niiijiii»«<""
ű. OLDAL
KANADAI MAGYAR
1937 október 9,
t<L A r>Nj A CD >áb^ 1
F5
MegíelenJlt minden kedden, csütörtökön és szombaton. E32flsetésl ár: Kanadában 1 évre 53.00, i/? évre $1.50. 1/4 évre 75 cent, 1 fcáaapra 25 c Egyesült Államokba 53i;o, m&a klilíöldl államokba H-
Minden levelet, csekket és Money Ordert küldjük: KANADAI MAGYAR MUNKÁS, Box IM Gen. P. O., Toronto. Ont.,
yW^rt*^ _Telefon-szám: ELgln 6097 — Levélben küldött pénzekért
felelősséget nem vállalunk.
j
ALgiüTA mwmJEL ÉRZÜNtC
ALBERTA parlamentje of^y olyan határozati javaslatot fogadott el, melynek értelmében az otíav/ai kormánynak meg kellene szakítani minden kapcsolatot Japánnal, amely Japánnak hadianyagot jelent a kanadai anyagforrásokból. Alberta kormányának határozati javaslata de-nunciálta Ottawa népligai követének pimasz állásfoglalását Spanyolország é.s Kina ellen. Albeila clitéli az ottawai kormányt, mivel neki a nikkelbárók jövedelme elö-rébbvaló, mint a kinai és spanyol nép élete. Nekik a pénz az első és nem az ember. Ezek ellen a fenevadak ellen éppen ideje már fellépni.
Fellázítja az ország becsületes lakosságát az a tény, hogy ma, amikor már teljesen nyiltan rabolnak és gyilkolnak a militarista-fasiszta banditák, Kanada kormánya nem akar állástfoglalni a szerencsétlen megtámadott népek mellett.
ROOSEVELT, az Egyesült-Államok elnöke már állástfoglalt. Kijelentette, hogy a régimódi elszigeteltséggel, "semlegességgel" nem kerülhetjük el a háború veszedelmét. Amíg Roosevelt ezt ki nem jelentette, addig Anglia diplomáciája azzal védekezett, hogy ha majd Amerika is segíteni fog, akkor állástfoglalhat Japán ellen. Ma, a-mikor Roosevelt kormánya állástfoglalt, Anglia ismét mellékvágányokat keres.
Ahogy Kanada népe, ugy Anglia lakossága is lázad a brit nemzeti kormány kétszinüségén, mert Anglia miatt pusztulnak az ártatlan népek tízezrei. A brit urak keze engedi a rettenetes vérontást.
KÉT évvel ezelőtt kijelentette a Szovjetimii), hogy csak kollektív háborúellenes fellépés.sel lehet megőrizni Európa békéjét. Ezt az igazságot ma már a népek tizmil-liói értik meg.
Szégyeli a brit nép, hogy kormánya mindig és mindenütt a becsületes népek árulója, hogy mindeni>cn a banditák előnyét fürkészi és munkálja, de amikor mások kiví-nak valamit a békére való löjckvésiikkcl, akkor Anglia vindikálja a dicsőséget.
Mások gyöngeségére hivatkozott eddig Anglia diplomáciája s most, amikor mások állástfoglalnak, szemérmetlenül tovább akarja űzni "elszigetelt" politikáját, azzal érvelve a lepel alatt, hogy Japánnak nem szabad elbuknia, mert akkor képtelén lesz a kommunizmus ellen harcolni. ELEN helyzetünk két dolgot követel:
1. ) Nemzetközi bojkottot az imperialista Japán ellen.
2. ) Teljes elismerést lojalista Spanyolországnak.
Ilyen körülmények között valamennyien egyetérthetünk Alberta népével. Minden ember állásfoglalása fontos most. Aki a békét szereti, aki egyetért az ártatlanul megtámadott népekkel, az most szakit a gyilkosokkal és azok támogatóival.
