Az előbb még szinte kéttérepésztett^^^^á kíváncsiság, szerettem volna egyszerre mindent megérteni. De husz év . . . Mihez kezdjek husz év, kásáhegyével ? Teréznek mélni, hogy.ti- sem tudtam mit mondani. Ma reggel, azaz ulnia, Juci em- hogy azon a reggelen, amire még vissza-ffböl integetett emlékeztem, azt mondtam volná neki, ha
ippen tizennyolc ltottak a házuk-tam-e önöknek? )ban a pillanat-
Jólesett ez a derengés; elzsongitott^ Mi-^ igazad ^<»lt, hogy alaposan visszametszel-
óta Budapestre költöztünk, mindig aiia ted őket!*' «^ cl
lÍ?^^^i!'l^JíiE''^i.n^A^ ^^^1* ^"^^ csupa várakozás volt: hátha enől
tíuf^l'^un^^^^'^'^J'^K a visszametszésröl eszembe jut valami. 1^
h«L^ífc?,?^L^tTlSl*''*^T"*^^'*^^^ a kavicsrugdosásra emlék-
hanem ugy mmt kolyökkoi-omban, a mez- szem, hogyan lehetséges, hogy a rózsákat
telén lábujjammal, vagy. később a cipőm elfelejtettem. ^ lozs^i^az
onával szetturhassam kisse a földet,, amíg «m>íí»o rrArtÁn ir^„^^,+^iv.
e^;Xabon"^^^^^ rugdoshassam n.eAXk^^^L ^elí^zl^tSl
vo«V» f..^A. u- «. 1 t felragyogott: **Akkor, akkor, ó, édes Já-
.^^f^ n"Lir hirtelen Te- noskám!" Sohasem becézte a nejemet, a-
"t^ 4?;, Csodálkozva kérdezte vissza: mig fiatal voltam, de most, öregen is jól-
kert.' , mintha most megis kételkedni esett. Egy másodperc múlva észrevette a
kezdene a jozan eszemben. Bizonyara ve- kegyes csalást, hiszen bizonytalanul tekin-
giggondolta magában, mi járhat a fejem- gettem le a kertbe, kerestem a i-őzsatöve-
ben, hol is kezdje elsüllyedt emlékezetem ket, de nem engedtem időt neki, hogy sze-
kibanyaszasat. Megiiadtam. Az nem le- me elboruljon. Hiába próbálkoztam meg-
het, hogy Terez ne tudja kove^^^^^^^ barátkozni az öregséggel, nem sikerült.
^ellettem, dere- igy itt ül, mellém simulva, egyszerre í él e- ateimat Fölám baratkozm; az öregséggel, nem sikerWt,
t, feszes és ke- gezve, hogy szeretlek. Vagy. megkérdez- fóStL^ S fláS^^kiVlVk^íl^^ mert nem ereztem magamat öregnek. E-,„io/qf oIqVióh +«m vninn f^ioi^^fvo n^r« irá^^ro • o^^,.^fo^ 9 foisegiteni, miiu a laDadozokat, de kezet mondtam önöknek, hogy negyvenedik szü-
szaladt alakján, tem volna, feleleti-e nem vál^a: szeretsz? iS^^^ , - , . x
iiülön imádtam. Á, nem, ez csak egy öregember érzelmessé- Sói eTnem k^^^^^^^ letesnapom reggelen mennyire levert az ö-
1 levenni a sze- ge. Most szeretném tőle ezt kérdezni, most, ^s^^fj^^i^'^^^J^f^^ regedes, az el nem végzett munka gondo-
;os volt, mint de a torkomon akad a szó. Ma reggel meg tetékomon ^^^^^ lata Ennek most nyomát .sem éreztem. .
