é. OLDAL
KANADAI MAGYAE
1937 szeptemb
ISegíelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton-ISSflaetéai ár: Kanadában 1 évre Í3.00, '/j évre 'A évre 75 cent,
1 fcíSaapra 25 c. Egyesült Államokba $3i;a, más külföldi államokba $4.
Minden levelet, csekket és Money Ordert küldjük: KANADAI MAGYAR MUNKÁS, Eox 154 Cen. P. O., Toronto, Ont, CsSEsSa. — Teleíoa-szám: ELgín 6097 — Levélben küldött pénzekért felelősséget nem vállalunk- ■
A
SilCEtiiL iCisZP A S^AMYOL MÉP
BELÉN számunk első oldalán kezdve és a hátsón foly-^ tátva közlünk egy cikket, amely beszámol a Quinto-Belchite-győzelem rettenetes, de a lojalisták számára sok tanulságot adó és dicső.séges harcokjól.
Mióta ez a harc lefolyt és lecsendesült, a fasiszták belármázták a világnak, hogy e területeket egy-kettőre vissza fogják venni. A lojalisták azonban megtartották nyereségüket az egész aragoni fronton, bár Franco meg-Idsérelte elvesztett területei visszaszerzését. A lojalisták minden fasiszta támadást a fasiszták véres vereségével verték vissza.
Franco egyelőre abbahagyta a támadást az aragoni fronton. Nem is támad, mig Hitler és Mussolini be nem látják, hogy több segítséget kell adniok, ha azt akarják, hogy a már Franco keze alatt lévő csapataik el ne veszítsék a harci kedvet, vagyis, hogyha győzelmet akarnak FVanconak.
TÉL KÜSZÖBÖN VAK. A hadviselés nehezebb lesz. A támadások csak nagy veszéllyel és áldozattal indulhatnak meg. Katonai szakértők szerint még 100.000 németre és olaszra lenne szükség, hogy Madrid ellen sikeres offenzívát indíthasson Franco. Közben a lojalisták erősödnek, saját hadiiparukat tökéletesítik, a hátsó ellenfeleiket méltó helyükre küldik és a védelemben sokkal N kevesebbet kell megkockáztatniok, mint a támadó olasz-
Pnémet-mór „nemzeti" csapatoknak. Most, 14 hónap után rosszabi>ul áll Franco, mint a háború kitörésekor. Akkor több lehetett a reménye és több volt a spanyolja és több volt még a pénze is. Madrid áll és erődítményekkel jobban el van látva, mint valaha. A Valencia felé vivő utakat nagyobb haderő védi, mint bármikor ezelőtt.
Nincs kizárva, hogy mielőtt Franco megkapja újabb olasz rablóbandáit, a lojalisták még egyszer támadnak az aragoni fronton. Ha ismét győznek, Franco szövetségeseinek csapatai nagy szégyent fognak aratni.
ZARAGÓZA ellen már a katalán csapatok is biztatóan küzdenek. Tapasztalatuk kevés és így amit nyertek, azt képtelenek voltak teljes egészében megtartani. Volt eset, amikor tapasztalatlanságuk miatt előre menesztett csapataikra tüzeltek. Azok engedtek, de aztán a hiba felfedezése után ismét birtokukba kerítették az elhagyott állásokat.
Úgy a katalánok, mint a többi lojalisták lassan, de biztosan tanulnak a saját kárukon és szakítanak a burzsoá szellem ismert féltékenykedésével, irigységével és fellengésével. Helyette a legjobb erőknek méltó helyet adnak. Kléber tehetségét és sikereit sem fogják irigyelni, hanem belátják, hogy ő is, mások is, akik elmentek a spanyol nép védelmére, csak a spanyol nép jobb jövőjét kívánják munkálni és nem egyéni babérért haicolnak, kockára téve életüket.
*A spanyol nép büszkesége, szabadságszeretete és bátorsága a helyes irányban lesz felhasználva. Útban van már a spanyol nép a helyes úton a helyes irány felé.
'4 "iATMATATLAi^a FKOMIT"
MAGYAR nemzeti szocialista párt különböző alakulataínak egységesítésére és az összes jobboldali pártok egységfrontjának megszervezésére irányuló kísérletek liem jártak eddig valami nagy eredménnyel. Igaz, a kormányzói jogkört kiszélesítő javaslat törvényerőre emelésére ugy felsorakozott a jobl)oldal, hogy a kisgazdapárt, szociáldemokrata párt és kereszténypárt csak apró módosításokat mert kérni, de a lényeghez nem mert hozzányúlni.
