1938. AUGUSZTUS lg/f
IScgJelesOc r"*^<^-^ ff<<4f*Tji esStSrtSkfla ^ "'"""'■yf'mtrr^ fnjflflgytéirt &r: Kasadábsa 1 évre 53.00, '/z évre SIJO, >/4 W csau X bfisapra 25 Egyesült Államokba m&a küIfSIdi állmio&ha
Minden levelet, csekket és Money Ordert küldjüJc: BjBlSADAI magtar MüTOCAS, Boz 15i Gea. P. ToraaSo. Ost. — Tetefoa-srára: El^ía 6097 — I«vélbea kOldStt pSaseSért felelősséget sem vSUalunk.
yIT AKAU A íRíT üGYI^i^£C
CHAMBERLAIN ügynöke Runciman őrgróf Csehszlovákiában csavarog még mindig. Olyan fölényesen viselkedik a csehszlovák kormánnyal, mintha Csehszlovákia gazdájáé Chamberlainé volna, ö „rendezkedik" tehát. Ö a „közbenjáró", ö a „békéltető". Gróf Runciman ur a-karja megmondani ünnepélyesen, hogy a szudétáknak-e, vagy Hodzsának van igaza, kell-e Hitlernek adni a németlakta területeket vagy sem.
Csoda hát, ha a csehszlovák nép nem tekint tisztelettel a brit fullajtárra? Hiszen mái'is rossz megvilágításba tárta Runciman a világ elé a iesehszlovák kormány magatartását. Runciman ugy tünteti fel a dolgot, hogy a cseh kormány nem akar békét, mert akkor a németlakta területeket a parányi náci-kisebbség kövtelésére el hagyná szakadni a köztársaságtól. Runciman erőltette a francia kormányt is, hogy szakítson, a csehekkel. Dehogy csoda, ha a csehszlovák köztái-saság utálja a brit„békéltető" u-rat azzal együtt, aki ide szalajtotta.
LORD RUNCIMAN-tól nem is lehet elvárni egyebet. Mindig ellensége volt a haladó erőknek. Számos kabinetben tett szolgálatot, de mindig az imperialista érdekek szemérmetlen szolgája volt. Nem, is csoda, hiszen maga is dúsgazdag földesúr és bankár, valamint sajtótulajdonos.
Runciman maradiságát még az édes apja is denunci-álta, sokszor gúnyt űzött belőle. Runciman ellensége Rooseveltnek, ellensége a francia népnek, ellensége saját hazája szakszei-vezeteinek és nagy ellensége a Szpvjet-aniónak.
, Egyetlen érdeme talán az, hogy nagyon vallásos, nem iszik szeszes italt, sőt még vasárnapi iskolai tanító is volt. Egyébként a rablógyilkos Japán barátja és támogatója a spanyol katolikus népet legyilkoló nemzetközi betörő ban-ditizmui^nak. Szóval mestere az alakoskodásnak, a nép becsapásának.
Nem csoda, ha hajlandó feláldozni a csehszlovák demokráciát a nemzetközi banditizmus oltárán, nem csoda, hogy Chamberlain őt küldte ki, nem csoda, hogy Hitlerek dicsérik.
UGATNAK A VESZETT iCUTTÁK
NEM mindig igaz, hogy az ugató, lármás kutya nem harap. Igaz azonban az, hogy a fogvicsorgatók gyáva kutyák.
^ ; Amikor ajkukat emelik, fogukat vicsorgatják menekülésre akarnak ijeszteni. Ha enged az ember, akkor vége. Ha az ember megállja helyét, akkor a kutya meghátrál. Ezekben a kutya-napokban érdemes erre emlékezni, mert kutya egy időben élünk.
Tele van Európa fogvicsorgató, morgó, gyáva veszett fasiszta kutyákkal, akik húsunkba szeretnének harapni. A.legjobban a bei-lini kutya szája habzik. Rómában a veszett kutya csöndesebb. Tokióban lehorgasztott orral ül, mert olyan ütést kapott, amire nem számított.
Berlinből jött a hir, hogy íHtler mozgósít minderi személy- és teherautót, technikust, orvost, szóval mindent, ámi egy gyors támadásra szükséges. Nem titkolják, inkább a háztetőkről hirdetik háborús készülődésüket. Miiért lármáznak ugy? Egyszerű a felelet: Csehszlovákiát a-karják levenni lábáról. * \ MAGYARORSZÁG p, T. BIRCHALL, a New York Times tudósítója, akinek üzeneteit a Montreál Gazette és a torontói Globe and Mail mindig fontos helyen közli, megmondja mi van készülőben: , *
„A demokratikus országok belső köreiben —- nvondja Birchall .•>— Angliáiban, Franciaországban már elárulták Csehszlovákia függetlenségét, noha Ígéretet tet-. .tek annak megvédésére." A New York Times tudósítója azt hiszi, hogy Magyarország rövid időn belül, talán néhány hét múlva Hitler uralma alatt lesz. Azután könnyebb lesz már Romániával és a többi kisebb balkáni állammal elbánni. Hitlerek Mittel-Éurópája meg lesz teremtve.
