3 3
I
■I
j bű
00 (3
N co
> r=
O ^
-JQ
O
2 ü "
Q —'   Íl- ^
E
> >>
5 c
' Ildiit.1^
§ § l   112^ I á'-a & e s .2 á -«
« .2
S 2 ? ^
^,    o ^        S . £f S S g " -
s s .a -
tm «
s s
•o a:
c9
í
KANADAI MAGYAR MUNKÁS MELLÉKLET
1938 január 28.
1938 január 28.
KANADAI MAGYAR MUNKÁS MELLEKLEr
w,VW.-. ^ V-J*"--
i^i-íi^ t---
U V M _ 1^ I
■ 3?í-;ezö ríoz i
iíon:: r.o^y i-'.-.sözé:-::--;.-. ui a zongora e'öct. -irr^i.--. i .-.r,i, firtiíör; i ■.i.d-.- körűi, f'.-je her-yiurs fr.rs'.ijUx. A térién kotupapir. Karjai sr.t-i.-. -r.-'.t.^r.'.; .r,-^r.a'rí. íá:axit azemei: 1-izárta.
A- 2'-irt 'jliii^.'-t két gyertya íénye küló-6-3 irr.yj-í,i: ^i-jzott a sz-'/ba félhomályán.
A JK'-.r-iZé'Xoa iótél .nzoba nyitott ajtaján ke-*ssii.'i CcrJtarxe jón.
Ö sragi u o^tej. .Vagy kendólK; V/urkolózva. Irákí-nyin .r.é? egy takarót hoz ilozartnak.
— ALiz.'yl VVoiígar.g?   -   kírdezi gyengtaen. aJkan íi íéiír./*n vizagilja az urát.
ilozar. í^laysija i szemeit; — Nem, a.sHzony-
— Hf^rtaai &s.<ííí T.ég égy takarót Wolígang.
— 'ííra íont'-h. a.iazfjnykáxn — vúlaazölja il>> ®rt jf7e334'>.n rr.o«>lyogva. — Te aranyoska, rri5t<i»^-í, gyérai.'.tí/aka. te feküd) gyoraan az if7w:.^K,Wbn, ot; aztAa majd felmelegszel.
— A kí-z^i.j f-xAaz kékek a btclegtöl! - - véli J^öKStirrt, -   Hogy liirt.-í,z igy Irnl?
— Ur,.í 7-iUirr.í Hzép^f......      Pr«ibál Morart tré-
tMsi. Vaur.-".! féilgegéazfit. Ha akarod, caupa j^fZítt      A rn»-</',.T.'.;{ar,;-i x megcuOkolja a íel'.!-
— ri-z/*íri.<'>aw; hirtelen clré-
— íín rfa^i'.V rr.f:*l>:T ur! hi/tnjfzlk Dei--jrm ,)'•:• rr,'-;
A   ''ir'yk'//. Kcrn  ij':'Jt»?k ííi'.-fr ifr. /',r ríii-Kl/i'rak cfiK'ím. Uo<íy v;iri,
.K/Z'-'-f Mr,z-irr V. (-/Miiiiil/,.        klrniizíiikAli irri
G
O
'.f-j /t.Ki      m<-,n'lj;i a víIííkoh-
t f-'>(''i.'
— Ki az? — kérdezi Mozart elazüküU torokkal. '
A sötét .szobából különöií alak lép clö. PeltU-nöen ho.wu é» sovány, mer«v pergament ábrázattal éa óriáíii azemüveggel, olyan, mint valami pedáns rektor neuraszléniáH múmiája. Telje-Hcn feketébe öltözött, mozdulatul korlilrntnycHen merevek és .Hzertartá.MOHak. teljesen grole.szkül hal.
— Megengedi, hogy tiHztek'lemet legyem? -selypít az klegen és meghajlik.
Con.stance félénken a karo.<).szék mögé hgzódik.
— Kicsoda ön? --kérdi Mozart raogilletödve. -- Egy nagyon tekintélyes ember követeként
jöttem el önhöz — selypít a klUönöa vendég azé-lesen é.s ünncpélycBen. - Ki az?
— Az illető nem akarja megnevezni magát vála.szol mozdulatlan arccal h » gyertya lángju imbolyog a tizcmlivegén.
-' Mit akar az tülfiinV
Meglialt valakije, uki örökre kedves előtte. í5ventc a halála napjűl egy rekviemmel nkarja megünnepelni.
Kgy rekviemet kell komponálnom? • ktr-íll Mozart halkan.