Bár a nyilaskeresztes-mozgalom a tömegektől kezd elszigetelődni, a nyári események mégis azt mutatják, hogy a jobboldali egységfront: "Láthatatlan Front", bi-aonyos formában állandósult, hogy a kormányzói jogkör kiszélesítésében elért eredmény után a parlamentben tárgyalás alá kerülő választójogi reformot még csirájában megöljék és előkészítsék az utat a totális államhatalom, a fasiszta diktatúra véglegesitésére.
OGÁR László, a szegedi egyetem bölcsészkarának büszkesége, ki abban árkedvezményben*' részesült, hogy a nyári berlini egyetemre kimehetett, pár hete felakasztotta magát. Az oka az volt, hogy mint ifjúsági rovatunkban hozzuk — a náci egyetemről, illetve propagandaiskolából meggyötörve érkezett haza s aztán fenyegető leveledet kapott a horogkeresztes Gestapo-tól, melyekben "kötelességeire" figyelmeztették.
A huszonkétéves makói főiskolás tragédiája mögött megdöbbentő, sötét képe húzódik meg a középeurópai, különösképen a magyarországi éleinek, melynek vészes árnyéka nemcsak a leszakitott területek magyar kisebbségére nehezedik, de még a tengerentúlra is kiterjed: mindazokra, akik "az anj'anyelv és a kultúra jogán kiszakit-hatátlan szen-es részei az egyetemes magvar közösségnek.'*
> A BERLINBŐL igazgatott 'Láthatatlan Front' keze min-denütt végzi aknamunkáját. A mult hetekben Hont Ferenc, a szegedi "Független Színpad " megalapítója szabadtéri előadásában rendezte le Madách Imre "Az ember tragédiájá"-t. A szélsőjobboldali lapok azzal vádolták, hogy a tízágu betlehemi csillag helyett az ötágú szovjetcsillagot vetittette a templom homlokzatá^a. E vád pei-sze szemenszedett hazugság.
Ha azt akarjuk, hogy a
Tokió, augusztus.
Japán Kína ellen indított háborújának vérszaga áthatja az egész japáni életet. Ezt különösen attól kezdve lehetett észlelni, hogy Japán megkezdte támadásait Shanghai ellen. Tokió minden vasútállomásán láthatja az ember, amint a tartalékosok vonatokra pakolnak és mennek Kínába. Kezdve a vidéki városok katonai laktanyáiból fel a fővárosi kaszárnyákig, mindenütt háborús láz.mindenütt a készülődő ezredek légköre nyomaszt. A vasútállomások környéke tele van új katonai autókkal és teherautókkal. Ott van mindegyiken a hadsereg bronz-csillaga, szomorú díszként.
Hallgatva a militaristák parancsszavára, a Konoye-kormány szitja a katonai szellem minden gyűlöletét Észak-Kína ellen, hogy lelkesedést támasszon Japán alávaló rablótámadása támogatására, amely egyre szörnyűbb méreteket ölt. „A japán hadsereg, az egész állam gépezete, sajtó, mozi, rádió, színház, sportegyletek, egyházak stb., mind a háború szolgálatában állanak," jelentette a hadügyminisztérium. Iskoláktól kezdve minden, ami embercsoportokat foglal magában, a háború szellemét él-jenzi. Folyik a soviniszta propaganda.
A háborús propaganda élén a parlament alsó- és felsőháza mar-sol. Két hétig tartó ülésezéseken mindig helyeselte a háborús "uszi-tást és az 500 millió yen háborús célokra való megszavazását, hogy Északkina, Japán birodalmához legyen csatolva.
Mégis, minden lárma ellenére, nem jelentkezik a lakosság körében a várt hazafias lelkesedés. Az Iskolásgyerekek csoportjai menetelnek az uccákon és "Banzáj"-t kiabálnak ugyan, de a nép, a szegénység annál inkább veszti lelkesedését, minél tovább tart a háború, minél tovább kell arra áldozni.
