0. OLDAL.
Melléklet
1937 NOVEMBER 27.
1937 NOVEMBE31 27.
6. OtÖAU
E. F. Buvianna/f következő, a Korunk i észérc /e"Wö'l ere-deli k'^'zirala a /í//íímó' prágai avanigárdista játékmcsier ama beszéiUnok szövege* mii az i-(lei májim prágai nemzetközi avantgardista szinházmeghe-szélésenyü "D 37 & Collectiv** szinházünnepségének /eere/éte/i mondütt el.
TyyffONDANVALóNKAT nagyon 'Usz-fdu, (Jrtolmoson <53 röviden fojez-JictJHk Iti. BoszóljUnlt, pólüAul egy o-lyau szinhfta kövUlmönyoii;öl, melybcA a Vcloncol Kalmövt, vogy Shakoapoarc Valamely wAs. mUvét, kés2l\lnoki;Í3cmutat-nl, MlnUon gzinliáa Igazgatójániüi Van megbízható í-cndezöjo,. további ezinitódi torvozöjo, zenésBO, pár ember, akik a i JelmozoUot vaJzoljiVk, stb. miindczfek-Hcl; rJazt kcíl vonnlök a Shaltespoavo o-aöailAsban, A rcmlozö oWvcazl a azövcg-Jcünyvct ó3 ié32lctokct huz kl.<> Shakes-l>caro darabból, nehogy helyonkint wn-taa.sa a küz«n.sógct, azuttVn néhAny szl-nóazt vesz eW, akilmok a k<5po3s6gei ol-itWi a Shaltespoavo darab színvonalát 63 icndolke?.lk velük a színpadon.
Idöküzbon a fe.stö (az igazgató bü.^z-Jvoségo) mcgbizrtst kap a kiiliazák mog-dMtósóro. ^llvcl a kuUs^zAk még nln-tneuok készen, a .''zlnpudot Ideiglenesen AUUjAk bo. Jün aRonbnn a rendező s a-ml eddig a baloldalon volt. most a Jobb-oldnlni keiül és bocsAnutot kér a szi-né.-^aoiaül a vAUoat.'ítAsoltért. '
A szlné.sv. n\egko7AU munkAjAt a pró-billcon a Jelzett kviliaa2Ak között. A hivatalos rainpadoUon sr.erzott tapasztalataim szerint nem dolgozik IgazAn, hanem a föpróbAig — csak Jelzi a ?Até-kot. Köaben készülnek a johnezek. Nem iiz ogyes sRlnésaek toslméretclre, hanem ngy. ahogy a tervező megrajzolta. Ez-utAn Jon a;*, ol.^ö AltalAnos próba. Sok
\ -
esetben csak két próba van a színpadon s az Is .előfordul, hogy az ülőbútorok csak a bemutató előadáson kerülnek a. színpadra.
A színészek, akik Ideiglenesen a pró-baszobában próbáltak s nem a színpadon, csupán a Jelzett kulisszák között, olszöruyUködve állapítják ^ meg, hogy a díszletek egészen másolj, mint noiüye-jioknck képzelték, .(Molleit képzelt bcte-gínck egyik uj.betanulása alkalmával' történt például, hogy a főpróbán a színen egy olyoii. ajtót őlUtottak fel, al melynek a kllüicaelta azlnés? csak üg^-: rftssal, tudta elérni. A r?ndezö,.azonban, n>cgbogyta,az .ajtót, mert .a.darab legjobb rendezői öt;letének bizonyult.)
ApAm huszonötévlg Volt szinháznál. SzlntQ a szlnhAzban szUlellcm, úgyszólván színházi gyerek vagyok. Minden főpróbán, amit Végigéltem — és egy csomó próbát éltem meg — botrányok Voltak a kosztümök köiül. Ennek nem a színészek voltak okai, hanem az a rendszer, amivel a jelmezeket készítették, a-nélkUl, hogy firra is gondoltak volna, hogy a i'uhákban az embereknek imózog-nlok Is kell. Sok fáradozás után végre elérkezik a nagy bemutató napja, mely a augó nagy erőlködései mellett zajlik le.
