ifi!! 11
iijislillilluüi" " ^
'03
■ai -á -5^ 'H
.-a a a
iá , -s B 5 F.s " > i ^ '-^^ •§   ö^"" Z.^ -
ü S i£
II
•s-g
^ C3 ••3 ^
05 s
-Sí
.■O (s!
^ ^ . -r, C ^     w   — .g   W O       .a ~ "m í-
(Folytatás a 2. oldalról)
chilik nz ópltkczéal munkások szakszerve v.\'t(5nok kiadott íolazavdval: „Mindent .) IdiUlltiVi Blkcr(^m!..."
i5h tónylcg, n kláUltdara való tokln-t'!3ttel a h/.nkszoi'vozot elhalasztotta lo-SWuS kolloktlv szorzödósűnek megujUÁ-(lát óa Igonnugy engodmönyekot tettek ii ncgyvimóíAn nuinkahöt toUlntctóbDn la.
A nu>nkAh\U)k raoat már gyoraubban Itozdtok haladni, ogyo.q pavlllonok tol-Joaen clkífl^Ultok; ugy lAtszott, hogy a :!t-IUó>o   kitUzUtt   megnyitást semmi :ii:m fogja mogzavaynUAR' ellbííAlláB ,£t-,V :'.)ui)nn tionV; i\dta;,rapg cgykürihyftn mn-!;)\t .Az eijy Uleig teljea lötáz'ámban dolgozó níunUánok küzütk megkezdődtök az clbocartjtrt-sok. Az Ih'Ugy nz volt, Uugy i\v. ópUkczóa egyea röazol befője-i'.t'ldtok. Do « »»»»lWolboc3Atáaok múgls ugy t«rti5ntek. hogy a munka olöroha-ladáaa látta kárát. A munkások vona-luuUaU. nem akarták elhagyni a kiállítási mdhelyekot, \>jabb zavarok.
.V (lolgo/A iiunikáHoU Mteren <Sti o-roJUU m«>Kfi^Híití.sAve» v^gxlk u nmn-UálutokiU. . o I
A klállttáR k»VizUI;* a mognyltáa nopja uztmban egyre jobban küzoledlk, ftz aggó <l ilmak nttnok. A kormány egy mörnö-Ivl bl^.ottságot i\ovezett kl, hogy ellen-i'viy.i'.tMt i\ klAllUftal munkálatokat. Dö már UiSnti, luH-három nap választ csak »-l i\ mognyltáatól.
.\ klAlllláM azonban nu^gla mognyl-llU. Kgj* «zomlo után »gy döntüttek, hogy u kltllziltt
niAjuH 24-lkl ntegnyltónnp iK^hitán-
jAn rt UU/.lAiBUsAg olnilko' niegii>'itj»
u lilAUItáHt. A megnyltAa nem lc.4?. nyllvAnon, azon i'!iul{ hivatalos azemólyek, meghívottak, UUIÍÜUH államok kópvlaclöl fognak \^s?X víMvnt, A küstínsijg má-snap kezdheti el !> klAlUtáa mogtcklntiVsvU.
De n .i;".!ibolAlóU mi^glí* elértek valamit, .X UIAimá.«» a továbbiakig csak dól-
zők a mőg cl nem készült részeket.
Az   Idö nem kedvez.   Esik az esö, .majdnem' minden nap esik. Az érdekeltok kedvetlenül nézik a szürke égbolto-jjatot: ez Is hátráltatja a kiállítás ^előmunkálatait.
Áz olsü behyomás zavart okozó, A-merro nóz az ember: homok, nialtor, deazlfák, állványzatok. Hogyao, három nap mulva Itt nyílna meg a vllágklálll-tAs? Do aztán megszokja az ember szeme n. végtelen hosszúságban elnyúló U-zomck, munkahelyek sorozatát és a ' gere^ídázatok, .cementcsomók mögött el-. barrikádozva teljesen kész pavlUbnokat vesz észre. Csak nem lehet hozzájuk férkőzni.
