>
o
c
2
r
3
§ í
■üt
1
Kii>*Ái>ií;j m^yiá^
SGY ÓHAZÁBÓL VISSZATART LÜAGYAR MUNKÁS BESZELTE AZ ALÁBBIAICAT
;i attai Imímv-moziíalom üIöö <it\ ;íii )!'i7"'> ^ textíJ-
jitoii, a v;i!-ii>arb;in, a gépgyáraiul, uz <;l<lm<-z&ii Iparban, a ^■k*díí*iji. u HZfícfalista niezö-ajaháíííjii/i. .i traktor- in kora-jj3vwi^l< között,    a * gabona-, iü'iépa-.        C'.s gyapoltermelö jaiztetíH líözött, a--5 állattenyész-«i l/oajtt mindenütt kiváló szta-jjovistálr dolgoznak, akik sokan irkaterületükcin termelési világ-jtirdot teremtettek. ^ X munkás- és parasztasszonyolt gTt) inkább felszabadulnak a ház-jfíís nehéz gondjától is. A böl-ádékben és óvodákban gondozzák tísgyermekeket, iskolákban, pio-áiiáiakban nevelik a nagyobba-at 1914-ben az egész cári Oroaz-íaág tciületén 9 csecsemő- és cjavédelnii tanácsadó működött. ^3í-b.in már 3945 ilyen tanácsadó á; ■
t bölcsődékben elhelyezett cse-ísanök bzáma lül4-ben H e«r, íMe-baJi 4,747.000 volt. óvodák alig valtak, magnklcal tehetetlen öreg emberei^ vagy í-lO éves gyerelcek.,,gondozták" a lüscbbeket. , 1936-baii (ö!il) mint 5 millió gyerek ne-ifiltedett az óvodákban. ISz a ttám azonban azóta is állandóan emelkedili:.
'l'A'jékJi. H í^p^íi^'ai Ui.nmy w ízáza- í^ig csalt rfezie^eí, apyt ÍSJcéppen Nii^űíjgro Utu^ny, tiiiji, mmi iiat<-i»rr -
ejWemyöuíító :~jpojíriíik Jí-JJích .-igj-
rr/inkáten 31.S38 nó van. Közép-
ter)   női vilúrji-kortUA Gfün.stein Zkóííh munkúslüny a vilSf' <].
tátwa; CrÍKr./i..i,r,va VrUjt köanyü j í*koiák igazgatói, egyet*»i taná^ vizlrc-püJügépí-vel r.na-.-x;-v.l;.i r3207irok, nia-ánta.nárok kő»ííl is sok méterj én VúvAní,<ii m74 kilómé-j ma már a nö.
lí-i'-míf-tí.) " /!t jíikatosi       *^vjet a-s?zonyaÍ munká-i m'óíiiiuii^''^- ^-"5 koíhozparasztok — aktív ,ré.szesfci a Szovjetunió t^rsadalmJ és politikai életének. Lenin jelszava, hogy minden szakácfnönek ér-leni kell az állam ügyeinek intézéséhez, egyre   inkább valósággá válik. Az ország legmagasabb ál-í lamszérvébe, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában számos nőt találunk. A munkás- és kolhozparasztasszonyok szorgalmasan látogatják a gyűléseket, a politikai ^ tanfolyamokat, előadásokat tartanak.
iá% csak u jkezüet iíezcieíán ILJ- Ijjropagstda. luük «s asáris így siéj: iá a iidixet-A Í£)vaJd)ííl laájr   «lyjílék. finnt
Alexej Stschanov- a róla elnevezett mozgalom kezileményezöje.
