í t   íj) t
'i ií ' '
1
7
'4
a
ív A \ \AI M \C \ \\: Ml ■ N K AS
SaCssfUJ; i.-. t érrt    00. '   érre Sl&X '4 íStt* T5 CKíS.
M^-i'í= -ív-:;:. c-SiíXic: e* Xc-íy Or\ifrt feliliJjiiS: SiUS'ArJU ilAGV-V-: ilVNKAS. IVx IM, űes- P-       Tcí^Sía. Ctet.
(,ka
-s V
rtfíivi meg abív>'.
HELYííATó^aGI váhiíztísok a kanadai nép demok- íraacu nj^ykove: Ko;ni?-i -u;. nit:ku>   :>■>.-.rakó::ágiról- íísznek   tanúbizonyságot.--triceréséí a fds-sz:a #a:J:c^ csak :ie-
H
érdek da k
Pe íliiiyeíi eiVtiiiiényeketftartásának. xri az. ami a ktít
C:init!lie:i Houde 20.000 szavazattöbbségnél többet ^^özöuraégr «:is? tapott DUP10..L. poÍK>:;rn.e.ter.ieIöItiéveU C. A. Gasconnal ^^'S^.^tS^-.::^-szemben. A .l-'j-bül 19 inegvúhisztott tanácsos van Duples-EÍs elnyomó g-épezote és irányelvei ellen. De Montreálban nemcsak a lakatíi>r%ényes Duplessis politika szenvedett vereséget, hanem az egész Kanadára közvetlenül kiható Hepburn-Duplessis tengely is.
1. '^v^.,. .t4t;>-i.;;
s-:-v^k:a: Ha e>   l.ií!-yw.:ot>saí: td-
vo'íiyt'íh-ri. <vi';t htlviírvlt Mi'yt .»e a::,^v';-t<'.i.-ir t'syoínu'nv t'!«-tlv!t»i'-
: , A liiitiii:i.iili iijji^ny.- -z;!;:- »;«'<'"   <'l:>-'ii.      i ,i
úuU l»/-%il'uit UiUtilii. IViilm! 1 iiiliií
U^hti   iV-:.   íiiej;  sv'kat ^g.*!-váív> kibékülést. Kozl-^n ;iZon-v:ssjra I-oh--'. j'.vfrru a.: eíwszíeít- jban azt akarja, hogy Fianciaur-
sjas ííZísse meg j'iuiek a kil^ékü-
VursoBudapest-
. ^ A Sí. Janies street pénzmágnásainak lakájhada a Vorö.^falás fékieíen alkalmazásával sem volt képes céljait elérni. Duplessis lapja, a L*niustration Nouvelle, melyet Adrién Areand fasiszta vezér szerkeszt, Hóude-ot és jninden reformista jelöltet kommunista ügynöknek bélyegzett- A feg>-\er azonban éppen ugy visszafelé sült el, mint ja Hepbumé a windsori választásban Dávid Croll ellen.
MONTREAL népe, éppenugy, mint Windsor és a többi városok népe, ma már tudja, mi van a vörös-falás •mögött és nem fél többé a „vörös-ördögöktől". Ma már Játni kezdi egész Kanada népe, hogy a vörös-falók a nép érdekeinek Ieg\'eszedelmesebb ellenségei. Országszerte leghűbb szövetségesének, sok helyen vezérének ismeri el a líonMnunista pártot.
A kanadai nép a városi reformok és a helyhatósági demokrácia érdekében a legszélesebb egységre törekszik, és nem az ígéretek szerint itél és dönt többé, hanem a tettek, a bizonyságok szerint. •
A winnipegi, windsori, montreali és a többi egész sorozat győzelem előszele annak a népi győzelemnek, amelyet Toronto népe készül aratni január 2.-án. A vörös-falás méregfoga kihullott. A >I000 megsemmisített torontói választójog uj tömegeknek nyissa fel a szemét.
Tim Buck ellenőrré választásával, Stewart Smith és J. B. Salsberg tanácsosok és John Weir iskolabizalmi újraválasztásával, és több más haladó jelölt újraválasztásával és elsőizben való megválasztásával,-Toronto népe hatalmas lökést fog adni ismét az országszerte aratott helyhatósági győzelmekh/z, á városi és községi demokrácia fel* virágzására.
.   . - '  ■ '
Megbuktatták G, A. Gascont, a demokrácia elienségét
nyei magyartízzák mes. Oluszor-szá^ a Duna-völgyébí^n Xéar.etor-szággal szemben elveíztette a játszmát s az innen remélt tlo-nySket most más oldalon, Franciaországnál akarja bezsebelni.
