^ákor Andor:
ICt! ii köp ii hAboru clcjönck egy cr-:itatei'ít ftbrásoljii. nüt, amelyiken u azovb Timok-dlvlaló pViszluU cl. A'í.6tw meBvAltozolt iv hAbovu í9 nyUvAn, a csatától' som Ilyen —
Itt volt, Itt JAtay.óaott le, nevezetes Völtt nugyyaovU ,Vült. LAtazlk rnJta?Nem lí\ts?.lk, K\Jt hete, vi\r,y bAvom hoto un-ntikvíu ncmtutlom. a többiek aom tud-jAfi; ppntosali. Sok ombor megJeByo/.to vi-fryfth mugAíilik ftKt ti uapot, mert nzdlc-nafi pmbcvcUnek; u hiilAlvik impja volt. po ök ívcui sx.Amltanuk. Mit tud n halott? TiilAu mindent, do ön nem tu^ dom, hogy tudín-o. a ha tudja Is. nokom nem tudjii moKmondahl. hogy tudja.
Hol vannak a halottak? A föld a-latt. Hol vannak aa ölök? A íöld ulatt sAneban), mftsutt, mert mAsutt a harc. Vagy nem la a sAivcban vnimak, hanom a gÖsfUrdüben, vagy a kAvöhAü han, hlsf. ar. ölöknek sok helyük van. A halottnak csak egy. Ott, ott nl, a vöi'ösfAju bAdog-krlsatuska meg van ho33ciibbllva egy lóccol, n löcon ogy mA elk löo, Uercsatbe. Ha nem mondánAk éSBi'o aem vennöm. A bAdogkrlsatuska mögött sokat lemcttUnk cl, mienket la cllonsögöt Is. A UtekorosBt aat jelöli. A ulr? Meg 80 lAtsslk. Épp olyan föld-túrás mint ft többi. A föld nem hagyja wagAt, Mintha tlltakocnök a hAboru el-len; nem mutatja a caata holyöt.
Milyen a csatatöv? Semmilyon. A-hol nom Alltak emberi öpltmöjiyek. amiket mcgpusatltott a csata, ott a föld, a fa, a fü, a g^i-öngy, minden ragosako-dlU a rögl formAjAhoa. Áss a telfotga-tott hant n lecsapott grAnAt helye? Aü. Ugy. mondjAk, hogy na. De iiyAron a icllei hat Árban a ihicoktutAs, aminek a B«Hnc6t a dlssnók ssóthevortök. ugyan-llyp \wU. Amott meggynlladt a bokor. ö&.48fyb2Astói? ria p^sstor gyerekek ttl-Eot iHXknak a bokor lövöa, s a lAng be. lekap a seAraa gyepllho, oa crodmöny ngyvinca. Csak nom halt meg senki. Sem a bokor tövöben, sem ItörlUötto.
£>o Itt meshaitalc.. Sokan. Milyen, a í csatatör? semmilyen; Mikor a holtak -. ~ kl KasmAnt, kl hanj-at, kl töloldalt. kl ! a fejöro lökve — llt hevertek, mikor a sebesültek i\yögtek öa vánszorogtak, ak-kor IcUetítt mög valamUj-en. Mikor kifordult belü lovak niutattak lAbbal as í'gro. mikor gutatltött iVgyúk egyik vAl-lukat leercsalve ültek Itt a talpukon, akkor lehetett valamilyen. Most, ahogy" ön . lAtom. as esomönyek utAn nem Is sokkal laAs csak törköp, an»l sommit el nem árul. Ha nem magyarAiirdk, ugy meu-'nök át escn a slksAson, mintha Ut soha eemml sem törtönt volna.
