é edt a tetszhaloff
jált a koporsóban és^éne-Qni kezdett. A körülötte lévők elszaladlak
-frc Charloite Jongs, a jamaikai űíon keleti városának.egy la-2 2 muU szerdán 90 éves korá-rrseghalf és csaknem a sir ^^TjSt: vissza az életbe.
rendbe és módja szerint nyilvánították és készül-C^iTemetéshez ,amikor 15 órá-- 3 baiü-vtnak nyilvánitása után '-fe a koporsóban énekelni kez-Z njg virrasztói félholtra ré-'T^e .menekültek ki a halottas iitól. Pénteken, vagyis a „fel-^dísa" utáni napon saját be-^ : szerint tűrhető egészségi ;5&ti)an van.
!T ídó5 néger asszony szerdán, tás „meghalt" a halottkém tesen megvizsgálta és kopor-r> tették, körülrakva testét jég-rRokonsága és a jóbarátok ösz-""snek íi Imlottasházhoz virrasz-
. spanyol harcosnöket állifja .mirif a leépül a-fdnai nők elé Madame Chianq
Harcra szervezi a kinai nőket a Japán intervenció ellen—> "A végső győzelem a miénk", jelentette ki
A maguk szemében nem látják meg a
^lllcáí--4ceresik a máséban' a gerendát
NANKIXG. — Madame Chiang Kai-shek leikesitö felhívásában arra szólította fel a kinai nöket.hogy a japán intervenciós, háború ellen vegyék fel a harcot.
Madame Chiang a kinai közpon-
tani.
Éjféltájban hirtelen felült a „halott" és együtt fújta a virrasztó éneket a többiekkel s amikor a körülötte lévők nagy riadalommal kimentek a szobából, maga is ki-szált a koporsóból elment a halot-tasházből.
Az orvosok nem tudtak magyarázatot adni arra, hogy mi okozta a hosszú alvást, vagy a tetszhalált.
Cica-ikrek falvédőn. — Szálöltéssel selyem-, parnut-, vagy angora-ípju-fonállal kivarrxa nagyon szép faldisz és kivarrása nem nehéz. AminU száma 5766, a nagysága pedig W2+18'inch Megrendelhető 20 cent előzetes beküldésével a MUNKÁS szer-atóségétöl Box 154 Gen.      O. Toronto, Ont.
ti kormány vezérének felesége és az állam repülő haderejének generálisa kijelentette, hogy "a spanyol nők a lövészárkpk első soraiban harcolnak azok ellen az imperialista erők ellen, melyek le a-karják igáziü Kinát."
"A világháborúban a nők részt vettek a harcokban és elsőrangú szolgálatot tettek hazájuknak —, folytatta az Amerikában iskolázott Madame Chiang, —A kinai nő is hazaszerető és fizikai nehézségekkel éppen iigy meg tud birkózni, mint akármelyik más nemzet nője. Ezt kell nekünk mégmutatni."
Madame Chiang lelkes beszédét az ország minden részéből egybegyűlt női szervezetek delegátusai és a külföldi üjságirők hallgatták.
"A mi végső győzelmünk — jelentette ki Madame Chiang — jöjjön az bár elkésve, örökre le fogja törühii a gyalázat napjait a naptárról, örökre ki .fogja törölni szivünkből a megaláztatások szomorúságát és egyenesre fogja emelni a szégyentől régen meghajtva hordott fejünket.
Nagy és súlyos probléma áll má a kinai nép előtt. Ez azt jelenti, hogy nagy áldozatokat kell hoznunk. Oda kell adnunk ártatlan fiaink legjobbjait, oda kell adni gazdagságunkat és látriunk kell majd a brutális pusztítást."
Madame Chiang vette kezébe a civil lakosság megszervezését a háború támogatása céljából. Szervezi a kinai Vörös Keresztet és a gyüjté'si kampáLnyőkat. A munkásoktól követeli, hogy havonta egynapi munkabért adjanak a Japán elleni harcra.
• Kínában egyrfe etösödík a japán eHenes hangulat, az előkészületek és minden jel arra mutat, hogy Kina teljes erővel fel fogja venni a haicot ■ Japán-• intcgveneiőj&vai szembeni ■
— Ma éjjel rémes álmom volt. Azt álmodtam,. lio^.,áz az..állat, amelynek a bundáját viselem, megtámadott.
