1937 július 8.
KANADAI MAGYAR
3. OLDAI,
V
IJlli
i
^ étvágj-talanság különösen
Eketoél gyakori panasza a ek. de szép számmal akad-[^gytalan. felnőttek is. AI-^ ,mintba a kisebb vagy na robb én-ágj' családi hajlam len-( jnert vannak keveset evö és Wétvágj-u családok. Lényeges a ^ban tulajdonképen az, liogy az étvágytalanság milyen hajjal van az általános testi, álla-•J3. Az ilyen egyének legtöbb-ór sápadtak, lehangoltak és vér-^yek. Az orvos nagyon gyak-Csemmiféle betegséget nem tud ijedezni és különösen a gyerme-Cél azzal biztatja az aggódó Wt, hogy majd megerősödik a ramek.   levegőváltozást, enyhe crtolást ajánl és változatos étidet, sok gyümölcsöt. A helyzet valóban az, hogy a kü-:ben   egészséges étvágjrtalan íÜdtagTól való gondoskodás a feladata. Próbáljunk tehát né-sy ötlettel segíteni. Általában ffevettük, hogy étvágytalan e-ínekiiél igen jó hatású a rend-leresség. Gyomra megszokja a 3tos időt és áll ez különöseri a Éimekeknél. Egyik rosszul evő ^kámnál tanácsolta a kitűnő. Cm tanár, hogy naponta csak tömszor adjak enni. Ne törőd-\ vele, ha reggelire keveset e-ftt,  meglátom, délben étvágya C ha pár napon át nem ká-W tízórait és ugyanez lesz az V a vacsoránál. A tanács riagy-írijen bevált, mert a gyermek dta, ha nem eszik eleget pl. reg-L délelőtt éhes lesz és mivel ez Smára   kellemetlen érzés volt, szokott a bővebb reggehzésre. Ne erőltessük a gyermeket, de felnőttet sem olyan ételek el-jyasztására, amely iránt ellen-ínve van.
Rendkivül fontos az ételek ét-lygerjesztő hatása! Nemcsak a riték legyen ízléses, hanem a tá-k, edények porcellánja is vidám, illemes szinü. Tegyünk kis virá.-
göt az asztalra és maguk az (ételek i3 legyenek párolgók vagy hidegek,    ahogy á recept kívánja, friss, ötletes tólalásban. Étvágytalan   gyermekeimnek hónapokon át az úgyis hideg vacsorát, amely másódnapos program volt, szendvicsek formájában adtam, piros retekkel, snítling^el.   kemény tojással l^é felffiszitve. ■ ■ valóságos versajjrev^' reriáéztek ugyanannál a sájtn« és sórik^ addig    csak^ ímmel-ámmaí ettek meg. ^a á' társaság, akár az é-gész család' idégeáiti az' étvágytalan családtogót. ezt is tekintetbe kell vemíünk és ligy kell ai étkezését eífogyasztanla, hogyan szereti. Ha inéséíniink kell a kisebb gyermeknek evés közben, nem o-lyan nagy' szerencsétiéhség nevelés szempontjából. Később ez is el fog maraárii.
Holtan
csecsemő'"
Heves zivatar vonult végig a he-smegyci Atkár községben. Egy llámcsapás fölgyújtotta özvegy íszáros J.-né házát, amely teljen leégett. Amikor özvegy Mé-árosné, fia és menye a mezőröl JHtértek, kétségbeesve keresget i a ház romjai között csecsemőket. A kisbabát megtalálták iiían. A füstben'a csecsemő meg-HadL Amikor a szerencsétlen á-a megtudta, hogy gyermeke íghalt, idegrohamót kapott és aeesett.
