1
EM^M^At f^AQ^iilR túWlBJkB
MMass i^Wíi*:: caaüs: es Jü^a??- Cris-rt a.-_;c:tis.; ~ HI'^t£A& Sex iM űas. P.      rosv-cta. Ctei,
---- ■  " ss= Ti::.-3i^^-.it
iíXT \Cí;*:í. 54::rtji,i s-js.,-r:v: koi-
*.is;:ujv;jii c^i a kiísxasos i"áiíií>iíl. jvezett miuJkAa untottf Kt cíűttcui u rv: uj tfs-u'etekftf tf» nípek-    A   Xíi«sava   volt   a íicnHu-n
tv :i>:x**2>f      5i»iJit ..a ssucillix*
Jkluttalta a híreket as ati&ol tuuu-
síiis reát követeléseinek dcsvató-jkáspárt. a francia ssrenvzuflt mua-
seti erceke::c:
sulisai" uarejvUür Hc^^y a   ma-jkások, a Sjmkazervezeti Internael-
11  i 1
4'
lista usrtiis, amely •sa  CseJtsrlcvákia  elira eáluTk 'tcrsbcl,' a    ssfrsresett tctaklsok iles30l!!5ía:t. a tSK^kássigrvesetek
KANADAI BIsgj-ar Klubok Ssöveiíejre.
veteJjEényécek megíelelden. egyhönspc^i tags^rerré*:' kampányt inéit. A kampány ma, október l5-én-kezdv-idik. Aít;,^* twj.íitck. cél: 1000 uj tag a szövetség klubjai ré^zérv. í as a racioa
Ugyancsak ma kezdődik a Munkás kampányának «> ssi feie Saskatchewacban, az ottani klubjaink kérésére
Iiozott koavenciós döntés alapján. (A többi lartoniányok-'fcizainü.gártíáját nem érte várat-baa lapunk kampánya november 15-én ve^zi kezdetét,) A Haakás-kampány őszi, illeti-e téli felében nemcsak a sajtóalapot kell kiegészíteni, hanem 500 uj előfizetőt is szereznünk kell.
E két kampány részben egyidejű folyása semmiképpen sem jelent ellentétet, sem pedig munkatöbbletet. Nagyon igaz az, amit a konvención az egyik delegátus mondott:
gjar ízociálJensííkracia egye* ve-zetc* eivVfea közelednek a magyar .fo\iuirJ!ius goadiílatvilágdlicE, est
Oe azt, ami moyt. s\ nagy bá-brruv %iM>ás luipjaibao tUrtént.
mm
ii
13
m
„      Munkás iránti rokonszenv és e lap elterjedtsége ■•' "Jiü visszatükrözője az illető hely klubéletének, magyar társa%Imi állapotának s ezzel eg>'ütt a demokratikus magyar egység fejlődési fokának is."
Nézzünk tehát mindenütt körül, hogy a magyar lakosság milyen százaléka fizeti elő, olvassa és kedveli a Munkást, és abból nagyon hiteles tájékoztatást fogunk k^pni — arra is, hogy hány magyar áll készen arra, hogy klubjaink tagjává váljék; arra is, hogy miért olyan a helybeli magyar társadalmi élét, arailyen; és különösen arraV hogy mennyi tennivalónk van klubjaink kiszélesítése, a JUlunkás terjesztése és igy a magyar társadalmi élet fellendítése, a magyar egység utjának egyengetése körül.
'.A. JKAMPÁNY nem csodaszer, mellyel máról holnapra «^ -minden hibát ki lehet küszöbölni és minden mulasz-tá^ljflci lehet pótolni. A kampányok célkitűzése érezteti a n^ulásztásokat — azt, amit már meg kellett volna tennünk? a kampánymunkák közben rájövünk a mulasztás o-&áíra — a hibákra, amelyek a mulasztásokhoz vezettek; e mulasztások és hibák rádöbbentenek kötelességeinkre
,|iz^ág;itáciői3 munkára, melyek kellő és célirányos fokozá-
.ti ft ^  *   f ^
VVíi
S0é^ ,a kampány alatt érhetünk él eredményeket, sokszor nágy^ eredményeket is.
/^l^'^^Áanapság olyan napokat élünk, hogy a kampányok alafölíEHET nagy eredményeket elérni; a ma szorítása és bizonytalansága, a holnap mégfenyegetöbb volta olyan. Hogy e két kainpány alatt nagy eredményeket KÉÜL elérnünk!   • .