.   Ez a menete minclen nagy színházban egy Shakeapearí; előadásnak. Ez a rendezés.
Most térjünk a második kérdésre, az alkotásra:
N'
ÉHANY fiatal vagy oppen öreg ember, niinilenesetrp emberek, akik szeretik a színházat, egy Shakespeare darabot kapnak kezükbe. Ml az első tennivalójuk ?
Érdeklődnek, hogy ki volt a szerző,' megvizsgálják, a kort, amelybon a szerző élt és összefüggéseket keresnek az akkori idő éa a mostíinl között, amelyében élnek. Ha ezek között nz embe'-rck között akad, rendező, ugy .megbízzák, hogy ossza ki a szerepeket. A rendező megkísérli megtalálni a szerepekre a legalkalmasabb típusokat. Azután kö-
vetkeznek a rendező, a színpadi tervező és ,ft Je'imez rajzoló tan^célwzásai. É-zekhek a mégbeszéléaeknek á. ic>ly.an^án.^ alnHul pz előadás struktúrába, fezeknél a tanácskozásoknál a fötéma és a kiindulási pont a darab tárgyi tartalma, a ennek a tartalomnak kell tökéletes kife-, jczésl formát koresniök a-..rehdezőriek, az építésznek és a. jelnaeztervgzönek.; E-zekután, ha a rendezés'éjképzelése.nagy-, jában, befejezett. Vagyis., ha elkészült a színpad és lezajlott, ^..nj^bány .y}llágit?lst' próba, és megállapítható^ hqgy miként a-lakult.,a szín, akkor Iterüí ^or ,a? első színpadi próbára.
Számomr.T: egy a fontos; ■
a színpadon mindennek élettcljesrtpk és jogosultnak kell lennie,, semmiféle tái-gy sem. fordulhat elő, ami valamilyen, módon zavarólag hat^ hanem 'minden, ami a színpadon van, cgyiitt
. tartozik játszani s a maga módjárt a
^ darab témáját szolgálni.
MArmost. milyen az első színpadi prót ba az alkotó szlnpadrendczés e módja mellett? Vagy a játékmester, vagy egy a rendezés munkáját végző., közösség, megvizsgálják a szerzőt, az időt, amelyben élt és a témát — a kérdéses darab problémáját. A vizsgálat folyamán a játékmester, vagy a rendezés jnunkáját végző kollektíva képzeletében az egyes alakok, akik a darabban résztvesznek — azután a színészek elolvassák a darabot az első próbán. Amennyiben bonyol'ult darabról van szó, pl. Shakespeare darabról, ugy az első olvasáspróba után, éppúgy, mint a színpadon, kezdetét veszi a színész elölcészítése. A hangsúly eltalálás, a nyelv és a párbeszédek ritmusának próbái a társalgóban addig is-imétlöclnek, mig valamennyi színész ki-viliről tudja a szerepét,
A próba következő íokozata: a .színész a színpadra lép, melyen hamarosan ugy kell .mozognia, mint az előadás alatt. Ha nem mirtden színész veszi fel kosztümét, úgy olyan öltözékben kell meg-íelenniök, amelyben szerepüket mimolés
nélkül alakithatják. A ké)lékekéket (bizonyos tárgyakat,, kardokat;, slöákokat, bő ujjasokat,,hosszú i;uhá(kat).*^^^^ már az jelgő; próbákon taítozik:-,haszn^^^ ni.i Minden-ülő.- bútornak 'annyira készen kell állnia, hogy. már az első pr,6-báíi .használható legyen. '
Az első retidélközöpróbán mtoden kö- -rülmények között jelen kell lenni a teljes műszaki személyzetnek. Afe elsö ren-. delkező-próbák ugyanazon ásisinten mp-zognak, mmt a hivataíófe; szlhházakban a főpróbák. A játékmester , ügy dolgozik, hogy szmSszt satibia:téíbe álútja, / amit .a színpad, álaprájza-éác^^^^^^ határoz .meg. A i-ett^i^zö véifeti a mozdu-! látókat; színészei ééSrtü^áltji az átmeneteket, mindig tekintettél a.,vJlágitágra,;
Ez azért .fontos, we^t a - VÜágitáa a színpadi teret minden ptírcbren baegvál-; toztatja. A vllágitái .s2ÍáéöÍR;.'xnln4en^ változata, -a világítás erőssége egyben a színpadi teret is megváltoztatja és épp ebben a színpadi térben kell a ^zlnéaszel rendelkezni.
