1
-111
l,;.,í.,,.,, .
I ■ 1 iJ;;:
mm: Mm'
i I
4. oldal
EANABAl MAGYAB MUNKáS
1963 március 14
0 Az alábbi cikk Rózsa László aláirásával a Népszabadság március 3-i szá* mában jelent meg, onnan vettük át.
1 Valakitől azt a szójátékot hallottam, hogy "izgalmas dolog, hogy milyen nyugalom van minálunk". Pontosabban arra gondolt az illető, hogy ma, a politikai izgalmakban és feszültségek; ben túlontúl is bőyelkedo esztendők után, amikor valóbán rend és nyugalom van, érezhető a közéletben a kényelmesség, a megnyugvás
Igen, az élet jobb lett, az emberek joggal érzik azt, hogy végre egyenesben vagyunk, s csaknem két évtized nehéz, áldozatos munkája után egy kicsit élvezni is akarják erőfeszítéseik gyü^ mölcsét. Voltaképpen senMni roi9SZ sincs ebben. A legfe-gyelmezettebb katona is
EZ ÉV február 12 és március 2 között magyar—svéd kereskedelmi tárgyalások folytak Stockholmban. A tárgyaiásók eredményeként március 2-án három évre szóló hosszú lejáratú árucsereforgalmi és fizetési megállapodásról szóló jegyzőkönyvet Írtak alá.
A létrejött megállapodás 1963. február 1-től 1966. január 31-ig szabályozza a két ors.^ág közötti árucsere-forgalmat, és magában foglalja az 1963. évre vonatkozó részletes kontingenslistákat, amelyek az előbbi évhez viszonyítva több mint 20 százalékot irányoznak elő.
Magyarország, a megállapodás értelmében, a többi között hengerelt árut, alu-miniumgyártmányokat, da-mkat, szerszámgépeket, ^ógyszeripari cikkeket,tex-til- és egyéb könnyűipari termékeket, valamint különféle mezőgazdasági cikkeket szállít Svédországnak. Svédországtól a többi ktf>zött vas-éxcet, különféle gépeket és berendezéseket, acélárukat, gplyóscsapágyakat, cellulóz-és papírárukat, valamint vegyi anyagokat vásárol Magyarország;
megoldja néha a derékszíját, s nemcsak harci indulókat, hanem pihentető muzsikát is hallani kivan. A legkomolyabb eínber is öltözhet időnként házi köntösbe, s nemcsak a munkáról, hanem más témákról is szeret elbeszélgetni.,Ugyanígy társadalmunk : a munka, a komolyabb, feladatok mellett elidőzhet a könnyedebb dolgoknál is; Aztán az is igaz, hogy egyetlen korszak embere sem érezte annyira a rohanás fáradtságát, mint a mai. Napjaink világa minden embert bekapcsol a felfokozott életritmusba. S bizony nem kevés nyomasztó ingerület érkezik a világból, amelyre ma még rátelepszik az imperializmus háborús fenyegetése. Szűkebb környezetünk is rohamosan változik, ujabb és ujabb feladatokat szül, harcra ösztökél, nem enged kitérést.
Emberileg nagyon is megérthető a vágyakozás egy "csendesebb" társadalom u-tán, amelyben már elcsitult a hai'c lármája, s derűs harmónia van. örökkön játszadozott ezzel a \ágyával az emberi képzelet. Ám a probléma valóban fennáll, hogy e természetes vágy és a közéletűnkben örvendetes módón megteremtődött nyugalom, kiegyensúlyozottság ne okozzon ernyedtséget,ne párosuljon olyan felfogással, hogy ezután már minden simán halad, s hibátlan és problémiamentes lesz az élet. Mert az mégiscsak elgondolkoztató, hogy sok ember, a-mikor társadalmunk negatív jelenségeivel találkozik, imígyen vélekedik: "Az eszmében nem csalódtam, de nem gondoltam volna, hogy a szocializmusban ez is lehetséges." Főként természetesen olyankor mondják ezt az emberek, amikor sérelem é-ri őket, nem értik meg törekvéseiket, s meg kell vívni a küzdelmet, végig kell harcolni a harcot, tul kell lépni kudarcokon és zökkenőkön, amikor ostobasággal, rosszindulattal — sőt még aljassággal is találkoznak. Tudatukon ekkor át- meg át-szüremlenek az idealizált nézetek a szocializmusról; a-melyek nem a valóságból indulnak ki, hanem egy élvont
BALRA: Á televízió az iskolások részére rendkivüli szünidő alatt--délelőttön*
ként műsort sugároz. Áműsö^^ olyan filmeket közvetítenek, amelyek a diákok ia," nulniányaitel&egítik. képünkön: A rándkívüliadá^ első napján a Ludas Matyit nézik á gyérekek. JOBBRA: kétszeres mennyiségű gázt kapott Budapest lakossága Dunaújvárosból á szokatlanul hideg napokban. Képünkön: A gázinditó állomás mindkét kom-
presszóra üzemel a csúcsfogyasztási időben.
