3} js^«^ ^jf
4-
iSímitíi. -üx'Aitii; -atekittíc <33 -jíímKy- CkíöS ^fcUtíjUtt:: ^ l£aj«*iZrji^ ü,*^^-V3.: iíJJ>lí-iS». awt Zíü ©en-. B:. Ci.. TEcreaaöst, Om,.:
L'iza:"':-.-? ij-Jj a::::ü-r*é~:j cltü-cMsé-ü ky-'^eíeio
rí tísíviii: iijtfttít!: aíjíjj-
ra.TCii ^i^rvi. ^g^tiz^i aitior- a.-:'r^' nr^zalcL.^-.
n>-Ait ieajnieai. iut^-ii^g, cbmu íj» jküJ- és belíöUü képtnnUot, si>k fur-tuOctt i%& «?g>*és«>rt flvUpg teK frásanxmkát iséiiylö kcwleraényein-jcxM tiaz(á£v>tt és vUasuü ko*\^ ;ket. Mindez íUEimibíiu napixM napra l«i»é«y» alkotni Ma5>-»u^lii»na- si>k pénzbe kerül. Uábam. a jelek arm mutatziak.
lioiS> itteni nta£>°ar!i.áff antifasiszta eg>^ge ioUlletJtbea
(Ugj'anakkor Saskatchewan far-meraival együtt bennünket is suj-
Kíng siiiL5Stere*íi'3k, és pártcársai a váíasztási kam-j eiis'.áiccici és fírr:-<iorl3'3i cacara.' pány idején a demokratikus jogok védelmét ígérték. A i «f*2ctáisadasfcő! 'en^rrá^-aüsta = iakattöi-N-ény én-ésybeniiagj-ásával \iszont az eilenkező-j ^^^^ ^^^^^^^'^'^^s^''^-'
jét tették. \)# , / I dai öszdoIgDZókkal együtt
ebben a harcban eg>' sem tévesztette szem-Szovjetunió békebajnoki sze-Eairúnvá-' f^Pének fontosságát, a szocializ-
malmár
pártját is romlásba viszi. .
Nei» kap a King-kormány nagyobb támogatást a nép-lőr azáltal, ha meghátrál a nagytöke előtt, ha meghátrál Meighen, Duplessis és Hepbum előtt. Most pedig ezt tette..-
Ha viszont megvalósítaná a választási kampánykor tett ígéieteit, ha megvédené a népet a reakció minden támadása elöl, Kanada népe támogatná. Segítségére lenne a nép abban, hogy megsemmisítő csapást mérjen a reakciósokra. I
DE a demokratikus jogok hivei, akiket nem csupa „pártérdekek" vezetnek, nem állnak meg a lakattörvény elleni harccal. Nem tűrheti azt a nép> hogy Duplessis letapossa a demokratikus erőket, széttépje a szakszervezeteket. A nép is™ét lefog sújtani a reakcióra, mintahogy lesújtott 1935-ben.
Még nagyobb lendülettel kell folytatni ezután a la-kattörvéhy eltörlését követelő harcot. Még szélesebbé kell tenni a demokratikus mozgalmat. Az emberi jogokat tiszteletben tartó demokratikus tömegeknek még hangosab-ban kell odakiáltani, mint eddig, hogy: A lakattörvénynek pusztulni kell! ^ ^ —---•-—■-—-^- /
£^A0YA^OK FRANCO FOGSÁGÁBA!^ /
JUOUS másodiki számunkban közöltük azoknak a kanadai hősöknek a hosszú névsorát, akik a demokratikus Spanyolország védelmezése közben Franeo fasiszta pi-ibékjei fogságába estek. A hosszú névsorban három magyar antifasiszta harcos nevét is olvastuk, kiknek élete mindennap veszélyben forog. Aki a fasiszta brutalitásokról, kínzásokról eddig olvasott, az tudja, milyen szenvedéseken esnek át azok, akik a barbár fasiszták kezére jutnak. •
Mivel a. haladó munkásmozgalo™ tudja, mi vár a gyermekgyilkos fasiszta bitangok kezére kerülő antifa-sisztákrat, a Mackenzie-Papineau Batalion Barátok Szövetsége delegációt küldött a King-kormányhoz a fogságba esett szabadságharcosok kiszabaáitása és visszahozatala érdekében, A King-kormány barátságosan viselkedett, de ez nem elég. ' . ,
AZ egész világ dolgozó népe tudja, hogy a Chamberlain-kormány a „semleges" és„be-nem-avatkozási" politikájával adta á legn?igyobb segítséget Franco, Hitler és Mussolini banditáinak Spányolorsizágban. Ez az áruló politika, minden szabadságszerető britnek és kanadai magyarnak szégyenére vált. <
Az a huszonkilenc kanadai, s köztük Medgyesi Károly, Szucskó Pál és Papp Ferenc, akik most Franco fogságában vannak, azért mentek el Spanyolországba, hogy az emberi jogokat eltaposni akaró fasiszta csapatok brutalitásainak véget vessenek.
