•D.iBiu |;68X UBquunj, — upHOiioiij iif-6l •^<Ipzs ZOSI 'ITÍ^S
-^.-^>..-./;■•-.w  ■■:-v^:; .í^,^:;f;.:
i^nrMínTBW sv^Nnw waovjlai ivqvnnoi
snpipui g£6i
131^31131^ SYHNCllM HVAOVIAT IVQVNV?*
I^Sps^*  ' -"fii
iPii»»ifi»wtM"-i"".'j:^ T^.
.....
2. o/</á/
KANADAI MAGYAR MUNKÁS MELLÉKLET
ii)  o o o
frfa.v Bölöni György
BÖLÖNI GYÖRGY, a kiváló párisi magyar iró, a legreálisabb " A(h - monográfia: "AZ IGAZI ADY" szcrzcjio. íir "UJ HANG" ncvii uj magyar haladó folyóirat munkatársa,
AZ ISKOLÁS magyar t\3rÍ6-nolem annyit tud Táncsics l^tUüUyról, hogy 1848 március 16'én az Ifjúság Budán kisza* badltotta börtönéből.
Hogy kl volt, mi volt ez a TWöcslca,: azzal már nem törődik. A nemzeti történelem számára különös, tüskés, szertelen figura ez a Táncsics. Nem kap helyet a nemzeti hősök galériád jában. Bármennyire is hazafi, a nemzeti történelem Iszemében bélyeges, mert kérlelhetetlen parasztbarát, aki igen sok borsot tört 48-ban s omég előbb is az \irak orra alá.
A 48-at előkészítő magvar nemzedék iról. publicistái, poll-tlkusal, akiket jórészt a nagy francia forradalojn népszabacl-sftg-cszmől tápláltuk, mind u nemesség soraiból kerültek kl. ö-szlntón és becsületesen dörgött n megyei gyűléseken a jobbágyok sorsának könnyítéséről Wesselényi, Művelten és fen-költcn fejtogetto eszmélt Ktil-«Rey. Igazi evuópal módjára teregette olö reformjait S^'í.-he-nyl. Lángolóan tüzelt az olnvo-mó Bécs és a konzervatív mágnások felé kora legivagyobb szónoka, ilo.h.suth. De
a uemzot, melynek boUlogulA-ai\l akarták, mindnyá.Hik .s:á-mára mégi.s csuk Önm:\i;ukat, a nemesi   osztályt jolentotto. Sorozatos rcfor.níjftlk, melyeket terveztek és törvényeik, melyeket hoztak, tulajdonkép n nemesi oszt st'vuralom uJ fe-uilAUs bástyáiul szolgált. Kzek u nemesek osztálvuralmuk védelmére mondották ki az cii-rópal forradalmaktól és a hazai pnrasztlázadásoklól való íé-lelmiUiben  a Jobbágy-foK'jzalw-ditást is.
E történelmi klökbiv.\ csak két szereplő magyar akad, aki e nv-mesl azármazíis köréjv kivUi o-slk és nincs benne u rondi uralom c.<)aknem tudat nluttt sr^i-bad.'íággyHkoa ntmo-osférájábun. két puríxsat Ivadék:
a kiskörCvsl mé.'izároa. Potro-vlcs, fia: TETÖFI Sándor a dvwántull JabbáRv, StiVniNlc^ fia: TANOU'S Mihály.   ' '
mékben átfut rajta Rc'ű.speautól Lamonnalalg   nyugat legtöbb nagy Írója és gondolkozója. De ép. mert folyton könyvet fal és művelődik, nem lévén zseni, nem tud igazi Íróvá fejlődni. Publicista tolla l3 tul kanyargós, néha témájához sem illően azen-velgő.   Kiegyensúlyozott poUti-kuaaá som vált, som varázsere-jü szónokká. Nem értette a szónoklás művészetét, sem a politikai élet furfangjait. Mialatt kortársai magasabb Iskolákban művelődnek    és már fiatalon kezdenek csiszolódni a közélet magyar Jurátus világában, ö, A jobbágyflu, az eke szarva mellett szánt és az ácsorgó u-raságl hajdúk mogyorófa pálcával Bózzák  nyaka közé a munka ütőmét. Do ha Bom mint iró, som mint politikus nem emelkedik a legelsők közé, í'gy J6 fejjel Ulmugaslik a leg-kttUntfblioknél 1h abban, hogy u HZodálU IiUzdelem tántotlt-hatutlun harcoHU.   a nj-ugutl 0h7.m6ken iievdűdfi mugyur munkásNág tí.^ip, » Jobbágyfol-HzabnditáN  egyetlen és Igazi népiipoHtotu.
