ÍN,*; .•X,
mi
aiteufet tóítsisi, rss^«c cb akiors?5- WiiCüiíE: SaSCíJSAl SúiS-CrrAJi JIÜ^'.'KjíS, Saae- ióA Clsa. 7?. TKfaEKaj. ŰSSU.
—•^iez^'P, neíd-t-'í—■^'í-xer^^e Sí-r^ii reper^ei; íít:-
Rv-UiiKii i^yíiUxi'- ^i:'«c;»iJ!K»l, ■^^:(t■ Sítiiuii t:^fe.'!i<r Tik rVüírs ví-Oirr.
. vur vüU-rrL ^jr&ssaí ^cr^. Kíííssí;-
ss-oíjiítc'.. í-stix k;v.;.>»'£ 'íií.rsxiií.ir At: sert ic^<>: i!.>g;>k- & rs^-
nA$> cjv"í:<«s,iíí« <;» vcsíUníiís iWiifsík íuálií-a, baucui it JugoarJáiv
si-í>sr.x- 'cCx'ix >i.víiss>». üt.'íjt- r^í^s
r.ti^íeí: ísvíiwí %\st».
l>í- í>!^SvJ;a ^"fs-í« i^^r.■í^* cs>-.i iclí csij halára. iK- hv»s>' Mag*"**^ j.'ív^:,ís.r::i^^ vi,r,-««; v-s>-íkt5 ccssAj ríMlNTeiUVf'-* éj( mllyea méx»
ts:^'^^ s£ír- ^ jttfkNfjj egy eseUegta uémel tánva-
\Ustv3in. as taig a j^vű kérd&sií. Csflis=!ovákiinak. a csehstíovák
ro? üi-Trásábis c-roszli::: résre vc:t :s.
nirce-ra? rr-e-gjel-e-fi Isp:ár^. m-ely, cikacályt, ■■r£i«=.
az
a
bevelsctetien nj-ugati \-€-mögöít felsorakozaa a
sr-=iSír ^-t ali.>í\-an ^^í^^ít fentebb említett elsrdntsi-"e:* álliioili" aiS^*^ kétségtelenül nagy sterepe van annak a tudatnak, hogy szá-
\-ák ^leaáliási és ciesssáilja CTSsisot és taiiíet<se
:5ajnével
r.£hé:=>éére:
=:s.gy catLLi ^íSjíí ítesS.- —
tf= Csí>s=;vovliiiiöZ eie» a=üt C*#^cx^Sia , „^-u^^iv tt^talmakkal szemben. —
esy;==--eri«= -^5?: f-^^ti^t. Kétségtelen, hosy Cseüszlo^-ákia elvetett és
j^-cii eiísántsá-s^ ícsíái.esen tan^cö íegj-vcrek tekinteté-?.^^^ messenimisült a kelct-
s-'jt^e: & -zzgj^őke tárrsdá&a elle-s. A CLARION szüniele-nül agitációs munkájának •söszönfceiö leginkább, hogy si-' kerüli zz ezelőzz széa'orgácsolt szakszervezeti mozgalmat egrséges harcos táborba hozni a szskszerv-ezeü kongresz-sztís keretem beiül. A Giarion aktív munkájának köszönhető nagyrészt, hogj' az összes demokratikus erők összefogásának, egy demokratikus firont kialakulásának legar lább első stádiumában lehetünk. Ez az a Iap,meiy a nyelvi lapokon kívül kíméletlen hafcot vezet a kanadai náci-ügynökök ellen, mely leleplezi alávaló munkájukat és azt követeli 2 kormánytól, hogy lépjen akcióba ellenük.
ENNEK a lapnak az életében történik most örvendetes változás, isddig reggelenként jelent meg, most: DÉLUTÁN fog megjelenni, hogy a legújabb eseményekről is értesíthesse olvasótáborát, az egész nap robotoló fizikai és szellemi munkástábort.
Nagy esemény ez a progresszív munkáslap történelmében azért is, mert amíg 1936 május elseje előtti elődje, 3 Worker csak hetenként háromszor jelent meg, addig a Clarion szept. 19-től kezdve, úaponta NYOLC oldalon fog megjelenni.
üj lapot kapunk tehát hétfőn, frissebb hírekkel, nagyobb tei-jedelemben, a legújabb politikai fejlemények összegezésével.
