KANADAI MAGYAB
- T\/T
sí'
J      tSeg^lmSt taSnáen tedáea, csütSrtSkiin €3 ezombaton. £^5f!2Cté^ űr: Kafladábao 1 évre $3X)0, 'A évre 'A évre 75 cent.
2 É&iB2?ra        Egyesüli Államokba ^JM, más külföldi fillamokba ?4.
HíEdea levelet, csekket éa Money Ordert küldjüli: BANADAl MACYAR MUNKÁS, Box 154 Gen. P. O.. Toronto. Ont., .iJSiaaSíi. — Telefca-szám: ELgin €097 — Levélben küldött pénzekért íeíelössésct nem ■vállalunk.
A'
/^ZüKBE jutott a brit uraknak az ős Róma híres közmqn-■-úÚsSit „Divisa et impera". Ossz é& uralkodj. F^leaztihát ugy akarják megtartani maguknak, hogy iietté vágják azt, hogy felosszák azt. Ez a brit stratégia inost Palesztinában, ahol tovább dul az arab-zsidó villon-{já[T, brit akaratra..
Felajánlottak a zsidóknak egy nevetséges kicsiny darabot, azt is persze csak ugy, hogy elrabolták az araboktól. Ezzel azonban a zsidók nemzeti kérdése nem lett meg-oldva.hanem még bonyolultabb lett.A brit osztás egy zsidó nyombrkolóniát és eg^ feldarabolt arab földet jelent.
Z egésznek az a* célja, hogy Palesztinából brit hadá-flzati bázist csináljanak, mert szorul a kapca az olasz íáoiaztíiBtrötégia miatt, amely hódítani akar a Földközi-tcnceren. így lesz az egész zsidó-arab egyenetlenkedés brít^'tniperialista eszköz. A zsidók, akik szeretnének megmenekülni a fasiszta fenyegetéstől,éppen a fasiszta intrika karjaiba rohannak* 7-..
A brit kapitalista sajtó persze egyengeti a feldarabolás útját. A zsidók jéajiirabok azonban nem látnak jót ij feldarabolásában. Talán sokan tudják is már, hogy legnagyobb ellenségük a brit imperializmus, amely nem megszüntetni, hanem fokozni akarja a nemzetiségi egyenet-lenkedéseket. Meg kellene ezt érteni minden haladó zsi-'^ónak és másnak, hogy megakadályozhassák Palesztina feldarabolását.
K/jEGOLDAS az lenne, hogy nemzeti függetlenséget ad-,üV;ll /ní az araboknak Palesztinában és ugy az ő nyakuk-" JTÓl, mint a 28idókérői lehajtani a brit imperialistákat. De chhezia ssidók.és arabok együttműködése szükséges. Ma-öaa zsidó és arab nép oldhatja csak meg Palesztina kér-:'<|ését.   ■ .
Az araboknak biztosítani kell a független államot és siekílc együtt kellene küzdeni a zsidókkal, a közös ellen-i3ég,.aí>rit imperializmus ellen.
f-' Bármi más megoldás csak a brit imperializmust szolgálná. Minden más kiút csak a brit kizsákmányolók áldozatává teszi á zsidókat és arabokat egyaránt.
[JAPÁNNAK van a Kínától elrabolt területen egy had-^ serege, ame)yetKwantung-hadseregnek neveznek. E haderő feje maga a japánNmilitarista-fasiszta klikk. E haderőt azért tartják, hogy állandóan provokálja a Tá-
•V'ol-Kelet békéjét, hiogy ujabb rablást készítsen elő Kínában és hogy háborút készítsen elő a Szovjetunió ellen.
A japán militarista-fasiszta klikk pedig ugy vélekedik, hogy ha a Szovjetunió igazán a béke végvára, akkor mindig engednie kell a japán követelések előtt, mert kü-
^ lönben háború lesz. Ha pedig a Szovjetunió enged, akkor n Japán lapok a Szovjetunió belső gyengeségének tudják
^SIDÖK óta ismert tény, hogy az egység megsokzizotozza egy cEoport egy nép ereiét, fokozza
annak tettkészségét €3 .olyan ter-v*ík keresztülvitelét teszi lehetővé, amelyeket el sem lehetne képzelni más körülmények között. Ezen a téren nem képez Idvételt a kanadai magyarság eem. El tudjuk-e képzelni, hogy mi mindennek a keresztülvitelére volnánk képesek, ha az egész kanadai ioaa-gyarság összefogna, egy cél érdekében és egyesült erővel dolgozna?...
