M# fess 0 S2®r®2sáf soff©^o
■ ■
CBterea ea Eimjra Ct«nia\ fijrrtrrrr. Sasa 1% SSS'^S? t&a «%>« OSca Pasamafat. OttA'wv C=tattá
Sefltsit m npmfQÍ és ^lnol
g^gTÉVFOLYAM ~ No. 29. SZMI
TOROkm^ÓNTARIO: KEDD, 1937 SZEPTEMBER 21.
EGYK SZAM lEA 3 CENT
Z3
0'
11
Ml
Z3
0
0
<
Í7
o-
sl©tí
KÉTSZER AEÍiC@lA EM KÉSIPL?
GEKF. Svájc. — Olaszország akkora haderőt küld Spa-Tlországba, mint a már ott levő Creje, jelentette dr. Jüan Neg-í Spanyolország miniszterelnöke "xépüga előtt mondott beszédé-
2. t
Bejelentette, hogy a nemzetek 7a alatt, azok haUgatólagos be-wj-ezésével a fasiszták éípi'tik az Sitményeket Gibraltár körül, gy Gibraltárt hatalmukba kérve kezükbe vegyék a Földközinger feletti kontrolt. Bejelentet-hogy a fasiszták eröditmények-J látják el a Spanyol- éa Fran-taország között elhúzódó hegy-:xolatokat is.
Követelte tehát, hogy a Népliga andja ki. miszerint a németek és aszok támadó nemzet és cselédjén ellenük, mint támadók el-
"Nemzetközi útonállók!" — kiál--tía Negrin elkeseredetten Hit-r és Mtissolini ellen, a Népliga áén mondott nagybeszédében.A italmas teremben halotti csönd ilt, amikor Negrin beszélt. A volt elemi on-osprofesszor lassu ta-iri stakkatója mélyen hatott a kiolt teremre. Franciául heszélt 2 Angliát €s Franciaországot f e-vegetö VeszedelemröL' ' {Beszélt a baleriai szigetek olasz I német megszállásáról, amit a It laiUóngm^et
ttményekkel a demokratikus álla-|ok ellen. Beszélt Spanyol-Marok-5 olasz és német megszállásáról,
nak erődítményekkel való ellá-
Betiltottáli
Tokiö, JapáJi. — A japán ha-ságok betiltották a Dzenkokou mm Koumiai parasztszervezet 1 kongresszusát. Megokolásul a :5JiJegi kinai helyzetet adták.
Áll a sztrájk
aeveland, USA. — William icotty Donald, az acélsztrájk zére megcáfolja azt a kósza hirt, gy a Republic acélsztrájkot meg-rték volna. A sztrájkolok gyer-ikemek és feleségeinek támoga-sit kérte a CIO-hoz csatlakozott lóktól. .
Szabandonengedték
Jeruzsálem, Palesztina. "— Sun-Khadrát, az arab főbizottság -tárát, akit júniusban egy arab zadás előkészítésének vádja a-PJán letartóztattak, szabadlábra
ÍSedték. A főügyész nem tudta a
jlíat bebizonyítani.
Olajat találtak
Moszkva, USSR. —Széles földei kutatás és gyakorlati furáik eredményeképen számos új o-pezőt találtak, az, itteni beje-ütések szerint
Lewis — Roosevelt
Washington, USA- — John ^ a CIO feje, tárgyalást foly-i'OU a Fehér Házban Roosevelt =«^el. de a tárgyalásuk jellegét ^ hozták idáig nsnlvánosságra.
