IliMII"*"'.' "
'4: OLDAL —
KAKÁD AI lilAGTAE
m m D3 íí k %
1937 augusztus 21,
í<: A   ^áSs cz> AI
Ml
Megjelenik minden kedden, csütörtökön éa soámhatoa-Elöflzetésl fir; Kanadában 1 évre «3.00,     évre 51^. JA évre 75 cent, 1 bdaapra 25^ Egyesült Államokba $3iiO. máa külTőIdl államokba 54.
Minden levelet, ceekket és Money Ordfert küldjük: {XAX7ADAI IlAGYAR MUNKÁS. Box 154 Gen. P, O.. Toronto. Ont, Casada. -^Teleíoa-szám: ELgin €097 — Levélben küldött pénzekért íelelflsséget nem vállalunk. _
PASISZTA-Keresztény álhazafiak fellázadtak saját né-C píik ellen és megtámadták saját fővárosukat Spanyolországban. A hazaárulók egyengették az útját az olasz és német — protestáns és katolikus — rablóhatalmaknak S Bpanyól föld meghódítására. Amikor e sorokat írjuk, olasz és német csapatok gyilkolják a baszkokat a saját hazájukban, mert a baszkok földjére éhes a külföldi fa-0izmus.
Tette ezt a nemzetközi fasizmus azután, hogy betörve Ethiópiába, az olasz fasizmus elfoglalta egy békés nép hazáját. A spanyol nép elleni fasiszta-imperialista háborúnak még nincs vége s már keleti rokonaik egy másik népet támadtak meg. Madriddal nem birt végezni a modem rablóvilág. Shanghaival sem fog könnyen végezni, a ÉGEN becsületes harcok folytak.   A barbárok méltó
ellenfelekkel akartak megküzdeni, egyébként nem lelhettek volna akkor gyönyört a győzelemben. Az orvtámadást mindig elitélték. A "modern" betörők azonban nem üzennek hadat és inkább a védtelen polgárságot akarják legyilkolni.
Bizony, megváltozott a világ képe. Mióía fasiszták vannak, már betyárerkölcs sincs. Alkotmányos kormány ellen kezdeményeznek lázadást s ha nem győznek, behívják a külföldi csapatokat saját népük lemészárlására. Mindenre képesek. Egyszerűen elrabolják Ethiőpiát, megtámadják Spanyolországot és Kínát. líariiarosan azt hallhatjuk, hogy a fasiszták 1>ómbát szórnak a cseh, vagy a francia lakosságra, persze minden hadüzenet nélkül. r^PlTENI liem tudnak. Azt csak a szocializmus tud. Rom-^ bolnak hát. Minden pénzt a rombolásra irányítanak elő. Milliókat vesznek el erőszakkal a néptől, hogy amíg éheztetik, más népeknek is kárt csináljanak. Japán ágyúzza a kínaiak nagyszerű városát és kikötőit azon a költségen, amit a saját népén bevasal.
, De a pénzáldozat, pocsékolás még hagyján. Rettenetesebb ennél a sok fizikai kin és szenvedés, amit a népre inémek. Halomra gyilkolják a nőket és az ártatlan gyermekeket, vagy hajtják őket roppant szenvedések közepette járhatatlan utakon, kenyér és hajlék hiányában.
Shanghaiban egyetlen nap 600 halott felrakva, mint az ölfá. Holttestek úszkálnak a vízben, nők és gyérrne--kelt imádkoznak rémülten. Kell-e több bizionyiték a fa-sisztá«imperialisták ellen?
A   Canadían   Leauge Against War and Fascinm (Kanadai .Háború    és    faaízmusellenes Liga) ezután a következő néven lesz ismerve: Canadian League tor Pea-ce and Democracy. (Kanadai Szövetség a Békéért és Demokráciáért), A tagság szavazata és a központi bizottság határozata értelmében közölte a Liga uj nevét a sajtóval Mr. A . A. M.iLeod elnök. „Számos oka van a névcae-réne£i,** mondta   Mr. McLeod. «Az egyik ok az, hogy a szövetség nevét összhangt>a akarjuk boznl programjával. A bábom és béke kérdését sohaHem negatív oldaláról közelftettül< meg. Kanada népe ellenzi a bá-borut, de nem tudta eddig felfogni Baját — háborút mega-itadályozni képes — erejének nagyoágát. Ml nem csak nzájjal vagyunk a béke barátai, banein konkrét   programot  is adunk annak eléré&ére."