S a kanadai kormány, anélkül, hogy Franco kormányát elismerné, kiszabadíthatja a kanadai fiúkat Franco fogságából. Kanada tagja a Népligának s egyben felelősséggel tartozik azoknak, akik a kollektív biztonság ér-vénybentartásáérfc a háború ezer veszedelmével néztek szembe.
Ajz. a tény, hogy a Munkás kez- j '^'^ ^ \XX.^zí\ és óhazái reakció dettöl fogva az osztálj-faarc alap-: ^zolg^ái tudatosan húztak magas-ján állt, és az a tény, hogy a nem-1
Ezirá3>-u munkanK .^.^...^ . A f*l£cat telj^Itéöe. a kanadai' junknak "azt az érzést adta, hogy|»»"s gazdasági, politikai és kultu-togy a nisg^-arság iarcc®. demokratikus i kanadai haladó mag%-ar mozgai-J ^^'^s teljesitményemek . nagyszeru-tobbi bevándoroltakkal és a kana- e-%-S€gének megteremtése, nem ?munk vonatja.me!y eddig a haladás ^-et s ezek alapján a szocializ-
visz- könnyű munka. Rosszulértehnerett Ivágánván talpfáról talpfára zök-!^"^ ^^^ájának ismertetését smeg-
■ védésének az egész haladó emberiségre kötelező voltát.
3il szabad azonban szemelöl tévesztenimk azt sem, hogy az egységfronti lap csak ugy tud hivatásának igazán megfelelni, ha a legszélesebb, mindazon tömegek kezébe eljut, melyeket a megvalósítandó egységfront fel akar ölelni. Sajnos, a Mimkásról ezt még nem mondhatjuk el. Még, a súlyos gazdasági körülményeket figyelembe véve
sem értUJk el azt a megjelenési számot, amely egy költséges egj'Eégfrontl !ap megjelenését, további hiradó, felvilágosító és vezető munkáját biztositbatná.
zetiségi gyűlölet szitásával kellett i szerabeszállnia, mindjárt kezdetben a nemzetköziségr bélyegét nyomta rá a lapra. Azonban teljesen hamiia az a vád, hogy a Munkás minden közösséget megtagadott volna nemzetiségével. Hogy csak egyet említsünk: sorozatos akciókat vezetett munkásszervezeteink nevében a Magyarországi Vörössegély részére.
Az első évek Mimkásának forra-dalmiassága és harciassága ellen senkinek sem lehetett kifogása, legfejjebb azoknak, akik ellen irányult, vagy akiket olykor méltatlanul ütött. Tény azonban az, hogy
Ennek ledöntésére, a faloa kiflii álló tömegek felkarolásáia, most először nekünk, a lap szerkesztőinek és Íróinak, szerkezeteink Hözponti és helyi vezetőségének kell levetkezni a gátló hibákat, hogy uj, jobb, rokonszen-\-esebb és hatásosabb harcosai lehessünk az egységnek.