Kanada népe követeli Kingéktöl, hogy ne merjék tovább feláldozni a milliók érdekeit egy néhány kapitalista bitang érdekeiért, mert bajok lesznek. Kanada magyar népének pedig kötelessége önmaga és embertársai iránt, ^z itt kitartott magyar reakció végleges megsemmisitéso.
H tS1|| j'
Háb©rw-ellenes beszédet mondott Roosevelt elnök
(Folytatás az 1. oldalról) nádasának láttára."
JfilT MONDOTT AZ ELNÖK
Többek között a következőket: „A terror jelenlegi uralma és a nemzetközi törvénytelenség néhány őwel ezelőtt kezdődött. Idegen nemzetek életébe való igazságtalan beavatkozással kezdődött, a nemzetközi törvények megsértésévél. i-dégen területekre való betöréssel annyira, hogy most már komoly veszedelemben van a civilizáció. —. Hfrfüzenet nélkül, a civilek figyelmeztetése nélkül, nőkre és gyermekekre való tekintet nélkül, embertelenül gyilkolnak a levegőből vetett liombálkkal. A nemzetek lázadnak é!s állást foglalnak a iwlgárbáborűban. Olyan nemzetek tagadják meg mások szabadságát, melyek maguknak szabadságot követelnek.
— Amikór ezek a dolgok más országokban történnek, senki se ómltsa magát azzal, hogy mi cl-ZicrUlhetJUk a háború ve-^élyét. ámbár reméljük, hogy ez a világrész zavartalanul viheti tovább ethikáját és civUizáciőját."
Itt következett Rooseveltnek a kollektív biztonságért emelt szava.
,jtfa a szörnyű napok ide nem
Cab&illerofóI elve^léEs szatiszervesefí állását
(Fülytal.-ts az 1. oldalról) nem jelent meg a parl:»mcnt utolsó kCt napi ülésén.
William Dobbie. akit a brit munkáspárt küli'.ölt el Attlcc parlamenti vezér jóváhagyásával, szintén bizalmát fejezte ki a kormányban, öt a brit Labor Party megfigyelőnek küldte a spanyol parlament üléseire.
GYöZKLME-r JÓSOL
Dobbie a kormánycsapatok győzelmét jósolta. Meglepetését fejezte ki azon, hogy Negrin kormányában annyir.a egységesen biznak a különböző pártok,
..Mély benyomást gyakorolt rám minden felsz<'ilaló, akik a kommunisták. szoeialistAk. köztársaságiak stb. véleményét tolmácsolták. Mind a kormány iránti hűségüknek adtak kifejezést.
— Az is meghatott — mondta Dobbie, — hogy Valencia népe o-lyan normális életet él. Olyan tökéletesen bizik itt mindenki a győzelemben. Nyoma sincs a vereségtől való félelemnek.
— A körülményekhez képest, azt lűszem, csakis a Népfrontkormány képjs üyen körülmények között eggyé forrasztani a különböző partokat. Ugy érzem, a kormány g:,-özni fog. Ugy bJzom ebben, míntahogy biztam benne egy
F. B. Sz. jelenlegi — és min- J denkori — kapányának sikeréhez nem elég az a tény, hogy szövetségünk az egyetlen kanadai munkásbcteg.^cgélyzö. mely az it-! tení dolgozók minden nemzetisé- ' gCt fe'.ölelheíi. Még az a tény sem elég, hogy nincs egyetlen betegse-gélyzö sem, mely olyan megfelelő és előnyös feltételek mellett biztositana, mint szövetségünk. Valamint az .sem. hogy a háborús politikán alapuló müfellendülés következtében a kanadai dolgozók nagyrészc sokkal inkább abban a helyzetben van, hogy biztosítja magát, családtagjait, mmt az előző években.