I/ÉSZÜLJÜNK mi magyarok is fogadni a délutánónkint ■S megjelenő munkáslapot, melynek híreij jelentései, politikai útmutatásai, nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a gyorsan váltakozó politikai eseményekből helyes következtetésekre jussunk.
Jusson eszünkbe mindig^ amikor a Clarionról van szó, hogy a Kanadai Magyar Munkás nem lehetne ma azon a színvonalon, nem jelenhetne meg olyan olcsón, nem lehetne igazán a kanadai magyarság összeségének lapja, há nem kapta volna még a Clariontól a nálunk minden téren szükséges támogatást.
A Daily Clarion ezreket költ, hogy eredeti tudósításokat kapjon a bel- és külpolitikai Kirforrásokból, nagyon tanult szerkésitőséget tart, hogy az eseményeket helyes megvilágításban adja közre; adja a különböző nemzetiségi lapok, között a MUNKÁS rendelkezésére is.
Rengeteg érdeme van a Clarionnak, nagyon sokkaí t£^rtpzunk neki. Ezért bátorkodunk a magyar olvasóknak a következőket írni:
Á MUNKÁS olvasása, terjesztése mellett gondoskodnunk kell arról isfhogy az egyetemes mozgalom hivataloá lapjának, a Clarionnak is szerezzünk új.olvasókat az angolul beszélő ismerőseink közül.
Számtalan olyan magyar van Kanadában, de- különösen Dél-Ontarióban, akik reakciós vagy liberális kapitalista lapokat olvasnak. S ezzel kapitálist^ intézeteket, vállalatokat segítenek. Néíkülözhetetlehül fontos, hogy azok a magyar újságolvasók, akik angolul írott kapitalista lapokat vesznénk, olvasnak, helyettük a Daily CLARION-t jk'egyék meg, olvassák és terjesszék angol, vagy más nemzetiségű ismerőseik között. Meit azáltal, hogy a Clariont olvassuk és terjesszük, azt a mozgalmat segítjük, erősítjük, mely jobb gazdasági viszonyokért, demokratikus jogainkért, a nemzetiségi kisebbségek érdekeiért és egy boldogabb jövőért küzd.
• Mi üdvözöljük a délutánónkint megjelenő DA^LY CLARIÓN-t, melynek érdekébén minden magyart munkára jszólítunk, aki csak híve a szabadságnak és jólétnek.
dsS^.:kat. A há-.l^ nagj- fölényben van Csei£ziű-Í^, dél-európai német uralom leg-bcr-j «vten--ö gcíidolatá^ k«ie^, ^-áicáx-al szemben, nem te s»Hva _ egj-etlen - á-
ns^ -íszxsszc^ — és viüman éZ- tataimas stratégiai rölenyrőU amit í ^^álva.
neíL Jel tsdják. icgy fóTárcsukat • mindenki észxevtíiet. aki csak egy majdnam minden figyelmeztetés j pillantást vet a térképre. Csupán nélkül bombázni kezeltetik és Iiogy bátorságban, fegyelembe éa technikai ügyess^ben állnak a csebek
az őket féBg körülvevő ellenség egyszerre délről és északról is megtámadhatja. Ma már Csehszlovákiában Tnindenki tud.^ hogy ez bármikor bekövetkezhetik ^ igen kevesm vannak, akik abban bíznak, hogy azért mégsem fog meg-
történni. Abban azonban mindenki egyetért, hogy keményen ellen fognak állni. „Nem akarunk Belgium lenni" — mondják, — „de sohasem leszünk Ausztria".
Ha fegyveres támadás nem is idült még meg, a csendes háború már folyik Csehszlovákia ellen. A dr. Göbbels által vezetett s a vUág legnagyobb propagandista szervezete naponta dolgozik azon, hogy befeketítse Csehszlovákia Jöhlme-vét, tönkretegye hitelét. Minden kis incidenst olymódon fújnak fel, hogy az csak a csehekre vethet rossz fényt. Alig van nap, hogy a német rádió ne irgalmazná. <^b-szlovákiát vagy a német sajtó ne használna vele szemben lebecsmér-lö jelentéseket. Még a német sajtónak az a része is, amelyet valamikor igen magas nívójúnak tekintettek, ritkán alkazmaz Csehszlovákiával kai>csolatban enyhébb jelzőt: mint „korcs". De ennél még sokkal súlyosabb dolgok is jöhetnek.