awzgslosímk twlisszsisi:. bs. I3í>gy jxnensyíre kell íokozsú & Mporú' ^tíleaez mozssiósx .építései, hogy „JuegáJj^-t tudjunk paráuasolní a. fcábc^rű eldltfcfrftigiTwk. azt l;^»> nyít^ a maf európai és líSzte a magysrorazágí állapotok is. ,
IsaerSseim érkeztek az^-Zibazá^ búi; aMk é^ea azokba & napokban ihdulfaiir 'a'bazaí fínőtíil, aaú-kor a leggitízatilran' készültek hazánk '   urai! ' Felstojagyaíprszág
yinrá lehetett. A lovakat aaíad öEEZ«£zeíittí{; CB&k a vemhes vag>'
A sasgyar arak spicliej anegíeszitett
titkosrendfir-
ujjEágokból VB. olrassuk, sz iitófcíu ^■sit loj'altat hagyták \sn^. islíSben aok isimet elfogtak- lía-
A kEtCüSakötelesfeket líí-től -CO Igj'an £ok esetben ezeket a JSétcnek éves kcaig jnozgósöottáJi. Ke ve-,n£iezett embereket Jia ejfqgjált. 3á-rik a hábortiutáai generációt az wszik a begyekbe és r?r?rf . to-
.imegxnehtésére".
— Az egéCT pnszág-sír — mondja á főldixn. -r- Ha,'bemegy iaz ember a váTíDSba. egypfaet se láC céak bevonuki "rongyos .'pairsaztbkat,; eí-rö. anyákat ■ éa gyerekekét, .de, Sr-nak a ka^i^ák is.: Nem; dalolnak, vitákban felszólalnak; mint ^^í'^ i^^i^.^^
A Szovjetunióban az anya nyu-laitan végzi munkáját a gyárban, hivaUlban, a mezőn, tudja, hogy jerekei ezalatt jő kezekben van-sk, nem fáznak,   nem éheznek, m történhetik velük semmi ba*. Mennyi izgalmon megy át a ka-iíalista országok proli vagy pa-isztasszonya munkaközben! Foly-a azon töpreng, hogy mit cöi-áiaak a lakásba bezárt gyerekek ? lem gyujtják-e    magukra a la-iást? Vagy pedig az uccán ját-lanak egész nap, nem gázolja-e el ■ii egy autó, villamos, vagy kosi, nem esnek-e a kútba vagy Eszesgödörbe? A dolgozó asszo-íyolt iígalma nem alaptalan. Egyik aeteicsétlenség a máaikaít. ért, a-Bíröt nap-nap után Qlvphatlinfc az •Ságokban. A megélhetés gondja az asszonyt otthonról, tdr-% kényszeríti arra, líógy meg-öije gyermekét, de 4 kapitalls-li országokban .alig .lirah .törvény, raely védené a dolgozó anyát és líenaelcét, nincs olyan tíJryény, a-%ik biztosítaná a dolgozó aszr !iayt arról, hogy anitg. ö dolgo-
gyermekéről gondoskodnak. A  Szovjetunölian a gyerekek jó élelmet kapnak az óvodán,   az iskolában, a.dolgozó ^ttek az üzemek vendéglőiben "íárolnak   olcsó ízletes,   ebédet.'
nűnek kevesebb, gondja van főzésre, marad szabad. Ideje, a «ira, a társadalmi; és politi-nsunkára, szórakozásra. Nin-01a a Szovjettunióban ügyszől-«gyetlen egy olyan dolgozó ná ^ ^ valamit ne taiiülná. .Szakr olyamokra Jár, politikai elöadá-'liallgat, az egyetemre készül, ja nyelvet, zenét tanul, vagy tópzömüvtózet valamelyik. ágá-^ foglalkozik. A Szovjetunió kü-^i^zö főiskoláin a nök-tízezrei •f^'aJc. munkások, kolhijzparasz-
^-ágyazok gyemekeL A,tanulmányban, művészetben, ftoan. mindenütt az első sorban, -ráznak az asszonyok. Prokof je-' *«fvosnö, pestis ellent .szérumot r^^rel és azt saját magán prőr i'^KL A szovjetrepülök között * "d. az északi sarkvidék tu-
mémöknöje. ö tervezte a négy első szovjet mótoroshajót. Mitlagina Vear az elsö léghajókormányos nő, Htehetinina Anna hajóskapitány. Hajójával már háromszor járta meg Európát. Átszelte az Atlanti öceánt, az Indiai óceánt és a Ja-pán tengert. Madeinszkaja ~ volt lakatos — a fémek feldolgozása terén szerzett különös érdemeket, most műegyetemi tanár; Bach Pje-dorova és Levia a szénkutatás kiváló tudósításai. A képzőművészetek legtehetségesebbjei köziil említjük meg Muchina nevét, aki a párizsi világkiállítás szovjetpavil-lonjának szoborcsoportját ké'szi-tette.        . .
