gyözö kapitalizmus gondoskodott arról, hogy a feudalisták államának hatalma korlátozva legyen. Miért nem volna most Jogos küzdeni azért, hogy a már haladást szolgálni képtelen kapitalista parlamentet és igazságszolgálatot'ujjal cseréljük fel, amely már nem az elnyomóvá vált kapitalizmust, hanem a haladni akaró dolgozó népet venné védelmébe, megkorlátozva a kapitalisták hatalmát?
Dr. Hoffmann lelkísz ur, egykori jogász azt mondja, hogy ha ml ezt tesz-szük, akkor nem tudunk élni a szabadsággal, amelyet itt élvezünk.
Bizonyára tudja a lelkész-ügyvéd.hogy o. brit államokban élvezett polgárjogokhoz nehéz harcok árán jutottunk. Persze, hogy a feudalizmus megbuktatásán dolgozó kapitaltzm'us harcolt ezekért e-löször.  Mi ezt nem tagadjuk. Azt sem.
•állítjuk, hogy ezek a kapitalisták által á' fcudarstáktöl kiharcolt polgárjogok számunMá tSlJéá^n értéktelenek. • Tndjuk mi azt," hogy a kapitalista polgárjogok megenged'k nekünk a munkások szervezését, népgyüléseket engednek
miszna, morzsa és rongy, hanem tisz- i tartani   és engedélyezik a munkások
oktatását, felvilágosítását. Azt is látjuk azonban nagyon jól, hogy a kapitalisták kezdenek bennünket megfosztani az elődeik által kiharcolt szabadaágjogok-
\
1^*
FORDUL A HELYZET — Eddig az em berek szokták lefényképezni a majmokat, de amint látjuk, "Charlle". egy cmbcrszabásu^QSimpánz, halad a kor-
dcnek, mert kétségkívül 6ok vlyon sza-fp^.ral éa most ö fényképezi az embereket, Lám, cg^^slkorlelenebb lesz an-bad.5ágJogimk megvan, aminőkért apá-/" ^     nak a tagadása, hogy az ember és as emberszabású inajmok között van va-
amlg odáig nem megy, hogy a német, olasz, magyar és más fasiszta országok urainak mintájára teljesen eltörli az ö-seik által kiharcolt polgárjogokat.
"Magától értetődik", mondja az előkelő angliai családból származó fiatal John Strachey, híres mandsta, "hogy akik ismerik a szabadságjogok eredetét, azok nem fognak habozni, azok megmentését célzó harcokban. Mivel ha felismerjük honnan származnak' a ma élvezett polgárjogok, akkor értékelni tudjuk őket, meglátjuk, hogy nemcsak jók azok, hanem áldáíJul Is szolgálnak á to-yábbi küzdelemben, melynek véjgén megdől az egyre tűrhetetlenebbé váló kapitalista gazdasági rendszer. Ezért van az — folytatja Strachey —, hogy" a kommunisták és szocialisták mind'g készen állanak harcolni bárkikkel, tekintetnél-kül mások nézeteire, akik védeni akarják a polgárjogokat."
Világos tehát az. hogy akik a veszélyben levő polgárjogokat túlsóknak tartják, azok a maradiság, gonosz elnyomatás tudatos támogatói. Dr. Hoffmann elég tanult és elég sok élettapasztalattal rendelkezik ezt is me^^eni.f-.Ö^ tejiát felelős lesz a munkálok áélÖszáíce efött minden reakciós tettéért.
A mi szabadságúnfí'nem ,az elnyomók szabadsága
Sztálin helyesen mondta, hogy csakis a gazdasági függetlenség a<i. Igazi szabadságot. Á kapitafista-'Mn'tóáer&n azé a.szabadság, akié a termelöeszíköz. A munkásnak iUncsénétí' ¥ernfé\6esác&^^ nem is lehet szabadsága? "fárinerf &-k'nek sok adóssága miatt! szintén'Jita^ csen semmije sem, épügy neíá Itíiét'szabad ember. Abban á raidszerben i— szocializmusban—. ahol a inunkáflok^lii-sa^áUtották a termelőetóközökét a'nia-guk számára, ott ők átszabadok éö a-zok vannak ehiyomva, iákiktöl elvették azokat s akik nem akarnák dól^ííü, csak azért, mert hát. azelőtt áem dolgoztak. '
Nagyon természetes,-hogy-a dolgozók szabadsága, a' ml szabadságunk nem. lehet szabadság az urak számára.-Ezt^Az állapotot siratják az urak ésolyan.siol-gáik, mint Hoffmann'lelkész ur is, aki okos érvelés helyett'csak'Jöstoba fellengéssel válaszol a vitatkoani akaró egyszerű munkásoknak.'-"    : :
Persze, hogy n'ncs szabadsága a. Szovjetunióban a volt ehiyomóknak, akiknek ma már semmijük sincs. Ha dolgozni akarnak, akkor részesei lesznek az ország vagyonának, termelőeszközei tu-lajdonjogájiak és ezzel az ország által . nyújtott szabadságnak is.