íiena ismertük fel elég korán azt, hogy a válság ellensúlyozására történt imperialista előretörések és a fasizmus veszélye az osztályharc alapját nemcsak kiszélesített^ faanean a proletárforradalmakat is levette a történelem közvetlen napirendjéről és a polgári demokrácia megvédését, népdemokráciává %-aIö kiszélesítését, a fasizmus vtesza%'erését, az űj világháború Idrobbantásá.-nak megakadályozását tette közvetlen napirendre.
Munkásmozgalmunk túlfűtött forradalmisága, de különösen a kellő ehnéleti felkészültség hiánya volt az oka annak, hogy nem értettük meg ideiében, hogy fasisztaellenes, deniokratikus és békemozgalmak s az ezek nyomán kialakuló népfront a MA. forradalmi kötelességei, mert ezek elsősorban is képesek arra, amire a munkásság- egymaga nem, t.i.: az emberiség m^i legnagyobb veszedelmének, a fasizmusnak és háborúnak
Mivel most közvetlenül a Munkásról van szó, leszögezhetjük, hogy lapunk ebben az irányban meglehetős sikereket ért el. Ha modorimkon és nyelvezetünkön még sok javítanivaló van is, tagadhatatlan, hogy a bunkót kevesebbet, de inkább helyén használjuk, mint ezelőtt, több gondot fordítunk a magyarázatra és meggyőzésre, mint azelőtt, s azon vagyunk, hogy megtaláljuk azt a leghelyesebb utat, amelyen haladva nagyobb tömegekkel együtt fogjuk annak a buzogánynak a nye-. lét, amellyel aztán Botond-ütésekkel zúzhatjuk be a fasizmus éa háború koponyáját — a demokrácia, béke, gazdasági és kulüurális jólét, az egész emberiség szebb és jobb jövőjének érdekében.
távoli szemlélői s esetleg megnem értő kritikusai voltak mozgal-munkníik és lapunknak.
A spanyol és kinat-japán ügy demokratikus és nemzeti függ^-lenségi oldala iránt '^aló megér* tés és a meUette való felsoraktíS'ás csak egyik, legdemonstrálóbb példája ennek a hatásnak. De ebből a hatásból fakadnak a sikeresebb és több helyen egységes március 15-i ünneplések, a mag>-ar nemzeti problémák felkarolása is.mely a Kanadai Magyar Demokratikus Front formájában vállalta a kanadai magyar egység mimkálását. Mindezeket összegezve:
a kanadai, a mag>-ar é» az egész tott a rossz időjárás, mert tava-emberis^ demiokrátriajáért. sza- \y\ és idei piknikjeink közelről sem békéjéért, jólétéért 1 hozták meg lapunk részére azt az haladásáért. anyagi támogatást, mint az előző
években a jobb időjárás mellett.)
Ezidei kampányunk most induló, egyhónapos nyári része a sajtóalap megszilárdítását célozza, de egyúttal előkészítője a kampány második, téli részének is és igy
nyári liampánj'unk sikerétől nagyban függ téli lumipáj-unk sikere, vagyis lapunknak nemcsak szilárdabb, de VÉGUBGE-JSEiBB alapokra való helyezése is, a széles tömegek lapjává: ZI egységfronti lappá tétele.
Csaknem fölöslegesnek látszik— pedig korántsem az! — annak a kihangsúlyozása,- hogy mennyire nagyobb szükség van ma az egységre s igy az egység lapjára is, mint bármikor ezelőtt. A föntiek-böl nagyjából megérthetjük s legközelebb még bővebben kitérünk rá. Azt azonban ki kell hangsúlyoznunk, hogy kampányunk sikere elsősorban is azoknak a ^unkájától és áldozatkészségétől függ. akik eddig is olvasói és támogatói voltak a Munkásnak. Csak az ö pál-Bizonyára minden olvasónk ér- damutatásuk és türelme."?, megér-
tő utegyrngetéslik vi^zethet a tri. lea tömegek tánioKalá.sdlior.
Eppenezért a luimiidny ideu-még sokkal inkSbb. mint ezfijí. szükséges az, hogy a lap éiütíS ben dolgozók nap mint nap olísj. sák és tanulmányozzák a Vh< kást, mert
még a legöszüitél.b Igjekewt h _ csak akkor érhet el igazi sikert ha a kellő laplntattal, zottsággal é.s íelkésiültsécrt párosul.