. Ugy, lapunk, mint klubjaink a kanadai magyarság közös érdekeinek legnagyobb, legterjedtebb, legharciasabb és legkövetkezetesebb szószólói, bajnokai. Szószólói az i-gazságnaki a magyar és általános emberi kultúrának. Bajnokai a kanadai magyarság közvetlen és a kanadai néppel, a magyar nemzet többi részével és az egész emberiséggel azonos gazdasági és politikai érdekeinek.
,Ki ne segítene ilyen lapot és ilyen szervezetet, ki ne ionné ezt a legjobban kamatozó befektetést, HA meg tud-jíik-inagyarázni, hogy
V 1,
'ÍJ ii
fiinden eddigi eredményünk csak az a megfelelő kezét, melyet lapunk előfizetőinek, olvasóinak és klubiáink tagjainak kellő szaporításával annyira fokozhatunk, hogy annak áldását nemcsak MAJD, a kétes távolságban fekvő jövőben, hanem MÁR MOST, a jelenben élvezheti minden kanadai magyar?!
És erre az áldásra soha nem volt olyan szükség, mint vSn tnöst. És ebből az áldásból soha nem tu<itunk volna ftirópai testvéreinknek adni, mint most. í^'-'J'^z uj gazdasági világválság már belevágta mérég-^o^ell^^Kanadába is, de az illetékesek — ahelyett, hogy a válság terheit a. köznépet kiszipolyozó pénzes zsákokra ííéáhék! — azon mesterkednek, hogy a haszonélvezők nye-"' r^sége nehogy csökkénjen! A reakciós erők mindent el-^Tly^'tnek, hogy Kanada népét — a háborús haszonrészesedés reményében! — a brit imperializmus s azzal együtt a-Íp^lin-Róina-Tokió háborús Őrület gyilkos tengelyéhez kö&s^k! Otthoni testvéreinket a nácik „keleti terjeszkedése** píszágutjára akarják fektetni!
! Fasizmus Kanada, fasizmus Középeurópa felett! dí^ésmáp Montrealban és Bécsben rendeztek pogromot a
^|idók és a munkásszervézetek ellen; ma már Bécsben ná- ^____________________
^í-cöőcseléket uszítottak a katolikus papokra és hívőkre; 'háborús terveivel kösse össze az
nolHííp Toronto és Budapest következhet! " '------" —"—
Minden vállat a küllőkhöz! Terjesszük a Munkást, épiteük klubjainkat, mert a kanadai magyarság demokra-nfeús~ egységét MÁ és nemcsak holnap kérik tőlünk számon — a bajok, a veszedelmek s holnap: KATASZTRő-
lamü. Aki nyitott sreracsel figyelte a magyar kormány külpolitikáját, az tudta, hogy es a kormány fél ugyaa 3 német störetségtől, de ez a félelem csak akkor fog a nemet pcütikával Eremben követett ecaüeges tartórkodá^ formábban koakretirálődni.
Isa a ojrcgatl >cit;>iiT,;i|y szilád dak és egj-ségesek rnaiartnak Hitlerrel szembea.
Amikor Chamberlain Bérchtesga-denbe utazott, tudtuk, hogy az a seml^ességi politika, amelyre még az Imrédy-kormányt is rálehetett volna kényszeríteni, veszélyben forog. Amikor Horthy és ImrS-. dy Chamberlain két németországi utja között KUerhez utaztak, már tudtuk, hogy baj vaní Hitler az eddigi óvatoskodó Imrédyvel szemben fenyegetés és a' csalogatás eszközeit alkalmazta és kíméletlenül feltette neki á kérdést: vagy-vagy, fis Imrédy kötélnek állt.
Krre aztán megindtdt az uszítás. Hogy a polgári sajtó és a polgári pártok mind beálltak ebbe a kórusba, azon — őszintén szólva - nem csodálkoztunk.
(Hogy Eckhardt Tibor egyik napról a másikra megfeledkezett arról, hogy hétről-hétre éppen ö figyelmeztette, az országot a jhagyar függetlenségét fenyegető veszedelemre? Istenem, Díckhardt ÍHbor polgári politikus, akitől nem lehet elvárni, hogy- a nemzetközi demokratikus mozgalom nagy ér-: dekeit a világszabadság érdekei szempontjából tekintse az eseményeket és legyen úrrá a nemzetközi korlátoltságnak azokon az érzelmein, amelyek a nagy válságok perceiben a polgári politikusottat él szokták tölteni. Tudtuk, hogy derűre megjön a ború és ha Ekikhardt ma úszik is a szabadjára eresztett és mesterségesen irányított soviniszta árral.