1935-ben, amikor Olaszország megindította Abesszínia elleni támadását, azt remélte, hogj' Franciaországgal való jóviszonyára számíthat. Erre számíthatott is. de Angliának a fellépése mégis megzavarta reményeit és igy ütközött abesszíniai hódítása a francia és angol elégedetlenségbe. A spanyol háború további zavarokat idézett elö Olaszországban, mely abban a reményben állott Pranco-ék meUé; hogy nélíány hét leforgása alatt sikerül befejezni a polgárháborút. Ebben a reményében azonban csalódott.
KÖZBEN történt, 1938 márciusában, Ausztriának Hitler általi elfoglalása. Olaszország, a-meiy 1934-ben megmentette Doll-fust, ezúttal nem tudott, vagy nem mert beavatkozni a dologba. Ausztriának Németországhoz való csatolása teljesen meggyengítette Olaszország dunai helyzetét, de azt remélte, hogy erőteljesebb támogatásával Franco hamarosan győztesen kerül ki a háborúból és ennek a győzelemnek a hatása alatt ő is megnövekedett pre.sztizzsel léphet fel Németországgal szemben.
soknál Riblvntrxip könnyen gyd-zé:t C;;i::i.k róíött. O'as2or.szág még nem egés2on .li!t:i fel a játszmát é* a Kárpátalj;l!i fuIytalóJó zavar-
ies:sek az árát es es a tulajilonkép-peni oka ar egyre húzódó olaszfrancia fejsrültségnek.
Olaszorszdg^ három kérdésben támaszt ig^yt Franciaországgal szemben. .\£ els6 a tuniszi kérdés rendezése. Tunisz, mint isnjeretes. francia gyarmat. Területén azonban igen sok olasz te2ept>s él. O-laszország njost további letelepedé-
«'lonyöUi'i ivau'l í-lenit. u n/uf-í:í csa'.onui ilijye. anulytu-U iv-foniiját niat hos.szu uleje n'klu-málja. A csatoiua aduiinisy.trálo-ral majdnem kjíárólag fianfiáU. Olaszország nuwt art reklaaválja, hogy ar atlminisrtrátomk számát aszerint osszák e! az egyes nemzetek között, amilyen n>írtíkben veszik igénybe a szuezi csatornát. Tekintve azt. hogy az utóbbi években Olaszország valamint Németország forgalma megelőzte Franciaországét, könnyen meg lehet érteni az olasz követelések célját. Viszont Franciaország hallant sem
laval któve(I.-ii    v.>.ut- j"^''' •*'""^'*'">'-i. A/. i,tul,l.. '■'•""•11
!:.v.ir
UiMi.N .ilicli.il     v:i .,„;.,;
IlUtll Icllll.!)!, s
'I.
A.Ult.S'AÍ>. i vonul Udt ii.s.m/«*.
;ji«lil>uii a/, iilasz !upi>U t-^yu- í;y.ili-rabUau liungojitatJAIt. liupy - a Jzslbutii kiUötö Kruui-iaiii.si'.iÍKni nézve semmi elönns'el nem l>ir t^s csak ha átengedik Olaszor.szafin^óí. fejöldhetne kl teljes egészobcn. A franciák természetesen eitól .sem akarnak hullani.
OLASZORSZÁGNAK nundenzcn követelései részint Fianeiaor-szág által az utóbbi hónapokban tanúsított kUlpolitiktU engedékeíjy-ségge! magyarázhtttóak. részint pedig azzal n ténnyel, hogy lí>35-
flijü'.lékeiiyM'jji V ví.szály a M\ m\
•■^li.'" '''I.inrii,,,,,
'"'i'.v ./.Ai : /uiüu j)i;,iU|.i|
azonban luiJr lalj^iu, n i-mvn az ellenkezőjét én.'.u ,.j (.^^^^_ vábbi Olu.szorKZÚKnaU nv.jCn.ji előnyökről hullani .sem aiJunaSt Kíhang.sulyozzAk, ho-y ()lii.s», ttzóg, fenyegetett balkáni és kö?in. európai   helyzete    Icowt lu-^tébc-i jobban rá v;ui ulahu (.".and.wi. szagra, mint nu-iífuniiivii k igy „ kölc.'iönü.s liarát.sásén ..siohasá lenne, ha még KiriJiíiauw^,, j,,,^. na áldozatoltat.
r.^XNAK olvasóink között olya- jmáskép gondolkozol, ha Dr. János-
synak vagy Horthy Miklósnak fogjuk is keresztelni lapunkat. Mert nem a név fontos itt, hanem a szellem, amelyben a lap iródik.