Nem ad a Szovjetunió szabadságot a-zoknak, akik meg akarják dönteni ezt a rendszert, amely a dolgozók helyett' a renyhéket nyomja el. Nincs szabadsága a Szovjetunióban azoknak, akik a:'eok helyett a kevésnek akarják adni a'öza-badságot. T.ltva van a SzovjeUdiiióban imi. beszélni és cselekedni az elleó'' a rendszer ellen, amely lehetővé teszl.högy a kevés helyett a soknak legyen gazdasági és ezzel mindenféle szabadsága.-Szabadsága csak azoknak' van a" Vni szabadságunkból, akiknek áemmi sem volt az urak szabadságából. Szabadsága nincs a ml szabadságunkbór azoknak,-a-kiknek volt, mikor nekünk; dolgozóknak nem volt. -  '        • •'
A termelőeszközöket, gyárakat, bányákat, sajtót. iskolákat.;bankokatT'áirajn kisajátító munkásság fzabadságában csak azok részesülnek,, .akik közv^t,ve, vagy közvetlenül elösegitJH a kíWP^Ö munkát. Akik taaszontalaiii.,piunkát,végeznek, es kétségkívül^ sok,pap; az^^yé-gez. azok nem részesülnek á'nü sza-
bad^ágxmkban. öcskanihaosztásra sem lesz szabadsága dr. Hoffmaxmak a gazdaságilag felszabadult mgnliástársada* lomban, mert az ahban a társadalomban már ha.szontalatt munka lesz.
IRTA: MURANYI-KOVACS ENE>RE ;
Te csajk nsindégkorhotez.íliógy nem dolgozom és meglógok a legjobb helyekről. Hogybámészkodom a lányok után s; mindig uj szakmába kezdek. Meg hogy nincs Ja igazi mesterségem s csak ugy • tengekTlengeJt a világban.: Pedig nüicsen ■ igazad,, Nepi y^gyok én dologkerülö a ha.íiobbania szeretek egy,.clgarettát el-szivnl. a piactéren, mlnt^^zuszogni valami nagy, teher, alatt .eivégzem én a niunkát, amit rámosztanak, mhit a parancsolat. Csak é!PP, hogy megnézem a fizhniskáját azoknak, akik osztogatják nekem a parancsokat. Megnézem én Jól a szemük állását, próbálok okoskodni is a dumájukon s b:z nem viselem el szótlanul, ha valami nagy disznóságot iátok, így hagytam, ott legutóbb is élőkelő állásomat a. bankban.
Mert hát egy előkelő bankban — azokkal a nagy lépcsőházakkal, hatalmas termek,kel, még hatalmasabb*pénzekkel —^.bizony minden állás előkelő. Hát még egy. olyan, amilyenbe Péter bácsi engem beemelt., Péter bácsi — tudod — harniinc éve hajladozik már a bankban éa bizony meg is becsülik emberségesen. Szép kék zubbonyt szabtak a számára (ilyent .kaptam én is) s ott feszt benne egVi párnás, ajtó előtt. Ezt nyitogat-hat:á. egész nap és köszöngethet: "Alázatosszolgája Igazgató Ur!" Egy kis asz-taíHája is van s ha valaki idegen be aicar Jutni a párnás ajtó mögé, lehull egy ki3,.pétoj?ecske oda az asztalkára. Nohát ez..tL.JPl1j^r'i)í^s\ szerzett be engem a ,b>^b^]..v'^nüeg?tve éveit és törődött csontjai^ 3.a".^^ súlyos munka
tMMt,tahögy;má alig bírja. így kerültem me5$jé,..jipgy betanítson a mester-.pégébe, ^.'jjemcsak az ajtónyitogatás.
Jt.ell Jaemc^ak. a bankból, ^hju^em, a, közül is a fe-J^éi^e^Bjég-a^ babájukat is, meg a fü-S?!^estJ^,,:Mol:,a város legjobb sonkáját kapí^,.(Azt is ö hordta harmüic éve .mlndennajp fiz'uraknak ott az igazgatóságban!)