Á gazdasági nyomás máris meg-kezd&iött <'s ez annál súlyosabb, mlyel Csehszlovákiát majdnem minden oldalról ellenséges államok veszik körül. A barátságos viszonyban lévő Romániával határainak csak öt százaléka közös. Ezt a gazdasági nyomást belső politikai
egynivőn — ha tigyan felül nem múlják — a németeket- Csehszlovákiában mindenki tisztában'van azzal, hogy országtik egy év íjagy
rövidebb idő alatt eltűnhet Ki^j)a térképéről. Bécs rettentő sotó állandóan előttük van. Bécs csak harminc kUométernyire van, a csehszlovák határtól és osztrfk;»í«ie-kültek még ma is naponta é^ez-
Csehországot Németországtól fél-köralaku hegyláncolat választja el Kzt a természetalkotta védővonalat a csehek majlnem bevehe-teUen erősséggé alakították át. A németek valószínül^ meg sem fogr ják kísérelni ezt a vonalat áttörni, hanem egyidejűleg északi és dé-U támadással ' £szak-SziIézia és Bécs irányából intéznek támadást.
A csehek ezeket a területeket is, amelyek szegények természetes védelmivonalakban, közben, jól meg-.
mit a Szovjettmióval kötött ka-tcnai egyermenj-ére. tudja, hogy a Szovjetunió ezt a szerződést teljes mértékben be is fogja tartani. A-zonkivül a Prága és Moszkra kő-tött megkötött szerződés sok gondtól szabadította meg Romániát is és általában valószínűnek tartják, hogy Románia nemcsak átengedi egy német táibadás esetén az ortföz csapatokat, hanetn maga is erőteljesen Csehszlovákia se^tségére siet.
Németország semmi körülmények között sem számithat arra, hogy egy német-csehszlovák háború esetén a nyugati, hatalmak semlegesek maradnak. Egészen bizonyos, hogy a háború első napján Franciaország mindjárt fenyegetőleg fog felvonulni a nyugati határon. Nem'számithat ezenkívül Jugoszlávia semlegességére sem, ahol talán a legnagyobb szimpátiával kísérik Csehszlovákia sorsát. Ez á szimpátia
hs^dscfeijbfn ts, tímclyot, suhawiu Ks^tuifl t&y litilap alá venni a Ju-Susstáv ki.>rmánn;»>at. Lajgyíílorajíds lehet, hosy NiJoietorssagsul egyidejűleg megtámadja Csehsstováltlát, de na sihcs klzdiva, hogy Lengycl-otaság éppcrt.^JNömetoi%rág ellen fordul. Némctoi«£ág-niég Olaszor* sEág százszázalékos scníüegességé-röl sincsen biztosítva.
Éppen ezért hadosztályt fog kelleni összpontosítani a nyugati batáron, de még talán a Brenner mentén is. úgyhogy a Csehszlová. kia ellen fordítandó erűk erősen korlátozva lesznek. Ezért a francia határmenti német erődítmények olyan rendszerűek, hogy egy hajlékony védelenare alkalmasak legyenek, mig a csehszlovák határmen-tíek kimondottan támadó háború számára alkalmaáák, olyan támadó háború számárai amely inkább hatalmas techiUkal felkészültséggel.
mint inkább emberanyaggal kiváh eredményt élCnü.
Világos, hogyha az első néinet támadás nem ér éi döntő eredményt, a semleges vágy félig semlt^s államok beavatkozási lebet^ge. napról-napra növélsedni fog. Csehszlovákiának vaiinak liarátai, míg ug^makkor Némietorezágnak e-gyetlen igazi harátja sincs Eurö-pátem.
■■■■ .'b. É.
ftmcia mpf(o,,
fmnclii njlnLszterclnBk^ arű Daladler vógtcion dk,^r központjában áll « mkSiL
lalt a.-íO ői:á8 munkahét eUea
Annál is Inkább mcfrérd^mii t reakció árljált. mivel leéS ellenállásban részesül a l^Ji »^2éröl. mely ahelyett, hMy^3 gyöngült volna - nm arról, hogy nem szakadt k^l' sokkal életképesebben S beteö és külső fasizmus eW
gondolták.