— Ugyan, ugyan, csak nem í-jedsz meg a házinyúltól?
— DIAMOND CITY^ ' ALTA.* — Tisztelt Szerkesztőség, Kérem adjanak heíyet lápunkban' lábbi levélnek., amelyben yája^^l-ni akaróit Tarkányi nmak & Jó PASZTÖR-ban megjelent cikkére. Tisztelt Tarkányi Ur! -Olvastam a Jó Pásztor ne'íü újságot, amelyben önnek is vannak Írásai. A cikket olvasva megSJIapi-tottam, hogy irója, vagjns ön lelkipásztor, de Írásában keves^b az intelligencia, mint az ökörpSszto> ré, mert az ökörpásztor igyekszik azon, hogy a rábízott jíSszá-got jól tartsa, addig ön. ahelyett, hogy a népnek kivezető utat mutatna a hyomorbisi. amelybe a nagytöke profit hajhásza kergette, vissza akar.ja még mélyebbre szorítani.
Kedves uram, vállalkozása nem fog sikerülni, mert az ön írásaiban nincs meggyőző erő. Minden sora gyalázkodás s az összmunkás-ság és a Szovjetunió ellen irányul. Keserves könnyeket hullat a kivégzett ellenforradálmárokért, fájdalmában csakhogy meg nem szakad a szive. Pédig hiába minden sajnálkozása, a munkásság érdekeinek ellenségeit" ezután is elfogják Intézni a Jő Pásztor szerkesztőinek' minden kesergése dacárai is.
Tarkányi ur azt hiszi, hogy á munkás nép nincs tisztában a kommimizmus és a fasizmus közötti különbséggel. Má -tVidjuk, hogy a jelenben Németországban fasiszta, a Szovjetunióban pedig proletárdiktatúra van. A kettő között a különbség az, hogy amíg Németországban nagytőkések érdekeit képviseli a fasizmus, addig a kommunista párt a Szov-jetimióban a dolgozó nép érdekeit. Az ön által olyan gyönyörűen lefestett feisizmus csak az ország nagyjainak nyújtja az ön által körülirt előnyöket és a nem dolgozó népnek.
. Azt irja, hogy Stalin retteg attól a gondolattól, hogy más valaki foglalja él az ö helyét és azért van a! nagy tisztogatás. Jobban tenné-Jcedyes uram, ha .több gondot fpiv, "Bílana'a'szótőét rendszer tanuímá ns^ozására és. akkor sokkal' éssze-rüSbeh 'Irlrntna^, íáz,^;;^ iállapq-tbícról és á prbíétárállam alitotmá-íiyáról. Fáj az uri bérenceknek. hogy ott nem . p, születé3,3\hanein. az ész,' á' Tcépesség szájúit'/Hiáhí származik valaki a kékvérböl, de ha nincs tehetségé arra a munkára a nép nem választja meg. Ha pe-
dig a rábízott munkát nem \*égzi elég lelkiismeretesen, akkor nincs Ijélye a vezetésben. Tehát; aki nem ismeri és nem aJcarja megismerni a dolgokat, az csak nevetség tárgyává válik a mfünkásság előtt is az ügyetlen állításaival.
Kárba vesz minden sírás kedves uram. A munkásságnál nem talál visszhangra, mert még az ön lapjának az olvasói' is látják, hogy túlságosan szemtelen hangon jr. Azt is látják, hö^y csak az ellen-forradalinárokéTtí-sir. mert amikor Sallaít és Fürstöt kivégezték, a-mikor Rákosit börtönbe zárták. Kiss Zsigmondot és társait szintén börtönbe tették, csak azért, hogy a munkás nép javát akarták, a-zokért nem volt egy szava sem.
A cikket azzal fejezi be. hogy nem is történhetik más ott, ahol az Istent száműzték. Erre csak azt kérdezhetem, hogy a baszk katolikusok is számüzték-e az istent? Az ellen nincs szava, hogy az olasz és német fasiszta gyilkosok halomra ölik a védtelen a-sszonyokat és gyermekeket. Igaz, hogy a. dolognak más színezetet adjon a szemtelenséggel odamerészelt, hogy a baszkokat vörösöknek nevezte, csupán csak azért, mert nem akarták feladni függetlenségüket és harcba mertek szállni Hitler és Mussolini csapatai ellen.