Fáradtan asztalhoz ühii, kellemetlen'dolgokat hallani étkezés e-lött, UhegSré és kiin'elegedye étkezni, étkéJsés közbén lígyékettiSi'-gyalni va^y olvasni, étkezés előtt dohányozdi y^gS^' édességét fogyasztani, miriaeiz' elöséglö" az ét-vágjrtalariságot. Melejgf^ időben langyos zuhany ,rulía\'áStás," tizperc-nyi léhevéredés vagy kényelmes pihenés; mindez igén"' éltojrös' s kott lenni étvágyunkra.
Az iskolás gyermek ne várja meg délben az apát, ha az kfeőn jár haza és este kapja meg idejében a vacsoráját, esetleg uzsonnavacsoráját egy-két órával léfek-vés előtt. Ugyanis álmosan nem fog rendesen értékezni, ahogy réggel nem lesz türelme a reggelihez, mert fél, hogy elkésik aa iskolából. Hyen esetberf az' édesanya féladata, hogy reggel mindenben segítségére legyen és ott üljön keílö hőfokú kávéja és elkészített zsemlyéje mellett. Ha a gyermek túlsók tízórait visjs magáya.1, délben nem lesz étvágya és "igy reggel é-gyen többet. Másrészt az elfoglalt felnőtteknél nagyon fontos, hogy délelőtt valami könnyű dolgot fogfjrasszon esne éhezzen tuI. A feíeség'az, aki férje tízórái járói, akár irodájában vagy hivatalában, pohár tej vágy gyümölcs formájában gondoskodjék. Ilyen intézkedés ellen tálán eleinte tiltakozni fbg a férfi, dé utóbb második szokásává fog válni. Varinak gyenge gyomrú egyénék, akiknek éjjel is keU valamit enniök. Hogy áz éjjeliszekrényben erre a célra mindig íé^en valami ízlésesen elöké-szitve, ez a szerető háziasszony feladata.
A túlzott vízíyás is okozhat étvágytalanságot. Próbáljuk meg,ha csak rossz Szokás 'és nerii betegség jele, erről leszoktatni család-
tagjainkat és segítsük elő a leszokást azzal, hogy szomjatoltó, üdítő és tápláló ételeket készítünk, de ügyeljünk arra is, hogy a többi étel füszerezése olyan legyen, hogy ne idézzen elő szomjúságot. A Bircher-Benner-féle hústalan diéta például teljesen törülte a viz-ivást az étlapjáról és minden étkezést n y e- s - gyümölccsel kezd. amit Anderíkában már égé-szén általánosan- el" is fogadtak.
Az étvágytalanság kitűnő ellenszere a friss levegő, enyhe séta, szolid sportok, fóiég úszás. Azonkívül nyugodt élet és mindennek előmozdítása, ami fokozza á jó hangulatot. Pár kiló hozza a kedélyességét és kedélyesség a pár kilót 1 V. á körforgás valóban az szokott lenni, tehát valamélylkker él kell kezdenünk.
Aa árals emelhednelc, de a munkabérek ca q cegély marad a réoí?
■yégűl: a konok és nyugtalanító étvágytalanság esetén időnként iriégte fel kéli, keresnünk orvosunkat,'háúia időközben valami betegség okő^tá eizt a zavart. Ha hiába kéressük fel, annál jobb. legalább niég égy okunk' van árra, hogy valaminek örülhessünk.
— WAYNE. ALBERTA —
Nagy nyomor húzódik végig a Drumheller-völgyön. A dolgozó nép éíéts^invöriala nenk emelkedik, hanem álíandáíüi alacsonyabbra süllyéil .mert az élelmiszerek, ríi-ha és más szükségleti cikkek árai emelkednek, de ezzel ^mben a dolgozó emberiség' átlagkereseté jóval alatta áll á krizls előttinek. Ehhez járiii még az a 2 százalékos forgalmi ádó is, amit a vását;^k-nak kéli ebben a tartományban fizetni;"' "'
- A bányamunkások csak részidőt dolgoznak; 3—4 hónapot egyléy-ben',; a filllönösen á nagyobb családdal reridéíktöflk keresete jóformán "még tdurikáldejük alatt Bem elég a családnak: S így. akarva
BUDAPEST. — Alig mult el pár nap azóta, hogy á székesfehérvári vasúti munkások panaszt emeUek. A vasút fölemelte a munkateljesítményeket, de nem e-meii/föí hoázá á fizetéseket. A munka sok, a fizetés kevés. Alig hogy ez megtörtént, jön utána a másik.