Induljon meg tehát teljes saT.j vei a munka, hogy a Munkás Ü vábbra is helyesen és sikercsaif munkálhassa a kanadai magyar. Ság harcos egységét az egfcs ka-l nadai köznép, demokratikus és sja-j bad Magyarország, a spanyol fel mokrácia és kinai szabadság ér. dekébén, az egész emberiség .<£L*.| téért és boldogságáért.
IX. ÉVI
\ katonailag ku Japán, védtel gyill
Versengés á mexikói olajértl
Amerikaiaknak adta el Me&f kó az olajterméket, amely Hitleré lesz
S O k
ANGOL BOSSZÜ
HANKOW, Kins éiségek tornyosul [anJtow elfoglalása jelentést eb jgjr Británia kész Sdeni. ha kell, bi jlbelül 10 millió ' in e környéken l
britek nem akai 'xen a területen v övet székhelye is. Nehéz lesz a japí a terület megszá ir jóval kisebb a él, erös védelemm
silárdalbb egységet sürgetiaek
Irta: HARRY GANNES
szagi lisommiuiiiiflsitaiK
■pBBEN a felkészülő és felkészi-^ tő munkában kezdtük igaizán megérteni, hogy mit is jelent valóban nemzetközinek lenni, vagyis helyesebben: mi a nemzetköziség és az igazi nemzetiesség viszonya, aminek a negativját oly helyesen
foglalta versbe a sárospataki Pa-lágyi: .
Magyar, kl honút megveti És mindent, ami nemzeti, M:ndeg>Te szid, mlndegjTe' mar: Oh az még nem nemzetközi,
Rev. Dr. S. G. Bland és mások sajnálatukat fejezik ki Lapoinle döntésén
elkeserítő"
NEKÜNK, kanadai magyaroknak is meg kell mozdulnunk a nép jogokért küzdő hőseink kiszabadítása érdekében.
Úgy tehetünk mi a legtöbbet, ha a spanyol szabadságharcban küzdők fokozottabb támogatása mellett erősítjük saját szei*v^ezeteinketi ha szei-vezett egységbe vonjuk a demokratikus erőket, ha tei-jesszük és minden eddi-ginéí jobban támogatjuk az emberiség jogaiért küzdő lapot, a Munkást. •
Azok a harcosok, akik most is a spanyol fronton és Franco fogságában vannak, .a Munkás olvasói, aktiv támogatói voltak. Helyüket százaknak, ezreknek kell elfoglalni a pénteken kezdődő kampányunkban.
Wínnipecf, Hamilfon, Fort Wiilíom
EGYELŐRE csak a fönt jelzett klubok titkárai fordultak a Munkás szerkesztőségéhez ebben az ügyben, de ügy hisszük, általában a vezetőségiek tetszésével találkozik, anoikor a klubtagokat fölkérjük, hogy: mivel a nyári időben a tagok nagyrésze kint tartózkodik farmokon, igy az egyes klubokra eső kampányt a bentmaradt tagtársak képtelenek elvégezni, afíinden városnak megvan a kvótája és minden tagtársunk megelégedését váltja td, ha az ősszkvóta és az egyes városok kvótája is be lesz töltve. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a városoktól.jélenlejg"távollevő tagtársaink is segédkezet nyújtanak a mimkában.
Arra kérjük tehát a tagtársainkat, hogy tudassák cimüket a salát klubjuk titkárával, aki egy-egy tomb kampányjegyet elküld nun-dcn tagnak-
,• A wínmpegi tagok írjanak: Joe Xémetb 408 Alexander Ave.. Winnipeg, Man,, a liamJltomak: O. Schönberger 163 Macaulay St. B., Ha-jttűlton. Out, és a fort wilUami tagols; Q. <Oa(»Q 618 McDonald St. Fort
s az igazságügyminiszter ilyen döntésének veszedelmes következményei lehetnek. írják ezt le uraim", mondta a lelkész a liberális sajtónak.