•   Kgy rekviemet... négy hét alatt.
ülyíin gyorHan?     kérdezi Mozart leverve, rnintlin a halAUm ítéletét vette volnn ludomáHiil. Riöre kifizetek innék száz dukátot. í',H ((én/tekí-rcfifket helyez nz iiHzliirht.
M'izdrt   ti!ill(;(itiig imfjy HzeriieUUel  mered íiz
idegenre. -    - ;
— Négy hét múlva ismét eljövök és elviszem a partiturát — selypíti az idegen, — Tiszteletein éa hódolatom, — miközben mélyen és körülményesen meghajlik és eltűnik a sötét mellékszobában.
- Constance!     suttogja Mozart — láttad?
■ Ezt a hosszú komikus figurát? Természe-le.s, hogy láttam. :
— Nem volt komikus — rázza Mozart mélabúsan a fejét s kisvártatva hoizzáteszi: -r- a halotti énekem rendelte meg.
— Képtelenség, Wolfgang! — s magához vonja ijlozart fejét és simogatja a haját. — Verd ki ezt a fejedből, Wolfgang.
Mozart megfogja Constance kezét: — pmlék-szel, Constance — kérdezi miután kissé elálmodozott: — amikor Alojzát öltöztettük, éa a^ssin: házigazgató jött és a mama kiküldött ^ téged .a .szobából?
- És én nem akartam. Egyre jcsak.téged akartalak nézni! Éa a tükör mögé bújtam! ,
— Emlékszel — szól ismét kisvártatva —ami: kor azután este a zongoránál sírtam és te; hozzám jöttél... először?
Akkor vettél észre.
Mozart ajkain fénytelen, elálmodozó mosoly Jelenik meg: --  Mülyen szép volt. ... — mondja.
o
A kapu elötl urasági fogat. A hosszú sovány fekete féríl jön sietve és beszáll.
A fogatban már ül valaki takaróba és köpenybe burkolózva. Nyilvánvalóan egy -ur, aki türelmetlenül várta: Nos?
— Minden rendben van, gróf ur — válaszolja a feketébe öltözött alázatosan, miközben a fogat megindul: — Hat hét alatt Ivlozart kész a lekviemmel.
-— De nem ismeri majd megint az egész világ a zenét, mielőtt a partiturát megkapom? ..
— Isten ments, gróf ur. Sohasem bocsájtanám meg magamnak, ha ilyen hibát követnék el.
— Tudja. János, hogy zenei lilrem, művészi becsületem forog kockán. Amikor a mult héten eljátszottanx a szonátát, amit maga hozott, nekem .Haydntól, ketten a vendégeün közül mpg-ismerték a fsenét, mert már hallották. Emellett
■ fiiiszonöt dukátot fizettem érte!
. —Ezért bátorkodtam a gróf ur figyelmét .fel- . , hívni, arra -r- selypíti János hogy ne vásároljon olyan zenét, amely már régebb idő óta kísz s valószínűleg több másolatban forog kézen^ Ilyen esetben mindig történhetnek kényelmetlenségek, A rekviem esetében azonban szigorúan fogok yigyázni. Azon a napon, amikor Mozart befejezi, elhozom tőle a partitúrát. A zenét senki sem f^gja ismerni és Így senki sem kétel-kedhetik abfean, hogy ön a szerző.
.^.Ép' eleget fizetek érte! — dohog a gróf és beburkolózik köpenyébe. A fogat eltűnik a sötétben.
Mozart ágyban. Lázas és gyenge. Körülötte
nagy rendetlenségben hangjegypapir, Ir. A, lé-lekzete nehéz. Feje minduntalan visszahanyatlik a párnára. Az erőtlen ktz alig tudja tartahi a tollat. De azért ir. Kint hóvihar tombol és rázza áz ablakot.
Süssmayer jön. — Mozart ur az Istenért! --. kiált a finom fiatalember — miért dolgozik ? Nem megjtiltotta az orvos?
— Hogy van a feleségem? — kérdi Mozart anélkül, hogy feltekintene. Anélkül, hogy lázasan gyors irása megállna.
— Az oi*vo3 megtiltotta, hogy felkeljen. De most nincs semmi fájdalma — válaszolja Süssmayer. miközben a szétszórt hungjegylapokat gyűjti össze.
— Hála Istennek! sóhajt Mozart anélkül, hogy a munkából felpillantana.