Hassunk tehát oda, kedves magyar munkástestvérek, hogy keresztelkedjünk ki magunk, éspedig konzervatív (maradi) helyett legyünk progresszív (haladó). Es a-mikor ez meglesz, akkor nem a Munkás nevének a megváltoztatását fogjuk szükségesnek látni, hanem magának a rendszemek. Az utóbbinak megváltoztatásában pedig úgy segédkezünk legjobban, ha vesszük a Munkás-gyüjtöívet és azzal körutat teszünk és senkit
(Folytatás az elsö oldalról) pzőcsövc is a reakciós emelvényre pattant, hogy becsületes liberáliso-itat megtéveszthessen Gascon beválasztása mellett ágálva.
' '   Győzött a népakarat
Hiábavaló volt a nagy lárma a reakció részéi'öl, mert a nép maga nem akar továbbra ia a nagytőke ügynökei elölt „Bólingató Jáno-8ok" játékszere lenni. Ráeszmélt a montreali nép nagyobb része arra, hogy neki csak kára lehet abból, ha a Duplessi."?—^Hepbum-féle, nemzeti egyjséget szétforgácsolni akaró Drök- szekértolójává válik. Ezért ennek a feleszmélésnck az eredménye az, hogy Houdot választotr ta meg.
Houd a választási kampány alatt állandóan támadta azt a módszert, amivel a kibukott Raynault közigazgatás kezelte a munkanélküli kérdést és minden esetben úgy mutatta be Gascont, mint a Duples-sls-i erők frontharcosát. Houd legf-fohtosabb programja az, hogy köz-mimka tervezetet akar létrehozni, amihez ügy a szövetségi, mint a tartományi kormányokat, valamint
a helyhatósági, közigazgatást is be akarja vonni, hogy a munkanélküli kérdés ne maradhasson ezredrangú kérdés.
A számokbani ei^dmény
Houde 83.000 szavazatot kapott, ami hosszú idö óta egyedülálló e-semény Montreal polir^i^^ateri választásai terén. Gascon a nagy ertilködés mellett 62.000 szavazatra tett szert, mig Röchefort jelölt csúfosan lemaradt a ■4.000 szavazatával.
El lehet képzelni, hogy milyen választási módszerekkel dolgozott a montreali reakció és hogy miként fogadta azt a nép, mnikor összecsapások voltak több esetben szavazni akaró és a rendörséfe között.    Két detektívet alaposan
Igy indult meg ez év tavaszán az olaszok nagyobbmérctü beavatkozása a spanyol háborúba és a le-vantei offenzíva. A felkelő csapatokat azonban ugy Valencia felé való elönyomulásuknál, mint az Ebrónál megállították és Olaszország abba a helyzetbe került, hogy győzelem nélkül kell elhagynia Spanyolországot. Közben játszotta meg Hitler a Csehszlovákia elUeni kísérletét, amely győzelemmel végződött.
' nok. akik a névcserével kapcsolatban nemcsak a kitöltött szelvényt küliáik be, hanem rövidebb vagy hossziibb levélben véleményüket bővebben fejtegetik. Ilyen levelekből közlünk alább néhány részletet. , ;
lap ne\'ének szeiintem a legjobban megfelelne a 'Kanadai Magyarság'.
A fenti név: átfogó, bizalomkeltő, megnyerő, szívhezszóló — azaz, a politikai mérleg serpenyőjében döntő súllyá van".
M. E., Oshaw-a, Onf.
„fin szerintem legmegfelelőbbnek látóra a 4. nevet: Egyetértés. JSs még annyival kibővítem, hogy Nemzeti Egyetértés. Mert bizony, ha megfontolás alá vesszük, ennek nagj' jelentősége lenne, ha megvalósulna. Csapást jelentene az nemcsak a „niemzeti", hanem a nemzetközi reakcióra is.
, Ez idö szerint még az összes nemzetiségüekre nagyon be van bizonyulva, amit Írnak egy helyen, hogy sokán vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak".
A. K. Calgary, Alta.
ki nem hagyva a Munkás megszilárdításának kisegítésére mindenkit felszólítunk pénzbeli adokozás-ra vagy előfizetésre. Ha ezt őszintén megtesszük, nem keresztelőre lesz szükség, hanem halotti torra".
S. T. Newcastle, Alta.
H
ITLER csehszlovákiai gyözel-rne után Olaszország megtette, amit még lehetett, hogy megr mentse a Duna-völgyében lévő pozícióját. Közeledni kezdett Jugoszláviához és támogatta Magyarországot   és  Lengyelországot Kö-
f redef i életíeirós...
helyben is hagytak. 104 letartóztatást foganatosítottak a választás napján.