Az uccákon bárki láthatja, a-mint a fiatalság ruhadarabokat hurcol, hol az egyik, hol a másik járókelőnek mutogatva. Akinek mutatják,tudják,mit kell tenni.Egy
tüvel egy kis dsomót horgolnak a kelmén. A hadbavonuló tartalékosok talizmánja ez,akik ezt a sokak által megvarrt kelmedarabot „sen-ninpari"-nak hivják. A csomóra csomót horgolok nagy csomója a csomóvarrók jókívánságait jelenti, amiben a japán katona hisz, mint megmentöjében, a leghevesebb tűzben is. Xagyon soI: olyan tartalékom van, aki nem akarja életét áldozni és nem hisz abban, hogy egy ezer csomóvarró csomója megmentheti, A babona-ság kihasználói már kezdik is ezt fontolóra venni. Aztán a népek sem igen sietnek csomót varrni. Emiatt a keimegyá-rosok gyártják azokat és egyhamar rengeteg katonát ellátnak ta-
lizmánnal, szerencsecsomós rongy--minden kizsákmányolójának véle-darabbaL menye egyezik, amikor a népet
Azonnal a háború megkezdése- kell háborúba küldeni, hogy nekik kor, a kormány konferenciákat I Kínában raboljanak. Kína leigázá-
tartott a burzsuá-politikai pártok vezéreivei, részvényesekkel, gyárosokkal, kereskedőkkel és bankárokkal ugy a fővárosban, mint más váro.sokban. A konfíencián összegyűlt uraknak Konoye herceg, miniszterelnök, Sugijama, Yo-nai és Hirota mini.szterek mondtak beszédeket. A mini.szter urak természetesen arra szólították az urakat, hogy támogassák a kormány Kína-ellenes politikáját és háborúját, amelyet a militaristák nyomására indítottak meg. Ez megmutatta, hogy Japán népe
A "béke" hözvemöi
MIKADöÉK minden kétséget kizáróan szivesen látnák, ha Mussolini és Hitler Keletre is elmennének "közvetiteni".
sában mind egj'ötértenek.
Hogy ezek a kapitalista konferenciák olyan készségesen egyeztek a kormánnyal, annak egyik föoka az volt, hogj' a miniszter u-rak, a .szónokló kormány azt mondta, hogy a birodalmi hadsereg és haditengerészet csak egy másik körútra ment. Különösen Sugijama és Yonai mimszter urak voltak ebben nagyon biztosak. A nankingi kormány, mondták a miniszter u-rak, meg akarja akadályozni, hogy hadseregünk elvegye Észak-Kínát, de Japánnak elég lesz megmutatni acélos öklét és az incidens helyben el lesz intézve, miként az utóbbi években azt láttuk.
„Ismerjük Kínát és Csangkáj-seket," mondták a japán miniszter urak. „Mi tudjuk, hogy Csangkájr sck csak az elsö vereségre vár; a 29-ik katonai kerület csapatainak cIeö nagy veíeségére és ő ennek a kifogásával azonnal egyezkedésre fog utat-módot keresni Japánnal."
Ezen az alapon mutatta ki a japán parlament, hogy a birodalom népe közös érdeke Kína elfoglalása. Ám mikor Sugijama és Yonai miniszter urak hamarosan ujabb összegeket kértek a háború céljaira—most már 419 millió yen erejéig—mivelhogy az északkinai ,inci-dens' ezt megkiván;,a,nem ugy lyukadván ki,ahogy azt a bátor miniszter urak elgondolták, a parlament sikamlós-fényes folyosóin és irodáiban, na meg a mulatókban. A japán hadsereg és tengerészet körútja ám pénzt követel. Hosszú háború lesz ebből és pedig olyan miből nem olyan biztos, hogy Japánnak hEiszna lesz. Pénz meg kell, még több kell.
Miniszterek, államférfiak és sajtójuk tovább kiabálták a japán egység erejét, ök, az államférfiak, a kapitalisták és militaristák megegyeztek. A felső politikai és tőkepénzes urak egyek. De rajtuk kívül más nép is van.
Alig kezdődött meg a nagyobb-arányú hadvislés,-Japán tőzsdéjén az értékpapírok kötvények ára e-
sett. a gj-árak részvényei kezdtek' militaristák az orszáo. nem érni annyit, mint a háború val. Fasiszta-miiiíar^a
megkezdése előtt. Tehát még a gyárosok és bankárok sem egyek, ök sem mmd hisznek a háború győztes kimenetelébenJCezdték vagyonukat kivonni, mert hátha nem íbsz olyan biztos Sugijama és Yonai mmiszter urak jövendölése. Aztán a miniszter urak nem vették terveikbe a japán nép egységfrontját sem.
