Gi:sztus9. -
1938 AUGUSZTUS 0.
ssellemülröj
taes és barátesgaj j szemben és sggr. 1 tudsz.
at vissza a lai^s. kölcsönbe kaptái, tc mindent .anütti. i ■gsértettél. Hetes a paraazícfc. szoDyodban. sninden árut, asut I
és rendszerető, a-1
et vitte be a izáncsapatokba tpasztalatailí, oda-1 és a lakokággal itlan kapcsolatuk ek a japáii-^jDeg. bb ellenségeivé.
Hatalmas tüz lángol a párizsi 2tt Universitaire (IHákyáros) IpaxfejábaD. A máglya piros íényt vet a körülötte ülö diákok mosoly--ó arcára. Szemük kiUönös fény-I fca csillog; látszik, hogy egész lé-ajTiUet boldog várakozás tölti el. 'Eaenibejut egy másik kép. A í somszéd országban történt. Ott is [fiatalok vették körül a ttízet, de az nem a nemzetközi megértés I jdképc volt, mint itt. Az a tüís kSD>-veket égetett. Áz ottapi jEia-í taioknak is viUogőtt a szemlik. I £3 mégis milyen naás yoU áz á csillogás, mint rnost a párizsi diákoké!
De nincs több időm elmélkedni, ötményí^ l^nek az emelvényre. KiÜönö3 pengető hangszer daOla-máira vagy inkább ütemére tán-
colnak öTméay párok. A bö se-lyeinruháJt tarka ragyogása különös ellentétet alkot a sötét hát-térreL MinÜia színes szalagok bul-lámzánának, egybefonódnának és újra apétválhának. olyan ez a tánc. Felejthetetlen!
Akkórdeon-müvész következik. Pergzé, ö is diák. Délfranciaországi fiu, meló#ái sajátságos keverékei a ^anyól és francia népzenének. JHatalinas tapsot kap. Meg-érdemlL
Mexikőiak.' Két gitár jdséri hat
apható
Megkezdődik a műsor. KIsö . ,
skót diákok nemzeti vise- 'érfi éhekét. Szédítő ritmus min-
)r, ont.
NKASOnHON, glois Ave.
:g, man.
sTAND 706 Main St.
o, ont.
ibUshing Co. 1 St. W. íéljTnflhelyélieiL 1 St. W-s BUiiárdteraa St. West.
Ulardtenne St., West LTUa KLUB ive,, (3rű floor) I
lélymabelyébea, in St W. , lapkezelő, n St
wl Bureaa 3t.. West;'
L, QUE.
bajójcgjlrodájá-1 r Hall Ave.
r, ont.
n üzletében
N, SASK.
zelő, West Sfai 1 !Oth St W:est
önt.
I, iapkezelő, t St. ms,
st N. ^ lOB irodája
St N.'. .
LLS, ONT.
Suchánao jfizetók és a!-
zetési, megújí-ómmal foria!-Bucbanan Art.
ALTA
-14th AT8.
JASk.
Isotthon,
Ave.
:, ALTA
laptera*!*
e.N., 4UBA1ÍT. ;. S. ZSEF, . S.
Eám:
letten régi skót táncokat mutatnak be. Monotonon sipol a du^a, a zöld-sárga-kockás skót szoknyák ütemesen libbennek; valami cso-éMsios keverék ez a tánc a régi menüettnek és a modem keringö-'< sek. Förgeteges taps jel^si, hogy as clsö szám véget ért. „
Szájharmonika-zenekar következik. Sohasem gondoltam volna, jjogy ebből a kis játékszerl)ől eny-Eji melódiát lehessen kihozni! U-tána az összes jelenlévők francia diákdalokat énekelnek.
Velem széniben ferdeszemO le-lány ül- Eszembe jut róla, hogy az üTJjepscg előtt egy kínai kollégámmal beszélgettem. A Sárga í folyam áradásáról kértem tőle felvilágosítást.
— Tudod, az ugy volt — mondja, — horry a mieink kinyitották a r3ilipel?et, hogy a japánok elö-DTomulását megakadályozzák. A-iKikor a japánok látták, hogy az áradást mjr nem .tudják megájlll-taci, teijcáen tönkretették a zsilipeket s igy á~ száraz időszakban sem lehet azokat többé használni.