Utolsó hétvége. Mindenütt feszített níunkAval dolgoznak. Sürgés-forgás, zaj, kalapácHÜtösek.
— Mu egy heto még a fele sem volt ennek, — mondja a kísérőm. — f.Mroin nnp ntntt minden kész lehet.
Hogy mlkópon állanak az építkezések, azt ogy-kél óra alatt tulajdonképen lo-hctotlon áttekinteni,
n JilAHltAs nngy, tettentfien nagy.
Ml a Concorde térnél léptünk a területére és innen a Szajna mentén a Hattyúk szigetéig lulzódlk, ami több mint hArom éa fél kilométer. A keresztmetszete pedig-körülbelül két kilométer. Akkoia tehát, mint egy jókora középbirtok.
A Szajna jobbpart.^án haladunk. Sze-münkbotünlk a folyosó túlsó oldalAn egy pavlllon ,amelynúk építésén hadsereg-nyl munkAs foglaltoskodik. Megtudom, hogy
n „Munkn'hAjá'-t építik, n COT pa-vIllonJAt. IUzto.sun ítészen lesz n meg-
Egyro-másm haladunk el a kész és félig kész pavlllonok között. Lehetetlen csak féllg-moddlg Is szemügyre venni őket. Közel kétszáz van belőlük és
Bal szembe. Kgyiket hatalmas torony, a másikat monumentális szobor dlszitl. Németország és a Szovjetunió paviUon-jal. Előttünk Portugália kis pavillonja majd beleesik a Szajna vizébe.
Átmegyünk a hídon. Az EÍffel torony előtt nagy sürgés-forgás van.
Orlásl csövek és kábelek hevernek
körülötte a földön.
Ilyen hatalmas kábelt még a szakértők sem láttak. Harminc centiméter az átmérője. Az itt heverő 405 méter hosszú százhúsz mázsát nyom. Mit a-karnak ezzel a csillogó fekete órcklgyó-val? Ez lesz a kiállítás egyik legnagyobb szenzációja, mi délután felhúzzák az Eiffel torony tetejére és ez lesz
u világ legerősebb t«Ievtzló^ leadó-~ állomása.;
Hetven kilométer távolságra fog működni. Az 1889-lkl világkiállításon az Eiffel torony volt a   nagy szenzáció, most megigmótll bravuját. Útközben tudtuk meg, hogy a megnyi-
tás csak részleges lesz. Mit lehet akkor látni? — kérdeztük. Legtöbb helyről avval vigasztalnak, hogy a talábaá-nyok palotája már. készen lesz és ennek a csodaszámba menő alkotásnak a megteküitése úgyis napokat fog Igéúy-bevennL
Általában a francia pavlllonok \ran-nak legjobban visszamaradva az építkezésben. A leghatalmasabb szovjet éa német pavlllonok már régén készen állnak és a kis nemzetek épületeinek is egy része. Igaz, hogy
a franciáknak egymagukban több po-vilIon,ia]c lesz, mint a többi résztvevő negyvenkét nemzetnek. Tizennégy kiállítási csoportban, megszámlálhatatlan épületbe^ műfátnajc be mindent, amit -Franciaorá.zág;?6á a gyarmatok produkálták. '
Izgatottsággal és reménykedéssel várják a kiállítást Párizsban, de a politika szembenálló ellenfelel erre az Időre sem kötöttek fegyverszünetet.
Lukács Ht&rmk:
] • o
Ez itt a mi harcmnkí
után kotlötöl o.ito nyolcig lesz nyitva a   némelyik felhőkarcoló nagyságú.
kösünség ssAníára, a nap tÖbbl tlsuen-hal óvAJAlmn dolgoznak, hogy befejez-
A Jobbpavton, a Jéna-hidtól Jobbra és balra két Impozáns épület néz ogymás-
Emlékezetea nap
Spanyolország 1937 május 2. Ez a nap emlékezetes marad azok számára, akik fegyverrel a kezükben harcolnak a fasizmus ellen. De emlékezetes lesz mindazok számára is,- akik a népek sza-badságának szent ügyét szivükön viselik, akik Petőfi szabad Magyarországáért küzdenek, akik a világ minden táján felemelik szavukat a faslzm'us és háború ellen, akik szabad életet és szép jövőt akarnak a magyar népnek mindenütt.