A tohiai állami selyemgyár 350 munkásriője abbahagyta á munkát, mert a gyárigazgátőság 25 százalékkal magasabb münkateljesít--ményeket követel, de a ifizetést é-rintetl'enül hagyja. Azt akarják, hogy a mfurikateljesitmény emelkedjék, a bér meg máradjon ott, ahol vant Jelenleg a bér nagyon alacsony színvonalon vari.
Aliami gyár tehát az, mely sztrájkolásra kényszeritétt 350 riiúhkásriöt. EJz nerii dicséret, hanem szégyenfolt a magyar kor-mányoni Ahelyett, hogy a kormány példát mutatna á magán-válíalkozóknak az életszínvonal e-ineléséré, leszorítja azt.
AÍz állami selyemgyár munkásnőinek bérharca jogos és a kormánynak níeg kell emelni béreiket.' ""'
nem akarva, rá" varinak kériysze-ritvé árrá, hogy segéljj^rt íöíj^-modjanak. ; •
SEO£:LY£3í C&AK NVOMOBOO-
A segély ebben a völgyben körülbelül ás százalékkal alacBO-riyatíb,'|nint a cálgaryi, vagy áa edmóritoni Járáabaii. Eteenklvur a segélyt megkájpni nehéi, mert azt az RCaaPíiü Őreire bízták, fis ilá egy egyén á 4-h6napoá szezon a-' latt, tegyük fel, 400 doUárt keresett, annak segélyfolyamodványát elutasítják, még akkor Is. ha 7-8 tagu családja vöni Mán)édig "a kiutalt segéljrt sem lehet ténylegesen segélynek nevezni, mert keservesen meg kell dolgozni érte; Ha pedig a segélyért' fblyamoidó az adatok bemoridősánál tartozástörlesztést (mosógép, rádió, stb.) jelent bé a széiónálatti keresetéből, nem számithat segélyre. így a segélyről elutasított családok azután sokat nélkülöznek. Ezért van azután az, hogy az utolsó kétév-beri tömeges betegségek voltak (vörheny), minek következtében több Iskolát kellett bezárni.
A többcsaládos szülők gyermekei a hiányos ; ruházkodás miátt' még az iskoláit játszóterein sem! jelenhetnek meg. Nem tanulhatnak, mert szüleik a szükséges tankönyvek és íróeszközök megvásárlására sem képesek.
SZÉLES NÉPFBONIÍOTÍ
Hogy mindezeken változtatni lehet, az bizonyos. S ez a lehetőség mindennap tisztábban bontakozik ki a dolgozó emberíséSg előtt a francia és spanyol népfrontok, va-k^nint az egyes helyeken elért kisebb-nagyobb eredmények nyomári. ' ■ "
megtartott konferencia is, mikor Q haladó pártok, vallásos egyesületek és szervezetek képviselői ösz-szeiöttek, hogy lerakják egy haladó egységfront alapját, meljTiek hivatása és célja az emberiség é-letszinvonala emelése lesz és az, hogy az esetleges vákisztáskor megakadályozza a reakció hatalomrajutását
négypoíítos program
Megjelentek ezen a konferencián a I^bor Party; Soclal Credit, a kommunista pár8 csoportjai, valamint a szakszervezetek, egyházi egyesületek és az Ifjú llbcráU-sok küldöttel, akik iiégy pontba
foglalt programot dolgoztak kl, melyeknek végrehajtása lényeges változást hoz Drumheller-Völgy népének életébe.
