1
«i-J4Íi-J- : I-.-
s f
Biüijiííjajj, mkbaji gyanús voltad-'. :ül abban egyeitek mjl
; már a zürichi baniíbatií! némettől.
met autójto mentek Zürich tatáron akadály nílkfii • a vámhivatalaivá' faogy egy detekUv tet a detektív közüitíj, imhlvatalnokokkal, ' i t-mennek". Azonban, "a^JÍ ér néhány küímétemjüí rtak Svájcban, egy i^ü. 'zsaadárörszem «iött mef. a német az autűt és In detektlvhez: ' ísék á kocsiból klazáHal!
<VÍJ
A MUNKÁSSÁG EGYSÉGES'. KÖZÖSEN TÁRGYALJÁK A PROBLÉMÁICAT
otthon, Berlinben elm^ , hogy kétmillió márki-JÓ vagyonomat a kocsi-ejtettem el éa az ön faá. Ii köszönhetem, hqgya a zavartalanul áthiB.
hattam. ,1 ötvenezermárkás hsá-■méazetesen csak ais tök, hogy túliárhattaot én... Tisztelem a nk etaökét! ipészeket, aMk kcmyjtil-rasztják be a pénzt rj; a dugva visznek valaa!; innyen leleplezik, meitit Jket a csempészek keK'l sl kezelik. A németeíií mint az elmondott ésj hatjuk, már fejlett j t technikája, fis Néirá-igen valuta hiányában je-ban ki van zárva a Ti' nből, mintha-ellaiségts mé körül összes pat.
^ olimpiára meg dfcarják
ÍeNr0?zországof
E^y éve miüstk, ijfjgy a feus>..!i6öii£í, Ascist íeüttiji) íaalSleít«m, íjjeso volt iisj}axsú6 lfeigy.£lal.
úmországban lázasan folynak az olúnpiai előkészületek. A téli olimpia is ott lesz '
iését.
ból a proíitÍ>5!, amit a gyáros éveken keresztüJ a legszeafieleaebbül vágott zsebre. BÁptt arra, faagy csak szervezetten képes jobb bá-
jünlkor 1936-ban a 9. oUmpia ijltflyén. Berlinben összejöttek a jBzetküzl Olimpia Bizottság még senk'lnek esze' ágüba jutott volna, hogy a 12: ollní-Ckörül bonyodalmak lesznek. A eidezés jogát Japánnak Itélfék 1 at IMO. évi olímpiiai játékok-A japán sport-szövetség nyom-n bejelentette, hogy" a berlini ajlása után megindítják az éplt-léseket Toklóban. Meg is kézd-L De közben íap.án 'táirsas-üta-it rendezett Kinába, ííáboruba rsredett és ais olimpiáról ineg-edkeztek a csáíaía^ban. Melíé-lea az olimpiai' kassza "pénzén )rt felszerelés iielyett életet ki-6 hadifelsssereíést vásároltak a 1 dk utazgatni szerető • barátjuk--Németországböí. ' '
'évedés lenne, azonban azt bin-togy a japánok önként -mond-i [ le az olimpia megrendezését. Egyesült )Ulátaök,;Svá3c p'a mdlnáv-államok — 'jtnínl isme-a —, mozgalmat indítottak áz nyban, hogy az olimpia ne le-a megtartható olyön államban, úy támadó-háborút visel. Ez el-kezlk az olimpia eszmélyéveh ely a népek téstvéreáülését és gbékülését tűzte célul ;kl-maga Snlyos csorba ésétt volná, a uetközi sport esaiiéjén azáltal, y a háborút viselő Japánban űt volna össze 50 és egynéhány Biet sportképvíselöje. Így kzon-1 sikerült az olimpia élétrehivő aiéjét sárba tiprás nélkül meg-atenl, mert az ezertó' (Pinn-
orsz.) országában megrendezésre kerülő, oíln^pia, ha nem mossa elegy háborús katasztrófa, valóban a nemzeten, megértésé jegyében fog léjrblynL Erre biztosíték a demokratikus finn nemzet, mely a sportbán sportszerű magatartásával éS( klf-ünö teljesítményeivel oly *lökelö ^helyet vivott ki magának."
Lázas épMraunka Heteínldben
A finn fővárosban serény munka íolyik.-ÍÉpítik az 1940-ik évi olimpia stadionjait és a csapatok elhelyezésére az olimpiai falut Helsainkiben.
Az olimpiai tüz méltó fészket talált ebben az országban. A világ fiatalsága otthon fogja érezni magát, otl;.
l/siemi János halálára iíe^»^. 'm<izxáx3. mt axasis.