„Kifogadtuk a Nemzetközi Békekampány — amelynek élén Lord CecU és Plem. C^t, francia légügyminiszter áU — négy pontját, amely a következő:
1. ) Kifogadjuk a békeszerződé-eek Bértbetetlenségét.
2. ) Legyen    csökkentve egy nemzetközi egyezmény alap-
fl..nC!JKr-Qí^^ ■jóáiniQzter népnpU;
*^ .tett radikális iÍBféreteik révén Í>0tiiItclt hatal^mrái Három évírei ezélőtt líepburn a válaéztásl^kampányában ezt dörögte; "Pártommal együtt balríi lendülök." Egy évvel később puplessis azt ígérte, hogy elszánt harcot fog folytatni az ipar- és pénztöke ellen. Mennydörögték, ho^y: "Kiváltságpsök és elnyomók reszkessenek kapuink előtt!"
Pei*8ze a népet is arra szólították, hogy kezdjen elszánt harcot a tőke ellen.
A nép meg is kezdte a harcot a tőke ellen, de csakha^ mar rájött, hogy a szavazatokért mennydörgő polití-kusok lemaradtak, később pedig teljesen a saját jelszavaik ellen fordultak. Duplessis és Hepburn a leg-ázemérmetlenebbül támadja azokat, akiket néhány évvel ezelőtt bajtársaivá szólított. Küzdő szövők, nélkülöző farmerok ellen fordultak a becstelen politikai vezérek.
OST kezdik látni Ontarióban és Quebecben, kik ezek á kapitalista politikusok. A tisztánlátó nép meg is mozdult. Ontario és Québec népe elszánt harcban áll az elnyomók és kiváltságosok ellen. Elvégre erre szólította ő-jci&t mindkét miniszterelnök és a nép nem felejt.
Persze most a két véákcióssá vált mínís'zterelnök azt ^^iáltja, hógy a harcos nép'áthágja a töi-vényeket, holott é-pbn a nép harcol az igazi törvénytíprók, adócsalók, mun-khbéirablók ellen.
' Elég baj is most már a gyárosoknak és bankárok-iiák, hogy a nép is tanul, hogy a nép is fel tudja érni észszel a saját érdekeit.
tosulhat. Minden pont fontosságát könnyen értheti mindenki, aki a-kar érteni. Akik azt hiszik, hogy vannak igazságtalan békeszerződések a Liga azt feleli, hogy meg kell azokat változtatni és helyükbe békeszerződést kell adni.
Mr. McLeod nyilatkozatában l-dézte King kanadai miniszterelnök következő nyilatkozatát:
„Azt hiszem nem elég csak beszélnünk arról, hogy támogatnunk kell a NépUgát, annak I<ffgyvfrz45 elvét, hanem konkrét Irányelvet kellene adijimk a Ligának- Az Egs'esültállamok bm megtJUtt vizsgálat kínm-tatja, hogy soluin vannak, akik eUiészüItck nagy hasznokat zsebrevágni a következő háború elűkészltésébűL Ezek az ele» mek az rgymá-ssal szemben álló feleknek egyformán adják el a hakUt. Ez azt JtlenU, hogíy ebben az országban Is felül kell vizsgálni a hudiszáUltók üzelmeit."
Mr. MacLeod megjegyezte erre, hogy a Canadian League for Pea-ce and Democracy oda fog hatni, hogy viszont a miniszterelnök kl-jf-lenté-^e se maradjon üres szóbeszéd, hanem a következő parlamenti ülés terjesszen elö egy tör-
ni azok ellen, akikről bebizonyosodott, hogy a béke íaiy^e-től. A béke eaenségeit^ meg kellene vonni a fegy\'ere8 és emberanyagbell segítséget és meg kí.Uene tőlük tagadni a kök»önöket>
Ezzel Kanada miniszterelnöke teljesen a Canadian League for Peace and Democracy programja 3. pontjának követelését hangoztatja,
i','. MacLeod azt raondta, hogy R. B. Bcnhett, Kanada volt miniszterelnöke szintén egyezni látszik 3. pontunkkal, amikor a képviselőház júniusi ülésén egj'szer kijelentette, hogy:
„A kanadai kormán^imk nem volna szabad Olaszország elleni . szankcióját megszüntetni."