^ Hirohito — Hitler
.EeriLa — Mikoka Hirohito. Ja-császárja személyes köszöne-j- /uidte táviratilag Hitlernek, a-^erí testvérét. Csicsiba hereiét jJ7 melegen fogadták a minapi •^^gresszuson, Nürnbergben,
Vége felé az aratás
-lOEzkva. USSR. — A gabona-£f«. aratási terve idáig 91 szá-van v^prehajtva. melynek ífaöiye idáig 1.720.000 hektár-~. m-jlji felül a tavalyi szept.
elért eredményt. Az ezévi t^^redmény 81^16X)00 hektár faonaaeniü.
p, . Esik a trsssSi -i-ims. — A frank hirtelen esé-
í 5-,í>-t nagyban a S12.«)0.000-^Kylforgalomról szóló eUentétes okoztak. 3 pénzOgymi-«:é vetette a további pénz-=."í eilenö,rzé3 kérdését Ikrek ikrek ellen
J^Angeles. USA-
tásáróL Beszélt Dél-Spanyolország német megszállásáról és beszélt a hatalmas olasz haderő becstelen spanyolországi háborújáról. MCSSOUNmOL Mussolini azon táviratát is meg-emilitette, amely szerint Olaszország nem adja fel Spanyolországban szerzett vagyonát és Németország sem adja fel a baszkoktól elrablott bányákat, sőt u^ Olaszország, mint Németország,- uj csapatokat készülnek Spanyolországba küldeiü.
Beszélt Negrin arról a táviratról, amit Mussolini akkor küldött Franconak, amikor az olasz haderő segítségével elfoglalta Santandert. E^zt a győzelmet az olasz-spanyol fasizmus sikerének jelentette ki Mussolini távirata.
Kimutatta Negrin, hogy Olaszország és Németország megegyeztek abban, hogy Franco segítségével felosztják Spanyolországot maguk között. lakeseredetten támadta azokat az európai -hatalmakat, akik miatt a semlegességi e-gyezmények megsenmüsültek, akik alattomban minden segítséget megadnak a két nemzetközi utonálló-nak. '
Bár a semlegességri bizottság halott," mondta Negrin. "eltemetve nincs, hanem föld fölött maradt, hogy. rothadó, testének, bűzével el .árassza az;jigész yüág;ot.^;:y. _. 'br. '^Negrin'5 pontba foglalva-fejtette W-.a. nwglAniadott Sp^^ nyolország elhagyaCott eláíiilt sorsát. Bár beszéde, hatalmas erejű volt '^a demokrácia árulóira nem sokát iiatott,"inert azok a nemzetközi banditákban látják jövö^ megmentését.
100 OLASZ IMEGY
SPANYOLORSZÁGBA PARIS, Franciaország. — A francia lapok tudósítói jelentik, hogy Mussolini már elindította 100,000 főből álló intervenciós haderejét Franco rendelkezésére. Az első szállítmányok már meg is €r-keztek a spanyol fasiszták által megszállott területekre,
Famcia lapok szerint Mussolini azt akarja, hogy Madrid még ebben az évben elessen s ecélból minden lehetőt el fog követni, ha mindjárt kétszer akkora haderőt kell is küldenie, mint jelenlegi hadereje, amely már hónapok óta küzd Franco és 5 olasz tábornok alatt
Legújabb jelentések szerint az elindítandó 100,000 főnyi olasz haderőből már 7,500 főnyi csapat, kisebb egységekben megérkezett Spanyolországba.
Is iiiliépeslt.
Ankara (Angóra). Törökország. — A honvédelmi ügyosztály új katonai törvényt tervezett eU mely szerint úgy a férfiak, mint a nők részére kötelező a katonai szolgálat
A fiatal lányok az iskolákban fognak kiképzésben részesühil és a nyári vakáció folyamán táborozni ig kötelesek lesznek a Javas-, lat szerint.
A katonai kötelezettségre vonatkozó korhatárt 45-röl 65-re akarják emelni.
A torontói egészségügyi tanács a muIt hét közepén elhatározta, hogy a város elemi és középiskolái zárva maradnak szeptember 27-ig a gyermekbénulás járványa miatt
A tanács rendkívüli gyűlésén dr. Gordon Jackson városi tisztiorvos kijelentette, hogy a torontői Közkórház (General Hospitál) gyors-segűy-osztályáa 75 személyt vizsgáltak meg. akik 14 éven felül voltak. A kórház ezen STaka.szán a gyermekbéíülási \izsgálatokat ingyenesen végnk.
