>i^j       ii:iv\ í5v;>iNillAl MVAOVW IVaVNV>!
13i:>13T13lM SY:HNniA[ WAOVIAI IVaVNVM
e. ottial
KANADAI MAGYAR MUNKÁS MELLÉKLET
Felkösxöntó a tudományra:
ZtállE
alileolioz iia
f^zlakbaimol és Papauinl az előretöri liidomán^ vczvrciként clteite ü diál(o1ihoz intézeti beszédében
.„KVAí U. S. S. RM-májüS; van. bútw^^ elszántsága le-18, — Azon a foífadtaiáspn;--' törni a; régi. 'tradiciókat, „mérté-.
ÜnuJóinak,.,Sztálin, SózMi ¥?|tJí-:/:rékptÖj^(^;íváilnak Mtezö s?iávl\kkal adózott^ A tníbriiíányra, áojSiány ,ü}vyének     a , tiid^óapk-, tiu\dicÍQkát; ^ uj
fi
í
mely, képes uj
.......„   méVtőkeket, uj
t»Mv   .   ,.       ,\/ •;. >.i        ■ szabályokat terémteni^íT^áps) -s f ^**Szálnid logyen ktent<)t möi^^^^^ ' datioiri a tudományra, tó\htik:;;;yif i;ágr?.ó kibontakozására, á'tudósok . egészségére.
■ Arra a tudományra utalok, a-mely nem kdlöniti el magát a :, néptől, nem tartja magát távol a néptől, hanem kész a népet szol-;í gálni kész átadni a népnek a tu-:   domány minden hódítását.
Arra a tudományra, mely a né-•pet szolgálja, nem kényszerítés ; által, hanem önkéntesen, tudato-aan. (Taps)
Köszöntöt mondok r tudomány hódításaira, arra a tudományra, mely nom engedi meg, hegy régi xés elismert vo/.ctók önkielégültéu .burokba húzódjanak, mint a tudomány, főpapjai, a tudomány monopolistáinak burkába; arra a
V tudományra, amely megérti az ö-iH?g tudósoknak a fiatal tudósok-lí^l való egységének értelmét, jelentőségét és mindonhatóságát; ,nrra a tudományra, moly önkéntesen és tudatosan kinyitja a tudomány összes kapuit országunk liatal erői előtt és eléjük tárja a
-tudomány magasságai meghódításának lehetőségeit; arra a tu-dománvra, amolv felismeri, hogy a jövő az ifjúságé a tudományban is. Craps)
A tudomány virág? ására, arra A tudományra, melynek emberei — foHsiT^ervo'a tudományban lé-
. lesitett tvadiciók -hatalmát és jelentőségét és képzetten felhasz-nalva azokat a tudomány .érdeké-
> / ben, — uem akarnak etseknekív
' t ieadicióünak- a vabszolgáV léimi. Arra a tudományra, >melyriek
névelőnkre, Leninre gondolok. (Taps)
Idézzük aíi" 1917. évet, Oroszország, társadalmi fejlődésének tudományos elemzése alapján, a nemzetközi helyzet tu,dományos elemzése alapján Lenin Varrata végkövetkeztetésre jutott, : ho§y az oroszországi helyzetből az ^o-gyédüli kivezető ut a saoeialíz'-mus, . .
>
M
4
\
Fejlődésének folyamán a tudománynak nemcsak egynéhány embere volt, aki tudta, hogyan kell letörni a régit és ujat teremteni, tekintetnélkiÜ az összes a-kadályokra, mindenek ellenére is.