Már most, ml a ?zinész.feladata?
ILYEN felszerelésben érkezik az első próbára? .Tiszta képet alkotott magának az egész, darabról,..szerepéről s az egész szövegről, annak, diimmikájá-ról és ritmusáról. Ml a. tenni valója a további rendelkező próbákon? ,A mozgás és a térelosztás a mozgás révén. Az első, a második, a harmadik és a negyedik rendelkező próba között ellentét támad az élő s a megéletlen apyag között és a küzdelem az az alkotó elem, amely a színészből azt az alakot formál-ja ki, akit a bemutató előadáson láttmk. Az én rendezésem alatt a színésznek az első tíz rendelkező próbán nem szabad másként mozognia, beszélnie, mint a-hogyan azt a darab követeli. Csak ez után az első tiz rendelkező próba után, miután a szinész a darab mmden részletét magába szívta, kezdődik a maga egyéni alkotó munkája: szerepe töké-letcsitése.^
Hiszem,- hogy a színházi alkotó munkában lehetetlen a rögtönzés, éppúgy, mint egy zenekarban. Érvényes ez ugy a rendezőre, a világításra, a színészekre, éi-vényes a darab összes résztvevőire. ■ Amennyiben   Shakespeare darabunk-
TTAt Miklós nem övüU a váratlan kincsen? Hogy no örült wlna, abból semmi sincsen, S::örnyUképon örült, ugrált örömében, A holnapi napot forgat A eszében: Hogy' vészen majd fegyvert,szép ruhát magának! Hogyan veszi íojét a "cseh MlkolAnakl" Hogy" les?, cz? hogy' lesz az? — Do hái^j-féle
thogy-ot
CIAnyfélo szép dolgot össze nem Álmodott!
Mikor mhíd a ketten eleget örültek. Megolvasni a pénzt egy sírdombra dűltek; Toldi a tolijAból egyenként szedte kl. Kencso pedig tartA a két markát nokl.
Igy fizóla Boncze: "no te öreg tenyér! Ilyet sűhsom kaptál, bezzeg viszkethetnél. l>o n\lnok beszélek, a szám majd hibázik — " "Nem biz a:í, kerek szAm lett: kljArta szAzig.
"Most hallgass szavamra, jámbor szolga Bencze: Noszo tedd cl. Itt van kllonczvenkllencze; Po a .-tzAz.idikat könnyű helytn hagyom: Meglasr.uk, mivel most magas kedvem vagyon." VAitlg ellenkeznék benne a hU szolga. Ha nyergén kulacsa kl nem szAradt volna: Klvüí nedves ugyan, a harmat megeste. De a belsejébe csiholni lehetne.
Nem l3 messze kellett fÁradni a végett: Csak közel találtak egy szegény csapszéket: Szennyes Is, rongyos la volt az öreg csárda, Odi\ Illett volna .Hortobágy alkJAra. Egy szomjú kutAgaa ácsorgott előtte, IJencze nyorgc,<s lovát a melló köjötte; Toldi pedig bement: .sötét volt a'házba', Bele vágta fejét a szcmöldökíába.
«'Hó! kocsmáros! hol vagy? a tcromburádat! íAlszol vagy   meghaltál?    mért nem gyűjtsz
[vliagot?
"Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?) Itt a mécs, bor is lesz: itczc kell-e vagy pint?" "Nem kell pint seni itcze, hiába is adnád. Egy csöppet so hozz,vagy hozz egy öi\>g kannát!" Elühmgette magát a •csaplár e szóra. Gondolván magában: most akadt ivóra.