15 ;g kérdezni akártani valamit, de félbaizakított:
— Ne folytassuk — mondta —, mert itt jön Takahaslü barátom és nem akarom nemzeti érzületét sérteni.
— Hogyan — kérdem —, hát ö japán? ■ '
— igen — feleli (^odíillcozva.
— Érdekes --mondom-—, azt hittem, kinai, niiveíhogy állandóan cg>-ütt vagytok.
Észreveszem őket, most Is .e-gjütt ülnek a tüz körül. A'^Jál^c pedig valahol messzer keletén talán éppen most ■ Ölik ■ egymást.
den dalban, a végén az egész közönség ütemesen^ hajlong. Nékik is hatalmas sikerük van.
Újra diákdalok következnek. Közben figyelem a nézőket. Mint mindenhol khol fiuk és leányok vannak együtt, itt is párokra oszlottak a diákok. . Különösen két pár vonja magára a figyelinet
Egy koromfekete néger ül a gyepen, mellette szorosan hozzásimulva egy fehér leány. A leány régi ismerősöm, egy gazdag csiká-gól husiparos leánya. Boldogan magyaráz valamit fekete párjának.
A másik-pár néhány méterrel o-débb tU. A fiu osztrák — volt. Sdost nem tudomt van-e állampolgársága, f Jaja fekete, gyapjas; az orra bizony nem ^egészen egyenes^ Szőyal, hogy is mondjam " csak: nem hüiném, hogy ki tudná mu-.tatni az árja nagymamát. Vállát
valaki átölelve tartja. Az, aki átöleli, magas, szőke Gretchen-frizu-rás, kékszemű lány; véletlenül tudom, hogy müncheni, ó, ha ezt a Jíagy JFajtisztogató" látná! Szerencsére nem látja.
Kanadai vokálnégyes lép fel az emelvényre. Kanadai, martiniquei, francia dalok; különös melódiák, különös ritmusok, még különösebb szövegek. De azért mindenki gyÍJ- '
Kedves „volt aktiv** munkás-társnő és munkástárs!
Leveleikre, amit külön-külön küldtek a Munkáshoz néliány napi időkülönbséggel, talán választ sem vártak vagy ha igen, büsonyá-ra nem a Munkáson keresztiil. De mivel a Munkásról van sző és a
ten leírják, hogy minden eddigi Munkás-kampányban mennyit dolgoztak — mintha ezt bárki is kétségbe vonta volna. Hiszen ro-hamisták voltak mind a ketten, cz pedig a végzett munkának igazi elismerése. Továbbá, mind a ketten igyekeznek megindokolni.
Munkás ügye ma Kanadában az;hogy miért nem dolgoznak most
nyörünek találja őket Jelmez bohózat következik. Kékszakáll herceg utolsó kalandját mutatja be. Gurulunk 3, kacíigástéa.
A népek összefogásának tánca ajE utolsó műsorszám. Az összes jelenlévők láncba fogóznak és körültáncolják a tüzet, fin véletlenül két dunavölgyi diák közé kerültem. Szorosan fogjuk egymás kezét. Nekifutás közben megbotlom. Egész biztosan megégetem magamat, ha a szomszédaim nem fognak olyan erősen. Emlékezetes szép este volt.
SZEKERES G'BÖRGY
összmagyarság ügye — és ezen nem változtat még az sem, hogyj vannak, akik ezzel ellenkező véle-'
ményen vannak —, miert hiszen e-i gyedüli magyar lap, amely ugy az óhazái, mint a kanadai magyarság javáért sikra száll, minden közérdekű magyar ügyben, tehát itt a helye, hogy a leveleikbea Írott dolgokról egy-két szóban . választ kapjanak.
Nem állítom azt ,liogy ketten összebeszéltek mielőtt a leveleiket megírták, de tagadhatatlan, hogy habár különböző szavakkal ii^ják is le és fejezik kl a gondolatalkat, mégis ugyanazt írják müid a kotr ten.