: Mo^ nésscm ac ordöt! Mit lAtok rajta? Gyönyörű, nem? Réseket as Aga. amint a szellő noklvcrfldlk, hullatja sAr. ga, barna, fakó, gémberedett levőiéit, a i földjét vastagon borítják a falevelek, s ;€ vastag szőnyegen ember nyoma sem latsaik, ö pedig híres owlö caJ Idesaorl-tották és Itt semmisítették meg őket : Most csak a ssél sóhajt kl belőle, akkor ' €mbcrcU orűltottak, pusk&k pattogtatc, . ágait recsegtek, töresőkök auhantak, ko-ronálc fellángoltak. Semmi nyoma mtn<I> . cjmck,
i . A kukoricás? Lo van törve, ugy»o. a l parasztok törték Ic, elvitték aa arany-. . cárga csöveket, hogy kukoricát moresol. _ í janak rőluk és Ot csutkát, hogy lüom legyen bolöle. Es a hagy, lusta, sápadt , tököket .otthagyták a baröedák íiözött, mert még nem ércttok. ilég'most is iött lapítanak. — Nem. A kukoricát^^a |ia-tonáli, törték 1^ hosy dlcnsfg belenő biijhaöion. Parasst nincs ezen a vid4iien, ' A tököt, amely máP; régen érctl^ elvi* boti, aki akarja: do senkise akarja. As V országút vándorlegénye egy klsJtüJSít gyjijtaila meUctto fa aiegsütné. áárgá-^ bélll. forró pardsstök. pegoszro chetnöi . m{i{;At" bölöle, do nincs az orszűgnthak - váadorív. mert aki Passlerschclnt kap, na nem vAjidorlogöny. S ha volna vándorló, an se Igen nyúlna a tökhöz. Nom tudni, nio'yikcn íckUdt halott katona
tCSt3.
Milyen-hát a csatatér? Semmilyen. Aláloítö rónaság, bokor, meg fa, meg
csöszkalylba,' meg- erdöazöl, meg,kuka-ilcnföld, meg szölötolep, A szölöt tossók jól szembe vésni. Ott egy szAzad pusztult ol. És imo, azóta tAn köt napszú-n\üa JArt benne, akik a karókat fölignz-gattűk, a ön mAr nem lAtoni, hogy ebben a szőlőben ombervöit szUretoltek.
A dróttiövöny, nz a keszo-kusza? No Igen, hogy utonJArók be ne mA.sszantik a szölöbo np lopkodják a tököröl a fürtöt, ami a vcnyigót lehúzza. Dehogy! A drótsövönyt a katonúk feszltotlík o-da, ttz ellenség csak odAlg tudott cljut-.nl hasoucsupzva, ott fel kellett emelkednie a mellóvel, meg n fejével, hogy a drótsövönnyel bajmoljon. fis akkor meghalt, mind meghalt puskagolyótól. A drótsövöny csak egy helyen van elszakadva. Hiszen lAttam én már aza-kadt drótkcritöyt. De ezt Itt ugy vágták el, i>llóval. Ezen a ponton volt a legtöbb halott. Mellette a földhAnyAs megint; sir. Hogy no kellett legyen me.-íz-szlro vinni cl ökct.
MUyon a csatatör? gt^n^l^yon- Hoaz-szu-hossRU orszAg'ut. Rosszabb, mint a csata olött volt? Nom-lgen. Agyi\ kl-vAgta, gyalogsAg jóra taposta. Az ellenségé. UtAna a ml Agyunk éa a ml gya-logsAgunk ugyanezt cselekedte. Most o-lyan, amilyen azelőtt lehetett, fia az A-rok mellette? OrszAgut árka. Száraz' lóaóska, nagy lapulevelek, összezsugoro-
dott Itnkuúfll-bokor és valami vörös-bogyós bozót, nniit 6ii mindig farkascse-rosznyének hittem. Ami nem zárja ki, hogy valami egész mAa ne lehessen. Ott: bedűlt az országút partja. Mi van azon ? Parasztszekör, ha kocsisa alszik nappal, vásározók szekere éjjel, ha a portéka rosszul van felrakva és faroltatja a szekeret: igy szakltja le az árok partját, miközben maga az Árokba fordul. Nem, nem. Agyú dült oda bo, mikor utána lőttek és a gránát a lovak közé csapott. A félig döglött lovak oldalra ugrottak és magukltnl rántották az árokba az á-gyut. Ott maradt. A tüzér, aki ült rajta, az Is ott maradt. A nyakát törte ki.
Kocog a kocsim az országúton. Hát milyen a csatatér?