Daladler támadásaival felsorakoznak a 40 órás
vUágbéke és a francia bnte orel. ^
a drágá^gót, az élelmiszerhiányt, a bérmozgalmak betiltását, a katolitius munl(ásszérvczétek betiliását, a Cesíapot — Képek Ausztria új életéből
Bécsi levél.
Ausztria • a-náci
megszállás óta ugyanúgy a hóípg-kereaztes hóbortok ésí esztelénaé-gek hazája lett, mint • a iÓ;-Birodalom. Az osztrák lakosságráien-állása a hitlerista rendszerrel szemben nehezen jut örvényre.' A Gestaikj - leírhatatlan terrorja' eUe-nére, mégis uj és uj formában jelentkezik. Összegyüjtöttvink.- 'néhány jelentetet az uj Ausztria é-
lázongtak. Akkoribán a birodalmi
létéből mindazoknak áz okulására, akiket szintén a horogkeresztes hódítás fenyeget.
AZ ASSZONYOK ZÚGOLÓDNAK
ííár közismert, hogy a' náci-Uralom élelmiszerhiányt és drágaságot eredményezett, aniinék következtében a piacon bevásárló háziasszonyok majdnem naponta
német sajtó és a náci-szolgálatban álló magyar lap is cáfolta, hogy nyugtalanságokra került' a' sor. Most a legilletékesebb helyről megerősítik ezt a hírt, A bécsi Reichspost minapi számában kővetkező beszámolót olvashattuk egy gyűlésről:
„RÍchter polgármester a piaci árakról beszélt. Ezzel kapcsolatban mhidenekelött' a Jelenlévő iszonyokhoz'fordült és ki-jeléntette, hogy nem a zúgolódás és/a, szitkozódás a feladatuk. A személyi gondokat — niondotta —^ alá kell rendelni az össznémetségnek."
Szóval mégis csak zúgolódnak és szitkozódnak a piaci árak ellen. S
ín jelszava: ^Sllenálláss győzni!"
W9
A jelszó élővalóság a'harctéren. -— Fasiszta áImo!c,«yágyálmok' maradnak
Edwin Solfe-töl
BARCELONA. — JuanNegrüi. a spanyol köztársasági elnök szaval: „Ellenállni annyi, mint gyöz-nl"i nagyon kifejezők ugy ma Spanyolországban, mint márciusban voltak a visszavonuláskor, a-mikor ezeket a szavcűiát először elmondta. .
Osliawaicslf segitilc
OSHAWA, Ont — Oshawa lakossága között is sok barátja és támogató^^ van á demokratikus Csehszlovákiának. A nyári hónapok- aűatt több, mint 100 dollárt adtak össze a köztársaság segitó-fiére. ■
A gyűjtést azokból alakult bizottság szervezte meg, akik a közelmúltban jöttek ki a fenyegetett köztársaságból:- ,
Az akciót azért segítette a la-l^sság, mert .segíteni. akarta
Ssovjet-román
tárgyalás
Csefisslováhláért
x^mizeü függetlenségéért csehszlovák n^et^'
küzdő
BUDAPEST. ---- Karinthy FW--gycs, a: bimeves pesN író Slöfo-í-kon 50 éi-es korában szivszélhür-'^dést toptitt. Ea'tév>Ta ezelőtt su-'l3*os agybajban megbet^redett Korinfl^ s okkor Oüvecrona svéd specialista orvosprofesszor mentette xqesr az életnek. Erről az cperációzói Karinthy megirta. hi-könyvét „Vtazás a koponyám 'dköfiU" elmén.
GENF, Svájc. — A mult héten az általános figyelem Petrescu Conamen román külUgyminls:áter és Maxim Litvinóv szovjet külügyi népbiztos tárgyalása felé fordult és még a Népszövetség tanácsának pénteki megnyitó ülése Is háttérbe szorult.
A tárgyalás aiTól folyt a hivatalos jelentés; szerint, hogy Románia átengédl-e a szovjetcsapatokat Csehszlovákiába, ha arra szükség
lenne.
Ez a kérdés aasért is foiitos, mért há a Népszövetség támadónak nyilvánítaná Németországot, akkor a 16. cikkely értehnében Romáiüa, mint a szövetség tagja, köteles lenne a szovjetcsapatokat és hadi-kellékeket átengedni Csehszlovákiába.
A tárgyalásokat folytatni fogják.