— Adja ide a,.rekviemet!.r- a Süssmayer ki akarja venni a kottalapokat Mozart kej^böl. — Azt mondja Deinért, hogy egész éjszaka megint dolgozott. Nem szabad dolgoznia, Mozaxt ur! ■— könyörög, Süssmayer, — Nem szabad dolgoznia.
Mozart görcsösen,magához szöritja a kottala-pokat. ,
— Be kell fejeznem!... A halotti énekem! — mondía fanatikusan. — Tüdoni, a halfíl birodalmában vagyok. Az ismeretlen fekete féiii, aki megrendelte, nern soká Jön. T'adoin.' S maga. is tudja kedves barátom. Azt akarja, hpgy az utolsó <Jalom befejezetlenül maradjofi?. Akarja ezt,?
Süssmayer hallgatagon elfordul, hogy a köny-nyelt elrejtse, ,
Mozart tovább ir. A toll repül a papirori.
— Küldessen Zsófia sógornőmért — mondja Mozart anélkül, hogy megállna az írásban r-hogy legyen valaki a feleségem körül, ha meghalok.
— Rövidesen jobban lesz majd, Mozart ur — mondja Süssmayer összeszorult torokkal, meg* győzödésnélkUÍ.
— Mondja még ma meg Albrechtsbcrgemek. hogy a dómkarmesteri állásra jelentkezzék'a he-
5. oldd
— Nos barátaim, ml énekein! akarunk. .-..Süssmayer, adja' ido a Laciimosát... ezt még meg akarom hallgatni.
Süssmayer kiosztja a ltottalapokat és a zongorához ül.    ■ .
Mozart felemeli a közét, megadja a jelt és el-i kezd ö maga ónekelnii Hangja gyönge, do tiszta; és bensőséges. Végső, legmélyebb.-életereje, árad; át ebbe a hangba. :,
Mándannyian mély komolysággal éneklik agyö-« riyörU muzsikát. ;
Mozart keze a takaróra hull. A hflhgjegypapl'"' rok a padlóra esnek... Mozart énekel tovább, kltágVilt szemekkel a mesazeségbo-meredve ■ Egész lénye a muzsikába-látszik feloldódni. Aa*
lyemen, különben elkésik, mint ahogy, én; laáiln.   ^  ,    ,     ,„ ,   „ .
dig késtem...     3 kevéssel utóbb ínég-hozzA, ^fn^kesek a kömiyelkkol-küazkUdnek.- Egymás u-
.teszi: - Megrendelte, az 'Utakat u (^ti^A^-t.^^^^^ Még.ma'el kell próbálnunk a:Lacxlmosát. . .— Már jönnek is.: Mozart xx. . ' ; ;
Hároni férfi lép- be ugy, mintha egy haldokló-szobájába lépnének. Lábujjhegyen jönnek s néma jelekkel értetik meg magukat SUssmayerrel. Ezután óvatosan az ágy felé közelednek.
Hogy von,, Mozart iii'i—. kérdi az^egjíik,. .t|rytirtia kezével.
Mozart-rájuknéa:-*- Miért sírtok? — kérdezi nyugodtan, szinte derűvel — ez aene... zene.,.' az élet nlégis olsran-ezép^ volt-..:-.
.o - ■ -
— Igen... igen... s ur iam^t megtörli flj szemeit oslpkés, selyem 28ebkcnílÖB,'i;, ga»lBgoi|<
halkan, tapintatosan.
— Köszönöm kedves barátom — fbójlnt Mozart fénytelen mosollyal. — Mint mondják: ütött az órám.
— Ugyan! Csak, most leóz igazai} szép! Ön kapta meg a dótnkarmesteri állást.
Mozart iiénián bólint.
Később pedig: -r. Igen, épppri moat kejl.,elmennem, amikor már nyugodtan dolgozhatnék! Kár... Csak harmincöt éves vagyok... és már elérkeztem a véghez anélkül, hogy a tehetsígenv-nek örülhettem yplna.,
É8 nézi a férfiakat, akik némán, lehajtott fővel; állnak, hogy megindultságukat elrojthe.s.sék.
.4
c:.,r
I.. IC.'
.1 • fy.ííi'ttui- f'ijí|;il;/i:ii:)tfi 'i/^i /'•/)< m*-i'<-f ur' lii^yi'-
,',/ fi '),;  ur ' ;ii i! Í:V I.    U- ..l;.-!|.-|l I : l'.n-Tri A li ./z.'i .IC/'i.f, ti/,vy
■•'IfíMii  l,'''|if.V f;i.