A Rákosi zászlóalj alakuló gyűlése ünnepélyes keretek között folyt le. Több. mint félévvel ezelőtt Barcelonából Indult útnak a kis magyar csapat, melyet Rákosi-csoport néven ismertünk. A madridi fronton már találkozunk a Rákosi századdal, mely az Edgár André zászlóaljhoz tartozik. Lelkesedés, fegyelem, hősiesség, kitartás Jellemzi a századot. Különösen   kitüntette a század magát
Po^^ii Séfid©f;
_7
.\ város viajlvui » féuybon úszik,
,\ népíH^g cKrivol tolong.
llön\i>i*lyg, mint n kiávadott folyó, nz
Ui-oAkou At UK '"élji'>»" hur.HogAsa,
Arcok íi ruhák Ünnepiek!
.Moly alkalom, mely lltuiop oz? TalAn nn Isten Jött a íöKlro SaJAt Uépébon, éa sajAt kczéwl .\ta»lta a rab-omberoknok IU\iv elvosr.ltott sBubadaágukat ? Moi;y Ily nagy a féí>y ar, öröm.
Nem; nem ns latén. mAs megy ottan, aki Kisebb nn Istfunél, nr.onban Mugát nagyobbnak tartja: a király!.., l.onézó gőggel fliegy «B emberik közt, Mint a süPllndok i\ kicsiny ebek köat. » nmovro néz, tértlek a fejek hajolnak. •Wnt n viharban a nád ervlojc. S torok-.sr.akadtáig k'AltJa A .^solgacaonla: "éljon a klrAly!" Kl merne nem kiáltani Víígy éppen mást klAltanl Ar esrok é.*) earek között? ... Kl merne?,., egy mer... ogy n sok kö-
(cbtt...
I''s egy, oly hangon, niely a tömeget Tulbőal, mA.<5t klAlt, VT2 azt kiáltja: "haljon a klrAlj'!" ií3 eldurrantj;\ fígyvtrét. 3 a (.lögüa klrAly a porba wgy... —
Kelj föl. te gyáva zsarnok. Hlsr. nem talAlt a fegyver. Ruhádba 9 nem aalvodbo Ment ft tévedt golyJ-Az ördög, akinek eladtad. Megöreé éltedet. Kolí föl, to (tyAva Eaarnok! 3 töröld le képcdrűl a port.
»
Kl a gyilkos. Ul 0 hol van ö? Ott nil... do már fokszik. nem áll. FéllJalva íekasik. lovorék I.Abárul öt, éa boldog, alti
Vén. rAncos orcAJAra köphet Ka megriiglwtja öss fejét.
Boldogtalan nép, rafrt gyűjtőd fejedre Aa latén Atkát? ucnt elég Amely már rajta fokszlk ? Nem volt-e elég a Krisztust megfeszit-
[ned.
Minden megváUót megfeszítesz hát ? Boldogtalan, százszor boldogtalan nép!
NéhAny nap mulva vérpad állt a téren. És egy ősz ember a vérpadon. Midőn melléje lépett a bakó a Sötét halálnak fényes pallosával. Az öaz ember \"égig tekmte a Kárör\'endö szUaJ tömeg során, éa Sajnálkozó könnj* reszketett szemében. Sajnálta, akik Öt megiHigdosák, S akik gyönyörrel nézik most halálát... Suhant a pallos, rémesen suhant, S a fej legöMUlt... Szilveszter feje. A nép ilvaRb: "éljea a Ulrál>'!". fís a halottat n hóhérleg^Sayek Eltemették 02 akasztófa mellett.
XX.
Vénült, kihalt a szolganemsodék.