Elhatározta a kormány, hogy egy másik rendkívüli parlamentet hív össze abból a célból, hogy u-jabb összeget szavazzon meg, mivelhogy most már igazi háborúban van Japán Kína ellen. Itt volt az i-deje, hogy a kormány megmondja, miszerint nem körútról van már szó, hanem a hadsereg hosszú i-döre kiterjedhető kampányára, ami megkívánja a birodalom minden e-rejének támogatását. Tehát az országgyűlésnek fel kell hatalmaznia a kormán3rt rendkívüli jogokkal, hogy a birodalom minden gazdasági erőforrását kihasználhassa. E-közben jöttek a hírek, hogy Kma népe elszántan veri vissza a japán betörőket. Japánban erre a hírre az uralkodó osztály soraiban a széthúzás hangjai kezdtek hallatszani.
Japán tőzsdéjén nagy a nyugtalanság. Kaya és Yuki kénjrtelen volt kiadni a jelszót, hogy ,,meg kell védeni a pénzügyi világ érdekeit." Mmdazonáltal a MINSEITO (Japán legnagyobb politikai pártja) kijelentette a parlament alsóházában, hogy bár támogatja a kormány intézkedéseit, a kormányétól független vizsgálatot fog indítani a gazdasági és pénzügyi állapotok megismerésére. A SEI-YUKAI (egyik burzsoá párt) és más kapitalista politikai pártok egyelőre nem szóltak semmit.
Nem sok idő fog elmúlni, mielőtt ezek i3 felszólalnak, annál is inkább, mivel a militaristák a maguk javára használják ki a mag'uk által teremtett zavart. Sietnek a
■íits-nsta.
Tát akarnak még- ebbea Mutatja ezt szái
t&tab az étbz^ ■OS ttay- Arf^ javasolta, hogj- ámtsanak'íü ^ l intézményt, amelyet táicasrí" í miniszterek fognak U^.~7' vezzen ki a parlament egy len ehiököt, a „tervező bizoíX* elére; javasolják, hogy mindJc: nisztériumban legj-e^j ggy j-^^' tó bizottság", mint va^ j^J" riában.
így készülődnél-: a felső kö.i-akciókra, amelyeket egjik kör tii! kol a másik előtt. Xemsokára tehetik a nemzeti egység-tyáit az asztalra. A ^tajisUi megjegyzett' kártyákkal fog^ jászard. Sokkal rosszabbul áa ^ helyzet, mint a japán imperialistii látják, mert alul a nép. a tömegt'^ a munkások és parasztok nejnt karnak háíjorut. hiszen az ö ik pusztulnak abban rakásra.
Igaz, nagyon sok egyszerű en. ber készíti még a talizmánokat, mint a veszedckm, a gonosz eDaa küzdelem egyedüli védössziözst. de a háború komoly leckéi majj kiábrándítják őket az Uyén bab> naságból. Az élelmiszerek ára e-meUcedik, az iparcikkek és fölni-cikkek mind jobban fogynak. A babonás segítségvárás hiába la és a nép kénytelen lesz eldobni i talizmánokat és a maga ketívd küzdeni a gonosz ellen. A családok százezrei vesztették el kenyérkerc-sőjüket. Ezek mind utálják a háborút. Ezenkívül az otthonman-dottaknak kell eltartani a hatereget, őket nyúzzák még jobban.
Ha a nép megmozdul, a japh imperialisták megrémülnek, üéit hozták azt a törvényt, hogy eza-tán a, munkásoknak nem szabad gyűlésezniök. A rendőrség éj csendőrség minden gyűlést sat-verhet. A történelem azonban megmutatta már mit segítenek a rendőrök és zsandárok bandái Majd a japán nrak is meglátják .ezen bandák haszontalanságát
•o a
CS3
mm
C3
Politikai erőviszonyok — politíkcií kilátások
A kisantant sinajal konferenciája fel keltette az érdeklődést a Duna-medencei államok belső politikai viszonyai iránt. A Duna-medence politikai összefogásának útja sokban attól függ, amilyen politikai erők állanak az egyes országokban a terv mellé és milyen politikai csoportok azok, akik közvetlen tárgyalásokat folytatnak; Az utóbbi hetekben egész világosan kitűnt, hogy ugy a kisantant országaiban, mint a további országokban, amelyeket a dunamedencei tervek összeakamak fogni, más szemszögből ítéli meg ai dunamedencci zövetség feladatait a baloldal, mint a reakciós erők. Romániában a haladó és reakciós erők szétvállása teljesen folyamatban van. Az egyik vagy másik győzelmétől függ a dunamedence politikájának fejlődésiránya.