Boncze a lariszíVi'At béhozá ezalatt: Miklósnak ugyancsak jól esett a falat, Rakta is szaporán, alig, győzte nyelni, Három sem érkeznék vele versenyt enm. MUíor podlg.a.nagy kanna megérkezett, Mint a blrk6zásnak> neki gyürekezettí Felhajt^ maí.4. félig az öt plntes ,poháTt: Bencze megsokalta: "az Istenért!, taegárt."
"Art, nem árt,, én azzal kewset gondolok, .Terád pedig kicsit tartozik, a dolog; Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze; TemessüK d azt ma, itt van, igyál nesze!" Av\'al oda adta az edényt Benczének: Reszketett a keze az öreg legénynek, Nem is bátorkodott inni egyszer sokat; Mindig megolvasta titkon a kortyokat.
Mig ezek történtek a felső asztalon. A kemenczénél megpendült a czimbalom: Egy öreg czimbaimos hevert a szurdokban. Már alutt. de fölkelt, hallva, hogy vendég van. Toldi meg a kannát felkapá kezébe, Es kipattant vele vígan a középre: Ivott is, tánczolt is: majd leszakadt a ház, Bencze mindig mondta: "Megárt a bor, vigyázz."
"Art, nem árt. én avval nem gondolok! haj rá!"— Es az öi-eg kannát magasan íelhajtá, "Búsuljon a lovad, elég nagy a feje; Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje. Kannát nekem csaplár! pintet az örcgnclt.
ATert nehéz a kanna: kezei remegnek." Megfogadta a szót a bormérö ember: Bencze a pintesböl iszogatott renddel.
"Haj rá! haj! lakjuk el a búbánat torát; Almos a csapiárunk: Igyuk meg a borát! Igyál vén czimbalom: mindjárt rád locsolom." "Belém inkább uram: amúgy iszonyodom." "Magadéból ingyen! hallod-e kocsmáros! Tégy ugy, mintha innál."   "Uram!   nem lesz
[káros?"
"Ha csak ennyit tudtok", monda Miklós, "inni: Igya meg a föld a maradékot: igy ni!"
S végig önté a bort a szoba földjére: Rázta fejét Bencze s igy tett rá, hogy: "ejnye!" Toldi pedig rakta ugyancsak a tánczát. Verte a fejével a mestergerendát. Széles jó kedvében kurjantott nagyokat. Ivott, megmt tánczolt: megint ivott sokat; De mértéket tartót az öreg czfanbora: Csak apránkén fogyott a pintesböl bora.
Egyszer elhallgatott. Miklóst nem dorgálta; Nehéz lett a feje,.húzta a lóczára, Elszaladt előle, aiboglyakémehcze. Felborult ültéből, ugy elgyengiilt Bencze. Toldi Í3 belé unt a mulatozásba. Asztalon leborult két Izmos karjára: (Meztelen karjában dagadtak az erek) Ugy aludt el, ugy hált a hatalmas gj'erek.
TIZENEGYEDIK ÉNEK
"Meg kell ma itt hahii tudod egyikünknek. Nem szükség a hajó oztón holt embernek."
Bosval
Fölvcvéve a hajnal piros köpönyegét, S eltakarta vele az égboltnak felét,' De nem volt oly kényes a bársony ruhába', Hogy be ne pUlantson a szegény csárdába. Betekmt fél szemmel egy törött ablakon, Hát csak a czlmbalmost látja benn egy padon. Kinn sem lát egyebet az öreg szolgánál, Aki dolgát végzi jö Rigó lovánál.