Azt is elhallgatja — és ami biztos nem tudatlanságból ~, hogy Hitler a katolikus papokat kivégezteti és börtönbe záratja, mert nem akarják alá vetni magukat a náci diktatúrának.
Végül csak annyit, hogy ezen ne csodálkozzanak az urak, ha a nép kineveti őket és ott hagyja hazug újságjaikkal és prédikációjukkal együtt.
KUN SÁNDOR
.... - . t
A dzsiimpolás s^edi
— WINNIPEG, IffAK.v.T-
Augusztus harmadikán éjjel nég>' magyar munkástdrsunk útnak indult, tíosy munkát Vélhessenek a délm'anitóbai erdőkben. Mivel pénzük nem volt a vonatra, így teherx'onaton sz&mitották az utat megtermi. Cjjjel,' a "tehcrVont-ra várva, behúzódtak az állomás közelében levő'teherkocsiba, de a sok szúnyog nilatt. nem .birtok maradni. Rűbocki Ferenc é^ Nagy Igiiác fölmentek á kocsi tetejére, azt .gondolván, hogy a szél miatt ott a szúnyogok nem h&boi^tják annyira. Kulcisár Antal és Taliln János továbbra is a liocsiban' maradtak.
Hosszabb várakozás után a vonat tetején ülök elaludtak; Közben a vonat tolatott, amit ök nem vettek észre. A vonat olyan erővel ü-tödött össze, hogy a tetőii levő két munkás lebukott. liübocid jobb karját a vonat kertíiel főből lévUgf-ták, amiff Nagy Ignúo fejjel bukott az UtitUzfire/ ahonnan kopo. nyuf öréssel szabadalt Id. Kulcsár és Tahón munkdstársak látva munkástársaik életveazélyea helyzetét, a legközelebbi telefon állomáshoz szaladva, orvosi Bcglt>> ségért telefonáltak.
A sebesültek nem győzték várni a segítséget, amely sokat késett. Nugy, a l(oponyat((résa dacára, mt^raguilta .nuliot^üt, old kezébe vitte li levágott íut'rj^ a elindultak u íöut felé. síire a mentők mog^rkeztelc, áddlgm míir máHfélmérfUId litat tétt'me^'a két' sebesült órliUlltínök küzöít, o noü vérveszteség után .majdnem tmUr loH állapiotba kerUltek be u St/B4x. nlfacc-jiórházba. Most az állapotuk egy kissé jobbra! ifdrduít.
A máafk két munkást a rendőrség letartóztatta   és miodaddig
"Mi tudjuk, hogy miért jöttünk"
"Ha a spanyol fasizmust leverjük, ez caápáot jelént qz. egész világ fasizmusára"
Az alábbi levelet egy guelpKi munkástársunk küldte be köz-j^^ésre, „akinek   barátja Jakab í i Lászlój Ttüldte SpifinyoIorBzágból, mint 'minden onnan jövő levélből, ebből ís láthatjuk, hogy hazugság a kuvasz azon állítása, < • ihegy fí-ábészéíésre rnentek harcolni a munkástársaínk.
^ Kedves Munkástársak! Ijcvelü-ket  megkaptam  a tűzvonalban.
Areíös és cséplés @ EíisJaMöfiáSii
aSALFöLD. — Síkság, még a ^táron tul is, ringó kalászok ^ói. Folyik az aratás; egykedvű ^■-ók é.s marokszedök előirássze-. líndje: igy néz ki az aratás a =;ken. Másik fiünhíradő
btalmas kombájn, ahol az ara-és marokszedők munkáját a ?íp végzi el. A kombájn mellett 'í'íalmas teherautó fut, .abba '-i gépből vastag sugáirban ''üselörö mag.
arcok, hangos jókedv, té-amelyek gondosan és megvédetten vizsgálgatják az acé-! £ZCTeket.
^ fíni: .Aratás Clarajnában.
^fünk a két filmkép után a kis--t:i magj-ar nyarat megnézni, ^lássuk a különbséget filin és ^^íg, mag}-ar aratósors és ma--•^ gícc3 között, különbséget az -íság és a nehéz robot aratása szabad ukrajnai síkság ké-:f-^epi között.