A cél
Ha egíaz Kanada magyarságát össze akarjuk egy táborba hozni, akkor olyan célt kell kltüznüilk, olyan programot adnunk, mely megegyezik az egész kanadai magyarság érdekeivel, amely az e-gész kanadai magyarság óhaját fejezi ki. E:z a program csakis haladó fizellemü program lehet, mert csak ez áU összhangban az egész dolgozó magyarság érdekeivel.
£CiEi!sel Ixereasük az egységet?
Sok helyen felmerült ez a kérdés. Egyesek kifogásolják, hogy "reakciós" szervezetekkel még csak tárgyaljunk Is. "Mi értelme van annak, azok úgyse akarják az egységet," lehet itt is, ott is hallani. Vagy pedig: "Nekik éppen ellenkező á céljuk, ök félrevezetni ,elbutitani, mi pedig felvilágosítani akarjuk a munkásságot. Hogy lehet Így ezekkel egységet kötni?" ~ mondják mások.
Elzen tagtársaink elfelejtik, hogy azop reakciósnak bélyegzett szer-vezetéknek a tagjai éppen csak ugy munkásokból és farmerekből tevődnek ösSze, mint akárcsak a mi szervezeteink, akiknek az érdeke teljesen megegyezik a mi tagságunk erdekeivel, sőt akik sok e-setben maguk is hivei ennek az egységnek, de vagy félnek ezt nyilvánítani, vagy pedig reakciós vezetőségük elgáncsolja ezt az egységet. Minden okunk megvan'tehát arra, hogy ezekkel az egyesületekkel keressük az, egység níegterem-tésének lehetőségét.
Másik sokat elhangzott "érv", hogy: "Nem érdemes vele -foglalkozni, hiszen csak néhány tagíA van az egész szervezetnek." "A
reakciós vezetőkkel kössünk egységet? Hisz*, nincs tömeg a hátuk mögött." Ez az érvelés sem áU^ meg a helyét. Nem pedig: először is azért, mert nemcsak axataik a néhánytagu egyletnek a tageágát keU nézni, hanem azon ^^let ideológiai befolyása alatt lévő tömegeket is, amely minden esetben nagyobb, mint a szervezet tagsága. Például; akkor, amikor a Toronto Star, amely maga is egy nagy kapitalista vállalat, nem támadja egyenesén a kommunisita pártot, több igciz jelentést ád a Szovjettmióról, nem azért teszi, hogy tekintette legyen a Kommunisták Kanadai Pártja 15,000 főn3ri tagságára, hanem azért, mert fudja, hogy hatalmas tömegek állnak ma már ezen párt ideológiai befolyása alatt és nem a-karja befolyását ezen tömegekre elveszíteni. Bár igaz, hogy liala4ö szervezeteink sokkal nagyobb taglétszámmal rendelkeznek, .mfnt bármely más szervezet a magyar téren, hogy a Munkást többen olvassák Kanadában, mint az ösz-szes többi magyar lapokat együttvéve, mégis a helyzet az, hogy a magyarság legnagyobb része sem ide, sem oda nem tartozik, és ezt a hatalmas sehová nem tartozó magyar tömeget ^legjobban ugy lehetne megnyerni az egység gondolatának, ha látná az egység kialakulását a szervezetek között.
Hogyan csináljulx? ^
Legtöbb tagtárs ugy képzeU el magának az egységért való tiár^ cot, mint egy különálló valamit, a-melyre külön kell Idöt szentelni, amely a régi munkánk, elfoglaltságunk mellett egy ujabb megtér heltetést jelent számunkra, é!3 ti-melyet — éppen ezért — el keU odázni, mert "mpst nem érünk rá vele foglalkozni."
Az   egységért való küzdels . met nem  választhatjuls el többi aktivitásunktól
tásunkről, . mert egységet mégteremteni csakis mindennapi, mozgalmi téíren. kifejtett tevékenysé-gütikön keresztül lehet.
A ma feladata
Ml a I^kőzvetlenebb teendőnk az egység elősegítésére? Min-dig az az akció, amely folyamatban van. Ma példáol a Munkán koznpác^yo.