\
Lionel Standért
(.'.-/f/l'
y-i./. '."•ili'di-
ri-N! KÍI:í'|-.NSTAIil Uuwh vciUi-
mit H(iH\)U>()ti<}ról.  A Nov York ..... , ,     . '
■/i/Mcs l(iHcnlvlU; /i««i) az c^csz umc-        "'"Vcs:, cs s:a/c5=crve=cic/ícn keresz-
filfdi Mijló l(c(hn'zöi:n /('c'zc'//t', l(ivávc u
•1   f.'uíit/d   vy/Ji,l\,\\ Kliíjíitffi
5*
■i',iii,í. /,.]
< ''■/•.Ki.  r'// f,|..t,
M'/ttI  r«',l»   »-//,rl;,,„il IX'lll'íIlM i!/ctc!/i/.
k"/''' fi'/'ij».i(,i   f| , vl»a/i)l/iil| /■ l^)'y.o.
•1,(1'jrf o"i(iit,t MiW.niii ViiKt, F,iff-»/, tcr-
nmj* Vi.f.i^-u f«.in«.(t     „ «nf/.l.M,i rnAn hdiianl;
f.<f(, >i<iKyn:,t 1,/ ,.,uh"t i'i>y ttnUi'.rt r«p>;.
1*1' f.'.fi l'Uíl'^' * • .l'/fl '^dlllH'
.'//..i(',.|i (n'íí, V/',lfKii(i|/'
K>k..» •,l,|',„„l .//.l<'„y,  „..|v|,llíl h)il,,( H/C-
' V. "'''■''■> .' , l|.,/lr|-,|,.,„
lif/ll\))vi>(Hli ii.utrhil.)ol(al. idézi Mias liicjaistalill. mint aki kijclcnldlc, ho^\) nrtn jött cl a mozi sln(Hól((it iiH'i^látof^utni, nml lit<híi, lwp,\) az anmikai üadiák jmúoum i>l\)anol(, mini az cmó/.uii sfiuli-óli\ h /lofiu scinnti ujai sem láloti volna ill. tiz liazimMi^l
tiil; társadalmilag és l(uliurállsan oh szcrvczdiil(cn át, mint a Holhwood Anti-Náci Szövdscg.
A Mozgókéi} Danoliratil(us Bizottság talán újság cg^escl(nclc önöli l(özül. Nem újság az Kalifornia népének- A mult választás gXjöztcs demokratikus jelölljei nyilvánosan kí)*^lenlettck, iiogjj a Mozgókép
Segitségef sürgef a spanyol nép számára
nyolország bir, .mini; az: egyedüli heh
éVTETl A DEMOmÁCIÁT
spah\}ol népet a harcmezőn. Spanyolországnak a második legnagyobb hadserege
ük.
M/fi.s íiícfenstahi azért iwni volt ven- Deniokralikus Bizottság esz/föz volt a dégé eg\) stúdiónak sem, és Vendége egy   nép egységesitésében, a reakciós politikai
gépezet összetör csér c és haladó munkásbarát, antifasiszta közigazgatás beválasztására; oly jelöllek beválasztására, akik megfogadták a semlegességi törvény megváltoztatását, és hogy erejüket a Spanyolország elleni zárlat elmozdítására szente-
í
A I'ASIH/i A Alliiinolt «<lH/lKot«.|(.w)in.|( h hmm K<'iii»!/,<.U))( mí'«/UlltA«rui»U, Hpuiivol-onizftK twmU'mmúí m u iiii-iH-ltUllok t'-IIA^ IflíiAiiak uu'uhm/XMvv hlvoll kontVüüiKil-Ali tAiKyalnal{ a fíiiitioh; Uin. .Ioitv O'. J.miniill. ,;.,|in T. Il(.niai(l (Montaiia volt Utítivlfiitlojo),  Hwaiilunoro itrofuftBzor
OH
fihnkészitönek, igazgatónak vagy művésznek sem, mert Ihdlywoodon nincs helye náciknak és náciiigynököknek. Tavaly mi holly)voodiak megmutattuk a világnak, li'>iiV tiiikor a halál szabadságot vett magának (^//íori'o Mussolini fornmjá-ban. Hollywood akk<>f sem volt hely cse-CHcmö-bombázók és fasiszták részére.
l'.telf természetesen a szenzációsabb látványai oly haladó szefvezelek »iiim/('<í-jának, mint a Hollywood Anti-Náci Szövetség, a Mozgókép Demokratikus Bi-zoltnág, éf, a Mozgókép Művészek Bi-zolluiga Spanyolországért és Kináért.