közelsége, biz- csatáztunk egymással. Teréz győzött. Most séa\iÚ^^^^^ ^stemis fiatal volt, izmaim ruganyosak,
laz erőmet. ^ nem érdekelt az uj lakás a yitrofix a táv- 1% nSlTfetiítt^^^^^^^^ itlztcltt^t^^^^^
vagyok" — _diagnozis, .nem voltam kíváncsi, hol van ^vön^édseo^ volt. nem is hSaS k kodya tu^^^^
Teréznek, leültem a kettévágott tojáshéj-
.angsullyal, ha- Kisbudapest, miféle teremben akarnak hol- sÖttUf hfnL'^fteÍfs^^^^^^
ra hajtotta a felpróbáltam meg-attal, hogy öreg
szétfeszitette a tehetetlenség dühe, mert Teréz akarata eresebbnek bizonyult. Teréz, az anyám és a lányom együttes erővel legyőzött. A lányom, aki akkor még nem is volt és most a munkatársam ... Szerethet-e Teréz egy embert, aki annyira az el-
mellé az üvegfalhoz, és átfogtam a dere-, , . , kát, át én, s közben azt mondtam magam^
ya holnapra berendelt, nem nyilik ki töb- ban, hogy hatvanéves koromra elég legébe mögöttem ? nyes maradtam. És Teréz is majdnem öt-"Kert?"—kérdezte még egyszer Teréz, venéves? Megint éreztem, hogy itt valami "Kert!'^ — válaszoltam eltökélten. Igen, nincsen rendjén, Teréz fiatalabb volt, mint
lenkezőjét aktrta mint'ő? Szerethet-e en-" j^ert és résen leszek Lehet, hogy nem em- ahogyan ma reggeli ^'^it^ej^^!]^^^^
jmogattam aha- ^em amikor kiderült, hogy ilyen rettenete- lekszem mindenre, de a lényeges dolgokra ember ábrándozik a szép, deiüs w
^ * . , 6.7 j nagyon jol. Például arra, hogy ki akartam rol, rózsametszesről» szolooltásról, gyur
költözni' a városból a bíidai hegyek közé, f fti.o«oH«Brnl
L '^«ignézegettem az fcj ^Jnmire sem gon-k^C^X volna, hogy e-I;^/;|at. Már ültem is Y ' jiondani hány év-í:> .dsági-a érkeztem lett ültem, ezer inak össze a vo-elkezdeni, háU-tizenegy hónap
sen nem volt igazam, a gyereknek meg kellett születnie, az én iszonyatom nem vált vvalósággá. Az emberek élnek, a város ép, a fiatalok, ugy látom, magasabb növésüek, szebb termetűek, mint mi voltunk. Kinéztem az ablakon, amely, most láttam, nem is érdemli meg ezt a régi nevet, az egész fal ablak, alkonyodik már, de a lakás csupa fény, és nem is tudom eldönteni, mennyi áramlik be kívülről és mennyi sugárzik a mennyezetről, láthatatlanul. ■
és kaviccsal akartam fiitballozni a kertemben, így! És a. szőnyeg egy virgját gondosan megcélozva, fölemeltem lábam és bele-suttoltam. Szinte sercegett az egész ház-, ban a villamosság, amint ettől a riozdulat-tól helyreállt a kapcsolat Teréz és köztem. Belém karolt, szinte cipelt az ablakig^
"Van kert, van, van, van! — kiáltotta. — Nézd, másodszor virágzanak a rózsák,
mölcsfapénnetezésről, együttöregedésről azzal, akit szeret. Én ezt az ábrándot nem ismertem, mert bizonyosra vettem, hogy nem lesz időm megöregedni, elvisz az uj háború.
,;fSAKOVSZKU, főszerkesztője
/^^Jizmus klassziku-
K el attól, hogy reszelgessünk á sem féltünk az pedig — mond-etjük is a témát, £ SZKP uj prog-
ramja megállapitja: "A kommunizmus azzal teljesiti történelmi küldetését, hogy minden embert megszabadít a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formájától, a háború borzalmaitól, és meghozza a földkerekség minden népének a Békét, a Munkát, a Szabadságot, az Egyenlőtlenséget, a Testvériséget és a Boldogságot."
Ma még nem értük él a kommunizmusnak azt a szakaszát, amely a.teljes szabadság uralmát fogja jelenteni. De már elértük milliók érdekében a szabadságnak azt a szinvonalat, amelyhez képest a polgári demokrácia nikkelezett kalitka csupán, vagy farkasverem, a tőkés rabigában sínylődő dolgozók előtt ravaszul álcázott csap-^ da. ■:: ■ ' : •
A szocializmus ellenségei örülnének, ha visszaállíthatnák hazánkban a kizsákmányolás és a rablás "szabadságát", a néptömegek félrevezetésének és elbutitásának "szabadságát", vagy ha már ehhez nincs hatalmuk, legalább megpróbálhatnának némi teret nyitni nálunk ideológiai diver-ziójuknak, hogy propagálják "az alkotás szabadságának" burzsoá koncepcióját.
Sajnos, mü\ eszeink és íróink között, valamint a művészetnek^ és az irodalomnak hódoló közönség soraiban akadnak olyanok, akik a szocialista kultúránkkal élesen szemben álló propaganda befolyása alá kerültek. Az alkotás szabadságának anar- gáló alkotás számára. Ez a szabadság a te-chista értelmezése mellett kardoskodnak, remtés szabadsága, s egyszersmind annak szabadságot követelnek a formalista müyé- a harcnak a szabadsága is, amelyet vivunk szetnék, az abszti-akcionizmusnak, kétség- minden ellen, ami zavarja e teremtést, be vonják a párt elvi megállapításait a \,,„^^- , . . , ,
szovjet művészet jellegéről és társadalmi AMIKOR sikraszallunk az igazi szabad-elhivatottságáról, lényegében ellenzik a ságért, a nép szabadságáért, ezúttal
"müveiket" reklámozzák, amel>^,ek rútul eltoriztják az életet, tökéletesen 'érte 1 met-lenek, s amelynek semmi közük a művészethez.
