n, oldal
im novémbéü k
ISegJsIsailc xninden kedden, csOtörtökSn éa szombaton. EJICílEetésl űr; Kanadálmil évre 53.00. '/j évre $1.50. 1/4 évre 75 cent 1 feínapra 25 c. Egyesült Államokba $3.50. más külföldi államokba $4.
Mtndfn levelet, csekket és Money Ordert küldjük: íXaHADAI MAGYAR 2IÜNKAS, Box 154 Gen. P. O.. Toronto, Ont., ílr.m<la. — Telefon-sztoi: ELgin 6097 — levélben küldött pénzekért felelősséget nem vállalmik.
te'
BJE5IZONYOSODOTT tény, hogy Montreal polgármeste-tere 423,000 dollárt juttatott egy .szélhámos diákbanda rendelkezésére, hogy tiltakozzanak a radikális nép-^űlések ellen. Aztán betiltották a népgyüléseket azzal az indokkal, hogy a diákok lázadni fognak, ha a gyűlések meg-lesznek tartva. A betiltott népgyűlések után megtámadták a radikális lapokat, irodákat és a felelős vezető-munkások lakásait. Mindezt azzal az ürüggyel, hogy egy banda szélhámos lázad, ha a kormány ezt meg nem teszi,
Néró felgyújtotta Rómát, hogy a gyűlölt keresztényekre foghassa, Hitler felgyújtotta a parlamentet, hogy a kommunistákra foghassa, Ttrocki ügynökei rombolnak a Szovjetunióban, hogy a szocialista rendszer ellenségeinek „i-gazát" segítsék bebizonyítani és most Kanada egyik tartományában egy Duplessis önkényminiszterelnök népgyüléseket tilt be, mert különben lázadás lesz, lázadnak az általa lázadásra felbérelt szélhámosok.
t. B . BENNETT uralma képtelen volt annyira elnyomni a népet, hogy a magas tiszta jövedelmek veszélybe ne kerültek volna. Amit ö képtelen volt véghez vinni, azt á katolikus Québec urai véghez akarják vinni.
De tervük sérti a széles katolikus, protestáns, szakszervezeti, francia és brit tömegek polgárjogait! Sérti az alávaló támadás az ország törvényeit! Persze biznak ab-. ban, hogy King miniszterelnök, aki gyors volt az aberharti mozgalomra kimondani, hogy sérti a British North America Áct néven ismert kanadai törvényt, most amikor reakciósok tapossák a töi-vényt, gyűléseket, lapokat tiltva be, bölcsen hallgatni fog.
Annak a Duplessisnek, aki a bankárok és gyárosok elleni küzdelem ígéreteivel tett szert hatalomra szabad töi-vényt tiporni, de a népnek nem. Ez a reakció szent meggyőződésé. •
I^ANADA reakciós urait cselekvésre sürgetik európai és ,      brazíliai barátaik. Mussolini, Hitler és   Vargas elnyomták a szabad gondolatot Olaszországban, Németországban és Braziliában. Sürgetik québeci banditatársaikat ■'a cselekvésre, nehogy a francia lakosság kövesse franciaországi testvéreinek példáját.
r^iQ&iB^m'^ "imá%" tiszta mászom
■   -Q^^-^^ ártatlanul, mint egy gyermek, jelentette be az International Nickel Co., hogy tiszta haszna megint emelkedett.   Részvényenként   50 centtel több' jutalékot
I    fizetnek félévenként, mint eddig és ehhez jön még a rend-
[    kívüli 25 cent bonusz minden részvény után.
Majdnem 44 millió dollár tiszta jövedelmet fizet ki az INCo a részvényeseknek. Negyedévenként hajdnem 4 millió dollái-t fizetnek ki egy maroknyi ingyenélőnek, de a
,    munkások bérét az istenért sem emelnék .s ha szervezkedni mernek, kirúgják őket.
j/ISZAMITOTTAK, hogy az International Nickel Co. évi jövedelméből minden évben lehetne építeni egy mintavárost, gyönyörű lakásokkal, uccákkal, parkokkal stb. * 50,000 lakos számára. Néhány év alatt meg lehetne szüntetni a nyomorlakásokat és néhány év alatt egészséges körülmények között lehetne nevelni az ország uj generáció-- ját.