Mert miről imak? Mind a ket
qi pa|0fpsil>cin
A Balatonligán nyaraló budapesti leventék táborából Holacsek József és Tamás Lajos a Balatonban fürödtek. Fürdés közben örvénybe kerültek és vizbeifultak.
.Csoa^grádcm .Száraz .JMlhály,„és Zoltán tíeml' Iskolai tanulók a határban levő homokbányában ját-szo:ttak. Játék közben az csőtől átázott homokréteg rájuk omlott, mire észrevették mindkét gyermek megfulladt.
A Béke és Demokrácia Liga éjszakai fáklyás felvonulására, nőtlen munkanélküliek árulják a Humber-beri vágott buzogányokat.
■ ' ' ' - ■ ■-- -.....■ ' '' ' ......
a Munkás-kampányban —^ mlnthü arra lehetne egy munkásnak vagy munkásnőnek mentsége, hogy i-lyen munkál>ől, mint áí itunkás-kampáiyr ■ annyira kimaradjon, hogy egyáltalán semmit sem csinál. ■ ■::í
Mindketten azzal okolják meg félreállásukat a kampánytói, hogy nem tekinti senki sc a múltban végzett érdemeiket. Egyik-ihásik tag pedig, ahogy a mimkástárs írja — „... azt vágta a szemembe, hogy amit a Murikáa-kainpány a-iatt jót csináltam, azt kampány után más helyéken a szervezetiaen leromboltam. SÖt, azt merte mondani, hogy még aínit mások jót csinálták, azt is romboltam."
fin legalább is azt gondolom, hogy nincs itt más bajról sző, mint a hiúságuk van megsértve. Szó se róla, valami hluság-féle mindnyájunkban van, meri örülünk, büszkék vagyunk íia valami munkánk, jóí sikerül. A baj akkor következhet be, amikor a munkából talán nagyobb részt vég:cztünk el, mint ami egy-egy tagra jutott általában, de ha ezért ügy viselkedünk, mint akinek Joga van a többlek fejetetején járni, hát altkor mérget vehetünk rá, hogy egy-kettőre feledésbe megy az, nmlt jót tettüék és a legtöbb cm-<! ber csak azt fogja látni, hogy mit tettünk rosszul. A munkánk után azt várják tőlünk, hogy kényesebb kérdéseknél ml találjuk meg a kiutat és nem pedig azt. hogy * mi kavarjuk titokban vagy nyllttíh a vizet egyesek ellen.
Nem teljes értékű a munkánk, ha azért végezzük elsősorban, hogy igy liitünjünk a többiek közül és minden alkalmat megragadva, minduntalan az érdemeinkre hivatkozzunk, hogy mennyit dolgoztunk! fis ha ugy mondjuk ezt, hogy nagyon Is klrl szavainkból a másik, kevesebbet dolgozó egyén lebecsUlésc, akkor a ml nagyobb teljesítményünket sem fogják értéketot
Különösen a munkástárs leveléből nagyon ki lehet érzeni, hogy fél-ü a büszkeségét, hogy dacára a kampányok alatt végzett Idcmel-kcdö munkájának, még egy alkalommal sem fordult elő. hogy vezetőségi tagnak ajánlotta volna valaki a \agok közül, holott sokkal fiatalabb tagok kerültek már be a vezetőségbe. Ha Így van' akkor kétszeresen áll az, amit fönteljb említek, hogy bizonyára ugy szokott a többi tagokkal bcKEélril, mint aki nagyon magasan van « többiek fölött; ^ „Lóhátról beszél," ahogy a magyar közmondás tart-ía.
Ha azzal a szándékkal vállalunk és végzünk m'unkát, hogy ezért mindenkitől okvetlen elismerést kapjunk, akkor az egész mozgalmi munkamenetről ferde a nézetünk. Dolgozzunk azért, hogy ezzel a tóozgalmat segítsük előre, akkor a Jól sikerűit akciók és az ebből adódó tudat, hogy én Is hozzájárultam a legjobb tehetségem szerint, oz a legszebb elismerés és jutalom, mindannyiunk cgyUttc Jutalma.