^ jíjc^y csakis szjervbzjtten kereszíiíi
QjféSZ érfO O ÍSiOgyatittidja. elémí élettyjnvc-nal^rait es&e-
mmkássporfolákaf
Aki sl halállal csaknem fogócskát játszott. — „a bolygó Etéher", a mótorvezetéses verhetetleaje —, nííuis többé. Alig egy hete, mikor lelkendezve újságolta Istenes Jancsi barátainknak, hogy elhunyt László öccse emlékezetére ,,stéher emlékversenyt" rendez a Millenáris 'pályán. Ez a mötorvezetéses verseny elmarad, mint ahogy va-lainennyl pályavezetéises is el fog maradni az idén. A Szvetenay uc-cai bonctani intézetében fekszik a
szervezet EzétroBsioIíöu láivel a axuoka — nact Ecindea ószán — úgy saost íb lassul, "elhatárazía.
víss2akijvetelm valaaalt ab- 'í*^ az éjjeli müazakbaa dolgozó- \b& ksSítítí vtíina. ■^?;var^'^^f
kat iefizeü. Pár táppal kásöbb iüíüsgeazsxftíje az iroda ablakára.
násmőd kiharcolására. A most egy éve lezajlott sztrájkunkkal a Ca-inadian ÍSboe Workers Union segít-
ségével ezeket némileg sikerült elérnünk.
Azóta is sok barcon mentünk keresztül. A Munkás olvasói is emlékeznek még az 1937. decemberében leza^ott sztrájkunkra, amikor azért kényszerültünk, sztrájkba, mert a szerződésbe foglalt követelésünket a gyáros nem teljesítette.
Szovjetoroszország és az Olimpia
Ma már nyilt titok, hogy az o-rosz sport-körök ki akarnak lépni elszigeteltségükből és amal a tervvel foglalkoznak, hogy felveszik a kapcsolatokat nemzetközi szövet-
jeges márvány asztalon kitéri tye Istenes János áz egyik szerdaésti uecai baleset áldozata. Dolgozó magyarok számára több ez, jnint egy ^ gyárvezetöség minden elköve-rendörségi hír-törmelék. Munkás tett, nem irtózott semilyen aljas volt, aki rajongott a fair gépsport-' eszközöktől, hogy a szakszervezetét ért s a véletlen is ugy akarta, és ezzel együtt a sztrájkot létör-
f ,^5^^"' ,?f:f'--'*- Kizártak bennünket azzal a "re; _ ^ , , _ jjjgjjjjygj^ hogy így sikerül a toiiót
szétzúzni. A tervük azonban nem sikerült. A munkásság észrevette.
a vidám fickóval még a halál is mókázott. Nem törődött a száguldó autókkal az országúton semmint a gyík siklott el mellettük ^s a pályán is békét hagytak neki a ipuffogő motorok, mikor száz kilóméteres tempóval szelte a levegőt a vezető motorja után.
— Ha én startolok a pályán, akkor egy egész gyárra vsiló me-
fapgy hét végéa leesukja a gyárat és majd megindul a mun-Iia, értesíteni fogja a régi nam-káBokat.
A vezetőség azonban ébren van. Még aznap — szept. 16-án — este gyűlésre hívta a munkásokat, akik nagyrészbea meg is jelentek. A gyűlésen résztvett Joe Kafriero, a Canadian Shoe Workers Union szer-
ségekkel. A legutóbb Szovjetszö- i^^^'^^';?'^^:*^^^^ vétségbea járt sportküldöttség ve- ^^"^ " dicsekedett gyakran «ugár-zetői már tárgyaltak is ebl)en az ügyben. -Pelikán dr. a kitűnő sportdiplomata, a cseh szövetség elnöke, egyszemélyben a FIFA vezér-karánakr tagja is, bizik a sikerben és szerinte-a szovjet sportolók bevonása a nemzetközi sportéletbe kétségtelen j nagy nyereségét jelenterié/ iía sikerül a nehézségeket megoldani, akkor Helsinkiben az olimpiáafm^r meg is jelennék.
zó arccatl.
Mfuhkássportoló volt Istenes János, munkások szórakoztatására indult a stéherversenyeken. Ez ó sportág nagyon szegétty vereeny-zőkben, halálával most' még^ szegényebb lett. '
hogy kemény kit&rtással a sztrájkot megnyerheti. Ugy is történt! Erősen piketeltUk a gyárat. Egy néhány talpnyaló kivételével min-, denki teljesítette a kötelességét, a' legzordabb tél idején kitartottak a munkások. Az eredméhy nem maradt él. Egy betes sitrájk után' teljesítették követelésünket. ,
Bár azóta«is voltak kisebb na-: gyóbb zavargások, a munkásság ébersége, tapintatos politikája lehetetlenné tetté a gyárvezetöség-terveit.