-Hí^yan későijük össze a két dolgot? Ugy. hogy amikor az egység megteremtésének szükségességéről, egy dem9kratikus Magyarország megteremtéséért való harcról beazélimk, beszélni ft^runk arról, a szervről Is, amely leghatalmasabb tényező Magyar-Kana-
dában az egység megteremtésének elősegítésénél — a Munkás-
Az egység megteremtésére való törekvésünket nem lehet elvd* lasztani egyéb mozgalmi törekvés Bünktől, aktivitásunktól. iSzerv0 részét képezik azok énnek. Ha kb^ molyan akarunk beszélni az egységfrontról, ha terveket akarunk lefektetni annak keresztülvitelére, akkor elkerUlhetetleniU beszélnünk kell egyéb mozgalmi aktivl-
Akcióba lép Kína népe o provokálok ellen
SANGHAI. Kina. Egyész Ktoa népe.követeU a saját tábornokaitól, högyi;tovább ne engedjenek a rabló j^ián imperializmusnak. Nyo mon követi ez a követelés a japán csapatok mult heti támadását.
Kina népének függeUensegét. I^Jna. területUntegritását követelő nen^tí felszabadító párt. amely-nekneién L«nin egykori barátjának, Dr. San Yet- Sen-nek a felesége áll. táviratot küldött Sung Cheh Yíoan generálisnak, a Hopei-Ca»a-har tanács elnökének, hogy Kinát állitsa szembe Japánnal, mégpedig minden késedelem nélkül, mert Kina népe nem akar több megaláztatást eltűrni a rablóbandáktól.
A demokratikus elemek, kereskedők, tanárok, tanító, stb. százai
róL
A Munkás az, amelyen keresztül az egység szükségességének gondolata háromszor hetenként megy be Kanada magyarsága közé, amelyen keresztül fenn tudóik tartani egymással az összeköttetést, amely értesít bennünket más
országok magyarságának és óhazái testvéreinknek hasonló mozgalmáról, ámenek el tudjuk mondani panaszainkat és javaslatainkat; szóval egy megbízható, pontos összekötő szerv, amely nélkül lehetetlen lenne ezt az akciót rendszeresen vezetni. Legfontosabb feladatunk tehát, akkor, amikor az egység megteremtését elő akarjuk segíteni, hogy annak leghatalmasabb fegyverét, a Munkást, minél
szólították fel táviratokban Csan-kájsek (Chiang Kai-sek) legfőbb generálist, hogy lépjen akcióba Japán ujabb betörrése ellen.
Nánkingban hirtelen megjelent a kiUUgymimszter, félbeszakítva nyári vakációját,. hogy az ujáéb já^Uin'ptY>vókácIót tanulmány tárgyává tegye.
Japán megnsrugvással jelenti, hogy a piepingl incidensekben csak io japán halt meg, de .jiagyon sok klnál vesztette életét."
szélesebb tömegek közé Jutásaik el s ezzel bevlgyük az egység gondolatát a magyar tömegek közé.
Klubjainkon    keresztül /3Z egység felé
Klubéletünk fellenditésővel hatalmas lehetőségek nyikiak az egység elősegítésére: A kanadai magyarságnak alig van klubélete. Ha azt noi,teremtjük meg. a mi klubhelyiségünkbe fog *eljámi a kanadai magyarság társadalmi élet fenntartása, szórakozás végett, akkor a mi ideológiánkat veszi át, a mi irányításunkat fogadja el, már annál is inkább, mert mi köny-nyüszerrel be fogjuk tudni bizonyítani neki azt a megcáfolhatatlan tétayt, hogy mi az egész kanadai magyarság érdekeiért har-colimk. Hogy a magyarságot el tudjuk hozni egyesületeinkbe, ah'-hoz föltéüenlU szükséges az. hogy mi is tudjunk alkalmazkodni hozzájuk, hogy tekintetbe vegyük az ő óhajukat, Jcivánalmaikat; egyszóval liogy <Ayaa klubéletet terem toünlí, ahol minden becsületes magyar munkás és farmer; jól bérezze magát.
El tudjuk-e'képzelni, hogy milyen óriási jelentősége lesz annak az egység megteremtése szempontjából, hogyha minden egyeslUet-ből járnak el tagok a mi helyiségünkbe és velünk béJazéUS meg^ ü-gyes-bajos dolgalkát, velünk e-gyütt:^rakoznak?..
Ifjúsági csoportjaink
helyes épitése már ezideig is nagyszerű példáját adta annak, hogy mily nagyszerű eredményeket ér-
hetünk el ezen keresztül az egyséig felérha az ifjúsági szervezeteket helyesen irányítjuk, azoknalt
teret engedünk és segítségükre leszünk.
Több Ifjúsági ^yesületünkben együtt sportol, szórakozik, tanul a radikális ifjúság- a vallási szervezetek IfjuságávaL Ott, ahol megvan a barátság, egjrtlttes szórakozás, ott már a közös cél felismerése sem lehet messze.