(Folytatjuk)
31180
nak zcnckisércts is van, ugy ez a rcn-; delkezési próbákig egyáltalán nem végleges és változatlan.  A karmester, aki a játékmesterrel vagy a,,játékot rendező k'ózöSaégscl dplgozik, tartozik minden olvasó és rendelkezési próbán, jelen ..lenni, Feltétlenül ..részt kell. vennie az .egész tanulmányi .munltában, amelyből az qieadás megszületik s ami.saját zenei; alkotó   munjcájának. létrejöttében döntő szerepet; .jö,tBzik,.amit, vázlatosan
már a rendelkezési próbák alatt megállapít. Az átdolgozás természetesen , a színházon kívül történik. .Ha tí karmester a rendelkezési próbák alatt a zongoránál Ül, ugyanúgy munkatársa a darabnak, mint a világosító, a szlnpadépi-tő és a szinész. líyeh körülmények között nem állhat be az az eset, hogy a karmester akár egy hangjeggyei, Vagy egy ütemmel is többet Írjon elő, mint,.
amennyit a darab dinamikája megkövetel. Mátf gjíakra^i megtörtént ^nálunk, hogy a kármester a rendelkező próbál: alatt pontosan megkapta azoknak a niegkomponálaftdó talrtusoknák a számát, amikor a színész, a drámai feszültség zenei megtörése alkalmával mimika!-kifejezéssel él.
íme néhány, abból a munltából, amli én ,szinhí^zl alkotásnak .nevezek.
'■ess.
Készül az első' sjian^olországi magyar ^ört\;v — A Brigád kiadása
Mjé; cserÍsnyés Sándor
1 iGYANkl ne hallott, volna már Cse-H rcsnyós Sándorról, különösen amióta a spanyol, szabadságharc mezejéről szinte pzönszerüen küldi, világgá, színesnél.rezinesebb,;. megkapónál. inegkapóbb tudósításait?  Olvasóinl^ lapunk .hasáb-
: jaln l3„ többször., találkoztak már nagyszerű írásaival.
"Földért .és. .Szabadságért!" Ezt adta cimill most készülő könyvéneHv melyben
. a spanyolprszágl, niagyar. ezabada^kUz-deimek egy; esztendejét, örökitl meg, a Mf^gyar...Káderszolgálat és a ■ Rákosi-, .Zászlóalj;.jokmáttyt4irának,,.ya;l a magyar- önkéntesek adatainak, fejhasználásával.
A . cimet nem. véletlenül választotta meg, hanem kl akarja azzal is fejezni azt az. igazságot, hogy a .magyar és. spanyol probléma alapja közös: a földkérdés, a hűbéri társadalmi rendszerrel járó, elnyomottság; jogfosztpttság, szociális és szellemi kizsákmányolás, a-melyhez az államosított egyház — hisz kezében vannak az Iskolák és a javak! — segédkezet nyújt; militarizmus, mely ugy a volt spanyol, möit a magyar állam hatalmi fegyvere.
A könyv szereplői a magyar önkéntesek, akik á világ, minden tájáról jöa-hek: városi és falusi proletárok, kispol* gárok, kommunisták,' szocialisták,, pár-tonkivüliek, polgári antifasiszták, egy-^' szóval a magyar nép minden rétegéi képviselik.. Harcuk Spanyolországban aZ Uj,   Szabad  Magyarországért folyik.
Egységük a Rákosi Zászlóalj, a magyar nép szabadsőgtörokvéseinek,.kifejezője.
A .RÁKOSI Zászlóalí története: Előbb •f]^..ebesek, Jönnek a fasiszta lázadás után, maJd Barcelonában megalakult a. Rákosi Csoport; ennek taggal az Irunl harcokat; végigvívott magyar.müiclst&k, németek,.flamandok, franciák,, .lö^Ó ók-tóbsr. közepén, Albacctébcn,,megalakul a Rákosi Század,, amely november 877-öién .t(5rténeími.,^eladatboz, jutott:.a, Puontó/ de Ips Franceaésnél. spanyol ás német
bajtársaival.. egyetemben felveszi eösö nemzetközi alakulatként a , harcot a líradridra törő első faölfizta csapatokkal. A Manzanares. vonalánál frontot vesznek fel —7 a.front ma is ott vah. A síá-zad májusban,.zászlóaljjá, alakul. Cseresnyés megfesti a barcosokat, a típusokat., leir Ja a noveíö és, kultuv.munkát. A könyv álta.iános távlatpt ad az e-
f'sz. spanyol Ügyről:,^a spanyol kérdés ágpplitlkal ^,3., belpolitika,!., tárgyalása szoros ,ÖHBZ8Íüggé.sben . van "a magyar harcokkal; leírja a Néphadsereg kialakulását és fejlődését; megmutatja a gy<i.zelera felé ,,vezetni, utat;. értékeli a .Rákosi Záijzlőaijat, mint,a Néphadsoíeg .egylk legjobb -^rohanjziászlóalját.