UJ nemzedék Jött. mely apáit
ArcplrulAssal cmlité s azoknál
Jobb akart lenni és as U lett,
Mort csaU oltanil kell!...
Fölkélt nz uJ hö3 nemzedék.
8 mit örökségben lugytak rá apái,
Le\-éHe rabblllncflelt,
S keséről, akik est szeresték.
Azoknak sirhalmára dobta.
Hogy a csörgésre fölriadjanak, s ott
A földben Is erégyeljék magokat!...
S mcgomlékcztek a győzelmesek
Ama szentckrtll és magyawkrul. akik
A szolaaságban szabadok \tilának.
G3 hlHűtték Q3 Igét,
S dlJoU halál lott.
Csúfos halál! ...
Megemlékeztek a győzök ezekről, S a dladalmak örömébe szőtték Szent neveiket koszorú gyanánt, S elvitték volna őket a Dicsőség templomába. De hol keressék, hol lelik meg őket? Rég elhamvadtak a bitófa mellett!! — VÉGE — -ti
A szomorú végzetü Gyónl Géza halálának 20. évfordulója közeledik: 1917 íunlus 25-én halt meg a szibériai Krasz-nojarszk fogolytáborban, pontosan S3 éves korában.
A MUNKA, BÉKESSÉG és SZERETET lángoló magyar költőjének akarunk adózni, mikor következő számunkban, a június 26-lkl MELLÉKLET-ben a LEVELEK .\ RALVAMARÓL clm a-latt írt levélsorozatának sorozatos közlését megkezdjük. E verses leveleket Gyónl 1915 decembei'ébcn Irta. Szibéria-bv\n.
A honvágy, féltékenység, megnyug-\-á3. remény és lemondás oly emberi köz vétlenséggel szólal meg-Gj'ónl leveleiben, és oly szép magyar nyelven, hogy a magyar Irodalom és nyelv minden értékelőjének érdeklődését kiérdemli.
Demokratikus Magyarország volt Gj-óni legforróbb vágya; a Munka é^ Szeretőt Magyarországért énekelt, álmodott, melyben
Tiszai tájon kunyhó so álljon. Kunyhó se álljon soha védtelen. Nekünk, kik demokratikus Magyarországot akarunk, egyik legelső kötelességünk, hogy ezeket az elöljáró költőket neesak magunkénak valljuk, hanem olvassuk, tanulmányozzulc is költeményeiket, életüket.
Sz. I.
a Madi'id körüli harcokban, ahol 300 emberével véres harc után elfoglalta az erőddé alakított egyetemi klinika épületét.
UJ feladat vár a nagy szabadságharcban a magyarokra és most már zászlóaljat alakítottak. Jönnek az alakuló gyűlésre a világ minden tájáról. Itt vannak a csehszlovákiai, romániai, jugoszláviai magyarok. Észak- és. délamerikai elvtársak is vannak itt. Itt találkoznak a harctéren, itt egyesülnek hogy szeretett vezérük, Rákosi üTiltyás nevével harcoljanak a fasizmus ellen.
Ez a mi hősünk: Rákosi Mátyós
Feszült várakozás, kitömi készülő lelkesedés, harci elszántság, egy nagy ügy megkezdése uralja a jelenlévőket. Lukács magyar tábornok kezdi el megnyitó beszédét:
„20 éve   beszéltem   utoljára nyllvá- ' nosaa magyarul,  saját anyanyelvemen.   Nagy Jelentősége van a zászlóaljunknak, mely ma rakja le alapköveit.   Nagy feladat vár rá a jövőben s bizonyos, hogy e zászlóalj létezése és eljövendő harcainak meg lesz a hatása a magyar munkásmozgalomra. Vannak különböző hősök. Van. a-kl halál.lval válik hőssé, van kl életével válik a nagy ügy hősévé, van ki harcával válik hőssé és van a magyar népnek egy hőse, aki szellemével áttörve börtönének falait, életet, erőt önt a lankadókba, aki szellemével organizál, vezet, buzdít, lelkesít. Ez a mi hősünk: Rákosi Mátyás. Kz a mi harcunk itt: harc a magyar nép szabadságáért.