(Hiába verjük a mellünket két évvel ezelőtt ezt és ezt végeztem, ha MA semmit sem vög--zck. Valarhlt végeznek Ynlndkc'tten a mostani kampány alatt is. fia pedig mintha látnám, amikor ügy IcklcHlnylÖcn odá-otia mondják egyik-másik kampányjegyet árulónak: „Dolgozzatok itaost tí.
majd meglátom, Icsz-c vájjon köztetek, aki annyit gyűjt, mint én gyüjtöltem." Lehet, hogy nem lesz ilyen, fis a kedves munkás-társ és munkástársnö ugy titokban azt Is kívánják hogy ne legyen, fis ha tényleg nem lesz, dkl annyit gyűjtsön., m^nt maguk gyűjtöttek'a múltban, akkor — hiába ís tagadnák —. még örülni Is fognak. *
Levelemnek nem az a célja, hogy megsértsem bármelyiküket Is. Nem. Csupán arra akarom h figyelmüket felhUTii, hogy a jelén sohasem nézheti azt. ki hol dlíott egy-két évvel ezelőtt, hanem hol áü MA! Nem az a fökérdés, hogy végzett-o munkát a mozgalomban két évvel ezelőtt, hanem, hogy MA végez-c? fis ha nem, miért nem?
Egy, a közelmúltban még a munkásmozgalomtól távolállö, dc a jelenben már velünk együtt dolgozó cgjién értéket jelent a mozgalomra nézve, de mit jelenthet egy, a múltban aktív, dc a jelenben csak intrlkáló egyén? Nem jelent''értőket.
Rovatvezető; Dezső Tansás
^ENrÉRGONDOK K A L 'küzd az olasz nép. Hiába JMussolininek minden da-colása, a nép nem blrja»az éhséget, a gyermekek tömegesen betegszenek meg a rossz kenyértől. Azpkn^ aii-kik az éhség nyomor ellen szőf mer/iek emelni. Vagy ha még csak a betegség o-kát őszintén megmondják is, keményen lecsap rájuk Puce terrorja.
Röviddel ezelőtt letartősr-tattak Mussolini legényei egy Chiesi nevű orvostanárt, Reggio Emilia egyik ismert okosát. A letartóztatás Iiát-terét a Párizsban megjelenő „Giustizia e Liberta" a következőben világítja meg:
gyuttcs t. hl&y
fin nagyon örülnék annak, ha mindkettőjüket ismét a mozgalom értékes tagjainak tudhatnám, mert a mozgalomban tétlenül len-nl nem lehet. Mindenki munkálkodik valamilyen irányban, de hclyc.<» Irány Itt csak egy van. Aki pedig nem a liclyca Irányban miinkálkö-dlk, az a másik irányban halad, a-mcly a mozgalmat rombolja. Maguk mindketten uz ellenkező i-rányt vették, ha még nem Is Indultuk cl ezen uz uton. Talán ké^ nyolmcsobbcn lehet rajta haladni, dc mégl,-} cöok " a gyávák utja és... «z árutóké!'
Abban a reményben, hogy ml a másik uton, a helyes Irányban fogunk együtt haladni, maradok baráti üdvözlettel
Mcdg^-csl Sándor.
Amikor a bányászok farittön <;Jplgozhak
Kulibért fizetnek az erdőiriásért. — Életük és egészségük kockáztatásával mennek igyik helyről a másikra.Koldulás a múnkané Munkástár-
Kcdvcs Szerkesztő sak!
Egy pár szóval szeretnék megemlékezni a drumhellerl bányászság helyzetéről, Tlz éve, hogy itt dolgozom, de még Ilyen ^fehéz
B. C.
c Shop
■s'.St, ,
Itáffiyer, fr tik,lafcáiW; letésetetO' tk. .
ve. torébií Imas Bj fc^' es gazdiJi? . Kedvezs*-L Í3in: l ont (IS)
líiljas* rBEET
(95.)