Kz a fa? HAt nem a szél csavarta kl? Nem uram, töbül lőtték el, de milyen messziről! Nyitott, .szögletes, hosszú gödör az országút mellett, de keresztbe
vele. Vizet akartak elvezetni benne? A! Gyalogsági lövészárok; egyik olyan, hogy a földliányása Magyarország íe\6 van. Ez a szerbeké. A másiknak a hantja dél felé kihányva. A mienk. Azóta se nyúlt hozzá senki. Odébb: mélyített szérű, do nem látni benne a földbetaposott pelyvát, szalmatöredékct. Csak a fekete föld van ott, göröngyeit az eső kicsit szétverte. De nem is szérű, hanem volt ágyú pczició s csak a csata forgalma taposta kl olyan köralakura. Amott egy másik. Sikérebb. Nem használták olyan soká, kimentek belőle, mert akácfa állt mögötte, könnyebb volt odacélozni.
Hé, hé, kocsis, megállni! Mit kapar az a kutya ott a dülőut mellett? Kezet? Lábat? Nem. Csak egy katonasapkát, rongyosat, tur ki a pofájával. A ftj ott van, lejjebb van, mész alatt. Gyi, menjünk. A csatatér semmilyen. Ilyen.
Békéért harcolnak a kínaiak.
'panyoiomagbaia
Mmtón n világ már fel van osztva, az egyes imperialista államok nem tít'álnak többé gazdátlan területeket, nyei-sanyagforráso-'kat, iij tökebefektetési lehetőséget. Terjeszkedésük tehát csakis más államok rovására, csakis erőszakos, háborús uton történhet." (Marxista közgazdaságtan.)
-\ hAborucsinálók taktikája az, hogy eltitkolják a háború igazi okát és vala-milj'on Urílgyet koív^sheU rabtótorvölk gyakorlására. Köztudomású dolog, hogy a« olass impcrialianiua Ethiópia leigá-sAsakor "csak civilizálni" indult betörő KindAlval, de \'alóban Ethiópia gyapot, földjeire, fensikjal banánmezöirc, ásványforrásaira és főleg a Tana-tó birtoklására pályázott, melyből a termék*^-nyltö Kök-Nllus vizo ered, mellyel Anglia Ssudán-Egylptom gaedag gya^t-földjelt öntözi.
Spanyolorsságban a clvlllsálás nem lehetett jó ürügy, tehát mást találtak ki; Isten védelme as "Istentelen kommunisták" ellen. Japán is a "Itommunlsták" ellen harcol Kínában, do easel egyidejűleg jókora területet kanyarít le Klná-b«, akár csak as olaszok és némettít tesalk Franco leple alatt Spanyolországban.
Spanyolorsaág esetében Igaal céljuk a űeaokrűcla uj bástyájának össselörése, valamint ö3 ottani roppant nyersanyagforrások megkaparintása, mert oa olasz éa német bankárok últal felhalmozott, do oa országukban rösaükre előnyösen már be nem fektethető tőke. uj befektetési lehetőséget s termelésének piacot keres. A spanyol területek nyersanyaga annál inkább U fontos, mert őrült fegyvcrkc-tésl programjuk keresztülvitelére nagy ázükségük van rá.
NYERSANYAGFORRÁSOK
Ai e^nj'ol kormány kezén lévő aragő-ntat és^lktalónlal'Mu torida és Gc-íö%j^egjf^k fis^ ^i«néus»ho^löhó: sok, xi
feaíéíó^Mit&ben^í Jtorfc 'ésí cli:^ tatólhafe*? Barc szakkelcUxi nagy Isóttlcpfök vannak^'nyu-gatra vllsa^-as sómezök. ToiiioltÖI délnyugati irányban, Cuonca megye hegyeiben, cillstbáJn[.vál{ vannak, melj'ekért elkeseredett harcot folytattak Mussolini bandái az üniversal-hegyekbcn, ahonnan nemrégen nagy vasztoségokkol hú-
zódtak vissza,
Alicantetöl nyugatra kén található. A t&atnisédos Murcia megye hegyeiben e-zü.sttelcpek vannak, mig Cartagena környékén gazdag cink- és ólcaitelepek, Jacn mog>^5ben ezüst. Almeria és Granada megyékben, a Sierra de Navada-hegyokbon cink. é? ölomércet, xnalamint csiszolható lKirnakö\-ct találunk, Cordo-ba megyében Pozoblanco környékén gazdag szén- és oaüsttelepek terülnek el, a-hol ezév március Sö-án csúfos vereséget szenvedett az olasz tábornokok vezetése alatt operáló olasz sereg; SO kilométerre kellett vlsszavonulniok és lemondaniuk azcn tervükről, hogy aCiudad Real megye délnyugati határán elhúzódó Sierra de Akmadcn-hegyekl>en lévő gazdag hlganyb&ri)-ű!mt elfoglalják, melyek a világ legrégibb és legdúsabb higany-telepei.