'Most újra egy-nagy problémádé állította a vezetőség a munká-
vezöje. Ismertette a gyár lezárásának okát és a gyárvezetöség célját. Figyelmeztette a mimká-sokat, hogy ha esetleg Mzról-ház-ra járnak munkába hívni őket, csak abban az esetben menjenek vissza, ha mindannyiukat visszahívják. A munkások a javaslatot egyhangúlag elfogadták. Minden XQimkás megegyezett abban, hogy ámig a munkaviszony meg nem változik, mindenki dolgozzon egy hetet, egyníást fölváltva.
Delegátust választottunk, akik a gyárvezetőséggel a batározat'unkat megvitatják. Mr.v H. H. Knoll
MrlKaoIl .*^V 13-éix veit ba^jlan-dó tárgyalni, xoíkőzbei iőtsb ki^tü^
feimertilt, A táxgyei&a ftr/iaten eí-keAden maradt. A del^ácíő minden eredmény nélkül távozott.
:^héa 'r^el a gjrárvezetOs^ behívatott munkást két vasúti líocsi megrákáisara.'Á anunká-sok tudomására adták á vezetésinek,'bogy addig nraa hajlandók dolgozni, am^ az összes rakodómunkásokat be nem hívják. A munkások követelése teljesült.
A vasárnap délutánra tervezett gyűlést 20-án tartottuk meg. ^ melyen a delegáció éKSadta iSt. Knoll naagatartását a múnkásokltal szemben. A gyűlés-határozatot boázott, '2a>gy csak ábbaá az esetben megyünk vissza ddígozni, iia mln-^ dénkit alkalmaznak. A munkaidő Jegyen ügy elosztva, iiogy'- mindenki dolgozhasson. ^
A gyár a jelenben zárva van. Még nem tudjuk, mlkór kezdődik még a munka.
'—^'■'Egy mtmloSsnO.
2^úíoIva volt a AlsaikásoüJion a tütakozókika! BULL RÍGBY VOLT . A FÖSZONOK!
A taManuB Mborüs ls££zUl&dé-££f6I. Hitler kardcsSrtetéséiűl Im-t^fmm basáixi^bsn fjrffmolmik be az -ojságsas. £12 JiPatette Windsor
hn^ftA^' inimir^<tf!ít^f «Sy tStakO-
;z6 aépgyűlés megtartására a boiü Ölen. A gyűlés szeptember IS-án estté völt megtartva a Ha-gyar Mtmkásotthoaban.'
A hábortellenes gyűlést Morris, kommunista városi tanácsos nyitottá: még "és Ismertette, bogy ezt háborút egy maroknyi- burzsoá énlekében kéazlU elő Anglia, Né-metorsüágöt támogató pollükájá-vaL A háborús veszély' nagyobb, mint volt 1914'ben, ami eQen a vMág haladó népének tiltaltoznlá
a
TWOOD, ONT. ísa...........•
ÍLHI, ONT,
^TON, ALTA
Dm.EB,"ÁJirÁ.^
les "!*.'■•■•■ • *
ELLIAH, ONT. ^
.....!s
SARCELONA. — A spanyol fia-iág. .delegációja vissiMitért a 2. Mgi Világkongresszusról, me-'.,t a mult hónapban '83 nenolset Igának 'résávétéievél' taítot-meg a Vassar 'Collegé-ban, » Tork méliétt. A kb -12 tagú ígátus, csoportokban tért visz-liazájába, mei^t utultát több-r megszakították,' ■ hog^ szervepropagandát fejtsenek ki hazá-támogatása érdekében.
^ ottani sajtó -érdeklődésére á-pm Idézték-'féi "a kórigresszu-eltölfött feiéáhétéf iéh liapo-a többi országok mélég rokon-vét a spanyol iiép 'hőslesen Ici-és győzelmes harca inellétt, t a népjogó'k rn'eigmentéséért a demokrácia. Különösen kie-itók az amerikai. rtépékhépUnk 't való sierétéfét. ~ "
iarJos Aivárez kijelentette a íképviselöl előtt,; tiog^Já'Kong-
resszűBon egyhangúlag hozott ha-tárosatc^mC; haladéktalanul ar spanyol ifjúság nyilvánossága elé ter-jesztikjgs az ifjúBég béke-bizottaá-gágok "szervezése haladéktalan és óriási Jelehtöségü minden országban, hogyáz emberiség sorsát kedvezően befolyásolhassa áz Ifjúság.