A tudománynak olyan embereit, mint Galileo, Darwin és sok más, egyetemesen ismerik; Én a tudománynak egyik ilyen vezérével a-karök foglalkozni, aki ugfyniiiik-kor a modern idők legnagyobb embere is, A mi tanítónkra, a'mi
Ez a megállapítás többmint váratlan volt az akkori tudomány sok emberének. Plekhanov, a tu-dománi' egyik akkori kiváló eni-bere, becsmérlőleg beszélt Leninről, mondván,  hogy Lenin "lázálomban", volt. Egy másik, a tu-' dománynak nem kevésbé ismert embere azt mondotta, hogy Lenin "elvesztette az eszét", hogv,valahol ínessze bekellene zárni. -.H^ '"^Akkor a  tudbmáilvöészíss ;és •külöíiíéle emberei kiabáltak Lc-r ■ nin ellen, mint olj-^au embtar éften;
/938 júnuts 4.
aki elpusztitotta a tudományt,
De Lenin nem félt az ár ellen, a megszokott ellen menni. És Lenin győzött, (Taps)
■ Itt  van önök előtt a tudomá-
■ nyok ..emberének egyik minta ja* . aki^merészen ÍVarcöl^a.'tudó'niáiiy
eJleír, mely elavulttá vált. és be-világit egy utat az uj tudomány számára^ ■
Az is meg szokott történni, hogy a tudomány és technika uj Htjait nem a tudományban egyetemesen ismert emberek világítják meg, hanem olyan emberek, akik teljesen ismeretlenek a tudomány világában, közönJségeS; emberek^ a. gyakorlat emberei, a munkamódszerek megújítói. .
Itt ül ugyanennél az asztalnál Sztakhanov és Papanin. A tudo-; mány világában ismeretlen em-bevek, nincs tudományos képesítettségük, munkájuknak gyakorlati emberei.
De ki ne tudná, hogy Sztakhanov és a sztakhanovisták az ipar mezején Való gyakorlati munka- , jukban, ,mint elavultakat dobták le azokat a fennálló mértékeket, melyeket a tudomány és technika jólismert emberei állapítottak meg és *^ij mértékeket vezettek be, melyek az igazi tudomány óa technika követelményeinek felelnek meg?
Ki ne tudná, hogy Papanin és a papaninisták az uszó jégen való gyakorlati munkájukban, speciális törekvés nélkül, ledobták, mint elavultat a Sarkvidékről való rcyi tcU'ojrást ós uj felfogást létesitoLtek, mely a valódi tudn-niánv követelményeinek íelel mep,? -
. Ki tudná letagadni azt.* hogy S/.takhanov és Papanin nem uü-tók a tudományban, nem az előretört tudománv emberei ? Itt . vannak a "csodák", melyek még mindig előfordulnak a tudományban.
Tudományról beszélek. De a tudománynak különféle fajtái vannak. Azt a tudományt, melyről én beszélek, előretört tudománynak hívják.
A mi előretört tudományunk felvirágzására! Az előretört tudomány embereinek egészségére! Lenin és a: leninizmus egészségéré! S-.takhaiíov és a sztakbano--.ytsták és a
; pápaTiinígták egész^^ségéref
Ma: AMGK £nárc
A napoliton hunyt cl Nagy' Eíek rongyöis napssdmösok ved-} ;9ndro. a moíem magyar ív tiik, akik aat lestek, hogy ali rotíalmt öct <4wtH «td<skca kólmr munk<^ sióUtsúk őket. alakja a. kítpAtalJaJ. Nagy- " Stáríui plpdiukat. stívogatték, «önösÖi> 8lületCtt.'Ött.töV   köpködtek (53 á lacikonyha süs-
tövgö hurkáinak iUat&t szagolgatták.
. Néha erre robogott el a Pe-rénjrJ bári hintaja a két kis tarka lóval..Ml gyerekek utána-itamodtuhk és fulladozva maradtunk le "a nagj'tcmpíom tájékán.       ■       ■ \
tötto be boldog gyermekévé It, aminek kedves emlékeit iésöbb   felldéste a „F^jitor-nyo3 hasam" clmü Írásában.