filozofálgató, oktató, nemzetes türsadalomjavitó írások. Így legtöbb könyve kézi másolásban forgott közkézen é.s ezért nagy olvasottságnak örvendhetett, főleg a nép, körében, ahová igazán szánva volt. Ezért egyre-másra külföldön jelenteti meg Táncsics a könyvelt.
A cenzúra Ilyenkor már a határon lefoglalja és elkobozza.
Amikor pedig ^túlmegy követeléseiben a nemzetjavitás radikális határain és túllicitálva az országgyűlési ellenzéket, a Itártalanltás nélküli jobbágy-felszabadítást, az egyenlő teherviselést, a törvény előtti e-gyenlőséget, az általános és községekltüitl váhisztájogot hirdeti.
az ellenzéki vezérek dühösen csapják földhöz könyvét, a ha-
szabadltás követelése miatt és neves kortársainál is jobban látja, hogy fz a kérdés a magyar lét vagy nem-lét tengelye.
Fogságában    jelenik   meg a "Népszava Isten szava", —melyet még bu.^dosása alatt Bród-ból Kossuth-hoz juttatott el, da ez nem gondolt kiadására, és ebben a robot és a dézsma váltságnélküli eltörlését követelve, már ilyen hangon ir: . VEz a föld a miénk, ml mam-káljuk meg és ha fi nem akur-' játok az Igaz-ságot türvéri'yben kimondani, ^ajd a' szükségtől kényszerítve nU fogjuk kikiáltani."
Fény és.árnyék
Amikor március 15-én kiszabadul, pénz nélkül van és gyűjtést indítanak felsegélyezésére. Egy sövátiy barna fiatal ember saját maga hozza el a gyűjtött pénzt, 80 pengő forintot. Március 15-én ép csak látták egymást és most ismerkednek össze Táncsics és — Petőfi Sándor.
Indulá
opostola
NYUGTALAN. í háborgó, ül-dözéaekkel. börtönökkel, lo-nözésekkol éa mogncmértéaek-kel toll élet a Táncsicsé. Es3-
as
Táncslcsot ötven éves korában éri 48 márciusa. Megfutott férfikor, melynek munkájához az iró már: keveset fog hozzátenni. Do annál többet a S2;ocl-áUa agitátor ,mert az ö ideje elkövetkezett. Messzi ugyan mái' á hajdúk mogyorófa pálcájának suhogása, s ha Táncsics neiüí Is rlvoltál és nem lázad a az emberi józanész hirdetteti vele a népszabadság gondolatait, a jobbágyverés életének örök emlékmelódiája marad. Az eke szarva mellől takácslegény-nyé lép elő, aztán elkerül egy falusi tanítóhoz segédnek. Itt éri élete nagy szenzációja, egy kis könwtár, mely könyveivel a magyar glóbuszon' turiéVvétitl . neki más népek sorsát, az egész emberiséget.
"Itt támdtnm meg, — Írja meghatödx'a ii^v'olc\'an éves ko-rátüán, és átérezzUk a száz év . előtti kis magjotr falulKui az oK-asnl is alig tudó .{cbblgy g)epek szenzációját, — hog>' umUvor nálunk mindent hó borit, hideg fagy dermeszt, a föld niásUi oldalán, Amerikában, jelesen Jamalka tarto-nuUiyban,. Thlmpston xiiro^íá-biui feketebőrU emberek ste-<Uk a fákról nz édea gyümölcsöt. Nem tudom, voltH* még nuls valrthcl Is oly ember, kinek épiwn ugy ka^zUietienUl nyílt volmi meg a nag>- világ, mint nekem akkoriban Izsákon, Zemán máesal könj-\tá-niban."