Nq de, áUjon Itt mindjárt néhány részlete a konferencián egységesen elfogadott programnak:
Az egységfront-program egyik pontja a közsegély 35 százalékos fölemelést, valamint minden segélyesnek elégséges ruhát követel, amit ott vehessen meg szabadon, ahol akar. Vegye ki a kormány a segélyUgy kezelését a csendőrség (RCMP) kezéből, és helyezze egy polgári bizottság kezébe, a drum-hellerl járásra szóló outonómiáyal. Állítsanak be több orvost a se-gélyenélök kezelésére.
Minthogy a drumhellerl és tartományi hatóságok megszavaztak nyolcvan-nyolcvanezer dollárt az ifjúság kinevclésére. szükségesnek tartjuk egy ifjúsági bizottság föl-álUtását az ifjúság Ügyének kezelésére, mégtöbb összeg kiutalását; technikai Iskolák megnyitását éa Ingyenes tankönyvek és Iskolai szo-rck kiutalását .
Majd az egyik pontban egészségügyi kUnlkák föiállltását követeli az egységfront-program, hogy
a fertőző betegségek ellen a nép védekezhessen.
Ekmek megértését Igazolta a Dnimheller-völgyberi májas 27-én
— TORONTO, ONT. —
A kanadai burzsoázia jóvoltából a Klng és Young uccák sarkán álldogál egy összetört riiunkás, kezében egy ócska tüinkó, nyakában egy zománcos bögre; ami mellett látható á koldfulási engedély. Néha-néha megfújja tllinkóját, amire a járó-kelők felfigyelnék, de a nyakába akasztott edényre kevésnek terjed itr a figyelme. A fényesen öltözöttek kacagva, vihogva mennek el n tlllnkózó előtt, anélkül, hogy pottyantanának valamit a rendszer áldozatának.
Félóráig figyeltem a közadakozásból '^ő, uccáradobott munkást. Áz arra járók nagy része bankár, gyáros, jólfizetett hivatalnok, a-kik adakozás helyett gunjrmosoljrt engednék el röppenni az ajkukról á tilihklSzö száriálmás zeriéjé után. A szivtelénség'és kegyetlenség rl lé az arcukról. Á koldusok támogatása nem az ö kötelességük, iíeni Is azért adják ki a koldulási engedélyeket, liogy az urak tart-sák él az uccára doíiottakát. hanem hogy az osztálytársaik, a le-vágottbérii munkások adják centjeikét a bádogedénybe. Az uraknak ilyesmire nem telik.
Tekintsünk vissza a néhány héttel ezelőtt lezajlott koronázási ünnepségekre, amire csak Torontóbari nehéz ezreket költöttek, nem Iá'beszélve azokWl a mnuókról, a-mlbé a koronázási ünnepség ke-
(31)
il körülvéve, elvágva elvtársainktól, földalá ioritottak bennünket. A nyeregtáskában léyp alladékon kivül nem volt élelmünk. Három azony volt velünk, a partizánok feleségei. E-Fik közülök Denisszovnak a felesége egy kis-abával, a másik két asszony teherben volt.
Amikor a fehérek látták, hogy csapdába ke-ilíünk, elhatározták, hogy dinamittal me^em-lisitenek bennünket; nyolc hordó dinamitot asználva egyszerre.
— Ez rossz szikla itt —- mondogatták a par-izánok egymásnak. — Ha robbantani kezdik, kkor végünk lesz.
~ Igen, elvtársak — mondta egy kővágó. -Ezt az öreg sziklát régen itthagytuk, ^iwel kő rossz. Törik már ha csak hozzá is ér az ffiber. " -
— Te ismersz itt minden sarkat, te öreg akondok; keress hát nekünk valami yakjára-j^t, ahol biztonságban lehetünk a robbantások-
^ A vak járatok itt igen rövidek és szűkek leg tele vannak morzsalékkővel.
fagyon hideg és nyirkos volt a galériákban--gyes helyeken vízcseppek lógtak le a meny-~':^etről. Ennek nagyon öriiltünk, legalább zomjuságunkat olthattuk.