Ez a munkásváros egy muiikástart»-mánj-ban, Katalóniában feküBt, melynek lakói nemzedékek óta harcoltak azért, hogj- függetlenítsék magukat a reakciós spanyol monarchiától. Most külön korma-DjTik volt, de be kellett látniók, hogy a fasiszták Spanyolország többi részét meg-liódítják, egyedül ők nem tárthalják fenn magukat. Igy ismét elébük tojcnyosult a kérdés, hogy együtt muködjenek-e Madriddal. A másik halaszthataítlan feladat*, hogy Mdoigozzanak egy kompromisszumot a iDunkásság különböző pártjai és csoportjai között. Ez a kérdés különőskép izgatta a vendégeket. Szocialisták , kommuhisfák, szindikalistáfc és anarchisták — a fenye-getö ellenséggel szemben hogyan sikerül
egységfrontot teremteni ? :
Rudi ebben ja kávéházban is Ugyanazo- janjo^^^^ a szállítóraiinkások szak-
kat a vitákat hallgaita végígi amít'Iz szervezetének védnöksége alatt állott, aki
Eloch otthonában, Gíuseppe páníeié laka- taxiba ült, a soffőrök szakszervezetére bíz-
sán 63 Larry Adamsnál annyira moíattat- j-á magát s így volt ez á színházakkal,
ták 03 szórakoztatták. A barcelonai kom-, szá^^^^^^ kávéházakkal is. Ezt a
^unisták pontosan a.zon a pártvonalon ha- pompás vacsorát á szakácsok és pincérek
M^tak, mint a moszkvaiak, vagy newybrkí-; szakszervezete tálalta elébük- A. borravalói
^k: azt hangoztatták, hogy a l<?gelső fel- eítörölt^^ saz emberek barátságos kézszo-
3dat a fasizmust leverni s erre a célra moz- Htással köszönték meg a kiszolgálást a pín-
gósitani. kell a demokrácia Minden barát^ cér elvtársaknak, esetleg azzal, hogy a
Ját Azt táhacsöltáfcá pi^^ hogy CNT-re, a Nemzeti Munkásszovetségre,
Regjének jtnértéklkosek,és iagy^^ ,vagy az FAI-rá^ az Ibériai Anarchista Szö-
DiÍEdea ki^ámá^^0 szociaÜzálást köve- vétségre ürítették pohamkaf. Ennek a két feíő szóbeszéddei. Tartsák még Sp^ szagot a demokráeia voiialány hogy r így ^sgszerezzék Franciaország, Aiíglíá és ^erika szimpátiáját; méttcsálÉ ezek áz aílamok tudják féken tartani Hítíert és -Miíssolinít.
Ezért aztán a .^^xockistákf Baicelóná- . tak
ban is épp úgy árulóknak.szidták a „szta-Iinisták'*'-át, mint a párizsi vagy newyorki koilégáik. Szemükre vétettek, hogy elárulták Lenint és alapelvéit — azt a Lenint, aki bevezette a KEP politikát, hogy lehetővé tegye a szocializmus fennmaradását Oroszországban. , Kezdetbén sok nundent szocializáltak Barcelonában, mivel a vállalkozók a fasiszta tisztekkel és cinkosaikkal együtt elszöktek. Pe később sokan visszatértek közülük s gyáraikat mint jó hazafiak vezették tovább. A muBkások megelégedtek azzal, hogy magasabb béreket kaptak, rövidebb lett a munkaidő, a gyermekmunkát eltörölték s hogy bevezették a társadalmi biztosítást -—szóval megkapták mindazt, amit az amerikai munkások a new deal politika segítségével reméltek megszerezni.
Az újságokat, a rádiót s a közüzemeket azonban a munkások vették át. A^i vil-
Amikor a mynkások a szakssérvézeíekérf fláréolíiak
csoportnak monogrammját és jelszavait ott lehetet találni minden nyilvános helyiség faláii, iromba betűkkel ott ékeskedtek ^villamosokon, taxikon, teherautókon. A szállodák és hivatalos épületek ormaírói pedig óriási vörös «► fekete zászlók lobog-
— mtOibel Bafy, B. C. — Tisztelt Szerkesztőség! Megkaptam az értesítést, hogy a lapom lejárt. Tudom, hogy nagy hiba ennyire cllianyagolni a lapot, de inagam sem gondoltam, hogy ilyen nehéz helyzetbe kerülök. Már nyolcadik hónap'a, hogy nem dolgozom.
