iva'io 'c
2 OLDAL,
1937 NOVEMBER 13.
hiteleit Oi
Ezokkol a BzavaUkal UczUto bcszötWt^ TamAsl Aron a VAsftiholyl Találkozón. Aü crüólyl flntal mngyarsAg megmoz-tlwU s törtönclmt follCpísónck olaö rczzc-. j\ct(5bcn a köUöl sztSpstSg űrök emberi ösKintcsóRiSvel mutatkozott bo.
A köUö. az li-ö naiunl; Allambölcsósz ía haijvozör Is;,.végzetcsen url, clfcrtlUlt tövlönolmUnkbcn ft Jobb népsors politikai lelkllsmereta. Ha fiatal érlolmlsé-gUnk rAtalAl w foltürekvö uéporök utJA-la és realizmust hlnlct, domokrdclAt követel, Petőfik Idéz, Adyt szólít Ilyenkor 8 IrAstVidót, mUvészt Aliit az élro. Va-lahAnyszor ea a vllAghAboru utAnl uj magyar érlelmlaíg szóhoz jut; a nyci-a valósig jó?.an ssAmbavételét sürgeti. De a valósftgot vlsszAs tArsadalml életünk-ben többször esoli a niüvésa érzékeny ö-salntcségo meri kimondani. Illyés Gyula fIgyelmestet a német veszcdelmre, József Atilla dunai vallomAsa a legreAH-
A VÁSÁRHELYI TALÁLKOZÓ ERDÉLYI HITVALLÁSA
"Mini sziklára szállolt /icgpí madár, Ht elöltetek is egp ember áll, aki az cg\)Cí/ii/vű7óság és az alkotó álmodozás felhőiből leszállott erre a vásárhelyi sziklára, /logy önnél jelenthesse: mostoha idő jár az ö heg\n országában, igen, mostoha idő jár reánk ebben az országban. A hatalom felé nXíitolt és ntegsebzett szívvel s a magyarság felé sorsközös-ségci vállalva mondja ezt egy ember, /fi népén/f szolgálatában ezen a hchen nem a hivatását, haneni a kötelességét teljésiti. De a niagyar történelemben igen gyakran megtörtént, hogy kóllök és irók álllak a dobogóra s onnét követelték közösségük számára a honpolgári jogokat. És ember testvérek számára, magyar és idegen elnyomótól egyaránt az
emberi szabadságot".
sabb magyar politikai koncopció. FAbry Zoltán erkölcsi korparancsot... az er-dé'^l Ifjumagyarok felbátorodó történelmében "a szó erkölcsi tartalmiU, nemzeti RMlyát én eiiiberl liUcléf Alllt^a visz-sz«.
A kisebbségi magyarság emberi jogaiért
Valóban; a szó fogalmi tlsztasAga, va-WsAgjclentése. becsülete, ez a marosvA-.sArhclyl tanAcskosAsok legssebb eredménye. SzAznyolcvanhét fiatal ,mflgyar szellemi harcos jött össze RomAnla minden i"éssébÖl, hogy megtArgyalja a kU sobbsí'gl magyar önvédelem és népszei"-vesés kéi-déselt. S a szűanyolcvanhét fiatal férfi kösöa hat Árosatokban szögezte le, hogy politikai, vllAgnézeti, vallási é3 osztAlykülönbség nélkül egységesen küzdeni fog a kisebbségi magyai-sAg emberi jogaiért a népek testvérisége szellemében. Ha voltak is viták; a közös cél alaposabb mogfogíilmazAsAétt folyt a küzdelem. S ha akadtak éides megnyl-laklKűűsok Is; csak keményen ösalnte bardtl' v^llomAsolt voltak. Mindén" ssd megtielt os cgyotcíiics kisebbségi éWek népi valösAgAval s & szerződés megszö-vcgesöse visssahAruU ns tróra, aki as a-dott szó össlnteségéévl ssűllt sikra. A Vásárhelyi Találkozó ünnepélyes hitvallását a nagygyűlés harmadik napjAiT Tamási Aron szerkesztette.
