Afl csyetlca fcetenltéat B-ezot msgjelsaa msgyar* nyelvO lap gpurMten. mely a úo'^ce:&
VOLTiX. éVFOI^YAM — No. 37. SZÁM
TORONTO, ONT.: SZOMBAT, 1937 OKTÓBER 9.
EGYES SZÁM ÁRA 3 CEISiT "W"^íí1
nem oEieiir
Toklö. Japán. — Az Egyesült-Államok háborúellenes nyilatkozatára Japán ui katonák behívásával felelt. Jöjjön, aminek jönni kelltJapán nem állhat meg.mert ha elveszti a háborút, harmadrendű hatalommá zsugorodnak s képtelenek lesznek egy sikeres háborút vezetni a Szovjetunió ellen.
Konferenciára gyülekező japán államférfiak jelentették a sajtónak, hogy Japán denímciálni fogja Amerika azon követelését, hogy Kina területi függetlenségét meg ken őrizni. Japán hallani sem akar a nemzetközi törvények betartásáról, semmibe veszi a Briand- Kel-log-féle paktumot és a Népligát.
Uri körökben rettentő düh söpört végig, amikor Amerika kormánya nsriltan a Népliga meUé állott. Japánt, mint betörő államot bélyegezve meg.
A Domei (japán) hirsssolgálati i-roda jelentette, hogy egy japán államférfi szerint Japán meg fogja á!lani a sarat bármely ország büntető expedíciója ellen.
Hivatalosan a japán külügymi-nisztt'rium csak ennyit jegyzett meg a sajtónak:
"Nem vitathatjuk az állapotokat, inig hivatalos jelentéseket nem kapunk. 'Ha azonban igtizak a .hirek, akkor a legetoiíljíjsebb ellenakcióba; megyünk.*' ;::^"iír':t"r-
Megindult az egész országban a
Tudósok kongrr&sszusa
Moszkva. — 500 szovjet tudós gyűlt össze a különböző tudományos pályákról a tudósok VI. össz-unló kongresszusán. Körülbelül 160 íelentés fog elhangzani.
Spanyolországban
Valencia. — Játékszereket kapnak a hősi halált haltak árvái. Az ajándékok között sok kanadai is lesz, melyeket a kanadai gyermek-srervezetek adtak össze.
Többen dolgoznak
Paris. — A francia főváros és környéke 5 mülió lakosából három JniUió léleknek van munkája. Mi-öta népfront-kormány van, mindig több embernek van munkája.
Mussolini dühös
Róma. — Roosevelt chicagói háborúellenes beszédé ellen hevesen Kikelt Mussolini a Popolo D'Italia ^fasiszta lapban. Mhissolihi szerint az ő háboruia Spansrolország ölen és Japán háborúja Kina él-len, teljesen jogos.
összeverték
Memphis. Ten. USA. — Nor-"lan Smlth, Clo' szervező fejCn «smya sebeket ejtettek a gyárosok által felbérelt szélhámosok. 'A rendőrség vizsgálatot igért.
Munkásból igazgató.
Moszkva. — Kirovbad szappan-Sarának lgazgatő*,a lett Abasov mechanikus, aki 10 éve dolgozik Itt lett sztakhanovista. A 30 ember a Szovjetunió egyik ^agyobb üzemének lett felelős ^re. A Szovjetunió a lehetőségek hazája.
Fasiszták Mesdlxóban
Mexikóváros, D. F.— Ma (szom-okt 9) Jönnek össze ebben a_varosban a különböző reakciós ^pártok, hogy egy .jiemzeti "ont .ot alkossanak a demokrata enen. Programjuk a zsidók és *°aiaiunisták elleni küzdelmet
~ -
RirgetL
„ ^ A gyermekekért Madrid. — Körülbelül 60.000 ^miek teljes ellátáeára keU be-J^dezkedni Madrid polgári ha-^S^k. Bár a lakosságot sok-«w felazóUtották a város elha-kevesen akarnak klmen-
_ . Nyolcadik férj
r^^^ ^1- USA. — Virginia r^en Raymond. aki lB25-ben * széps^^veiseny "Miss ^fica" címét s akit egy rövid ^ egy európai béxóis feles^^a most nyolcadik férjétől vá-l>nrvasággal vádolja a férjét.
sorozás. Minden épkézláb embert egyenruhába bujtatnak.