, i    ■. ■   ■ '
Párits, ccnzrJa, börtön
Ktsöbb elvégezte a tanitó-képzöt. aztán éveken át mágnás családoknál nevolösUödött - ós olvasott és olvasott. Így lett i-róvá és családtól családhoz vetődve, később könyvel miatt a hatóságok elöl bujkálva bekalandozta az egész crszáírot é.i beutazta fél-Európát. IHlö-hau rárlsban jár Táncslos é^ ö;?.-tiinióyérj" niegnlaklt,;ák egyesületüket a {uirisl magyar muukú-sok, akiket a céhrendszer Űzött kl ha:iá1ukból megélhetést keresni. Táncsics lefordította Isx-mouuais*n!,>vozetes "Los parolos d'íui crojaut"-jí^t. a/, crrhvri szabadságnak aUkovi blbUAját, a magyar munká.iok n\e!ívc,;r.ik ii kéziratot és kiadják Párlf ban. A magyar munkástikkal éiiní-kezlk l.oude.nban is t.s ugy.i;'.-csak telítve van ve-izedoime.^ eszmékkel nílre Ma^yarorsttág-ra hazaérkezik,
Táncslcá teljesen Iviíne élt korában é.n !'.ora .•»;í(>lle!u«;hon. Mwterek é.s korlátok nélkül fe^ lődütt és ezért Is törhetollen én nem, lehet gondolataitól eltéríteni. Könyvelt u cen:;ara már akkor som cngt\lélyezl, amikor m.il   H.'.űmmel nézve javaié-!:rt
Táncsics Mihály: szül. 1799 — megh. 1884.
tóságok pedig perbe fogják és
börtönbe ültetik.
A Lipcsében megjelent "Népkönjv" és a Parisban kinyomatott "SajtószabartSilgról néy.etel egy rabnak" munkál miatt ül börtönben, amikor március 15 kiszabadítja.
Mintha most hallanók!
MI MINDENT kifogásolt 100 év előtt a vádhatóság? Hát ilyeneket: "nincs bün, mely a ccnzunival votekedhetmMi", — "a sajtó-sz;ihndság nem vértszomjazó iiR'yun, do ha nagyon Ingerlik, uíru éppen bcr.i;ul meg attól, hogy a cenzoroknak nyiikukat
lekorjíi kl",--oztiUi "magyar
haránkttiui minden wnber e-gyenlö".
De .ay.zal is víiiiolt!; Táncslcsot.
- aUái a mai nmrryar ügyészt h;\Ua'.i61i, hogy
"a poli;!Vri szörnyetegek leg-umlckabbU üt, a ttumnim'.z-uuiHt" akaij.i behí^iud.
Táncsieii uíjyaa íAvol állott attól, hogy ilyenek' t akart volna, ha kv^Hóbb a pávial forradalom utón teli Is v.'t-i a levegő a szo-clallr.mus éa komriuiiiizmüs jel-s?.aválnak fo.szlányalval, t-ask nem mennek tovább egyes nio-derneskedö publlclst.ák szótáraiból. Táncsics védekezik az Ilyes vádak miatt, de nem vélekczlk a par.a32tfet-
Pozsonyban a rendi országgyűléssel á forradalmi kormány gyorsan gyártatja a törvényeket. A márciusi sajtószabadságot óvatos törvényekbe önti és 20.000 pengőben szabja még a napilapok kaucióját. A pesti Ifjúságban még nem hamvadt el a forradalmi szikra, mint a forradalmi kormányban és
a tiltakozó gyllléscn Táncslcíi aiUuily gyújtja meg egy fáklyával és* égotl el a törvér.'y-tervezotct.