A városban 362 esetet kezdtek. Jelenleg 88 otthon van zárlat a-latt 90 beteggeL Megfigydés alatt 583-an vannak.
mm
FORT WILLLAM, Ont — Ebben a várobum a Canada Car and Foundry Co. nagy vasúti teherkocsigyára, amelyet teljesen átalakítottak hadirepülőgépek gyártására, Nagybritánia által már jóval ezelőtt leadott rendelések betöltésére s most a törökországi rendelések kielégítésére.
Victor M. Drury. az érdekeltség montreali főirodájából jelenti, hogy az üzem teljesen készen áll a munkák megkezdé'sére. (Az üzem tulajdonosai pedig a nagy haszon zsebrevágására). Á munkások felvételéről azonban szó sincs, mivel az érdekeltség szakembereit fogják alkalmazni.
Törökország rövid időn belül 40 Grumman-féle harci repülőgépet a-kar, jelentette Mc. Drury vezérigazgató. A gépekért 2 millió dollárt fog fizetni Törökország. Ezen a hatalinas összegű rendelésen Vp^dös^e^^O^&a^£_fog^i^^^
e legyen szaead ai^^iw-nak s FL-oefc egyrriis elleri;= hdrcolni
OTTAWA. Ont — Egy órán a|-ézólalt fel.
folyt B Trades and Labor Congt-e^s 53. nagy konvencióján a szakma^; szerint szervező American Fedé< ration of Labor (röviden: AFlií és a minden munkást — szakemi bert és napszámost — egy hatai| mas tmióba szervező ComnüttcC;.
for Industrial Organization (xövi-f den: CIO) működése fölötti vit^ö
pedig a gépeknek fél' év alatt készen kell leniniök. Most 100 szakember és néhány tanonc dolgozik az előkészületeken. A munkások fizetéséről nem jelent a társulat, nehogy a munkások alacsony bC'ré-vel a társulat hatalmas hasznát valaki könnyen összehasonlíthassa.
A repülőgépek gyártására már elkészített üzem 900 láb hosszú és 250 láb széles. A brit rendelések szaporodásával fog kibővülni a gyár területe.
Néhány gépnek már ebben az évben készen kell lennie.
Amerikában szintén van telepe a társulatnak, de ott a rendeléseket a hosszú sztrájk visszavetette.
.1
Dr.
INNEN ODA NEl HALLATSZIK A
SZÓ
Itteni ik-
! í^t'Z. férfaiktőt akik
;|^-íea Ikrek voltak, nem váltak
London, szept, 18. — Hugó L. Black, a USA Legfőbb Birőságá-nak s^édbirája. ma ismét m^ita-
gadta, hogy a. Ka Kbm KlsOrtag-ságáis. vonatkozólag akár megerősítő, akár tagadó választ adjon. A riportereknek a következő választ adta: "^em ismerem ont, nem látom önt és nem faapom önt"
Bethune orvosi misszióját sokra becsülik
Canada MacKenzie - Papineau Zászlóaljának barátai, illetve ezek Torontóban székelő központja jelen ti. hogy Bethune dr. fíhnjének nyugati körútjáról-még a legszegényebbfalvakból és városokból is 50, 75 és 100 dollárok jöttek be. Volt olyan hét, amikor a központ több mtot 51.000-t. kapott kézhez, pedig ezer dollár sok péhz ma a kifosztott kanadai Nyugat munkásnépének.-
Állandóan folyik Kanadából a pénz a Spanyolországban dolgozó orvosi csoportunk, vérátömlesztö állomásaink részére megvásárlandó kellékek ára fedezésére.
Madridból jelentették a mult hét végén, hogy a spanyol nép nagy elismerése veszi körül minden demokratikus nép önkéntes segítséget, de különösen a kanadai orvosi küldöttséget becsüU rendkívüli sokra.