Gazdasági küzdelmeink
elsősorban kell, hogy számításba jöjjenek az egység megteremtése szempontjából.' 'lla vssm segttíak a. tömegeket mindennapos gazda^ sági bajalltban, akkbr íúáira.' beszélünk", mondta Tiin Buck elvtárs. Az egység megteremtésének szempontjából végtelen fontossága van annak, hogy gazdasági bajaikban segítségére legyünk a tömegeknek; segitsük Őket munkanélküli segélyért, magasabb életnívóért való küzdelemben, kilakoltatások, bérlevágások eUen. Segíteni kell az egyes munkásokát ü-gyes-bajos dolgaikban is, ameny-nyiben azt a lehetőséfeek megengedik. Minden egyesiUetünknél kell lenni olyan valakinek, akihez bizalommal fordulnak az emberek, a-mikor tolmácsra, hatóságoknál egy szószólóra van szükségük- Soha sem felejtsük el, hogy a tömegek az egyéneken keresztül látják mozgalmunkat. Ha egyesek jó munkát végeznek, akkor azt a szervezet javára, ha rosszat tesznek, a szervezet. rovására írják.
Betegsegéljrző szövetségünk mint a tömegek segítője, kell. hogy ismert legyen Kanada magyarsága előtt. "Egységben az erő" jelszávával alakult és dolgozik már tíz év óta Kanadában és igy is keU azt   megismertetni   Kanada ma-
B£BmKOR alakitsanak j-.' ban egy u j korSt fetaierül. a külfdldöT^ 5^ dás, hogy: "Mi lesz annL litíkáiar A Konoe-k^jy^:
z«en "ppziüv" feleletét Ei ^ mnr-provpkáciők meg « níif támadások megmondják, lü ÍT" japán koimány külpöllta^J
-aaán. ezekért'a-katoMi^^ dókért teljesen a hadse^> vezérel féiüi^^
tengerészet
herceg is, ^el&e iS,*: het tisztán látni. Axmm^ \ tudunk, hogy Konoe ia^ i nlszterekiök nagyon áou^v l múlja Hitler bátorsága ín'í ^ szor dtesöíü is.
LAikouchiao falu éahüí-J szempontból fontos poaTic?^ madása, egy jelentős hid éu> i értékes vásütközpont insgtír'-' Bát jelenti,'. PéipingsorQ^f ban füg e vásuti központ ^ tóL.De hiszen éppen ^sért t£~ ták meg á Japánok, mert b£} fővárosára fáj a fo^ak, ífe*--
csupán arra. hanem egéssEr Kinára. Az élőbb díbgbltTr choukuo nem elégiti Id JacSuft lő étvágyát mlndenkorfii.Tít
ITVINOV azonban a fejére koppintott meglehetős erő-öen a japán militarista-fasiszta bandának, amikor ki-jolentette, hogy tovább nem türi a Szovjetunió a japán ibericegést és az Amur folyón rendnek kell lenni.
Litvihov éles követelésében nincs tulajdonképpen commi uj. A Szovjetunió nem akarja senki területét, de á magáéból sem enged senkinek.
U    Litvinov megrmondta á japán klikknek, hogy a Szov-"^'jSunió szereti a béltét','; dé ném a gyengesége Oiiatt s en-íi:2Őlfogvá a Szovjetunió most már el van készülve megvé-,deni térületéit, „míháeiííilefíetŐímódon."
JuHus 16-án nyolc éves lesz a Kanadai Magyar Munkás. Nem hoss2M idő a vilógtörténelmi viszonylatban, de hosszú idő az állandóan és nehézségekkel küzdő osztályharcban. Hosszú idő egy o-
' nyen fejmosást a kanxaJal JMagyar Munkás szerkesztősége és Idadóhtvatala még nem kopott, mióta a lap fennáll, mint most egy 'Sllanytűorsaasban harcoló magyar önkéntestől, a Munkás egyik régi olvacójátŐL Megmondja sziveszerint az érzelmeit és mégis örülünk és "cseretetteí tesszük a levejcl-jazok kö2é.mnelyeket meg szoktunk őrizni. Iwny' minden plllanattian elövehcsáük. mint kedves emléket. Fejmosás
.kedves emlék. Furcsán hangzik az olvasó elótt. Pedig ez Így van.
oa utóbbi Időben nenil? ö^glOtóUö. hanem egy jó néhány ilyen fej-jnőaő levélben volt részünk; de meimél több az Ilyen levél, annál jobb 'ItcdvUnk von a munkára; annál nagyobb ambícióval dolgozunk, mert tudjuk, hogy a dolgosok, akiknek a lapot hrjuk. szeretik a lapot.