Harc a békéért. Harc Rákosi elvtárs kiszabadításáért." Ezután gratulált a fiúknak, a vezetőségnek, mindenkinek,  aki   segített a zászlóalj megteremtésében.
Csehszlovákiaiak üdvözlete
Utána újabb szónoklatok követkéz-nek. Ezek között kiemelkedik egy Délamerikából Jött önkéntes, aki arra kéri a parancsnokságot, hogy az egyik századot nevezzék e! a délamerikai dolgo-zók vezéréről, Luls Carlos Prestes-röl, aki szmtén a fasiszta börtönben szenved. A javaslatot zúgó tapsvihar és éljenzés közt fogadják el."Majd lengyel, spanyol, firancia, német beszédek hang-zanalc el.
Következnek a beérkezett üdvözletek. Közöttük van a csehszlovákiai harcosok üdvözlete Is, akik szlwel-lélekkel együtt éreznek a magyar néppel
Rákosi elvtársnalt a következő táviratot küldtük cl:
„Rákosi SSátyáLs, Szeged. Csillag-börtön. A Rákosi zászlóalj forradalmi üdvözletét Itüldl Neked. Rákosi elvtárs, ígérjük, hogy Hozzád méltóan fogunk harcolni a spanyol nép szabadságáért!"
Csodálatosan szép volt ez az este. Jól éreztük magmalcat sok magya, a sok Ismeras között. Lultács beszédénél sok Itönnyos szemet láttam. Az tlnnepélyen Jelen volt egy másilc dandárparancsnok, aki szintén magyar, egy spanyol tábornok, meg a Dombrovszkiék vezérkara és
i©3i, jumus 10.
iifi "'Tjr,-i>t'„, ,::iL-" i....—~-.
sissa
a magyar CsapaJev.
Május 1 a front mögött
Röviden leírom mőg, hogyan folyt le nálunk a Májua 1,
Reggel 6*kor ünnepi ébresztő. Lovasaink fújják. lO-kor díszszemle Lukács tábornok .és vezérkara előtt. Kivonulás e falu mögötti térre, ahol spanyol, lengyel és francia beszédek hangzottak el.
Az elesettek névsorának felolvasásénál: lehajtott zászlók, minden elesett egy ,vöiö3 szalag a spanyol nemzeti lobogó-rá. ■ Fesüült vigyázzállás. Utána beiSzé-delkben a szónokok 193? Május 1 Jelentőségéről beszélnék. Táviratokat küldünk a. Szovjetszövetségnek, a spanyol kormánynak, a spanyol kommunista pártnak. Utána a lovasság mutatja bé művészetét. Majd Ünnepi ebéd.
A nyár beköszöntével műiden évben, mióta az emberek többet föglalkpznak testük ápolásával, mindig töttbenéá'többen szeretnék tudni: azorikivUl, hogy nyáron a barna szin divatos, fontos-e az egészségre is a napfUrdözés. a strandó-lás (a kettő szinte már egy fogalom) 3 ha szükséges, hogyan végezhetik úgy, hogy abból káruk ne legyen? Mert a Jóból is megárt a sok s a napozás s stran dolás kétségtelenül sok előnyé mellett a hátrányokat, a veszedelmeket sem szabad figyelmen kívül hagyni.
A strandolás előnye, hogy a rtap- és légfürdözést azokkal is megismertette, akik máskülönben nem sokat törődtek volna vele. A társasőg, a szórakozás és egyéb, a strandolással Járói élvezetek kicsalták nz embert a strand veröfőnyé-be és kitették testének nagyobb részét á szabad levegőnek. Ennek kétségtelenül nagy hatása van az egészségibe. A strandolok megedződnek, skrófulára, tüdőbajokra, bőrbajokra, reumára való hajlamot szüntet meg és okszerűen űzve sok betegséget gyógyít a strand.