Htómk előtt'domború tölté-ilűi hüzddott el az országíkt. ■Gyér, do változatos volt az é-l6t rajta. Ha ma. visszanézek.; az ídö'hézagok olenyésztével 'a BZoHaActók szakadatlan sorozatát látom.
iNaponta Itt lépdelt végig a iUlsblr6- dobjával. Helyenként
Erre húztak el "az ekhós vásári szekerek, a drótosok, üvegesek, 'a stájerországi bölléwk ös káposztagyalulók zei-gcsza-kállaa zöld kalapjukban, szájukban guinlszáron himbálózó fe-
•nsegáUolt, hosszan pörgette a  hér porcellánpípá\'al.
"5
í öobját, aztán kebeléből előszedte a-hlrdetményt  és kiabáló • :^Iiangon fölolvasta: ^ - ~ Ezínne! közhírré tétetik;.. -Ml gyerekek körülvettük; aa ogéss falun elkisírtUk és foly-.tto epedve teinénykedtem, |iogy egyszer majd csak od^i ho«.
— NomostdoboJj te «gy ki»
jCílltl ^- • . . -
3?o, eolias(3a% mondta. V
■De néha hirtelen a^éss-kiáltás dermesztetté meg a falút: Veszett kutya!
a íbáiőék .bikája; ^olt: ö; —,;,kU:; .lönöaeft'tavasszal ^.k hasátéíö /gulyától^ Jetaealíadv*' egyedül nyáriét-hasafeté. F^ete hóm-lokábőr  kilfihg^t   a szeme. ■ tömzál szatVávai belé-beletúrt a porba, félelmesen dörinögött és habos nyála libegve szállott a . sz^ szélén. A báróék bikája a világ legerősebb á'latja volt. • De „még ; curtél Is nagyobb ' rémségünk volt Fedor, az <5-rUlt- ö a hegyek között lakott egy kis orosz faluban, de havonta egyszer „rájött*. Bojtoi--.Jánnal. szalmával, falombbal teleaggatva céltalanul nyargalt és ' 'értelmetlén orosz imádságokat kiáltozott. Néha kimerülten ösz-szevcgyütt és tailtkzó szájjal rángatózott a földön. Mi gyerekek  niegrettejwe, elszörnyedt önklnzó kíváncsisággal álltunk körül mcsszli-öl. fin különösen kigömbölyödött száját bámul-tam, amelyből ki-kibuggj-ant a fchéfhab.   Olyan volt, mintha egy tojást tartott volna a szájában.
Oh, de volt egy naponta meg-
0\tóbet Ji-én iimeplik Cbhős lengjél lábprhókoi..
X DEMOKRATIKUS orszá-gokbaa egymásután hivatalos elismerést adnak azoknak a vezető egyéniségeknek, akik tudásukkal és tettkészségükkeU
hozzájárultak ez iHetŐ oíszágok : függetlenségének klvl>^isáho2 vagy megvédéséhez, a nép szabadságához.
Anyák sikítozva szaUdtak kl   kijuló, várvavárt gyönyörűsége
a ház élébe és hónuk alatt cU pelték be a gyerekeket a szobába és ^ az emberek furkósbottal állottak az útszélre. Ilyen-kor remegve bujtunk tóeg az abtók tnögött és egy pillanatra l&thatthik^ls a fenevadat, amint
is az otszágútnak. Alkonyatkor porfelhő kerekedett a faluvégén, csUlngézés, csaholás, bégetés és apiő kemény ISbak tompa dübörgése hallatszott A szsmszédunk juhnyája: Jött^haza a fejéarci fin és nővérem a konj-háből előszedtük-ttkls por-
. teehvteotttabkltttl, iiyálázvai elő- _____^______,___________^
.«ptt, eítoLcs omágüt:a8;á^v^ltSí^éMtt.^fé^^^ cellánbögréf és-AtmentUnk- a
Aot^ivdta-iúti.a^ds^^hW^pieífeí ,, • -^^inszédok pajt&JftbavvTürelme. ,
«a&3 e:'„yj^;6Etó;" ,4 tei^to^ -^.-.^ A«:»«»zfié&t>mdakr tőmsége' ^ eei?;. némán oaegáUtunk -a for- ^
A fasiszta országokban éppen ,w£.-T??^ aj5 ellenkezője történik. Meg-'    ; prób^ják ugyan a szabadsághő-" söket a "vezérek" történelmi e-I lödjelUl hamisítani, de mikor ezv i nem sikerült, történelmileg telje : sen ferde "hivatalos" megállapításokat hoznak a népvezérek ellen, kiknek emléke csak a nép szivében talál menedéket, várja, keresi és munkálja a feltámadást.