A román fasizmus erői
A román fasizmus, a román reakció élcsapata: a" terrorista „Vasgárda". Amióta 1933-ban Du-ca liberális miniszterelnököt meggyilkoltatta, a Vasgárda „Mindent a hazáért" elnevezés alatt működik, mint törvényes politikai párt.
A Vasgái-da élén Cantacuzino tábornok áll, ki a télen a román fasiszták emlékkardját nyújtotta át Burgosban Franconak. A Vasgárda másik vezére a politikai gyilkosságairól hires Zelea Cod-reanu kapitány. A Vasgárda főleg az eh-akult sovmiszta fiatal diákok soraiból rekrutálódik.
államot a nemzeti keresztény ..forradalom" útján akarják elérni.
Nyíltan a német-olasz külpolitikai irányt hirdetik és követélik a népszövetségi politika feladását. A párt külpolitikai baklövései Go-ga és Cuzu között fennálló ellentétek miatt nem nagy politikai súllyal bírnak.
A román reakció másik jelentős tényezője Vajda Sándor ..Román front"-ja. Vajda a nemzeti pa-rasztpárbül vált ki és ö a „numerus va!achicus"-nak, a nemzetiségi arányszám jelszavának a megteremtője. A párt mögött a sovén-reakciós kispolgárság és az erdélyi parasztságnak kis egyrésze áll. Reakciós politikája mérsékeltebb és az utóbbi időben tartózkodóbbá vált. A román reakció erői még nem tömörültek és az „egységes nacionalista front" eddig nem tudott az ellentétek miatt létrejönni.
A közép
Sem a reakciós. .=:om a demokratikus táborban nem lehet elhelyezni Románia közééi-pártját, a UIks rális pártot, mely a künzer\-ativ nagyipari és földbirtokos körök pártja. A párt már négy év óta kormányon van. A Tatarescu-kor-mány mandátuma éppen most ösz-szol jár le. A kormányban egyre erősebb befolyást nyer a liberális párt reakciós jobbszárnya, melynek élén a miniszterelnök áll.
A román demokrácia erői
A román reakció legjobban kiépített szervezete a Nemzeti Kereszténypárt. A párt élén a fiatal Goga bktávián, az ismert költő és az ösz Cuzu professzor — a romániai antiszemita mozgalom
atyja — állanak. A nemzeti ke- fasizmus hullámainak, reszténypárt áll a legközelebb a A nemzeti parasztpárt polgári Harmadik Birodalomhoz. A totális' demokratikus párt, melynek anti-
A román demokrácia leghatalmasabb pártja a Nemzeti .Parasztpárt. A városi €"3 falusi kisemberek a nemzeti parasztpártban látják azt az erőt, mely gátat vethet a
mozdulni túlnan is. A hazai nyomor határtalan, a hatósági és nyilaskeresztes terror vállvetve dühöng, a választójogi reform sirját dühödten ássák', Féjáék "Magyaroi-szág fel-
fasiszta politikája itt-ott ingadozásokat mutat, de máris a reakció támadásainak és rágalomhadjáratának a kellős közepén áll. A román reakció főleg azon igyekszik, hogy a párt jobbszárnyát, melyhez Costachescu. Calivscu és JíTichalache pártelnök is tartozik, elszakítsák a párttól. Különösen Vajda az. aki Michalacheval és a párt jobbszárnyával koalíciós kormányt szeretne alakítani. Természetesen ez a kormánykoalíció gyászos eredménnyel végződne a román demokráciára.
A nemzeti parasztpárt nem foglal el elutasító álláspontot a népfronttal szemben és határozott harci politikát követel a fasizmus előnyomulása ellen. Lupu dr., az antifasiszta népvezér, a nemzeti parasztpárt alelnöke, a romániai BékefroBt megteremtője, a demokratikus erők közös frontjának híve. A nemzeti parasztpárt bal-szárnyához tartozik Maniu Gyula, az erdélyi paraszttömegek vezére, Madgearu stb.