A kedvezően megváltozott harctéri helyzet, amelybe a kormány került, annak tudható be, hogy a sötét napok ezt a jelszavát, de a többieket Is élettel töltötték meg. lefordították a gyakorlat nyelvére, úgy a fronton, mint a front mögött. ,
TekIntsUiik a Jelenlegi Spanyolország térképére, ma azt látjuk, hogy csak töredéke az egésznek. Msrt ebben a liábörúban, sokkal inkább, mint bármely másban, o-lyan „mégbecslílhétetlen, kiszámíthatatlan" tényezők működnek, mint ,4noPál" a csapatokban, a polgári lakosság hűsége és lojalitása játszik előre soha nem sejtett szerepet.
Ezt tudják jóelöre a spanyol nép vezérei — mert különben hogyan tudnák értelmét adnjNegrin április 15-én .tartott beszédében elhangzott kijelentésének? (A beszédet röviddel azfután mondta el, hogy a fasiszták előnyomultak a Földközi-Tcngerlg.) „Á helyzet véleményem szerint, nem olyan súlyos, mint két. héttel ezelőtt volt
Aisbk. akik gúnyolódtak az „erődíti és az ellenállás" jelszavain, akik lemosolyogták a felhívást:
azóta, de a fasiszták álmailőiak megvalósításától távolabb vannak, mint valaha. Az Ebro nyugati partjának nagy darabja a köztársas^ kezében van már és a legutolsó hírek szerint „számos és heves ellenséges támadást vertek vissza,
„ma szilárdan ellenállni, hogy holnap elöret^rjüi^' nem mosolyogna többé markukba. ;
Á hadsereg minden erejét megfeszítve ellenállott Levanton (ez a valenciai front neve a katonai térképen) talpalatnyit nem ^gedett. Leridánál. az Ebro mentén, a fontos stratégiai pontoknál, amelyeken a fasiszták keresztül szándékoztak tömi, i^iogy két héten belül elérjék Barcelonát" Majdnem két hónap múlott el
: NEGBIN ELJifOK ,, .•
súlyos veszteséget mérvén a fasisztákra Gande^ és VaUe de VUabert vidéki pozícióink ^örül". ^
Estremadurában a kormány, két várost foglalt el. GargenüUát és SeviUeja de la Járat, valamint"; öt fontos magaslatot vettek bé.. A spanyot haderők előnyomulása náég ma is ^ádáJytalanul folyik ezeken a f rontázakaszokon.
jelszavak helyességét.) A gonclos és kellő időben levezetett támadások a legcélravezetőbbek, hogy a betörő erőket szétmorzsolják.
Számukra á. legnagyobb kérdés: a demokrácia ors^gai vaJJón elfogadják-e harcaink lényegét? HaJ-landök-e végre lerázni magukról a pesszimizmus tétlenségét, amelynek ma^em teljesen átengedték magukat hát hónappal ezelőtt? Ezek azok a kérdések, amelyek elé naponta állítanak á gyárak ép hivatalok, a falvak és kiköötk mtm-kásái:
A MUNKA . FÓÍYIK - TOVÁBB
•Változatlanul ugyanaz felel-' tán ináiiidig: Spanyolország amerikai hű barátai nem kétkedők, de nem is hévesfejüek,' támogató-nnmkájuk mellett kitartanák függetlenül merre mutat a\ szélkakas.
ÍHisznek nekem: Kis. időt keU eltölteni. Spanyolországban, hogy lássa vialaki, milyen hittel és iiiegbe-csUléssel viseltetik a spanyol nép az amerikaiak iránt.
a drágaság . ellen egyedül azt a-Jánlják, hogy az asszonyok.— feledkezzenek meg gondjaikról.
BfiRKöVETiaLÍSSÉBT .
KONCENTRÁCIÓS TÁBOR
■ • . • '■ • . Linz és Bécs között nagy ri^ü-
löteret építenek, amelynek elkészítésén nagy sietségigéi dolgoznak. Az alacsony munkabérek ellen a munkások passzív rezisztenciát (ellenállást) kezdtek, és csak ak-' kor dolgoztak, ha a felügyelő jelen volt. Amikór emiatt az egyik mtm-kást felelősségre vonták, mindnyájan elöáatak bérköveteíésUk-keL- -. . - .■:„.^. ■ - ,.
öt munkást, akik á bérkövetelést előterjesztették, másnap letartóztatták és a dachaui koncentrációs táborba száUItották.