Az Egyesültállamok Fehér Háza ép mostanában fogadta el és adta a Külföldi Születésüket Védő Bízottság tudorcá-Sára, hogy 1938 október 11-et az amerikíii függetlenségért é-letát adó Pulaszki Kázmér lengyel tábornok emléknapjává jelölték ki.
Pulaszki    egyenesen azért jött Amerikába, hogy a szabadság- és függetlenségi harcban részt vegyen. Rövidesen .tagja lett Waditagton György tábornok vezérkarának és a brandy--\vine-i <satábah'tett szolgálataiért független parancsnokká tettéit A sava:úsabl ostnmmál Na gyertek ide imlyák! -  megsebé^t és sebéből k^ Bögiéinket> megfejt© ?toboS"^"Iasr meg is halt 17T9 oktőbor tPolytatása'á 8. öWoIoíö- ^- -ll-én. •  ^-'
9JQ
rön gőzölgő, íülUatú Juhok költött ÍS'vártuk, amíg, a juhász-m^eg nem szólított' b^Unket:
/955 június 4.
publikánus finánclíurzsoázia. Tudod mi .körül. Veres Péter? Egyetlenegy lUs zsidó eniber, Dreyfuss Alfréd körül. És ^ monarchlsta vezérkar és a liberális burzsoázia e házi perpatvarából a francia reakció és a francia haladás eget-földet rengető összecsapása nőtt ki. lyleit. a francia munkásosztály mcglátl:a- azt, hogy nagyobb dolgokról van itt szó, mint a tisztek és bankárok "belügyéről" és beavatkozva e klikk-harcba a2 emberriialadás, a tárisadalmi igazság, az igazi népuralom harcává tágította. Jau-re.s és Zola azzal lettek az emberiség halhatatlanjaivá, hogy egyetlenegy zsidó tiszt megsértett jogáért ugy tudtak küzdeni, mint az egész emberiség jogáért, a francia, nép becsületéért. Nem csábit ez a példa. Veres Péter? Nem látod meg
KANAOAI MAGYAR MUNKÁS MlLLLCRLliT
belőle, hogy nálunk nemcsak n magyar zsidók jogegyenlőségéről van szó, hanem _ az egész inagyar svuil>ad.ságról (lám, már itt ís van az u;, sajtótörvény, mely elnémítja a magyar l«"oű.ihimt), mert a zsidótörvénynek látszólag mellékes, közvetlenül csak néhány tízezer embert é-rintö kérdésében csap össze a mai pillanatban a magyar haladás és a magyai reakció, szabadság és a fasizmus? Semleges lehetsz-e ebben a küzde'.cmben ?
A magj'arországi liberalizrr.us bi'^.T-kesége a kiegyezési koiszak fól évszázada alatt két nagy vívmány volt: az egyik a zsidóemancípáció 1867-ben, a másik a Szilágyi-Csáki Albin-Wekerlc-féle antíklerikális törvényhozás, a kötelező polgári házaí?ság n kilencvene.? é-vekben. Ez volt az egész. Es az igazi
11
mug>'ar domolinUáU mindig .szemére vetették a magyar liberalizmusnak. h(>}>y a   politikai   egyenjogúsítás terén nem ment tovább a felekezeti egyenjogúsításnál. A zsidóemancípáció fügefalevelével takarta be ez a gi-ófi liberalizmus a maga meztelenségét a nép teljes jogtalanságát illetően. Ebből az időkből maradt meg a magyar demokratákban-egy \ bizonyos lekicsinylése a felekezeti egyen-' jogiisit.lruak, mint a dcmoktácia GT-cs pótlékának.