'í^NTOS VÁLASZ
Á ÜúlVárosi kis szatócs egyszer elvlttó sétálni a feleségét a/Váci-utcába. Járkáltak'fel és le és Héz-tiék a drága kirakatokat. Egyszer égy ékszerkirakat előtt megállt az asszony és felsóhajtott: ^ ,
— Ha te szeretsz engem, vedd meg ezt a brilliáns butítont, ' A, férj szerelmes szavakkal inöndta:
— Édes életem; a te kéréisedet én parancsnak tekintem... de pa-Tancsolni viszont nem hagyok ma-ganmak.
MADRID. — Amllcor nyugalom van a fronton a köztársasági had-''ééte^ katonái «portfelvoutilást rendeznek.
í; Az északpntáriói nyaralók előtt elsurranó autók tJuristál, vagy a" vákScióikat töltő hivatalnokok, al-siSbb és felsőbb osztály tagjaihoz tartozó vendégek ritkáh' veszik i&zíé, hogy az őket kiszolgáló nyaralói alkalmazottak milyen kl-isálanányolásnak vannak kitéve — Írja az alábbiakban lapunk egyik levelezője. i..,^;
íJKissé későn írom levelem, de nem azért kések, hogy talán rest lettem volca írni, de a hosszú munkaidő miatt nem volt időm. Kora reggeltől késő estig dolgCKzunk. Az Üjsletvezetőnk egy angol munkás. Nyomora Winnipegről hajtotta' Torontóba, így került kt erre á nyaralóra. Heti 10 dollár a. flze-! tése, ezért aztán talpon Jtell.l^nnl: ■reggel 6 órától •esté'í2-lg.">3Íyen': bosszú munkaidő még egy állat-: nak Is .sok, nem égy embernek. '
Az én munkaidőm szintén Ilyen hosHííú, annyi fcUlönbaiégfeél, horgy én este 6 őráUg kint ídolgoztam^s este az üzletben, amiért Mvi 25' dollárt fizetett á munkaadóm.
A nyaralóhelyek ímunltáflhöl éppen ügy kivannak zsákmányolva,' mint a férfiak. Sőt talán még: jobban. Reggeli 7 órától eatie»—JÍO-Ig állnak a fával íütött takar^k-
Is az 50 dollárnyi havifizetésért.. De anal nem sikerült a átókácsnövel.
az síiterült a szegény csé^^ A konyhai muzika: végsösté i^títiah az üzlétbeh dóigöatatta f Jféll 'Í2 ó-ráig'fes esíért öz ^áíüatiiák is "bosz-Bzü niunkáidőért iíiávl' 29 doltárt fizetett néki, • ' ' j
A tnl helyzetünk n»szabb volt, mint az Jgás'^latök&^^J^ íúsok esős időben és iihiíépnapokori pihentek, addlg^ wi "xnindéhhajp "egy-fórmSn áolgozt^k r^giltdl Pultig, l Ezekét az'aitópotölcát hém táíííák a jnyarálök éiéi Aűüg'séJkáWiiak 'á nyaraló ííéüémes azÓi'ákbiÖÖk'-és t>l-' hénöl jelrat; 'iaaig á''#ató6imím-' káso-kriak igát klzs'álonkiiyb-i
BtütíUmatáa".