^ Az INCo évi jövedelméből az aggsegélyesek havi jutalékát fel^ lehetne emelni 24 dolláral, lehetne belőle évi 2,000 dollárt adni a munkanélküli háborús veteránoknak, fellehetne emelni egész Kanada iparában dolgozó munkások évi jövedelmét 100 dollárral.
Kína és Spanyolország népe vérén jó pénzeket csinál az INCo.
Nagybritánia követe szívesen ' hajtja fülét Középeurópa banditái felé!
-   INNEN RÓMÁBA? ^
-BEJRLIN, Németország. — Lord .Halifaxot azzal a megértéssel küldte Anglia Berlinbe, hogy a gyar-naattlgyet ne tárgyalja. Hitlerek mégis felhozták a kolóniák kétdé-Pét' •■
'^Londonbanpersze tudják, hogy a Jcpél alatt a brit nép megt\idja, bizony megbízták Halifax főurat, hogy azért csak beszéljen a német gyarmatok visszaadásáról.
• - Berlin szerint a brit diplomata és a német kormány között a következőkről lesz szó::—
' Kyngátearőpai bélreszerződés; V á német császári gyarmatok -visszacsatolása: TáVol&elet háborúja. •
IMSIABA MEGY
Legújabb londoni jelentések szerint Jlalifáx. a királyi. íanács főúri elnöke Rómába fog utazni. A Bér-lilében elért eredményeket közölni fogja Mussolini vei s közben megtudja, mennyire haladt a kommunistaellenes front, mennyi segit-fiéget. várnak az angol reakciótól.
KOOPERÁCIÓT FECSEG
Chamberlain brit miniszterelnök Edinburghban mondott beszédében azt áUitotta, hogy a brit kormány azért keresi fel a német €s olasz kormányokat, mert kooperációt keres benniik az emberiség, józan ész és béke érdekében, holott minden cselekedete azt bizonyítja, hogy győzelemre akarja segíteni úgy a fasiszta banditizmust, mint a japán militarizmust.
G
kommunísmusi'
nyomorunk é.s politikai életünk kikényszerítette Molnár Jenő dr., ref. papból — aki a nyugalmat egyébként nagyon becsüli —, hogy a szélesebb magyarság érdekeit i-rintö ügyekben félreérthetetlen vé leményt nyilvánítson s az egyik ol-dalom — a jobbon — elég dicstelen szerepet vállaljon.
Nem lenne abban semmi rossz, ha honfitársainak, hitsorsosalnak legalább a pásztorsága alatt lévő gyületkezetnek tudna jobban jövedelmező munkát biztosítani; ha kapcsolatokat tudna teremteni a magasabb béreket n3mjtó üzemekkel. A még súlyosabb időket hozó gazdasági nyomorunkban bizony nagyon jó lenne, ha lehetne a wind-sorí magyarságnak egy csodás erejű papja, aki értelmi varázsával sokaknak tudna kenyeret és halat adni, mint hajdan Krisztus. A wind-sori magyarság épen olyan hálásan tekintene fel az ilyen emberre, mint Krisztusra- az éhezők, majd jóltartottak tömege. Bárcsak adhat na gyógyírt a lelkész úr, a wind-sori magryarság lerombolt gazdasági életére. Ha hozzá minden hátsó gondolat nélkül, tiszta lelkiismerettel tehetné, valóban a ragaszkodás központja lenne, minden más gyülekezetnél sokkalta nagyobbal a háta mögött.
A Kanadai Magyar Újságban (nov. 12. szám) irott nívótlan cikkében elárulja a lelkész úr, hogy a magasabb béreket biztosító munkákhoz mindenáron csak a maga rövidlátó, öncélú úton-módon akarja elvezetni, mintha bizony nem lenne a világon még egy ember, a-kinek szerepet lehetne adni ebben az útmutatásban, mintha mindenki más rosszakarója lenne a wind-sori magyarságnak.