Ilyen képet festenek a nácik és Horthy Miklós németországi látogatása legfeljebb segíteni fog a veszett kutyáknak.
AS2 0VJETU2ÍIO uj álLunház-tartási költségvetése xnegmutat^ visszatükrözi azokat a tí^nwd^tlm! és gazdasági x-áltozásokat. amelyek az utolsó évek folyamán mentek végbe az ÚSSS-ban. A Tanácsszővetség konszolidált államháztartási költségvetése (vagyis az össz-unió és a kesztársaságok MHöa-kOlön államház-tartásbeU költségvetése) 1933-t61 44.300 millió rtibelröl 104.100 milUö rubelra emelkedett a Jelen évig. Ezidén a közköltségek 22 százalékkal fognak a mult évi fölé emelkedni. Mint ahogy tervezve van. minden évben nagy felesleggel zár az <>iiamh^y.tfirt^«»^ aminek eredménye a Második öt-éves Terv alatt 11 ezer millió rubel lett.
A Szovjetunió költségvetésének jellemző vonása az állami jövedelem óriási volta, mely a szocialista közgazdaság folytán áll elö. A szocialista közgazdaság adja a Szovjetunió állami jövedelmének több mint 91 százalékát. (9Í.4.) Nagyon kevés pénzt szed be a szovjetállam a polgárok adózásából. A szocialista unió jövedelmének mindössze két és^fél százaléka (2.6) jön be adókból ebben a pénzügyi évben.
1VIIRE KÖLTENEK?
Az államháztartás hatalmas jövedelmét uj nagyarányú befektetésekbe teszik. Építenek társadalmi, kulturális célokra, emelve a nép anyagi és műveltségi szinvonalat és ellátják a honvédelmet a lehető legtökéletesebben. A szocialista állam gazdálkodás által fokozódó állami jövedelem éppen azért fokozódik, mert nem adókból jön, hanem a nemzet szocialista iparából, mely roppant gyorsan ' fejlődik, kereskedelmével és transzportjával együtt. Meghuszszorozódott a Szovjetunió állami bevétele 1923-24-töl 1933-34-ig. Amíg például 1933-ban az állami gazdasági aküvltás 26.700 millió doUárt költött, 193T-bea már 43.000 milliót. '
Szociális és közművelődési kiadása 1933-ban 6.000 miUiö rubel volt a Szovjetuniónak, de a mult évben már 25.700 milUó rubelt költöttek társadalmi és kulturális célokra. Ebben az évben
(1938) pedig már 31.400 mUHó rubelt akarnak és fognak áldozni az ilyen célokra. Közegészségvédelemre a Szovjetunió 1933-ban pl. 55 ezer millió rubelt költött, de a mult évben (1937) már majdnem 29 ezer milliót. A munkások védelmére, társadalmi biztosításra minden évben többet költ a Szovjetunió a amíg az Első öt-éves Terv alatt 4.800.000,000 rubelt adott, a Második öt-éves Terv alatt már négyszer eimylt költött.
IPARI ORSZÁG LETT*
A Szovjetunió által a nemzetgazdasági célokra költött óriási összegek arra segítették a szocialista birodalmat, hogy egy teljesen elmaradott,, a. cárok által idegen tőkéseknek eladott agrár államból már az Első ötéves Terv periódusa alatt egy hatalmas ipari állam lett. A két öt-éves Terv alatt a szovjetállam 180,000,000,000 rubeles tökét fektetett be. öriási mértékben e-melkedik az Ipari termelés, roppant léptekkel haladnak előre a nemzet Doagas életszivonalának biztosítása felé. " '
Az államháztartás azonban nemcsak az iparosításra költ ekkora összegeket, hanem a mezőgazdaságra is. Ebben az évben (1938) 11,000,-000,000 rubelt költenek a mezőgazdasági aktivitás meggyorsítására.