Pillér'
kell. A konamunista párt teljes erejét harcbaveti a' háború ellen. Ma a httltfdő emberiségnek jobban ffil kell<«orakozni, -mint "valahai ném számíthatunk a Inirzsoá'; pártokra, amelyeknek képviselői teljesen el-íele.^ették azokat a háborúellenes ■jelszavakati aminek betartását i-gértékia választások idején, 'A. bur-tóbá sajtó „békejelszavai" mögött a idemokrácia leggyalázatosabb á-rulása hözódik m^,
A gyűlés föazőnoka BlU íftlgby volt Torontóból, aki sÉiatén figyel-, méztette ia hallgatóságot a háború Vebzedelinére. A burzsoá-demokra-tikufl országok urai,' Chamberlain és- Daladler fegytítlen tollvonással szabadkezet Igéirtek Hitlernek CsehEBBlováklábanf, hogy azoíi <v6gig iriatsoivav;elgázolja ..Európát* Ji.-neímzetközi • .kapitalisták elejétől fogvö iémbgaíjájc Hitlert ezért íő-rekVés8ben,*t:óak 'fdáfg burkoltan tették, de most már vége<az -alattomos lehetőségeknek; njrtlt kártyával kéU játezauiok a nyilvánosság előtti Elérkeztünk ahhoz ,bz időpontátoz, <ámikor nyíltan látnunk kéli, itík harcolnak a békéért és a dénoKráéláÍjít. ^
- ^\íí
ható- a nép aCatatától -fögs,. Ha a dezm>kratikus országok né-** pei Csszefcigiiak. úgyíYaficlaoifizágr*' tnlst Anglia muhkÚes&gH'i^tálíoS' rd -fognak; SdWietelifc'Jtemíái^Blc* m, tsasy SEakltsaaak ^RBtlért mogató politik4jtdü£al, jáUjauak a veszélyezteteu Cschaztovákía íSs a demokrácia -mellé. "Bz'xcz egyedOll Ichétaség a Oiáboiú élhárltűSáfdí'" >
Kanada <békeszeret{í ■nS^CmSiití9-meg kell mozdulnia; 4iöVeteIcl(^ • kell kormányától, hogy Jtövetéljo : Aöglla uraütől, liogy lépjenek föl'a • fasizmus ellen, levetéljék « néhiet hadser^ "visszavonását a íseh-ná-' mét határról. Cselekedni kell, ániig nem 'kébö, mert ha TOegkesaUR-iá' háborút, késő 'lest ^a 'ttltftkteá^.
A kommunista párt, Ugy itt Tiiáf >' nadában, qnint aZ ^géstc ^rUágto, ; minden erejével a bééért harcol. IlUnden békeszerető lak«y^ Itaiia-' tfának sorakozzon Yél a'tjékte,*-^-' mokrácia, a fejlődéséit -'^haííéol* kommunista párt,^fáazlőja alá,'— feíezte be 'beszédét'-a *s2öiiok t. he engedjük a fái^izmost a>demok»' rácia tctnetöjévé;«?n7Jl, tiéawú^^ demokrácia tem.esse el a fasizmust cgyszeramfnderikdrra: ' "» ^
mm
Rovatveigető; pezso iTíOsss^g.
NekUnk nem szabad tétlenül néz-ril'a IKírzsoázla ezen cselekedetét. iíTem'SMhad < megengedni, íiogy, liftl^^he^rhessaB <%chs2lováklá1>a,t nent' engedhető mig, hogy 'abból, flgjr taljjaílatnyl földet Is elrabol-' ;iÍMsson/'iűék azzal nem b. 'békét, tbánem a Mborút szolgáljuk, A ka-
tüzhely mellett, az izzadsáJÉr'nem
csöpögött, hanem egyeheséii csüV-gott szegényékről a nagy . iiyári hőségben. Amikor a konyhai mun-! kának, a főzésnek és édéájr-eltJakar* ritásnak vége volt, a gieto klüd-te az üzletbe; hogy ott végesazenek munkát. A szákácsnőnk azonban megtagadta a munkát^ amiért iiem Is Volt becsülete szegény asszóriyr; nak. A lelketlen gpdá íílíJ^^^ volna belőle m^g az utoísólszuázt
Tpiú>rrrö, öat—^^^^^A^^^
a napikban Hon. .Normájj Hlpel,; Ontatíó ^nuiütaügyl m& : a-
fizöyfltipárl mühkáJBoksáakiszerve-r zete kcíldöttetóék, ho^ érintkezés-: % lép a ■fluefeéél ÍJÉtí^ ftailgymlrilasstéirteí: av^í^l. ^liogy a j Turgéon királyi toíztOTB^ alápijájri Jtétt ÁayáMfok^ összeüljenek. ■;, ■■■''■vf-^'^í.;-;;
Á delegációt Alfi^ Cbarpehtier, a katolikus szövömunkásdk isztt-vetségre egyik yezetöje éa Áíex Wéich, a textlhnimtóaök ott;^os tanáésánák'elnöké /we^ette.^ ' ^'
A két szaksMrveaét közös átiratot nyújtott Üb a közelmúltban a Ttét tartományi és á szövetségi, kormányhoz, a muiikaviszóiiyok és bérek javítását követelve.'