Nemhivatalosan a japán államférfiak már bombának nevezték Amerika állásfoglalását, de a saját maguk valóságos bombázását dicső katonai dolognak tartják. Egy magasrangu államhivatalnok sz2rint a japán diplomáciai kar nagyon meg van lepődve Amerika állásfoglalásán, mert "eddig azt hittük — mondta a japán diplomata —, hogj' Amerika sokkal jobban megérti helyzetünket."
Amerika nyilatkozatát rendkívüli kiadásban hozták a lapok és a nt'P ugy vásárolta a lapokat, hogy á sajtó nem győzött eleget kiadni. Nagy tömegek vették körül a kiadóhivatalokat, hogy a bulletino-kat olvassák.
Japán legnagyobb lapja Amerika állásfoglalását idealistfkusnak nevezte, amely pusztán a gyöngébb nemzettel való rokonszenven alapszik, egyébként nincs semmi következetessége.
Vitatják Japánban, hogy Anglia legfőbb angiikín püspöke, illetve Canterbury érseke beszéde, amely bojkottot követel Japán ellen, és Amerika nyilatkozata egy időre volt-e tervezve?
Az anglikánokat 18 más protestáns egyház támogatja. , ..A Japán_j3ank jelzi, hogy_ a há^ borút Japán, hagybn megérzi gazdaságilag. Az árak emelkednek, mig. a munkabéreket nem emelhetik, ha a háború költségét a munkásokkal akarják megfizettetni. Tudott dolog ugyanis, hogy a ja-pán tőkések nem akarnak áldozni a háborúra, önkéntes adományok alig jönnek be.
ROEBUCK ÉS CROLL FÖLÉNNYEL VEZETTEK
J. NEGRIN, a spanyolok nagysze-rii miniszterelnöke, Idnck az ösz-szes pártok és a kUIonboző egyházi szervezetek is bizalmat sza-\'aztak.
SIKKASZTOTTAK AZ ADÓSZEDŐK
Toronto, Ont. — W. D. Robbins polgármester a koronaügyészségnek adta át azokat, akik az adó-pénzek hivatalát 600 dollárral meg károsították. .Ha segélyesek tennének hasonlót, nem sokat teke-tóriálznának velük.
Ontario népe nagyszerűen megmutatta, hogy a konzervatívokkal szakított. Nem kell a haladó Kanadának a maradi, reakciós "Tory" párt, amely tankokat küldött a munkások ellen és törvény-telenítette a kommunista pártot.
Drew ezredes, a nyílt fasiszta-barát és Rowe konzervatív pártvezér kibuktak. Croll. és Roebuck progresz-sziv-liberális képviselők, a-kíket Hepburn kiutasított a kormányból, nagy fölénnyel
J
J. B. SALSBIT.HiO, u torontói St. Andrckv vülasztőkcrUlct niunká»-JelUItJo vizsgálatot Uovctri u szavazások kőrUl vÍK<iZiiéIé.scI(i't <.IkUvető öreg-pártok rll«!n. A niunkáMjcIölt 107 Hzuvuzuttal maradt ílepbuni embere miigótt.
ROOSEVELT araerikai elnök beszédét, melyben a támadó államok elleni kollektiv fellépésre szóüt, minden békés állam és béíiészerető egyén szeretettel fogadta. Mussolini, Hitlehés Japán háboruuszitói a-zonban dühös szemekét meregetnek, dacára hogy neveiket nem emiítettű az elnök. Bizonyára így is találva érzik magukat.