Mivel a szocialista államgazdálkodás egyre több mtuikást követel, amig például 1925-ben s mUUó 500 ezer munkás dolgozott, ebben az évben már többmint 26 millió ember dolgozik a szocializmus építésén. A tanácshatalom megtízszerezte a munkások bérét a két ötéves terve ideje alatt. Ebben az évben 94,000 milUő rubelt fizet kl a szocialista állanaháztartás munkabérekben. 4. bérek állandóan emelkednek, éietszükségletek árai alásziUlnak. 4^ t,-
AD A LAKOSSÁG
Az általános jólétet talán az tükrözi vissza legjobban a Szovjetunióban, hogy az állami köl-
SpaiiYolprszágbél
Amikor a lojalisták győznek, támogassuk ezeket a kanadai földön { HARMINC HÖS VAN ÚTBAN
Egész Kanada haladó lakossága Örült annak, hallatára, hogy a lojalisták megverték több esetben Franco idegen hordáit. Mindenki ö-rül annak hirére, hogy a ha-di-„szerencse" a lojalisták oldalára szegődött. Ezekben a győzelmekben nagy érdeme van a 15. International Brigade-nek, melyben a kanadai Mac-Pap zászlóalj harcolt és harcol. A kanadai hősökét csoportokban kezdik .visszaküldeni Franciaországba, ahoniiGn a megfelelő intézkedés befejezése után jönnek vissza Kanadába.
Egy héten belül 30 ember érkezik, haza. Közöttük lesz James Bayden őrmester és John Gilstrep win-nipegiek; Charles Beasor, Dávid Harvey, Francis Ru-therford és A. Straub van-couveriek; Joe Laurin torontói; A. Dresher, kirkland lake-i; James Wilson, ed-montoni; WiUi»m Kardash,
(aki lábát vesztette) alber-tai.
Nagy felelősség vár a Mackenzie- Papineau /zászlóalj barátaira e hősök ellátásában. Útiköltségeket kell gyűjteni, orvosi kezelést kell nyújtani, műlábát kell vásárolni a nyomorékoknak. Ezer és ezer dollár kell csak ennek a 30 embernek az ellátására. A helyzet nagyon válságos, miért is miri-den lehetőt el kell követni, hogy a hazautazó hősöknek megfelelő ellátást biztosítsunk. '
Szép példák
Felsorolunk it néhány szép példát arról, hogy itt-ott mit végeztek e téren az utolsó hetekben.
Winnipegről ,200 dollárt küldtek be. A pénz legjavát a zsidó nők bizottsága hozta össze, mely nem szűnik meg akciókat leveeztni az ügy érdekében. Egy másik nagyszerű példa ez: egy
RÉVBE SEGÍTI A SZOVJET A SEBESOLTEKET
hazatért kanadai harcos Hearst, Ontario fürésztelepein 55 dollár és 27 centet gyűjtött s küldött be. Ezen-kivül gyűjtött ez a veterán 254 pakli cigarettát, 15 pár harisnyát és más dolgokat.
Egy másik példa: Férnie, B.C-ben a zászlóalj barátainak bizottsága egy akciót vezetett le, aminek tiszta jövedelme 24 dollár volt s a-mit azonnal be is küldtek.
Calgaryban a bizottság tartott egy szabadégalatti teaestélyt s köszönet a bizottság szorgos nőinek áz e-redmény 16 dollár lett, amit azonnal be is küldtek a bat-talion barátainak központi irodájába. Ez a bizottság ki akarja terjeszteni munkáját az ifjúságra is. Kapcsolatokat, akar teremteni más progresszív szervezetekkel, hogy minél nagyobb támogatásban részesítse áz önkénteseket, akik arra most nagyon rászorulnak.
csönökböl rengeteget jegyez a laJcosság. Az Első öt-éves Terv ^latX majdnem 6 .ezermilliő rubelt kölcsönzött a nép-a-^szocialista államnak, vagyis önmagának, de a Második öt-évea Terv Ideje alatt már majdnem 19.000 mllliö rubelt. Nem Us szerei>et játazaoab ezek a kölcsönök.a szocialista gazdálkodásban, mely a szociáUsta tervek révén épül és gazdagszik olyan gyorsan, nem fizetve busás kamatokat sem belföldi, sem külföldi bankároknak, szóval az államgazdálkodás nem tart tökepénzes heréket.
A kis betétesek pénzösszegeijsek,.emelkedése szintén visszatükrözi az általános jiÚét' fokozódását. A két ötéves terv Ideje alatt xneghuazazoro-zódott a nép bankokban ellulyezett pénzének összege. A népnek ma 5,400 millió rubelja van a bankokban. Általában akinek, például az Első öt-éves Terv ideje alatt 40 rubelja volt a bankban, annak most 317 rubelja van.tehát nyolcszor annyi.,
A CAR ALATT
Ha összeha3onUt,^)k, hogy mire meimyit költött a. cár és á Szovjetunió, tanulhatunk. NézUk meg, mennsdt költött a cár közoktatási célokra.