pitalista lajpok kampányszerűen hlrdétak, fiógy a 'béfca'éídekében h szüdéta^ldéket oda kell adni mmtikk: ■- mi,' kamúninlaták, azt uk, hogy ha feláldozzák a HZudéta'terUletcket '^tiemck, a nuirikáasánák' attól ném lesz bé-kJéJe -— csak a temetőben. lAs^nban a háború megakadályoz-
ÍRTA: REMENYIK ZSIGMOND
i + 7. .■
.........:::.3-2
...........ÍS
............lí
A drótról kövér esÖGSöppékb«llGttak ^ a deszkák is nedvesek voltak és korpatak. Benn a paláiik ihögött egy kutya
Brúnó lábujjhegyre állt, hogy félkezér eJerje a drótot; Mit őrizhettek ugyan
múltkoriban ezen a környéken találkoz-tam. ■' '■■ ■
— A Tóniét? —kérdezte megvetően a kocsmáros. •— Az nem ért ef élekhez. Tóni egészén más dolgokhoz ért, — t$tte még hozzá és gyanakodva ^ Brúnóra nézett- De OBruhö állta a kocsmáros pillantását és ésák tovább vigyorgott tokéletlenül. ' ' ' —Eféle sérüléseknek gyógyításához
azután riiináeh orvos «rti — mondotta „ , ___________=.____________......-
könnyedén. -^Én magám is, kitisztítanám, ;gyon izgatott vágydk,íbár áz égesz csak ha leiinéhek hozzá megfelelő szerszáiha-; egy buta dolog, BemmrWünk nincs rá.
— a teát se bírta meg a gyomrom, —■ —-Ne vedd 7n^ím'''L:!^'*nrMtii^a -t^ííw'''
mondotta Franciska és két könyökére tá- císka^sS^^^^
tal, mar el akartam menni, hogy megke- i,r««.«i tí«ak;!u r, • í*t:-^\^^^ resselek.
Ij^gní próbált;f^íNéítetíiíel^
im. De mindenfelé buta dolog kell hozza; váttá, jód, még más éfélé:, Tiszta tépés.
válaszolta hetünk
^Ji^i^^LJ^f^^Y^W'^^^T^ ^ íf^zem. Na- gignyálaztá á pa^ eltette á pak-
li dohányt és zsébredugott kézzel megin'' dult. Franciska iltán; V'. = •;•:■
hogy féljünk.'I^gy stives, Franciska, mondotta még és előkotorta zsebéből a pakli dohányt és papirost.
—.^í történt veled? — kérdezte aggódva Franciska és dohányt szórt a cíga-rettapapírosba.
ípaiank mögött, e korhadt deszkák mö- hogy be ne piöz
szögesdrótok mögött, talán a vad fii- — Maga biztosan kések közé nyúlt. ~
* a mérges bürüfaokrokat? Brunó mondotta szakértelemmel a kocsmáros.
' fu^^^^^^S^P''^z€n;ta.\!Ch a kutyát őriz- _ Megint krumplit pucolt valahol és
^ annak eszébe ne ji^on elro- krumpli helyett saját tehyerét'hámozta
™ai a vad füvek közül. Magasra fel- meg'szórakozottságból. Ezért nem lesz
ipaszkodott és felkézííel megszorította gemmi ebből a világból, mert ügyetlének
||ogésdiM>tot. Azután összeszorította emberek. TJÍég elvérzik, ember! — ki- is gondólkodníimost ezeh. Á zsebkendőt
^,írí/esigránttota a drótbolí fiiálló erős oltotta, amint rátekintett Brunó felfelé- is kimosom majd, mert véí-es. Végered-
^ E W pillanat-aiatli elöntőt- fordított tenyerére. — Vigye el tíszta asz- menyben talán a zsebkendőnek lett a leg-
íjfenyeret A-vér. Brunó leguggol" "
az: ÉG i^thatatljíjí 'cSltLAGAlT
nézi.—sik:tóni.;í
ja, nemegy k
^^^^
A Mac-Pap Batlalion baráta-;Miak szervezője meglátogatja á nyugátkanádái városolcat
. . BENNE OPEBACfóS ÜSZrAL.' A^^
~ Kénytelen voltam megvágni a ke- SZABVASOK SOHA:NEM 'tAlMJÁK
n, de semmi az egész, — válaszolta MEG .TöBBé .VJSZEé AGANCOTíAT,
^nó ^ Néhány nap alatt beforr. Kár HA EGYSZEE ASST MjMÍ ELHl^lXAJ-
zera Brúnó.
aiyeret A-vér. Brunó leguggoltra kor- talomról á pracliját, most mosattam fel a nagyobb baja. Me^ágtabi cpalank alá, télökojpködte tenyerét es bádogot és tele'van vérrel. Menjen eéyál- Franciéfca, hogy megtudjam
OKendÖjébe XJSavárta. ''^ IrAnrlnn -<>orV .Ví^r^f .^Vá .no .niOTlrífeo :ko mátr -rinAt- « . -.— u-u-;_=t.