-% ma^sj-ar imm^st^ «i'SJoí>bjai jr-ur ^sxleje lehetett tapasrtalm. ezr&hea a v>r!>iíi>ntö úrúkbaa i »-árako2tí irsalcnmial lestek a j feirc&et as aas^I mtinkaspart. u ' itaBClA Kr<k'»]ifr\yaftek tünirs- i mcisalmáröl. ra:rt tuitáii, hTgy !
«fk a mcrgalmak fejtalatus t*- iHisz.>n a N'tpszava ediiig állaadóaa gitséget jetaiteoek az S felk^ 'a céaiet vesz ideiemről beEZi.".t: Hi-p&üli szamára, amellj-el n»g a- ^zea ecdig állandóan scailegességi karták. akad^j-czni. hog>- Ma- !politikát követelt! fis most. amikor gyarcrszág a német fasirajus a német veszedelem közvetlen át-oltialáo vesztébe rohanjoa. töréssel   fenyeget, éppen ak-
kor megfeledkezik róla. Most, a-Ekkor jött derült égből viUámcsa- mikor a tnagj*ar semlegességért, pásként Mónus ülés állásfoglalása mint az igazi magyar nemzeti kül-a Népszavában. Ezt az' áUásfog- politika minimáirs programjáért, a-laMst túlzás nélkül ugy lehet jel- mely meg crvp a rendszerre is rá-lemezni, hogy a pacifizmas leplé- ;kén>-szeiilhetö. ki ke.lett állni, ben szekutídál a ntmet imperia- éppen most elhallgat róla ? lizmus programjának. Tudjátok, j Hazudnék, ha azt á.litanám, mit mond Mónus? Azt, hogy nem |,pgy gz az áUásfoglalás nem oko-
elég a szudétanémet területek elszakítása, ez még nem teremtené meg Európában a „tartós békét", firtitek ezt? Móhusnak kevés volt az, amit Chamberlain odaígért a .Harmadik Birodalomnak, ő többet akart! Buchinger Manó pedig nem átallotta a Népszavá-
zott zavart a munkássᣠMagam is
soraiban.
beszéltem egész sor vezető szo-dúldemoluata íunlcció=árutsai, aki meg volt raiönyödve és f^zé gycnkez\e jelentette <ld, hogy nem érti a dolgot.
onálé,^ Második Inteniaelonáló áltásfogtalásáitil. Es aztán vlssza-lapotutt aa elsó oldalra, a vezércikkre: hiszen magából a Népszavából derül ki — mondta —. hogy
az. tmüt Mönuiiék c»!uátuub. ellenkezik azzal, amit mmikúNtúr-sali^ csinálnak az egész világon! Bút ml. mag>-ar munkások kextiljünk szembe uz egéüz In-ternactonálé%-al:f
Hát hogyan merik Mőnusék a mi pártunkat — mert a szociáldemokrata párt nem az övék, hanem a mienk: munkásoké — olyan erkölcstelen poliUkába belevinni, a-mit Imrédy talán vállveregetéssel íog Jutalmazni, de ami miatt szé-gycleni kell majd magunkat a ml Intemacionálénk elött? — Ez a meglett munkás, régi, öntudatos harcos -r- könnyekkel küzdött el-keseicdésíben..
Azért irok erről, hogy a szloven-szkói magyar munkások tudják: nem Mónusokból áll a magyar munkásmozgalom!
A magyar munkásság Icgdere-Icabjait nem sodorta magával a
KEPtíNK a szudétavidéki Aussig ra^^at^at^ giutktja. Ausslg egyike azoknak a városoknak, ahol a náci-agitációk és zavargások leghanisaátíb-kezdődtek." IStostri^
«uiiti)ii>x.ta ilr. ^t. as tiü^hi 113 ftuiitKiu i&vu li^nyr^ra %úitmú'$ uuuit %('S,Xx> o IrjcMiCii a 4.^e^ a^jil^z «aló %-bitaay teliiuísíé' be<a.
A cseh nép eddig nálunk ezt meg keli mondani — roé|r a Itiseni berek, még a munkások között sem volt valuíni nagyon oépazerU.
A cneh né>p a magyar munMsok eluti ^ipen ma. éppen most, éppen ezekben a im{k^üxui lesz lit-pszerUvé!