A higany rendklvUl fontos szerepet játszik a hadW'Cgyészetben is. Ha as o-lasa csapatoknak sikerült volna elfog-laUű e bányákat, ma aa olass bankárok birtokában lenne a vUág legnagyobb tü-ganytermelése, ami nagyot lökne Mbo-
Kereaatény ciyilísáciőról bő* szélnek áa .ei^lsci^!t?MMfö való ez a hazugsag?^ Mi Wé32tc> ayi van benne ?^15ol toláljuls ebben a civilizáciobái^ eva^^ gélionu e^&zéi^
s2opö2tó!l '^gtmbszságailtat éa 'irászabaditották ázokot a vi» lágraj mint veszett kutyákat a koncra.
ru3 készülődésükön.
Északon, Oviedó-Santandcr megyékben gazdag 8zénbán>>ák vannak és a fegyvergyártáshoz szükséges legjobb acéloslthatö \m Ez adja a magyarázatát annak, hogy Bilbao bevétele, ahol nemcsak ércbányák, de olvasztó kohók is bőségesen vannak, 20,000 olasz-németmórba került Franconak éa összes hadifelszerelésének 209'r-ába.
Francoék kezén szintén jelentős nyersanyagforrás van. Az ország északnyugati csücskében ón- és vasbányúk vannak, Potevedra és Leon megyékben elsőrendű \-as, innen délre szén és számos más anyag. A Portugáliával határos Sa-lamanca és Caceres megj'ékben vana-diuni és vilsa\-as ső, Badajoz megyében szén, ölem és csiszolható bamakő található.
Huelva megye egyik igen fontos része Spanyolországnak.Vas- és tűzltö- (kova) bányái mellett o keleti határon vannak a rio tintói réxbánj-úk, EJjrÓpa egyik legnagyobb, a világ egyik legfontosabb réztelepei. Fontos hadipari anyagot szol-gáltatnak. Réztelepek vannak az ország legdélibb részén is.
E rézbányák kitermelésének nagyrésze Németországba megy kész hadifelszerelésért. E bányák használati jógát angol társulat élvezi, de a társulat elnöke. Sir Aukland Geddes panaszkodik, hogy a Jelen körUknények mellett lehetetlen haszoimal dolgosntí, mert a nácik haUatlan potomáron viszik el a rezet
Maiaga meg3rében van- és ólcmbűnyá^ vannak. Spanyol-IAuokkő hegyei tele vannak vaeéiw^l és csiszolható fekete^ Wveü. Kevéssel a lázadás után Francoék ^ersödést kötöttek a nőmet hadiiparral, hogy 12 hónapon belül 800,000 tonna vasércet szálUtanak Németországba a: marokkői bányákból.
EsenkivUl a trópusi N:yugat-Afrik&-ban lévő Rio de On> sionyolgyannaton virágcő gcmiaibsSvSay^ vannak. -
Es peiczc csalc nagg3rűbÖl ypl6 kimutatás. Áltolánossí^baa 02 ^ fiUc^itha-tó meg, hogy Spanyolorszi^ 4. helyen áll a világ vilsavas ső termelésében, 5. ijelyen a'bamu2slr« és 8. helyen as 6t lomtermelésben.