Bennett volt konzervatív miniszterelnök szerint a megokolás a következő:
,,Mntassa meg Kanada példájával, bogy azok, akik megszegik adott szavukat, ígéretüket és letiporják saját alkotmán)-u-kat, annyira mentek, hogy az egész vUág  civillzált népének bélseügyét sértik." KanaJda legtehetségesebb francia-kanadai áilamférfia Emest La-Polnte, beszélvén egy semlegességi javaslat ellen, Ottawa képviselöhá-
vényjavaslatot á privát hadlszálll-Ján a fegyverkezés   és ve- tők profitjának elkobzására, vagy házban ezt mondta:
gyék kl az államok a fegyver, ég munlclógyártá.«iból a privát profitot, a.) ErfíettoUk meg a Népllgát, bogy megállíthassa a hábo-nit egy kollektív biztonsági én védszövetség megszervezésével.
4.) legyen a Népliga keretein belül egy bizottság, ame3y megoldji a7.okat a bonyolult kérdéseket, amelyek hábo-rulioz vezetnek. Olyan program ez, amely körül minden becsületes kanadai csopor-
a haszonlesés megakadályozására.
Mr. MacLeod szerint Kanada feladata érthetően ki volt fejezve King miniszterelnök következő kijelentésében:
„Az a meggyőződésem, hogy n:igyon sok jót tehetnénk, lm ebben az országban és más országokban vUágosan kimondanánk, mit akarunk tenni, vagy mit nem akarunk ttnnl a béke megvédése érdekében, a kollektív biztonság javára. Határozottabban kl kellene mondani, mit fog ez, vagy amaz a nemzet ten
Legjobban ugy menekülhetünk meg attól, hogy háborúba rántsanak bennünket, ha megfelelő lépéseket teszünlt, hogy ne legyen bábom. Mindent elkövetek, bogy Kanada ne kerüljön háborúba. De a béke két cldalkil bir. A békének általánosnak kell lenni, mert a háború Is általános lesz." Méltóságos Lapointe azért beszélt a rezolució ellen, mert tisztán látja mi lenne,   ha Kanada csak szájjal vallaná a semlegességet.     Mr. MacLeod kijelentette.
3 s ewh © s 2^ 6 I  íi3 e 9 { e f y s é s
A SSD. Ssent István Kapra
•■^TANNAK különös alkalmak, amikor a szellemi elnyomatás döbbene-y tea következménye sokkal szivbemarkolóbban és sokkal vádolóbb etÖVel torpan elénk, mint rendesen. Akkor történik ez rendszerint, 'lüikor a tlidaUanságra kárhoztatott nép tájékozatlanságát vagy a né-■pen étdsködö hatalmasok szolgálatában dll6 közoktatás, sajtó és más -c-^tözök által félrevezetet nép, tudatlanságtól Is veszedelmesebb. téV-tüdasát ujabb lelketlen manőverezésekre akarják felhasználni a nép. a; minden nemzet legjavát képező nép ellen.
Ilyen T&döbbentö alkalom Szent István Napja is. István királyt a nép. előtt ugy tüntették és még mindig ugy szeretnék feltüntetni, -nilntba az JSGBSZ magyar nemzet jóságos atyja, jótevő védő szentje lett i^olna. Szent István Napján még mindig a hamis magyarosságot, 41 hamla igazsáarot, a hamis törvénytiszteletet, egyszóval a hamis tör. "t^elmi tradíciókat pumpálják kábitö méreg gyanánt a magyar nép leücébe; hogy az aranygyapját nyugodtxm hagyja magáról lenyimi és Qzt&n Q. denncS2tp avataggá tett Magyar Kánaánban dideregve is bé-. késen növessze gyapját egy ujabb, szakadatlan nyírásra. Arra keU tna A "szent-tstváni gondolat," hogy a húsba metsző olló is szabadon tjarűzdálkodbasson!
Ass úri "balsors"-üldözte magyar nép. saját uraitól számtatifiOizoi leveretve, "néma, forrad3lom"-ba keres menedéket: egykézik, szelttá-i -Elit... a* sok"' fezázearés-blvúndoHás után. E néma forradalnuit hangos '.Vjíddá'és követeléssé ^aiGéphől kinőtt, de cl nem szakadt:;;inatal értelmiség tóá'tia országffd és vHággd: leleplezik a való Magyarországot. íSncIyet eddig nemcsak hogy a külföld nem ismert, hanem az ország nípe sem (elég, tulon-tulsok volt mindenkinek a maga baja!); bátor ÜötclesjségváUalással mutatják kl. hogy Szent István óta MINDMÁIG nem egy. hanem ICfiT magyar nemzet volt és VAN: az egyik a hazaárulómagyarok és Idegen pribékjeik szent-istvánl. nemzete, másik az ezeré ven öt vérző, robotoló és ÉHEZŐ népi magyar nemzet. 'A • liSAGYAR Francok, Hitlerek és Mus£olüilk Ünnepe Szent István £% Napja! HATMILLIÓ magyarországi. PARrailUó kiűzött éa eladott íJépi magyar Idáit bús átkot, tudatosan vagy tudatlanul, a szent-istvánl ialsorg eiien.