•^'AS'tardélyi magyar népkisebbségi'élet*
Irdnj'ltása csakis a kercsatéiw etköl-csl ö3 demokratikus nemzeti követel-'  menyek szerint történhetik."
— mondja ki a marosvásárhelyi hitvallás. Vájjon a tájékozatlan nem riad-o vissza joggal a szokványos szavak kon-gásától, aa Urea frásistól, ami általánosságban semmlro sem köteles? S nem érthetö-o ások aggodalma Is, akik a bív csl munkások hóhéraira gondolnak, ha
keresztény erkölcsöt hallanak emlogetni, vagy a mtudenlmtó töke liAbovus xiszi-tAsaira, parancsuralmi vezérekre é.s reakciós frlkclökvo.   lux n.MnKctl követelmény .1 jelszó?   Bizonyos, hogy a VAsAr-helyl TalAlkozóra egybcgyilltok lolkc mélyén Is ctt kavargott eleinte a kölcsönös blz.a'ni.'»tlansAi;:   sohasem  történt még meg Krtíélybcn. hogy a katolikus írók és szocialista munUAsok, a Magyar Párt fiataljai s a Magyar L"H>l}íozók Si:övétsége fö.dmüvesei. a jobboldali Hitel s a baloldali Koiunk nu\nkati\r.<?al, fiatal dip-lomAsok és öntudatos kisiparosok szab.id egyéisiségük nlapjAn szcmíöl-szembá állottak volna egyaiAssal s bafátl közvet-lenségsel keresték vo'T'a a közclcdía le-hctösésvit.  A közö:? kisebbségi érdekvédelem őszinte sztVndéka azonban erö-sebbnek biconj'uít minden előítéletes bl-R.UmatlansAg>\Al.  A történelmi belAtAs Ej'özött; a romAnlal magyarság clp-ass-tul és szétszóródik, ha a nemzeti türelmetlenség féktelen erőivel szemben demokratikusan  nem tudja megszervezni egységes nemzeti önvédelmét. A történelmi szükség elemi erővel egymás mel-M kényszeríti a lomániai magyarság min dcn rétegét, csoportját és irányzatát s cs a folyamat není tür meg kétértelmű jelszavakat. Aki Marosvásárhelyen kereszténységről beszélt vagy a nemzeti essunét emlegette, meg Is kellett, hogy magyarázza, voltaképpen milyen elvi és társadalmi tartalomra gondol s az élet gyakorlatában szj>vait miként értelmezi?
Találkozás a kisebbségi önvédelemben
; A talHIkoső második napján Nagy Ist-\*űn, a ssoclaltsta meggyőződéséért börtönt sccnvcdctt   kolozsvári munkásirö, arról a ncmsetkőzl szolidaritásról beszélt, mellyel magyar klscbbsélgt   és román többségi munkás közösen küzd a demokratikus népjogokért, a dolgosok kenyeréért s a népek békéjéért. Előadás u-táa szólásra jelentkezett Fodor József, a temesvári gyárváros fiatal katolikus plébSiiosa, 3 elismerve a nemzetközi szak szervesetek gazdasági jelentőségét, állásfoglalást követelt a munkásságtól a keresstéiíy erkölcs mellett Kínt követ-Itezö felszólaló arra kértem a katolikus szónokát, no erőszakoljon a munkásságra olyan kifejezéseket, anielj-ekkcl annyi vlssz.iélé3   törtilnt s igy alkalmazásuk megnehezíti a:^munkássAg bekapcsolódását az egységes kisebbségi önvédelembe ... Fodor József megint szólásra emelkedett s a munkások felé fordulva erélyesen kijelentette, hogy számára a keresztény   erkölcs noni üres kifejezés, mellyel bárki visszaélhet, hanem olyaiv elvi tartalom, amolyiiieU tulajdonában elitéi TOlnd'.n kjasikraányolást és nomseti gyűlölködést. Nagy István zárszavában kitért a kereszténység kérdéséi is.