1913-a.t véve^ptil, a cár a saját pazar udvartartására, a^.egyházra és az lelnyomó államgépezetre kétszer annyit költött, mint a közoktatási célokra. A cár Georgiábaiv például 14-azer annyit költött a rendőrségré,mint á nép gyermekei iskoláztatására. íJamert dolog volt az egész világon a statisztikusok előtt, hogy a cárok alatt á nép 78 száz^l^a írástudatlan volt
A SZOCIÁUZMUS ALATT'
A tanácshatalom alatt az iskolák, képzőművészeti és egyéb Intézetek, közkönyvtárcűc, szín- . házak, mozik, kulturális és pihenő ligetek, muzeu mok és sporttermek mindenfelé gyorsan épUlneJt. : Amig 1913-ban 7.800.000 gyerek iratkozott Isko- , lába. A technikai Intézetekben a háború első . évében például 48 ezer tanuló volt. tavaly már 750,000. 'Tizennyoteszor annyi diák- van ma a középiskolákban nalnt 20 évvel ezelőtt. A cárok
alatt csak Nagy-Orosaországnak, Geo»iin ^ Ukrajnának voltak főiskolái. Ma a BZOdáUsta . köztársaságok MINDEGíSt vannaK egyetemek a számuk 700 hatBiT^ mincezer diákkaL Vagyis a SzovjetuaiöSfr" kai több egyetemi diák van mint jZ^' Franciaországban. Németországban szagban és Japánban együttvéve, pdntosaT^'w! ezerrel több.
A nemzet Iskolázására ma 67,000 aühs „ beit költenek, vagyis a két ötéves tST^ meghatszorozták az üyen kiadásokat
Honvédelmi célokra a szocialista állama dálkodás az unió jövedelmének 20 száaid#v«tV dílja. ---^wifar.
FASISZTA ORSZáGOKBaíí
Ha a fasiszta Ijatalmak államháztartátót u nulmányozzuk. azt találjuk, hogy csak a katoai cétokra költenek egyre többet. A brit sajtó oí-rínt a'íiémét" államgazdálkodás az utolsó kit ét folyamán 18.800 márkás jövedelméből íjbv. márkát hadicélokra fordított. Ebben az értei ' már 15,500 márkát akarnak katonai eéi költeni. Elzzel az állami adósságok 50,000 márkára emelkedtek.
, Hitler- államának adóssága kétszer akkuul . Kiint volt a császári Németország nemzeti jötd delme. Japánban katonai célokra most a nmiÁ jövedelem.79 százalékát kölUk. Amig Japinha á hadicélokra 4.044 millió yent költenek, kasj. tartási kiadások másfél százalékát. Japán delmének 70 százalékát a hadsereg emészti
Japán nemzeti adóssága az elmúlt évliöí 12,800 millió yen volt, de a következő év Spaf sálg mindén bizonnyal eléri a 17,500 miUiő ye* vagyis az állami addsság 4.000 millió yennel latj, lesz a'bevételnÉL
■ Itáliában az 1937-38'a8 fiskális (péniügjoí, év 5,600 mllUő Urát Irányoz elö hadászati ra. A gyarmatokra Itália 1,600 miUó Urát Spanyolországi beavatkozása 3,500 millió liíjíjj került. Az olasz államjövedelem több mist üj százaléka megy haszontalan katonai célokis.
nmzi viu
üs egyetl zosgya a
VOL x. éVF
if
^zeveszetten japánok; e két Vi
KOLERÁTól
SANGHAJ, Kini aeU, a kinai né ■gjjcsnoka készül aére. A keddi jel gymillió kinai ho: cátanak Hankau téietlenUl leüthésí spán banditákra.
Kiukiang kömyé arcok folynak, ah it
Nancsangbói is 1 iíaéröl jelentenek, letegség gyorsan t ültek között és ) űgy a kinai és j lözítt is sok kárt \
A Kiukiangtől ny i5 mérföldre fekyö . •epulök bombázta
Nem elég
szép száz van
Az olasz és német antifasisztákat,, akik a spanyolköztársasag védelmében megsebesültek, Oroszország befogadja '
Szerkesztői megjegyz&i
Olvossuk el
Scbaeffer munkástársnak a Szovjettmlő szocialista államgazdálkodásá-ról adott fordítását, mert ez az Ismertetés éppen akkor Jelenik meg, amikor R. J. Manion az uj konzervatív pártvezér hírlapokban gyalázza la Szovjetuniót, mig dicséröleg viseltetik a fasiszta-militarista államok Iránt i Amikor a tőkések politikusai gazdáikkal együtt megrettenve látják, mily sikereket arat a tanácshatalom nemzétgazdálkodása, gyaláz-lU íüezdik a Szovjetuniót, hogy a népet eltávolítsák tőle.