A demokratikus pártok közül megemlítjük még .Junian radikális parasztpártját. Dacára annak, hogy a radikális parasztpártba a népfrontnak olyan hívei vannak, mint Rádu Olteanu. brassói ügyvéd, Maty Lungescu, a pártvezető- ) ség politikája nagyon sok kárt o-kozott a romániai demokratikus erők táborának.
Junian az absztrakt „igazi demokrácia" ürügye alatt egyebet sem tesz. mint a nemzeti paraszt-pártot támadja s ezzel a reakció malmára hajtja a \-izet. Groza Péter, harcos parasztszervezete, az „Ekések Frontja", többször bebi-zonjitotta, hogy kész sikraszállani a demokráciáért.
A. román munkásság szervezetei természetesen jelentős helyet foglalnak el a demokratikus erök táborában. A szociáldemokrata párt befolyása a tömegekre cse-
rülményci között folytatja munkáját a béke és a demokrácia frontjának megteremtéséért.'
A Romániai Magyar Dolgozók Országos Szövetsége (a MADOSZ) nem egy feliiivásban jelentette ki, hogy „a román néppel testvéri szőve tsé'gberi küzd a háború és fasizmus erői ellen a demokráciáért."
Az ország ipari munkássága gazdaságilag az Altalános Szakszervezeti Szövetségbe tömörül. Ez az általános szakszervezet a fasizmus elleni harc egyik legfontosabb szerve kell hogy legyen. Sajnos, nincs egészen így, mert az egyes szakszervezeti csoportok között ellenségeskedés van, melyet a Junianhoz közelálló „Lumer Romanescu" című lap szít.
cíMtei gyozelmuíik seipkení az egyse
(Folytatás az 1. oldalról)
nyászok elleni harcot is csökkea-tette. Az olasz és német betSiői meglassultak északon.
Belchite védelmében 1,500 fasiszta vesztette életét, ötszáz foglyul esett és körülijeiül ugyanennyi átszökött a lojalista csapatokhoz. Quinto és Belchite bekerítése olyan leckét adott a lojalii-táknák, amilyet a katonai akadá-mián a modem stratégiai szeaiia-tctések adnak.
A legutóbbi választások eredményei
Az erőviszonyok megítélésére meglehetősen jó képet nyujtanak az utóbbi községi választások, melyek az ország tizenhat megyéjében folsrtak. le: liberálisok 143,000. nemzeti parasztpárt 151,000, nemzeti kereszténypárt 58,000, Vajda. 42,000, Bratianu 13,000. A liberális párt szavazataínak megítélésénél tekintetbe kell venni, hogy a szavazatok nagyrésze a választási terror eredménye.
A reakciós éte demokratikus erők felsorakoztatásával némi képet adtunk Románia politikai erövi-szonj^iról. A két tábor összecsapásából és az egyik győzelméből fakad majd a dunamedencei poüti-ka. Ha a liberális párt reakciós e-lemei jutnak a vasgárdistákkal és a keresztény nemzetiekkel fölénybe, megszakad a szépen fejlődő szovjet-román, szovjet-francia, sót talán a csehszlovák-román jó viszony is. A demokratikus, erök győzelme közelebb hozná a duna-
számára, de.ott nem találkozott hadseregük olyan erődítményekkel, mint a belchitei fronton. Belchite és Quinto mégis a kormány kezére estek. Megmutatta a kormány, milyen hadsereget épített fel a szömjrü háború 14 hónapja alatt, különösen pedig Negrin ideje alatt.
Belchite egy jól elkészített terv alapján esett a kormánycsapatok kezére; A támadást nagy nehézségek közepette, rossz talajon kellett levezetni. Hepehupás süt, sok helyen sziklás dombok és süppedős völgyek. Minden lyukban ott voltak a fasiszták gé'pfegyverei.
Most jöttem a frontról. Csusz-tam-másztam a sziklákon és ro-f-a kitűzött idűrc. mokon. Voltam földalatti üregekben és fészkekben, ahol a falangis-ták (fasiszták) rejtőztek heteken át. Mindenből erődítBaényt csináltak. Mindennel fel voltak szerelve.
Az egyik uyen földalatti erődítményen még ott csüngött a felírás, hogy „Plaza de General Franco." Egy köztársasági katona már lerántotta.
A lojalista hadsereg, ameljnú nem kellett lecke a bátorságról kapott taktikai leckét.