Amióta látják. ho£ry — mint Dá-via a Góliáttal szemben —: nem hagyta magát, harcolni volt kész, nem akarta megadni magát. A magyar nép patrióta nép — éa épp ezért ösztönösen megragi^ja. Im-pcniU neki, rokonszenvre készteti, a cseh nép felemelő patriotizmusa.
A magyar népben CsI magyar bagymnányok szólalnak meg. a-mikor látja, hogyan csendlU tfsz-sze a cseh nép mai nogysezrü mozgalmában a hazaszeretet a szabadságszeretettel.
A Mőnusék elleni elkeseredést a magyar munkásmozgalom régi harcosai közt nemcsak internacionalista érzések fűtik, hanem magyar patriotizmus |s. A szociáldemokrata párt egyik vezetője (a nevét érthető okokb(^l nem írhatom meg) mondotta nekem; hogy éz a Mónus nemcsak azért. szamár, mert elárulja az Iiiteniacionálét, hanem szamár azért is, mert azt hiszi, hogy ezzel a magyar há'Sá szolgálja, pedig csak Záirédyt szolgálja vele —, HP meg Hitlert! -— EJbbea a mondásban van legjobban összefoglalva a Mónus-féle álláspont félig ösztönös, félig tudatos elutasítása a munkások részéről. Ami Trianonban történt — fáj nekik, de nem lettek vakokká — mint Mónus — és tudják, hogy
4 mCY'llATAimi és Spunaotország
elAMBEIiUtlN brit ii,lni«t„. elnök csak továljb Utú^tíl
ISzuttal óvatosabb. Uiry mintha ptoenűt tartana a mUncheS nagy áruMa után a rőarnTpS éa burgosl diplomata ügynfikAiíri Sy1ítíl,.'"*^''^*"'^"«S3
Chamberlahi arra törekszik hogy a novemberben mcgnyUótor: lameatet pár a lo*alista fipaayoi. ország eUea irányuló négÍMfcíi kwnblaáctó befejezett ténye elé íj.
Egy pUIanatra sem szabad a«ni.
Űtl}^í^^°{' *^°Sy ChamberJaL lázltö WtazegéSB nem CsehazlovaT kia elárulásilval kezdődött és nem awaltog végződni. Amit most kt f^\^^y°}S^S ellen ,bz csak továbbfejlesztése a Münchenbe megvalósított íaalszta-pártl öiase-fogásnak. Most Olaszországot, he-lyesebben: az olasz fasimust 4. karja alátámasztani és mégjobbaa elságetetoi Franciaországot.
a világ nia nem Trtanon-eUenes és Ttrlanon-mellettl' táborokra oszlik, hanem a fasiszta rabszolgaság és a népi — és nemzeti szabadság táboraira és választani a magyar népnek ts e kettő között keU.
, majd eljön az Ideje — (nem is elyan sokára), amikor njhöl emlékezni fog a hémet veszélyről mondott intő beszédeire.
Láttuk azt is. hogy voltak olyan polgári politikusok, akik nem úsztak az árral, hanem h^ 1 Iga t á -
sukkal   tiltakoztak a magyar'netében most először történt, hogy
Legyeeek
Irta: WAGNEll SANI>OU a K. M. Klubok Szövetségének elnöke.
Klubjaink  Szövetségének törté--
hivatalos politika ellen. Friedrich István, Zsilinszki Endre hallgatása — az uszítás közepette — igen beszédes kifejezése volt annak, hogy
a mvagyar Idizvéteméoy ttdtlnté-Ij-es része nem ^zftette el fejét éa aggodalnial a hitleri imperializmus előnyomulása láttán nem csökkent^ hanen^ fokozódtak.
Azt. is tudtuk, hogy Párizsban, Iiondonban és Prágában mozgásba jöttek a, néptöinegek, követelik az ellenállást a; néimet fasizmus ellen, hogy tehát nincs még veszve seznmi, a kocka egyik óráról a másikra ismét megfordulhat, hogy nálunk is még százszor meg fogja gondolni a .kormány, hogy egy eleve elveszett üggyel, a horogkeresztes faslzinüs világhódító
a konvenciónkat összel'és nem nyáron tartottuk, mint ezelőtt, E változás bevezetése sziikséges volt, mert sok előny van bennc-Jiost aztán az a kérdés az őszi aktivitás megkezdésekor tett megállapítások és elfogadott javaslatok a-lapján klubjaüik vezetői, a vezetőkkel karöltve a tagság, milyen gyorsan és helyesen fogja ezeket felhasználni a hibák, mulasztások és az előttünk álló aktuáUs problémák heljrrehozására és megoldására.