Félórai földalatti tartózkodás után kibirha-j atlanul fáztunk. Le és fel futkostunk a gal#ná-'an, hogy kissé felmelegedjünk, mivel a me* ^ napsütésre való tekintettel könnyen voltunk
doroltunk a vaksötétben.
Mindannyian tettünk őrszolgálatot. Nem volt elég emberiink arra, ho^ három váltást csinálhassunk, mivel sok nyilast kellett őriznünk. A következő nap, jókor reggel, másodszor voltam őrségen.
Gyönyörű reggel volt. Láthattam a kék e-get és hallottam'a madarak énekét. Hogyan vágytam kimenni a meleg napra és venni egy lélegzetet a frisá tavaszi levegőből!
Dé a madarak énekeelvegyült a csákányok és ásók zajában, amint ütötték a követ a fejünk fölött, és a fehér tisztek kiabálásában, káromkodásában.
Nyilvánvalóan mindenfelé ástak és nagymennyiségű dinamitot raktak le, an^elyet szekereken hoztak ide.
A szó szoros értelmében el voltunk csüggedve. Nagyon kevés lehetőségünk maradt az elvonult galériákban. Nagyon kérdéses volt, hogy a bizonytalan védőhelyünk ki fogja-e állni a robbantásokat.
Az a remény, hogy a fő erőnk (még mindég több mint kétszáz ember) éjjel kirohanást fpg csinálni^ tartotta bennünk á reményt. Amikor időközönként a tüzelés hevesebb lett, kiszabadításunk reménye is növekedett; miuden pillanatban reméltük, hogy embereink jönnek és kiszabadítanak bennünket.
Az első robbanás körülbelül reggel tíz órakor történt, megrázva a földet és porforgata^ got idézve elő. A nyílás közeiében lévő lőrsze-meket megcsapta az érős légnyomás é& tetőtől talpig belepte őket a mészkő. Mindannyiunkat betakart a szürke por. Az arcunk olyan volt, mintha szürke álarcot viseltünk volna. Szakái-álunkban és ráncainkban vastag volt a porré^g. Vgy néztünk ki, mint egy csapat öreg molnár. A robbanásnak borzalmas következménye
__„.„^^vx.. -__________ lett A nyílások, amelyek fölött a robbanást csí-
^ítÖ2k^dve7 Meg voltunlTSadva, "amikor be- náítak, felísmerhetetlenekké váltak, nagy szik-
iöttünk, ami még fokozta a fázásunkat. És ladarabqk zárták azt el és halvány fény szűrŐ-
Ifég szabnánk sem volt. dött be a tetőbe ütött iiyiláson át.
A legszomorúbb balsejtelmekkel tele vánr      m ujabb. ##3 i^ngját hallottak © fejűnk
fölött, még több dinamitot pritgatták, előkészülve egy uj^bb rpbbahtágho;!...
A nyirkosság csbriti^^^ bennünket és
rozsdás lett tő^e a fegyverünk.
— No, most benne vagyunk! ~ mondogattuk egymásnak.
—Mondtam ne;kte.k, hogy ezek a bányák rothadtak — mondta a kővágó a vizsgálat után tompa hangon. — A főkülönitmény jó talajon van, ahol a robbanás nem hat át. A szikla ott hannínc méternél is vastagabb, másfél mérföld hosszú alagutek vannak. Á fehér kő olyan,hogy azt semmi sem fp^ Annak a bányá.-
nak egyes alagútjaí eíhaiádnak jSztáry-Karan-tin és a temető, sőt még a tenger alatt ís és a sziklák majdnem százméter v^^ Ott még csak néiri is hallják a rpbbantást. í
— Csak  legalább kí tudnánk jutni ebből
SÍZ
Ujabb rpbbanáspk következtek, majdnem megszakítás nélkíil, néih hagyva, még lélekzet-htó sesipri jutni az őröket. A fold rázkódptt, ó-riasi szíkíahasábok váltak le á járatok falairól. A helyzet borzalmas volt. A velünk lévő asszonyok csendben voltak. Denisszov kisgyereke állandóan nyöszörgött, mialatt az anyja karján ringatta és énekét dúdolt neki.