A munkások kitartottak követeié-^ sük mellett és valóban elérték, a béreniélést. Néhány nap múlva összehívták az összes munkásokat, és egy birodg.lml német szónok kifejtette előttük; hogy i,ez volt az utolsó eset, ainikor béremelést kövételtek, mert a nemzetiszocialista birpdalomban a; bérmozgalom ismeretlen fogalom." ...
INNITZER NEM KÍVÁNATOS
Az osztrák katolikusok körében mély megdöbbenést keltett tonitz-er teljes behódolása a hitlerizmas előtt. Egy kis eset inegvüágitja, hogy milyen, elle^íazenvet szült a katolicizmusnak ez az elárulása.
a temetésen beszédet tartsanak.
„EZT KÖSzbNHETJÜK A FOHRERNEK!"
Á berlini própagandamlhisztéil-üm egyik ismert Jelszava „Wlr dankeh ídeniFührer" (köszönjük a vezérnek), amit'á náci legényeknekharsogni kell mbiden gyűlésen. Amikor, nem régén hivatalosan megazühteitték a'Péter-Pál ünnepet; és. betUtották megihineplését, több: űzém muiUcássái^ szellemes módon juttatta, kifejejíésfé; tOta-
kozását,;''— ■,"-v£,!;ív ;.■•;-
Az Itónepet betiltó rendelet alá saiallagot : ragasztottak '^„Wir daiken deni BtUirér*' felirattal, l
Az üzemvezetőség sietve mozgósi-. tottaGestaiwt,.amely leszakította a feliratot,
E(3Y LEANYÖTHHONBAN
Még az 1934 előtU Ausztrte idején törvényesen négyhetes szabadságot határoztak méjg a tanoncoknak és tanoncotthonokat építettek á szal>adság közös eltörlésére. £te áz Intésnnény Dollfuss, s később Schuschnlgg-rendszerbrai: is ér-yénybea maradt és eddig á. nácik sem sartlntették^^ m^ Osakhogy a tanoncpttbónok kőpe. teljesén megváltozót E ■ napokbán alkalmunk volt beszébil egy tanonclány-nyal, aki most tért vissza szabadságáról. Tapasztalatairól a következőket mondotta:
'tf^^"^'''* diC£,éretet a rf PIÍAG clk Völkischer Beobachter eh* Vifíriui lapjától kapta Daladier C^''"' vagyunk", irta á náci lapT^^' >^'^ láttára, hogy Franciaoraáj jíl; semmisíti a 40 órás mutítSétíí vényét" Hasonló hmigon irt tt? franciaországi ügynöke W Doríot a trockista bunkó, w ^ városa a brit Wall St csatlaS; Franciaország 200 plutökratsi^i ládjához, dicséretet zengve iP dier hai9zájár61. V
Bármiképpen tombol íb a í|-cia reakció, hogy a nép társad Jobblétének egyik nagy sariüí'' elmozdítsa, a francia nép a R' ' frontba . tömörülten megmutó hogy a reakció minden ten-étt^ hiusítja, nehogy az urak i háboi'at kezdeményezzenek, 1;;! kor az ellenség az ország latö í felsorakozik.
Hogy a francia népét a « £ munkahét védelmében felsonc tassa a kommunista párt, pali# bUróJa a következd prognc, dolgozta kl és adta közre:
1. tíijön össze az ország, hogy.a demokratikus menyek funkcióját
2. tínnepélyesen meg kell er£! teni, hogy a 40 órás sscít; hét törvénye sérthetil minden más szociális u
. vénnyel együtt. 1
3. Fel kell lépni az éveDÍil^ munkaóratöbletet köTtti kél szemben, mert meg űí Ják hiúsítani a NépfKatj gyík nagy' győzelmét; IfJ nősen ott kell ez ellen feü, ni, ahol a gyárak mmK, kös^l sokan részleg, Tsar| gészén munkanélkül vair
4. Fel keU lépni a polgíriiill" provokálói ellen, arol; el akik alkotmányellenes tJ[ ót kezdenek, mint-a fei ták, akik megtáinadtik| miniszterelnököt, amitar í Ítélte az egyéni eröszai^
5. Egységes akciót az_as|
Spalkovsky, a feloffllatott katolikus nfunkásszervezetek volt vezetője, e napokban rejtélyes módon meghalt.