ország sorsát. Tudtuk, hogy Ma-gyarországnak Ieg8liU4> semlegessége még elérhető,; ba a demokratikus országokban  folyó népmoz-
A   NtAOARÁ FAIXS-I Magyar Munkás Klub 1938 október 5-én *^ tattott népgyűlésen a kővetkező határozati javaslatot fogadták el: BövetdIjQlc az bniédy-kormánytól. hogy kttIpóatiháJát meg-vjiltoztatva tualadőcfalannl szakítsa meg a demokráciattoró fa-''Élszta hatalmaidé eddig fenntartott ks^GsoIatait, am^-ek nv-il-'l's>.)Váavaiaaii csy lyabb gyászos október 6.-áboz fogják vezetni az » ,    ohran sokai; szei^edett magyar nemzetet.
'r; iSSvetdpkr.toválAá. Ik^ a magyar kormány.külpolitikája. if;r.,v|i39 Jbeaasse a jtonokiatilms ^laoK^dcai való baráti vi^atí/t, '•^^ ^xq^rt as a^. egyetlen út^ melyen haladva a magyar nemzet képes ' lesz fUggettens^iét és önállóságát m^védenl az európai fasiz-ixiiis fi^rfaUsla törekx-ésel^-el szemből. - •        A gyűlésen résztvett magyarság nevében j.^^^-       ,    . .-Dankő'Miklós, '
^ ' . - gyülésvezetö elnök.
rtfrSUytatáá BZ l-eö oldalról) Ui^mv^ a -követelt területen 30.-
(ÍKiíiÚSOK^ is.éL.^.
r,^.,. Hod^Ilápot '^PtÜSGA, okt. 12. — A közponU tomáfij^a Pátbány.Xván konmány-
zósága alá helyezett Ruténla miniszterelnökévé nevezte    ki xna Bródy Andrást,    a csehsdovák parlament tagját Bródy azonnal hadiállapotot hir-
(Folytatás a 3, oldalról) " ez a.hJányosafág ni^^ mutatkozni. Ha a „bazaiias" berkekben elfognak felejtkezni a magyaur szabadságharc vértanúinak haláláról megemlékezni. ' helyénvaló lesz. hogy a küljBnböző szervezetek tag-jaibór alakuljon' egy, ke^emtoye-zö bizottság, amely égy táborba szólítja a montnaU .m^iyarságot és közösen fogják megünnepelni a znagyar szabadsághősök emlékét, ákiknek^példáját a.mai kornak is követni kell. ha azt akarjuk, hogy egy szabad, .független, demokratikus Magyarországot lássunk'a térképen. .
T. ML;
hogy a lakosság minden fegyvert szolgáltasson he a hatóságiknak.
A hatóságok számos magyar terroristát tartóztattak le. akiknél revolvereket, ké2Ígiánátokat és
detett ki Munkácson és elrendelte, dinamitot találtak.
Most, amikor a klubélet fellendítésének nekifekszünk, mimkában mindig iránytűként keU használnunk a konvenció megállapításait és határozatait. Törekednünk kell arra, hogy klubjaink műiden tagjával megértessük azok fontosságát és az eleven életbe való átültetésének mellözhetetlenségét. A-zohban ez még nem elég; a krá-venció eredményét bé kell vinni és népszerűsíteni a széles magyar tömegek között, hogy a magvalósítás mindnyájunk érdekében annál hathatósabb legyen.
Nagy mulasztásokat kell helyre-hozmmk. Tanulságként helyes" lesz megemlíteni azt, h<^y Kanadában jónéhány városban és községben vannak haladószellemü tanácsosok. Iskolaszéki tagok, közttik magjra-rok, szervezetünk tagjai is. akiknek Jelentős .pozícióját nem használtuk fel szervezetünk népszerűsítésére. Annyira ..titokban" tar^ tottuk aimakidején egyik magjrér tagtársunk kö:ra^ tanácsossá választását, hogy sokan csak most szereztünk róla tudomást, különösen eredményes munkájukról.