Minden nagyobb strandon napfürdö is van berendezve. A nyári szabadban való fürdések üditőleg, erősitöleg, sőt Igen sokszor győgyltólag is hatnak. A napfürdőzést természetesen mérsékelten kell űzni, de a vízfürdőkkel sem szabad korlátlanul óhil. Fél órán túl fölösleges a vizben tartózkodni. Ezután Jöhet 1—2 órai napozás. Izzadásnál, fölhevUléahél zuhany vagy lemosás. A strondolAst . mindig^ :íuhannjfal vagy lemosással fé^' jezzUk be.
A napon való tartózkodást gyakran váltsa fel az árnyék vagy a lemosás. Gyal^rolt, edzett strandolok ezt többször l3 megtehetik. Vannak strandok, ahql semmi árnyék nincsen. Ezeken hosszabb ideig tartózkodni ártalmas. Kimerítő, fárasztó, egészségtelen dolog. A Htrandtulajdonosoknak árnyékról is kell gondoskodnlok! Az e nélkül lévő strandokat, mint közogészségileg ártalmasokat be kellene hatóságilag záiatnl, mert diszkreditálják a legkitűnőbb ter-mészetes gyógymódok egyikét, a nap-fürdőzést! Ne felejtsük el, hogy a röntgent, a rádiumot (ezek la a napból erednek) szakszerűen adagolva a rák és daganatok gyógykezelésére használjuk, gyakori és többszöri használatuk azonban ugyanilyen betegségeket okoz.
A Duna vagy más folyóvízi strandok föltétlenül egészségesebbek, mint az ál-lóvlzlek. A lefolyó viz a tömeg szennyét, á fertőző vagy piszkos homokot lemossa. A folyóvíz sodra mechamkusan ma-szlrozza. friss vérrel áramoltat/a át testünket. A testet homokkal bekenni. GZómi fölösleges és nem egészséges dolog. A homok a pórusokat eltömi éa a nap sugarait hatástalanltja. A tömeg-Btrandoknfil fertőzés, szennyezés veszélyével Jár! Feküdjünk saját lepedőnkre á homokon. Tiszta, megbízható folyóvl* meUettl homoknál kivételt tehetünk. A homoknak gyógyeroje ntacsen! Sokszor bajt okoz. A Balaton iszapja azonban kovasav tartalmánál fogva tubcrkulotl-kus daganatok és reuma ellen liasznos. Pattanásos, zsíros arcbőrökre, korpás hajhullásnál is sokszor kedvezően lehet használni.
Strandokon valö szeszesital fogyasz-' t&s, M Msc3 ótkezSsek nem válnak az egészség előnyére. A strondolást gyU-mölcsevéssel vagy koplalással lehet ösz-szekötnl. Ilyenkor a strand valóban kedvező hatású lesz a szervezet tlsztitására, megfiatalítására és sok lappangó baj gyógyítására. Strandolás után azonban tsdndenkor lemosás, zuhanyozás éa ár. nyékban való pihenés ajánlatos!
A viz- és légfürdözés mellett azonban -elsöhelyen a napfürdözés áll. Bebizonyított dolog, hogy a napfény hosszas hiánya számos súlyos betegséget hoz a
szervezetbe (görvélykór) angolkór, vérszegénység stb. A napfény az élet és az egészség forrása! Mégis gyakran hall-' Juk: í,Én a napot nem blrpm. NapfUr-dözésröl nálam beszélni seni lehet." ;
Kétségtelen dolog, hogy érzékeny e-gyének, különösen ruhában az erős napot nem bírják, általáno.s rosszullétet, szédülést, fejfájást okoz náluk. Az Ilyeneknek van n legnagyobb szUkBőgUk a napi a! Lassan, fokozatosan napfürdőzzenek az ilyenek. Eleinte csak a lábukat süttessék. Fejüket védjék nedves ruhával. A napfürdözés kezdeti ideje a reggeli órákban legyen és csak percekig tartson. Ezekből • lesznek idővel n legbuzgóbb napfürdőzök. Azonban ennek dacára sem szabad elfeleíteni, hogy a napot mérsékelten szabad csak hasz-nálniok.