Egy halottja is van a választási küzdelemnek. Az egyik szavazó ugyanis, amikor megtudta, hogy nem szavazhat, mert már valaki leszavazott A nevében, sssivszédU-lést kapott, és mire az orvos a helyszínre érkezett, meghalt.
V
Mi történik a Duna^medencében?
!    (Folytatás az 1-sö oldalról)
terror ellenére is. A Zbor nevü uyilt fasiszta csoport nagyon lemaradt.
Dr. Macsek frontja Zágrábban 40.000 szavazatot kapott, mig a j£onnány csali 3000-et.
A legutóbbi jelentések szerint a választás végeredménye: Sztojadi-Oóvics 58.9C^, Macsek 40.21'>r.
IPrága, dec. 13. —- A körihány ina javaslatot terjesztett a parlament elé, melyben hatalmat kér arra, hogy Rudolf Reran miniszterelnök és kormánya alkotmány-változtatásokat észközölhessen rendeleteken keresztül. E diktátori hatalmat kétévre kérik. ^
Bakarest, dec. 13. — Mig Cod-Teanu és társai agyonlövésével, cinkosaik lefogásával megakadályozta á kormány a Németország által előkészített puccsot, ugyanakkor üjjitat biztosít a náci-befolyásnak a tegpoapelött aláirt német-román kereskedelmi szerződés.
venként 40.000 vágón búzát, 25.-000 vagon kukoricát és az eddiginél nagyobb mennyiségű zabot, sertést és egyebet fog vásárolni Romániától.
(Folytatás a 3. ^oldalról) ból. Másnap reggjel-sok .vérnyomot láttunk a falak körül.
Sn szerencsémre fiatal voltam s Így a kitartást is jobban birtam. Százával pusztultak el az emberek, leginkább az idősebbek. Nagyon vigyáztam arra, hogy meg ne szegjem a szabályokat, mert nena akartam hosszabbítani a büntetésemet, vagy ami még ennél is rosszabb!.. Több olyan jelenetnek voltam a szemtanuja, amikor valamelyik közülünk a munka és a hiányos táplálkozás következtében megörült és el akart rohanni. Hy en esetekbén az őr, csak úgy egyszerűen, lepuffantotta az illetőt hátulról. ..
*Iét hónapi ottartózkodásom a-latt 30 fontot soványodtam s alig hiszem, hogy sokkal tovább birtam volna.
- Végül is letelt a büntetésem és megengedték, hogy hazamenjek. Otthon minden héten kétszer szigorúan *jelentkeznem - kellett a rendörségen. Azt hiszem, kedvük telne abban, ha még egyszer elkap-
„Az én nézetem szerint, jó volna, ha lapunk neve a 'Kanadai Magyarság' lenne. Ha ezt a nevet venné is fel, azt hiszem, hogy szerr kesztöségünk, ahogy én isinerem őket, elég garancia lenne, hogy lapunk továbbra is a dolgozók érdekeit képviselné". ~ Z. Gy. Guelph,-Ont.
, ^ .<.
„Először is mindazon munkásd^, akik az alkalmazásukat látják veszélyeztetve a Miunkás járatása által, kell hogy megkérdezzék önmaguktól, hogy.: vájjon csupán lapunk nevének megváltoztatásával kielégitettük-e a reakciós munkaadókat: Elbírjuk-é hitetni velük, hogy ha a Munkás már, tegyük fel. Szabad Szó vagy Egyetértés lesz, akkor annak az, elve Is megváltozott ?____A reakció tudja azt,
hogy a lapunkat bárminek kereszteljük, az széllémben csak a régi marad. Mert ha nem az máradna, akkor az történne vele, mint azokkal a reakciós lapokkal, amelyeknek születését mindjárt halál követte. A mi munkánk soha nincs biztosítva, a munkánk nem attól függ, hogy radikális lajwt" olvasunk-e vagy nem. A munkánk a jelen rohadt rendszertől függ és mig ezt meg ném változtatjuk, addig hiátaii a névcsere.
Mindazok a munkások, akik a Kanadai Magyar Mimkás jelen neve alatt nem válnak annak előfizetőivé, azok akkor sem fognak
jgZEKHEZ
a hozzászólásokhoz nem sok magyarázat kell, mert beszélnek magukért. Az utolsónak néhány   kitételét   azonban nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül.
Igaza van a levél írójának, hogy a nCy megváltoztatásával nem elégítjük ki a reakciósokat. De abban níiics igaza, hogy azért akarja valaki megváltoztatni a nevet, hogy a reakciósokat kielégítse. Igaza van abban, hogy a lapunk, bármi név alatt is, szellemben a régi marad. Abban is igaza van, hö|^ a rüimkánk nem attól függ, hogy ;ra.dlkáli3 lapot olvásünk-e vagy nem. De nincs Igaza abban, hogy a mi munkánk ebben a rendszerben soha nincs biztosítva. És nincs Igaza abban sem, hogy s munkánk csak a, jelen rohadt rendszertől- függ. fis ebből ■ következőleg abban őjncs igaza, hogy hiába a névcsere, ómig a rendszert meg nem változtatjuk.