Dr. Norman Bethune kanadai túrája alatt Lazen Sise montreali' kémikus vezeti a kanadai vérát-' ömlesztők munkáját MeUette állanak ol3ran jeles férfiak, mint Allan May. volt re^nai hírlapíró és Hemúng Soresen dán-kanadai vegyész, '
Madrid legtötib l^toT^al parancsnoksága szerint bár á lojalisíák i nem adnak kitüntetést medált, dekorációt a legnagyobb bSsiiek sem, Bethune kanadai embereit mind ki kellene tííntetnL .Mtható kitüntetés helyett — mondta cgyj magasrangú köztársasági tiszt — a nemzet örök bálája fogja őket körülövezni."
kétségkivül látja, hogy á CÍO ké^ viseli a haladó, a munkásokat szak-^ ma szerint fel nem szaggató, fel. nem daraboló szervezést, mig ú másik (az AFL) maradi és a mun-| kasok egységét megnehezitö, sok-esetben lehetetlenné tevő szcrveJ zési formát képviseli. Ennek ellé-; nére ugy döntött a konvenció.hogy" mindkét szervezési formának te?-ret ad, de megtiltja, hogy az AFL tovább folytassa Kanadában megszokott támadásait a haladó CIO ellen. .|
Kanada minden vidékéről, min-; den foglalkozási ágat ké'pviselö 500^ delegátus köziil csak kettő neoá; szavazott amellett, hogy mindkét szervezési módszemek teret Ttéir adni, legalábbis a következő kon-; vencióig. Ez a 498 delegátus azt: akarja, hogy a CIO és az AFL egymást nem denunplálva. hanem támogatva dolgozzanak. ;
A Trades and Labor Congress of Canada határozati javaslatban fo-^ gadta el, hogy minden lehető segítséget megad wgy az AFL-nek.l .miut-.a-CIÍÍínak,-Jw)gyJj£öz2ítiül«i teljes béke éJs egység létrejőjjöh.
Ezeket a lépéseket helyeslő majdnem 100%-os szavazásra nagy lelkesedés tört ki és a különböző jeles szakszervezeti vezérek nyomban üdvözölték a Jó mim-káért a konvenciót, illetve az egységet munkáló összdelegációt.
George Watson, a Trades and Labor Council ontáriól elnöke kijelentette, hogy a kapitalizmus a-zért támadía a CIO-t és azért nem bántja az AFL-t, mert az. előbbiben látja a tanult é!s tanulatlan munkások összességének végleges eggyéforrasztóját. A munkások összeforrásától viszont talpáig remeg a tőkésosztály.
Róbert Lewitt calagry-i bányász vezér kijelentette, hogy bár a CIO rövid működési időre tekinthet vissza, taglétszámát megduplázta.
Erre felugrott egy Mortel nevü delegált és kérte az elnököt, hogy utasítsa rendre a felszólalót, mivel propagandát fejt ki a CIO mellett Az ehiök ehelyett öt utasította rendre.
John Bruce, a csőszerelők és bádogosok országos vezére szintén a
Fred Collins, J. B. Salsberg és 'mások szintén az egységet sürgetitek. Az egCsz konvenció az említett két emberen kívül a szakmákban éa azokon kivül Bzervezett munkások egysége mellett foglalt állást.
P. M, Drapcr elnököt a konvenció harmadszor is állásában bagy-
A munkások túlnyomó többségérta, nagy bizalmat szavazva meg
.neki.
, A Trades and Labor Congress of Canada fenntdrtja magának azt a jogot, hogy az ország szervezett jnunkássSgát független politikai akciókra vezesse, amikor annnk ;9ZÜkségét látja az ország nemdol-g02ó lakosságának túlkapásai el-ileui
^ A Trades and Labor Ck)ngre.s3 pí Canada bojkottot hirdet Mussolini és Hitler országában gyártott iparcikl<ck ellen és mindenestől megveti a fasizmus alávaló uralmát, amely eltiporja a munkások elemi Jogalt és minden erejével a lakosság haszontalan rétegének 'i-Otalmát igyekszik biztositani.
m sée^emh ellen
Fort WilUam. — E város segély-Ug>'l hivatala megkülönböztetést üz a külföldi születésű munkásokkal szembon.