19S6-ban az orvosok 46.7 száza-
szág,. a gyár, a kolhoz lirai tesznek indítványokat, ostorozzák "az elkövetett lUblkat. ía,vJtj.ák és fokozzák a termelést, öntudat, blza-loin, hatalmas munkaerő és alkot-niakarás, önfeláldozás, a szovjiet-haza és a bolseviki párt iránti .határtalan szeretet csendül ki a szóv-jetasszonyok szavaiból. Elismerj, tisztelet, megbecsülés veszi körül mind mmtkahelyeiken. mind a családban.
(Folytatjuk) : "
A TEMPLOMBA ;
A lelkész felesége azt mondja vasárnap a kislányának: '
— Na, Elzácska, ma eijöhetez velem a templomba, de jól keH viselni magadat, csendben kell maradnod. •
— Istentisztelet után Így szól a lányka: ,       ! ■
— Mmdenki jól viselte magát, csak a papa kiabált nagyokat.
v^ rájtik.:-Tudjlák, hogy• a'-hábó-rúban csalt,ibősi'jialottak lehetoé}^ vagy. szereiicsésebí).'esetben kant, nyomoi^ó,: ébézéUre .k^rhpz^ tátott emberek,' :áldl£,. Ük jógáikat merik, kiivetélnl; ésraidörsziirohy-nyál és; gijnaibotíal, fognak- találr-ía)2ni.-.r^;v..:,;; y:.]'--
' Terafezétes jelenség" cz 1 Magyarországon. Áz aLgyóiisanyarga:-tbtt, lUsöálajJányoÍt;emÍ)*riBég ne^ lelkesetiUt, a.'
reakció szolgáJatábim .áUó á^
fiak .;hájbp£úrja. ^szfta^ álban \F'&^r;waiály_ tiszteleíea Is aaiok közé:;-tartozik,; oidk neai:;^-talják" jnég'mlndlg s dörög az.ágj^,'csattog á "kard, eZ lelkesíti.. csatára a nmgya^^^ v Á naagyarországí bevonulok Bifímeg-h^zuldtóijákí, á -niágyár v. dölgozöfc
magyar riép^li^r ■..;,■--^■■Í^^^^a:<siíé0ny^: au;i»ads^-fégben — ídyt'átjá aiöídim. — Az uccán- ahogy warsolnak a. katonák, az eJéö "sorok mégcsak fel
idősekkel siibsn a hitben, hogy így tílehörizhetik MlönöEen sz idóseb-i>ek Jiálx»úellenes hangulatai.
Atniht az egyik főhadnagy be-ezédjéb^isitlmt/a hadser^ sem a régL A s?őbanfoigő főhadnagy, a-id^csapatával, a föküm.községének batáxáhas volt gjrakojdatan. mondta a liövetkezöket: „Sok JkSzségeri yentfink keresztül idáig, de azt t^ipasztalom, hogy. a községek a fiagyfolrtökok lűizé ékelve nyomo-rOgxiák. Fojtogatja a Icáptalan, gr<Sfl.- és m&s uradalmi - bírtok a falyájt lakóit.: Nagy báj vaai és é^-léznl lehet hogy valami készül, jpíéki^ nem volna szabad politikai dolgokba- avatkozni, mert éh kato-(la vagyok de érzem Ijogy valaminek történni kell".  . '
. -: A hadseregben is tudják, hogy a: katonának egyéb Is kéli, nemcsák vakon, engedelmeskedni. A tisztek közlir is kerülnek ki em-bélságes gondölkozáisúak, akik mie^Iátják.a nép. nyomorát; észreveszik, hogy nemcsak az utódállamokban V elnyomott . magyal' testvéreink várnak a felszabadulásra, hanem az. otthoniak is.