Ám(
LIBERÁLIS TÖBBSÉG
Hepburn 57 képviselőséget nyert
meg, mlg a konzervatívok csak 17 embert tudtak beküldeni. A 11-bcráHsok három képviseletet vesztettek el n mult vála.HztásoUkal szemben. Négy haladó liberális került a parlamentbe. E jelentés még nem végleges.
WAKiINGTON. — Az Egyesültállamok kormánya törvényszegőnek bélyegezte Japánt, kijelentve, hogy s^Iárdan a NépUga mellett foglal áüáat, hogy véget yeg-
•tjegitsen az eg'éáz' iflí&S békéje megőrzésében. ' ■ - • '
Azt hiszik; hogy Ameriksl tovább fog menni, mert a korthány ismételten betörő áüarnnak-nevezte Japánt. ' '
Félreseperte Amerika az; eddigrl semlegességi tradícióját és ' kész-
MUNKAT KÉRNEK SASKATOONBAN
Saskatoon, Sask. — Sztrájkra készülnek a város kcnyérnélkUÜ munkásai. A vidikröl tönkretéve, teljesen kisemmizve bejött munkások munkát kérnek. A Nyugat .-e-zen szerencsétlen népével együtt-érez a lakosság. Van Kanadában pénz elég, hogy e tisztességes,mün-kátkövetelő népet elhelyezzék..
vezettek ellenfeleik ellen.
Nagy veszteséget szenvedett a munkásság, amikor Sam Lawrence CCF képviselő elvesztette pariamehti székét.
nek nyilatkozcftt arra, hogy a többi; békeszerető nemzetekkel .^syioé:^UmeM ül. hogy Japán el-. íén'?4' kfellö Intézkedéseket véghez jíigyiékrés:^ Intcgritá
Gyofsan cselekedett á. kormány, hogy az elnök kijelentéseinek nyomatékot adjon és segítsen a nem--zrtközi törvénytlprók megzabolá-zásában. i
Amerika kormánya teljesen e-gyetért a Népllgával, amikor a
Népliga rátapint Japánra, mint a a nemzetek cgymán közötti vííjzo-
nemzctközt törvények lábbal tlp-rójára.
VÁDOL AMERIKA
„A klb(HÍtakozónfcrfduIatoI<*^ST gánál," 'az EgyesUltállaöiok Btate depártmentje jelenti,''-hogy V.kény-, tclen volt a-kormán^'arra' á-'-vÖgr következtetésre ■ Jutnii'hogy Japán kínai háborújában el vannak tiporva a. nemzetközi törvények és elvek, melyeknek irányítani kellene.
isérléséve
I
ka magyar:asszonyt
Megsebesítette a községi orvost Mrs. Margaret Nagy
Calgaryban
nyalt és Japán cllcno szegült nz 1922 február 0-án általa is aláirt k'lcnéhűtalmJ Bze;^d6Bnck. ame'y nem eiigcUl jncg, Kina mcgtáma-
•1028 augusztus 2:7-6n'ülVÚÍl%^aJI'i' irt Kellogg-Briand paktumnak-" í Japán bízik abban, hogy mivel nem Uzcnt hadat, Icjznek Amerikában befolyásos emberek, i'.kik gátolni fogják Roo.scvcltékct abban, hogy konkrét lépéseket tegyenek Japán 'cllen, mivel az a-mcrlkai törvények csak azt a háborút tekintik háborúnak, amit liadüz'inct előzött meg.
Genfben a Népliga követel üdvözölték Amerika kormánya szilárd állásfoglalását abban a reményben, hogy a világ békéjét igy már meg lehet örJsnl.
Törvényt, tisztcs-sígct és elözé-kcny.ségct eltiporva dolgoztak aka-pltalista pártok bércncel, csakhogy emberük bekerüljön. Rettegve a munkások jelöltjének győzelmétől, lopták, rabolták a szavozatolmt.