TKUTES csődben van a kapitalizmus, vágják a béreket, vágják a segélyt, mimkát nem adnak, háborút csinálnak, milliomosokat gazdagítanak, hadiszállítók zsebébe tömik a nemzet pénzét, handabandáznak, hazudnak és káromolják a szocializmust, oüntba ezzel segíthetnének magukon. Nem sok embert tudnak vakságban tartani.
Gyárosok, bányabárók és bankárok féltik a kiváltságalkat. A Szovjetunió nem fizet nagy kamatokat seni belföldi sem külföldi töke-piénzeseknek. nem íart heréket s attól tartanak az urak, hogy ezt a példát követésre méltónak fogja találni Kanada lakossága Is.
•A íaslsztasmüitarista államok a nemzeti jövedelem kétharmadát hálwrus célokra fordítják, vagyis a nemzet jövedelmét a gyárosok és bankárok zsebébe nyomják s ezt az uralmat tartják jónak az Vuak. Tehát gyalázzák a Szovjetuniót, dicsőitik a banditaállamokat.
kK.'RJr;. MANION barbárnak nevezte a Szovjetuniót. A klnal éí
d'
spanyol nép legyilkolólt nem. Nem nevezi barbároknak azokat, aldk hazája termelő lakossí^t annyira kifosztották, hogy n3mgatan még az tmokák is adósságokat fognak fizetni. Nem nev&tí barbároknak asKjkat. akik Kanada gyári lakosságának tizedét éhségre kárhoztatják, holott rengeteg az orróág természeti kincse és fejlett az Ipara, öriá^ méretű a mezögazdálkodása.
Jön míg az idő. amikor a konzervatív pártvezér ur szívesen megválogatná si»vait. Jön az Idő. amikor^tiokszorosmilliomos barátai nem foef^ a nemzet sonftt irányítani, de még a magukét seou Szóval Jön eiiiü, .amilsor a SABBi&ROKKAI* leszámol a nép. _
PÁRIZS. — A szovjet kormány együttműködve áz 'orosz szakszervezetekkel, felajánlotta a- spanyol lojallsta fronton "a nemzetközi brigádban megsebesít, mintegy 600 német és olasz antifasisztának az állandó tartózkodásra, mint menedéket a dolgozók hazáját, a-kiket most a felépUIésÜk idejére Franciaországból helyeztek el.
Körülbelül már 25 sebesült közülük kiment a Szovjetunióba, mig a többieknek most készítik elő az elutazást. Miután a isebesillt bajtársak, mig menedéket nem találtak, .hazájukba persze a fasizmus g^lkos uralma miatt nem térhetnek vissza, fogas kérdés elé állította a francia antifasiszta frontot, amely gondoskodott róluk eddig. A francia kormánynak is sok fejtőréses éjszakát okozott a Nemzetközi Brigád sebesültjeinek elhelyezése.
A irancia baloldali szakszervezet jónébány tagja pl- a féinmunkások. saját otthonaikban szállásolták el a sokszáz sebésültet, testvériségnek féi^és példáját tárva a világ elé..A fém-, építő- és más szakszecvezetek a brigád sebesült tagjaibői számosat felvett munkanélkülijét támogató listájára. ■
Közel 300 sebesült veterán, sok amerikaival közöttük, érkezése van jelezve Párizsba a lojallsta frontról erre' a bőtre,. hogy- a kórházakban elhelyez:^ és gondoskodjanak: a tbvábbi sorsokról, ha nem otthonaikban.
térhetnek szülőhazájukba vissza az ott uralkodó rendszer miatt.' Az összszáma ezzel as ^ szállítmánnyal a nemzetközi Gstbesültek-nek, akiket az utolsó 2 hónapban szállítottak Franciaországba, 1.800-ra'-fog emelkedni. Az amerikaiak kb. 4Q0-an vannak. A sebesülteket elszállító bizottságok kijelentése: még több százan várják az elszállításukat a spanyol köztársasági területről. Már eddig ezrekre megy a sebesülteknek a azáma, akiket 1936 ösze óta Párizsban és vidékén kórhá:d ápolásba vettek.