^ESfx A NAPFÉNYBEN
manapság jutna eszébe vaía-^ az Isteni Színjátékot meg-r-^J-I&ízLnü. hogy a iwkol le-^ aratásról és a cséplésröl Nyár van, a nap perzseli   a vidéket, é3 esbert egyaránt, títe-; ^ ^mozdulatokkal hajlik a test.
f^«íük a kar és vágódik a ka-a^^alászGliba, hogy azok rend-^^-»ník és a sar'ózó marok-görnyedt hátakkal fogják L |,''^-'é-i€k szánt kzdászok ez-
^^l''''^^ megáll, -.jmi megtörli izzadó hoiálo-^■^-aptól fekete arta egy pAla-
^oiiszedők felé fordul.
aztán újra : ^
lépés, suhintás, lépés, suhintás— és dőlnek a kalászok,
hogy egy év termése egy év kenyerét hozza annak,, aki azt meg birja keresni. Vahnak. akik az inget is levették,, ezeknek barnára sült hátuk az izzadságtól csillog, a melegtől elviselhetetlen levegő-ben.
Nyár van, július. Fenn, a Tátrában, hegyi fürdőhelyeken, a Balaton partján és a tengerek mellett most vidám élet folyik. Napfény, levegő és víz — ordítják a prospektusok, és a termő földből verejtékező emberek munkájából haUnoződott értékek most ott olvadnak el a svájci hegyek magaslati napfényében. Trencsénteplic ó-zondus leTOgöjében, vagy a^ Balaton vizében és tengerpartok elegáns nyaralóiban. Künn a földéken ugyanakkor emberek aratnak.
Nekik mi jutott ki napfényből, levegőből, vizljöl vájjon mit kapnak?
, .Nekik is jut napfény, de
az egészséges-napkura toayett Bok tizfokos metegbeoi gömjed-nek a kaszá^iU, nekik ís jut levegő, az egész aratás Ideje alatt künn vannak, de ez a leve^ nem a testet hüsiti, ellenkezőleg:
Oly füHedt. hogy a'mélegtöl elcsigázott emberek epekedve várják az estét, amikor a forróság megenyhül, hogy ugy-ahogy felfrissül-jéneik. Viz is jut nekik, de nem a tengerek zöld hullámai, hanem a testükön folyó izzadságcseppek. áprő patakjai fis görnyednek és suhintanak, lépnek és suhintanak. É3 dől a g:abóna, emelkedik az asz-
tag, fáradnak a férfiak és az asz-szonyok. Itt nincs, filmszerű' rend és nincsenek egykedvű emberek, csak roljot van és elcsigázott tekintetek. Es
nincsen vigságot hozó kránbájn sem, cáak kasza, ainlt" keserűid markol meg a kérges tenyér és sarló,
amivel sokszor kimerülten tfuzzák össze a kalászokat az anyák, akik sokszor gondolnak otthonmaradt gyermekeikre, és a lányok, akiknek itt pusztul el ifjúságuk virágzó életereje.
TIZENEGYEDIK SéSZ,
réisávo szÁuóssA
■   ■ *
A bandagazda lejött még tavasz-szal, hogy megegyezzen a birtokossal. Jimiusban meg lehozta, az aratókat és megindult a munlía. Cséplés után hazaszállították őket a keresettel együtt.
A rész akkor annyit tett kUiogy bár szűkösen, de azért egész esztendőre biztosította a kenyeret.
íélkíló
részét és személyenként szalonnát két hétre
MÁSODIK ÁLL,OMA,S: A PORFELHŐ
Egyenletesen puffog. a traktor petróleummotorja, amint a cséplőgép szíjját forgatja. Fenn a gép dobján az etető, aki minden pillanatban kévét töm a gép éhes szájába és
minden pillanatban farthat..attól, hog(y egy fáradt mozdulatán nál. a gép a kezét, vagy ami gyakoribb— a látót kaphatja el, .
Mellette az asszony, aki a kévéket oldozza ki, ánáelyeket' vasvillával adogat égy másik férfi a gépet körülvevő aaztagokról. Itt nincs m^állás, nincs pihenés, meit a gép állandóan mégy és ném lehet üresén hagyni. "A szem azután lefolyik, inig a kicsépelt kalászok—
tolással megteremti a tüdőbaj e-löfeltételeít.