Kzzel kapc^Iatban széleskörű a-gitációt keUett volna kifejtenl,,a tamdságokat >más helyeken is hasonló eiedméi^yek elérésére felhasználni. Klubjaink' tagsága I^^oda-adőbban dolgozik a haladó magyar és másnemáetiségfli tanácsosok, ^-kcdaszéki talgcik beválasztásán^ s csak természetes, hogy e téren és a tanácsosok, bizalaiiak által elért'eredményeket klubjaink néps^ rüsítésére és kiszélesítésére is fel
1^1 használni, hogy még sikeresebben vehessünk részt a magyar érdekekért; és az általános kána-jdai érdekekért   vívott kUzdelem-
■ ■
J^f-A választások ismét közelednek és most már ne felejtsiik el az eddig elért eredményekét nagyobb eredmények elérésére felhasználni. Különösen nyugati tagtársainknak kéli ebben az Irányban hallatni magukról lapunkon keresztül is, aaert közvetlenebb lehetőségek vannak több tagtársunk beválasztására a közigazgatásba s ezen keresztül Jklübjainkat kiépíteni, a gyermekek, az ifjúság és a segélyesek kérdését felkarolni. Ez persze, K^etnek is szól.
viKÖztudoiDású, hogy tanulni és dolgoztüváÉoró , if júsőgunk kUátás-talonul, éhezve, lerongyolódva róják egyik várost a másik után, abbai^: a; reményben, hogy majd itt vagy ott akad valami lehetőség a munkához. Az eredmény kevés kivétellel znindig ugyanaz: csalódás, nyomor és bizonytalanság.
Éhben a szomorú helysMtbeh ta-IM^ im^^t á magyar fiatalság is. 'Az ifjúság, a segélyen nyomorgók és gyermekeik érdekében legelő^ ször az őltalunk is támogatott haladó beválasztottak emeltek éa
nyékről most sem. és különösen most ne! zdikor klubjaink tag-szerzési kampánya megindul és a-mikör a kanadai magyarság demokratikus egységének megteremtésén dolgozunk.
A lapon keresztiil az eredményeket egész Kanada-szer te segítségül adhatjuk más városoknak, vi-dékeknek és kluboknak is. amit különösen a szervezeteink vezetőinek-kell szemelőtt' tartani. Ezenkívül természetesen a dolgok helyes megsmgyaxázásával. a tömegekkel való! szakadatlan kapcsolatokon keresztül, újabb eredményeket lehet elérni helyben is. A házi-agitáclóhak nemcsak kéthetenként yagy havonként rendszeresített akcióknak kell leniiiök, hanem állandósított . kapcsolatnak a tömegek és a'Wubtagság között.
A tömegekkelvaló kellő kapcsolat hiánya nemcsak azt vonja maga után, hogy közérdekű akciónkban liem tudjuk az-óhajtott sikert elérni, hanem azt is. hogy vagy eUmnyagolíuk a közérdekű ügyeket; vagy nem a legsürgősebbeket, ku'oljuk fel és nem kellő körültekintéssel tárjuk azokat a közönség élé. »
Konvencíős határozataink nagybán segíthetnek bennünket a hí-
íognak ezután is szót emelni, ök        °=e'"'="''=»^ "«ui.uimei. a m-
,heQ» nagyobb / eredmények elérésében, mert   bátran mondhatjuk.
vezetik a legösztatébb és legered' ményesebb harcot érdekéinkért, ' a légE^lesebb tömegek érdekeiéirt. Ne feIéjtke2á:Unk meg tehát e té-
ilésediielc: az ellenféfék
/-BERI^ Németország, okt. 12. —- Bra^lia kormánya utasította de Aragoa-t. németországi követét, hogy decemberben hagyja el Németországot és térjen vissza Bra-'zfliába.
Braiália és Németország kö^tt állandóan élesednek az fentétek,
amióta a zöld-inges nácik fölkelést szerveztek Vaigas kormánya ellen^-;:.'v-^ ,^ ; ■ ■, j..
Előzetesen Is értesítette már á brái^Uai kormány Németországot aivóU hogy nem hajlandó elfogadni Bittér német követet, aki a brazíliai nácik meUett kardoskodott.
hogy nőn voilt konvenciónk amely oly méíyehjáró elenizéfet ís oly kérdésre felelő határozatokat hozott volna, i|iiint a mostanL
Nagy bűn lenne, ha minden ,klubúnk nem hasmátaiá fel e konvenció tanulságait arra, hogy a saúla^Etásokat pótolva teljes lendülettel nekifeküdjön á munkához, hogy kétszeres. Eött többszörös e-redményekről számolhassunk be Jövőre. ■
ÍSpItsük-klubjainkat, hbgy szö-vet^gOhk kellő támogatást adhasd son: a kadanadai magyarság demokratikus egységének megvalósítására, mely nemcsak a kanadai magyarságnak és az egész kanadai nSpnék, hanem! ^tnagyarbrszági testvéreinknek és a vQág mindim népének jóíétéa. .szabadságán és békéjén is hathatósabban tud majd munkállmdni. -1000 új tagot erre a harcra!