A spanyol frontról érkező leveleUtben azért szidják a szerkesztőséget, mert nem kapják a Mamkást. Pedig a szerkesztőség küldi, de azt 'lAtjnk. hogy ez a kevés szám, amit küldünk, nem ér el a távolabbi he-lyekre.vágy valamUyen hiba foljrtán a lap kézbesltetlenUl marad. Az is lehet, hogy amire a levelet megkaptult. ők is kap*ák már rendesen a
iv- nyen alkalomkor eszünkbe jutnak azon levelek tömegei, amelyek Időről-időre arról számolnak be. hogy a reakciós lapokat még ingyen csm oltarjűk a munkások. Eszünkbe jutnak a már kipusztult kanadai toogyar újságok nevel, a még élő, közutálatnak örvendő, pusztulás előtt üllő hércnc lapok, amcijrck minden tudományukat a munkásmozgalom •gyalásásába merítették Id. Hogy hova keriUtek a nép-ellenes magatar-t^nltkal. az világos a Munkás olvasói előtt- Amig a Munkást idegen 'Or&2ái;ből is követelik; onnan hajlandók előfizetni a legszükségesebb dolgok beszerzésére kapott katotuii zsoldból.addig a magyar reakció lap. fi vűnűorutra késsOÍ; menekül azok kSartil,. akik méguR.-^
lyan lapnál, amely nem azért lett megszervezve, hogy egynéhány kiváltságos érdekét képviselje, se nem azért, hogy egy pár köréje csoportosult ingyenélő igénye szerint élhessen, hanem azért, hogy á dolgozó nép érdekelért harcoljon, jogaiért sikraszálljon. harcra buzdítsa és vezesse a kizsákmányolt tömegeket.
SIEOSL'UtADT A KITCZOTT IRÁNY SCEXLETT
Már a kezdet kezdetén szerette volna a reakció összetömi a néhány munkás áldozatkészségén megindult kis lapot. Mozgósították erejüket országszerte, köpködtek, szidalmakat, gimyt szórtak feléje. Siinden hiába. Teher alatt nö a pálma: — mondja a keleti közmondás. Ez tőrtént a Munkással is. Nőtt a teher alatt is. A-mikor ellenségei azt hitték, hogy már-már sikerül legyözniök. akkor azon vették észre magukat, hogy magok eatfh a Blunkásnak ásott verembe.
ecxa'voltak luijtandók fizeti tukmált lapot. Menekülni akar.
íacrt látja, hogy minden reményének vége. a gondosan előkészített terv Á'íüstba'nm>L:v. - •■.:\--.v.-•■•.M-? A Kanadai Magyar Munkásnak is volt terve. amJ még mindig va-íőm Is Vált. A július! kampánjrtervezetOnk valóraváltása a kővetkező -feladat. Legyen méltö vőlasz a reakciónak az az összefogás, amit la-Sj"ímk érkedében. a demokrácia védelmére, a kanadai magyarság egyc-citését ujra végrehajtjuls;.
NESBlTT-THOMPSON*:téle.statisztika kimutatja, hogy Kanada _t bankárai és gyájroasinaindea,hónapban több és több tiszta hasz-Bót vűeoafc Tsahrc.'A Wv-iatalos M sem szégyelUc ki-
kiáltani, hogy nun tudnak több bért fizetni.
'árwAJínjSON   GEORGE SítoÉiS'6^ Worker számára:
KjL t'íoncő sehonnai. Nincs hazűia. Francőnak nincs konnánya. JH&ics nil<i külügyminisztere, nlnca belügyminisztere, nincs kormány-mti ölacs földművelésügyi ttíaísstere és- nüics egy fosl^ kormány-teítá fism- Gsák ő'maga vaa. meg   német és az olasz tábornokok."
Sorba buktak el a versenytársnak szánt lapocskák, amelyeket a kfflöhbozö   RéíéÜ V nyitottak. Számszerint 5. amelyek a Munkás fennállása óta kimúltak az ámyékvilágböL Ezek a lapok mind    azon szándékkal Indultak "népboldogitő" útjukra, hogy egy pár év alatt kizsebelnek annyit a kanadai mag3^r dolgozóktól, amivel szépen odébb állhatnak. A tervüket azonban keresztül húzta a lapja köré sorakozott munkásság öntudatos tömege. Hiába volt az üri rafináltság. a. többé-kevésbbé újságírói felkészültség, nem bir-tik a magjraiság olyan tömegét t>efol3rásoIni. amely gondtalan életet biztosított volna munkától irtózó renyhe testiUmek.