TOPONTO, Ont. — Föméltősá-gú-Lapointe Ernő, Kanada igaz-ságügyminiszterének döntése a lakattörvényt illetőleg nagyon elkeserítő, mondta Dr. Salem G. Bland a liberális sajtónak. -
„Nagy keserűséget okoz nekem I az igazságügyminiszter döntése — mondta dr. Bland. '
Semmi sem lehet eltipróbb az igaz liberalizmusra nézve, mint ez az intézkedés, amely semminek veszi a brit szabadságelvek legeié-' mibbjeit, amely teljesen ellenkezik továbbá a kanadai alkotmányossággal is. Olyan gyorsnak lenni, amikor Albertában a bankárok érdekeinek megvédéséről van szó és olyan Ingatagnak lenni, amikor a szabad emberek jogainak megvédéséről van szó, valóban elkeserítő", mondta dr. Bland.
Dr. J. D. Parks, a High Park United Church lelkésze szermt ,4iem sok mondanivaló lehet az i-gazságügyminiszteri döntés felett".
„fin ellené vagyok a lakattörvénynek, — mondta Rev. Parks —
Dr. G. Grube egyetemi tanár (Trinty College) pedig igy nyilatkozott: „Képtelen vagyok megérteni, milyen indok vezette az igaz-ságügyminisztért, mert hiszen o-lyan gj'orsan tudott cselekedni, a-mikor Albertáról volt szó. Sajnálatra méltó ez a döntés, mert aláássa a központi kormány tekintélyét és szűkebbre vonja alkotmányadta jogkörét. Ugylátssak, egy önkényes tartományi kormány tehet, iamit akar. Remélem, nem fog az ilyen magatartás elharapózni".
A Kommunisták Franciaországi Pártja akciótervet dolgozott ki az ellen, hogy a Daladier-kormány a 200 dúsgazdag család nyomása, a-latt a Népfront programja megvalósítása körül „iiabozni" kezdett.
Ez a lépés a párt központi bizottsága május utolsó felében tartott gyűlését követte, melyen é-lénkén vitatták Honel kommunista képviselő és Maurice Thorez, a párt vezértitkára között váltott levelek tartalmát.
A kommunista párt az elmúlt héten hat fontos javaslatot tett a Népfront Országos Bizottságának, hogy, adják e javaslatokat a Népfront programjához, melyekkel meg lehet erősíteni' a nagyüzemek tulajdonosai csaló politikája elleni munkástámadásokat.
Annak a jelentésnek a nyomán történtek ezek a javaslatok, melyet Maurice Thoréz mondott a párt központi bizottsága nevében a citroeni hatalmas autótelep munkásai előt. Kijelentette a beszédében a párttitkár, hogy:
„A dolgok, ahogyan a jelenben vannak, tovább nem maradhatnak. ■ Gyors cselekedetre van szükség, hogy á szükséges változásokat megtehessük.
: Ehhez viszont arra van szükség, hogy az összes termelő nép egységét, akcióegységét biztosítsuk."
nátus, melyet reakciós módszerekkel választanak meg, a legnagyobb akadálya a népfront programja megvalósításának és a nép által követelt progresszív törvényhozások legfőbb gáncsolója).
HÁROM PART KÉPVISELŐI
A Népfront három pártja, (Radikális szocialisták, szocialisták és kommunisták) delegáltjai élénken vitatták az antifasiszta egységet, különösen pedig a népfront programja gyengeségeit.
E gyűlésen a kommunista párt képviselői vitatták legmélyebben a Népfront .problémáit. Kimutatták a nép, de különösen a munkásság növekvő elégé^detlenségét, amit az élelmiszerárak emelkedése, a munkabértörvény megsértése, a munkaidő áthágása, stb. váltott M.
Áz a tény, hogy a szocialista párt országházi képviselői nem támogatták a képviselőházban a kommunista párt parlamenti frakciójának azt" a ' követelését, hogy nyissák meg a spanyol határt, mely a képviselőház egyik legfontosabb vitája volt, nem erősítet-
te a szocialistákat a munkásság között.