De.más dolog volt lekicsinyelni a z.si-dóemancípációt akkor, mert Ueve.fclfüU ezt az engedményt, amit a reakció a demokráciának tett — és más dolog lekicsinyelni a zsidók jogegyenlÖEdg<5a ma, amikor a fasizmus sokallja azt a Itoví.s
PILVAXl JELENET
A 48-83 szabadelvű párt teljes egészében és mindenkor a "faj, nyelv-, valláskülönbség nélküli jogegyenlőség" elvét vallotta. Ezen az alapon követelte viszont a hazai zsidók asszimilációját és harcolt^ az idegen zsidóit beszivárgása eKen~. (Szemére belügyminiszter" például 1848 május elején elrendeli a zsidó-razziát, t>i. a zsidók pontos öaszeirását s ezzel kapcsolatban anfiak a fe'ülvizsgá-lat.U, v.ijjcn vai!-e települési engedélyük. A fentebb emliiiett'okokból azonban ennek a zsidórazziának semmi köze a mai zsidórazziákhoz, mikor a "galíciai beszivárgás" megakadályozásának ürU-£;yén azokat a zsidó laI:oEi:kat is molesztálják, akiknek dédapjuk i3 !'.-gy.ir- ■ 01 szagon szülötctt.)
A pesti radikális ifjii.'^ág, Petőfivel ,1= é:én,~ még messzebb ment ebben a kérdésben mint Kossuth. Míg Kossuth elvileg alaiijában helyesen veti för a problémákat, de ugyanakkor — min* idézett levelének egyes passzusaiból is kitűnik — hajlüt az opportunizmusra, Petőfi egy jottányit sem engedett a "zsldókSrdést" illető álláspontjából s ezért sokszor még a népszerűtlenséget is vállalta.
Petőfi pilvaxi asztaltársaságának e-gyik tagja és márciusi küzdötátsa, 1-ránijl Dániel jegyzi fel a költőről a Nemzet ci lap 1882 október 23-1 számában közö'.t megemlékezésben:
isnaretségcm PctCílTOl 1^^ . nősen lS48^ban^    niánclosl ^tapvlk ó-latt bat&tiággá fejlődött. EgykonuUt voltonk 8 a szabadságiért és Jogegyen-I&,égért "mind a-ketten telkeseltUnk.
A rend feimtartásár» és lúi tiell, a nemzet Ji^atnfilc ^'édáméi^b nenoet-
°^i«ég fű^kuh-ún, a pesti p«lgáx«k akartak a tnagiik mralba asMőkát
;fel\%md. Az^^enszenv, fájdalom, az Ifiúság körében Is n>11\-ániil\^ ennek gyüUtelyén, áz ariaccal FUnu-kávéházban heves Mtúkia atott alkalmat. Mlr^a érteslUt^ Petőfi meg én az *'EUentékl Idkböl" a niegne\«-zett bdylsegbe mentünk által, hogy a fiatahágot, mtíy kttlönbai \-dUnk tartott, iuás nézetre Urjuk.
A nagyszámmal egyUttié\-6.. 'ifjak élienzéssel Üdvözöltek kötOUben. De alig lépett az egyik tekeasztalra. a népszerű költő s kezdte fejtegetni a szabadság ő\ egyenlőség nagy él\'elt, mel}'^ sem születés, sem nemzetiség, sem vallás között kUlönb^get tenni nem engednek, száz meg. száz torokból felhangzott a Jelszó: neai kell zsidö! Hiába igyekezett a szónok, akit egj-éblrántbíh-ánj-ozott az , ifiúság, ezen elfogultságot oszlatni, ininden mondatra csak az lett a felelet^ hoí,y—nem IieU zsidó!'
Petőit bosszankodx'a leszállott a szószékül használt tekeasztalróL
Utána én próbáltam szerencsét, de az én szavamra Is ugyanazcn kiáltás hangzott vissza.