"őszintén bo kell vallanom mon-dotta—1-, liogy ateista vagyok a nem íi, keresztény valláserkölcs, hanom a történelmi materializmus alapján gon-doUíosom. A kööJs kisebbségi önvd-delem asonban arra. a belátásra kösz-
tctett, hogy hétesztendős fiamat megkereszteltessem 3 református Iskolába adjain, mert országunkban csak a folekezcU iskolák biztosítják ,a magyar íiyelvü oktatást. A krisztxisl eszmétől pedig, mely szerint minden ember felebarát\mk, nem idegenkedem. E2 az eszme arra kötelezi hlt-vallólt, hogy jogos magyar önvédelmi harcukban Is testvérüknek érezzék a romáJit, a szászt, a zsidót s minden nemzetet. A munkásság a népek testvéTiesUléséért küzd s Igy a krisztusik-eszme számára csak rokonszea-leliet." •   • •
Másnap a határozati j.avaslat mcgfog;il-mazásAnAl a siövegezö bizottság eg>'-hangulag Fodor József plébános j.-iv.is-latAt fogadta el. mely .s.-:rlnt mirídnj'A-jan. akik Marosv;lsArhelyon összegyültünk. . "
"valjuk, hogy élctünkbsa a krisztusi elvek ids tanítások alapján a ssociAlis igazságnak érvényesülni kell éá vállaljuk a közösséget a munkássággal a kizsákmányoló töke elleni kUzdslmé-ben."
Felesleges volt olözö napi aggályoskodá-som. A munkások elfogadták megegyezési alapnak a szociális igazságtalanságok ellen küzdő keresztény erkölcsiséget.
A megegyezés őszinteségét és komoly-sögát történeUni teljességében ott fogtam fel, amikor a román és magyar nép viszonyának megvitatásakor a katolikus fiablság ít^pvise'löi 'tójptek fcl'a legéle-
sebben a nemzeti türelmetlenség magyar megfogalmazóival szemben. Ez a szerencsétlen magyar radikalizmus, mely a kisebbségi elnyomatás tüzére a magyar nemzeti kizárólag03.ság olaját öntcné, a Vásárhelyi Találkozón is felütötte fejét s tiltakozni próbált, amikor Kacsó Sándor a románság és magyarság viszonyáról szóló előadásában bátran leszámolt a magyar történelmi illúziókkal s a dunai népok szövctkezésíért szállt sikra. A katolikus szellemiség fiatal képviselője: I»etnn-ay Tibor volt aki a szövo-gezöbizottság zártkörű vitAjAban Kacsó Sándor meMé állott. A találkozó nz ö .szavaival sr.öge2te le a iiépkisebbségi jo-■gok kövctelé.'53 mellett az*, a tételt is, hogy
"a romániai magyarság a annak Itt összegyűlt - Ifjúsága a román néppel való testvéri együttélés és mcgbékü-lés szükségességét vállalja és ennek megteremtésére őszinte készségét és tiszta szándékát hangsúlyozza. Teszi ezt annál Is Inkább, mert meggyőződése szerint a román és magyar népre a Dunamedencében magasabbren-dü közös hivatás vár,"
A Vásárhelyi Talá'.kozón egy vonalra került jobboldal és baloldal: az emberi jogokért folytatott küzdelem egységes kisebbségi arevonalára.
Igazi egység
A Vásárhelyi Találkozó egységes nemzeti állásfoglalását kínytelen Utólag elismerni a román Magyar Párt vezérkara is. Ugyanazok az urak, akik minden követ megmo:^ttak, hogy a fiatalság demokratikus találkozását megakadályozzák s kizárással fenyegették a találkozóra siető fiatol párttagjaikat,most azt hangoztatják,,hogy a Vásárhelyi Találkozó nem hozott ujat: ők Is mindig a magyar nemzeti egységet hirdették. Nos, a Vásárhelyi Találkozó jelentőségét szerintem éppen as adta meg, hogy a Magyar Párthoz tartozó erdélyi magyarok közösen elmélkedtek a sza\-ok hiteléről: ellenőrizték egymást s a jelszarak szel-
lemtudományi ériükét. Senki sem elé-gedclt meg például azzal a puszta szóval, hogy; nemzet. Albrecht Dczííö, a Vásárhelyi Találkozó előtt még jobboldali "Hitel" szerkesztője, szövegezte meg azt nz általánosan elfogadott határozati java.slatot, mely szerint
"népi elmélkedésünk záloga a földműves és munkás társadalom s ezért kijelentjük, hogy n íöldmUvességnek és munkásságnak kell alkotnia az e-rös nemzeti testet a nevelő értelmiséggel együtt."