A napfürdözés előtt és után föltétlenül mossuk le testünket vagy podig fürödjünk meg. A napfürdözés előtt szükséges a fürdő, hogy-a bőr pórusait a porttól piszoktól megszabadítva, annál tisztábban, eredményesebben tehessük ki testünket a nap sugarainak. A napfür dőzés után testünk az izzadságtól plsz-kos, a nap hevétől pedig forró.
Vízre, fürdőre okvetlenül szükségünk van. A viz hőfoka az egyén edzettsége, testalkata szerint alkalmaztassék Fürdő vagy lemosás után törülközzünk meg. Általánosan használható olyan víz, amit langyosnak ' hűvösnek mondunk. Aki ennél is hidegebbet szokott meg, az csak mosakodjék hidegen, mert a hidegvíz a legáldásosabb. — A nedves testtel való fekvés a napon, a nagy hökülönbség miatt csak cz edzett, c-gészésgcs embernek való .
A napfUrdés időtartama 5 perc és 2 óra között vlltakpzhat. Fél órán túl való napfürdésnél mosauk le ismét testünket vagy pedig fürödjünk meg. Nap-fürdőt minden korban lévő ember lehet, de pz adagolása éppen úgy, mint minden hajlékony gyógyszernek, kor és nem szerint változni fog. Fontos, hogy testünk minden részét érje a nap, ezért célszerű minden 10 percben más és más oldalra feküdni (hagyat. Jobboldalt, hascn és baloldalt).
Akik első alkalommal veszik a nap-fürdőt és talán kevé.-jbbé vfszlk komolyan annak rendkívüli crö.9 hatását az ember testére, vagy pedig túlérzékeny, fehérbőrű, szőke „kultur"-cmberek, -azoknak az első napokban furcsa vélc-ménjrUk lesz a nap gyógyításáról. A napfürdö vétele után ugyanis netiány óra mulva bőrük forró, piros és rendkívül érzékennyé válik. E kellemetlen állapot néha 2—3 napig Is eltarthat. Ennek lezajlása után azonban a bőr már ollentállóbbá válik. Az előbbi tünetek, még hosszabb sugároztatás után Is csak kisebb mértékben lépnek fel. Esetleg már csak azokon a helyeken, ahol előbb még ezen folyamat nem zajlott le. A bőr fokozatosan edzettebb, érzéketlenebb lesz és lassan, de mindig Jobban elkezd barnulni.
■ Egyet Jegyezzünk meg: A napfürdőző Járjon-keljen, mozogjon, tornásszon, e-setlcg helyzetét folyton változtatva feküdjék a napon, de semmicsetré se feküdjék órákig moz(Matalanul, mereven, arcát a nap felé fordítva, mert ez nem napkura. ez tisztán tfnbccsapás. Azt a dőreséget, amikor egészséges emberek kifekszenek a napra és halott mozdulatlanságban, kényelmetlen fekvésben, a talaj gőzében és porában ItldUUcdt erek-kel süttetik magukat bámafeketérc, sohasem tartottam a napfény gyógyha-tásának.
A természet végtélen célszerűséggel ruházta fél az élőlényeket a klimatikus viszonyokhoz megfelelöleg 63 ez a tétel talán Qz egyedüli, amit a kultúra az embernél nem volt képes teljesen elpusztítani. Az északi népek ílnom fe-^ hérbörüek,  szőkék, a dőllek, keletiek
A tea h)r8zágáb61 — SzDvjetgcorgla egyik réazo A^arla Szocialista Autono-musz Köztársaság, ahol a Fokctctcngcrtöl nem mosozo, Csakva 1000 hóidon kollektív teafarmon évente négyszer szedik össze a tcalovolckot, -A mczö ilyenkor széleskarimájú szalmakalapokkol van bcborltvo, melyek alatt ogösz-ségcs, pstnos arcok húzódnak meg. Az egyik kalap folomolkodott éa Itt látjuk Pettla Mirót, a híres teatelcpitvőny egyik legjobb munkását.
barnák, rézvörösek, tcKeiOK. ivetsog et nem szenved, hogy a Kültakaró alkalmazkodik a napfény crc/éhcz. MIg a fekete bőr visszaveri a dőli égöv túierös sugarait, addig az északi lakók fehér, finom, áttetsző tőre még a gyenge napból la elegendő mennyiséget tud elnyelni.