Onturlo tartomány legpiszkosabb vála.sztási harca most folyt le a St. Andrew kerületben. Ijesztették, fenyegették a munkásokat John J. Glass bércncel és ahol megtudták. ho,<;y valamely munkás nem ."zavaz, helyette a saját cmbcrU-krt szavaztatták Ic. Glass banditái ököllel fenyegettek ott, ahol ki merték jelenteni, hogy Sals-bcrgnek győzni kell. A gyárak kapuinál ácsorogtak a banditák éo erőszakolták a munkásokat a kapitalista jelöltek mellé.
Több esetben figyelmeztette a rendőrség a fenyegető, verekedést provokáló bérenceket, do egyet se tartóztattak le.
Bracondalebcn (Toronto) letartóztatták M. J. Conroy rctuming officcr-t, mctf egy csomó zsebre-vágott szavazatot jó pénzért el a-kart adni. A jjzavazóállomáson lop< tri a tisztviselő a szavazatokat, ír lycn esetek fordultak elő másutt
iH. ' ■ ■'
—iiJáu>It---.-ncvébon--*olíVicí3íSa2ala^
A 138 Markham-uccán a IS-d urnánál egy ember D. Shcppcrd ni'/ alatt szavazott, nmjd elment, hogy á ÍS-a urnánál Thomas Carr nevében szavazzon. Amikor cicalptéjc, kirohant a szobából és elmenekült.
Voltak egyének, akiket eröszaE-kal kellett kitúrni 02 urnáktól, mert 15 percen belül Ismét szavazni akartak.
Ez volt a tartomány Icgaláva-lóbb Bzavazáaa. Ami caak aJávaJó-Bág, az mind alkalmazva volt a kapitalisták részéről. Ezek az emberek mennek bo törvényt és rendet védeni!
Som' Corr hatalmas boszéűct mondott az eredmények véglcgnu kihirdetésekor és kijelentette, hog:y a harc csak ezután kezdődik, mert Salflberg, pótszavazást, a hamissá^ gok kikUsztíböléstt fogja követelni.
Corp a Kommunisták Kanadai Pártja központi bizottsága nevében kíjcíentctto. hogy az ellenséget xneg fogjuk vcml, de nem fizikái erővel, hanem az Igazság klkere-oésővél.
Gérahmon, a ísldó munkü.nok lap-janák flzcjrkcsjttijjo cgycégrc szö-Jltotta a'laltpsaagot, )^ a jövfi-bcn : tóonló .áláyálósásokm^i' í:\a' íőtrlchcssen'iVcim'ft'^
1
m
Dr. W. H. Hlll-t, a pökhendi és kinek a bankárok pénze több, mint
Háboru-elleines
morsdoíi Roosevelt elnök
durva JiözségI orvost majdnem ha^ lálosan mcgpebesítette Mrs. Viir-garet Nagy, a kanadai születésű magyar asszony. A 47 éves mun-kásnöt nagyon felháborította a segélyesekkel szembdn tanúsított durva orvosi bánásmód. Nagyné rálőtt a pimaszkodó orvosra, aki a lövCis nyotnán inajdnem kilehelte durva páráját. Az eset nyomán most napvilágra jön a sok reliefvisszaélés. A 'segélytosztó tisztvi-|sel6k undort és gyűlöletet keltenek a-segélyesekben. A legtöbbjük rémuralmat gyakorol a szerencsét' len rellefesek felett.
Elszigeteltség, semlegesség nem ment meg bennünket
háború veszélyétől
COSTES ÜDVÖZLI ROOSEVELT BESZÉDÉT
Amerika ehiöke, Roosevelt, tör-téneünl beszédet mondott a hét közepén Chicagóban. Beszéde fordulatot jelentett az Egyesült-AUa-mok külpolitikájában. Amerika szakítani fog hagyományos semlegességi poUtikájávai és segíteni fog a béke kollektiv megőrzfeében. Roosevelt ezen lépését-az egész demokratikus vUág nagy örömmel vette tudomásul.