A segítségnyújtás megszervezését egy újabb sebesült komité felállításával mozdítják elö. Az Irányítás a nemzetközi brigád két volt tagjára van bízva, Maurice Lampe és Honoré Galli franciákra.
Felbecsülhetetlenül munka ez, de száz és hasonló aktivitásra szükség, hogy minden hazatért emberünket méltóképpen láthassunk el. Felszólítunk minden haladó szervezetet és egyént, hogy tegyen valamit a veteránokért, hogy legalább a legszüksé-gesebekkel láthassuk el a hazatérő hősöket.
Hadd említsük meg a következő életszükségleteket, melyekre nagy szüksége van minden visszatért katonának: Joe Láurint orvosoltatni kell összeroncsolt kezére, John Gilstrep fejsebeit kell prvosoltatni és igy tovább.
Moszkva (Pat Forkin)
Magnézium fény a parlamentben! B\ircsán. hangzik. Forog, a filmfelvevő gép, miközben a képviselő beszél a t. Házhoz. Valami, a-mibez nem vagyunk hozzászokva az óceánon túli hazánkban. De itt a Szovjetunlőbctn ez megszokott, senki nem akad meg rajta. Újonnan megalakult ülése a Szovjet-Köztársaság Ijegfelsőbb Tanácsa az Orosz Szocialista Ször vétségnek (a legnagyobb egyes köztársaság az Unlonbán) most lép hivatalba. Hatajmas fényszórók seregei öntik ragyogó fénykévéiket, hogy a szovjet fényképész az „óhajtott* felvételt levehesse.
Zavarosan hangzik, de egyszerű magyarázat bújik meg m%ötte és hüietetlenUI felbátorító. A tény az, hogy népe ' politikailag. nem közönbös.' nem áUnak félre, ha^ már lezajlott a választás — ők nem feledkeznek meg arról, hogy képviselőikét ők .választották és ezt nékik, á képviselőknek sem engedig szem elöl téveszteni.. Dacára annak, hogy-a népek Itt minden iránt felszQlún érdeklődiiek, ami az ő szocialista 'parlamentjükben történik, öröixúnel hyiúnak a zsebükbe nehéz pénzeket lefizetni a mozi pénztáráíiál, fac^ a filmet bemutathassák saját .vidéki városaikban.
Ki hallott már olyan kanadairól, aki kaphatő. volna arra. hogy moziba jegyet váltson csak, hogy lát-bassa és hallgassa a parlament
könnyű. vUágos szürke öltöny, fölötte a kedveit köpenyével, fis a-mint szokta fensőbbség ,nélkUl, szerényen vette tudomásul az ó-Vációt éa csöndesén tapsolni kezdett, hogy elterelje magáról a kitörő lelkesedést.
Sztálin volt az első. aki leült a partement szűnni nem' akaró, rajongásig menő.ünneplése közepett. Áz örirendezéa éa tapsorkán egyre nőtt, senki nem foglalta el a helyét, mindenkinek-jK szeme rajta csüngött, várta, hogy fölkeljen. De Sztálin ülve maradt, átnyúlt a következő sorban álló M. Kalinin
A bizottságot a spanyol köztársaságot támogató segélybizottsá,
francia baloldaliak íöiervezték.
A Párizs^ komité külön slyt he-hez az amerikai és kanadai sebe-a proletár sültekre és a' Uhcoln-Washington Battalion l^iráti szerv, amely kap-
csolatban ^ a többi bizottságokkal. Dávid AmerigUo. spanyol-zsir dó szülőknek Görögországban született és Amerikában polgárosodott bajtárs vezeti.
JAz amerikai kolónia Párizsban szbitén kíTOtte a részét a ^besültek; felkarolásában, eddig több tatot : IÍdO. amerikai sebesOltn^ nyüjtaftak orvosi segélyt, saját
Hogy a komoly szükségben segíthessen Torontóban a bizottság kirándulást szervez az Eldorádó Parkban a zsidó munkások szép táborában folyó hó 27-én és 28-án s a jövedelmet a veteránok javára fogja fordítani. Ezen a kiránduláson — melyről á MUNKÁS előbbi száma már jelentett — több mint 100 Spanyolországból visszatért jeterán lesz, hogy az ontariói közönség megismerkedhessen velük. Ott lesz Williara Kardash is, a-ki elvesztette egyik lábát a spanyol demokrácia védelmében, az Ebro partján, a-mikor hősiesen védte áillá-sát.
Ismételtén felszólít a zászlóalj barátainak központja minden progresszív szervezetet és egyént, hogy vegye ki a részét a veteránok ellátásábaa.