KedxtelenUl hagytok ott a kávéházat. Petőn meglehetős kifejezéseket ttaszBált azdt ellen, akik       a ha-- ca .vé^^mére sem akartak ^QresOlnt a másvallása boofltárBakbaL í As ^^Óleozékl H^' azosiban, hogy .N-«Jveit tettel Is megpecsételj a je-'  Imt&sző tisste^ges -izfaeUt&kat a "taí^t tast^ tslQkitctt ifiszKaljha
zsiooKeraes
A zsidóüldözés az az'álarc, melyneli segítségével — a nép egvilc rétege szabadságának let'iprásán keresztül — a fasizmus az EGÉSZ nép demokratikus jogainak TELJES. megszüntetésére iör. MELLEKLET-ünk mull számában Kossuth Lajos levelét közöltük a zsidókérdéssel kapcsolatosan. Most PETŐFI SÁNDOR felfogását vizsgáljak meg: nézzük meg, mit mond a leg-magvarabb és legforradalmibb magyar!
befogadta...."
Alighanem üyen tapasztalatok hatása alatt irta Petőfi 1848 március 20-án a zsidókérdéssel az igazi jogyegyenlöség szellemében foglalkozó cikkét:
Tegnap: I, ma: O ...
Ptst, -848 március 20. Az egjetértés, mely eddig kivétel nélkül uíalkodott a fővárosban, bomlani kezd.
Német polgárok, be\-áűollak benneteket a nemzet és az otókar előtt, hofi^ azt U bontottátok föi: E kettő ítéljen fölöttetek.
ök nyilatkoztak először, -hogy a ne.-nzetőrségbe maguk ■ köré zsHIót nem x^esznek és Igy ők dobtak először sarat március 15-ének szűz, tiszta zászlajára! A^agy nem áll-e azon e iOsaú és nem kiáltották-e velünk: szabadság, egyenlőség, testvériség? Igen, O vdank káltott&tok ezt, de — mcst már látjib — boti Igazsáff-sijeretethSU bascem féldesabőll
BSeglszQatetek már faaiT Ne szQs-jsttic müs, Bssat eljött és laég cem
3. oldiK
«7.Hbiia«A);<it \n, ívml még nioi;van. AHUor a zsidóomancIpiVoló o.hzUíív. volt iv\t«,hngy cny népréteg ItüDtilleges .séielmét orvo-Volva ki lehcHRon térni »/, egííH/, nfip ál-talánoH .sérelmének orvo.Hl.lBa elől, ma n zsidótöi'vény egy nöprólcg számára UU-IöuIprcij jogcgyeulöcfgiíl teremt, hogy tcvczesse az <!RÍ;hz nép számáia az álla-láiics; jogtalnnságoti
Hosszura nyúlt a levelem, KoJves Barátom. No haragutlj .^zóklmohdáaomértí De ezzel a .szóklmondússul nem bántani ak.irtalak, hanem bccsü'.óscmot alcartam kifejezni. Sokan vagyunk idehaza olyanok, aki sokat remélünk és várunk tőled. Ezért jogunk van arra, hogy sokati is követeljünk! - ■ Budapest, 1938 ápi Ilin 2G.-án.
, (Magyar Nap)
nnl£ a zsidók^ «íllen. S ki az Iga/Aág mellett f.zót omcl, arr,i a niogvotcndŐ hiunl.s .{>röróták elég Nzcnitelcnek azt Iciáltaiil, hogy u xsldók áltiil m«g mn ■vesztegetve. A nyotnoniltiik nem tud-ják vug'y ncn> aliarjált Idniil, hogy önáluk bccNÜlotcHcIib emlieick^lH van** nak, akik nem a SKcnnycs önónlek rabszolgái, liancm u tlHzta igazság éa , tuuiuinizmuH barátai." .