Az Ilyen értelmezés konkrét népi tartalmában, tehát valóságjelentésében határozza meg a nemzet fogalmát s önként adódik belőle a következtetés: miután a magyar földmüvességnek és munkásságnak nincs képviselete a Magyar Pártban, a magyar nemzeti egysé'g csakis ugy valósítható meg, ha — Összefogunk a magyar földművesek és munkások különálló szervezeteivel. A Magyar Párt fiatalsága le is vonta ezt a következtetést a Vásárhelyi Találkozón egyéni közvétlenséggel kezet nyújtott a szociáldemokrata pártban, a szakszervezetekben, az iparosszövetkezetekben s Magyar Dolgozók Szövetségében tömörült magyar testvéreinknek. A Vásárhelyi Találkozó magyar nemzeti egysége ennyivel jelentett többet a Magyar Páit vezérelnek üres frázisánál: egj-szerüen i-gaz volt.
A szavak nem kétértelműek, ha a valóságot fejezik ki. Ha egy gróf, egy bankár és egy gyáros összeáll s nemzeti egységről beszél, akkor ez: hazugság, ámitás, reakciós veszedelem. .Ha egy bajbaíutott nép munkásai, csizmás földművesei és szellemi dolgozói mondják ugyanezt, akkor ez: • százeerelr'- és milliók igazsága. S hogy megleljük mindenkor a szavak erkölcsi tartalmát, nemzeti súlyát (.s emberi hitelét, ahhoz demokrácia kell. Az érintkezés, a tár. gj'alás, a közeledés, a vita és ellenőrzés, a tanítás és beláttatás szabadsága. A parlamentáris formák és őszinte egyéniségek. Demokrácia? Tamási-Aron kételkedve veti fel:
"Demokráciáról szólva ma két ember nem érti meg egymást, hiszen egyformán demokráciát mond a fasizmus vezére és az angol felelős államférfi. Ml hát cz?"
A marosvásárhelyi ellenőrzés szellemében nem marad azonban adós a felelettel:
"Leghelyesebbnek látszik visszamenni a tudományhoz, mely szerint á. dc-moltrácia az összes erkölcsi, szellemi és anyagi javak Igazságos éa helyes felha^nálása a társadálom javára."
A Vásárhelyi Találkozó a demokráciát mindvégig a kisebbségi magyar nőpérde-kek őszinte szolgálatának értelmezte.
L
eeti követehnények szerint történhetik.
2. Xépkisebbségi életünket s annak minden intézményét és tagjai a nemzsti egység gondolata éa célja hassa át. Politikai, gazdasági, közművelődési és egyházi intézményeink ts azok vezatöi között, amennyiben hiányzik, hecsülstcs együttműködés jöjjön létic. Osztály-, fclckczíti és nemzetiségi ellentétek életünkből lün-jooiek el. A vezetők pedig a magyar iskolák, cgv-házak és közintézményelí erkölcsi és anyagi támogatásában járjanak elöl JÓ példával.