Ézekiaea a boraalinas p^ a gyermek i
sírása és az ánya dudólása volt a menedék á halálgondolatoktól.
Éjjel, mikor a robbanások megszűntek, egy csoport köztilünk körutat csínált az összes ga-íéríában 4^ alagútban és meglátogatta azt a yakfolypsőt is^ amelyben a lovasságunk volt. A lovak annyira összebújtak, hogy nem tudtunk keresztülmenni és csak nagy bajjal tudtuk szét-ciháítí Óket^T^ehezen lélegzettek és sajnálat-rámélfó íképet nyajtóttak. Amikor otthagytuk őket, felemélték fejüket és utánunk néztek, mintha beszélni akartak volna. Az oktalan állat nem tud beszélni, hogy kifejezze érzelmeit; de teldntetükbol megérthettük, hogy vészteljes elő.érieiák van,
i CFolyí^tjuli)
rUIt. Azokból a milliókból sok I-lyon uccára dobott szegény embert el lehetne tartani. Azokból a milliókból, amit ml toremtettünlj: meg: a munkásosztály. MI bá nyáSEZuk az aranyat, az érc minden fajtáját. Mi izzadunk az olvasztók előtt és a semmittevők mégis magukénak tulajdonítják a törvényeik alapján. Sok szegény családon lehetett volna sejteni a koronázásra pocsékolt milliókból. De Ilyenkor elfelejtik a "Szentírás" szavait hirdetők, hogy "Szeresd felebarátodat, mint te magadat, A felebaráti szeretetet csak a m'unkásősztálynak hirdetik, az u-raknál ilyenről sző sem lehet
Ez történik Spanyolországban is. Ott Is azok indították'el a gyilkolást, a viéres háborút, akik szeretetet prédikálnak. Bármennyire is szeretnék kezeiket tisztára mosni az általuk megszentelt vízben, a kazUkre tapadt munltásvért riom tudják róla lemosril. Ha á papok a nép oldalára álltak volna, ma Spanyolországban nem folyna a dolgozó nép vére, nem lehetne a fasiszták kegyetlenségének martaléka áz elnyomott, sokat szenvedett spanyol nép.
Magyar munkástestvérek, tihozzátok szólok, különösen azokhoz, akik még mindig vonakodtok az Igaz szó meghallgatásától. Hozzátok, akik még nem értettétek meg az Idők szavát, akik vl zct prédikálok és bort Ivók befolyása alatt vagytok, akik lábbal tiporják a munkásosztály szent U-gyét. Jertek sorainkba! I^gy táborban a helyünk, egy az érdekünk. Mi,^ magyar munkások •már sok szenvedésen mentUpk keresztül, A gyilkos fasizmus újra lángba akarja borítani a viiá. got ,amit nekünk, dolgozóknak, meg kell akadályoznunk, ha azt a-karjuk, hogy ne kerüljünk az uc-ca sarkára, mint az a sok millió, akik az elmuie háborúban nyomorékká váltak az uri osztály érdekelért.
Bodnár József
mer
Milánő-a mun-
Spilíngbergában, közel hoz, főbelővették azokat kasokat,' akiket a spanyol hlrck báilgatásán fogtak. Több mint 200 riiunkást vetettek börtönbe azért, mert'á ínadridl Jelentéseket hall. gatták. Itádlójukat eJtítkoJták- Titokban gyüííött pénzen Is építették fél.
INDUUANAIC SIEQ A KÖZMUNKÁK!