Mikor az elmúlt sovány évek mxlnkanékülisélgo miatt segélyre kényszerűitek, akkor beszedték tőlük az útleveleiket. Amint munkát kaptak, kérték Mr. Blaln segély-hivatalnokot, hogy adja vissza útlevelüket. Azt a választ kapták, hogy először vissza kell flzctnlök a városnak azt az összeget, amit segélyként kaptak.
immw
A
Québec kormányától követelni fogják —
JMALTA.^ — Anglia hadihajóin s^lgáló tengerésztisztek két olasz és német tengeralattjárót láttak a :Epán;!^Ql fasiszták lobogójával. A1 ka kalózbandát a járón kivül a k}.séretükben hdladó rombolóhajók, olasz és német hadihajók képezték. A bandltarajt innen ^0 mérföldre szemlélték a brit tisztek, akik szerint a raj Majorca felé sietett.
HENDAYE, Franciaország. — A mult hét folyamán a banditák (o-laszok és németek) megtámadták a brit Stanmore és Rlvadeselle nevü kereskedelmi hajókat. A hajók Bordeauxba menekültek.
Szombaton reggel jelentették, hogy egy brit csatahajót i.s megtámadták a fasiszta tengeralattjárók, bár. a torpedó célt tévesztett
GENF, Svájc. — Dr. Jüan Negrin, Spanyolország miniszterelnöke tiltakozott az élIen, hogy országát kizárták a nyonl konferenciáról, csakhogy kedveskedjenek az olasz és német banditahatalmaknak.
Negrin hangoztatta, hogy Spanyolország egy földközitengeri hatalom í'3 a brit javaslat minden eddiginél alávalóbbat képvisel. Joggal a spanyol nép kormányát nem
Egész Kanada szervezett munkássága nevében a Trades and Labor Congress of Canada québeci szervezetei és támogatói követelni fogják Québec kormányától a nők szavazati Jogát. A katolikus papok és nagytőkések által uralt tartomány nöl az utolsók, akik ezt a Jogot Kanadában mogkap.^ák. Minden más tartományban már régen szavaznak a nők, de ebben a katolikus tartományban, a római egyház elnyomó tradícióinak dicsőségére még sincs a nőknek szavazati joguk.
Ezt a szégyenteljes állapotot Jo-acph Tramley, québeci szakszervezeti vezér terjesztette a Trades and Labor Congress of Canada öSjlk
gitségct kérve az elnyomó egyház éh töke ellen.
MI.S8 Beatrice Femeyhough, aki Quebecben szUletott, dc ma Torontóban vezeti az üzletekben és irodákban szervezkedő munká-snökct, szintén felszólalt a québeci hatalomnak a nők ellen irányuló elnyomása ellen.
"Azt hiszem nötárfialm nevében, hogy én és minden nö képes a férfiak módjára élni polgári és politikai jogokkal", mondotta Beatrice Femeyhough. Szerinte ezé-g:yelníe kellene magát a québeci kormánynak, hogy a nőket még ma sem tartja olyan emberi lényeknek, mint a férfiakat.
Hepbum milliomos barátEŰ a színfalak mögött
Arthur Roebuck, K. C, Ontario volt kablnetminlsztcrc ujabb nagy-beszédet mondott Torontóban, a-mikor leleplezte Hepbum mtnlss-tcrclntík üzelmeit a tartomány nép-nyúzó milliomosaival. A volt iiU-nlsztcr, akit Hepbum lemondatott, kijelentette, hogy Hepbum urat a tartomány magas polcokon ÜIö pa-razlUcsoportJa diktálja éa azok-lak szemérmetlenül reakciós lapja, t Globo and Moll dicsőíti. Ez a banda követelte, hogy Hepbum u-tosltsa kl a kormányból RocbucUot és Crollt.