Ezekltól érthető, hogy a német és o-lass im^aÚstáknak nüért fáj a foguk anxiyira Spanyolországra: nem a imzk katolikusok kommunisták, hanem a baszk területek ércbányái csábítók; nem testvérháboruról, nem a bolsevizmus elleni háborúról van szó,, hanem Imperialista rablóbeavatkozásról. Franco és tábornokai részéről padig hitvány hazaárulásról.
csolutban néhány ismert Író nyilatkozott. E nyilatkozatolt közül tulán az elfő hely illeti meg P. Gulácsy Irén kijelentését. Az irónö, akit "Nagy Lajo.s" c. regényével kapcsolatban, melyben megírta a királyról, hogy leprás és' bélpoklos volt, sokat támadták, a következőket mondta: "Hazug ideálok kedvéért nem hamisíthatom meg a történelmet. Nagy Lajosban nem az teszi a nemzeti ideált, hogy milyen mellbösége és váll-izmai voltak,"
József Attila szerint az Írónak állami irányítás helyett elsősorban szabadságra van szüksége. Ignotus a TESZ-mcmo-rantlumot a régi kozák-módszerek terjesztésének bélyegzi. A fiatal iró-gcnerá-ció egyik kitűnő képviselője, Fodor József azt mond^fl, hogy az állami pénzen szubvencionált gutgeslnnt dilettantizmus táplálására éppen elég a Nemzeti Színház. Zsolt Béla szerint legokosabb, ha a TESZ megmarad a testére szabott irodalmi műfajánál: a plakátnál.
(Hasonló éles hangnemben tiltakoztak a TESZ fajnemesitö javaslata ellen Móricz Zsigmond, Szomory Dezső, .Heltai Jenő, valamint Renienyik Zsigmond is.
A "hullaesetekkel egyenlő érdekessé-gü regények" állami monopóliuma egyelőre még nagy ellenállásba ütközik. A marseillei király- és külügyminiszteri hullákhoz közelálló TESZ tehát jól teszi, ha a huUaszagu javaslat tárgyában Hitlerektől ujabb direktívákat kér.
„^lilyen szomorú, milyen tragikus a lelkiismeretes író sorsa! Féja tíéza, aki olyan mélyen átérzi, együtt szenvedi a nép bajalt, oly jól látja a ma-gyar dolgozók szenvedéseinek okát és okozóit, kénytelen beismerni: a mai magyar Író még csak nem Is fizámithat arra, hog*y felvilágosító köny>-ével egyenesen a néphez for-tíuljon. A VIHABSAROK terjesztését megengedték és kapható volt a könyvnap ünnepi sátoraiban is. De kl tudja meg\-ennl? Hány földműves zsellér, hümy mezei proletár kezéhez fog eljutni? íme, korszolrot jelentő könyv, mely a népről szól, de nem leheta népét Ncan Uétség«j, ml, lettvblnaa BÖr£ía,.liaTOlünKdy kiadói csoda révén clyan népszerű kiadásban jelenik meg, mint példúMl a pengős regény....".
Avar Gábor
(24. KÖZLEMÉNY)
Londonban él egy angol orvos, aki már tiz év óta vak és ennek ellenére is egyike a legkiválóbb autóvezetőknek, mert még egyetlen egy alkalommal sem okozott autószerencsétlenséget. Az orvost Myles Bicktertonnak hívják és egy angol orvosi folyóiratban részletesen megírta annak a magyarázatát, hogy vaksága ellenére minek köszönheti azt a páratlan érzékenységet, amelynek birtokában mint autóvezető fölülmúlja az épszemUek éberségét. Az orvos leírja, hogy London autótérképét tökéletesen ismeri. Hosszú hónapokon át folytatott taifulás és kísérletek eredményeként tökéletesen ismeri a legelre^ettebb utvonalakat is, tisztába jött azzal a vak ember, melyek azok az utcák és terek, a-melyekbe "behajtani tilos". Ismeri az érvényben levő közlekedési szabályokat, ut jelzéseket és olyan njnigodtan vezeti autóját, mint épiátásu autóvezető kartársai közül csak a legtapasztaltabb. A vak angol orvost London minden közlekedési rendőre ismeri a amikor kis autóján megjelenik. kiUön hangjelzést adnak oa 6 részére, amit az orvos essbá-ben hordott Ids érzékeny készülékkel felfog éa ővatosan beáll os áthaladó autók sorába s ilymődon jut át veszély nélkül London legforgalmasabb közlekedési pontjain. Ugyancsak ez az igen érzékeny membrán teszi lehetővé számára azt is, hogy az előtte haladó autó zajából föknérje a távolságot az idegen autiS és saját autója között Hangmérő készülékének segit^gével, amelynek tökéletes működésében természetesen 1-gen érzékeny idegéinek és hallószcrvé-nek Is szerepe van. felfogja még az emberi hangot és a járást is, amelynek c-röEségéböl kövtekcztct azután arra, hogy akadály van előtte s lljrcnkor teljesen lelassítja autójának futását Az angol orvos, aki már tíz év óta vezeti autóját, még egj-etlea egyszer sem okozott balesetet.