Minthogy a közjsegélyen csak nyomorogni lehet, közmunkák megindítását követeli az egységfront. Kezdjen a kormány ház-, ut- és hídépítési munkálatokat szakszervezeti bérrel, amivel a munkanélküliek sorsán enyhíteni lehet. Építsenek parkokat, játszótereket, létesítsenek villanyvilágítást a fontosabb helyeken és %«• zessék bo a tánuidalml biztosítást a miuikoadók rovására. Emeljék törvényesen jogerőre a 44-órás mimkobctct; vezessenek be munkásvédelmi törvényeket ,valamint a 21 évet meghaladó ifjúmunkások bére ne lehessen kevesebb a felnőttek munkabérénél, slb.
EUtItK! KinrOZÖTT KROVRL
Amig az első konferencián megjelent delegáltak 3,500 haladó c-gyént képviseltek, ma már az egységfronthoz csatlakozók száma riiegkétszerezödött, mert a konferencia ujabb felszólítást bocsáj-tott ki és mert á program jelen-, tőségét riiindcnnap többen megértik és tekintik 8njátmng\ikénak. Megjegyzendő, hogy a legtöbb szervezet és egyesület togsága az egységfront vezetősége fclhivását örömmel fogadta éa csatlakozott hozzá.
m SEM HtAKADHATlíNK IIATUJL.
Magyar szervezeteink l.s megválasztották delegáltjaikat, akik a második konferencián részt vesznek. A ml szervezeteink készséggel csatlakoznak ehhez a haladó egységfront-mozgalomhoz, mert magyar népünk nyomorán is sokat fog enyhíteni. Dc nemcsak a már szervezetteknek, hanem a még szervezetlen magyaroknak Is támogatni kell eüt a racgmozáu-íáat niínden tehctBégükke!, mert mindannyiunk érdekében lép fel.
A reakció márla egységfrontban van. A kőt öreg párt (konzer-vatlv és liberális) legreakciósabb-jal egyesültek a People's Lcague néven ismeretes szervezetbe, mely a fasizmus előfutárja és raelyriek' vezére Carol Cook. a Ycwel-bá-: nya többszörös milllomoa tMlaJdo-nbsa. Célja ennek az uj alakulatnak a soclal crcdit-kormóny kibuktatása ós diktatórikus kormány alakítása mellyel eddig Iá meretlen nyomorba és elnyomatásba taszítanák Alberta népét.
A reakciósok nagyon Ifl ébren dolgozrJik, szerveznek. Nekünk munkásoknak még aktívabban munkához kell látnunk, hogy a ienycgetö veszéllyel szervezetten nézhessünk szembe, mely szervezettség egy széleskörű egységfrontban biztosíthatja számunkra a népfront-kormány hatalomrajutását ebben a tartományban. Néi^ front-kormány hatalomra emelésiével viszont megnyílik e sokat szenvedett nép előtt a haladás és boldogulás nehezen várt lehetősége.
— Tóth Mátyás
t§Mm Roller érféííú
ékm
€S
NEW yOKK, — Egy éjjeli mulatóból hazafelé tartott Mrs, J<v sephlne Ogden Forrestal egyík gazdag barátjával, annak fiofförje által hajtott hatalmas aúböján-Szcmben velük az ucca másik oldalán l."* elindult egy autó, amelynek utasai cflakhamar megállították az éjjeli mulatókat és Mrs, Forrcstaltól elvették $IOO.OO0-t érő ékszerét, valamint barátja 700 dollárnyi készpénzét.
LEGMEGBÍZHATÓBB!
KÁBELDU 25 CENT — GYORSKÁBEL 55 CENT!
íLegm@g&mkk ás^®l^@mQh I
HOZASSUK KI CSALADUWÍCAT, GYEHMEKEINKEt, MEWVA$SZO»NyüWICAT.
A BEVÁNDORLÁSI ENGEDÉLYT, PERMITET ' fCIESZlCöZöUOK.