Blzt a szenzációs nyilatkozatot jaját kerületében, BcUwoodaban mondotta Roebuck, de elmondotto ezt a St. Andrcw-kcrülct liberdll-salnalc Is.
Roebuck szerint Hepbum minden logot átgázolt és minden crojővcl i kizsákmányolók oldalán harcolt i General Motors munkáoalnak 3shawai sztrájkjában Is, ahol erűnek erejével rá akarta sütni a bő-kisen sztrájkoló munkásokra.hogy lázongók és törvényszegők.
Kijelentette, amíg Hepbum o milliomosok maricában elvetemül-tcn küzd a szabodszcrvcíkcdés ellen, oddig ö azt tortja. hogy a CIO az a szervezet, amely a leghatásosabban tömöríti a munltácokat fiszak-Anierlka kontinensén.
Roebuck ígérte, hogy hU marod az igazi libcrálio alapelvekhez, a-melyeken állva 1034-bcn a parla-mcntbo választatták. Akitor Is a monopoltöko ellen húzdütt, öltkor
Csufondór ozavakkol ílletto jóokoróit
lehet klzáml a Földközi-tengert é-CIO és az AFL egysége mellett' rintő konferenciákról.
l^eger6sÖ€3e^ & l®jcBllsf@ liGcdserecp g város
■ ei
VALENCIA. — ÍJosepb North; leimében. Látták a gazemberek, távirata a Daily Claríonhoz) — hogy ilyen győzelmet még nem Amikor az ember visszatér az ara- aratott a lojalista hadsereg. Lát-goni frontról Spanyolország lázas iták, hogy a lojalLsták erősödnek politikai központjába Valenciába, j és zujtó kezük utoléri őket, azonnal látja a belchitei győzelem i Valencia uccáin a nép a belchí-mágikus erejét. Nagyon sokat se- | tel gyözeleínrőí tárgyal éa vitatja gített az egységért vezetett Utáni a Népllgá tárgyaláBaíról í;zó1ó /e-
küzdelemben.
Katonai gyözeimsínií többet tesznek az egységre öerkentö ezó-noklatoknál. az ágyuk politikai hatalommal beszelnek.
Belchite elfoglalása némán, de erőteljesen beleszólt a Népüga tárgyalásaiba.. Ennél többet tett Erőt adott Franco „ötödik Hadosztálya" (vad anarchisták éa trockisták) elleni küzdelemre, nehogy sikeresen végeztessék akna-mimkájukat a lojalista kormány ellen.
Jelentékeny győzelem
Belchite elíoglaláia láttára: nagyon Bők fasiszta, Eok titkos Fran-co-ci5atl63 hiizta be a szar.át fé-
lentéseket. Beszél Mu-ssolinl kalóz-
mennek ingyen a saját vesztohbe
Hetvenöt dollárnyi bonuszt követelnek
PORT ALBERNI, B, C. — Amíg Califomia matrózai és rakparti munkáxai egyáltalán ncrn akarnak hadianyagot c-ngední a Távolkeleti i'e, megakadályozv.'i a már megrakott hajók fűtőanyaggal való ellátását, addig a Itíinadai partííkon szintén meggy ült a baj a brit Dal-croy nevü kercKkedelml hajó le-gényaégével, mert kijelentették, hogy háborús zónára Ingyen nem indulnak el. Legalább ?7.'J.O0 bó-nuazt követelnek fejenként, A hajó rakománya Dalrcn, JTanchou-kuoba menne.
A legénység tudja, hogy a teherrel /^apán-kinaí háborús terükleket kellenrí érintcntók é« tudja, bogy a í;zálliimányí-rt jó árat vág zsebre a sz&lMtO, valamint a Bzál-Ijtmány gazdája, A hajó kapitánya
támadásairól, a" Szovjetunió eTé-,D. Ru.5sel törvénye.? Jépéjjckkel fe-
Iyc3 féllépCnérül és a piac magas nyegetfce meg embereit.