Hát sbeszerzett engem Péter bácsi a bankija és: tanítgatott a móresre, mint Kiscsikót ,az: anyja. Meg is köszöntem neki nagyon, csak épp az nem tetszett, hogy jnlképpen biztat és hivogat szombatonként másnapra a rákosligeti há-ííába./Jí'dndjárt megszagoltam, hogy ösz-sze szei^ne galyabltani a nagyorrú Ró-i:siriányával.::Vigyáztam hát igen, mert Rózsikának nemcsak nagy orra volt, Lanem-még.csúnya májszeplők is tarki-. tottálE s ferda kis arcából vizenyős sárga szeme «gy bámészkodott a világba, mint valami halé'. Azután meg folyton vigyorgott és kacarászott minden észbe-11 ék néJkinnajnit utálok s bizony gondoltam is magamban vasárnaponként a rákosligeti ■'ebédnél: No csak ments meg Urdm aá ilyén teremtménytől! Hogy lógok 'ón-meg-Péter bácsiéktól?
■ Meg^'hát hogy őszinte legyek: igen megakadt a szemem másvalakin. Volt
'<)tt a ■bankban a sok léhütön felül jóné-hány kisasszony, talán csak ők dolgozóiak igazából, de hogy a legtöbbet az ösözés- termekben — az bizonyos. Volt közöttük öreg is, fiatal is, de az én két szemem ~ miíndjárt az első naptól csak ^egy'kis szőke felé pislogott. Kevés h'as vdlt a-özéntemen, nem is arra tcremtö-.' dött. h'ogyá'inagamfajta legény marka között lelje iheg a boldogságot. Pedig hogy SZéírcttem volna csak megemelni is egyszer. Mert hát többre aztán nem is gondoltam". Nézni sem mertem reá egj'eríésén .csak ugy pislogtam feléje, mint valami hülye. Csakhogy amig én • piáTögtámés álmodoztam, látom *ám, hógy azfegjnk feí.es jól megnézi az én
■ kís"^szőke "tesásszonyomat. Megnézte ne-htóyszöf 'Vékonyka ruhácskájában s azóta <aÍLk 6t hívogatta a párnás iiiögé.
Na — gondoltam magamban — ez a kopgsz ín^^rt kopasz volt az ember és fll^litew biggyesztett a savószema
. elé), ez Is tudja aztán, hogy kivel les ,yel^ezzen,.^Mert ugy hívták ezt a disznó.
' ságoíi tíŐgy levelezés, amikor valamelyik róka becsöngetett magához egy tyu-kocskát a párnás ajtó mögé. Na — morogtam —• én csalc gondolatommal dédelgettem ezt a szőkét, ki tudja, a kopasz mivel dédelgeti?
én níairadUan bent inspekciős altisztnek
— hbígy a fenő essen az ilyén elmékbe
— és: csak hosaoak e.^ry sürgönyt a postáról. A bopasz, tudtam, bent volt kü- ] lönmunkára 3 az én kicsi szőkém vele maradt; (Morcg-tam is magamban: szép• különmunka; lesz!) Kopogok a párnán, aztiirta beÍ9^^^ fülelek,/de nemi hál-lom,.;j|ÖJgyv 'ísi^ mert,a sürgőd nyöisfíottrl^^ kl-i;irKsét|vv hogy szakadt volna le! Benyí-:|tolt; Isl^íjlóm: ugy WJkl cl magától á;; iájiy áíköpaszt, hogy á félüvege kleölk a himyorgó szeme elöl. Csend lett egy percre, ahogy belépek, aztán a kisasszony csak.'fogta a kabátját és fut is már a lépcsőn lefelé. csak álltam és vakartam a fejemet, alig tudtam kinyögni, hogy itt a sürgönyös...
Gondoltam aztán: angyal ez a lány, nem olyan mint a többi fehérszemély. Nem kell néki a kopasz, még akkor sem, ha olyan nagy fejes. Angjr^nak gondoltam a lányt, de hát igazság szerint angyal ném maradhat meg egy hatalmas; bankban. Elsején csak látom, sírva jön ,lefelé a lépcsőn. Nem mertem kérdezni ugy a szvem szerűit: ml baja é-des ?; Pedig hát, de megvigasztaltam volna. így aztán Péter bácsitól kérdeztem :''ihi történt? ö tudott mltident, a-mi újság volt a bankban. Meg ié mondta neVem, hogy>"]eépÍtették a sZöke kis-asEzohyty"
— iLfeépitették, hát aztái^'^íhiC az? — kérdesséii" tovább; mert hát: épá'eni
G AZALARC-RAKTÁR— Az angliai Londonban három különböző raktárban 9,000.000 gáz^arcot raktá-Tozxmk ,be. Slzo-nyárá nem azért készítették őket, hogy legyen porfogó, hanem i: Jövőben olyan háborúra számita-nak.amíkor szük ség lesz az álarcokra. A proletároknak persze még kenyérre sem Jut majíi pénz, nemhogy gázmaszkára jutna. Ezért kell a háború ellen harcot indítani.