Csupán a gépész' hord szemüveget és kék gépészrtíhát, amivel meg tudja akadályozHí a te.st és a szem elporosödását. De a tüdő megtámadása ellen ö sem tud semmit tenni..,
..Vidéken, ha valami nekik tetsző kénye."? személyről beszélnek az emberek, rendszerint azt mondják:
*C.vak jönnft egyszer c«éplé«be, majd megtudná, hogy mJ 1» az a munka!;..
Aki még nem csépelt .soha, az nem is tudhatja elképzelni, hogy mit jelent a tíséplögép pora.
isSSZ-E NAH'N'K IS
Elképzelhetik azt a hatást, amikor a kanadai Ismerőseim levelét ol-v^tam; ezt'a; Jóleső érzést lélmt nem lehet.
Mikor ezt á pár sort írom, i>Ihe-nöbeiuvagyunk.:Móst egy kis eröí gyűjtünk, hogy annál nagyobb c-rővel tudjunk támadni a rothadó faslzmuöra, hogy mennél hamarább kiirthassuk a civilizált'világból.
Aki nincs Itt, el sem tudja képzelni, hogy milyen borzasztó éz ai háború. Mi tudtuk, hogy miért jöttünk. Mi az eszme védelmére, a spanyol nép segítségére íöttUnk önkéntesen. Ml tudjuk, hogy ha a spanyol fasíinrtist ieverjlík,' csapást jelent az egiész világ fasizmusára.
Szóval sokat eltudnék mondani az itteni élményeimről, Írásba nekem nagyon nehéz ezt megtenni, majd annak idején szőbeilleg elmondom a történteket. '
"A frontokon haladunk élőre, á-mít az ottani újságokból már olvastak is. Verjük viséisa.' ÍFrajnco degénerált b^dltált, Rieroéíem, hogy, hamarosan végzünk 'é.{ akkor vlsszálátjuk egymást. Fpjyt:atjuk a rárcot ott áhof elhagytuk. Proíeíár UdvÖzíettel
fog\'atartotta,. onilg nem látták, hogy a két sebesült áUapota Jobbra fordult.
Az ügyét augusztus lO-én tárgyalta a biröság a két munkáatár-sünkat Tahön és Kulcsárt szabadlábra helyeztélc
>ii ÖKOZz.\ AZ ILVEN SZERENCSÉTURNSÉGEKET ?
A kérdésre a felelet nagyon cg>'-szcrü. A városokban élő caaládnél-kUliekctlevőgták a segélyről, dacára, hogy munkanélkUUek, de még munkára sincs kilátás. Ennek következtében kényszerülnek a vonatok tetején utazva kóborolni az ország minden részébe. A winnipegi városi atyák ügynököket állítottak szolgálatba a különböző farmvidékeken, hogy ezen kercsz-tUl módot teremtsenek a jnunka-nélkUllektöl való megszabadulásra. A terv bevált a számukra. Mindennap jött a rendelés a munkaközvetítő Irodán, hogy Ide 40, oda 50 ember kell munkára. Amikor a munkások kimentek erre a vidékre, azt látták, hogy még a íurmcr-nak Blncfl mit csinálni. A nagy szárazság müident tönkre telt, nincs munkásra szUkséé.
PR^BAUdOZT/VIC
Az igy kiküldött munkások '75 százaléka visszajött a városba. Ezt látva a városi atyák, taktikát változtattak. Rágalomhadjáratot Indítottak a segélyen élő munkanélküliek ellen. Világgá kürtölték, hogy mindenfelé keresik a mun-kast, clo ezek nem akarnak dolgozni, mert a város elegendő és jó élelmet ad nekik, (Erre a jó ellá. tásra amit Bácskai ur is megdicsért, annak Idején megfeleltem, 1-gértem Bácskainak, hogy kó.stoija még, adok egy tiketet, de nem Jo^ lentkczott.) ,
MIÉRT, VAN , Mt]NKAN£LKt)LI8£G ?
Kanada egy gazdag ország, elég naÉry a területe, ,|bogy ennyi Muht káflt amennyi itt Van, VényeiméHeri elhelyezzen munkában. Ahhoz i.^ elég gazdag,^ hogy minden munkásnak Is tisztességes bórt fizethessen. Bizonyítják ezt azok a kimutatások, amelyek ném titokban Jelennek meg a különböző újságok háfláfcjaln, hogy ennek vagy annak a "társaságnak pénzcBöportnak meáhyl volt a tiszta jövedelme az chnult esztendőben. Mennyi millió
dóMr profitot vágtak zsebre a munkások keresetéből. De Ők ezzel ticm törődnek, a Bzcgénycmbc-rekét'kényszerítik, hogy a vonatíik tetején étlen szomjan „utazzanak", minden bajnak, szerencsétlenség-tek kitéve, nem la beszélve a rend-örbrutalltásról, amiben rész<;.sUl-nék a különböző állomásokon.