Pesten megindulnak a ne:n-zetörl szervezkedések. A német polgárság a Pestre toluló muri-kantlkUllcki't zsidóüldözésekre használja fel, nácizmust játszanak a mai svábok ösol és zsldö ncm~etört nem tűrnek meg maguk között. Táncsics védehné-le kel a zsidóságnak és külön zsidó nemzetöri osztagok szervezése mellett foglal állást. "Ha ezt tudjuk — méltatlankodtak-a polgárok-- Tancsi-osot nem szabadítottuk volna kl."
Harcban
Q "'rtonmesalökker'
AÓMAGYAR urak nem olyan őszinték, mlat a. sváb polgárok. A •tS-a.'i országgjöllésre Öt kerület kínálja fel Táncsics-nak a mandátumot. Békés, és Siklós meg l.s választja. Micsoda népszerűség ez. ami-
kor Petőfi és Arany is megbuknak a választásokon. De a képviselők nagyon haihar mcgsokalják Táncsics népszerűségét. Nem a nép.szerüség fáj nekik, hanem amiért Táncsics népszerű lett. A jobbágyfelszabadítást ugyan már törvényben kimondták, de a neme.sek vidéken a legtöbb helyen szeretnék visszacsinálni,
A volt jobbágyoktól szedik a dézfmát és megkövetelik a robotot, a birok botoznak és a többi.
Ezenfelül még a törvény is sok nemesi jog megszüntetéséről elfeledkezett.
A pai'asztok fizetik a szölö-dézsmát, a volt nemesek megtartották a korcsmai jogokat, a mészárszéket, a malmokat, i a halászati és vadászati jogokat. A tagosításoknál kijátszották a volt jobbágyokat, a legelö-klhasltásoknál mindenkép megrövidítik.
Táncsics indítványt jegyez be a föld dolgozóit sújtó igazságtalanságok reparálásáról. ••Most a hazát kell megmenteni",
zúgták rá az első választott és szabad magyar országgyűlés képviselői, akik között paraszti sorból jött hírmondónak alig a-kad, — megteremtvén ezt az osztály-"slogan"-t, mely ezerszer " ismétlődő refrénként zúgott fel a magyar parlamentben, ha á népjogok és szociális kérdések mellett merészelt valaki felszólalni.
Petőfirölazt hirdették, hogy "megörült", amikor a nemesek? ről és a királyokról nevezetes verselt megírta.   Milyen front keletkezhetett  hát most Táncsics ellen a nemzetgyűlésen, a népért élő-haló Táncsics ellen, aki a forradalmi minisztereket 13 "kentok"-nek üdvözölte. az eléoredetlcn és'.lázongd 'pa>^ rasztoknak fogta: pártját és a valóságban Is életben akarná látni azt a népszabadságot^ a-mit a szép tollú publicisták oly lelkesen hirdettek. A képviselők nem tudták vlsz-szafojtani az üigerült bosszúságot és hamarosan ugy kezdtek Táncsiccsal   bánni,   mint egy "futó bolonddal". Azt hitték, nem is lehet épeszű, aki ilyen "veszedelmeket"   akar zúdítani a haza nyakára. .
"Kié ez a haza?"
Táncsics igen hamar egj'edül Van a nép jogainak védelmezé-sével a forradalmi magyar országgyűlésen. De még inkább feleszmél erre, mint publicista. Már áprilisban megindította •'Munliások Újságja" cimén napilapját, hogy a dolgozók sérelmeinek orvoslására siessen. A kijátszott parasztságnak fogja itt is pártját, melyet még a nemesi régi jussok során szolgáltatásokkal -ikinoznak, de már csalogatnák be hazát menteni a honvéd seregbe. Azóta sincs magyar népújság, melyben oly szabadon és őszintén patakzott volna fel a századokon át kínzott nép panasza, ur-biza!mat- . lansáea, urgyülölete.