ml a^?;,v1KivÍ%ék bizopy.Ji-klsizentem-nek'i^yíziar^;^'^;^- ■
Nohát,'raomitam erre; dühösen egy gorombát. Péter bácsi csak dünyögött, ugy méregetétí; ■ De; ^ri 41601 hagytam abba:;
—'^Én'"ís 'leépitek — kiáltottam és mi^tem tó'már levetni a szép kék zub-botíyómat. Az a kopasz íizekedte ezt — dühöngtem Péternek (ö sem bácsi többé, ha türi az ilyesmit) és elmondtam neki, amit láttam akkor este.
— Hát — mondja Péter —, igy van ez biz néha.;, :
— Hát ha igy van, akkor nélkülem van mondtam és vettem a kalapomat. Még -egyet pislantottam a szőke k'sasz-szony felé: vájjon látom-e valaha? De már mentem is. Igás,ökör.marad meg ilyen helyen.
NoSjj-.mondd,.hogy ninca«e igazam?
'   • IVi'.f
. '-ff
Azasztal rossz,, székr rossz, ágy rossz,
e?ckrj$ny..n;ncíi,.függöny nincs, mosdó nincs,
kályha nincs, levegö;mncs,
a. fal koszos, a padlói koszos, egynemű koszos,
másnak hat szobát éúrol és kefél,
sajátja koszosan gubbaszt. Egy elemi, két elemtsir ezekben a lyukakban,
sokszor gazdájuk is- velük zokog,
ne sírjatok cselédszobák,
fogtok ti még fejkeridösen egyetemre Is Járni.
ipj  ^ ,
GÍX'ALOG JÁRÓK ALMA     - Na. gyon sóit gyalo-gOEt tart vi8.sza ^ 'hz' uccasaikokori a ntigy'.uccai for-galonr'sVnzok va: lamenriyion szlvc: 'sén -' latijának o-.lyait, •■készljiékct f b r g áil o m ban, .'   .'!.-piint amilyen fenti képi'in-kün látható. St. rL^iás.'jiip.. USA, egyes Viíccáin a gyalogjárók egy gómb.mégnyomá-s^ya'l ,a, közlekcr dést Szabályzó lámpát tlosra Iryagy '; szabadra f^állitjáít éa Így a ,;'gyáIogo8pk blz-i't9.'5ÍtJSk";'az uccán ^-^ -"sr+   , y^^, , átmenést f-U^^." ''tóagökník. \ \ H*-^ " • ' ?
' 4
( Folytatás a 6. oldalról.) hangja bátran zengett a spanyol parlamentben. Vádolta a fasizmust és hangját az egész világ meghallotta: A fasiszták felkelésére figyelmeztette a kormányt, amelyet a felkelés aztán Váratlanul ért. Nagyon nehéz volt a lakosságot a hirtelen jövő felkelés ellen" felsorakoztatni. Egységet kellett terem'te-ni, ami nélkül nincs győzelem. A kommunista páll, Dolores fáradhatatlanul munkálta ezt.
Egész Spanyolor.szág dolgozó lakossága harcba ment a fasi.szta felkelők ellen és DolorcB ott volt az el.sö .sorokban. V
— A ml DoloicsUnk! A mi szeretett Dolorcsünk! — Ezt kiáltották mindenfelé.
A tömegek szeretik öt lángoló, hősies szavaiért, ö í.s nagyon .szereti a dolgozó népet és nagyon utálja a renyhe népet, az inpycnéltiket. Szakadatlanul ál-dozatra szólít és ö maga ia ké.sz mindent feláldozni a kormány győzelméért.
•Kora reggel és késő e.ste mindig.dol-. gozlk. Tegnap a fronton volt, Ma Madrid alatt sog.t a lövé'szárkok ásásánál. Holnap beszédet jntéz a harcba,yonul6 csapatokhoz és ö ugy beszól,.hogy lápg-ra lobbantja a katonasziveket. Ilyen nő ,a ml Dolores Ibarrurlnk, aki ,.a. harcok , hevében kapta a LaPasslonarla (azcn-Ycdélyek virága).hevet.    ' : ,1 v.,.Igy harcolnak Spanyolorazíte.í nQpies munkásnől. Harcukkal cgycnl^sé|;ot .ylvr tak ki a maguk számára. 1937 február 5-én a spanyol kormány kimondta a nők egyenjogúságát. Ezentúl a gyermekek iránt a spanyol anyának olyan jogai lesz* nek, m'nt az apának. Egyenlő politikai és gazdasági Jogai lesznek. Spanyolor--