KIK ÉLVEZIK A CiVILÍíÍAt'ióT?
KÍÍ3IIÍAJN É.S JÓKEDV?
Most, ha visszagondolok a film-
most már szalma — a gépből irá-; jelenetekre: „Aratás Ukrajnában" riyuló désjzkacsatómában futósza- j — kezdem megérteni, hogy miért
Ma már itt is tént. Ma már
sok változás tör-a szlovák arató-
munkások helyett sokan alkalmazzák a magyar falvak felszaporodott munkanélkülijeit ís, de ami a változást li^jobban jeUemzi:
lagon kerülnek az egyre maga-jodó kazalra, ahol ugyancsak emberek dolgoznak a vasvillával, hógy a kazal szabályszerűen nőjjön meg.
^k bi^yOtt a majorok jmnnká-. sal kéüyíelentíí aratnL Blesszé a sIkÉágon, áml még a nagybirtokosok kezén van, oiziGbai^i^ helyett a pdovénsdiól piiCTt^
Így szorítják le a kiadásokat; a-mítméga besziegödötiarátóbándá^ nak adnak: a termés tlzen^edik
Irtózatos a nielegí. De amíg a nyaralók csak'napféri3if,'léVeéót és vizet kapnak, addig az aratóknak a csépléshil a ezíenvédések máso-^ dik állómása következik: a csép-lésnél 'keletkezett por.
Mert'a cséplőgépből kiáradó Bzal-nóa pora eAitós és élés, rászáll a testre, bekerül a tíídőÉe. 'A^iestet. ami a taeíegbén izzad, éllepJI befu-
is tudnak ott vígak lenni az aratók. A.kombájn meg.szünteti a napi 20 óra Icéserves munkát,amellett,hogy a munkásoknak jóval többet ad, .Bjűnt tizenegyedik részt és félkiló Eáalonnát- Mert porban, ízzatUíág-baii és görnyedéfíben, a sovány keresetre való gondolás közben dehogy ís lehetne vígságra gondol-
ródik a bőr alá és egyre élt'íselhe-tetlenebbé válik-
Ax lizá^ggaltelt fcöft erősen éaS^' éa a' ezemels ' látók^cssé-g^' imégtáxnadja. A £aj tele letiz
níí
A cséplőgép rnellöl már viszik a zsákokat, hogy tartalmukat bcönt-sék a czílókfoa, A kenyér és a spekuláció elindul útjára.
:BBzak felöl hüs szellő csap a cséplőgép kőríjl szwrgoskodók arcába. Mintha az ukrajnai földek szagát bózoú. mágávai. ameiy egyszer mínúen' bizonnyal a Kizalíöl-det í3 meg fogja termékenyíteni.
iHABEB ZOLTÁN
REVAN25S
A faázigazdáék meglehetős későn arra kérik az ^ík vendégbölgyet, hogy énekeljen valamit, A hölgy szabadkozik,
— Kérem, már késő van. liem szeretném zavarni a szomszédplíat.
— Sőt éppen ezt akarjult, — feleli a házigazda. — azok a diáznók tegnap leütötték a kutyám derekát.
Sokat halljuk, hogy ilyen meg olyan civilizált világban és országbán élünk. Nem tudom, hogy milyen civilizációnak nevezhetjük ezt a helyzetet, amiben a munkanélküliek vannak   kényszerítve. Akik felépítették a civilizációt, azoknak ném engedik azt élvezni. Akik felépítették a különbnél különb közlekedési eszközöket, azok ma életük veszélyezteté.'Jével a vonatok tetején kényt^ílenek utazni, de akik m'Ég c^X «zeget sem ütöttek be sehová, azok' a legkényelmé;<ebb köz-lékédéfli tóíközöknek a birtokában utaznak mindenfelé. Mindennek    a meg!3züntettoe
éflak egyféleképpen lehet-^iéges. A munkásság ö.-sszefogásával, megszüntetni a kizsákmányolók rend-
RZ^tét.