áralróL J
^ A ,':zállitmány tulajdonosa Kl-
Guadalajara, ahol a fa;?i/íztákat vár,i»ágára -- már amint ez a ka-
Méltóságoa J. S. Woodsworth, o CCP parlamenti vezére ugylátszlk nem akar szakítani a szocdemek tradlclós hátbatámadó, munkás-áruJó politikájával. Legutóbbi To-rontoban mondott választási beszéde valóMgofl lázadást idézett elő a saját tizcrvezctc tagjai között. A mult hét végén a torontol Odd-fellow.'j Hallban maga a CCF tagság emelkedett tiltakozó szólásra, megzavarva az öreg vezér beazó-dét, hozzá nem illő, meggondolatlan hazug Ttljelentéseiért Táinad-ta a kommunistákat, támadta s Labor RepreSentatlon Assoclatlont, amely a szakszervezetek jelöltjeit állította fel a tartomáryi választásokban é» támadott minden haladó megmozúuWst, egységrctörek-vést,
Woodí5v/orth beszéde közben felálltak a CCF tagjai és követelték hogy a vén vezér bizonyítsa be állításait a kommunisták ellen, hogy bizonyítsa be, miért csak a CCF jogos munkásképvlselöjelölteketki-áliitanl a tartományi választások slkíára. Különösen akkor lázadtak fel ellene, amikor a szakszervezet* képvijs«JöJeIölé3t támadta meg.
Ugyanezen a gyűlésen <3corge Walxon ontarioi szakszervezeti ve zér éppen az ellenkező állást foglalta cl, kl^lentve, hogy a OCF, szakszervezetek én a kommunisták együttműködése lehetséges és szük-F.égeH ÍB a munkások érdekében. Megtámadta azokat, akik az egységet különféle ürügyek alatt támadják, mivel az ilyen elemek a tőkések iszolg&l a munkásszervczc-tek leple alatt
Is hangoztatta a munkások s£:cr» vezltcdási Jogát és altkor la tiltakozott az dlcn, hogy a kormány fegyveres crcjo UUsdjÖa a dolgo-eö lakosság cUcn. amlltor valahol sztrájk üt Ul a gyárosok ellen.
"Ha a kanadai gyárosok kétharmada lehet lú^scn állampolgár, ha ncleik osabad idegen mérnököket, idegen munkáahajszolöhat behozni, miért no volna a munkásoknak Is szabad külföldi vezetőket kövct-hlök?" tctto fel a logUtus kérdést a volt tartományi kablnctmUüsz-ter. . . : ■ '
"Joga van ennek a tortoniánynak beengedni munkfistanácsadóka'i; bárhoiman; ha ugy tetszik a mun-kásolmalc, akár Honoluluból Ishoz-hotaaU i. mogtiknoli vezöroUct," mondta Roebuck.
40-^5 eontcs fontonkcnti átlasőrat követőinek a . dohőiayecrmolők
DELHI, -r- A városka legtágasabb /orUIéatormét ezintolllg UiU töttóUiacs: Norfolk megye dohánytermelői, szeptember 15-én este, ohol gyÜWa kerot<Sbcn a ta- • vhlyl dohánjrárttltnál jóval magasabb úrat követeltek az idei .•:ok-kai Jobb termésért.
BosszanUoúva a lülátásba helyezett 29 centes fontonként! úrak miatt, ^0 mdrfőldco távolságról B Jötlcts forrasrolc a gyűlésre. Bíln-
el a gyűlés ezt a határozati yoolatot, anacly 4(^-45 centes'fonr tonkőnti átlagárat követel Ca amit elItUldcnek az egy hónap múlva fisszoUItf Marketing Boardnak Slm-«oc-ba. ■.