Nem elég azért, mert mitsem ér a legkedvezőbb lehetőség sem, ha a széles tömegek nem tudnak róla; nem elég azért, mert a kampányt sikeresnek qsak akkor nevezhetjük, ha az e'.ért eredmények állandóak: nem következik utána a szokásos vi-sszaesés; nem elé':^ azcvt, mert a világ legképzettebb és legkövetkezetesebb közgazdásza, Varga Jenő magyar testvérünk kimutatta, hogy a müfellendülés u-tán 1 —11/2 év múlva okvetlen u-jabb gazdasági világválság következik be, ha ugyan még előbb fel nem borit mindent a mo.<;t még csak két ország területére és a Földközi-tengerre lokalizált világháború.
Mit kell hát tennünk, hogy szövetségünk kampányának sikerét, maradandó sikerét biztosithassuk?
1. A legszélesebb tömegek között ismertetnünk kell — helyesen kell ismertetnünk! — szövetségünk központosított demokrácián alapuló felépítését, szerkezetét; ismertetnünk kell biztosítási feltételeit és változatait, valamint haladó jellegét is.
2. Szövetségünk fiókjain belül olyan szervezeti és társadalmi életet kel létesíteni kulturális aktivitás, testvéries és nivóS; szellem bevezetésével, az erkölcsi tisztaság megőrzésével, a helyiségek szórakozási kellékekkel való felszerelésével, esetleges bővítésével, hogy ne csak a rt'-gi és új tagok, de még a vendégek is marasztaló otthonra találjanak ott.
3. A fiókok élére olyan vezetőket kell beválasztani, akik kifelé tiszteletet keltőén tud-
. ják a fiókokat és az egész
Ssövetségtiíak jövője ^ kaviGéai köznép jövőjétől függ — Segífsfik azü*!
gának és életinek, hinczn az, mely nemcsak a demokratikus ve- hibát, igazságtalanságot és harcol-
4.
szövetséget képviselni, és lehetőleg .-• tag.-ágot i3 hüon-lóra tudják tanítani, nLv:;!ni. A fiókok vcz.ilc.ségének éo tagságának a iegnagyobb támogatást kell ad.ni minda- . nünk, hogy fiókjaink és az egész i dezett szervezeti versenyt is; e, zokntik iíullúrilis, gazda-: szöv-;tség is c:s:;k úgy kr.p?s ezek- másik ilyen a leplezett ..tudatlansági és politikai .szervezetek- ; re. ha KLöSZún 13 szUítú .SZER- sággal párosult irigység, mely a
cgé:-:z koz.népnf-k. az emberi- i zelést és a tagság demokratikus iégnck é.3 c;vin:;i.í.;ó.aak is : jogainak gyakorlását akadályozz?., legnagyobb eli::i:íégei. •' de versengéssé fajitja a nagyobb
-Miijíjnyájunknak el Ic'.U ismer- {kollektív eredmény eléréséért rengj
ni ellene, mint saját, belénknevelt hibáinkat meglátni és azok ellen harcolni.
Igen ám, de a társadalmi igazságtalanság ellen vívott harcot, Ic-syen az gazdasági, kulturális vagy politikai, kitartóan vívni és
nek 6s akcióknak, arnslyek ; VEZETI FJGYSÉGgcI rendelkezik, a köznép kulturális, gazda- ; Lá;ssuk tehát tzt a kérdist. sági és politikai jóic.él rnun- \ í LTALAKCSSAGBA be.széíve ká'.-ák. ir.ert » í-z6i:.s törne-;-'-*- szervezeteink bel.-ö egypégé-gck c-jak igy értik meg ajr.ck a hiánya .szokott az lenni, a-Ezövetffégnél való biztositá- [ .mivel egyes akcióink sikeríelensé-Huk előnyeit é.s fnntos.ságát, ! gél, a legtöbb e.-;otben mozgal-c.<^ak igy lesznek képesek a j munk szüklíöi-üségét is, mogokol-bizto.s-itásr;! é.-j csak igy gya- : hatjuk, megmagyarázhatjuk. De korolisatják azokat a jogo- i'gyuttil ez az a legfájóbb pont i.s, kat, anu-lyekkel bizto.sitásuk i amelyhez neni .szívesen njoilunk,
vagy ha hozzányúlunk i.s. a legnehezebben tudjuk kezelni.