"Hallja kend TáncslcV — Ilyenformán lr.iák u .siklósiak, — azt mondják á haza veszedelemben van. De hogy kló ez ;i hizn, vagy hogy mit tarthalunk niagindíénak nü, kik IMaR'yarors'/ág hépel ^•ag>■unlt. arrói kerüUk kentek a beszédet. Védjük moz döbb a hivat, majd aztán jutalmaznak meg kentek bennünket. Blzcny ml félünk, mert már sokszor megcsaltak kentek bennünket. Jól vlgjázzanak .kentek, ütött a szabadulás órája. De kiknek ? Nem a'.;&kn:ik, akik eddig is szjibndftk voltai:, hanejn ne-künlt rabckualc. Nll ugy hisz-szük: valamhu a szahaduláí* Isteii müve, iig,y u hizadásban is Isten kezét lát.Hdt adott sza-h>d>'águnlv mcg.díipltására." Hétről - hétre forradalmibb léa^ T-áncslcs újságjának szava, és ha maga Táncsics meg is marad a törvény keretei között, nem izgat, hanem csendesít, orvoslást igér és biztatgat, bár maga nincs is az országgyülé.=5 jóindulatáról megg>'özödve, ^ a képviselők, akik már szeretnék visszacsinálni az elham«ir-kodott jobbágyfelszabadítást,
(Folytatása a 8. oldalon)
1938
március
5.
KANADAI MAGYAR MUNKÁS MELLÉKLET
"... A magyar munkásság tehát igényelte az uj irodalmat... A kor kimondta: nem menekülhetsz. Nem menekülhetsz a kor elől, a valóság e-löl, a tömegek elöl... És mert a népi valóság osztályvaíó.Tíig lett, jöttek aiz. előőrsök és jövünk mi, a nép közül és a középosztály közül jönnek a legnagyobb igényűek, a történelmi igényűek, megszületik az uj irodalom, a magyar valóság irodalma, a^népi realizmus, amely a sajátos magyar viszonyok között ugyanaz, mint a szocialista irodalom ... Nekünk a magyar nép már nem "közönség" hanem "közösség^', amelynek szellemét, vágyait, céljait kl akarjuk fejezni, meg akarjuk fogalmazni. .. A magatehetetlen parasztság és az idegenként kezelt ipari munkásság helyett és névében kl kell mondanunk, hogy uj nemzetfo-galomra, uj közösségfogalomra van szükség. Meg kell mondani helyettük, hogy nem akarunk "hazátlan" bitangok, nem akarunk másodosztályú állampolgárok lenni.
Nemcsak a munkában és a kötelességekben a-karunk részt vénhl, nemcsak a nyelvben a-kattunk a közösség tagjai lenni, hanem a kenyérben, földben, szabadságon, kultúrában, jogokban és a hatalomban is...
Ha már áz "Itt élned, habiod kell" könyörtelen valósággá alakult, ha már a kapuk csakugyan bezáródtak,
akkor ml nemcsak Itatni, hanem élnt is akarunk ezen a földön... - Igen, ha senki más nem csinálja,  nekUnk kell megteremteni az ipari munkásság, a paraszt-. Ság és a szellem új hármas szövetségét, amely. épUI, erősl^dik, á hiszem, hogy á megfelelő időben szétnyitja, .felpattantja azt a buriiot, amelybe most be va^ gyimk zár\-a és meg-szttletlk az uj társadalom, az ierazi emberi é8 magyar közösség... "Hiszünk   az emberben, hiszünk a magyarságban, hi.szünk a jövőben és hiszünk abban, hogy ez a munkánk nem lesz hiába!..."
VERES Péter tanulmánya-. ból, melyet' a MAKCIUSI /FRONT első budapesti bemutatkozó matinéján olvasott fel (A munltásság, parasztság 8 a szellem uj hármas szövetsége).