I'.zek és tnás hollywoodi szervezetek életbevágóan érdekeltek az amerikai de-mokiááa megöiT.ésében. a fasizmus veszedelme ellen, és szorgoaan harcolnak <' hét minden nap jón <• \f el forgató elemek ellen.
Mémcfol'szágban nincs művészet
i'.si:rLi'X; <M.(/d7/f<»r.i7i- .izmi.
hogy Hollywoodon annyi sok haladó antifasiszta szervezel van. A hollywoodi művészek tisztában vannak azzal, hagy nem vi''/(:í/i;ii az, hogy Németor.szág-lum és Olaszországban nincs fiiiiv('s.-.c<. /I művészet számára nem lehet hely ott, alwl nincs hely az igazság számára.
Mi iiszlában vagyunk azzal, hogy a reakció és fasizmus erűi a demokrácia ellen minden fronton /idrcoliui/í,
llppenttzcrt mi is arra kényszeridtnnk, hogy szervezkedjünk avégett, hogy harcoljunk ellenük minden fronton: poUtik(n-híg oly szerveseteken ál, mint a Mozgókép Dmokralikus Bhotlság; gazdasági-
Mégsürgosebben egy közvetlen feladai áll elöltünk hollywoodiak és newyorkiak elölt. Tudjuk, hogy a reakció és fasizmus erői világszerte támogatják Francot. De még sokkol tisztábban kell lennünk azzal, hogy a világ összes demokratikus és haladó erőinek támogathiok k^U a spa-nyol népet.
Nincs atrü szükség, hogy a spanyolországi küzdelem gazdasági, politikai vagy társadalmi kilótásail részletezzem. Ugy-látszik, ónok eléggé tuddlábai} vannak a spanyol nép segítése szii^ségességéne/e, és annak a jelentőségnek, hogy amivel Spa-
r  . 11        1 i.rj-w     .   ,.,.,\,,c   van ma a világon, fegyverben: - -■■ Europáhün;-ahol-Hűiért'megallűott^^^^^     Csakh^ mód van arra, hogy Francó
győzhet — a spanyol népet nem tudja
Segítenünk kclL hogy láthassal( az össze-törésél. ■■
Csafidkozzunfc a STTÍnbizoftságfioz
LJA HI\-^TÁSBELIEK művészek segíteni akarják a spanyol népei, kólelességidi oly szervezetekhez csatlakozni, mint a Newyorki Színművészeti Bizottság. De még ez sem elég.
Tiznapja a Lincoln Ábrahám Brigád egyik veteránjával beszéltem Los Ange-íes-ben. Csak éphogy visszatért Spanyolországból. Azt mondta nekem, hogy Hitler és Mussolini soha le nem győzné a
A FöNTI mentökücsi egvike azoknak, amelyeket a haladó mozicsillagok a spanyol-• országi Lincoln-brigádnak és általában a spanyol lojalistáknak küldtek. Ez áldozatkész munkának egyik szervezője Lionel Stander, a fönti cikk irója volt. A szervezők közül itt néhányat bemutatunk : (balra, felülről lefelé) Melvyn Douglas, ki régebben torontói lakos volt; Glória Stuart; Joan Crawford; (jobbra) Róbert Benchley; Bette Davis; Claudette Colbert. Velük együttsek más mozicsillagnak a neve a méntőkocsira is rá van irva.
❖
O
❖
harcban legyőzni. EgyediUi reménye az, hogy kiéheztesse őket.
A hadféh jogokat megnyerve blokádot létesíthet minden spanyol lojalista kdiölö ellen. Spanyolország népének élelemre van szüksége. Van fegyverzetük; van embcrerejidí; van reltenthetellen bátorságuk, mely az egész világot bámulatba ejtette.