és hibásan eszményesitett képzeletvilágból, s törés következik be tudatukban/ mert ezt az önmaguk alkotta világot szembesiteniük kell a valósággal. Azzal, a-mi még nem minden izében szocialista.
Korábban, amikor az élet minden tekintetben szigorúbb volt, kevesebb jutott az embereknek, s a szocializmus még eléggé a megfoghatatlan távolságban lebegett.
Gyakran ugy beszéltünk róla, mintha az nem is kapcsolódna a hétköznapokhoz, mintha majd "valamilyen iij talajból nőne ki, nem abból, amelyen élünk, s amelyen nemcsak virágok nyilhak, hanem sár is van, por is van. S mintha nem is mi lennénk azok, akik sok kínlódással megalapozzák, felépitik azt, hanem holmi eszményi, romlatlan emberek. És mintha nem is tegnapi szegénysé-
günkből, elmaradottságunkból és szüköll^désünkhöl kikecmeregve növekedne ez a társadalom amaga vajúdásával, kezdeti tökéletlenségeivel . ..
Most, amikor már többet élvezünk a jöból, amikor a mindennapi életben is észlelhetővé váliki hogy leraktuk a szocializmus alapjait, mondom, most érthető, hogy van egy kis lazulás, megnyugvás. (Folytatása a 11. oldalon)
Poimkai gasdoságfQii Cl90)
A munka jellege
A SZOCIALISTA termelési viszonyok megvalósulása döntő változást jelent a munka jellegében. A munkaerő nem áru többé. A dolgozók olyan termelőeszközökkel, amelyek az ö tulajdonukban vannak, maguknak, társadalmuknak dolgoznak. A munka a szocializmusban — kizsákmányolástól mentes munka. A munkás számára "évszázadokon át idegennek végzett munka, a kizsákmányolók javára folytatott kényszermunka után először nyílik lehetőség arra, hogy sajátmagának dolgozzék, méghozzá ugy dolgozzék, hogy a modem technika és kultúra mindén vívmányára támaszkodik." (Lenin: Hogyan szervezzük meg a versenyt.)
Míg a kapitalizmusban a termelő mun-
dolgozík, kezdeményezőkészségről tesz tanúságot a termelés tökéletesítése terén, tisztelet övezi.
Mindez a munka ujabb, a kapitalizmusban soha nem látott társadalmi ösztönzőerőit teremti meg.
A szocializmus létrehozza a dolgozónak munkájában való messzemenő anyagi érdekeltségét. A kapitalizmus a munkabérezés és az anyagi ösztönzés különböző formáit ti;d\alevőleg a dolgozók kizsákmányolásának fokozására, minél nagyobb mennyiségű értéktöbblet elsajátítására használja ki, ezzel szemben a szocializmusban a munka anyagi ősztönzése a termelés olyan növekedésére vezet, amely együtt jár a dolgozók anyagi helyzetének javulásával és kulturális színvonaluk emelkedésével.
A szocializmus szakaszában a munka a-nyagi ösztönzésének azért van óriási jelen-
As aytébussipar igényének kielégítése
BUDAPEST—- Az idegen-forgalom céljait szolgáló luxusautóbuszok és általában a távolsági buszok villamosenergia-igénye az utóbbi időben szembeszökően megnö-yekedett E kocsikban ugyanis hűtőszekrény, eszpresz-szógép, televízió, elektromos eleven működő légkondicionáló berendezés stb. kapott helyet. A villamosenergiaigény ilyen növekedése szükségessé tette a buszok energiaforrását: az akkumulátort töltő dinamók teljesítményének emelését is. Ilyen nagy teljesítményű töltődinamót azonban az eddig használatos elvek szerint alkalmazni nem lehet. Előnytel en ül megnövekednék mind a térfogata és súlya, mind az előállítási költsége is. A nagy igényű autótöltő
dinamóknál világszerte e-zért az eddigi elvtől eltérően a váltakozó áramú generátorok alkalmazására és gyártására térnek át.