Senki sem akarja megakadályozni a lelkész urat abban, hogy a munkások előtt talán „láthatatlan" jobbélethez vezető utakat ne mutasson. Vizsgálgassa a magyarság ügye-baját, adjon terveket/de ne akarjon a dolgok komplikáltsá-ban értelmi önkény lenni, mert elretten öntől minden gondolatszabadságot szerető honfitársa.
Tudja meg a lelkész úr, hogy eddig sem azért tanácskozott a baloldali magyarsággal, mert ön vezetett a közeledésben. Megfordítva: ők hívták önt; náluk nyilatkozott meg a nagyobb szeretet és inte-ligencia. A lelkész úr csak akkor tesz valamit, ha rá van kényszerítve és mégis nagy lelki lárma kél a belsejében, ha a magyarság kétkedve fogadja beállításait.
Már azt is számtalanszor bebizonyítottuk, hogy nem veszünk mindenkit egy kalap alá: nem támadunk meg minden lelkészt csak azért, mert a hivatalos egyház történelmi hivatása mindig a szemünk be való porhintés és aktív elnyomatásunk volt. Vannak tisztességes lelkészek, akiket a gyülekezeteknél is jobban megbecstUUnk, a közöttünk és közöttük fenálló világnézetben eltérések dacára.
EHAT miről is van szó? Dr. Molnár Jenő windsori ref. ;lel-kész csúnya hangú cikket irt a KMU legutóbbi számába. Támadja a windsori nem-református magyar ságot, amely imponzáns saját épületében sört mer inni még hozzá nem egy ref. templom javára. Évszázadokon át ivott, táncolt, mulatott az egyház javára s nem volt bűne, de most vétkezik, most ő-rult, most minden rossz, mert a maga terme fenntartására mert sörmérést nyitni a pincehelyiségben.
Támadja a református lelkipásztor a magyarság által elképzelt árulóit és támad különösen engem, „sakál", „áruló", „hiéna", meg más lelkésztől illeUen jelzőkkel, szememre hányva, hogy nem kellett a Ford-gyárban a jó
IND.SORI   majíyar gazda.'iágl' ía írta a nevét. M.Í3olata nálunk
is megvan.
INTEIXEKTUAIJSAX VAK?
I'tGY támadja a tiszteletes úr a ^ kommunistákat, a CIO-t, mintha mindig lettek volna, mintha egyidősek lennének az emberiség nyomorával, vagy legalábbis a tőkés társadalmi rendszerrel. Még rövid 10 évre sem képes emlékezni, még a windsori magyarság rövidke történelmén sem képes áttekinteni.
Nem látja a lelkész úr, hogy nem volt még radikális szervezet Windsoron, mikor már .munkáját, otthonait, tanyáit vesztette el á magyarság; nem volt még CIO, a-mikor már havi, vagy heti $7.00-t veszített, hanem sokan elveszítették ép elméjüket a fenyegető nyomor, bizonytalanság miatt. Épen a radikális szervezetek fejletlensége miatt még segélyt sem tudtunk kapni azonnal.
A kapitalista termelés természetét szintén képtelen tisztán látni a tiszteletes úri A kapitalista termelés rendszertelensége már akkor megfosztott bennünket a tisztességes megélhetéstől, amikor hü tag-. jai voltunk az „Atya" templomának. Már akkor üldözött bennünket a bizonytalanság okozta félelem, amikor a gyülekezetnek még az óhazában voltimk vakhü, áldozatos támogatói. Csak egy intellektuálisan vak ember nem látja, hogy a radikális mozgalmat a kapitalista társadalom lelketlensége, a tőkés termelés anarchiája váltja ki. Az értelmileg' vak ember ennek a megfordítottját állítja, amiként Molnár dr. is. Az értjelmeá munkás azon csodálkozik, hogyan konferálhatnak doktori diplomát egy ilyen értelmi vakságra. A lelkész tudatos ferdeségét ugyanis nem tételezik fel.