Ez a fia mondta nekem, hogy a spanyol nép arcára máris az éhség barázdái vannak rávésve. Pellagra (B-vitaminhi-ánylól Jielelkező betegség Szerk-) ü-tötl ki a nép között a lojalisla területen. Gondoskodnunk k<^ll róla, hogy Spanyolország népe ne éhezzen:
•Csak egy mód van rá, hpgy ezt meg' iegyiik, és ez mindegyikünk részére az, hogy küldjünk levelel Roosevelt elnökhöz, szenátorainkhoz, 'képviselőinkhez és a Ház külügyi bizottságának, mcgmondr va nekik, hogy a mi kívánságunk az, hogy módosilsák a hamis semlegességi törvényt és emeljék fel a spanyol tiépcn levő zárlatot. '
Ez amerikai demokratikus jogaink gyakorlása ... Élnünk kcU ezekkel a demokratikus jogainkkal amelyeket megkaptunk, és gyakoroljunk nyomást ezekre a hivatalosokra ugy. hogy jult^ssáJi kifc-jezésre akaratunkat Es a demokrácia nemcsak Spanyolországban lesz bizlon-ságban, hanem világszerte. _ .
Hollywood kezd okosodni. Efelol semmi kétség! Nektek Keleten Szinmu-vészetí Bizottságotok van. De még mindig tudatos erővé kell lennetek államotok és országotok politikai életében.
Mi Hollywoodban csak rákezdtünk jönni, milyen hatalmas és jelentős embercsoport lehetünk. Talán 1940-reczeka keleti hivatásbeliek és művészek, és nú a tengerparton, összejöhetiinii bizonyságul arra, hogy ma a világon legfontosabb tevékenységek élcsapalában vapunki a-meiy tevékenységek a kanadai demokrácia megőrzését szolgálják-"
— Tetqzik tudni, nagyságos ;;UP|. §gy ^leöojjs- { tályu temetés ára nyolcvankét forint, egy második osztályúé pedig csak negyvenöt-...... •
— Pótolhatatlan vesateségl — lamétli nis: ur. sóhajtva, ■
— Bn mondom önnek, mert én magam láttam,' miután   ön annyira szivére veszi a dolgot. ugyanis az egész házban csak nyolc  forint aa'.; asszony fiókjában és az asszony maga la oszmó-' letlenül fekszik.
— - Milyen szomorú! Milyen szomorú!
— Látja, gróf uv, még egy harmadik osztályú temetés is nyolc forint és harmincnyolc krajcár t.í Itt van még aztán a halottas kocal, ami három forintot kóstál,
— .lóeniber ugye maga zenekedvelő, hogy ony-nyit e a szivén viseli.
— A fbnét zenekedvelő! — dolioj líasszÚHaii •
Delnert .....     égy tüzér. Dc u iiArcjiu foilntot majd
ol.s;;ú;alja a kenyeréből...
Mefjy és még menés közben dörmögi: A zenész l.s csak ember!
Hóvihar.
Mczart halottas kocsija megy át az ucaákon. ?
Nyersen ácsolt fedetlen, .follráu.éa .virágok nél--, kllli itop:,vf;ó. Mintegy meztelenül rázkódik Ide--odu a kojKjtt kis kocsin, KWl .sánta »ó Ch részeg -kocsis. , •
A küpiirsó ■ mögött menuek X'achberg, SUa^-nifiyor.é.s még három Ismeretlen, hatcdikként .pH-:,» dig a vak koldus, aki egyre a többieket tapogatva.; tart a csoporttal,  , .
A hó hull, u 8?a fuj. Egyáltalán ,nero UoUcjnca j nicst az uccán tartózkodni.
Puchbcrg meggondolja magát. Egy s-arUon ; niegiép és eltűnik.
A többi l.s, egyik a másik után...
Végül már csak Süssmayer és, a vak koldiw , haladnak, aki TOindegyre félénken tapogatózijt,.,. nehogy az Irányt eltévessze. ■
Amint Süssmayer észreveszi, hogy a tübWok i eltűntek, egyldeig még Küszködik önmagával,. íja,, azután ö la lemarad.
A vak megy tovább, A kocsi, azonban jígy.i sarkon elfordul. A vaít eltéveszti az Iránytf Ta«., pogat maga körül, de már sonkl slnpi? ott é? Igy . a téves Irányba megy tovább •— és lassan cítUnlkj a hózivatarban. ,;
A halottaskccsl megérkezik a temetőhöz.
— KI az? — kérdi a kapus.
— Az ördög tudja!     dörmög a ^aciúa.
— Balra hátul a tömegsírba. ; S a kocsi eltűnik a temető hóval behullt fái
között, .
AZ ÜNNEPEK a Szovjetunió legnagyobb- vészében, de különösen a falvakban táncbe-mutatókkal vannak összekapcsolva. A fönti kép ai északkaukázusi Pjatigorszk falu lakóit mutAtja, ajnint az elsd szovjet-jalko^ mányi napon résztvesznek a nemzeti táncok "bemutatásában.
1^