A szervezeti egység legnagyobb cücn.ségei azok a közellenes tulaj-d.-jnságok^ melyeket a p.'jlgári tár-fadalom nevelése folytán magunkkal hoztunk a közösség érdekét .'íZolgáló munkásszervezetekbe is. Ilyenek többek között: az önzéstől fűtött vezéi viszketegségek.
kákán is csomót keresve, személyi eredményre juttatni csak úgy le-
lehetö.ségét állandósíthatják, még a gazdasági válság idején Í3.
A fiókoknak helyileg és c-gyüttcsen támogatni kell a bék.2 és demokrácia mozgalmit, hogy útjátállha-ssuk a fasizmusnak és világháborúnak, melyek nemcsak a munkásság jólétének, szabadsá-
gáncsolja
a i het, ha szervezeti egységünk van, j vagyis: felismerjük saját egység-
kérdtseket felfújva kollektív mimkát.
A közösségellenes tulajdonságok 1 gátló hibáinkat s mcgi'ivjuk a egész sorozata, változatos meg- ! harcok legnagyobbikát, a saját kör nyilvánulása leselkedik a szcn'eze- j zosségellenes tulajdonságaink elleti egység ellen, szítja az összefér-; ni h:.rcot,' hetetlenségét, amely nemcsak a!
szervezeten belül ad okot parázs \ A társadalmi igaz-
jplenetekre, de gyűlöletté és bosz-i ságtalanság ellen harcol, a-szuvá fajulva ije.sztö képet festhet ^^''t a betegségek következése é-a szervezetről is a külső tömegek rc^^iet legjobban a dolgozók-
gjött. j l^^' és családjaikkal; a dolgozókat
Igaz az a megállapítás, hogy összetömöriti szervezeti keretek-
sokkal könnyebb azonnali akcióra felsorakoztatni a szervezett és szervezetlen tömegeket, mint tartós békés együttműködést létesíteni a már szervezett tömegek között. Más szóval: könnyebb meglátni valamely rajtunk kívülálló
Élefmenfö munkában
Kinai cserkészfmk minden tumcgatást mrgadnjk a kiR;ii Ví.:-.tíSKEKESZTnck, Imgy -a barbár japánok által bombázott városok sebrsültjeit mrg.T:nlhosséU az életnek. Képünk a nantaci déli vasutál-lomás mellett készült, amit szinten rommá homüáztak.
ben, hogy
a) centjeiket összetéve közösen könnyebben cl tudják viselni a „ma nekem — holnap neked" bekövetkező betegség terhét;
erkölcsi és anyagi erejüket egyesítve hatásosabban tudjanak támogatni minden o-lyan szervezetet és akciót, mely a dolgozók jólétét és jogait bővítve, békcjét biz-
b
a,
scha nem is lesznek azok, ei», üyesmi nmcs. Emberek ök tagságnak részei, erényekkel m hibákkal, ugyanúgy, núnt a tö^v tagtársak.
A vezetőség munkája nem 1^ hibátlan, de még hibátlanság mí lett sem lehetne erdeményes, i, jóindulatulag kritizáló, a munkái lelkesen vivő tagság nem biriln. segíti, támogatja.
3. Az al:ciótervczésnél és akcó-vitelnél felmerülő nézeteltértóek nem maradhatnak nyitva az egég akció folyamán: egyöntetű odaa-dással kell a többség által hely:-selt akciót keresztülvinni, mert a visszahúzódás esetén beálló eC kertelenség még nem bizonyltjai tervezettel elllenkezök igazat lia azonban az akció a teljes együttműködés dacára sem sikerül, tüze. tcs elemezés után le keU vonni a 'tanulságot: de még AKKOR SEM szabad egyes "személyek rovásán imi a sikertelenséget.