HIÁBA UJJONGOTT A KUVASZ
A   kanadai   magyar reakció Hortbyék által pénzelt itteni szócsöve, fennhéjázva irt annakidején a Munkásról. Visszaemlékezve 1931  tavaszára, amikor a Munkás több esetben elmaradt anyagi nehézségek miatt, a következőkép csipkelődött a kuvasz: A Ha-miltonban megjelenő bolsevista he-^ tilap — és itt ?-t tett utána, mint egy jelezve, hogy csak a neve hetilap, de a valóságban bukás előtt áll. Nem gondolt arra a kuvasz szerkesztője, hogy a munkásmozgalom élni fog, a mimkásmozga-lomnak létjogosultsága van mindig, amig kizsákmányolók lesznek a földön. Nem gondolta a kuvasz szerkesztője,   hogy   hat-hét évre annyira fel fogja vinni a dolgát, hogy Montreálba kell hozni a lapot, hogy így megszabaduljanak az ingyen olvasóktól, amelyek az elmúlt évek alatt a kuvaszra tapadtak és szívják a lap szerkesztőinek és előállit^'inak szánt szubvenciót és abba áz állapotba kerr geUk a lapot rövidesen, amikor már kérdőjel sem fog kelleni, ha azt kérdezi valaki, hogy hányszor jelenik meg hetenkint. hanem azt mondják, amit a "közelmúltban, a dicstelen    életű vetélytársának mondtak. Vagyhogy jelképesebben fejezzem ki magam, a ? helyett keresztet teszünk utána, amire azt mondja   minden   jámbor ember: Nyugodjék békévgl!
nem ^lentl azt. hogy Kanadában (A lap anyagának megválasztása
Mi sem bizonsritja jobban a Munkás térhódítását Kanadában, mint az a tény. hogyha össirehasonlit-juk az egyesUItálIamokbelI magyar napilapok olvasóinak arányszámát a magyarság létszámával.
míiiden rendben van. Nagy a száma -annak a tömegnek, amely még nem. Is tud a Munkás lapról. Hisz lapunk csak az utóbbi két esztendőben kezd a magyar tömegek lapja lenni. Az utóbbi két évben sí-keriUt. nagyobb teret hódítani a tá-volab^ eső területeken, a farm- és erdővfdékeken.
Az első években sokat gimyo-lódott a reakció a Munkásban e-lőfordulő ujságirási hibák miatt. De dacára a hibáknak és gyengeségeknek, a tömeg mégis szivesebben, ment a Munkás után, mmt a cifra nyelven . irott, munkásérdekek ellen beszélő url. l^ok u-tán. Szivesebben mént, mert tudta, hogy itt az ő érdekeit képviselik, amig a szubvencióra vadászok a judáspénzért akartak szolgálatot teljesíteni. A Munkásnak ha valami baja volt, azt az uri ujsá-'goknác hiába irta meg. mert nem közölték. Hiába kért tanácsot a bajaiban, hiába kért támogatást, mert _ Ilyenről náluk sző sem lehetett. Nem igy van ez a Munkásnál. Minden mimkás leírhat^ baját, panaszait, a Munkás leközli: de nemcsak leközli, hanem harcol Is a bajok- orvoslásáért. A mun-kásságot szervezi a munkásmozgalom különböző szerv^eteibe, a dolgozók érdekei szerint. Irányítást, vezetést ad ezeknek a szerve-eeteknelí. cikkeivel fölvilágosítja, utat mutat a harcokban. A reakció ennek az ellenkezőjét teszi. Ások:ioiz.urak. akik hivatva volná-
és megírása nagyobb probléma, mmt a midtbán, mivel a cél az, hogy a Munkádt ne csak azért olvassák, hogy ez a legnagyobb lap, ez ad a legtöbb olvasnivalót, hanem azért, hogy az olvasótábort kielégítse. A cél a nép nevelése, az igények kielégítése, a lap megked-veltetése.