Cséndörterror alatt élnek test-:yérénlk; az utódállamokban — mondják, a magyar urak propa-^índistái. Arról azonban bölcsen hallgatnak, hpiO' minden tanyára egy- cséndörlaktányát építettek; nemijs" beszéive árról, íhogy 11a-gyárországóh minden hétedUc em-hér,-állami pzolgáJatotte^^ a' ieventelskolák egyúttal besúgás-ra is képezhessék a gyerekeket. ^Aggodalommal beszélt a föl-
véi3b.^ -A aujiikásság íizoabah ludja, hogy kik'«zék js. .Jic'joek**. Az igazi kémeket s bíióság elé űlr lítják és nwgfeüntetlk. De ezeket a bscsiiletes gumkáfiofegt. ja. mi testvéreinket, akikét a-xmipkáa?!:
ezeivezéséért • neveznek kémsk-nek, akije becsületes Tatxétt, Eza-l^xdságért, demolcrácláért harcolnak tó szervezik-a dolgozókat, e'-tüntetik.
A városokbaa és f^ivakban .láj-ragaazok jelennek meg, amelyeken ez áll: „övakodjunV az 'ipaíi kémektől!" Féltik'az uralí a fjüusf lakosságot a;^vároai;:; az - Ipaibsn dolgozó testvéreitől. Á.: szervezömunka folyik a magyar ugaron is és ebben a munkában nagyrésze van az ipari proletáriátusnalc. --Nagyon sokat }ehetne fml' a fen^ tiekhez hasonló -^lolgokról; ami közvetlenül jut el ihozzánk, megke'-rülve a cenzúrázott magyar hírszolgálatot. A magyar urak nfm engedik az otthonmaradt testvé-
Fítafik. iogy * kiilíiaOí msgyer-s&g sc^ íohban meggyülítll rend-ezerüket- A isaaadai scagj-arságnak s liöielessége, áiogy íjzöt -emeljen 3Z -gttÍKmmaraűt testvírej -érde-Jtóiffin, mext liusaen minden kanadai msgyar tudja azt, 3Jt>gy mik voltsk. azok a kényjEzejútö körülmények. ssrüÉrt el kellett hagyniok a gztafthsrtJt d isellett jünnimk íi3xól.a líSldröL ahol bölCEőnk rm-SOtt: elsrákadfunk Ezeretteinktől. akik ma is a magyar urak határt-
oem-ionerő kizsákmányoltjai.. Jus-eoa eszünkbe. hog:^ testvéreink hozrájk    kíiltanak, segítségért.
4Ieg kell' látni a ma«yar dalgczók-nak.vhogy a nép tcn^ább nem él-bet rabszQlgamődra. hazája földjén. Véget kell vetni a magyai feudálisok kényé-kedvének kiszolgáltatott dolgozók kizsfikmányolá-£ának. Amint Iátjul(..ez nem eUg. most meg á, német tmperializmuc Jármába al<ai:ják hajtani a magyar dolgozólcat. Itt az Ideje, hogy megelégeljük á nép-elnyomást ős egyesült erővel, az egész magyarság összefogásával harcoijunlt a mtígyar nemzet és az összemberi-ség szabadságjogainalt érdekében. .
RL L. Montreal
Szélhámos és csató; őrizkedjetek^ tőfe!