2 órán át tartó.Ülését. Hyeh nincs. A legtöbb még fizetést kéme, hogy hajlandö eixnemii,. nemhogy még ö fízetai. Ez magától értendő, a legtöbb országban, a^,^>y. szerű pcdgár Is látja, hogy az ülésező parlament nem képviseli éide* keit, az uralkodó gazdagok osztályát szolgálja. , ;
EUenben. ha á köznép vjálassza saját képviselőházát; a munkásosztály tagjaiból éa a munkás-kérdésekkel a dolgozók társadalmának kiépítésével €a m^szUárdltár sával foglalkozik;,; amdy minden nap jobb és. könnyebb életet Juttat a népnek —.^akkor láthatni
lin felé és feltűrt gallérját megiga-zitottá. KaUnIn lételepedett és na^ elvtársának érintésére engedelmesen ő is előrenyúlt éfi .leintette a lelkesedéstől átszellemült arcú Mikoyah elvtársat, mire ő is he*yet foglalt. Csak ierre szUat meg a lelkesedési óvácíó - és tapsorkán, ttíl a ház leültv hogy tátérjenek a tárgyra, amely naplíendre .volt tűzve. . .r-^ ■. ..-
ScJr lUésen láttuk már SztaUn Jézsefét és szerény viselkedésé ki-töHlIhetetlenül vésődött belénk. Ez 4z ember, napjaink törtéh^hnének legnagyobb alakja; -Itétségt^enül,; a világ dolgozó népének, vesére a harcban egy jóbb,: emberiehb tár-Siada'ml rendért, ugyanaz az egyszerű dolgozó ember, mint apja, á kérges ujjú foltozó varga. Nem nehéz megelleni ezekután. hogy miért hor^a szive legmélyén a szovjet népe a kommunista párt vezérét.
döttség hozta népük üdvözletét if Legfelsőbb Tanácsnak.
A cárok egykori erődítményébe;! a Kréméiben össze ült deiegátnsnj pillantva fölötlik a mult, nem i^j apáik, nagyapáik itt harcoltalíéi estek el az épület előtti Vőr6s-ti-ren, elszántan megrohamozra il cár atyuska rablóvárát, hogy U-j vívják szabadságukat, ugyanéit i{ Kreinelt.
De ma, 21 évvel a diádalauil proletárforradalom után, a szodi-j Usta Kréméiben a tatárok' és ij többi leigázott nemzeUségek f* emelt fővel, büszke, messzibe íiW'j dó tetlntettel sétálnak fel és íHÍ kinyújtott és ökölbelendülö kéná üdvözlik az orosz delegátusokat -valamennyien elvtársak — aEzoí-j jet szoclaUsta haza egyenrMpj polgárai.
(észül íjuság
a:
MOSZKVA. — Sz esz a Szovjetunió agy sportUnnepél; olynak a nagym íflkészUIetek. A usági sportUnne] Bslszta, háboru-ellen atványokat, tömeg »t-ftig- bemutatni:"A yébként vig.és; gál !sz. MunkábaSi lesZí aajdnem minden táj; :épészek és mozlfelv< .emokratikus ország< fjüságának fogalmat tonepségröl.
Kír>a csapafai a %mi
Rövid lűL
hogy kiakasztják a hirdetést a.mo-zi-pénztárra S. R. Ö.. mint fogják érre is. A líuszta ok. amiért nem lehet helyet kapni a azomraódhan lévő moziban, amikor ezeket bemutatják. Eiz az .a nagy kétdőjel — a miértre — a válasz, hogy fényszórók és filmfelvevők .; dcá-goznak a szovjet parlament Illésén.: ,
Amikor Sztálin József lépkedett a kijelölt EzéltSiez. a többi kép-; viselő társai, társaságában, az sö ülés megzqdtása előtt, á képviselőtestület talpraugTbtt ;s per-cddgi tartő Üdvrivalgása fögadr
Maxim Ut^ov rendkívül élf<^-ialt ember, az ö személyén keresztül ölt testet a Szovjetunió béke-poUtlkáJa a genfi Népszövetség szónoki emelvényéről. A USSR ne vébian ö harcol áz oszthatatlan bé-köSrt, 1^ Wsnanzetek létjogáért, kárhoztatva a fasiszta támadókat mindenütt, ahol gyilkoiják az ártatlan, védtelen népeket De any-nyira még sem elf<^lalt, hogy részt ne vegyen egyéb munkában.
titvinov. á szovjet külügyi nép-Wztosa szintén tagja a RSFSR Legfelsőbb Tanácsának és ebben a inInSségben ő is részt vesz az ü-
ta.