"Debrecenhez 25 km-re: Balmazújvárosban lakik Veres Péter. Épen nagyvásár van. mikor meglátogattam. Tele a város alföldi, paraszt emberekké!, parasztasszonyokkal. Olyan ez a szürke kopott vuháa népsereg, mint a nyugvó tenger csendesen hullámzó foUllete. de ki tudja, a tenger mélyén mik készülnek, lehet, hogy alattcmcs erők feszülnek a látszólas: sima .felszín alatt, ki tudja? maguk a. parasztok som. csak bejárnak tanyáikról a vásárra, eladnak, vesznek, néha rö\idet mulatnak, aztán télen koplalnál:, fáznak egy ííeregct és minden évvel öregebbek lesznek. Alig történik valami: nehéz sorsú parasztok :ök, a fiaik is azok lesznek, .-iz életrend náluk régóta ::ena változik.
A fehérre meszelt ■ paraszlházban
Balmazújváros tiüsó végén, az utolsó soron van eíry kis fehérre meszelt parasztház, itt lakik Veres Péter. Akácok állnak a kis udvaron és a ház e-lőtt. Alighogy bemegyek az udvarra, márLs futnak elém a kis , Veres gyerekek és mosolyogva
újságolják, hogy odahaza van édesapjuk..." "Az első szobába vezet Veres
kell valahogyan, mondja, koszt, ruha kell a héttagú családnak és Ö egymaga nem keres ele-
SzUl. 1807-ben; Babnazujti^aró^ Í>ihü8zlhr6, '<Az Alfilíd naraszt^ sága", a fSzámadás" clmü önéletrűji Irája, a Máitíusl Frtmt egyedUU szocialista \-ezere. A roult tavasszal nem Ibpott otle-wlet, mikor a szlot-enszköl niag)-ar laulturintézményi^t hívására Pozsonyban almrt clőadá.^okat tartani. A magyar csondőrsöír egynap és őjszalw vallatta s mikor kiszabadult karmaik Itözui! nylltlc\'elet intézett Darányi mbilszterelnökhöz, melyben töb-b^k között ezeket is irja: ' '
"Engem megJmrcoltak és megvertek a Bethlen-kormány Ite-re&ztény-kercsztyén nemzeti korszakában; megvertek a Ité-Köbbi, ma már liberálisnak nevezhető korszukb^in; meghurcoltak és megvertek az 6-kcnzerVatlv IlároPyl Oynia lűojébon; meghurcoltuk és megvertek népies-nejnzell OömbUs-kormány idejében s meghurccitak és — hcm akarok hazudni —majdnem megvcrteJc a törvénytlszte'et és uz alkotinilnyhUség uro-gra:n'ával Induló Darányi-kormány kTe.|éhpn..." "Az, hogy Petőfivel tartok s Inkább fújom a farkasok, mhitá kutyák djlát, alföldi parasztfujtám tormészctéböl ered. I*'szcn é;)pen azzal gyaláznám meg mugyarHágomat, ha megnyahiáni r.zt a kezet, amely .felém'mindig csuk kojhácsot n,vujtott s ndndig jiluptalunul és Indokolatlanul..•: "... azért lettem iró, mert niüit parasztpolitikus mn csuk mártír lehetne uz ember. De ha mindenáron uzt altnrják, mit tehetek egyebetí AI,t.iOK ELÉBE!..."
'"...JK velem szembekerülő hatóNágf közegek magtdc Is azt mondják, hogy ha nem változók meg, el fogok tUnni; meg logck senmilsülnl..." "
"Bizony kicsi ^/s őrhely ez itt: a Kárpát-medence, a magyar Alföld parasztságának az ébrentartása, szellemének luda-tositása, osztály-^ és faji tudatának felszinrehozása, sorsának* életének rajza, megmutatása, az egész világ dolgozó emberi' ségének az ügyeihez viszonyítva. Ha nekem ez jutott, akkor az osztályfegyelem és a faji szolidaritás azt parancsolja, hogy itt álljak és itt maradjak.
És most elérkeztem oda, hogy talán nem hat hamis pátosznak, ha azt mondom: ha dolgozószobám, vagy legalább Íróasztalom volna, egy mindig szembetűnő helyre kifüggeszteném: "Nem okos és bölcs ember vagyi hanem aljas áruló, ha elfelejtkezel róla, hogy ki vagy és mi a kötelességed!"