TÍPUSOK: tatai és. aalgól bányászok, , francia és .bölga omlgíánsok, kona* dal és.,.amcvlKéii munkásoK, alítiWl pa* rasztok, budapesti prolik, aa utódállamok magyarjai; .Lukács Pál és Gál József tátfeornokok, Nelbul-g Pál, Tarr Imre, Helndrlck Károly, Landa Oszkár, Somogyi Mihály a Ráltosl íáflzWálj tsloBOtt paran<^5nökai ós politltomiszárjal A lö-vészárkokból Idnöft uj tijsztoít: Ööapajow , a légvUőzbbb Bpanyolorezágí Mgyaf ka-Ipna, kÖmlvcslegén>rböi Őrtiagy őá ísflsz. íóalÍparaűCEtfiok; a Icg'chdáahtvü tcdro parancsnok, a áálcöat Zászlőátj incg&zcr-vézöjö, a loglwJpzottelji) riiaff^r vfezér-ftati tíézt, a LukdiB Érlgöd töKístltíztje, később dórassl dandíirpáranCGnőlc alatt a BrlgáH operációs itöíiítiíiöí Sto'fl a ro-hamszázadpatancéápk,' tdtáV b&ti^^ász; Somogyi Mihály örmegtör, a éarag-ozal hatcok litislhalottja; Öalbr Mihály parancsnok, nlrinek öridal őrácmiúl vánnals a köZtátsQságl tUzéWég mcgszcfvózőso körül. — Madrid, öuadtüajara, íaram'á, íiucsca, Bíunoto, Atógon.
AKönyv célJa: a vl% magyar 4töz.' véleményével — kestíbb fordítások utján az egész antifaslB^ta UultuH^láff: giü ''r-' megismertetni a ispányojói'öz&gi magyar ltU2dpltóekét. EiöVt íohtós á könyv minél BíJéltseebb köróeti töítínö terjesztése,   ■ '
A. könyv fényképeit Turat Dezső éf' Adorján Ferenc, a Brigád magyar íoto-riporterei készítették. A könyvnek remek kiállítása van, .íínyozctt, jpapiron. Az első Bpanyolországban mcgjéloijÖ magyar könyv. A .Brigád ítládása. ,aiegjc-lenlk november végén.
Az iTó, Csci'csnyós Sándor romániai' magyar újságíró, Bukaríistten a ícgna-, gyöbb romániai Japvállalat, a Btikarestf Lapok — Brassói Lapok és/Ndpüjeáff politikai munkatársa. KlJÖn Sí>ahyöldr-szágba, ahonnan lö íapot tüdöslt. A Ciu-dad do Barcelona fedélzetén hajőtbrést szenved, egy olasz tengorala^tjáró mogi torpcdózza a hajót a katalán parkok körül, A Kolarov-Utcgben elsövpnall front- -szolgálatot teljesít. Azután a^RlÜtoBlhőzi osztják be, ahol első megbízatása a jelen könyv, amelyet uíabh mogblzatáb követ: Lykács Pál tábornok, életrajza.
Cseresnyés 27 éves -r- mint,Petőfi ,1849-bcn! • f
Irta: somogyi pál
Jakabnak nevezem.'^ár nem ez az igazi neve. Épp igy nevezhetném Mt5ric-nak vagy Ábrahámnak is, de tudom, nem szeretné, ha valódi nevén emlékeznék meg róla.
Mármarosl zsidó, furcsa, idegenes magyarsággal beszél, de rengeteg magyar nótát tud. Belgiumból jött le Madrid alá, még novemberben.
Jakab, a csendes, szelíd Jakab, Belgiumban hagyta a menyasszonyát.és novemberben, decemberben már Madrid a-latt harcolt. A lövészárokban eltöltött tél megrongálta az egészségét és azóta 6 a zászlóalj postása.