A keresztény znunkásság légismertebb vezére volt s a hitleristák bevonulása után - letartóztatták. Néhány napja kerül kl a fogságból és az ott szerzett betegség okozta: halálát;. valószinüleg.SpalkpvBky ín-
\1SS2;.\VKBIK ■ A TA»IADJ^
Levanton a fasiszták raJtaOtósi-szérú támadását energikusan vlsz-szaverték a köztáirsaság-védők./
Ezek>a kiadott jelszavak az akciókban; Büszkék rájuk a spanyol nép. A diadalmas előretörés igazolja helyességüket A nép nagy. hi-zalmat helyez az ellenállással váltakozó ^ámndá.'t taktikájának e-redményess^be (a harcászati e-
semények pedig egyre-másra igazolják a népfront által kiadott
finnek a hitnek adott kifejezést a volt honvédelmi mini^er. Inda-lecio Prieto a Spanyol S»>clalista Mrt alapításának SO-ig évfordulójának-ünneplésekor mondott beszédében. Az egész, hétig tartó ünneplés záró iUésén Prieto a dél- és kőzépamerikai nemzeteihez fordult jc^al" elvárt támogatásért^ sürgette a' spanycűpkat ..térjoiek még áz ^yaországhoz", mely Száz esztendővel ez^őtt >megtemntette őket ame!!^, tapizta és mi^si^te őket, most a távolba szakadt nö-killőzhetetien s^ts^pet .kérték, ht^ a háborút győzelemmel fej^ zék^:be.,,. ^\
Azokhoz a dél- és középamerikad nemzetekhez intézi kérését a spanyol nép, amelyeknek amerika fd-fedezésével hazát adtak és a lakosságot, ahol az uralkodó jiyelv spa-nyoL A fasizmus eHenkér a törzs támogatást- a leszakadt ágtóL A fösízníns ellen, mely áz-élet leg-egészs^Ésebb győkeitít is elsor-
nitzer. szűkebb baráti köréhez tartózott és .
Innitzer maga akarta a teme-' . tési -szertartást végeznL S^l-kovslQr hozzátartozói aísonban taphitatosan tudtára adták, hogy az élhtmyt végső akarata értelmében az osztrák f^p jelenlétét nem tartja kívánatosnak. ,
• -Vb';:
vBSEtja nyomorult rendszerével.
Spalkovsky temetésén Miklas, volt osztrák elnök is résztvett A Gestapo azonban níegtűtotta, hogy
TolecícrBó leff as u'i
Június közepén körülbelül két-asíázan utaztunk az N.-i tanoncotthonba. Szabadság-:, helyett, katonás faelemben keUett eltöltenünk az időt Reggel 'liáromnegyed 4-kor keltünk.
Néhány perc mulvá menetbe fejlődve kellett az udvaron álla-nunk és a reggelig gyákorlator sázzal telt.;él "ai idő. Regéli után újra meiiételési gyakorlatok .voltak dé%. Az ílélinöés; minden kritikán aluli. ^
nd szobánkban'17 lány: vólt^ a-; kik közül az" eteő étkezés után 15 rosszul let.-Egyik' nap yál^^ szobába ét^maradékot' találtak, érré az otthon valamenzQri lakója-, tói megvonták a kimenőt 80 lány időelött otthsfeyta az otthonti.-TOert a rossz bánásmód ellenében még dolgozmmk la kellett
követelése meUett, a mm nélküliekért, köztisztriai " ért és a föidmüvelfrtöni^ . ért.
6. Egységes tétekkel feHéWi trösztök ellen, melyek « den társadahni ayvgüm szítói, minden szociális J ; vény eUenzői; melyek *j szik láz országból a péffl|| helyett, hogy Francia<rt« bantektetnék be s akl^ hát felelősséggel tarteaa termelés szabotólátóert
* • ■ Mit., történi ..fl szakszervez^ kongresszuson}
AGYON kényclBieUen 0Í lem volt az. amit Sit Wf,-, Citrine a British Trade Congress központi Utkára S á blackpooli konferencián tóo^ ; kérdés körül, hogy ml a aa^ | vezeti vezérkar 41 áspontja^. l>erlalri miniszterelnök heteflíL,
UóídSáros hadi kbltekeiésélC tőleg.