A műit évben egy kőbányában dolgoztam, Pacific Láme Co. a vállalat neve. Meszet égettünk és a fürészmalomban dolgoztunk. Ha rendesen ment az üzem 150 ember dolgozott, akiknek nagyrésze kínaiákból tevődött össze. A munka nem volt nagyon nehéz, inkább piszkos, különösen a hájó-bcrako-dás volt kellemetlen. Fizetésünk 37 és fél cent volt óránkint, a túlóráért jiém-fizétCfek többet mint a rendes munkaóráért.
A munkásság elégedetlensége kiváltotta a szervezkedést. Az elmúlt év június 24-én az International Woodworkcrs of America (GIO) szervezet vezetésével sztrájkba mentünk. Hatheti sztrájk után a kompánia elismerte a szakszervezetet, felemelte a fizetésünket 42 és félcentre, a tul-óTáért pedig 75 centet kaptunk. Igy visszamentünk munkába. Dolgoztunk november 30-ig. Télen csak kevesen dolgoztak.
Ezév április elsején újra inég-indult a munka. 24 ember Kivételével visszavetek az embereket. Sajnos én íg beleestem a 24 kőzé> mert én is azok kaaé tartoztam, a-kik a legjobban harcoltak a szak-szcrvezstért. •
A kampáaia. azt hitte, liogy
minden rendben le.^, la a Itórcős, munkásokat nem - veszi, vissza. Mindért clővlgyázata dacára június elsején kitört a sztrájk, a munkások követelték a kihagyott munkások visszavételét. A kompániának azonban sikerült a munkásokat megfélemlíteni és vagy negyvenen visszamentek dolgozni, azóta la hoztak Ide vagy 60 embert, akikkel sikerült a munkát tovább vinnlök. Hogy niirc fejlődik a helyzet, elöre nem. tudni. Azon fordul meg a kérdés, hogy a sztrájktörésre csábított munkások mikor jönnek rá a szörnyű becsapottságukra.
Van itt vagy 12 rendőr, akik nagyon durvák a sztrájkolókkal szemben. Már kétszer volt ősszécsapás a sztrájktörőkkel, aminek •az lett az eredménye. íiogy elvittek közülünk 14-et a dutyiba.
Mintabogy emlitetteni a roujiká-BOk fele kínai; de közülük csak 4-en mentek visaza munkába, rolg a fehérekből S55, Igaz. azóta már hoztak Vancouverből '40 kínait. Hiába erős a sztrájkőriség. de a iiajókat nem bírjuk leállítani, mert a kompániának saját kikötője van. Ez megnehezíti a liarcót. ííínde-zek után bízunk, hogy megnyerjük a sztrájkot, mert a Bztrájklií-rtik la észhez jönnek,; hogy ilyen körülmények között sokáig nem midtet a munka.
- Kérem a szíves elnézésüket, a-íiogy módomban lesz azonnal rcn-desmi íogom a hátlralékot, kérem addig ís küldjék a lapot.
. Munkástárst üdvözldtcí Hagy Antal
.,a,i.,..u.fa&>
Küldjük pénzünket Kanada legrégibb magyar irodája atjáii, amely távirati átxitaUsókat S—4 nap alatfc fizet KábeldJI 25 cent ^ CjfCTihSbel SÍS^ ílkímAGASiű^
14SS Cty Wűi Rvéamé — CfonfreoL Québec Besr&oSail&sl eageHOf^ ta^S^^ téssOette tt, fi&ziesf*^
csztcnco, nunt az i»3», nem volt számunkra. A munkanélküliség mellett összes szükségleti cikkeink árai. hatalmasan felmentek, aniclyek nlnc^cnnck aránybáh a részidőt va^ egyáltalán nem dolg^ inúnkások )t>é|i<?ivél.
Az elmúlt tlz esztendő alatt még nem történt meg, hogy a szezon yJígévcl ilyen üresen maradt volná á zscbiink inint az idéni .Ennek tudható hé, hogy amikor a bányák lecsuktak, akkor mindenki kényszerülve volt 'mcnní amerre lehetett, hogy a mindennapi kenyerét megkeresse.