A KAMPÁNYUNK C&LSA
Ez évi kampányunkban a fent-eknondott célkitűzést akarjuk valóra váltani. Ez évben nem célunk a lapot nagyobbítani, de célunk la-pank nívóját, felemelni, amit csak ugy t^etUnk meg, ha lapunk munkatársainak több alkalmat a-dunk arra, hogy munkakörükben több tanulmányt végezzenek. Több időt tudjanak szentelni a lap nívójának emelésére, az olvasókat é-ríntő problémák magyarázására, ügyes-bajos ügyeik jobb eUntézé-sére. mint a.múltban. Ezt, hogy megtehessük, a munkaerőt keO ki-bőviteniink, uj emberéket keU behozni a   munkára, nmi újra fel-
gyarságával. Ha ezt tesszük, nagyon jó szolgálatot teszünk az egységre' való törekvésnek, mert (amint azt számos példa mutatja) ezzel az eszmével tudjuk legjobban megközelíteni a más szervezetekbe taitoző magyarságot. és. a-míkor már megismert bennünket megnyénlf'á'lnagyar-egység gondolatának.'
Ne -ugy kezeljük tehát az egységért való' küzdelmet, mint egy teljesen különáUó y^amit, .és semmiesetre sem^gy, mint valami misztikumot, amelyet csak meg kén fejteni .4<3 akkor rendbe lesz minden, hanem ugy, mint mindennapi munkánknak egy szerves ré^ szét. Mert egységet csak ugy érhetünk el, ugy teremthetünk meg, ha azt alulról, a tömegeken keresztül-dolgozzuk fel elsősorban és csak amikor megvan, az egység a tömegek között, akkor kössük meg azt felülről is. ,
Az itjusag világtíkiteíése
ar izsban
Ifjúsági világtalálkozó párizsi világkiállitás keretében
PRÁGA. — A párizsi világkiállitás keretén belül augusztus 15-én nagy béketüntetés lesz, amelyet az ifjúsági szervezetek rendeznék. A békemantfe^:tációt a tavalyi J; genfi ifjúsági békekonferencián irálasztott bizottság szervezi éö minden államban serényen folynak az előkészületek áz Ifjúsági vúág-találkozóra.
rnnfíi
ANANKINGI kormány a c ■ télen fokozott ellenállást c' taiiott . az .egyre többet kövs; Japán ellen. Japán 3 pontba f lÖlt követelését nem teljeátóí í Japán akkori követelése a ks? l hezö volt:- 11
■ ,,^) Js^tán-klnal gazdacSgl 6r ' Uökal eg'yütt nüiködía (' . pán Javára.) 8.) Együttes feUépés a xié ellen. 1
S.)MamihoukQo ellsmei£::!^r I^^álább lépésit tsrU q) Ismeréshez. . Hogyezeknek a szeménKl követeléseknek érvényt is S zen Japán, kezdte felbaszDj]:::) mongol bereegek egy részét ti hogy Chaharböl'és Sulyuashfl madják.a nankingí kormányt, nak csapatait. Gengbis IChan (, dai felültek vad lovacskáltoa,
tán a japán repülőktől fedezve, csaptak a kkiaiakra. De a megjárták,   mert a
dók
keményen visszavágtak és visr kergették őket: oda, afaonnaú £' dúltak.   Ezután Japán sm gyott. majdnem egészen eM;^ tott.   Nyomban   ezután eUo^i Changkájseket Sianban.; | - Japán •.: ^csakhamar készen r. ezt az esetet felhasználni bcrc javára., de .nem tudtítt pofeíí. bohit provokálni: Kina;:iiim:i} ] pege^tt előre a nemzeti felé'-     ■•■•r- • -.M^^ Ekkor jött Japánban s re^' Hajrashi-kormány csúfos .vke'; a választásokban. Pers?e^ 5. urak kutyába se vették aj^i karatát. Anép kiszámtaa'r Hitler, militarista-fasiszta W i de _-a japán íurak cnííék' éüsü^ Konoe hercegetí egy máíűt : nácit emeltek hatalomri mi] herceg és miniszterelnök vsW kl is Jelentette, hogy a.japáni:, sereg fiiggeüen lehet továbjts'i és a poutikát Joggal ellHiíIni
u. ■■■■
CJlEimi. :■ kétség nem fértist i' ' hoz, hogy Japán ái Aimir-f;., vokációkkal és Peipkig
megtámadásával, égy kolasí^, katonai operációhoz akart laf^
;iogy - éppen ioi a legközelebW£ | í.uk, pontosan Igazán ndiéz v:^ mi^;mondanÍ. Annyi bizonyosa hatalmas katonai kalandra üsi. nelr.      . i
Annyit   már lejegyzett
_ifon^ leadkonja, hogy a S&
ietunió ellen nem lehet addig t, mbly katonai kalandba metmlt Küiát el nem szakitják tffle.Tc
ják,
u imgy a Japán imperialirro3|, —>vjet3akos*Jág és a klnal népt, zös ellenséges. Viszont az Egy&j AUamokát Is köZvetlenia t^, -minden Japán • megmozdulás iJapán megerősödik PelpiDg-TK; teiri körayékén./akkor tf^tí^^;; : ''sót''meggyengülne neiiicscp3,',
nak a népnek vezérei leírni, akik a xíép vhiuátjaiiiak timtetik fel magukat, azok támadják hátba őket. amire nem egy példát lehetne felhozni országszerte.