N
índfelfo ielet ny « a hen: fasiszli «r megí. Katona lak alávi árosok: ivy. Var eck. Pie
Emű vi ik a bél ett vároi tiiláriáli.s KJKölte éta téri inn tartási szudéta 1 az osti kö
zukség le
Mozg
A köztár !, liogy e| lozdulásra, üaszoljon. eruletekbei íeik.
Nagy gor lert tudja, áiuiyen jel rnek ia; bél itgT^ffte'a ak a segíts Eger (Ch ok robogn£ ssze 15 kilc alár, aho! ajanak le
Eden
London. — hogy egj leiiet szigf ■ brit; kül aes-'-nak.
olt
Párizs. — lüt felszólító "toyt, hogy >oi kormán ö szilárd 'lum pártvezé ">gy a követi sdíer-kormánj
Gyön;
Baltimore, i "onal Maritin zervezett ma: fasiszta orsj fegyverszáll
BIRODALMI NfiJÍKrEK AZ „ÁRJA" tíZEMEKBEN
A stratégiailag io^}°^J^ mated Engineering Umon sen kritizálta
Chamberlain V^^^^^^^^tL^T donyvezetök uniója nKahadl köiteke^^>, tását mert a szervezett nem .akarják támogatni laín fasiszta komált snCT «i, nak azok számára fegyvert tani.
Citrine megijedt és
ket:; Itália, ^"írr-ÍIft-& l pán.;Harsogv3 J^entette » „Nekünk nem szabad ^
k támadók előtt siaf™*gii Ják kl ezt az orszígot « ^.
MEXnCÖVAROS, Mádkő. V^et ért az itt megtartott laUh-amerikal kongresszus. A kongrem-szus imegalkotta a Latín-Ameökal
Konfedérációt Az aj szervezet elnökének Vicente Loombaido Tole-danot a mexikói munkásszövetség vezérét választották meg.
A kongresszuson J. L. Lewis la. Jelen volt és az aj alakulat támogatását ígérte. S^teni.keU más oroágok mtmkásalt is a rövidebb unmkaidőért a inagasabb«bér-ért folyő küzdelemben, mondta Lewis," 3 CIO vezére.
Az osztrál^ nácik között e na-pókban nagy elkeseredést szült Bürckel biztos rendelete. A hitlerista megbizott az összes lapokba hirdetményt tett amelyben felsző?; Htja & birodalmi németeket, hogy jdentkezzenek a nem-árja tnlajdo-nősöktől lefojt Uzemek^átvétclér re. Ismeretes, ^hogy a birodalminá-; cik eddig Is fnindea fontos^ltö^t maguk számára foglaltakt le' és Bürckel kizésólag^ nekik szánta, most az árjává tett üzemeket ia." A f ^háborodás oly nagy volt, hogy a birodalmi helytartó néhány nap muIva helyrelga^dtó nyilatkozatot közölt mely szerint az eredeti, közleménybe „sajtűMba" csúszott' be és osztrákok, is jelentkezlictoek a nem-átja Qpmek és fidetek^^^-
ámsitásánáL í. ^. ~
^adnia." De Citrinettr -kényes, érzékeny
mondta Citnne.h^a,^ nak tisztametszebi keU Chamberlain Chamberlain a ramWs"* tását élvezni akarja^
közi fcfiizmust
töiyt ^ogy^fa Á lalnon keresztOí g tó
Mozgóképre vetteja^^jj,
tikai igazságot^^Wesi'^ ma. amíg ki akarja eít« —
j^etkező M^^t^ akciós (tory) Iconnaw,
AZ ^igy nvoetalanitja a
jegyzetelt %^sss^-moígalojn ^*^^siSst
Franco ,
Hendaye, frj Pndesai front 'slmazbtt Frai ából, hogy a okat kikergeii í?^Sk köáei ^lleaállásra sze
. Válasz
london Angi ^onnány azon '"glia foglaljor a angol reakci Pnte Bonnet 1 íep .iHítlert : Wzni abban, i«4t elfoglalja."
^ Hítl^
..Nürnberg. Né glentette Hitler ^elfoglalása) »tékony aktivit f hevesen tám
^ Csehorí
~Dr rsasági ete 'ádióbeszédében a köztársaság k f«yt>en felszólít
- ,■í
, jot, hogy , Syobb áldozltok
t„ $25
Kackpool. An ^Kszervezeti n !^ja 5.000 ;«>; $25.000) sz nyolország javái
Német ŐSI
^ndon. _ Az