Yersenyrehívja . .Torontó Winnipeget
A Németországi náciiv
páiUapja, az Angríff is véleményt mond a miineheni egyezményre. A következőket olvasva, nem j^^ételkedhe^ tönk az őszinteségében: -
„PillanatTiyilag: <!) ^a háf ■ ború kétségtelenül meg^ vari akadályozva, de mindenki tudja, hogy még sokat kell tenni, lia azt akarjuk, hogy a béke tartós legyen és job^ légkór uralkodjék ..."
A fasiszta szócső termesze*^ tesen a kedvező légkór alatt nem .holmi demokratikus kormányokat ért, hanem Hifc^ ler kedvenceinek az uralomrajutását, mintapéldául Mos-ley Londonban, Doriot Párizsban, Szálasi Budapesten, A náci légkör hívei de boI* dogak is volnának, ha így írhatnának: ,,A Szálasi-kor^' mány Budapesten stb ..» ^
FrancSSknál:
OON
mvhan v^mfi^nfiU^g.'h^tt^e van. -f- NINCS
U\íiwn,cef&4is.Qlk&^' .«$n| {Fq^tak^ttségre. sem V^m<ikm>í'^ J^qfont — Row^líiába; Cteh-
Ha m^gr «Harj9 |Qp»n'W>?!aátajrtp?ióit akkr kAiráciQny-r0» Mr dőjbb. töltse M áz sHh\*hi ^aietvéfiyt   a pénz^
/ • ALEX. A. KELEN LIMITED 't456 Clfú fiailAyemé, MonlréaU Que.
Kétem ktfidjenfek sűe-alábbi cimre.......font kockactik-
rót. a kiiltségek fedezékére csatoltan Ifüldtík $.
Név ...........■
Lakóhely:';.......
CJtca &3 itázszáin Ország:     .....
-t.
dazal cijn:
tí. p.
Küldő címe:
Név............
íRox vagy
utca és házszám: . .. Posta jSs tartomány:
Képiioik Ivét csuvasz no't ábrázol, aldk a cénov£szef6en dfjat- nyertek. A szovJetnúl{ készek faazá'jtik \éűeUnére, a raagj'arokkal lokőn csirrasz nölt példát mutatnak a világ dolgozó nó'inek.
KARÁCSONYI és ÚJÉVI PÉNZKÜLDÉSEK KÜLÖNLEGESEN KEDVEZŐ ÁRFOLYAMOK ALAPJÁN ,   PEaíQŐBEN, CSEH KORONÁBAN, LEIBEN, ^ . DINÁRBAN SJB.
HAJTÖ^EOmSK AZ összes VÖNALjVKftA! — bevándorlási encedclvekí — -okibatok hitelesitcse! — ; okaza; béslybgek •
Kanada legrégibb magyar irodája!
r4S0 CITY fiAUL'AVSNtlS     — ^    MONT'-E.'VL, QUÉBEC
Vida Sándoi:nak liivját a\szé-i gétiyembeVek fosztogatóját
Pellfivom Torontó s eg*imt^í'Xía4 nada . összes, r:maj^átságánálr. fi-.. gyeimét, llogy^'JÍoí'Dntóban felüfőt-te ,1 fejét egy^ J^özöpségg^ )c^:^\6, csirkefogó" szélháihos^Akt egymáöi után fosztja M .a há}őjábá li^^tÖ magyarokat' , ^> '' ^ " ^ , Vida Sánd£írnáki>eííczi iöájíát '^k az Illető, nki rijé^ .cí!áK''.íp4so4ík hete, hog^' Toronl(}ba^ megjelent.