akkor azt látjuk, hogy as egye-sültánamokbeli három zmpilapnak; az Uj Elörének. A M-vNépszavű-nak és a Szabadságnak egjnlttvé-ve nincs annyi olvasója, mtnt a a&mká.Tnak, a kanadai magyisrs<||; arányához viszonyítva. Ez azonban
M©a VANNAK jmANYOSSAGAI lAPUNHNAK
A Munkás csak akkor lehet Iga-eűn'a tömi^^ lapja, há a dolgozó nép minden rétegét ki tudja elégíteni Az olvasótábonmk nagyon yegycs." Vannak baladott és ke-
emeli a Idadásokat
.Mondén Munkás-olvasó előtt világos, . hogy lapunk a munkások centjeiből tartja fönn magát. Az évről-évre .megismétlődő kampányaink .teszik lehetővé, hogy mm-den évben többet és jobbat bírtunk adni olvasóinknak. Ezéví kampányunk is két xészre van osztva, nyári'és őszi kampányra, mind a kettő hónapos. A nyári
kampányunk Július elsején vette kezdetét, amely a jelentések szerint országszerte m^jndulL
Ha azt akarjuk, hogy a fent elmondott- Ja^tást á lapunk bevezethesse, hogy erre lehetőség Is le-gyen, akkor a kanadai magyar dolgozólmalc, mint a multbah. ugy most is meg keü mozdulniok. Hísz-szük. hogy ez a kampány, éppen ugy. nünt az elmúlt évek kampányai, sikerrel fognak zárulni és meghozzák a lehetőset annak.
A rendezőség kiUön tábort áUit fel,
hogy az egyes országok küldöttségei kölcsönösen megismerhessék egymást és a kölcsönös barátkozás jegyében néhSiy napot tölthessenek egyÜtL
Csehszlovákiában a vOágmani-fesztáciő szervezését s^tén genfi Ifjúsági bizottság vette át, amely rendkívül kedvező feltételeket biztosított a párizsi útra,
A résztvevők oagusztos 7-éa In-dotnak Piűgáhál jég tíz oí^tlg
ahol alksünfok lesz megtekinteni a A résztvéteU ^j
világkiállítást^iá.'
útiköltséggel és ellátással ^yütt mindössze 700 korona és a társas-
hogy tervUzik nem fog füstbe men-
véaWíé hakidott olvasói lapunknak. {ni, imsma valáia vűíi^
ntazáshan bárki ré^rtvehet Közelebbi felvilágosítást a genfi-hlzott-ság irodája nyújt ÍPrága IL, Mi-kulandská 6.).     '-
btJÉ, hahcnt' az amerikai topal liáaus Is-ezen a vidátea^jg Ik^lapáiígeiieíálisok. bogy.B&-, héni vihetnék véghez f, gyobb'JMditást anélkül, l»S7.^í'
guk éilénner uszítanák AlcQis,> De Japán ienceg az erejével i^j ha nem fékie Amerüiáta
tetést rendelt eL ugyauc—;^-! rűshanguldiplomácial \Saesi^, menesástgetett' Japán Amem^ [
"^Éíi Véletleíjül iitött W ^Kté^ éa kmai csap^fi zsk Skpr a japán erö^t^ kbrlatát tartotta LokoocüáíflE i létt á&tíör már eitökflt 52^ ] vöIt valamit kiprovokálm-j ben miért használtak .7^^^ | töltéa^reket a gyakorlatban^ I
ért^iran vigyáztak an^.i?%c i ölieüek nj^ kínai baXas^^^j vüéket?..-,,, /'."í^ii Nem igaz, hogy Jap5^„^* v terá-W»ellenáűá& hogy - Japán jnem léUsJ^f^^ lesz. a következmény.^JL^I legea megfigyelők rojnd ^^E-É SbbSfe Japán ^^f-, nált Slesítdtényeket azmv^K
hadgyakorlatok .foJyf^S-á'tírí* hStíakart Meröszak^B^I
csapátoktól,: hpgy ^^,^:\í ujabb győzelemről 'i^í^fcS ^ japömiak^^^^U már azzal, hogy
vő .Ktoával m I hiadserege'és- amosteg^ f
/t