- Mlkor.a^ zászlóalj, a lövészárokban van, akkoi; a postás nem vfszí kl a leveleket, hanem a vacsorával együtt küldi kl a--zokat a frontra. Huescánál azonban Jakab Is m.egjelent a tűzvonalban: "Meg akarom nézni, hogy rendesen megkap-ják-e a fiuk a postát", mondta szinte bocsánatkérő hangon.
Reggel lett, mire Jakab otthagyta a frontot. "Ha már itt vagyok", — mondta — "akkor segítek egy kicsit a fiuknak árkot ásni."
Röviddel ezután egy kis város főuccá-ján egy csomó kis gyerektől körülvéve láttam a postást, aki két kézzel osztogatta a cukorkát az apróságok között. "Tizennégy pezeta ára cukor" — nevetett Jakab. — "Hadd lássák a spanyol munkások, hogy mi nem pénzért harcolunk, ncúri akarunk itt meggazdagodm..."
Szép, holdfényes, csillagos éjszakán tódult el vagy 40 teherautó Brunete felé. Az egyik autó legkényelmesebb sarkában huzódtfunk meg Jakab és én. Csodálatosan szépek; a nyári éjszakák Spa-
■■h üt
nyolországban. Annyi csillagot még elképzelni se tudtam azelőtt, mint ameny-nyi a délvidéki égen ragyog. A hatalmas ciprusok fekete árnyéka élesen elüt a holdfényben fehérlő országúttól, az o-lajfák pedig, melyek nappal Igazán i-génytolcnek, éjjel különös ezüstös fénybe burkolóznak.
A gyönyörű éjszaka Jakabra se nia' radt hatás nélkül. Házasságról, szerelemről, a menyasszonyáról beszélt hozzám, aki szép csendesen bóbiskoltam.
.A teherautók megálltak, a sofförök pihenőt tartottak. A motorberregéshcz szokott fülek alig vették észre, hogy fent a magasban hasonló motorzugás hangfal közelednek felénk. Csak akkor eszméltünk fel, onikor, a jól israejt borzalmas süvítő hang hasított bele az éjszaka csendjébe,. Aztán robbanás és egy = lángoszlop, mely t<51íl9H vagy 50 .méterre csap fel.
Egy pillanat alatt kint voltam a kocsiból és a másik pillanatban már egy árok, fenekén találtam. magamat. Hogy' a.sötétben hogyan találtara meg az árkot, az örökké titok lesz előttem. Kint pedig folyik a hangverseny. .Fütty, robbanás, fütty, robbanás.
Valaki beugrik,mellém az árokba. Jakab barátom, aki aaötétben ^z^ orrával futott neki egy drótkerítésnek, azután rábukkant az általam már felfedezett árokra. Egy .szót sean szól, csak csendben lapul mellettem, mindaddig, mig a bombázás meg nem szűnik, mig a motorok zaja el nem ha! a messzeségben. Aztán megszólal: ".Hát te ki vagy?" "Somogyi" ~ felelem, talán kissé remegő hangon. "Semmi bajod?" "Semmi". Jakab pedig a nyakamba borul és megölel. "Szervusz, komám," Jakab örül, hogy életben van és örüj annak, hogy én élek.:
fis Jakab azóta Is örül az életnek,
hordja a leveleket a tüzvonalba, segít fi. fiuknak árkot ásni és osztogatja a cukrot a kisgyerekeknek. Néha, gyengébb pillanataiban, különösen holdas éjszaka-, kon, vágyódik a városi élet után és a. menyasszonya után. Mire a háborúnak vége lesz, már folyékonyan fog magyarul beszélni.