tíyülá 'ijíiinkástfirmuík r^ih^^ftifi^-.<4t. ahár JSti.Í(0, Md^pÁSpi'íslj^ít és hojraá $54íÖ;t/fcéit, pjcciso;; iü[-zál a>ilikííel,' hogy liétífth" bj?v^ ja "a c;3eltkíéfc éá^klfiifeti^á tartozá^ s&í. K.olpdr munkáslái-a aéíitqi, sem lattá. • -^^'^ • >.   ^ ■
Amint késö]bbejí íiüderült,, a Mc^ Caul St.-re tette át a s?4yását, pdá, ahol én 19 lakom, séoúibátön Uétt, hogy adjak 3 dollálrf,- kölcsön, D?!-yel a cseklcjét ^zöinbü^tonaem váltják be bánli;ba'ü, Jbéífi^n' majd Vis.qzafizetl a Itjarcj^őftf, Vajj^map újra kért k^t dollárt, iiétföil gel elment hasjíilr<Jl, hogy majd beváltja ^ nekem mut&tott csekket, áe bizony én. azóta se láttam. Á-mint kutattam utána/ tudtam meg, hogy a fií^llásadönkat is megitá-rositotta, 18 dollárral é» ffok mákokat, szintén a velem szemben használt trükkel.
Az a gyanúnk, hogy vagy St. Catbariflesbe vagy Corowallra ment, tehát őrizkedjenek tőle, ha találkoznak vele, adják át a rend-Jrségnelc. Ugyanakkor tudöeitsa-nak en^em: Bdcz András, Európa Restaurant, Delhi, Ont. dmre, 'Aa valaki találkozik lorontoban vele, ugy értes'ltsék Jlölaár , Gyula vendéglőit a 132 John St.-en., Magyar te.nvérj .szerétettei: ' ■.>-Rára;.András.
A Fü&^etlen Bötegsegélyző, Szö-. vétség magyar (12.) fiókja októ-jberi. taggyűlése foglalkozott a most 'kezdődő tágfazerzési kampánnyal. A gjjMés elhatározta hogy kihívja • ^Étheuyre, a Kltuíjpegl itíagyar
éspedir^a taVAlyihd:^ hasonló feltétetlek mellett. Minden reményünk jtíég Ht 'lygjf az |dén a gyö-zéféii íijjtrfjenk lesz.;,/ - ^ '^jlKxi^ük a^^Wínnlpegíeket, hogy a iéli^vás^^ t^^omá^uIVétele után ér-le'éltaeheJÍ^bétífiünltét a Munkáson ít^fesztöl, l^ftgy blfflgadják-e p, ki-Hívást.
'Mmí
fi''''*
J
3,«^<V <L*^mj.* X^r/Si* Ají!'»'f'í^'
— ,Ki lÁnrad itjt nekünk, hit a 10.000 olasz önkéntes elmegy? '
— Az a 80.000, amiről nem tudnak.
á. mtínkaS'Sajtóérr
5*. drlftvyőodi páágyar idünlfásszor-vezetek egy szUretl hált rendezetek á Páliy Clarion javára, amelynek eredj))énylféht o ipagunkta vállalt kvótát betöltöttük aminek slkeré-tíez í^zJttenl Híúmunkáaok iq^nagy-ban -hozzájárultak. - ' ' Ugyanezen.alItalommalMrs.'Ró-Jtus egy sUJt csirkét adományozott kJsoisoláara, amiért bejött $7.05. amiből 5 doDárt a KvxMi&b támogatására , fordit'unk, a többit pedig sztntéT) a Clarion jayára.
Ezúton Is köszönetet mondunk az adakozóknak;
. • r Berekali Lajos.
összefüggésben van a vagyonnal..'.
— Nono.
— Várj^ csak végig... Az a kis íalu, a maga bogárhátú házaival, valóságos paradicsomnak látszik míelőttühk és mi, a-K'ik ezekben á kastélyokban .elttnk, sok-<3zor gondolunk irígyk^dvje a i)ép egyszti-rü gyermekeire, akik oly boldogan tudják a vasárnapot eltöltejii... A költők, írók
.^betyár gondterhelt arccal nézett rá: SöTe fhul ^"^oiö megmondani... mer %re£n^^ szegény... ugy gyűlnek és ^eni^^ nyomoruságokat kell megríja azt élő ember el nemmond-^esztlHAi^^^^? «sak\ Itt köröskörül"le-^jettek a vizeketf. Kiszáradtak a ná-
cárjával holdját? ... Mé^ csak négy esz^ tendeje, hogy száraz a fod, már a grófi földeken olyan kukorica van, hogy az ember elvész benne ... De az ő kis gaty^i-szárfődjeiken meg még egy csü sem nőtt meg... Hát ez igazság? ... e líém rabo-
lás?