Magam is kényszerülve voltam a tcíep elhagyására, elmentünk Edmonton (Atta^) környékérc farmmunkára. Bc la vágódtunk a munkahelyre aririak rend'e és módja szerint, dolgoztam vagy 62 napot, Dc ezt a munkát azt hiszem nem fogom elfelejteni soha. eletemben mindig rounkűscmbcr voltam, de mégr ilyen nehéz inunkat nem végeztem. A nehéz munka mellett a hosszú munkaidő, a l^g^rövldebb munkanap 12 óra. á-míért kaptunk 46 centet — ricm órabért — napszámot. Igaz, éz tiszta fizetés volt, mert emellett kosztot nem kellett fizetnünk.
Megemlítek egy másik esetet, amikor aégy magyair munkástársam 3I& napi munkáért kapott S dollár ílzctést, amit elég Itóínnycn eloszthattak négyfélé. Igy fejenkínt kaptak hatJjetl munkáért 2 egész dollárt.* még tisztábban négy cent naponta, igazi kullbér. Ezek a munkálok Is 12-13 órát dolgoztak naponta, vigasztaláaukrat a muskaadő megjegyezte, hogy a
napjai lo öral munkával töltötte el, dolgozott szorgalommal, hogy egy kis pénzmngra is szcrttcbcs-scn, há már Itt van a munka és ahol dolgozhatik mlndán erejével.
Blkövctkczctt az clszámoláJi najpja. Bekövetkezett, amire nem számított Gyuri bácMi sem. Amikor a^ Bzámplás megtörtént u gazda a legnagyobb lelklnyugalommal tudtára adta,, hogy nem jár neki semmi, elégedjen meg a jó levegővel éfl a koszttal, amit az öt hét alatt kaxKitt.
A fentcmiltett,néhány adat legyen figyelmeztető a Drumhcllcr-j környéke munkásainaic Vlgyázza-'nak magukra és ha- Edmonton kömyékiSrc kerülnek ís erdőirtást: vállalnak, ugy vigyázzanak a bér-mcgállaiKKlásnál, mert- könnyen megjárhat*dk, Jio;fy ingyen fognak dolgozni mfnt Jómagunk.
fizetést pőtolla a Jó levegő, amit Ő nem tudott cJölUk elzárni.
Igy tafáUSiOZtam három waynd m^ar munkással, köztük volt Gyuri tiáesl ís.
— Mi az, Gyuri bácsi, kend te itt van? — kérdeztem.
Itt, öccse! Tudod, öccse, nekem kellett jönnöm- mert a bá-nya-plézen mindig iájt a íejem-Egy kicsit erős a munka — folytatta az öreg — de kibírjuk, kcrc-eíáik egy kiz piínzt is baaamti' gyttnfc Kekünk jár egy kfcs íevc-g:őválti3ztatás—Jc^czt* meg az
öt i»/^íg_azivta az Öreg. a jő;levegőt. A levesÖvíSltoztatáo ntíhdea
Nem Icroio teljes a Icjráa, ha meg nem említeném, hogy tyúix úa visszautazá^sunlUioz a teherkocsi tetejére váltottuk a Jegyet, hogy „olcsóbb" legyen. Az utazásra e-gycbct itt nem fizethet rá, mlot az időjárás szeszélye és a gyengeruha követkcztíbcn az cg^znúgci. súlyosabb esetben az életet, amire nem egy példa van, amikofa munkanélküliek egyik helyről a-másikra vándbrolnak. sok cselben'életükkel fizetnek az utazásé'rt.
Az élelmezés lly<'n alkalmakkor a legegyszerűbb módon történik. Vagy nem eszik a proli, vagy pedig amikor nem bli^ már a koplalást a koldulá-inak a ..fzebhík fajtáját vála«ztva kéreget, hogy megmentse magát az éhiségtöl.