A néma forradalomba kényszerítő nemzeto^-llkossag SIsera-hada jtovább'líií a porhIntésL Á nemzet hü fiaira vár az a feladat, hogy a párna formdalynat "62ent-íatvánl gondolatot" elseprő mennydörgő for-gáclstloffiaBft váltostosgák! laag nem késő!
és &5BseQ sserínf hW.imii^eQ veseí
KVöTA
Winnipeg, MfXn. V^rt .CollM^ne, Cat,
MUstathn. Sask.......... .................. 140%
C.alt, Ont............................................. 140%
Eaot Hamilton, Ont....................... 134%
I.cndon. Ont. ...................................... 124%
Harrow, Ont...................................... 123%
EíiEDMÉNY
tóG^Í,^ 2(38:941
WINNIPEG, BIAN. ...........
JTiJronto, Ont...............
IV&ösóp^ Ont...................
Welland, Ont.............r.
Diíftwood, Ont. ____
• .h , V-   •,   Foyt William, Ont. ..........
Oh^tham, Ont.............
Efist Hamilton, Ont.
184t%>. .—
ifi.42
i4.ao
Chatbom, lOnt. .................................... 123%
lort WiUkun, Ont.......................... 123%
IlUlcrestv Alta. ................................ 1C0%
'T.otlin-ell, N. B................................ 100%
rrumheller, Alta...... .......... 96%
Welland, Ont....................... 88%
Taber. Alta.......................... 88%
Prlftwood, önt................... 85%
Nordegg, Alta..................... 80% —
East Windsor, Ont................ 80% —■
Mldlandvale, Alta................ 78% —
Uacmine, Alta......... ........ 77% —
Drantford, Ont..................... 76% —
Toronto, Ont. .----............... 76% —
piritwood, Sask................... 70% —
Cuelph, Ont......................... 66% —
Montreal. Que....................... 64% —
Regina, Sask......................- 63% —
iludbury. Ont....................... 63% —
Windsor. Ont.....................-. 60% —
raskatoon, Sask. .................... 55%% —
Kiplbig, Sask.____.____ ......... 49% —
Niagara Falls, Ont. ................ 47% —
Mükriver. Alta. .................... 46% —
Calgary, Alta.____.................. 43% —
St. Catharines, Ont ................ 41% —
.Sydney, N. S...................... 40% —
LltUe Bras D'Or Bridgé ......... 40%. ^
Woodrfdge. Man.............•• 35% —
Warburg, Alta..................... 33% —
Nanalmo. B. C. Edmonton. Alta.
TilJsonUurg, Ont..................
East Coulee, Alta................
Wayhe; Alta....................
*Tamllton. Ont....................
Vermilion. Alta..................
Lethbridge, Alta....................
Rosedale, Alta,.................
Lestock. Sask......................
New Waterford, N. S..........
Glace Bay, N. S. ..... .......