Anglia. Franciaország, Spanyolország, Mexico. Szovjetunió és Kína demokratikus erői kijelentették, hogy .^osevelt beszéde remény míndnyájxmknak".
Alfréd Costes, aki Kanadába jött. hogy részt vegyen a Kommunisták Kanadai Pártja Országos Konvencióján, mint a franciaországi kommunisták egyik parlamenti tagja s mtot a Párís-kör-nyéki vasmunkások hatalmaa uniójának vezére, pártja köjg>ontí bizottsága nevében üdvözölte Roosevelt beszédéL
.^ttatm a kanadai sajtóban
Roosevelt deklarációját — mondta Costes, — amelyet a nemzetközi állapotokra tett. A kommunisták békeszeretete azt parancsolja nekem, hogy tisztelegjek Roosevelt beszéde előtt, melynek minden eddigi nyilatkozatánál nagyobb történelmi jelentősége van.
— A nagy amerikai demokrácia — folytatta a francia kommunista vezér — eddig nem lépett ilyen erőteljesen síkra, hogy egyesítse a békére törekvő erőket a tűzokádók ellen. A kollektiv biztonság eszméje győzelmét jelenti ez, a béke kollektiv megőrzését munkálok megerősödését
— Remélem. Roosevelt beszédét nemcsak megliallják az ^ész világon, hanem remélem azt ia, hogy gyakorlati haszna is lesz annak a békére törekvő erők m^:szefvezé-efben, mert csak így lesz Roosevelt beszéde igazán tőrtéselmL Mint kommunista, tisztelettel adö-
az emberélet. Hiszik a rellefesek. hogy a tárgyalások felszínre hozzák a ségélytisztvisclők romlotUsá-gát és azok romlottságát, akik a kisebb tisztviselőkből vadállatokat faragnak. Hiszik a segélyen élők, hogy az esetből kifolyólag változások állanak be a segéljügyek-ben.
RRAZfUABAN NINCS MAR SZABADSAJTÓ
folyt hz cgéfíz vonalon. Sóit'njuii-iiŰH íicm szavazhatott, mert kijelentettek neki, hogy nevében már szavaztak. Egy helyen ugy jöttek rá a gaz.<iágra, hogy valaki éppen az ellenőrző tiszt nevében akart .szavazni, nem tudva, hogy az Illető éppen ott van. Ez az eset a St. Andrew St. 20. számú házában lévő urnánál történt.
Rio de Janeiro. -~ Brazillá Hitleré Várgaa elnök hadilábon áll a sajtóval; Azzal az ürüggyel, hogy a kommunisták fclke'éat szerveznek, elnyomta a szabadsajtót. Az országból kimenő híreket k.itonaí cenzorok láttamozzák. Vargas diktátor egyébként 15.000 politikai foglyot tart rácsok mögött.
Caballerotol elvette Ic
szakszervezeti állá -s á t
zom reményünk emi új hajlanha-(Folytatása a 4. oldaloa)
Nagyné esetében a, tények vilá-? gosak. Nagyné besétált október első napján a községi orvos rendelőjében és" égy 22. kaliberű pisztoly golyóját a hátába küldte. Az orvos rendelődj mellett van a rendőrfelügyelő szobája. aHi azonnal átrohant és megkérdezte a Kanadában született magyar nőt, miért tette, amit tett. „Doctor HlU trled to kill me tor three years." fdr. HlU bárom éve próbál engem meg-öhii) mondta a magyar asszony csengő angolsággal. „Minden napfényre jön később." mondta Nagyné, „remélem a rendőrség azonnal itt lesz."