EM tiszteletesek, nem doktorok, hanem egyszerű mimkások tudják, hogy a tőkésrend egyformán taszítja uccára a vallásos éá nemvallásos munkást; amikor terv telen ipari és mezőgazdasági termelés folytán befuUasztja a vflág-piacokat és áruit már fegyverrel sem képes idegen népekre erőszakolni. Amikor ez az állapot bekövetkezik, a tőkések által felhatal-mozott javakból visszakapni csak akkor tud a munkás, ha szervezetten' követel. Aki tehát a szervezkedés ellensége, az a nép ellensége.
•A lelkész úr persze nem minden szervezkedés ellensége. Csak az o-lyan szervezkedés ellensége, amely árthat a kapitalista érdekeknek. Az egyház, a sok esetben áruló A-merican Federation of Labor stb. barátja a tőkésrendszemek s a lelkész úr ezeket támogatja. A kommunisták, a CIO cselekvőleg lép fel a nyomorgató tőke ellen, ezekre a legdurvább és leghazu-gabb argumentumot sorakoztatja fel Molnár dr.. Ahol szakmai csoportokban feldarabolják a mimká-sok erejét, sikeres sztrájkok megvívására alkalmatlanná tették ö« ket, ott dicséröleg nyilatkozik Molnár dr. Amely vezetés (CIO) egyetlen unióba tömöríti a szakmai és szakmanglküli   m\mkást ott
Molnár dr. denunciál. mert látja a tőkét fenyegető veszélyt.
Nehéz elhinni, hogy ide süllyedt Molnár Jenő lelkész. Nemcsak értelmi vak, hanem tudatos ellensége a harciasan szervezkedő, kihasznált dolgozó népnek.
NE3I TCDJA, »n A DEMOKRÁCIA
■j^^AGYARSAGUNK haladó szer-vezeteit kívülről akarja diri-grálnL Fel akarja oszlatni annak központját, kívülről jövő erőszakos támadással. Amit hosszú évek so-. fizetéses I rán kollektív tanácskozásai, kon-
Ha a lelkész úr még ezt nem tudta, akkor e szakasz első mondatának éles kitételét ne vegye magára.
CSAK egy olyan teljesen tájékozatlan, vagy rosszakaratú ember vádolhatja a radikális szervezeteket jövőnk veszélyeztetésével, aki nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy a világ 15 jelentős országában 15 núllió munkanélkülinek még egyharmada sem radikális, a fele sem szervezett. A három főbb mUitarista-fasiszta országban nincs CIO, elnyomják még a liberális gondalatot is és a nép kétszer annyi munkanélkülivel dicsekedhetik, mint annak előtte.
-Joggal menekül a magyarság a kommunisták felé, hiszen abban az országban, ahol a kommimisták vezetése érvényesül, 50 mUlió hold földet osztottak ki azoknak, akik azelőtt írástudatlan félrabszolgák voltak. Bárcsak az egyházak is megtennének ilyesmit. De másutt minden egy maroknyi renyhe kezén van. Magyar hazánk lakossága kétharmada gazdasági nulla.
Csoda, ha a CIO lelkesedik a Szovjetunió szakszervezeti példáján, amikor ott a gyárak nem egy maroknyi kül- és belföldi bérvágő, hajszoló banditáé, hanem a mim-kásoké? Csoda, ha Amerika munkássága kénytelen megvetni az á-ruló AFL-t, hogy a harcias CIO-t kövesse, amikor a tőkések negyedévenként billiókat csinálnak, mint azt a National City Bullentin kimutatja. Csak természetes, hogy Kanada dolgozói is a CIO köré tö-
mörülnek,mikor K:anada tőkései évi 340 millió dollár jövedelemből önként sohasem emelik a termelő jövedelmét. Bárha az egyházak kényszerítenek a tőkéseket a bérek fokozatos emelésére, hogy ne kellene nekünk elöljámi mindenben, hogy ne kellene nekünk veszélyeztetni bőrünket.. Vessen az egyház magára, ha a tőkének hízelgő, annak udvarló módszerével képtelen olyan gazdasági előnyöket biztosítani a dolgozó lakosságnak, hogy minden nógatás nélkül keblén maradna.
A Szovjetunióban a rubelek millióit költik a népre, emelik a munkabéreket követelés nélkül, leszállítják az élet kiadásait sztrájk nélkül. Segítsen az egyház ilyen állapotot teremteni mindenütt s a hívek szaparodni fognak.