Nem csoda, ha a Pest alatti táborban az elkeseredés e hírekre napról-napra fokozódott. Szegények, fühöz-fához, egyházi és világi hatóságokhoz mentek panasszal, hogy bajaikon segítsenek, büntessék meg a bulla rendelkezésével szembeforduló urakat. Nagyon kevesen sejtették még akkor is, hogy nem egyesek úri passzióiról van itt szó, hanem egy országszerte, ellentéteik dacára is szervezett föi'iri, és, most már, főpapi üsszefogsáról is. De az, amit eddig csak kevesen tudtak, egyszerre nyilvánvaló lett, mikor nemcsak a sereg felszerelését és élelmezését tagadták meg, hanem május 14-én királyi paranccsal tiltották el a toborzást, sőt megparancsolták Dózsának, hogy: a keresztesekkel azonnal a török ellen!
Három héttel a bulla kihirdetése után! Pontosan három hétre, amikor az összegyűlt sereg Pest alatt vagy 10—15 ezernyi főből állhatott, míg sok-sok tízezer otthon, vidéki gyűjtőhelyeken, útban vesződött a földesúri és királyi gátlásokkal ! Se megfelelő fegyverzet, se megfelelő kiképzés! És így menni a török szpáhikra, janicsái-okra és tüzérségre: a kor leghatalmasabb hadserege ellen!
A parasztság előtt nem sok becse volt az életnek, de ilyen olcsón mégsem adhatta. A szeme kinyílt, mohón szívta magába a fejében ezerszer megforgatott zavaros forradalmi gondolattöredékek mégis valamivel tisztább és merészebb formáját a forradalmi vezetőktől, mert mást nem is választhatott. Dózsa is csak ekkor lett igazán forradalmi hadvezér.
• így lell-G keresztesied járatra való kéazülcs-bői lánggal és vérrel, jajjal és tengernyi borzalommal, mégis bíztatóan és útmutatóan beírva: 1514!
A^ események ezután forradalmi gyorsaság-, gal zuho^taks,., M ismét királyi pa-
rancs erősíti meg az előző napit s azt igérí, hogy ellenségként fogják kezelni azokat, kik azt nem teljesítik.
A döntő pillanat elérkezett! Dóz.sa a parancsot felolvasva beszédet tart. A török háborúról beszél, elkeseredettsége azonban a főurak ellen szól:
„Nemességem sokkal becsesebb annál, mit a léha nagyravágyás és az álarcot viselő dicsőség válogatás nélkül, hol becsületes, hoj becstelen úton-módon szerezve hágy orokül az utódoknak".
„Jertek velem, mint egyenlő társaim és kísérőim". . , . ^ ^„
„Osszunk meg egymással mindent .
(Márki) ^ ^.^ ■
Intézkedései pedig különösen megmutatják, hogy a kereszteshadjáratnak befellegzett. Most már tudatosan az egyetlen kiút — a forradalom felé!
KI VOLT DÓZSA
Dózsa György, a nagy parasztforradalom vezére! Honnan jött? Ki volt? Mit akart? Ki volt ez az ember, aki a tegnapi királyi fővezérből mai forradalmi népvezér lett?
A nagy magyar parasztforradalom végzetes kimenetele miatt csak osztályellenségeink feljegyzései maradtak ránk, melyek természetesen nem festenek valami elbűvölő képet róla: „lator''-nak bélyegzik lépten-nyomon; az osztálytörvényhozás még nevét is meghamisította: Székely Györgyként emlegeti, talán azért, hogy ne legyen azonosítható a törökverő Dózsa Györgg.vel.