Kimutatta a vizsgálat, hogy Nagyné Prince Alberton született és 5 éve él e váriban, Blielött i-de jött, Saskatoonban dolgozott. Egy évig dolgozott Itt, aztán be-tegsége miatt sem dolgozhatott tovább és orvosi segítséget csak a városi orvoson át kaphatott.
Kimutatta a vizsgálat a^, ia' hogy a magyar asszony két betegségben is szenved, de az orvos nem törödött vele, állatként kezelte,
A segélyesek drülnek, hogy Nagyné elszántaa el akarta intézni a dolgot a bestiális orvossal, a-
LaPasionaria katonai
és közigazgatási mondott
lüppen a IcglázaNabb órákban, cs te fi &a 7 óra között. Glaas Ilberá >ia jelölt vlF.szavonta összes női el lenörzölt és bércncekkel helyettesítette őket. Különösen a női sza;-vazóknak állták ut'át a kaplta-llíjta jelöltek ügynökei, hogy rávc gyék szándéka megváltoztatására ha .Salsbcrgre akart szavazni.
J. B, .Salflberg egyik oUcnőrjét r 6.'J, aldivizió Irodá/ából a szavazás! tlfizt kiutasította. Törvénytipró eljárására nem tudott okot mondani.
Gla.ss ügynökei vörös gombo' haííználtak, hogy Így Is megtévesz-Bzék a szavazókat. Egész nap ro hanták fel s alá hatalmas autóik kai, hogy mindén elfogható szava z6t bcBzállltsanak. Rettenetes költekezés folyt a kapitalista gépezeten át. Rakásra vásárolták a szavazatokat.
A 168 Borden St. alatti urnánál egy ember egy halott nevében a-kart szavazni, de a rendőr nem nagybe.s;zédet voit hajlandó letartóztatni.
MINDEN PÁRT BÍZIK JÜAN NEGRINBEN
SZÉGYELTE MAGÁT KING MINISZTERELNÖK
Spanyolország
volt miniszterei- fontosabb beszéde, melv minden , , ^^^''^T^'" ^'"er "'in'^f ^^r-
nökét, Francisco Largo Caballerot párttól tökéletes hűséget kért megfosztották a szakszervezetek- kormány Iránt, ben tartott magas állásától. a| a kommunista szakszervezeti szövetség (UGT) tagja volt a spanyol parlamentnek nem bízik többé benne.
; elnök pirult, amikor a hírlapírója
kérdezgették, miért nem szavazoti
munkai.no, aki ^"^'^^ ^^^^^^^ Japán ellen
Hlmelt-háraolt a vén róka, az International Níckel Co. millióinál
Elvesztette Caballero ezenkívül a spanyol szocialista párt parlamenti vezérséget is. A Cortes íparla-ment) szocialista képvlse!őí mind adatalt. Dr. Jüan Negrín kormánya mögött árfl-iak. f KJ-jfTín : mjnlí.».lr,reln'>'; szintén Bzocialista.
A parlament zárórájában nagy volt a lelkesedés. Minden párt éljenezte Negrin kormányát, teljes
már a fasiszta felkelés előtt --, ^, ,
akinek a férje egy a«ztúrtai bá-i ,^^^fj^^f ^^^P^*^ ugyantó nyász, elemezte a loíalísta .Spanyol- l'^'^'^^;^ hogy King adott utasítást ország katonai é» köztárHasági f.l- 1^ í^?"" '^^^^^"^í^ ^ "óvatosság'-
ira. Kanada ugyanis rengeteg nlk-
jkélt fizállit Japánnak s a nikkel-
; bárók profitja KIngék előtt előbb
/. X ^ l^^^ ^ ezrek életénél. LaPaslonarla beszéde énntette 1 ________
problémákat és
MI.VDENRÖL BESZÉLT
az összes fontos
részletezte a legfontosabbakat. Ki- MEGÖLTÉK LAWRENCE^ hadseregre, hadiiparra. KÉPVISELŐ FIVÉRÉT
tért
bizalmat nyilvánítva vele szsmben. munkabérekre, a níp kulturális ne-
Még; á konzervatív köztársaságiak
is lelkesen üdvözölték.