' Sztalin^^szokptt V egyszeiűiaéggel volt öltözve. Semmi érdemrend.
léseken. Itt ö Is lehányja magáról á Genfben Itííteléző di^omáta-gú-nyáti a zsaketet.- Ii%u]jra gypr-kőzvé Jelenik meg. Bigie égszínkék, cipője fdiér, könnyű nyári nadrágban. A Üres diplomatát mi Wilönbözteti m% akármetyík mun-Itástáisátöl. A ház sók tagja,. Lit-vlno^^ioz: faasönlőán. bigüjjra; vet-^ kőzve van öltözve. - ' ■'"
A szünetben a külügyi népbiztos félrevonul. Irattáskáját tónyitjar.és kü^Htíkai íevd^zéfiét lebonyplíí-Ja. Az ember egy tOmí^^íúa^^
'éíí
netn fec^rél el. líiá í^llaiaat sxáxadolckáí ér fel nagy ember töbt^ mint egyJ nagy ánás: Litvtoov: Mgy je&bér; : \
Bgy tatár miázéiiak^^i^ székébra áa i^fez m^aijáL^Wi-tnosan iUnek ienn ItonfitánaL A
' CPoljrtatás az 1-sfl oldalrél) japán hadakat is megverik. Nu-j changnál és Hwanmelnéi BtoJJ nagy vereséget okoztak a noknak, nagymennyiségű toS*"] nyagot ejtve zsákmányul.
Hiába érkezett meg a 20. japán divízió, a kínaiakat waj tudták megkergetni. Susang öj Kwai^ei körül a kínaiak Elálltak helyüket a Yangtze meatti A nrtilt hét végén a kinai r# lőgépek bombázták Kiukiangníli japán hadihajókat és többet tá-j találattal megrongáltaic, elsüllyesztettek.
Dél-Sbansl tartományban nt* res harcokat vívtak a kínaiak, *| hol egy 2.000 főnyi japán cssitt|*| átszorítottak a Chiu-folyőn és^j mészároltak, hogy beadják s jjp-j noknak á saját orvosságukat
Partizánok
Sbangtaal, Kina- — A kínai 1^1 tlzáncsapatok átszervezték iB«*,j kat Fengsian, Anhwei és OraiSí J tartományokban. Külön tis^i gBt alkottak az emUtett taí^ nypkban. Nevük a „Nemteü váltás Hadserege" lesz.
ierfíii, téma..*
(folytatás az első oÜáüSi \ ményjek hajnieresztő vei, amely fölényes n „ Kdlárd poliUkai hadltervwl E» övö élé, Moszkva. A >^ szovjet főváros óvatos I laübbzat-tételben; nem kDűo»»* ^ meer elhamarkodott kii. ^,
Náci kém*
Párizs. — Széleskör andát leplezett le a ísrendörség. A náci ] lidig nyolcat állította; r-akütet két évtől 2{ ■ büntetésre ítéltek.
Alaptalan vá
Prága, Csehszlovákii volt a náci^sajté folni azt a hami ovákia mozgósít ak el a cáfolatok. 1 tli mozgósítással ví ovákiát a hivatalos
„ Egység eredm
Stockholm, Svédors: »édország déli részén egységes blokl szociáldemokrata éal "t a városi választási ek eredményeként ml épMselete emelkedett;
^ Torok tíltaka
Istanbul, Törökország okorazág hivatalos ko ^ífua) élesen tiltakozol ' a japáii mUitarist es konferenciát tar a városban.
Náci Idtűnte
Bei-Un, Németország, "■^t nácik „elsöosztályu « kapta MoonQT. 1 ora korporáció euró elnöke. Az elnök it pró-náci aktivitái
mert politikája
n^imperiallsta kaland, es méri^gelést kivan az " nu^íitélésében. _^ ^
A. sa«detomő látj3.J^ »5
pán -Jmperializmns há*«^ ^ 6Js USSB ellen. a teljes leveretéséie, ezt
eswvjeí^". '___-
Meghalt 2 eediU
Mexikóból jelentik, hot •^a gaierális két üj Qyhü katonák ig ügynök a konaáa ■^re került, bimtetés fogságnkböl m A katonák szök őket agyon.
p,^ 10,000 doUárí
Pranciaoeszág. * öonár összehozásáért ^»yt a spanyol ftxn ilt amerikaiakat.
A pénz lesnag az amerikai tnristáb ^zehozoL Ismét 35 értezik a napold
^gTjOpCMMMí Kfaá
,.^^^.000 doHána] =5^^gJiai környéke