Amikor a névcseréről van szó, akkor elsősorban no a reakcióra, hanem a széles tömegekre gondoljunk. A reakció befolyása ^latt álló,^ vagy a reakció és a haladás. harcos tábora között álló. jobb é-letre vágyó, de kiutat még nem találó tömegekről van szó. VelUh dől, vagy áll és balad az egész emberiség Ugye: demokráciája, jóléte,, haladása, felszabadulása.
mint e széles tömegek kárára ■— meg nem előz bennünket. Ez a megértő megközelítő lépés pedig nem az, hogy „jertek a rendszert megváltoztatni", hanem az, hogy „jertek velünk demokratikus jogainkat, gazdasági jólétünket megvédeni és kiszélesiteni, mert mind-nyájimk ellen tör a reakció és bé-rence, a fasizmus". A mai kenyér, a mai szőlási, vallási és szervezkedé si szabadság, a választójog megver dése és kiszélesítése, a béke megőrzése, általában a társadalmi biztonság megerősítése a ma feladata. Ez az, ami a széles tömegek minden tagjához szól.
A széles tömegek nem a reakciót akarják kielégíteni, hanem magukat, fis a mi kötelességünk ma az, hogy a ma lehetőségeit megmutassuk. És ha ezek a tömegek otthonasabban, bátrabban érzik magukat a lapunk mellett, ha annak a neve — mondjuk — 'Kanadai Magyarság', akkor minden bizonnyal annak kell lapunk nevének lenni. Ha a kanadai magyar farmerok úgy érzik, hogy a városi és vidéki munkássággal sokkal testvériesebben éreznék a szolidaritást, ha a közös küzdelmet vezető lapnak a neve is közös, egyetemes lenne, akkor a vidéki és városi munkásságnak minden habozás nélkül Uyen név után kell nézni.
Ezek felé- kell nekünk lépést tenni,   mig a reakció — úgy a ml.
Mondjon le Hepburn
(Folytatás az 1. oldalról) abban a reményben, hogy azután olyati kormányt segítsenek uralomra Ottawában, amelyik úgy Québec, mint Ontárlö közigazgatását együtt irányítaná; (8) Mr. Hepbumnafc és Mr. Dup-lessisnek a Klnilyi Biztossággal szemben tanúsított magatartása veszélyeztetése a nemzeti egységnek, és más a Rlr. ÍRogers és iwjt. Dow« áltál Port Arthuitian kifejtett dolgok Igazak.
Ebben a nézeteiben osztoz-nalc velem kollégáim a szövetségi kormányban és osztozik ezen nézetemben Kanada politikai pártjai tagságának többsége ia".
A mimkánk nem csak a rendszertől függ, hanem függ attól a .'Jzé-les tömegtől is."^ A francia népfront megníutatta, hogy mennyire függ tőlünk Is, Részlegesen megmutatta a dolgozók érdekelt szolgáló minden szervezet. De mit tudtunk volna és mit tudnánk még megmutatni akkor, ha a népfronti mozgalmakat több, sok országban kifejlesztettük volna, vagy kifejlesszük ezután;,Mit jelentett volna egy angliai népfront nemcsak az angliai dolgozók és az egész köznép részére, hanem a francia népfront ellen Intézett nemzetközi támadások ellen is és a béke megvédésére? És ha úgy látszik, hogy a kanadai széles magyar tömegek szívesebben, teljesebb szívvel vennék lapunk vezetését a népfronti törekvésekben — mondjuk —-= a 'Magyar Élet*, név alatt, akkor minden bizonnyal anrak is kell lenni lapunk névének.
Nem elég azt mondani, hogy ne legyünk konzervatívok, hanem progresszívek. Mutassuk meg' a tömegeknek azt elösorban, bog.'i' mi sem vagyunk konveztatívok. Mutassuk meg, hogy nem vagyunk elzárkózottak. Mert csak megértő megközelítéssel' tudjuk széttörni azt a palánkot,- amelyen keresztül most beszélünk a széles tömegek-
hez. Meg kell éi-loniink az új követelményeit. Minden maiadisíg. gal azt a régi válaszfalat meljü!; é.<! erősítjük, nmi eddig is Ipgna-gyobb akadálya volt mimien nmn kánknak. És ha ebből a p.iiánkbó! a „Szabad Szó" név kirúg egj--' deszkát, rüga-ssuk ki veli; minél löbb!