SpringhiU. N. S................... 10%
Delhi. Ont.......................... 10%
Vancouver. B. C...........'. -
Kltchener, Ont........................ -
Kingsville, Ont, ____ ........... -
Caledonia. Oat....................... -
30% 30% 30% 30% 30% 28%-24%-22% 20%; 20% 16% 12%
— 13.75
— 67.10
— 31.25
— 43.00
— 67.50
— 67.76
— 40.00
— 10.00
48.48 87.54 40.00 73.00 34 15 20.00 10.75
47.02 27.23 37.30
193.55
14.03 10.00
123.0Ó 41.00 18.75
105.50
21.74 4.50
61.00 7.25
50.75 30.75
5.75 4.00 7.00 4.75 6.00 6.25 20.00 20JÍ5 42.25 52.00 5.50 35.00 , 3.00 2.50 22.00 5.00 1.50 6.S0
, ( 25.00)
(10.00)
( IOjOO)
( 50.00)
( 25.00)
( 35.00)
( 55.00)
( 55.00)
( 40.00)
( 10.00)
( 50.00) (100.00) ( 45.00) ( 85.00) ( 40.00) ( 25.00) ( 25.00) ( 60.00) ( 35.Ó0) ( 50.0Ö) (250.00) ( 20.00) ( 'l5.00) (190.0Ö) ( 65.00) ( 30.00) (175.Ö0) ( 40.«)) ( 10.00) (13a00) ( 15.00) (115.00) ( 75.00) ( 15.00) ( 10.00) ( 20.00) ( 15.00) ( 20.00) ( 20.00) ( 65.00) ( 65.00) (140.00) (185.00) ( 25.00) (160.00) ( 15.00) ( 15.00) (135.00) ( 40.CO) ( lÓ.OO) ( 65.00) ( 45.00) ( 10.00) (10.00) ( 10.CÖ)
ÖSSZEG SZERINTI KIMUTATÁS:
Ni8tRra^¥"all3. dint.*    . f.. ^l.bo
Hanfllton," Orjt. :... .".y.....~ 52.00
C^lg^ry. Alta. ..:........ 50.75
$268.94 193.55 Í23.Ó0 1ÖS.50 87.54 73.00 67.76 67.50 67.10
hogy az ö szervezete teljesen egyet ért Lapointe Tgazságügjrminiszter úrral, de azt akarja, hogy a miniszter ur ne csak beszéljen, hanem tegyen is valamit beszéde értelmében.
Reméli Mr. MacLeod, hogy ugy King, mint az igazságügyminiszter ur oda fog hatni, hogy a NépUga következő ülésén Kanada félreérthetetlen követelő hangja. hallassák.
„Békeprogramunk 4. pontja," mondta a béke és demokrácia Ugá-já.Tak elnöke, szintén tetszeni fog Kanada lakossága t'alnyomó többségének." Tetszeni fog mindenkinek, aki nem akar haszonra számítani a következő világháború véráldozataiból.
„Egy másik okunk is volt a névcserére," mondta MacLeod, „mégpedig az, hogy állásfoglalásunkat félreérthetetlenül akarjuk kimutatni Kanada lakosságának." Sokan azt mondták, hogy ha ellene vagyunk a fasizmusnak, akkor valószínűleg a kommimizáhuá.' batótái. vagyunk. Ezt a támadást intézték a Nemzetközi Békekampány ellen i3. Lord Cecil (angol gróf, a Liga vllágelnöke) a következőkben felelt meg e vádra:
,3izcnyGs körökben, ahol az ember azt várná, hogy Jobban megértsék a dolgokat, alaptalan benyomásokat keltenelc, hogy békelcampányunk egy bizonyos politflcai párt üg'ye. Jó lesz ezt az ügyet tökéletesen tIsztáznL Azt áüitják, hogy ez a kommunista párt. Azt mondják, hogy a konununlsták ördögle-scn kihasználják a világ béketörekvését a magulc javára. Ugy látom, hogy az Ugy felett egyesek teljesen megbolondultak. Ezek már minden szék ar latt konmiunlstákat látnak. Ha megengedik, hogy Illusztráljak, megmondom, bogy hazámban sokan erőteljesen ellene szólnak a katolikusok éa a protestánsok közötti eUenségeslcedésnek- Fiatal koromban,' aniiábr egy 'csomó személy, lévén proteiitáás, megrémült' áfélet^ hogy . talán
N apta
Igen. Ebben az évben olyan dologhoz fogtunk, ami még nem volt klubjaink történetében — naptárt adunk ki. Még pedig olyan naptárt, amellyel tul akarjuk hal.iidni az amerikai kontinensen megjelent összes eddigi naptárokat. Olyan naptárt, amelyben mindenki megtalálja a maga olvasnivalóját ,a-kár forradalmi, akár vallásos egycr sületnek a tagja, akár pedig egyáltalán nem tartozik semmiféle felekezethez, vagy párthoz.
Naptárunk,
A Kanadai Mag>'arok Nag>-Képes Naptára
48.48 47.02
írumheller. Alta. Midlándvalé,. Altá.
Fort Colborhe, Ont......... 46.42
Hárrow, Ont............... 43.00
Wayne. Alta................. 42.25
Regina, Sask............... 41.00
Taber, Alta................. 40.00
Hilterest, Alta. Brantford, Ont.