3, Ennek a cé'Jiak az érdekében szükségesnek látja a találkozó, hogy addig Is. niig a népszervezeti eszmék, a Magyar Szövetség megvalőstdhat, jöjjön létre egy, az érdéig magyarságot egységesen irányító szervezet, a-mcly polltlki^, egyházi, közművelődési és gazdásági int&kcdéselten kcrcíK-
: tűi a iliigyar Szövtítség gondolatát,
Albrecht Dezső "Az erdélyi magyarság társadalmi alkata, erkölcstana, átalakulásának utjai és képe" elmen tartott előadása után az előadó határozati javaslatát Ziegkr Liiszló. Vargvas Antal. B2n-do Béla, Domanich László, Medve András dr,. Becsky István, Balogh Edgár, KiS5 Endre dr.. Jancsó Elemér dr.. Sáhy László dr.. Jó^sa Béla, Bány.ii László. Rizck.is Jjteűs dr.. Arvay Árpád és .\tzél Ede kiegéssilö és módosító hozsAs^ólA-sai után a követke::ó fcrm.íban er.ioHék határcz-ittá:
"A Vásárhelyi Találkozón megjelent erdélyi fiatal magyar szellemiség tái"-sadalm'unk mind alapvető, mind időszerű kérdéseit aggódó lelkiismeretességgel megvizsgálva, az erdélyi ma-gyareág erkölcsi, nemzeti és szociális megújhodása érdekében szűkségesnek tartja nyilvánítani a következőket:
1. Az erdélyi magyar népklsebb-ségt élet irányítása csalda a keresztény erkölcsi éa demokratikus nem-
1937 NOVEMBER 13.
fizikába az elemek átalakíthatóságának a ténye, amit később más kísérletek e-redményei is alátámasztottak.
Amikor ezeknek a kísérleteknek a során kiderült, hogy az önmagában elektromosan közömbös atom különböző nagyságú és elektromostöltésü részecskékből áll, megkezdődött annak vizsgálata, ezek a részek milyen viszonylian foglalnak helyet egymás mellett a térben. Planck kvantumelmélete,nyomán, a-mely az energiák megjelenését is részecskékben tételezi fel, Bohrral együtt
felépítette Rutherford az atom belső világát, hasonlóan a naprendszeréhez, amelyben a nap körül a bolygók meghatározott görbe pályán keringenek.
Ani mig a naprendszerben ez a keringés a Newton-féle gravitációs elv alapján történik, az atomon belül a rend-í^zer szilárdságát az elektromos töltések ellentétessége biztosítja.
Rutherford kutatásainak elismeréséül IflOS-ban megkapta a fizikai Nobel-di.%t.
Számos tanulmánya maradt fenn, főként a radioaktivitás köréből. Igazi nagysága csak közvetve ér el a tudomány relyté-jeltöl távolabb álló széles rétegekhez.
sanghaj pusztir tását mutatja ez a kép, mikor a , betörő japánok Jégi bombázása darabokra szaggatja a Csapej felé vezető vas-utelágazást és a jelentés szerint még 22 - fontos' sindarabokat is elvetett az egy-niérföldre lévő nemzetközi település területére. — Ilyen a fasizmus és imperializmus "áldása"!
tZOVJETMüVÉSZ papírra vetette az átlag-szovjetgyermek "álmát", (balrói-jobbra) az ifjú "Schmidt professzor" meghódítja az Északi-sarkot; repülőn a Föld körül; ejtőernyő-gyakorlat; a szovjetfiu hűséges kutyájával feltaitóztatja a betörő japánolcat; az ifjú "Csapajev"; készülődés a nemzetközi hangversenyre; lovassági parancsnok; vadászat az ellenség tengeralattjáróira; vigan berreg a traktor; a szénbányászat sztakhariovistája; sport-csillag; "mélytengeri" buyár. — A szocializmus hazájában az álom és valóság nem ellentétek, mert az álmok-egymásután válnak valóra!
A kínaiak Nvoicíidilv Kei-ületi Hadosztálya (a volt vörös hadsereg) igy kelt át egy hidnélküli folyón.hogy a japán betörök elé kerülhessen.
- ^\
t
s Tv
él
u-s
-        ^ r-t* f T ^ %^ "
AZ ÁLLATVÉDŐ Egyesület és genfi nemzetközi hiv;;-talának pavillonja a párizsi kiálliti^son. A pavillont ópitteiö egyesület neve: Association pour la Dcfenf^v . ,! des AnimauK.
°'liwiiiRSiliSPir
m