Egész TERMÉSZETESEN irjái azonban a visszahúzódó ellenzék rovására az akció kudarcát, habár lehet, hogy VALÓBAN a tervezet helytelen volta okozta a sü£ert^ lenséget és az ellenzéknek a visz-Ezahuzodáscn kívül csak az a hi-
tositva közvetett vagy köz- t bája volt, hogy nem tudta kellően,
Dfo SEerwood Eddy
Jloir
vctlcn segítségére van a szövetség tagjainak, családjainak, és a szövetség kiszélesítését lehetővé teszi.
Éppen ezért nem térhetünk ki an::löl, ho.gy cgységgátló tulajdonságaink ellen megvi%'juk harcunkat. És ennek a harcnak kitartó n.^.k és reníL-,zoresn:k, megértőnek c.; mé.rris határozottnak kell lenni.
I'ycn harcra azonban csak ugy lehetünk képesek, ha mindig előttünk áll pz ,T cél, melynek érdekében rz a harc mellőzhetetlen, és eredményes volta feltétlen szükséges. Mert mi más adhatna cröt az önkritikára, megértő bátorságot és tapintatot mások kritizálására, kitartást a tanulásra, elfogulatlanságot a máitoktól jövő kritika mérlegelésre, ha nem éppen az a cél, melynek érdekében szervezeti életünket éljük?
J.Vndezekct figyclcmijo véve a következő pontokba foglalom ösz-sze azok-it a dolgokat, melyeket fcItcClen szükségesnek tartok a szcr'/ezeti egység- megőrzéséhez vagy helyreállításához:
1. Először is a vezető tagtársak azok, akiknek fel kell ismerni és le kell küzdeniök kozösrscgellencs tulíjdonságaikat, hogy mint vczc-
értelmosen, türelmesen és rokonszenvesen felsorakoztatni a tervezet elleni érveit vagy saját tervezetét.
Nincs tehát má.^ helyes út, mint az egész tagság által megvitatott, a többség által elfogadott tervet közösen, egyöntetűen munkálni s az akció végén a tanulságokat közösen levonni.
4. Feltétlenül szükséges, hogy a vezetőség tagjai és más, arra képes tagtársak, időnként felkészülten hívják fel a tagság figyelmét a közös, a szervezetlen tömegek közé is kinyúló céljaira, hogy annak szsmelött tartása megköny nyítse a személyes kérdések kiküszöbölését, megakadályozza a ter-mtOitelen és zülle-sztö körfogast egy bizonyos agyoncsépeli pont körül.
-^N hiszem, hogy hn az itt lelT' takat kivitatjul'- - racgsziv leljük, akkor neme.'-,..' a közösség' ellenes tulaldonságalkkal küzdő tagtársak önönmagukkal vívott harcát tudjuk segíteni és sikeressé tenni, nemcsak az összefé^h^ tétleneket tudjuk viselkedésük ká ros voltára esetröl-esetre rádől)-benteni, hanem olyan méltóképpa tudjuk szervezeteinket kifele, a nagytömegek felé is képviselni.
jönnek el — ha mi élvezhetünk o-lyan vUágot, amelyben szabadon vehetünk lélegzetet, a békeszerető népnek ÖSSZEVONT erővel kell fenntartani a törvényeket, békeelvet, mert igy lesz békénk bizto- éve. amikor Madridban jártam." sUya. i -A-úiikor az utolsó nap szenzáci-
'— A békeszerető nemzeteknek! ójáról. LaPasionaria beszédéről összpontosított erővel keU ellenezni azokat, akik megszegik az fegj'ez-ményeket s akik semmibe veszik az emberi ösztönöket és nemzetközi ananihiát teremtenek, amely-
ből aztán nem lesz menekvés elszigeteltség és semlegesség által."