Quintonál a ta.nkok vezették s gyalogságot és a kitűzött pontokat egymás után kézre kerítettö
Olaszok és náci építők
Belchite úgy megvolt erősítve, ahogy egy év alatt egy várost egy technikusokkal rendelkező hadsereg képes megerősíteni. Olasz és német mérnökök vezetése alatt folyt a munka. A város mégis elesett.
Bombamentes fedezékektől kezd ve minden, amit a modem védelem megkíván. Betonból mmdenütt a zig-zagos földalatti árkok. Quin-totól Belchitéíg az egész vidék tele volt erődítményekkel. Eimek ellenére mindkét város a mienk lett.
Tudja ezt Hitler és tudja ezt Eden. Sokat jelent ez a mai politikai játszmákban. A fasisztákat megverték, pedig elszántan harcoltak. A nép generálisai, akik nem kaptak olyan magas akadémiai képzést, kimanöverezték a fasiszta generálisokat.
Taktikailag nagyon sokat jelent Belchite eIfogIaMsa,mert a Zaragó-za-Teruel vonalat kiegyenesítette. .
kély. választásokon együtt megy a medencei demokratikus megértés
nemzeti parasztpárííal. Elvben el-
1,500 fasiszta halott
lehetőségét.
dunamedencei
látható formában, fasiszta diktatúrában ne bontakozzon
zSs frontjának szükségességét, de fedezése" nagyszerű ígéretének már készül a kön\-\-mág-1 ^^^^'■J^*^ Láthatatlan I^ont" teljes! lya! Segítségért kiált az egész sünyedő magyar életi
ismerik a demokratikus erök kö-' megegyezés, melynek aláLirői és
hordozói idomán részről & reakció
ki, minden népét és hazáját szerető mag.varnak meg keli: MAGYAR!
Halljuk meg a történelem intő szavát: PÁRIZSBA
[Viselkednek a román népfrontmoz-I galommal szemben. -I A romániai lícmmnmístapárt a I terror és az illegalitás nehéz kö-
soraiből kerülnek ki, nem lesz demokratikus Duna-medence. Dyen dunamenti megegyezéstől méltán tartantmk kellene.
Rudas Béla
Behatoltak a városba
Belchitébcn minden .pontossággal folyt.
Aránylag kevés embert vesztettünk, pedig rettenetes ellenáütí tanúsítottak a fasiszták.
Ott voltam, végig láttam a iar-cot.
Gyalogságunk erőteljes tüz eK-rére ment előre: mentek doni^ területeken, amelyeken a isss-ták vonalai előtt össze-vissza te-nyarodő tüskésdrótsövények^ tak feláintva. A városhoz értei A két hatal.t.as templomtól fc-bujtak a fasiszta ágj-uk csóva ■« otthonok ablakaiból fegFe^J lestek a bsvonulókra.Mindsi skí mögül gépfegj-verek csövei 1^ káltak. Minden házból puslatis^i kellett kiverni a lesipusl^^ vagy megütközve, vag}' szuisi előtt foglyul cjte.ni őket
Minden felöl jön a golyózáj-A föld alatt is buikálnsii-rat6kat takargatják. anuJ^g nem lövik ökot, v3g>' íepe ^ kólintják őket.
Amikor már azt bi'ték, feSy^ kergették őket a templosoíj^ akkor a hatalmas orgona gránátokat dobnak embere.-;^- ^ de a mi embereink ^^^t^' ' mentek. Sokan éieíiiksí ^^^"^ áliííotta
Ez a város egy fasiszta terület csücskét jelentette, amely beleszúrt a lojalista területbe, megakadályozva a kormánycsapatokat csapatok, pol abban, hogy átvágják a tenieli u-takat, amelytíten utánpótlások szállítása fol3rt.
Semmi sem ai--— . meg a harcot, az clónyom^-^^ város a mienk letí-
Az uccákcn rakáson c---^ tor és a holttestek, m^ -lötí áUat. z,^í2 Poklon mentek áí r^^' csapatok, pokolba if^^tT^ siszták százai. Nem leiet^-rettenetes uccai ^f^^^^C Kuk rettenetes mirp.t^
Ez a g^'özelem az aszturiai bá-ívasó elé tárni
Tom<
Aaakingot ^ repüiegép cl e^gyoa sok ^ ^\ j^zSaséges t
f I ^ Véde