J. Gerak
ÜIUNKAS olvasói sok e-^ setben küldnek be u>í ságkivágásokat vagy egésa lapokat, feUiivják a szerkesztőség figj'elmét egy-egy liberális irási'a, azzal a meg-jepy:'.éssel, hogy érdemeg volna a lapban közölni.
A naponkban szintén hozott a post;i egy csomó újság kivágá.st, de ebben az esetben nem liberáli.«4, sőt nem i.s konzervatív, hanem a magyar fasisztj'i újságírás leg-.szennyesobb fajtájának voltak a termékei összegyűjtve, elküldte egyik olvasónk, hogy nézzük még, mire képes a hazai jobboldali férc-.sajtó, amely a magyar kormány támogatását élvezve, mételyezi a jobbsorsra érdemes magyarságot. De nemcsak a magyar kormány pengői i.stápolják ezen középkort képviselő újságokat, hanem ott találjuk a német márkából készült mankót is a h.ónalatt, hogy igy két mankóval jobban eltudjon érni minden részébe az országnak dicstelen hivatása betöltésére,
A kivágásokat átnézve azt gondoltuk; hogy el kellene küldeni Winnipegre, ott teljes egészében feltudnák használni, ott ilyen hírekre van szükség, mint amit a „Független.ség", „Debreceni Függetlenség", stb. imák. D« ugy gondoltuk, hogy kár •i postabélyogért, hisz ök ezt niegkapják hivatalból, s igy megtartottuk.
Számunkra csak egy értéke van a fasizmus ezen saj* tótermékének ,ahányszoi* látjuk vagy olvassuk, min* dig jol)ban és jobban Ö8ztö« kélve érezzük magunkat az sllene való Jiarcra. Minden ilyen munkástgyalázó, demokráciát tipró és ellene u-szító cikk után érezzük azt a nagy kötelességet, ami ,ráfik vár az osztályhaíc" során, a munkásosztály felvi-Iágo.<?ítása és fölszabadítása terén.
Teli át mégsem veszett kár ba a fasizsta újságból ollózott fikkhalmaz. Jó lesz ha ezután is kapunk egy-egy a-dagot belőle. :
KAÍJELDÜ 25 CENT-í. GYORSKABEL 35 CENT!
!í1
r
HOZASSUK KI CSALADUI^KAT/ : CTOTIfCKEINKET,
A
BEVÁNOmiÁSf mCESítLYr, PERMITET KIESZKd:2^IJ0fC
'^'á II
A iVÍAGYAIl reakció polí-tikai felfedezői, sokszor kifürkészték, hogy Oroszországban már Lenin életében letérték a kommunista programról, meghohosították az államkapitalizmust. Most pe dig jaj azoknak, akik a kommunizmusért harcolnak azokat irgalmatlanul kivégezteti Sztálin. Az állításaikat igaz nem tudják bizonyítani, de náluk az nem íonto.s.
Amig a fentieket egymás szájába rágják   a magyar újságírás örömlányai, addig mind a két fülüket bedu^a laílgatnak mint a disznó a júzában, amikor a nerazet-íözi .sajtó a régen eltemetett dokumentumokat hozta napvilágra. Az  egyik európai ♦nagyar lap a következőkép r az ügyről: „E dp^umen-\um mcgiclésé nagyobb Eú-tartást és munkát igényelt, •nint a régi Róma émlékéi-lek icíásása. Az olasz lasíoz-';a párt eredeti programjá--ól van szó, melyben ítobbek között a következő követe-'éick vannak: ,Mi fksisz^k követeljük a tőke megadóz-catasát s minden gazdaság -cszletes kisajátítását... K6 /eleijük az egyház mii?dej> vagycnánák ,elkobzá8át.^.". Köztársasági államfonháért harcolunk.. -   Követeljük a hadínyeresegek 85 sáüázalé-kának elkobzását... Ezt a programot Mussolini teljesen „kivonta a forgalomból" ; ma az olasz népfront legfőbb agitációs argumentuma. Nem csoda tehát, ha a fasi-szta kiáltvány még meg-'évő példányainak önkéntes beszolgáltatásáért a.fasiszta hatóságok pénzjutalmat adnak, terjesztése tilos s a- : kit sokszorosításon csípnek, az menthetetlenül a Lipan -zígctekre kerül. Ezt nevezik dinamizmusnak"! Utánnyomás megengedve.