A Népfront Országos Bizottsága előző ülésén, mikor a francia munkásságnak a munkaadók elleni növekvő elégedetlenségét vitatták, a Népfront, számos fontos e-redményét mellékvágányra csúsztatták.
A kommunista párt a Népfront Országos Bizottságának adott nyilatkozatában különösen figyelmeztet a 40-órás munkahét-törvény ellen növekvő harcra, a fasiszta liga ujíáépitésére, azok provokáló akcióira, a Cagoulardok (csuklyások, fasiszták) büntetése
elmulasztására, különösen pedig olyan külpolitika gyakorlatbavitelére, mely blokádolj^. Spanyolországot és amely lépés további támadásokra lelkesíti a német és o-lasz fasisztákat.
S végül pedig- a kommunista párf a Népfront országos konferenciája egybehivását követelte, ^ogy. alkalom adassék annak programja átvizsgálására és élénkítésére, hogy szilárdabb egységgel és hatalmasabb erővel kiizdhessen a nép a fönálló veszélyek ellen.
MEXIKÓ VAROS. — Nevii-orül nagykereskedők 10 millió dolrf értékű olajat vásároltak Mexihó.} tói és átadták azt nagy haszoaért] Németországnak. Igy Hitlerek lentékeny részt kaptak az i uraktól elvett mexikói olajból. »• miért az angol milliomosok most] megtorlást igémek be olyképea,! hogy az olajat szállító hajókat] meg fogják támadni.'
W. R. Davis kötötte meg az Oz-: letet a mexikói kormánnyal a nwi| yorkí cég nevében. Davisnek, IH letve társulatának 27 tengcrjité olajszállító tankhajója van, ame-j lyek az olajtermékeket Németor-] szagba fogják vinni.
Lazaro Cardenas mexikói elnöki 52 n.apig vizsgálta az olajfonáso-j kat s azt hangsúlyozta ismét, hogy 1 az angol és amerikai tulajdonoso-[ kat . kárpótolni fogja a mexikói | kormány.
Mint ismeretes, a kormány azért j vette el az olajforrásokat az aji-gol és ameirikai uraktól, mert nca voltak hajlandók a szakszervezeti munkásoknak megfizetni az Egyesült' Államokban fizetett munka-1 bért.
Az olajforrásokat most a szakszervezeti munkások kezelik, ökj tudnak riendes béreket fizetni ésl emellett nagy hasznot adni az ál-| Iámnak is.
TÖJHEOMÉS;
A. E. Steelc jelei etcs vad japán lost volt alkalm 'aoce folyón, hogy ombázott területe] . Katonai szempoi i3 nem hozott ere annak. De a ci\ agy kárt tett, töbt leghalt vagy meg ellen gyermekgy
L^yertek S'^, acéltn
GLACE BAY, N. linlon Steel and C a sydneyi telepén •ások képviselői és épviselöi között jur }6 tárgyalások vas
'éjezödtek.
A korporációval ' kon a ClOrhoz :ta! ttság képviselte
égőjében dolgozó
telepen számos n
ik.
A tárgyalások és ényét az unió
punkásság elé lyás végett.
terí
Olvasd a Munkást és szerezsúi előfízefökef
|y|.
Tím Buck:
HAT PONTOS JAVASLAT
Rev. N. A. McMurray, a Dan-foi-dth Avenue United Church lelkésze mondta: „Engem nagyon elszomorított az igazságügyminiszter cselekedete. Azt vártam, hogy a King-konnány eltörli ezt a világosan alkotmányellenes törvénycikkelyt. Azt vártam, hogy a kormány képes'lesz az erkölcsi oldalát
venni fontolóra s nem az olcsó po-Utikai oldalát".
Mrs. A. Brown, a háziasszonyok ligájának vezére szerint: „Nagyon elszomorító a döntés. ITgylátszik, a párt politikai érdekét a demokratikus jogok fölé emelik".
Willíam, Ont. cimre és a titkár tagtársak intézkednek a jegyek kiküldése ü-áht . - ..