A kórházban i.smerkedtcm meg Pfttr rlck O'S'ullivannal. Dubllnba, Írországba való, 23 éves fiu, 17 éves korában beállt az ir hadseregbe, három évet szolgált,, stramni katona. Aztán cí^raent-munkás lett, sokat olvasott, kommunlst • ta lett, nyolc hónappal ezelőtt Jött Spa-; nyolországbQ, hat hónapig szolgált egy spanyol századnál, mig Bruneténél fejlövést kapott. Nagyon csinos ílu és kellemetlenül érinti, hogy a seb helyén többé nem nő ki a haj. Szorgalmasan tanul spanyolul, mert itt akar. maradni a háború után.
i ."Miért ,nem mész vissia az ájrlsok közé?".,— .kérdem tőlq, "Nem lehet" -r vallja be elvörösödve. -— "Áz apám egy katolikus papi újság.szerkcsístöjé. ö és az egész családom elvesztené a kenyerét, ha megtjidaák, hogy a fia Spanyolországban harcolt..."
Az c^ztrák tUzértlsztet autóbaleset éi-tc. Három-négy nap múlva rendben volt már és ment vissza a frontra. Nagyon ideges volt, naponta 40 cigarettát szi-vott, a. kczD,reszketett, amikor rágyújtott.
"A világháborúban tiszt voltam" — meséli. — "Bécsben a szociáldemokrata Schutzbund kiképzőtisztje voltam 'éa 1934 februárjábati harcoltam az osztrák fasizmus ellen. Ké.tszer fogtak el, vértek össze, cshiktak le. Ma 45 éves vagyok, do az idegeim m^r tönkrementek. Mit várhatok már az'élettől?
Egyetlen életcélom van csak: a fasizmus ellen harcolni... Spanyolországban, vagy másutt, ahol éppen alkalom nyílik. Jaramánái, Guadalajaránál vlsz-Bzafizettem nekik, amivel személyesen
tartozom a fasizmusnak. Csak. addl^ G-karok még élni, amig mogflzetíictok nekik WalHech Kálmánért, aklti, felakasztottak éa néhány baítáraamért.^aklket'q. bécsi barrikádokon öltolj meg...
Politika? ... ma nem nagyon .érdekel. Egész, életemben szociáldemokrata voltam, ma már nem nagyon tudok elveket magamóvá tenni, A béosl események megrendítették a ezocláldenvokrá-ciába vetett hitemet. Ma nemi yagyoíc" se szocialista, se kommunista, hanem antifasiszta vagyok. Harcolni akarok..."-
Mikor ismét lábára tudott állni, et akarták küldeni, a tengerpartra Üdülni. "Büdös,szabotőrök, trocjtlstájí czojt," kiabálta dühösen. "Nem akarnak visszaengedni a harctérre. Engem egy. egész üteg vár. Nem akarok, nyaralni..." r
Az orvos engesztelhetetlen maradt. Ü-dülésre szílkség van, Az.én bétsl bará- . tom pedig'megszökött a.%házMÍ, Kölcsönvett egyenruhában, ,-Bzökött kl a frontra, mert a saját ruháját ^Mugtáls az ápolónők...
^ 1- •
jrakab. a postás, Pady. O'Sulllyan, aa ájris katolikus, á bécsi szocláldcmokra. ta tiszt, Jani bágsi, az.'OS Őyes, tatai báí_., nyáaz, az amorllml ügyvéd, akl.íi, Har^ vard egyetemet végezte, az angol tengerész, a német vasmunkás^ a lengyel kubikos, kl négy iío^táron szökött keresztül, hogy ide juthasson, ezer mlcg ezer ilyen alak képezi azokat a nemzetközi brigádokat, naciyek a Wllágtörténclc-m. könyvében az egyik legfénycsol^b. lapot fogják elfoglalni. Éri, aki, nem vagj-ok . íróember, csak egy-egy alakot tiidok kö-zUlUk. megfogni, dp,.romólon», hogy á ml korunknak  Is lesz egy Bí^lzaoioa vagy Gorkijhoz ht\sonl6.V&ngeBze, aki ra,-gyogó, reg<ínyben fogja.ösazefoglalnl ezt a korszakot éa annak, embereit, fia ben a nagy regényben talán jut néhány sor az én barátqlnmalc Is, Jakabnak, a postásnak és >at;rlck O'Sulllvannak, akiért az anyja csak titokban mer imádkozni valahol Írországban.
Spanyolország, október vCgc*