megkergették az antífasfezta olaszok, örök emlék, bíztató jel lezz a spanyol nép számára. Az itteni
pjtalísta országokban szokáa mindjárt akcióba lépett a rendőr-cég, hogy a munká-sokat a nz&MH-
Bmt«\elt lútart a S. Coart ellen
Waíffalngton, szept. IS. — Roosevelt elnök az Alkotmány Nap ball-gató.^ágához és az egész ország népéhez intézett beszédét^ kljeleo,-
~ Stewort Smith en^ed
Roebuck volt tartományi Jogű-ügyl miniszter, akit Hepbum kizárt a kormányból baladó szelleme mlött, megkapja Torontó város BclIv/oods>vátasztókcrűlct egész tuUsdó .lakossága szavazatát müit-bogy Stcv/att Smith, kommunista városi képviselő lemond a jelöltségről Roubuck javára.
Tőkcsfurfana Earl Row© konzervatív vezérrel hűtlenül bánt cl o maga pártja, minthogy a legjobb, legkonzervatívabb kerületben nem őt, hanem t nálánál is feketébb reakcióst ClO-eydlöIőt, íásisztabarátot, Drew ezredest léptették fel Wellington South-on.
Egyocccrt Wilson James Wilson cast yorki kommunista községi képviselő ismételten felszólította a CCP vczetö.'sé-gí% az egységre. A CCF kebelében garázdálkodó munkásellcnc.'íck % szavazatok szétforgácsolásán fáradoznak, a reakció örömére.
William Walsh áz cgysécért Kítcbencr és liömyéke kommunista szerveznie. William Wal-'jh felcntetto a sajtónak, hogy pártja, (a kommunista párt) teljes c-rcjével - a gomigyári munkájsok képviselőjolötje, Alfréd Mustin, (Waterloo Notb-kcrtllet) mögött áll.
Szövetségbe Ottawában Jelentették a forgalmi munkások . vezérel, hoey egy széleskörű ezövctségbe fogják szervezni a vasutasokat, rakparti munkásokat és matrózokat
győzelem megmutatta, hogy lebet péh^z ín^tt^bes^^
katonai győzehnet aratni a ía..iz. \^^,^ ^ana^la földiére nem te- ^j!!;.^"^,,'^.^
mus felett Ihttik lábukat. Ezt a "dicső" tef-
Spanyolorezág Néphad.^erege ké- irormunkát a tarí^^mányí rendörök pes most már szembehelyezkedni;-.^j^j^j^ fe^zükb"
a nemzetközi fasizmus kitűnően felfegyverzett bandítaseregeível és képes lekz azokat megverni.
Brunete trontján aratott győzelmük íJokat jelentett a kormány (FoJytatáüa a 4. oldalon)
VICTORIA, B. C, hatÓHágaí már megtették a lépéseket a legénység ellen, a Canada Sbipping Act néven ismert törvénycikk érteimében.
legfőbb Bíróság (Supreme Court) megváltoztatásáért
Hiszem, hogy ennek az országnak demokratikus kormánya mindent megtehet, amit a közérzé-»ü népnek... Joga, van élvátnL.. És én el vagyok ez&nva, hogy ezek é dolgok az alkotmány érteimébea megvalósuljanak."
Rokbaj ellon
Vancouverben megindult egy mozgalom Dr. J, S, McEaefcren-vezetésével azzal a céllal, hogy a lakosságot kioktassák a rákbetegség elő;^leínek felismerésére,
Proletárbeleirséi;
Montrealban szaporodik az úgynevezett „síllco3Ía"-ban történi* megbetegedések ezfsna. Ezt a bc-iégeC^et az egészségvédelemmel nem törődő gyárakban kapták mci? £i; munliások. A lakosság élö.?dí ré-^ tcsre nem kap ilyen betegséget
Vőfasztáflt sürgetnek AJberta népe választani alsar. hogy egy.új, népbarőt kormány txgltcégével megkfizdhcssen a tar-tomány rablóívaL Leslie Morris és Jdűx. TTöimg ííoaununlsták beszé-dckieí tortpak a„ tartomány Ml-imW2&'fiaívaiban éa városaiban./