A magyar autóbuszipar igényének kielégítése is szükségessé tette ilyen energiafonás kialakítását Az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában ezért hozzáláttak a konstrukció kialakításához. A fejlesztés sikeres volt, a kísérleti darab elkészült. Jelenleg a prototípus kivitelezésén dolgoznák, mely rövidesen bizotteág elé kerül jóváhagyásra. Az ÁVF e korszerű, uj termék sorozatgyártását még ez évben megkezdi. A váltóáramú generátorok, nemcsak az Ika> rus buszokba beépítve,, de önállóan is előnyös exportterméknek Ígérkeznek.
kaja közvetlenürmint magánmunka jelent- tősége, mert a munka a szocializmusban
kézik, s társadalmi jellege csak a piacon, még nem vált a társadalom valamennyi
mintegy az árutermelők háta mögött tűnik tagjának legfőbb életszükségletévé, a kö-
ki, a szocializmusban az egyes dolgozó zösség javára végzett munka még nem vált
munkája nem kerülő uton, hanem közvet- szokássá.
lenül az egész társadalmi munka egy ré- A szocializmusban a kapitalista csökevészeként jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a nyek még nem vesztek ki teljesen az em-munka a szocializmusban közvetlenül tár- berek tudatából. A nagy többségben levő sadalmi jellegű, s országos méretekben olyan dolgozók mellett, akik becsületesen tervszerűen van megszervezve. A munka- teljesitik a társadalommal szemben fennál-nak a kizsákmányolástól való megszabadu- ló kötelezettségeiket, és alkotó kezdemé-lasa és az egész társadalmat felölelő terv- nyezést tanúsítanak a munkában, vannak szerű megszervezése lehetővé teszi a mun- még olyanok, akik nem teljesítik lelkiis-káeroforrások legteljesebb hasznosítását és méretesén kötelességüket, megsértik a a munka^ megkönnyítését — á dolgozók munkafegyelmet. Az ilyen emberek arra rendelkezésére álló technikai felszerelés törekednek, hogy minél kevesebbet adja-gyoEs es szüntelen növelése utján: nak a szocialista társadalomnak és minél
A szocializmusban döntő módon megvál- többet kapjanak tőle. ^ tozott a dolgozó ember társadalmi helyze- A szocialista társadalomban jelentős ma-te. A kapitalizmussal ellentétben, ahol az radványai vannak még a régi munkameg-ember helyzetet társadalmi származása és osztásnak ~ meg\annak a szellemi és fizi-vagyona határozza meg, a szocialista tár- kai munka, a munkás és a paraszt munkásadalomban az ember helyzete csak mun- ja közötti lényeges különbségek. A régi kajatol es egyem képességeitől függ. munkamegosztás e maradványai csak fo-A Kizsákmányolástól való megszabadu- kozatosan, a szocializmus termelőerőinek las es a dolgozó ember társadalmi helyze- fejlődése és a kommunizmus anyagi-termetének megváltozása fordulatot idéz-elő az lési alapjának megteremtése arányában enbemek^a munkáról alkotott nézeteiben, küszöbölödnek ki. A munka a szocializmus-megteremti a munkahoz való uj viszonyt, ban közvetlenül társadalmi és messzemenőn a Kizsajímányoló rend évszázadokon nően gépesített munka, ugyanakkor azon-at a dolgozok sok nemzedéke a munkától ^ í^^^^ij:- l^^^^-^^^^-'i-^^^^í.^:^ ^ív
mmt súlyos tehertől való idegenkedést oltotta be,^ a szocializmus a munkát becsület, dicsőség és hősiesség dolgává, s.mind-mkább alkotó jellegűvé teszi. A szocialista
ban a termelés különböző területein még nem éri el a társadalmasításnak és a gépesítésnek azonos színvonalát. Ezzel függneK össze a termékek előállítására fordított munka tekintetében mutatkozó jelentős
B