3 kezem, az orvos cí-
alatt átütött a vér
a sönt^ pultjának támaszkodva és' -oebol előhuzta kezét. Tényeire^ még
a. a kendőn egy talán az üzlet eré,^ne piszkítsa be még mét a kocsmában," ném akartam, hogy , BrunoKxzsebebe 3-padlómat se! Maga itt sohasem fo- mindenfélét' össze-vissza beszéljenek.
Franciska -és iBifuttórrfélféléKaladnak ^ lépcsöhiyi léptóoÁ'SÖváMy^^^ por l^tjeng'a'levégtdfefen^^^ ék'jeyés bus ^ídéfcfe eiz; ^;íu autók tülkölésé "és zakatolása hangzik; a házzal -szembén áll^eéy^::^énsíínkat^ Jó Ití-re van az itt lúinért^:bénzmttek; az-egész
annak is a végén, egy nagy, kétemeletes bunkó, másik vége,^edig üíesT A dohányt ^^í^g^^^^^^^^^^g^^^
.„rt- , ______ - , . házban, a második emeleten. Egyetlen pedig mind kiszórod az asztal alá, ví- Por s2sall az ég felé.-Ls^ az udvát ko»e-
t*"6g vérzett és majdnem kibíHiatatla- -kétemeletes Káz'az Uccában, szemben egy gyázz!' ' i saierntf T»« cigarettával szájában benzinkúttal, nem is lehet eltéveszteni,— , .„^ ^
kiáltotta kétségbeesetten a kocsmáros és —Wem, nem, nem, —• toal^tta Fj:an-már nyult ís a törölgető rongy után, hogy cis^a, — nem ttidok ntpst. cigarettát so-a vért 3 padlóról 1 Jirölje. dorni, se njrugj^dten^,^,^^:^^^
*^ menni az uccan^vJcér^c^ ne IS haragudj
Brunó gyors léptekkel távozott a kocs- -rám, de riembípok,' nem- birok, f ?F?étek, mából. Lassan emelkedett az «c#kon a Btó
'.sajgott. De *^osolygott, keserűen. ^áK^ f gyerek kezébe a kés, —
t!^^]^ a kocsmáros^ és két batalmas ayeret a pultra helyezte, mindjárt a kis 'kra kirakott töporfcőspogácsak, fa-"k és egyenletes -darabokra elyá-
pén vékony csapból 4a£^ög a víz. A sovány asszony megfordul-Beimóék után, foámul-e vagy csak .trihen, 3cÍ«áncsí-«'V8gy csak fáradt, nelréz e -pillanatban' ezti'óU döntenL Mindenesetre sovány kezéXfel so-, vány orrát vakarja, élv&szett életéért -bí* zony ez sovány vígasztatás*
Még három lépcső, JFVancíska, —
kolbászadagok mellé, —^ M<fet az- köd, a nap halvány, vörös korongja meg- ejtette kezéből a jfélíg kész cigarettát, bíztatja Franciskát-Brmió, ^ttOybaiad'
kötözgetheti, mert-eféle sérül&eket növekedve tünt; elő a szürke égen. Pár hogy a dohány a papirosból kihullt, A nak lassan felfelé a lépcsőn. i^Vaneidka
lehet ^röccsökkel gyógyítaiíLj , pere alatt a tejcsarnokba ert. Leült Frau- tejcsarnok tulajdonosa gyanakdáy^i asös- .tudna menni, nöai testi ^éje Jüányzik^itz
No, nem, nem_-jnondotta Brunó, ciska mellé, aki éppen citromot ny^Ioga- tálukhoz jött & elszedeget^ «Iőlük az e- úthoz, de.látezjk rajta, lm33^,-fél,@txua.ai;-.