Lethbridge. Alta........... 35.00
Oshawa, Ont................. 34.15
London, Ont............. 31.25
St. Catharines, Ont. ..
Nacmine, Alta........
New Waterford, N. S.
Saskatoon, Sask......... 21.74
E:ast, Coulee, Alta....... 20.25
Nordegg, Alta. ................ 20.00
Tillsonburg, Ont. . East Windsor, Ont.
Sudbnry,Ont......
Mistatim. Sask.......
Spiritwood, Sask. ..
Galt, Ont. ;........
llothweíl, N. B.
40.00 37.30
30.75 27.23 22.00
20.00 19.75 18.75 14.30 14.03 13.75 10.00
jGuelph, Ont................. 10.00
Milkrlver, Alta.
7.25 7.00 6.50 6.25
6.oa
5.75 5.50 5.00
Woodridge, Man.............
•Delhi, Ont..............
Edmonton, Alta.   .. .........
Nanalmo, B. C. ..............
Sydney, N. S...........
VcrmUion, Alta...............
Glace Bay. N. S...........
Warburg, Alta. ..... ...... 4.75
Kipling. Sask................. 4.50
Llttle Bras D'Or Bridge,N.S. 4.00
Rosedale, Alta. ............ 3.00
Lestock, Sask........... 2.50
^rlnghill, N. S................. 1.50
f KEVERÉK:
.Ontario .....\.............. 47.75
Québec ........................ 13.50
JBritlsh Columbia ............12.50
Alberta..................... 7.0í»
tJ. S. A. .................. 1.25
Manitoba................;.....25
líova ScQtia .................50
egy reggél arr^'ébréd^'hogy ka^ toUkUfisá lett. Néib Jutöti ^ziik be, hogy' heldli kén a IsÉiűéa felett határdznlokl líyesifiáié' mUIét száUtamcíg hazám'6<i némely^ más pni^^l^hüMj^ftéi,JÜ^ létölt. Azt móMám,: Üogy ezek bolondok. Igiy' ínég á saját ti-gyüknek sem képesek' haszrÓÜ-ni. Azt mondom, hogy a kotn-n-|.inlsták a ' béke érdekébe folytatott harcoknál JoblHíf néjm; tehetnek.' Ebbéii teljesen ine^. eg>-€zcm velük. IBtékéí ájranu^ Ok is békét akahúl^ Ezért 'és más okokért dolgbkhatmik e-gyUtt és az ISgehért^ miért ne tennénk ezt? Vannak politikusok, akik mások minden sikerét irigylik és emiatt gáncsolás-ba fognak. Az ilyen emberek kitalálnak olyan szavakat, amelyekkel megtámadhatnak mindenkit, ami nekik nincs lnyülD«. Egyike az Uyen elemeknek azt mondta a-minai^-hogy minden
tembar hó végén bcr.t^kea i--, mert a naptánmk október ^ ki fog jönni. Ne hagyja ez ^.Ű Percre hirdetését, ^^gy J :-.zerz5s£t. mert ezzel inegn£h£ munkánkat és késlelteu a j^jh kindását azzal, hogj^ az utösáW ten fútnak be a hirdetések.
Tegyünk meg mindent elsfir-tárunk teljes sikere érdekéig' ^^°Sh. J. közpcmu tikt
Aberhart nem ijed meg King úrékíól
200 oldalon 8X11 inch nagj-ságban szinyomásos borítékkal jelenik meg. Nagyon sok szép vers, tanulságos elbeszélés, tudományos cikk, kép, tréfa, hasznos tudnivaló lesz kettőre alicióba benne, amely, hisszük, ki fog elégíteni minden kanadai magyart.
A legjobb magyar és külföldi i-rók müvei, legjobb magyar költök versei lesznek naptárunkban. Képek a világ' minden részéből, tréfás rajzok, elbeszélések, vezető magyar, kanadai és világhírű férfiak és nők fényképei.