néasszoi>y lesz belőle. Tizenöt forintot mindig^ meg tud keresni egy hónapba... Ismerek egy szakácsnét, má ezerkétszáz pengője, van a talfarékba.
~ ArcHlan,— nyögött   fel   az öreg grófné, '4
- A' betyár hidegeft mondta: , — Én dicsérni akarom magfát... —
vállat .voni^     Neiyi akarom megs érteni a . _________________________
bcpses személyit',Háji a gróf urat job- angyali képeket fjestepek a' népről, a v han sajnálnám^ h'a'aíra s/orulna, hogy a lág minden irodalmában. Ha ném volna ilíaga kezével ^ker^sse njeg a kenyerét, alapja, nem írhatnak ipeg. Ha^'ja abba jrner mán semmitérő örfe'g... 5ííre lehet maga ezt a sz<;>mor|i vállalkozást és tér-áz ilyent, használni? ... Bakternak? .,.   ien vissza, ha lehet, a ínaga sz'ep kis ía-
Még arra* öe l^npe valami jó . -.       .      lujába ... a kedves családi életébe'___ott
Körülnézett a társaságon: '      éljen a szerénv keretek közt-.. örülíön a
'— Marad^anaif itt a kastélyba. Legye- gyermekei fejlődésének, '.mérsékelje az" nek tirak tovább. Kérjenek a kis pohár igényeit... legyep boldog^ Kányugodtan. helyett nagyobbat a király tul...
épIMiek G nácik
BERLIN, Németország, nov, 2. r- Németország nyugati határán a tél beállta előtt elkészülnek az e-rödítmények, Jelentették hivatalos köl-ökböl.
Az uj erődítményeket a jelentés ezerint cementből építették a nácik; remélve, hogy azokban képe-cek lesznek csapataik megállni.
Ifitler tovább készlil o háborúra Fenyegeti a demokratlkas hatal-xnaliat..
MeyógyáBz. sebész és nőgyógyász. e04 Boyd Bldg. Portagc Ave.
WINNIPEG. MAN. Tel. Rendelő; 26600, Jakáa: 55707
A RRóL értesülünk a hazai ^ ^ lapokból, ' hogy a ma^ éyar' közoktatásügyi minisei te'rúr tájkutató lett, ittei^m á falu, a nép, kÖrnyezeC.jé^ gazdaság tanulmányozása-; ij^k es kutatásának megszeiV* vezője. Az ember megleptt-a hír hallátára; his^í mindannyiunk emlékezet^U ben él, hogy az elmúlt egyí év 9latt milyen cifra pörö-; ket  pörgettek le a magj'airr^ bírósagok; egymásután hoz-íí ták ítéleteiket a falukutatpíc v ellen és  most kéremszéperi maga a nagyméltóságú mi- ; ní83ter úr; vetemedik erre a sokat büntetett pályára, síjt; egyenesen szervezi a Táj éS' Népkutató Központot. Az.aái érzésünk, hggy kutya van. a;.; kertben, .'az érzésünk :■ pedig i nem  szokott  csalni, mert;;i tényleg ott van a kutya ab- i ban a bizonyos kertben. A nagyméltóságú miniszter űr* vezeti személyesen  a  kös;-. ; pont munkáit; ő gyakorolja az ellenőrzést a központ fé-ett.   