Ha már most a nyugatourópal ember kifekszik a napra és szerecscn-foTictére BÜttctve magát, azt hiszi, hogy ö most roppant egészséges és crö.^ lett, < az roppant téved. A tévedés oka a ';,nap. fürdő" hatásának nem Ismerése és al-kalmazá?módja feletti tájékozatlanság, Ilyen körülmények között a napfürdőző a lesült fekete bőrét nem fogja tekinteni gyógycrcdménynok, hanem tisztán következménynek.
Az cgész-iges napfürdözésnck az legyen tt főcélja, hogy minél később, minél hosszabb idö alatt barnuljon meg a bőre, mert hiszen a fehér bőr minűeh körülmények között több fényt fog el-nyelni. Az egy-két óra alatt piros-barnára sült arcbőr nem a valódi képe a szervezet egészségi állapotának. Ne a-karjon a napfürdőző • cgyszorro ocoaz-lánvadásznak látszani, hanem las?an.
töHozatoaan, do aztán annál tartósabban crösiltse meg az egész testét;
Helyszűke miatt nom térhetek kl mind arra, amiro szeretnék a nnpfUrdö-zéssol kapcsolatban, a betegek napfUr-dözésér?, a napfénynek különíé'.o betegségeket gyógyító hatására s Így befojo-zésül még csak ozt hangnúlyozom, hogy a legogészoógcsobb cmbomok Is, tőlon-nyáron, hetenklnt legalább 1~2 órát kellene töltenie meztelenül a napon. Hogy ez a kis áldozat mennyi betegségtől óvna meg bennünket, hogy mily edzetté, munkaerőssé tenne minket, hogy az életuntság, a búskomorság, a neuraszténia mint távozna cl tcatünkiiöl, erről csak annak van fogalma, aki ezt már megkísérelte. Hogy Is énekel a költő?
„Nagy búcsúzás az egész omborélot. A mával feledjük a holnapot. Iramlanak a holnapok, az évek S kl ma még 61. holnap talán halott. Sugaras órák, véröfónyca percek. Ti kelletek csak, más nem koUeno cohat öh. nap! mlndonűöl hátalnuaabb,
Ccsontfibb Arcod egyetlen mosolya." /
Családi fészeknek összecsukható vaságyat vetettek, clpökrémes dobozból tűzhelyet építettek, mely Pzesszel volt hivatva táplálni a családi lángot, vég'g cserkészték a .különböző kerületek végcláthatolan kapusoralt, kapukon a nyüzsgő cédulákat: „Agy kiadó tisztességes fiaialombomek" ..Magos termetre frakk eladó" „Bútorozott szoba kiadó házaspárnak" ..Gépirda oldalanként nyolc flUór" „Fél zlchoj kiadó a zöceögca bót molotl suszternál" „Agyhely kiadó gyermektelen házaspárnak" — összccsiUant a szemük — benmentek az ágyak, szalmazsákok, ládák, kosarak, Btanlclik, szatyorok tömkcllegőbo
8 megalkudtak heti három pengőbe. Utána költözködtek.
az ember hóna alá kapta az ágyat,
az asszony szatyorba tette a családi ttiholyot,
útközbon négy fillérért szegőt vottok,
út otthonukba bcvertéit a falba, *
ráaggatták rongyalkat,
lefeküdtek, .
a férfi elszívott az áarvban egy Leventét,
megvárták mlg olfüjjált a lámpát
09 három ha!>onló házaspárral. k!k lakötdraalk voltalr elkcdztek családi életet élni. -      ■ ^