^míéh less
naptárunk a kanadai magyarság számára, mert lesznek abban fény-
EDMO-N'TON, Alta. _ King 5;, nirzterelnök nem intézkedili, síikor Nyugat szenvedő n^j^ megmentésérö! van szó, <Je egy. kettőre alicióba lépett, Lna-^ megtudta, hogy Alberta bankám vannak veszélyben. FelszőUtctlj Alberta komiányelnökét, hogy ^ b.-inkárok ellen hozandó három tS:. vényjavasLitánalc jogerőre Upti lésével várjon, míg az ottawai leg. felsőbb bíróság foglalkozik « üggyel. Ottawát pedig már » londoni (Anglia) bankárok szoiií. jik alberai ügjTiökségeík megm-tésére. : „Kényteknek vagyunk," mtcj-i
képek a kanadai magyarság éle-" Aberhart, „a néptől kajtóí téböl la. Már kimentek a felhivá- mandát'üraunk értelmében aekkd sok Kanada minden részén lévő osztályainkhoz, hogy küldjenek be a kanadai magyarság életével kapcsolatos fényképeket a naptárba való közlés végett. Szini gárdák, ifjúsági, nöi, sport, zene csoportok stb. lesznek naptárimkban Kanada minden részéből s igy majdnem mindenkinek lesz ismerőse, aki benne lesz a naptárban.
A naptár megszerkesztése rengeteg munkát ad a központnak. Egy ilyen nagy naptár ösazoálü-tása és nyomda alá rendezése nem könnsdi dolog, de a legnehezebb rész mégis annak financirozása lesz, mert egy ilyen naptár igen sokba kerül.
EieliÉflBalIi?
Amikor elhatároztuk, hogy egy ilyen naptárt fogunk kiadni, számítottunk arra, hogy a kanadai magyarság segítségére lesz a központnak az anyagiak/előtereintásé-Tfefi."A~2f^Isr:iépé3 ezen téren;:.
. ttsszesen' sajtöalapra
bejötl........................§2118.31
Kampánv alatt szerzett új előfízetések
Toronto. Ont................ .... 10
Kew Waterford, N. S.......10
Winnipeg, Man................... 9
JJontreal, Que................. 7
Welland, Ont..................... 6
Wtodsor. Ont. ............ 4
Vancouver, B. C...............
St. Catharines. Ont.........
Fórt WlUam, Ont. ..........
Delhi. Ont.................
Niagara, Falls. Ont.......
I^-thbrldge, Alta.............
Hamilton, Ont. ..'..............
pacifista (békeszerető) csoport mögött a kommunisták rángatják a zsineget. Enna tovább a hülyeség nem méhét. Az Uyen embereiddel nem érdemes vitatkozni. Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni az Uyen szerencsétlenek áltaL Dicső Ügyért küzdünk — a Törvény felsőbb-ségének ügyéért."
Minden gondolkozni tudó kanadait meggyőz az angol föur. a békeszerető lord érvelése. Kanada népe békeszerető és demokratikus. Leg3rünk ébren. Ha csak a kommunisták az őszinte békeszeretök. ha csak ők utálják az öldöklést, ha csak ők harcolnak őszintén a következő világháború ellen, akkor tartsunk velük.
Minden ember szőrmtt a béke érdekében folytatott harcban. Ha már sehol sem akarunk tenni valamit a haladásért, ahol esetleg azt hisszük, hogy ártimk állásunknak, vagy hitvallásunknak, akkor legalább támogassuk a béke és demokrácia kanadai ligáját. Címe: 929 Bay st.. Toronto.
a .hirdetések szerzése,
racrt a hirdetések árából befolyt összegek nagyban segítségünkre lesznek a naptár . költségeinek a fedezésénél. . ^ ,
Neib ínéhéz;' dolog hirdétés't kapni egy ilyen naptárba, amely bemegy Kanada minden városában, faluján és tanyáján élö magj'arok közé, amely ilyen nagy példányszámban jelenik megf. ha ezt meg is magyarázzuk azoknak, akikhez hirdetésért megjrünk.
A hirdetési árak is aránylag olcsók: egész oldal $15.00, fél o!dal $8.00. negyed oldal ?4.25, nyolcad oldal $2.50. tizenhatod oldal 51.35. Legjobb, ha hirdetések szerzésére az osztályokhoz, nöi csoportokhoz, és irodalomter^esztö bizottságokhoz kiküldött formulát használjuk, de kívánságra küldünk ki ilyen formulát olyan helyeken lévő olvasóinkhoz tó. ahol osztályaink nincsenek.
ni a pénzügyi önkény ellen." Ezt» választ hoss.'rii kabinetgyülés utáa küldte Alberta kormánya a szönl-sági kormányelnöknek.