Szocialisták, kommunisták, szln-dlkalísták, barrköztársaságiak, centristák, katalánok és baszkok mind-mind egyek voltak, amikor bizalmat szavaztak a kormánynak.
Volores Ibarrurí (népszerű neve: LiaPaslonaria) hatalmas drámai be-Bzéde" volt a parlamenti gyűlés Icg-
velésére, a frontmögötti ellenség eltíprásának szükségességére és az összes antifasiszták egyesítésének szükBégesaégérc. '
Asztúría bányászainak szocialista vezére. Ramon Gonzalez Pena élénk képet festett az asztúrial bányászok l934-e9 felkeléséről. Caballero volt miniszterelnök (Folytatása a 4. oldalon)
Hamílton, Ont. Sanr Lawreiice CCF parlament-tag fivérét. Sídney-t p«2ry vá-í lasztási szóhárcban leszúrták. A bicskázá elmenekült. Sidney Lawrence még a halálos ágyán sem akarta még^ mondani gyilkosának nevét mert nem akarta akasztófára juttatni.
Nincs pLenz ra Toronto. Ont. — Kimutatták, hogy az Iskolába íárő gyermekek 40 százaléka nem tanulhat'zenét, mert nliics rá pénze.
Nem tud felelni
Ottawa, Ont. — King miniszterelnök nem tud megfelelni a szakszervezetek azon kérdésérc, hogy miért szavazott Kanada Spanyolország ellen a Népligában,
Mi a kommunizmus?
Montreal hlrcs McGIHl cgyetc- , ofének feje, Dr. L. W. Douglaa ki-jelentette a kanadai sajtónak, hogy az egyetem bármely tanárának szabod lesz a kommunizmusról é-lemző előadást tartani. ProgmmJ beszéd azonban nem lesz cngcdű-lyczve, . ,
King nyilai kozata
Ottawa, Ont. — King, szíivctgé-7i miniszterelnök ismét kijelentet* te, hogy Ontárló miniszterelnökének joga van a CIO szervezőit ki-: tlltanL Egyébként King semmiben < sem ellenzi Hepburn uralmát,
Ottawa keze Edmonton. Alta. — Aberhart kormánya által hozott törvényjavaslatok létlprására. azt hiszik, Ottawa adott parancsot a tartományi kormányzónak, aki a törvények szerint az angol királyt képviseli a tartományban.
Kevesebb eesrély Waterloo. Ont. — Még alaco nyabbra nyomták a rellcfkladáso-kat ebben a KItchener melletti városkában. Soha ilyen nyomorüxíá-gos reliefet nem adtak
Megnyílnak Torontóban október 12-Ln rueg-nyltják az iskolákat, ha addig új bénulási megbetegedéseket nem jö-lentehek be. Más parallzis-.sujtot-ta városokban már megnyíltak a* tantermek.
ite
^5
J 0
<-tí
Costes Torontóban
Megérkpzott Costcij, a francia-kommunisták egyik lesmagyobb embere. Háborús veterán, parlamenti tag, pártja központi bizottsága tagja és a párizsi vasmunkások vezére.
Kivándorolnak
Regina. Sask, — A családok c-gész sora hagyja el a tartományt, a nyomor htlatt. Sokan a szabadban hagyják az eladatlanul roararit jószágot. Értékes lovakat képtelenek a „gazdák" eladni, mivel nincs a népnek pénze.
Alberta Ikőyelel Edmonton, Alta- — Albört» kormánya a nép Bevében követeli az ottawai korcnánytól, hogy vesse meg lábát a banditaállamok el^ !en és eegitsen a spanyol népnek.
VP,'"' r^.'í'Kmitmx M^ST'i'^WTif ^.iSf^li^-^i