Ehelyett ide írom és igy nemcsak a saját lelkiismer elem vigyáz rám, hanem osztályom és fajtám millió tagja is."
VERES Péter: SZÁMADÁS
get. A nagyobbik flu is szolgál. A két fiatalabb és a kis lányka van otthon, akiket nem lehetne koíÁöIyább dologra felhasználni. Soványkák, mikor megkínálom őket csomagomból, boldogan osz-. toznak rajta és szemük hálájával telik még a kis szoba. Mil-lycn 16 együtt lenntezzel {ikls paraszt családdal és milyen szomorú meglsnieml sorsukat!"
500 km^t biciklizik Veres Péter Pestre
"Ép akkor fejezték be Veres Péterek a mezei munkát, amikor náluk jártam. Pár hold saját földje van, de ezen klvÜl még napszámba Is eljár másokhoz. A meg-megfe.szltett fizikai és szellemi munka kimerültsége meg is látszik Veres Péteren. Ezt nem lehet igy sokáig blml, még az ö hihetetlen erős munkabíró képessége sem bírhatja. Valósággal bereked a beszélgetős végén, pedig ahogy mondja dinamikus beszélő és csak éppen tegnap beszélgetett egy e-gész napot keresztül Kovács Imrével, a "Néma P'orradalom" 1-rójával. Pár nap múlva pedig majd biciklire ül az iró, hogy 600 km-t kerekezzék Pestig és vissza. A vonat drága és Veres Péternek nincs jegyre valója.
Búcsúzás előtt még körülnézek á kis akácos udvaron. Veres Péterek hátsó udvara tyúkok tenyésztésére .van berendezve. Természetesen nem keltető gépekkel és hasonlókkal felszerelve, hanem p. szétszórt szalmán, trágyán kapargál/szaladgál á 60, 70 tyúk. melyek a népjs családot látnák cl, ha Vereséknek nem volna kifizetni valója, ami megemészti a baromfiakért kapott garasokat. Az istállóban egy tehén szoptatja kis borját. Az olsö udvar hátuljában van egy rozogaTtuko-
ricagoré, nhol a piros tengeri csövek helyett csak a torzsa van felhalmozva, hogy majd télre bemelegltsó Vereaők szobád ját. Nehéz megválni ettől a családtól. Kikísérnek a kla kert kapujáig és mosolyogva válunk eV egymástól.
"Veres Péter van ezer...**
Visszafelé menet a plactőrrör már elszéledt a városok aoka» dalma. Visszamentek a paraszt tok kis tanyáikra, hogy egy hétig mindenkitől eltemetve éa elfeledve él.^ék leszűkített, egyhangú életüket. Sajnálom ökot és Veres Péterre gondolok. Átélem újra a találkozás, percétől kezdve a bucsuzáaig történteket. Magam előtt látom Véres Péter mosolygós nyílt tekintetét. Veres Péternő asszony fejkendős lányáért bánkódó arcát, a kis gyerekek okos fejecskéit. Srzem sohasem fogom; elfelcdnl ezt a látogatást.   A      I '^'íliME-t debreceni költő Gulyás Pál 3fer««^ *^<rArt"c res Péterhez irt sz^p versÓnSiT^ i^tJ^K*^ sorai járnak az eszombon   ..
"Veres Péter van ezer, tízezer és százezer, '? jönnek a délibábból, hortobágyi határból..."
Még megfordulok egyszer, kétszer, hogy tán örökre búcsút intsek Bahnazuj városnak és Veres Péteréknek. Aztán gypráabbrá veszem" utamat' 6a csak az Alföld siri csendjo 'a felelet rohanó gondolataimra."©
KOMJÁTHY ISTVÁN:^Látogatás a szégéhynép irájá-' nála Hortobágy határában;
^^^^ -r^,.^!
mm
Péter. Az ablak előtt van egy kopott barna asztalka. Veres Péter Íróasztala. Kéziratok, könyvek, újságok, folyóiratok hevernek az egyszerű deszkapadon és a kis asztalkán. Magasra rakott ágyak, a szekrény és a fonott székek teszik a szoba bútorzatát, melyet a falon lógó történeti képek otthonossá varázsolnak. Egyszerű, de rendes ez a kis földes paraszt szoba, ahol é^jel, miután mezei munkájából hazatér a paraszt, irja ébresztő írásait, hogy eszméltessen egy népet. Itt virraszt népe felett Veras Péter, mint egykor Berzsenyi a .^ömjéni birtokon a mécs világánál áim^ott és alkotta nagy.^^rrü verseit.