nyilatkozott, csodálatát fejezte ki a parlamentre tett hatása felett. Egy oka van ennek, mondta Dobbie: ..LaPasionaria a népért
Irta: Dr. S. G. BLAND
ryi. SHERWOOD EDDY most látogatta meg Spanyolországot. Előadást tartott róla a Chris-tian Century of Chicago-ban. Dr. Eddy ismeri az egész világot, any-nyit utazott és tanult. Minden müveit ország népe ismeri nevét. E-zért fontos minden szava. Athori-tása helytáll mindenben. Nyilatkozatát minden embernek érdemes áttekinteni.
„Azonnal megszerettem — mondta Eddy — a nagylelkű spanyol népet. Olyan fegyelmezetlenek, mint minden más latin, vagy szláv nép. Nem olyanok, mint. az ügyesebb, de nem olyan kedves an-gol-S2Sász fajt^ vagy mint a német és japán faj. A spanyolok rendkívüli jellegzetességei Stabo és Llvy napjaitól, az egyéniesség. függetlenség, bátorság, szenvedély meg a személyek tisztelete, amelynek gyökerei a társadalmi törvényekben vannak. Madariaga azt irta, hogy a spanyolt a közömbösség, lustaság és passzivitás jellemzi, de azt is mondta róluk, hogy szeretnek valami óriását tenni, szeretnek jót tenni, de lázadnak a fegyelem és technika ellen. Két szélsőség között lendülnek. Vagy abszolút egyéniek, vagy tökéletesen eggyé forrnak. Az utóbbit ed-, dig nem érték el az uj formában. Gazdagok a géniuszokban, de nem a talentumokbsm. Az önző arisztokráciát tehetetleimek. de az újjá született proletariátust élénknek találtam."
,. ^ Z öreg Spanyolország, melyet a római törvény és vallás formált 2,000 éven át.megméretett. de hijjával találtatott oly igazán, mmt az ősi Babylon. Madridban a hatalom merev triumvirátusa do« minált. Bűnük szerint sorolom fel őket: A romlott egyház, az önző és dcgenerált monarchia és arisztokrácia, végül a gőggel teljes generálisok és tisztek. Századokon át korlátlanul uralkodtak és a leg-
vagyont ki: ajátitotlak, az iskola-' magát az átkozott lázadó urakra
kat magukévá tették, kultúra és a kiváltság az övéké volt. A köznépet lenézték és kirabolták, nyomorultul és ir.ástudatlanul hagyták. Északon volt egy kevés parasztnak törpebirtoka, de ettől eltekintve 1200 dúsgazdag spanyol c.salád és az egyház uralta áz ország földjének javaré.szét. .-V lakosság egy százaléka birtokában volt az ország vagyonának 51 .százaléka, míg a lako-sság felének nem volt egy talpalattnyi földje sem. A A hercegeknek és földesuraknak 25.000 holdas birtokoktól fel 195.-000 holdasokig voltak a birtokukban. A\'ila tartományban például az adóhivatal kimutatja, hogy 11,000 adófizető a 13 ezerből még egy peseta napi jövedelemmel sem rendelkezett. (Egy peseta 15 cent).
lektuelek," mondta Dr. Eddy. „De ugy látszik a kommunisták fejezik be a forradalmi munkát. A kommunisták nagy körültekintéssel, türelemmel felöleltek minden pártot, még a baszk katolikusokat is. .Sz-ólcs rokon.szenvvel meg.szcr-veztek egy fegyelmezett közt.ársa-sági hadsereget, ké.szck voltak a halálba menni és raegálitották Franco hordáit, összpontosították erejüket á faáboru megnyerésére és
-A
beszél, amely meg fogja dönteni
a fasiszták hálwrúját Spanyolor- í jobb termőföldek legnagj-obb szá-i szagban." Izalékát magukévá tették, minden
Z egyház, monarcliia és a had-sore.sr között az egyház a legnagyobb bűnös. Volt idő, amikor a monarchia és a hadsereg liberális tendenciát mutatott, de az egyház nem engedett reakciós magatartásából. Amikor be.széltem Lobo tisztciendövpl, aki szocialista érzésű s a ntp barátja, szomorúan beszélt az egyházról, amely felajánlotta a templomok^ ös kolostorok tornyait a fasiazía népgyil-koscknak. Minden államban meg kellene kap^ií:-. az egynáznsk azt a forradalmat, amit megérdemel.