1
A KEAKCIó érzékenykedő^ ■^lapjai minden napra megtalálják a siratnivalóju-kat.'H'á megunják a rombolti trockisták, a kivégzett á-ruló generálisok éa más szovjetellenes elemek aira-tását, akkor gyártanak siratni valót. Kivégzik Kun Bélát, bevonujtatják Francot Madridba, megmérgezik* Stalint, száműzik annak az anyját stb. stb,
SZEGÉNY kuvasz, á-melynek gazdái útilaput kötöttek a talpa alá, hog>' teljes mai'sagyusztérunggal felszerelve keletre indítsák hódító útra, most elfelejtolr te egy pillanatra a maga si-ratnivnlóját, vagyis szokásához hiven, újra mások ajtaja előtt söpörve, elsírta magát. Ezen esetben — nem tudjuk, hogy melyik uton ment, kelet vagy nyugatfelé— Kínában állt meg, a-hol á politikát szagoló orrával kikutatta, hogy ott már megszűnt a kínaiak te.stvér-harca, összefogtak a közös ellenség, a japán ellen. 13-zeh annyira elkeseredett az eszémadta, mint az áivagye-rek, akinek, amikor a legjobb falatot akarta megellni, akkor vették ki a kanalat a kezéből.
A SIRATÓ rigmu.st azzal "^kezdte az árvaságra kárhoztatott, orvndászok kezeinek nyalogatója, hogy "Vége a szovjet kínai köztársaságnak". A bevezetés után elikesergi, hogy hiábavaló volt áz egész erőlködése a kínai vöröshadseregnek, mert most úgyis feladta a harcot, egyesült Csiang Kai Sek csapataival, csupán a-hogy a japánok ellen megvédjék Kínát.
csodálkozunk iíía-zán, hogy miként bivja ki annyi szenvedés után, ezt a számára annyira lesújtó hirt. Hisz' az már nem képezi vita tárgyát, hogy öki-gyelme azt szerette volna, hogy a kínai nép s^íétforgá-csoltan, minden' ellcnálluö nélkül engedje be a japánokat, aícik a nagy kinai neni-25etet elnyomva, az ország nyersanyagát'a fasiszta ke-: b^lbarátáíknak .bocsájtották vóíhá rendelkezésére, úgy, ' mint al?cígy Francó teszi azt ma^^ii^l^olór^áeban,
A KESERGŐ megállapítja,-^ ^ hogy a kommunisták te- • hetetlenek   voltak és azért adták fel a harcot.  Azt is megállapítja, hogy most a bolsevista lapok nem írnak semmit á régi győzelmek e-redményeiről. Szerinte csak azt lehet győzelemnek ne*/ vczní, ha a nép mindenáron gyilkolja egymást. Te drá?. ga jó lélek,   Horthy Miki kedvence, te vérszomjas cs?ir, hos. hat áz nem gyüzeXem-e, ; amikor a nép megérti egyr;,, mást, amikor kész harcolni á felszabadulásért anélkül, hogy  egymáíst gyilkolná? Azt szejretné kicsaholni szegény, hogy most már vége a kómmtinizmusnak Kínában, mert'  néníi gyilkolják cgy-másíi. Pedig dehogy. A vörös katonák végzik a békés munkájukat, a * kommunista program támogatói élnek, a jcét elléhiséges tábor egyesülése a kínai nép erősödését jelenti.
IRURCSA
annak a "magyar"
varázsa lehetett hajó-;;
nak, amiről kuva.szék valami Dr.Eisner Bélától közölnek hosszúlével föleresztett löttyöt, a június 29-í "lapszámban".
Olyan "varázsa" volt a "NYUGAT" —- Budapest — nevü hajónak (melynek mellesleg megjegyezve,tiszt-iei, Kaplanek Hugó, Karter Richárd stb. mind "tős-gyök-eres" magyarok, akár-^ csak KlebelsberÉÍ Kunp?/, hogy csak tizenketten szöktek meg a személyzetből, a-kiket köröztetni is kellett. Micsoda varázs! Különösen, azért, mert hát a hajó tfezt-jeí nem ís tudnak magyarul. A hajó.maga is a "Róma-Bsrlín-íengely" körül forog. Onnan az a nagy "vatázzV