A falon ott lóg mi^ a kis . Péter egykori ágendázásl emléklapja: "négy elemi" áll a megsárgult levélen. Ennyit járt az iró. á többire már az élet tanította Veres Péf-t. i3e.szé'.-getUniv. Elmondja Vl-t'-j PéU:. liogy ir.ily nehéz r .«or:suk. Kö'/.-b,n" :;gyenk:n? i; .-orr;p:>lyngnak a 'ÚJi V£:re£c-k is. A mezítlábas kis . pararztgyeiokek, mintha már öszlö.iöscn .'-í.jtor.ék. vor-j' tudják is, hogy np^uk valiMi "niás", mint a u>bbi a .íainbaii. Mcg-megcsillog Ij-irna czeraccs-jvéjük, ahorry '':do.í.ip;iukra né.t-nék. Később hnzajon Veres I'é-tcrné a2 egy-zerü fejkendős as"-.ízony is .1 vásárról. Elp:ina.':zo--ja, l'iogy nagyí)bbik lánya pár n;ipja ment fel Debrecenbj s:'.o'.-gálnl. Alig tudj.^ leple7.nl meg-illetödöttségét. Jól tudja, mit jelent ez lánya számára. Veres Péter Is elCr2éke:iyedií:. De élni
BEM „APÓ"
ILLYÉS GYULA (szül. 1902.), kfváló magyarországi iró és költő, a "/^usztó^ népe", a legszebb "Petőfi"-könyv Írója, kinek a Magyarország felfedezése vállalkozásban Kastélyok és kalyibáh" civm dunántúli szociográfiája készül. "RenJ a romokban" cimü verses kötetét nemrés kobozták el. A MÁRCIUSI FRONT egyik
vezérv..
lengyel nemzetközi forra-d:.lmár, az 1848-4S-es magyar szabadságharc hősi erdélyi parancsnolia.
"... Az ollgarclila főcélja, — r.liogy Felsöbükl Nagy l'ál még 1834-ben is Irja — mását ari'Ru-dlrozni, ml magjurul körülbelül a, köznemesség kürtAsát jeli-ntl, h 0 célra oly buzgón törolwzlk, hog>- enyedül a Hzomsz6do.<* Mosón vármegyében, hol a mult Kzázad elején 300 ncme.h csahVd-nál níóg több lakott, jelenleg három alig létezik." Széchenyi pedig allitelben azt irja, hogy •fvannak köztüfdt, akik Slagjar-cl^r.szágnak 500-lk, de ol.ranok is, kik hazánk lOO-ad részét bírják. Kőt még olymi duaak U, kik.,, tzogény jó anyaíöldünl; 30-lk ré-szenek urall"
A pusztákon; nagybirtokokon : mlnclen időben ritkább volt á la-: kosság, mint a jobbágyfalValc _ területén. Az 1828. évi összeirás ■-;; r,20)iit az akkori Magyarorszá- r gon u 16—60 év közti jobbágyok r; tzáma 564.643. : ^'
.V zselléreké és pusztai csél^--deké pedig 587.288. r v;
Nem estink túlzásba, ha cbböL." arra következtetünk,    hogy ,a-ív cselédek és zsellérek által ■'ánl-vűlt s egy pár arisztokrata ál-:vitai birtokolt terület   legalább ;S mégegyszer akkora volt. mint !í\ amennyit a jobbágyokmlveltelt^ ■ s az akkori megkÖtésékkeV ma-■ gukénak mondhattak.
9>
>  v.'í   „ -