„Csodálatosan harcol a spanyol
és néh;u>.y híi alatt végzett volna velük, ha 100,000 o'.a.sz és német ba nem jön. Azt hiszem a kormány még ezekkel is végezni fog.
„Beszéltem a Ncmzetlíözí Brigád katonáival, amikor pihenőn voltak ós beszeltem azokkal, akik a ka;;zárn,vákban voltak. Különösen a Lintoln cs a Washington zászlóaljak lc{>tek meg, de meghatott a Mackcnzic-Papincau zászlóalj is, Föleq; mezőgazdasági és ipari munkásokból állanak e zászlóaljak, de vannak bennük intel-Icktuclek is. Nagyszerű a Garibaldi százlóalj i.s. Mu.-ísollni ellen harcol ez az ol.a.sz katonai egység. Leültem e,e:y Georgiából való egyetemi diák mellé, aki ha élve marad, Délamerikában kooperatívakat akar szervezni, A. másik oldalamon r7. cngol o,'-ifordi egyetem egy diákja ült, aki Winston Churchill hircs brit politikus unokaöccse. Beszéltem más ari.szíokrata csaladok tagjaival 63 r.z oxfordinál radikálisabb egyetemek itt harcoló diák.í;:ival. Beszéltem több araerikai négerrel, akik irigylésre méltóan harcolnak a spanyol népért. Keverecnok ök-itt a legelőkelőbb ansrol ari.=ztokraták gverekei-
vel és az egészen fiatal lá^nvokkal, j "^^^^^^égesetb t,igjai. akik szin.tén i^gyvorrcl a kezük-iP^*"^^ ^ brn akaraak harco'ni a fasizmus elien.
áll szavakat keresni, végtelen in-teUigens, józan, tehetséges honleány és mindenekben önzetlen."
„A felkelést a reakció kezdte, de a forradalmi átalakításokat a
zeten kívül és belül.
A vezető tagtársaknak kell először is ismereteik kibővítésével arra a magaslatra emelkedni ve-
szcciaüsta és l:öztársaságí intcl- 1 .^ctöi jogaik gyakorlásával, hogy a
tagság demokratikiis jogainak meg adásával, sz akciótervek kidolgozásával a megbízhatóság cs biztonság érzetét honosítsák meg a ta.gság soraiban.
Csak i'yen körülmények mellett érhetik el azt, hogy sikeresen mutathatnak rá az egyes tagtársak közösségellenes tulajdonságéira és gyógyíthatják azokat. Csak igy létesíthetnek ol.van meghitt, családias jellegű kömyzetet a szerve-
megakadályozták, hogy a balolda- zetben. melyben a vélcménnyilvá-
li jelszavak alatt rombolók megtévesszék és az ellenség kezére játszák a népet. Erőszakkal nem köl-
tök példát mutassanak a tagsáa:- 1 - ,_„w
nak a megértésre, együttműködés- ^^^^ ^ reakció mmden ármányto-ro, példás magaviseletre a szerve- ^^^^ ^^^^'^ maradandó i^to.-
szenves kapcsolatokat teremu3> tünk velük úgy szervezeteink növelésére,, mint az egész kanadai magyarság közös jólétének emelésére is.