MINDENKIRE SZÜKSÉGÜNK VAN
RENDKÍVÜLI időkben élünk és rendkívüli eszközökhöz kell nyúlnimk, hogy a rendkívüli nehézségekkel megbirkózhassunk. Ha a windsori magyarság sört árul, kénytelen vele. Miért nem adják neki oda a gyárakban termelt á-ruk értékét, hogy ne kelljen nehéz helyzetében rendkívüli eszközökhöz nyúlni? Az ellentábor zokon veszi, ha a munkás akár dolgozni, a-kár mulatni akar a saját javára. Adja oda az ellenségnek a munkaerejét a gyárban és adja oda a szór£ikozásra a hasán és ruházkodásán kipréselt centeket az egyháznak. A munkás mindenkinek tartozik, de a munkásnak sem a
o o
Ed®
o o
.9
ao
munka, hanem eljöttem a kommu- venciói, konferenciái, helyi gyülé-
MONTREAL. — AnU-kommunis-ta gyűlést hívtak a polgármester biztatására az egj'etemi diákok közül a huligánok. Megjelent a polgármester, hatalmas rendőri fedezet mellett s amikor beszélt, a diákok egy része denunciálni kezdte a véresszájú, fenyegető polgármestert, mire a rendőrség akcióba lépett. Rynault polgármester és hadnagyai a kommunizmus „utolsó maradvánjrai kitakarítására" szólította a lakosságot, mert szerintük a kommunizmus ellensége a francia népnek és az egyháznak.
Kovácsold az egységet!
nisták közé. Közben azzsű vádol hogy a magam 50 jövedelme kedvéért én nyitottam a windsori sörmérést, de ö maga. írja azt is, hogy a lap ..névtelenkedő" szerkesztője vagyok s ha szerkesztő vagyok. Torontóban kell lennem és nem lehetek Windsoron sört kimérni.
Követeli a windsori magyarságtól, hogy a betegsegélyzö szakítsa meg a kapcsolatot a CIO-val s minden olyan baloldalisággal, ami szerinte ..árt" a magyarok munkájának. Szóval, ha a vrindsori nem-református magyarság elfogása egy ref. pap vezetését, akkor a pap hajlandó az egységre. Ha a bárány önként bemegy a farkas karmai közé, akkor a farkas és a bárány kibékülnek. Ez a lelkészi megoldás. TJyen nyilatkozatnak alá
sei és kiváló vezérek elméi alkottak, azt egy Mohiár lelkész egyetlen önkényes húzással fel akarja oszlatni. Programja reakciós, nyilt védelmet ad a kizsákmánjroló rendszemek. kerüU még a könnyen átlátszó diplomáciát is. egyszerűen' megsemmisítő csapást akar mérni szervezeteinkre. Közönséges fasisz-^ ta módszerekkel operál, akivel szemben nem csoda, hogy a windsori magyarság felhasználja min-; den csepp erejét.
Lapunk élére csak felelős embe* rek kerülhetnek- Csak egy vad. népegyenlöséget gyűlölő ember veheti semmibe a konvenciók határozatait. Lapimk minden munkásának nevét, minden konvenciónk u-tán közöhii szoktuk, minden kon-
Tegnap indult meg hivatalosan a Kanadai Magyar Munkás őszi kampánjra. A tervet, táblázatot jó-előre közöltük. November 15-től december 15-ig kell learatni azt a sikert, melyre máskor kétszer ennyi időt kaptunk. A gyorsan döntő cselekvések, a meglepetésszerű előretörések napjait éljük. Idö nincs az ácsorgásra, habozásra. Bennünket is sarkal a küszöbön levő kapitalista politikai és gazdasá^ gi válság. Minket is gyorsabb cselekvésre késztet a kapitalista világ eseményeinek forgataga.