Nyári időben az élelemszerzés nem okoz olyan nagy gondot, a i koplalásra kárhoztatott proli meglátogatja a veteménycí»-kcrtc-ket és gyomra nagyságáJioz mér-r ten szedi a dézamát a zöldborsó^ bői, karalábéból, sárgarépából ia más dolgokból. Ezek/ tartják az emberekben a lelket, amJg m'unkát káphaUiak valahol.
ll>ehct lesznek az olvasók közöt, akik megjegyzik, liőgy bizony nem a legfízebb móóia. az élelmezésnek^ de exeretnCm megkérdezni, hogy kísiek a.]kzégycja. hogy Kanada dolgozni ákarő mwikás^ága nem dolgozhatik és amikor muakSit
„Chiesi tanár licggio & miliában közkedveltségnek örvend és kitűnő orvos hiré-ben áll. Mikor a kenyér minősége mind rosszabb lett, nem takarta aggodalmait ennek következményciv kapcsolatban, különösen mi a munkásgyermek, illeti, akik között gyakoriaöbak lettek a morbántalmak jelei, tanár nyíltan kijeién' hogy oz a kenyér má; _ c^otp és előidézője azok a szúmos betegségckne . melyek a gyermekek között elterjedtek. Erre az orvost a fasiszta hatóságok cló í-dézték . és felszólították, hogy magyarázza meg magatartását, melyet a rendszerrel szemben ellenséges cselekedetnek minősítenek. Az orvos nem volt hajland^ megállapításait visszavonni,, hanem' ragtiszkodott • azokhoz. Erre megvádolták ^z-zal, hogy hamis hírek terjesztésével' befolyásolja a. közvéleményt, elvették tőle fasiszta párttagsági könyvét, kizárták a páitból /és elverték,"
Azonban az clvcréstől la termés nem lett jobbi a kenyér sem lett ehetőbb, a gyermekek továbbra is betegei Icszhek az éhezésnek, mert a munkásgyerekek c-heshassal kénytelenek dacolni a rossztermésscl, amig a fasiszta vezérek dőzsölnek.
As2*álosi Józáef 53 éves dozöbrá-* di lakos egyik ezépUigépBéí, mint etető dolgozott- líupkaközben a gép.elkapta a karját és tőből I©-ezakitotta. A beíyáíasa tae^iialt.
kap, azt zem fizetik meg, hanem 3 legna^ob kizsákmányolásban réiaeeítík?Hz^en es a kanadai íiiWfcodő osztályra, de, hogy ezt megaümdiák raég oem elég. tíe-mák ézétveskeáal Jk-JI a munkások logaíért jnert ezervexetííea vethetXxnk véget a szcnvcdéscínk-
J t DöCZA Bé£s.
AZ orosz-japán Távojkele-^ let! határíncídens nagy port vert fel a politikáblatt. Az egyik torontói nagy napilap a „Globe and Mail"-nck a riportere fölkereste a torontói fehérorosz emíg-rúnsokat, akik annak idején a iízovjctrcndözer iránti gyü/óletükből hagyták, el .a Szovjctuhíőt. Megkérdezte a riporter a vezetőjüket, egy volt cári tisztet, hogy mi a véleménye az orosz-japán határincldensről? A fehér-tíazt kijelentette, hogy ők osztják a nézetüket ebben a telsíntetíien a Szovíetimíó koinmuníeta pártjával éa ha arról volna szó, hogy a Szovjetunió védelmére fegyvert kellene fogni, a torontói orosz em igránsok k eszek erre, hajlandók beállni a Vöröshadseregbe, hogy harcolhassanak a Szovjetunió megvédéséért- Az intcrvju végén megjegyezte a volt cári tiszt, hogy nem téved, amikor azt mondja, hogy az összes torontói fehérorosz emigránsok nézetét is tolmácsolta.
Nem kutatjuk azokat' az okokat, amelyek a; torontói orosz emigránsok egyik ve* zctőjét erre a n/ílatkozafí-a késztette. Annyit azonban hozzáfűzünk, hogy meg van az okuk, ami nem kényszer, hanem meggyőződés. Meggyőződtek airól, amit a kez"' dctben nem hittek el, hogy a Szovjetunió a határain belül elő népeknek jólétet bíz-
^^^^ . Az elmúlt híisa esztend*^
bebizonyította előttük ha^ ialmas tévedésüket cs mo^ készek jóvátenni hibájukat. Belátták, hdgy azok az zi hazafiak, akik a nehéz.^é* gekkel küzdve a jólét útjára vezették és ma az egész világnak példát mtítattiak a fejlődés felé.
iCt
I
^■4
km--