Arról a bizonyo.s „ogy lípéit hátra"-ról van itt szó. amely lépést jelent előre. Vis.sza ogy pest azokért, akik cgj-iészt a rUlményeknek, lészint a mi fe! iágosító röunkánk kezdetlegességí révén maradtak 'hátul'. Az ö érds-kük ugyanaz ami a miő.nk s ezt nem nekik kell csak úgy maguktól megérteni, hanem nekünk kell velük megértetni. Mig ök hátul vannak, addig mi ;s hátul kullogunk. De visszalépünk értük, bizonyára kettőt lépünk elöre. .
. Ilyen értelemben igenis új lehetőségeket jelent a névcsere ís.
Uyen értelemben próbáljuk megvizsgálni, hogy szük.ség Vím-c arra a bizonyos keresztelőre, halotti tornak a jeleneteit ped; majd barátságosan megbeszélhet jük a széles tömegekkel addig, mig velük együtt kart karba öltve, a máért küzdve é.s élve eljutunk — forradalomig.
Sz. I.
Schí
B
El
Jogi kérdésekben ad fanácso
M. Shelley Millstone Olvasóink jogi kérdéseit Mr. Shelley MiUstone ügyvéd úrnak adjuk át tanácsadás végett, A közénlekfi kérdéseket a kérdezők kezdöDelül (.\. V") vagy a beküldött jelige alatt közöljük a aí-lusszul együtt e rovatban. A kérdéseket — lasz-bélyeggel — a K. M. Munlió-s ciinéro kérjiUi.
Prága, dec. 12. — Csehszlovákiában a kormánypárton iti-vül csak hatnának, de erre aligha lesz al-
egy hivatalos ellenzéki pártot fognak megtűrni. Ez az ellenzék tegnap'alakult meg Antonin Hampl volt szociáldemokrata vezetésével. Az uj párt neve „Nemzeti Mimkás-párt."
Ez az „ellenzék" valószínűleg támogatni fogja a kormánjrt, csak enyhe kritika lesz részére megengedve. A párt „szocialista" lesz, de csak „elvben" lesz ellene a fennálló rendszernek. *
A    szociáldemokraták lapját megszüntetik. Az üj párt lapja a Nagy-Ukrajnát" propagáló Ukrán Nemzeti Tanács lesz.
Huszt, dec. 12. — Miközben német katonai megfigyelők lepik el Ruténiát. Áugusztin Volosin plébános-miniszterelnök köszönetét
kalmük.
Hogy miként jutott Kanadába ésf^hogy jelenleg hol tartózkodik, azt egyelőre nem akarja tudatni senkivel az ifjú.
Németország csaknem kizárólag hadianyaggal fizet Romániának az {küldi Németoiszágnak Ruténja {^SBíUft vásárolt árukért. SerUn ^\U\bz9^í9A\V^^
Anglia nem segiH Franciaországot
LONDON, Anglia, dec. 12. — Chami)er}ain miniszterelnök ma jelentette ki az angol képviselőházban, hogy Anglia nem kötelezte magát arranézve, hogy Franciaországnak segítséget adjon a töle gyarmatokat követelő Olaszországgal szemben.
Miközben az ötet elárasztó kérdésekre Válaszolt azzal z^^ be mondókáját, hogy Németország mégr eddig hivatalosan nem köve-telts ylsam gyarmatait,
A legújabb határrendézés alkalmából Németország bekebelezte Dévényt. Az ösl vár a Morva torkolata fölött, Dévény község s a dévényi Nagy-tetö német kézen. Ezer év után először — nem határfolyó többé a Morva. . ..,ip>.
Miért is kellett most a német katonaságnak néhány kilóméternyi területért a .természetalkotta határon átkelnie? A szerzemény látszatra nem sok. Egy kopár sziklacsúcs, mely toronyként szökik a magasba a fekete .Morva és szőke Duna keveredő vizéből. A csúcson váromladék s az 1919-ben ledöntött Arpád-szobor puszta talpazata. Egy falu, csöndes halászaival és földmívcseível, akik a pozsonyi kirándulókból éltek. S>egy otromba hegy. Dé éppen erről a hegyről van szó. Gyér az erdeje, inkább csak bozót borítja. Oldalain homokbányák, kőbányák. Teteje lapos, a fen^íkon füves térség. Ez a kis hegyei legelő kelletf már Napóleonnak is. Mikor Pozsony ellen nyomult, lent a mélyben mérnökeivel levegőbe röpítette az   ósdi dévényi várat, de itt fent a Nagy tetőig sáncokat ásatott. A szabályos árkok még ma is ött húzódnak. 1918-ban erről a hegyről ágyúzták a Morvamezön közeledő cseh-csapatokat a magyar köztársasági ü-tegek. '   ,, /        - i:.:..