Fogadott hazánk Québec nevű tartományában rendkívül durva tünetei mutatkoznak a demokrácia-tipró idők feltörésének. A haladó erők lassú mozgása teszi tehetővé a fekete erők garázdálkodását, törvéh3?tiprását, A gyorsabb cselekvés útját állhatta volna a fasizmusnak s a még teljesen el nem késett gyors cselekvés ketté fogja még tömi a banditízmus eszközeivel operáló québeci fasizmust, mert nem azért tette ki Bennett szűrét Ottawából a kanadai nép, hogy egy liberális niralom megtűrje a fasiszta huligfánok mögött dolgo-áő konzervatív urak hatalmát. Montreali anti-fasiszta magyarsá-glmk nagy száma jelentős segítséget adhat a fekete erők megzabo-lázásában. Hogy a haladó erők mennsrire számithatnak ránk, azt lapunk kampánya, a Montrealból befutó eredmény megbízhatóan-fogja lemérni
Ontarióban a lakosság heves el-lenáUást mutatott a fekete reakció eUen a legutolsó választáskor, a-mikor még egyszer eltemette a konzervatív erőket a szavazócédulák százezres halmazával. Éhben a tartományban tízezrével élnek a magyarok az ipari központokban. Lapimk kampánya itt elért sikere meg fogja mutatni, mekkora rétege segített a magjrarságnak a fekete reakció hatalomrajutása megakadályozásában. Lapunk minden támogatója, teljesen megbízható ellensége a reakciós, konzervatív
ezreivel, akik megszervezve jelentős hadsereget tudnak képezni a fosztogató reakció ellen.
Minél vadállatiasabban ront ránk a tőkeellenség, annál nagyobb eltökéltséggel kell felvenni a harcot. Fenyegetésük ne meghátrálást, hanem acélos ellenállást vált-Eon ki. Minél rombolóbb az általuk nyakunkba zúdított nyomor, annál inkább biztosítanunk kell minden haladó vállalkozás sikerét.
gyáros, sem xiz egyház nem tartozik semmiveL A mimkás működjön közre a tőkével és az egyházzal, de a tokétól és egyháztól közreműködést ne várjon. Elz a Molnár-féle bölcselkedés megoldása.
Az ellentábor ragaszkodhat régi, maradi, reakciós elgondolásához, de a haladó tábor ne merjen érvelni, ök igénybe vehetnek abszolút eszközöket, de nekünk mindenben be kell dőlnünk, ök gyűlölködhetnek', csúnya neveket adhatnak nekünk és mulathatnak kedvük szerint és ihatnak is a templom pincéjében (mert sokan tudják, látták velem együtt, hogy mulatnak és isznak), de nekünk meg szeretnék tiltani, ök lábbal gázolhatnak a mi érzelmeinkbe, ők elvethetik az intelligens érveléseket, de mi vigyázzunk, mert ők gyárosok bosszújával és államhatalommal fenyegetnek. (A-mikor többes számban beszélek, nem a híveket, hanem a reakciós papokat értem).
TjIBAINK kimutatását szívesen vesszük azoktól, akik segítenek azok konstruktív kiküszöbölésében, de nem engedjük meg egy reakciós papnak, hogy a tisztogatás szent mimkáját vegye kezébe, amikor a búzát nézi konkolynak, szellemi vakságában. Nem engedjük meg, hogy akármelyik Isten szolgája is bűntelennek tartsa a nép fosztogatóit és a népet tartsa bűnösnek, ha nem kap jobb béreket biztosító mimkát.
Elég nagy tömeggel bimak az egyházak még mindig ahhoz, hogy a dolgozó társadalom égető kérdéseit minden -nagyobb nehézség nélkül megoldhassák. De ezt nem teszik még egyetemesen; nem te-s?zik, csak az itt-ott kiváló egyhá-
zi csoportok,akik^t öszintéa of* r, becsülünk. Ne követelje ai S reakciós része, hogy a dolgS^S berrájabizza magát, oertaiT moruságunk, minden órájáhao akarja szerelni, a tőkések teheui len rabszolgájává akaija tóai a gazdasági küzidelmében magára ha gyatott nép bizony nagy tünáme* tanúsít, amikor még hajlandó ta' nácskozásra hívni egy olyan mee-rőkönyödött egyházi feakciőt í mint Molnár pap.