AZ ILYEN "alkotás" — mint Hruscsov elvtárs a moszkvai festőművészek kiállításán mondotta — idegen népűnk számára, a nép eheti az effajta müveket.
Távol áll tőlünk, hogy mindazokat a művészeket, akiknek alkotását komoly bírálat érte, azzal vádóljuk, hogy tudatosan akarták megfosztani a szocialista művészetet a légfontosábbtól, ami közel hozza a néphez, ami kivívta számára a világ dolgozóinak szeretetét és megbecsülését. Nem, ez a vád kegyetlen és igazságtalan volna.
Ugy véljük, formalista művészeink egyszerűen hamis következtetéseket vontak le abból a harcból, amelyet a párt a személyi kultusz következményei ellen folytat. A kommunizmus építését szolgáló kezde- ^ ményezés és merész alkotás szabadságát, amelyét a nép kivívott, ezek a művészek az anarcho-individiialista kilengések szabadságának fogták fel, olyan szabadság- ' nak, amely lehetővé teszi a burzsoá művészet legsilányabb temekéinek esztelen utánzását. * :
A személyi kultusz következményei elleni harc nemcsak a szovjet ember hasznos tevékenységét fízabadította meg a dogmatikus korlátoktól, hanem a szovjet ember gondolkodását is. De a szabad emberi gondolkodás nem tévelyeghet a mai*xizmussal szemben álló filozófia labirintusaibari, S a szabadság elsősorban azért drága nekünk, mert tág teret nyit a kommunizmust szöl-
atechnikal gyár-kgon készülnek a ontok, amelyeket
művészét pártiiányitását. Egyes absáitrak-cíonista művészek az igazi művészet egyedüli képviselőinek próbálják feltűntetni magukat, konzervatívnak kiáltanak ki mindenkit^ aki a szocialista realizmus álláspontját képviseli, s minden eszközzel saját
elvetjük a szabadság anarchista értelmezését, amely szeiint a szabadság —. felmentés a nép iránti társadalmi kötelezettségek alól; Valljuk a nép jólétét Szolgáló munka és alkotás, a kommunizmusért folyó harc teljes szabadságát...... •
Orvosi dokumenffiSmek
BUKARESTBEN a közönség számára ke^ vésbé ismert kis filmstúdió működik: az Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium Dokumentációs Központja, amely számos, orvosi dokumetumfilmet készit. A központ laboratóriuma eddig 40 fehér-fekete és színes filmet ^ártott.
- A filmeket bemutatták számos nemzetközi kongresszuson, szimpozionon vagy szakértékezleten, többek között Angliában, Argentínában, Csehszlovákiában, Franciaországban, OlaszországbaUi Marokkóban, Mexikóban, Lengyelországban és a Szovjetunióban.
AZ ERDŐIPAR Hunyad tartományi egy-
- ségeínél raz idén a döntés, darabolás, szállítás és közelítés mintegy 50 százalékát gépekkel végzik, minthogy a tavalyinál kétszer több gépi felszerelést kaptak.
A NÉPI alkotások Krisána tartományi ^Házának és a hőbizottságokriak kezdeményezéséré Belényes, Monctő, Élesd és -Szilágysomlyó rajónokban több mint 200 olyan népművészeti kör működik, ahol hímzéseket, szőtteseket, iszobrocskákat és más népművészeti tárgyakat készítenek.
VfAR AZ elsö negyedévben 8 újfajta, szintetikus szállal kevert gyapjúszövet gyártását kezdi meg a bakói Proletaml posztó-gyár.
pZ ÉV kezdete óta 90 falut kapcsoltak be *^ az országos energetikai hálózatba Bánát, Dobrudzsa, Galac, Bakó és más tartományokban. , ,
]^>ffíÉGNY a Gura Ocnitéi, Tekirghioí "*^f és Bustein gyermekszanatóriumok ott-. hon-iskolája, A beteg gyeiTnekek a gyógykezeléssel ,párhuzamosan végíiík tanulmányaikat; s felgyógyulásuk után tovább tanulhatnak rendes iskolában.
pVEZőS klubházat, 1200 ülőhelyes sza-badtéri színházat, kaszinót építettek Mamaian. Rövidesén szabadtéri mozi is épül és rendezik a Siut-ghiol partját.