.^ólszósemLieheCSzeretáim-ismeg'- totCT Sápadt volt és kezeit nadragzsébébe dényeket. Arcán gőtiSterfíés'íelhők ültek, godalofimial telt'
™ annak .az O3rvosóak^£^t2^kivelw süllyesztette, _^___ , pedig kína az accán már felszállta köd. , - XFoIyiatjukj) l i
Sob Kén*; a'^dackenzle-Paplneaü Sáttelfoh barátainak szervezője t-övid körútra megy Nyugatkana^ dába, ahol gyűléseket fog tartani éptójf^öiórszágból visszatért dri-kőntesek egészsége visszaállítása-hoz szükséges alap-megteremtésé-íie fögja-íettí^Iítaal a különböző ázcrvezcíelic tagjait. Bizottságokat fóg-azéinroisMi^a különböző v^osok-tran^^aklkf akciókat 4^ognak levezet* ni- a.sJklackcazle-Paplnrcaftí Battalí-on viisszáíért' önkénteseinek a támogatására. Bob Kerr a következő' helyeken'íog beszélni: í?ort Wrthur Winnipeg, , .Regina, Calgary és "Bóxtionton, A' terve ezcröit rövid pihenőt'^ogr tat^i Alfaei^tában és ázutáh meglátogatja a Osendeé-tenger jMUl^áft, ahol, szinte gyü» léseket fog tartanL
A gyűlések sorfehdje: ' 1. Tott Arthur, szeptember 23i, éé ao-átí, ^törtökön-éa-pöitekeh;
2. Wixaxípegett, -Október 1-2-án, szombaton és vasárnap. * • 3. Begüia, október 3-án,, hétfőn. 4, Usaljsioy, október 5-én,'szer-
Az.eáxaanUml és-vanéouvet^gyu-> I^k sápját későbben fogíák mes-jetólííL- - * •
TD ÉGI vSierya a magyar reök- } 'cíónak, hofery ^íZájkoSa* i: rat tegyen a kanadai^magyar ■ prolik szájára: ^Többször ?t me^ is próbálta, 46,próbál- f|v hozása kevés eredménnyel ; járt. Ma (nem félnek aiíto-, ' Uk a 'vörös-muniustöl, meg- * P merik mbndaní' - vélem'ényti-, keVa kültíhböző . tíölgoJíről, * meg akkor is,-ha az -a-véle- ,' mény nem tetszik az iirak <íí képviselőinek. -Ez teVmésíse- -' tesen .a kuvaöz -ázeHtíeBZtŐjé-nek is ^tudomására ^jutott és ezért megírta laWábári, hogy í mindenki a sa^át'^rdekéb^á^ # fogja I?e a szkját és ne.nyil- l vánítsa a leleményét, meiet könnyen ' meg'járh'atja. -^A ^ megjárás alatt azt érti, hogy % aki nem szereti Hitlert, an-' nak munkáját elveszik. JJgy bizony. S ezért .arra figye^v'; meztet a horogkereszít firin- ' ■ nipegí hajtáea; hogy'v,jfil : tesszük, ha véleményünkéi: h csak arra .szorítjuk> hogy;a bajokat intézzék, el Európa-' ban". Az aq^olul jóKbeszé- H löknek'pedig azt'tan'áesö1ia'.> ■ á hogy hívják íel a kisebbségi í panaszokra a íigyelmet. V^, < ű csak Csebszlovákiában; níert hát Romániában tejbeniva:^ ban fürödnek ^-magyarok;. Jugoszláviában ,p8radics<^mi élete van.^a magyarnak, de. a csehek, azok' végielenfil' • : elnyomják áz ártatlait véreinket.
Azt is szóváteszi lapjában. , ' hogy Hítíer csupán a sZt|dé-ta németekét ak'arja, &-<fee-hek mégr mgyémsem kellenek nekik/'»amib©n^ v$n is egy kis vgsiz^.' Neki csak -a. ^ gyárak, a bányák kellenek;;. A csehekkel Tiem sokra megy; y mert azokat koncentrációá'' táborokba kell küldeni, dé a bányák és gyárak értékéért' ezt az áldozatot ís "méj^dz-za — megéri nfeld. 'Hocthyék' pedig a magyarokat a Jho^ ' rogkereszt oltárára ^víáuííkr " de könttyen, úgy< játhatnák,, mint ákí törököt- fogott, ^í-T tol a kuvasz is remeg, nzértl. akarja a szájkosarat á-4iép, szájára; hogy -ne 'hallassa^ szavát, ne keljen síkra a,'de-;^ mokrácíáért. Magyarországi,. függétlenségééít.^ASíönbalii'ai, magyarság- .átlát a'^zitáhi y meglátja^ ú Icílógó iólábst'íá" kuvasz politikájából.^.. i '
Mm
BBmiI
Kűlditík pénzűnket Kanada legrégibb magyar. ' irod4ía4J|ján*;amely'íáViraÉiJltutaIásokstia-*^ .
nap alatt fizet kí; ^
LEGMAGASABB ABFOLYABIÖELl "
%4^9Cit7McmRveiojao ^
4-
-1