Dr. Motoár Jenő lelkészt kitiltották a Független BetegEegflyzö Szövetség terméből, mert makaia reakciós természete, végtelen dnr-vaságú szelleme ezt kikényBreritet-te a tagokból. Nekik nem kapitális, ta bűnöket takargató értetaiség vezetésőre van szükség, hanem a kapitalista bűnöket felfedő, tópé-ket feh-ázó értelmiségre, intenek-tuelre, Windsor Magyarsága nea fogadja el'a nagynehezen felépítet szervezetek lerombolását javasa'ó papi megoldást. Nekik Snállő, td-késérdekek által meg nem vesztegetett, józanul érvelő, belátó é3 felelős értelmiségre van sjáikségük, nem egy palásttal redeU aShá-
mosra, aki a legáUátszóbb hamis, ságoktói sem riad vissza.
Windsor nemegyházi magyaisá-ga szereti az egyházi testvéreit, de szervezeteit meg fogja védeni a rája törő papi reakciútőL A radikális szervezetek magyarsága nem árulta el az egyházi munkásokat s tudja, hogy amikor az. eg;^ reakció le akarja tipoml mne-zeteinket, az egyház proletár tag. sága a radikális munkásokkal és nem a pappal érez.
Schaeffer Ro^ 'Ádám.
"Igiioramitis Imh MéM Incysaf
"Törvéísyeaeniisraiérés Mom mem^éq"
Kanadai iörvén}feket ismertei e rovatban M- SAe/Zi? Afií/síone
Eisq., Barrisíer at Lmtv, Osgóodé Clarion szivességéből.
Hall;  Toronto. A Dflity
venciós jegyzőkönyvben kUnildjülc.
fekete; erőknek.
Nyugatkanadában mércéje lesz lapunk kampányának sikere aimak, milyen haladást tettünk magyar testvéreink felébresztésében, Albertiban ^j^ségfrontot szervez a reakció a bankárok megadóztatására törekvő Social Credit-kormány elleiu Saskatchewanban és Manitoba tartományban őrködik a reakció afelett, hogy a nyomor költségeit ne a dúsgazdagoknak kelljen m^:flzetnL Ezekben a tartományokban a bevándorolt népek megszervezése óriási fontosságji, mert lakosság felét európaiak adják, közöttük a magyar fermerek tiz-
A kanadai reakció egyre fenyegetőbb magatartása nagyobb sikereket kell, hogy kiváltson a balszárny minden vállalkozásában, így a Kanadai Magyar Munkás kahipányában is.
FELELJÜNK A KÜLSŐ FENYEGETÉSEKRE IS!
Fogadott hazánk reakciója azért siet, mert az egész világ reakciója siet a haladó erők letörésére. A küszöbön levő újabb gazdasági válság által bekövetkezhető politikai válságot nem akarják bevárni. Toldják, hogy a világ mimkássága nem fog türelmesen végigszenvedni egy újabb hosszú gazdasági válságot, hanem ki fogja követelni a tisztességes megélhetést. Ezért siet a reakció a háborúba, a munkáshép lemészárlására a fölötte való katonai diktatúra kikiáltására.
Sehol sem pocsékolnak időt. Nagy áldozatokat megkövetelő előkészületeket villámgyorsan visznek véghez. Ezelőtt hat évvel a keleti imperializmus elrabolta Mandzsúriát. Utána békét kötött, de ütött az imperializmus másutt is. Németország letiporta a nemzetközi törvényeket, bevonult a fegyvertelenitett terűletekre. Hamarosan utána az olasz imperializmus megbecstelenítette Ethiópiát. Utána ismét az olasz imperializmus ütött Spanyolországban, majd a Távol-Kelet imperializmusa rontott ismét az ártatlan népre. Holnap ismét banditizmus fog pusztítani gyarmatokért, vagy a csehszlovák köztársaságban.
KÉRDÉSEK — FEtELETEK
' Aki angolul akarja a kérdést feltenni, használja az alcímünkben adott címet, ahonnan levélben is kaphat választ, ha válasza bélyeget csatol. Másszóval csak azok küldjenek kérdéseket a Munkás címére, akik csak magyarul tudnak és magyar választ akarnak.