Ma ugyanazon "svábokból jött magyarok" unokáit akik Pctóflrc és Kossuthra' rásütötték a zaldóbírcncség bélyegét," ezzel a .^clzüvcl tüntetnek kl mindent, a-kl a • Darányl-félo z.sldótörvénybcn hom' hajlandók megváltó reformot látni. E»' a ráfoartö azonban rnltHcm változtat a tényeken. Azon, hoo;y a zsidótörvény csupán eltérítő manőver a tár.sadalml bajok és elégülctlcnsígek igazi olcalnak. eikcnésére, hogy intézriiénye.sltl a "nép-gyülölkiidésben kéjclgést h még hozzá, azt la német mintára"; S végUl, hogy csak ideig-óiáig tolliat.la kl i^, sZiiütto magyar fcud.Ukapltallzn.Mfl létbzó.Hít,
Ahoi virágzóit
IriaiSmkÁ István:
az alföldi juhászbojtárból lett kölíö
/.T.^'uk Bíá'.llák meg a dombot,' s ott, ahol cko bolyongott, ■ ahol \1rágzott n kölot, a halál fut mint a forgószél i lofei(tetl oda »|cs     ' ' ,1
bát}ámat lianyat a rétre, , , i' . hogy ott olndjon ol szegéajlte. . -    i ■
Lúhánál'ávu) at ai'ar, ' ú arca sápadt lesz... £s keze, á'bal ,<i holt leírtéként meDén iie\-er .,
s az olatt piros csőppsiji lylik, j, mint     ezétcsattant szem éjier. v ...S ugy pihea ő.v.-'mij; meászl vad ág^itfUstbé IciniJl aBap.'  '     '    ' |
mult el a Jutalmazá<inak és büntetés nek Ideje:
Várhattok-e Igazságot a magatok ré:z6 e, ha nem vagjtok Igarjíágosal't mások Iránt?
8 miért, üldözitek U a zsidókat, hogy meritek őket üldözni Itt minálunk? Hullott egy csepp \-eretck a földbe, midőn a hazát szerezték, vagy midőn oltalmazták? Nem. Ti jött-men emberek vagj-toli, alig van köztetek oJj-an, aki be tudná bizcnj-i-tanl csak azt Is, hogj- első nagyapja Itt halt meg még ennál kevésbbó, hogy Itt született. Olyanok vagytok mint az I,inldŐ!t bzjöttetck^ most o-lyanok \agytolt, mint az iZ: Legyen
bennetek annji becsUletérzés, hogy ha már nem szeretitek Is a nnnzetet, melynek földjén meghíztatok, legalább in piszkoljátcdi azt b& . De a legszomorúbb az, tasy nincs olyan-gyalázat<»'Ügy,^roeliyi^ pártfogót,'-i^^ostdal ne támadnának, .fi-zói ésbddáltőías Igazságtalaa zsldő-üldözésiek apocst^ 1^ t^iáay m^, piöbátor, akik most szélUreprédlkál ^
Irta: NAGY kOVACS ISTVÁN
1026 deo. 8-m sxöl e vers. Vgy történt, hogy a dombóvári és döth>'. rökőii szegény hoző-vcmő nép mef • ; elégelte a negyedes kakoricáK A' •Mőrl" meg nem adta hamadáből m Igy a munkával megkésett. As alanti verset a "dőrl" a cseléd-: Jeltől   elkoboztatta,   oigcm taeg Dombóvárra Idéztetett a szolgabírósághoz. lOtt megdorgáltak, a vers terjesztését pedig betiltották. Do
már késő volt — 2O0O i)éldány szét volt osztva.
N. K. L. Tabcr.
TUskc-pusztal cselédek átkozzák
December nyolcadikát.
Hogy a hidegben, hóban
Szedték a kukoricát. |
Nhicscn, aki meghallgassa Pusztai cseléd panaszát,. tlzlk-hajtják szegényt, Mhit a kóbor Wityát
Kesztyűre sem kerül  ' ' Silány fertály-pénzből, Zúzmara' bőrét marja le A kérges kezéről,
Döri uraság'kl sem néz--Meleg kastélyából, ■ Kukoricát hotel ssédea' Mégsem adja harmadából;
r \