ő fogja megmondani, hogy mirpl mikor és menj^- j; nyit írhatnak a kutatók, a- ; tik a miniszter úr irányítá- i; sával ezután a szép kísasz-szonyokróly a lovagló úrfiak- • ról is megemlékeznelc, nem- | csak a krumplit,- kásat/sz^-S razkenyeret és ehhez hason- í ló Ínyenc  dolgokat zabáló -paras7triépségröí.  Mivel áz utóbbi.időben a falukutatók nem írtak a grófkisasszonyok í falusi romantikus szereiméi-r$íl, ezt fogják a jövőben f^-karolni.  Meglehetünk gy^^ ződve, hogy á'nagymélfósá-gos úr tudni fogja, mit kell az adopénzljől fizetett írókkal íratni. ^
"'saK»«.„'^'^ mégvót a sok, nádas, ad-^ hail!^*?y ember télen efinent csikász-^ van^^^n^^Pádat vágni... Most mind
tud aludni... csak rá kell magára néziy, le van fogva, a szemei Idfordulnak a lelki vívódástól — térjen eszére: Irtóztató felelősséget vett magara .. Hiszen maga, erkölcsi okokból indult ki; hogyképyeli, hogy az-egész világgal szembeszállhat ?...-Tragikus vállalkozás. Nem lesz jó yégé,*. De már mig beszélt, arra gondolt„hogy
Péá érezte^: 'högj^ valamiképpen vegé^
kelLvetní énnek. ."'-^"'í,,^;-'-; u >---^;Nézz;e
btoos n^ugalíihüíiár--^^^^^^ — És maga most mind meg akarja éze-  amtók ■^aii^^lapi^^^;,^ ket váltam? Maga arra vállalkozik, hoi^  l3»i; hógj^ tárJíádáióm
a \'ilág minden szegényét ellátja pénzzel,   dezve, hogyrcgyikrétegnek vagyona van,..............^-
amit uí?v szerez, hogy betör a kastélyok- a másiknak semmije ^mcs, csak a munka- ez is reménytelen 'dolÖg,-hogy"04^ hl ffvilkol és fosztogat? '    eteje^,. de ariaegfilá?Ls nem az, hogv  vakkal meg ákarj^téritón[ ezt'a%^^
'íent a falvakban és iön rá'i^^^ ^1^^^ azok, akik kénytéTeijek a testi munkájuk   Elhallgatott. ; /, '
^       ,: ^Jncs tüzelő nincs ennivaló Ott      Soká bólogatott. Ügylátszik ő is belátta  jöveedIméöS me0\m, egyszerűen a ma-   ■ A-betyár hunjwitva né^te, iíiíg .beszélt. IVi' öekik nio;;;;!:"^f i"* ^^^A^il "^t^t.í„«.^^^^   híh^«Io« -.^a-  ^k^feírájává le^üek \.. hogy föllázad-  most azt vetetté oda, kicsit megséítye, kí-v^'
'gofe'i22m£nűétfKÍnék;«í^gi^^
ja,--És »e j^ondoljá, fcogy a boldogság - Pea íelMbófddva ^Iteíl^féLfeöj^^
a jó vacsórátj. - ha maga; akkor gok.:^^
vaL meg tizkraj-  ne búsuljon, -akármi lesz is, jo szakács-
Br/Rbman Pniewsky
Sok évi gy^ortattal nagy eftrőpal korházakban éa, klltnk&kca ' SpedaJiBta bebift, vár    és női betogaégeknék . -
ÍJ597 ST URBAIN ST., APT. 3.    MONTREAL, QVBs: Comer: Prípce,Arthur St.     '        " i
Rendelő urálii á. u. Z—S. Telefon: Há.7623„ - >
?4
-S?Í^^Í»JK?i4á?5 menjfJaaazonya «záznára és a' .    I»OtqARPAPJRT is. ha niticfi n in a <baíáai& :
- 20S QVEÉNST. WEST, TORONTO, ONT, _ Telefon: EL^^SaSÖ -
,^tpla/dono*o&
korát mí-gblzott
m