HASONLÓAN járhatnak-el a többi klubokhoz tartozó tagok is. an-* nál is inkább, mert a legtöbb klubnál intézkedés történt, hogy mSmka végett á városból eltávozó tagtársaink a címüket tudassák a klnbtitfcárraL — Ha a Munkáshoz imak be, akkor onnan is kajtatnak jegyeket és a gyűjtött összeg az flletö város kvótájához; lesz irva.
A béke ugye, mmoannymnk ugye; a demokratikus jogok megvédése, mindannyiunk jogainak a megt-édése! Ebben a küzdelemben bennünket, magyarokat a BlUNKAS vezet itt Kanadában, a Munkás kampányában tehát mindannyiunkra egyformán kötelesség liárul! Végez-^ züb a munkát vállvetve Jd-M azon a h&^sot aboi éppen van!
Az alanti hat javaslatot terjesztette a pártbizottság a Népfront Országos Bizottsága elé:
1- A trösztök és egj'éni monopóliumok nemzetesíté&éért, a-mit a biztosító társulatokkal kezdjenek.
2. Arkontrolálást a trösztök áremelő aktl\1tásának elnjo-másával.
3. A bankok és a tőlcc kivitelének kőntrolálását.
4- Lcgjcn törvénj-tclcn a trösztöknek volt riiagas kor-mánytaivatalnokok alkalmazása.'
5. I^ebü kell a kormány pénzUgji helyzetét az adóztatási rendszer megreformálásával, a nagy jövedelmek frfto-zsttabb adóztatásá'v^aL . 6. A szenátrjs m^álasztásl módszere reformálásáért és a-r^'os képviseletért: a két törvényhozási testületben (a kép-viselffliázba és szenátusba.). (A fönti követelés politikai jelentősége hasonló ahhoz a javaslathoz, mely az Egyesült-AUamok Supreme Court-ja reformálását szolgálja, hogy megszüntesse a sajátmagának adott vétó jogát. /Hasonló e javaslat ahhoz á követeléshez is, amit a Kommunisták Kanadai Pártja állitott föl a senki által meg nem választott s a nagytőkések képviselői által kinevezett szenátus jogai eltörlését követelve.—Szerk./ A francia sze-
mm
Háború a küszöbön
Nem lehet egyén, aki értelemmel, nyitott szemekkel vizsgálódva utazik át Európán, visszatérve Kanadába azt mondhatná, hogy e-leget tesziink a fasizmus terveinek megliiusítására, a demo|f:rácia fenntartására és a béke megvédésére.
Franciaországban érzi az ember a munkásosztály hathatós erejét; a Szovjetunióban érezheti bárki a haladás nagyszerű tudatosságát, vig lelkesedését az egész nép részéről. Németországban az ember a vas és acél gépezetét, amely mögött a világ reakciója felvonultatja seregeit, mozgósítja politikai erejét, amig. Angliában az ember olyan kormányzat klasszikus formáját tapasztalhatja, amely az államgépezetet éppen annak az el^ lenkezőjére használja fel, mint a-minek a nép akarja, nehogy a hép elérhesse demokratikus aspirációit- ^ -
Ez a kép bár nem olyan kiterjedt, de ugyanakkor eléggé tiszta ahhoz,.hogy ezt a kérdést tehessük fel: Miért nem tudjuk mi Kanadában felépíteni mo:^;almunkat sokkai gyorsabban ? Nasyon sürgősen tisztázni kellene minden férfi és nő előtt, hogy elérkezett az idő, amikor választania kell a de^ inokrácia, béke és haladás, vagy a reakció, fasizmus és háború oldalán.
Mmdenld, aki ma Earópábán
már a levegőben. .Spanyolországban több ember harcol, mint bármikor a búr háború alatt, pedig a búr háböru volt a brit Imperializmus első nagy erőpróbá:a. Minden eddig ismert határokon túltesz a fém használata a háborús célokra, hogy a halált gyorsabban oszthassák, sokkal sürgősebben, mint a világháborúban.
jár. érzi, tudja, hogy a háború kü-
Kinában több ember van aktiv háborúban, mint, a világháborút kivéve, bármely más háborúban az utolsó 100 év alatt s ezek az emberek nagyobb területen háborúznak, mint Európa. Két háború folyik egyszerre s mindkettőt beárnyékolja az a készülődés, ami után az a háboni jön, amit az európai nép vár, aki azon a véleményen van, hogy a most folyó két háború csak kisebb csatározás. Ugy néz ki, mintha a spanSi'ol és kinai háború, amelyben milliók küzdenekj csak előjátékai volnának a jövő háboi^jának.