Megjegyezte Aberhart a kőnt. kczöket ís:
„Senmil ck nincs arra, kgy a népet kisegítő tör\'éQfbnéj. Eel késsiinlt. Elvégre azért vi-lasztctt meg műiket a t3rt> mány népe, hogy tegjUnkTah-mit érte." Mr. Aberhart a fentieken BtüI megüzente táviratban King mM
terelnöknek, hogy Alberta törvénykezése
„le fogja leplezni az onbénja bankárokat, ha a nép akaiatí-nak eUen mernek ezegülnL" Aberhart Irimondta azt is, hogy: „Alberta népének tnlnycsii többsége állandóan követeö í kormánytól a tartományt tíl& tő bankárokkal ral6 elbMst'
Az albertai kormány azt skaip, hogy a bankok csakis álbertaiík ■tegyenek, minélfogva csakis olysi bank működhetik, amely eniedajt vált ki az államtól, sőt csalna u lehet bankhivatalnok, aki hivatala gyakorlására szíiftén engedélyt Tál tott ki. A tartományi kormány nsm fog' egyetlen önkényesei működő bankárt sem megvédeni.
Visszatették laká^ sába a reliefes családot
Oshawa. Ont ííocrdegg, Alta. líondon. Ont. .
Calgary, Alta................... 1
Vegyes........................ 29
összesen......
me^ előre
naptárunkat, ha olyan helyen lakik, ahol osztáljrunk nincsen.mert a naptár legnagyobb részét szét fogjuk osztani az osztályaink között és csak kevés mennyiséget tar-fűnk benn a központban eladás végett, igy megtörténhet az, hogy megjelenés után néhány hét alatt az egész készlet el fog fogyni. A naptárokat csak azokra a helyekre fogjuk kiküldeni előzetes rendelés nélkül, ahol klubosztályaink vannak, a többi helyekre meg kell azt rendelni egyenként, vagy csoportonként, de lehetőleg előre. (Használja az alanti megrendelő lapot.)
A naptár ára 35 cent. Ezért az árért olyan értéket kap. amilyent még nem kapott Uyen összegért.
A hirdetéseknek legkésőbb szép-
f
bú
m
Megrendelő szelvény
K. M. Munkás és Farmer Klubok Box 483 G. P. O., Toronto, Ont.
Kérem küldjenek a címemre —-darabot a Kanadai
Magyarok Nagy Képes Naptárát^L Az árát_dollár_
Név..............................
utca, házszám.........,.................____.
Város éa tartomány ..................
East Torontóban ujabb gyóaJ-mct aratott a tartományi miniSi-: néllrtili szervezet, az Ontario Ff-dcration on Unemployment, así kor itteni helyi szervezete, eray^ sen fellépve a kilakoltató hat&S-gok ellen, visszatette lakáfába liam Smith családját a Carlaw A-venue 121 alatt.
A mult pénteken elrendelte 31* tóság, hogy Smithék holmiját b kell rakni az uccára. Ki is latatls a hatóság a szegényes bútort, i a család azt hitte, hogy a hatfisál majd keres neki lakást, ami arcban elmaradt. A végrehajtó esi akart semmit sem tudni uj laSís-ról. A hatóság arra szőMotta fá a Végrehajtő közeget, hogy Smili-ék bútorát vitesse el egy raktárba, azután a család majd Iáid fogja, hogy á város nem gondoáű-dik lakásról, mirs majd a colíl kénytelen lesz valahol lakait tani.
Igen ám, de a család nem intett lakást még így sem. nst nincs pénze és ing>'en senld es3 fogadja be őket.
Végre az Ontario Federatiía O LTn-mployment vette kezébe ei^ gyet: Ez a. harcos, forradalmi ssi' vezet már sok csaiádon sb^'^J^ mögötte álló'tömegerővel tagsága elment oda. ahol a bútora le volt rakva, kivitte a ts-tort és visszarakta szépen a l3t^ ba é3 p. szervezet tagsága ti~S
fogja őrizni a lakást, amíg a
Ság más lakást nem keres a ni?' kanélküli családnak. ^
Ezen kívül a   város ^^^^^ volt adri egy extra relief vo3=í-i3 a családnak, mert a láiB^ tásnál elpusztították az elStía^ Cherre vásárolt élelmiszereSEt
Mr. Smith a családja köszönetet mondott az 023^*' Federatíon on Unemployffifií ^ Eágának éa vezeí;:£égéncS, mtat a Dáfly Clanonnak. ffisáJ*" leitől kezdve állást foglalt ES^s? esetlen családja meHstt    , :