Mónus ma : elhallgató^. Hitlerről, nem beszfl róla, hogy német ira-perializmus; is van a világon. De a magyar nép. nem felejti ei, 'ániit tegnap még mondtak neld. A ma-gj'ar nép stele van patriótlsm-«ssái, de éppen azért rincs az az Iniré-dy és Ekdiardt, az a Rajnlss éslHu Láy, de nincs az a Mónus sem, aki elfeledtesse vele a német veszedelmet.
A minap egy regény.jelent meg: a fiatal Darvas JézseC kitűnő történelmi regénye Hunyadi JiinosróJ, a „törökvérőröl". A sajtó dicsérté. Dt nem vette észre senki, hogy ez a regény — tförtdnelml mezb^r.— aktuális témát tárgyal: a m^i idők nagy ..török" veszedelmét. Arról szól, hogy Hunyadi Jánost, , aki egymagában lázított, figyelmeztetett, dolgozott, yéteett és csatővi-zott. hogy az ország- íigyefm'ít ráirányítsa a török veszélyre, ncn segítették se^ király, se főurak, de •ruegségitették a Jobbás^ok. amikor az akkori Magyarország kul-»spo-z:cióját, NándorfeJéryárt kíüeít feÍEzafcaaltani.
N.^uidorfejérvár szerb város volt, nem magyar és lámiyadi ^ánoa MagyatoKz&s kormányzója, mégis védelniezte.
Prága sem magyar, hanem cseh város. De Magyarország kormányzója a törökökkel ^yütt fogía-e megostromolni a magyarság nml Nándorfejérvárját? Lehet.
De a magyar nCp, mint Í£áplszt-lán János joUi^yal egy félóv-cfred elött ma is a„török-cltenes" t^roirban fognak masírozni hazáért és szaÜadságért.
A spanyol demokrácia elleni tervezgetés közepette. Chamberlain máris 8 ..világbéke" jelszavát IrU rá arra a tőrre, amellyel hátba a-karja szuml Spanyolországot
Aspanyol' nép ellen kéazütó áruló tervek szövögetésében, Chamberlain a. legszorosahbaa együttműködik Mussoilnivel,. ba^ ször imég az volt a szándéka, hogy személyesen R&nábá repül, de ír-ről lemcmdott. mivel ez túlságosan Jheztelen és kihívó letc volna. így most Lord Perth tórl nagykövet csinálja mindazt, amit Chamberlain maga akart Rómában elvégez^
A'müncheni négyhatalmi kombi" náció előzetes jóváhagyásávali a Chamberlain-Mussolini tervezet a következőket' célozza: ,
1,; Elfogadtatni a parlamenttel az angol-olasz egyezményt, mely elismeri Muissolini spanyolországi győzelmét. Chámberlan már j6vai Csehszlovákia elárulása,eliíitt ugy tekiiitett érmek megvalósítására, mint a négyhatalmi összefogÍJ sarkkövére.       ,. . ,
T. Moorréyéri-a konvenci©
HOUSTON. Texas. E. A., okt 12. — Az Amerikai Munkásszövetség (AFofL) most ülésező konven-c!ó.áa megjelent delegáltak tegnap ismét rdlujitottők Tom Moon-ey. bátor munkásvezér szabadon-bocsájtásáérti kövétélésüket
A konvenció delegáltjai egyhangú határozata értelmében Monney azonnali szabadonbocsájtását követelték Mooneyt életfogytigíani börtönre ítélték és a-;k&lifomial-tdr róság- a napokban Ismét elvetette az ügy nJbóU tárgyalását
2ri xmey eközben xQrilatkozatot 'á'>-dott ki a san quentini- hOrtönfaől, £djélentvén. hogy gazdasági akciö^ ra készül szólítani a munkásságot, hogy szabadonbocsájtását kikény-szeritsék Elzt az aiktíöta caUfor-niai választásoktól-teszi filggövé, mert Olson. demoktatikas jélSit ígérte, hngy megválasztása esetén m^k^y«ebnez Moon^ynak
2. Hogy ezt a brit képviselöbá^ ban . keresztUlvihessék, Chamberlain elintézte iiussolinivel blio-nyos olasz csapatok — főleg sebesültek és rokantak visszavonását Eizzei -ugy akai^ák a dolgot fd-tüntetni a brit nép előtt, hogy Chamberlain „megtartja saavát" és hogy áz angol-olasz egyezményt arra használja, hoery az olasz csapatokat „kivonulfatja" Spanyolt országból. .'í.