Az Oyen véleményt talán nem annyira Németországban. . nem Franciaországban,* hanem Angliában találjuk feltűnően.
Há az ember megkérdez ott valakit, hogy ,Jfiá; konnány irányelve?" azt feleli, hogy: „Fegyverkezés." Négy egyéntffl kérdeztem' ézt. aBnd a n^ hasonló feleletet adott. A kormány persze csinál más dobokat is, mint például á törvényes demókratikns spanyol kormány jogos védekezésének letörése, a Népliga alapjamak alá-aknázSsa, a szakszervezetek' ere-
jének megnyjrtiálása, a munkanél-
szöbön van, vagy, hogy ott leb^ Iwlfek íuáyzetéuek még sanyarúb-
bá tétele, de a nép csak a fegy>-«-kezésröl beszél. A napilapok>• rüUrják, miképpen kell egy gáz"" dehni katakombát építeni a tecK-yard egyik sarkában. TengeiésB-ti. szárazföldi és légi ftlkész^ olyan gyorsasággar folyik, ^ nőről áhnodni sohasem men* vohia. hacsak a világháboni nto^ só évében nem. Általában Angl^ népét áthatják a háború leDose^ vei, amiképpen azt Némétorez^-ban tették az utolsó néhány év
lyamán. _„» t
Az embernek csak néhány naP«*| keU Németországban toItea»| hogy meglássa, ^^"^yf^J gész országban a ^.^f^J,. nák lábától reng a toli-^^l datlanul menetetoek. hadgyaK^I latoznak az emberek ' lyik az örökös légi gy^^°frfg nagyobb városokban a J seregei, bizony, kétségki.-ul ^» benyomást gyakorolják • ^ re, hogy a háború már a le^ ben lappang. ^ .
Hiüer és Mussolini "'y^n mot teremtettek a ^^^^s. lődésben, hogy az e"^?^.*^ két feltétel elé k^rul.tek^^
háború, -ragy S^<í^.JtírfJá íás. Nagybritánia egy*^ ^ ideológistája "jabfaan az^ {iéletter lépett a ^^JfJ^ elvégre Anglia^01^ ^erngrf^ lamí TOSSZ, mert. ha a »^ lesz halasztva, minden^^*^ szagnál tóíább bírja f A többiek megbuknak és os---
Nem fogai
Berlin, Németorszá íssesitették a nácih íivatalos fogadtatást '"ikai veresége u í várta feleségén Kezesekor a volt liem volt a náciknál ekediü.
.Elutasították :
piso, Norvégia,^ bírósága nem ha ancot, aki a norvég f fogva tertott hal '"arta vüidikábii. A hajó már hónapo! '"»an volt. A hajó nyol kormány kik Franco hiába fer
„ , U. S..be he
, encia. _ Valen^ fott^ a napokban B "rikal pUóta holttcs íronton vesz Wer a lojalista kc tocolt. Leider hl Kívánságára most "lókba hozzák.
I T>í_ Menekültei \íLr^- — Munkáb ■^^önetországból és Ai szőtteket védő bizi kön egy nemzeti iM„ ^í^t^ íöíötl «'y rövidesen ülésez íezésbe lépnek Be ^öogy a kiutasító! a tervezett forma*
^ Náci boss: Berlin. — Bosszút / német írókon, "^hiarque-től, - a nyngati ír bajtárs" c vonták mej
a utto röviddel !*5ta Európában é
Kína
-- A Népljga
nek mielőtt ez ^^'-^^ £j s liában- Ilyen feltételek elött ^
legtöbb európai ország-
mell
^tóvetelte a kW m^támadö,;