Annyi tény, hogy nem volt jobbágy, de mint egy székely „kurtanemes" család sarjadéka nagyon is közel állott a jobbágyaághoz és a sze-
gényparasztság minden kcocrvéhcz. Dózsa, íiki a forradalom idején 40 óv körüli férfi lelioictt, már fiatal korában szemlélője volt az MKl-cs erdélyi .jobbágyfelkelé.snek, áz ,,igazHág().s" Mátyás idejében. Már férfiúvá nőtt,mikor 1492-ben Báthory vajda önkényuralma elloii Ji székelyek állottak talpra. Meglett fóríi volt, mikor Márki történetíró szerint írjOU-bun ..Székelyország lakói és az egé.sz Székelyföldön lévő székelyeknek közönségesen minden fcisö éa alsó renden lévői" arról gyűlÓHOzlck Agy.'urfal-ván, miszerint „különféle cgycnoticnocgckct éa hitvány szokásokat eltörölnének ca elhagynának", „mei't a békességnek ellenkezője: az irigység, és az cgyeno.s.ségnek elleiusége: a kevélység, minden nagy országokat olpii.sztílanak és az előbbeni állapoljokban megrontanak".
Ebből is láthatjuk, hogy a székelyek között még megvolt a vagyonközösségen alapuló nemzetségi és törzsi dcmoUróciának élénk tudata. S meg kellett lenni ennek Dózsában is. Hogy lehet' máskép megmagyarázni, hogy a királyi fővezér, aki nagy szakértelemmel kéozítotto cIÖ seregeit a török elleni kcreoztcohadjóratra, a főurak pálfordul ásóra a parasztsereg forradalmi fővezére lesz éo szembenéz a legborzasztóbb megtorlás minden lehetőségével? Ha nem volt forradalmár eddig, most azzá tette a székelyekben élő ősi demokrácia. Nagyon találónak hangzik Márki Sándor véleménye is, miszerint a „forradalmi helyzetbe — melyet nem ö terem* tott — beletalálta magát."
De tettei megmutatják hadvezéri és .szoi-vezői tehetségét is.
A Rákos-mezőn Dózsa 5 részre osztja fel a sereget. Nagybotú Mészáros Lőrincet, a ccg-légi plébánost, aki a forradalomra tudatosan készülő, legnagyobb szellemi vezér volt, 0 valószínűleg a keményhangú kiáltványolinak is ő volt az írója, a Bácskába küldte egy sereggel, Barabás papot pedig Eger vidékére ogy niú.sik .'sereggel, és mindkettőnek Dóz:;a főseregéhez kellett csatlakoznia, ha a gyülekező kere.sztt?.'; csapatokat magukhoz vették, Szálcr,éai Ambrus pesti polgár vczérségével vagy :J,000 fő maradt a pesti táborban Buda környékét uralni úa a még beéi'kező kurucokat felvenni. \ Gergely nevű öccsére is bízott Dózsa egy sereget, őmaga pedig két hadtesttel az Alföld szívébe indult.
CELKITOZES ?
A Márki által hitelesített beszédet, melyet Dózsa Cegléden tartott, és amely nemcsak Dózsára, de az egész forradalom célkitűzésére is világot vet, Stoltc így fordítja mai magyar nyelvre: f"
Dózsa előrebocsátotta, hogy fiatal korában nem lévén alkalma tanulnia, mondanivalóit cifrátlanul adja elő és mindjárt rátért a nemesek közismert bűneire.
„A nemesek elfelejtik, hogy csak az Igazi bátorság nemesít és minduntalan az ősök érdemeire hivatkoznak. Pedig ne a nagy urak, hanem o szegény cmttcrok társaságát kcícsse, aki sicaaesedai kíván. Mert a szegény ember nem irigykedik és becsülettel viselkedik azzal szemben, aki őt megbecsüli.
Ne mondják azt se, hogy az osztálykülönbség az Isten müve és parancsa. Mert hiszen Ádám és tva idejében nem volt kiral.y, császár, nagy urak és nemesség., Ha tehát mindnyájunknak egy ősapánk és anyánk volt — akkor ozűlotctt urak eincecnck.
Azonban a régi Rómában is, moly egész világ felett uralkodott, voltak ugyan nemesek, de ezek nem gazdagságukkal, hanem szerénységükkel és vitézségükkel szereztek hírnevet. A híres Fábiusok és tab-nciusok mind megfogták az eke szarvát is. Nem háltak puha ágyon, hanem nádkévén.