Szerketztősii
R. B., Toronto — Bérelek egy üzletét, melyet egy évi szerződéssel vettem ki. Szükséges-e, hogy felmondást adjak mielőtt a szerződés lejár, ha esetleg ki akarnék költözni az év elteltével?
Válasz: Hacsak a szerződés ki nem köti, hogy felmondást kell adni; nem szükséges öimek adiű, vagy kapni fehnondást a szerződés bevégzélsére. Megszűnik az automatikusan az év végével.
Rövid néhány hét alatt nagy e-semények peregnek le az óriási konfliktus előkészítésében. Az ellenség gyorsan dolgozik. Nekünk sem lehet lassan cselekednünk. A-nút máskor két hónap alatt végeztünk el, azt most egy hónap a-latt kell véghez vinnünk.
Laptmk egy havi kampánya meg fogja mutatni, milyen gyorsan tudunk cseleket^, mit érünk harcképesség szempontjából. Kampá-nsrunk felelet lesz a suba alatt, vagy nyOtan siető belső és külső reakciónak.
(R. A. S.)
Ha ön továbbra is megmarad, mint bérlő az év eltelte után a'-néUiül, hogy újabb megegyezést kötne (hacsak a szerződés külön kinem köt más megegyezést), ön bérlővé válik evről-évre, amely e-setben hat hónapi felmondást szükséges adni. vagy kapnL
A. K. G., Hamilton — özvegy vagyok egy gyermekkel^ aki 8 éves és iskolába jár. Kaphatok-e anyai járulékot (Mother's allowahce) és mit kell termem, hogy azt megkapjam?
Válasz: A „Mother's allowance" törvény szerint öimek joga van havi járulékra. Forduljon személyesen a helybeli .J^other's Allowance Board"-hoz, amely kerületében van, ahol megkapja a szükséges útba-igazitásokat és tanácsokat, hogy mit tegyen.
R.^ G., Toronto — A férjem tíz évvel ezelőtt elhagyott és azóta nem hallottam semmit róla, vagy felőle. Ismét férjhez akarok men-nL Törvény értelmében megtehe-tem-e azt?
Válasz: Maga az a tény csupán,,
hogy a férje elhagyta, nem ygo-sitja féi önt arra, hogy elváljoa amit pedig meg kell tennie, hogj törvényszerűen ismét férjhez m^ hessen. Az ontáriói bíróságok csa. kiá arra vannak felhatalmazvi hogy házasságtörés esetén mondják ki a válást és joguk van ar ra, hogy más alapokon semmiaiE' mondják ki-a házasságot Minda' mellett a kanadai Büntetőtőrvaiy-könyv értelmében, ha egy egyö jóhiszeműen köt házasságot, a©-kor már hét éve nem haUott a leségről, vagy férjről, védve van bigámia címeni elítéléstől abban ai esetben, ha a volt féij. vagy f léség bármikor ezután jömJfi
A. BL I.. SufflniTy -lS3rJ^ cember 10-én leszek hetven éva-Szeretnék aggkori nyugdíjat k^ mivel nincs más segits^ö»-kell tennem, hogy megkapjam nyugdijat? , ■
Válasz: A Birodalmi Afg^^^' Nyugdíjtörvényt alkaknazm i*-^ arra az egyénre, aki brit államp^-gár, betöltötte a l»etven «Te|-évig lakott Kanadában, kérvény beadását mcgel&ölíg; ^ táriő tartományban lakott 0-1.^ nem részesül olyan bevételbsi.^^ mely a maximális nyoSWJTX 5240.00 zvente) ^tt ná az évi 365 dollárt és conjs^ nált sennniféle fetokátaflást, vs^ átírást abW» a célból. tu>SÍ^^ kori segélyre jogos l^gy^^ úgy a iériaO,   mint a megvannak ezek a ^^^^ mindkettő íogos a ^^^z^, beadfváiqrt a T&ason Boára .
"3^^
megadják önnek a ^^^^Z^ lapokat a beadványhoz öaso=^ szükséges ntasltásofeat