letes helye a szláv és magyar ranlékezésnek. A dévényi sziklán emelt ezredéves emlék Arpádalak-ja Nyugat felé nézett, a sikra, hol a gyérnek Zsolt hadai 907-ben a bajor sereget széjjelverték. Magyarország jelképe volt ez a szobor, már mesz-sziröl fogadott mindenkit, aki a Dunán közeledett a Kárpátok felé. De az ezeréves magyar végvár a sziklán hajdani morvaszláv erődítmény helyére épült. Egyes cseh és szlovák, sőt magyar tudósok is itt sejtik Szvatopluk birodalmának székhelyét. . A világháború után, mikor már eltűnt a szikla-fokról az Árpád-emlék, cseh tudósok felásatták a régi várüdvaít. öszláv keresztény kápolna alapfalait bontották ki a csákányok, majd arrébb — honfoglaló magyarok lovassirját. A kegyelet helye most már sém a szlávoké, sem á magyaroké.
A szlávok Dévény nevében nyelviik és történelmük emlékét ízlelik, A sző szüzet jelent. "Talán a Szent Szüzet tisztelték itt áz ószláv keresztények, talán egy ismeretlén morvaszláv fejedelem-nő adot örökre nevet a várnak s környékének. Nekünk magyaroknak Dévény a Nyugati Kapu. Mtadig vágyódtunk Nyugatra s Nyugattól mindig: félnünk kellett. Bécsbe si a müveit, gazd^ Ligetfalu megszálláí?ával a német haderő dél Európába Dévényen keresztül vitt az ut s bé-felöl közelitette -meg Pozsonyt:'hatahná.ba került ^'^ynél kellett őrt-állanunk. ha Európa ránk táma-a jobbparti hidfö.Mbst a Duna-birtokbavételével. Ady Endre itt tört be új idők uj dalaival.
Nyugat felöl is köáveUenül Pozsony város határáig   Jakobmusok eszméjét hozta a hogy Nyí^gat ellen
nyomultak elö. Nem először szorongatja német közelség a várost. 1867-ben Északról érték él a poroszok, nem egy katonasir emlékeztet rájuk a SSergéhegyen. Akkor a váratlan békekötés megakasztotta a további porosz előnyomulást s a német hadak -visszatértek Szilésdába. Most a béke hozta el idáig á poroszokat. A Iftmapartról áthallatszik a városba katonazenéjük s a kálváriahegyí villanegyedből szabad szemmé is láthatók a Nagy-tetőn gyújtott őrtüzek.      ■ ^ ■
Pozsony kétoldali bekerítéséi^ Ité*?éért nem riadtak vissza á aömetek attól sem, hogy magúk eUen ingereljék keleü szomszédaik történelmi érmékét. Mert 09 §lcsatoit m^é^^ es^sránt Kegye*
Nyugatot; vonxdtasson fel, összefogásra hívott fel szlávot, románt, magyart. Ki hallgatott rá? Az uj idők Nyugaton is óra fordultak s hogy nálunk sení született; megr a népek testvérisége, szláv-magyar összezördülés közben elveszett a kárpáti népek számára a Dévényi Kapu-
A dévényi' sziklánál kezdődnek a Kárpátok. A Duna túlsó oldalán még- az Alpok nyúlványai a haínbuigi hegyek. Dévénjmél most idegen tör-ténélam érte el áKárpétokafc F81Ö nyeli el megint az ószláv kápolnát s a honfoglaló magyar lovasok sírját. Az A^-Teisek dallama pedig szétszóródik a szélben.
H., Delhi, Ont.: — Nemrégen a lálrtam az egyezséget, amellyel mégvásároltam egy farmot. Felét kifizettem készpénzzel, a másik felére az egyezség szerint mort-gaegot kellett, hogy vegyek a farmra. Az átíratással nem mehetek keres&tül, mert a morgage feltételei túlságosan súlyosak. Van-e lehetőségem, hogy visszalépjek a vásárlástól és visszakaphassam a pénzemet?
Válasz: — Hacsak nem félrevezetéssel vágy csalással ugratták bele a vételbe, hacsak   az eladó még- ném szegi az egyzségszabta feltételeket és nem ad önnek egy tiszta átiratható tulajdonjogot a farmra — neín látom lehetőségét annak, hogy  ön   törvényesen ke-resztia ne menjen. az egyesiségen, aem  arra,   hogy -vlsszaftaphassa pé'nzét. Azt ajánlanám, hogy tárgyalja meg- a áőlgot részletesen egy ügyvéddel, adjon   meg neki minden felvilágosítást a vétel körül,, adja át neki a vételi egyzsé-get felülvizsgálás végett és minden egyéb iratokat is a vásárlással kapcsolatban. Lehet, liogy ö segitségére lehet önnek.