Hogy mcnayirc hamis, ez a,he^ áUItás. azt az egyik Icgutóbbl-iö-inalvkábeltávlrat alábbi rísze ,ls i mutatja: .  . ;í
^--■';Vi;Azt Jelentik, hogy liirf^ JÜégteszl (Mussoliíü) azt, m-vei öly sokáig dobálóztak azm gól-olasz diplomáciai megbesií-lések folyamán — a „Jelképes visszavonulást"... Ezzel míg mindig a 'spanyol arénában jaa-radna • intervenciós hadser^ nék * nagjrtömege. valamint repülőgépei is a Baleárokonö Spanwlország egén.
Továbbáí a Francisco FraMff lázadó főparancsnoknak em olasz lőszerellátás kulcskérdéa Is; mégmaradna."
Így :Jutünk:el a Spaayoloröí? ellem tervezett következő pontjaihoz: . , , 3. A müncheni négyhatalmi pezet   megpróbálja mégeröselS blokád alá venni a spanyol demoK-
•4. Daladier része a S^yolw'; szág eUea való ánnánykodástea w lesz hogy megpróbálja a fran* spanyol határt Jobban lezántí. olnt bármikor ezelőtt Ugyanakkor « müncheni árulás francia r&ztvejw készen vannak, iwusyan S nekik, hogy a spanyol „konnány!" eUsmerjék és ho£ lön egye^é&et kössenek MussolW^ veL mní megadná az alapot a nySl^zág ^<?»i közö«
5. fisr mig a brit tórik sérlbc^ pafiamenten ^er^^
ni áz angol-olasz egyezmény mij te^ítlétlzalstt Chfl^iberteto^
mespróbóHa Franco cllenféu jog"
^SpésLi.^ ^^«^£uí csatorna alatt a m^snbvütinv^
venciót segítenék,^ PfS^öíS donból a BPm°\^^^^%r^-ben — áUjon azok «én aWrtT^
éo. akár pedig R«"Ss'^iStS lamely más, kevésbbé hiteive»i«<*
megbízottja.
nüt DH
ízerei nak l raszts /
lek ál robbai
p:
rpztá, tónlév rorcsai
mán.vo gyaltak mannsd egyenes Hil hogy M résztCí?
RÓJ ült az megold á kör ma < főnöke € áiplomái len mag;
Szei Csehszlo
Mas kel! Hiti* gyat
MAG1
BUDAPE jffarország jitgírMsk m< íjtieDt!, hog p kátonáj
Ikm^y l
tar
Iná áiisehs JíSaióágííaltí jesthaűűvák jdísával.
A vezérka |tett«, hogy a
megrázó kiáltvány.^
_ _ utóbbi napoktan }^.J^^ nista párt adott W aj^dgoaík^ sorak<^tására a münch^ eUen, flgyehnezteti a világot, n^ JV békéétt való küzddfín^
Játok ,"»tl»to támadók eDen; hogy
töníénycs jogalt A-kiáÍtványe^iskIjete«tí-'
.jfünchen f¥>^^ ^ abbdi' kísérletére 11^^^ nydorszaggalis ^ ^ míg-
-1 'rV'j
• Hazud
. Ifflidon, A Jugol politik |l»Sy Lindbei IKfmetország jSajvJetazövet jArtor tagadt Jíílentését mi jlmignak ne^
Náci-j
Csikágó. ni
B«elt tábon Mf kormánj mestert, hogy ffWásezéseit,
» Negi
■Barcelona, í JOtt Negrin.
elnöke a 'Miöbcszédébe * ^Sztársastó oíyelembe adc ™8'az idegei ■'-ilor82Sgl
ízílt,'*"^^
« Bíró
J^ew York, ;
mm atm utkoh
"^nácílcormá ^tterRumi
Barcelona. Sj ^^tombáztai Egyik
5*^tték A Bombán
1
y.^etbe foí ^í^i^kétel
f\:^tet^
»jg*a.rob1
Spai
S^?sy adja ^amegtán
^k szervez ??í&nagynien kUldeni