A Független Bctcgscgélyzö Szövetség jövője egybe van forrva a Innadai köznép jövőjével. A szövetség jövője csak annyira lehet haladó és biztos, amennyire a kanadai köznép jövője is haladó és biztos. Szövetségünknek támogatni kell a 'szakszervezeti mozgalmat, a béka és demokrácia mozgalmát, a munkásság függeüeo politikai akcióit, a munkáskultúia mozgalmát, hogy biztosan haladhasson. .
Épit-sük a szervezeti egységet hog^ kellő támogatást adhassunk szövetségünk építése, haladása.
lektivizáltak, hanem tartották a liberális
nitások demokratikus mederben folyhatnak, melj'ben a személyeskedő, kákán csomót kereső szúr-
D
E mmden interjúja között, da-,cára a front mögötti és a.
tis7,teletbcn j kálódások szégyenkezve visszahu-íondolkozást j zódnak. és ennek következtében megnyer- j 2. A tagságnak viszont meg kell ték a liberális tömegeket. A kom-1 érteni azt. hogy a vezetőség tag-munista párt jobban megerösö- jai nem mindenható egyének és dött. mint bármely másik párt.! Franco felkelésekor 2.=i.000 tagja volt. ma félmilió tagja van. Tagjai sorában vannak a legjobb tá-' homokok, legjobb frontharcosok ' és minden spanyol néposztály Icer- |
A spanyol lág legtürcl-* mesebb, legállamférfiasabb kommunista pártja. Előrelátó politikája ugy látszik végezni fog Spa-n.volországban a betörő olasz és német fasizmussal, amely el akarta foglalni Spanyolországot azon cim alatt, hogy a kommunizmus ellen küzd."
biztonsága érdekében!
Szőke Istváa
CIvQsd Q Munfiósí é$ s szeress új előfizeted
A segélyírodG elöH
nép. Felépítettek egy fegyelmezett i fronton harcoió katonákkal foly-néphadsereget. mel.TOek több mint l tatot bcszélgetéseLnek, Dr. Eddy félmillió katonája van. Háromszor! cl.mondta, hogy addig nem érezte j
annyi embere van tohát. mini! a forradalom gyorsan verő szívét, j TSR- EDDY azzal az érzéssel \ Franconak. akihez a spanyol nép'amig annak fcgyT.-ertelen Joan jment el. hogy megnéz egy cl-' nsm is ragaszkodik, mert utálja íaArc-ját. La Pasionariát nem lát- maradott, dcgenerált országot, a háta mögött álló uri hadat és | ta. Megnyerő, szép termete, \ihar- Vegispetésére egy uj SpanyoTor-
papokat. Uj generálisaik vannak, vert arca \-alami r.em-íöldi gyö-
mint Garibaldi volt. Az egyik ge-; nyör: és anyai gyöngédséget fejez nerálisuk nem" régen még kőtöröjki. amikor beszel. „Xeki megvan volt. a másik bányász, a harmadik I a szónokoknál szükséges termé-paraszt. Franco oldalán maradtak I szeti kincse" — mondja dr. Eddy. a generálisok nagyjai, iüresei és | „Szenvedéiyes, szép. hangja erötel-
vele maradt a ___ _
felszerelése, meg a képzelt kato-; el, gondolatai akadálytalanul foly-1 fog mutatni a jövő demckratilros naság is. A spanyol nép rávetette' nak. soha egy pillanatra meg nem' világánaik. •
szagot talált, amsly úttörője lehet az új világnak, i'og van elégedve a szabadságszerető spanyolokkal,' akiket soha sem nyomhat el a bs- ] avatkozó fasizmus. Az elmaradott- ■
nak hitt Spanyolország új társa-! hadsereg legjobb! jes. mozMulatai habilmat árulnak | dalmi rendet épít. amely példát;
Bencett szerint »^
•— Megfigyelted a minapi tíjságbiin. hegy mus jelei már mutatkoznak Konadátan? ,
— Well, elvégre Uycsmit megaHapitaiü, neki *-aa le^s^^ iában. ,