-.■■r-„, • ,;-:;o. ■
J. S., Tillsonburg, Ont.: — Engem megbüntettek a rendőrblrő-sájgron a vasárnapi törvény (Lord's Day Act), megszegése miatt' és a nálam dolgozó két embert ugyanezen a címeri büntették meg. Blínd-améllett nekem .több birósági költséget ííeíletf teetni; mint a két ember bármelyikének, (a) Megtudná nékem mondani, hogy miért több az én bírósági költségem ? (b) Hogyan állapítják meg a bi-róiági kÖlts!^|eített;;. -     í ..
Válasz: — Á^Biiritetö 'törireay-könyv 735. szakasza kimondja, hogy minden eljtélés esetén, vagy minden bírőrrendelet esetöi olyan
ki megsérti ezen törvíny valamely pontját, az egytől 40 dollárig terjedhető büntetéssel büntethető -beleértve a * biróság-i . dijakat H Nincs   egyforma meghatározott dij. A birósági díj egyik esetíKD magasabb lehet, mint a másikban. A költségekbe beleérthető a tatíuk dija, bizonyos szükséges bizonyítási tárgyak beszerzése,: mint például fényképek, tervrajzok, stb. A költségekbe beleéi'tödik a.', az idó is, amilyen időt a bíróság és a bírósági ti.sztviselök  eltöltöttek az liggyel. Biztos vagyok benne, logy a biró vagy hivatalnok (magist-rate, vagy clerk) szívesen megma gyarázza önnek, hogy miért volt a birósági .költség az ön esetéta magasabb, mint a másik két ember esetében.
szer-, fogyj i
ös3
jun az, fel got
mond' góg r. az utol síjj tov ■-,.€ Ném törhi ért ! vczzt hogj-dezhf Ichot! A kar tya' vonj 211DZÖ né sának" másrészt lüáz azc t6 loiid mentsék kctés bc kéjüket I
■■ ■
A^náci mutatja i tillpták.f tóak; én feabérek <
iiéga tíka is ai 193T-es ■ a íven 22.3 tottak be.
biról költs^ét vagy; dijat állapíthat meg a bíróság, ;^jMiiílycnt az a-dott" esetben igás^^osnak lát és auKly összeegyeztethető a törvény
által az adott esetre megállapított dijaJtlcaL    A    Lord's  Day Act
StaoníjBi Jio§y börmei^t egyén, «-
Tim Buck rádióbeszédeinek
sorrendje
V torontói    CKCL állomásíO
HOTFÖN (dec. 19.) este > 8.3Ó—«-*5-ig. .r    SZERDÁN (dec. 21.) este
. «.15—8.3-Wg. _^ CSÜTÖRTÖKÖN (dec. 32.) ;      8.00—8.10-Jg PÉKTEKEN (dec 23.) este , 8.15—8.23-ig. -    KEDDEN (dec, 27.) este 8.00--S. 10-ig-SZEKDAN (dec 2S.) este
8,15—8.30-ig. _ CStJTÖRTöKöN (dec 29.)
aoo-8.1 O-ig- .
PÉNTEKEN (dec 30.) este 8.15—8.25-íg- . A   választösokkal toP^''^ r^gelenkéntl rádióbcsTédeuiel.
CSÜTÖRTÖKÖN (dec 29.) ddd^ 10.4^11.00-iS. _ PÉNTEKEN (dec. SO.) dÉU^ 10.15-40.S0-ÍS' „-
J-t-
Ismét i
Valencia nál.több b siszta bon meghaltak tek. Sok b bájök közf líárt nem c
Nem ali
New Yoi kolö nagy megtagadtí ban levő n:
Gyermeki
Madrid, £ t^Ios korm arról, hogy ^fizérségi tí rta ellen. J gyermekkor a gránátok , gyenneket i sebesítettek
Konfere
_^Lo3 Ange •iára készül spanyol nyé iek-.A-konl fnapban fo 3,000.000 sp ^elmet kö bSztetés elli
í'guságot.
Sanghaj. I t^tea hiába reirtilöke f^amerika «ion nevü i fPSa repüli Admlral ^hajóról j Wögépet lő napon..
Japán
.Moszkva, $ ^»Jetunió«
^zatl jogs
^vasűtvon ^etét. hog; ^ Szibériád ^ évre szól
fe^'- Kifli ^tóságl köz.
^^or a ftai terület: SjoerszáUítá ^wezetékeke «a kolóniától
64