•3
3i
N
^ n d S n
o
1
2
s-s
I I
i3
• a
•i
I
=5 S^sf-il J^.
: 1939 -nuSrcitis. 25.
f^ÁRCWS lő és március 21 — két leg-^■^ dicsőbb dátuma az uj magyar törtenelemnek. Március lő emlékeztet bennünket a 91 év előtti magyar polgári forradalomra és szabadságharcra. Március 21 emlékeztet bennünket a 20 év előtti magyar proletárforradalomra.
A magyar urak, a magyar népnek mind a két forradalmát idegen segítséggel verték le: az egyiket osztrák és cáriorosz segítséggel, a másikat a győztes háborús hatalmak, mindenekelőtt a román' szuronyok segítségével. Leverésük dacára, mindkét forradalom élő erőt jelent mindmáig, A forradalmakat- leverték, de az általuk felvetett magyar sorskérdések |a napirenden maradtak és mégcsak súlyosabbak lettek.
Az 18-t8-as forradalom egv' kombinált polgári és nemzeti forradalom volt. Március 15-én robbant ki, de ennek belső gazdasági és politikai feltételei már a .KVlII-ik század végétől, körülbelül 60 iven keresztül érlelődtek. Ezen elötör-•-énet megértése nélkül a 48-as forradalom lényegében értelmetlen kháosz ma-^ad, amelyből csak egy-két nagy személyiség feje és egy-pár jelszó ágál ki. Dióhéjban összefogott lényege a következő:   Mielőtt a 4ft-as magyar polgári orradalom győzött volna, — már év-ízedekkel azelőtt megindult lassan a lagyar jFeadális társadalom kapitalista t?.Iakulása. A súlypont nem a kapitalis' ipar kíaiakalásán, hanem a mindin-ább kapitalista Jellegű árutermelésre y'.renfiezkedő    mezőgazdasági nemesi agy* és középbirtokon nyugodott.
pZEN gazdasági fejlődés eredménye-"'^  ként a 48-a3 forradalmat megelőző dőben két főtábor alakult ki. Mind a ;ettő a feudális Magyarország kapita-li/ita átalakulása szükségességének alapján állott, Mig ellenben Széchenyi en--;f;k az átalakulá3nak_a^vezeté.sét az agrár-kapitalistává yvalóhemesj nagybir-.okoHoknak követíílte, addig Kossuth ezt a vezfttéHt az   agrár-kapitalistává váló /o-/épnftmí;.hí birtokoííokníik és a velük ;/,öv<;tHég(.':i  vároK  polgársáííámik igé-
^ A két v(rzííU';Hr(; vaió ig^Miy mögött, két •.áöor különböző proj^ramja állott. .Széchenyi az Ausztriával való egység és alá-riüidelt^ég változatlati fenntartása mel-
— töltötte be a 48 előtti éveket.
A március 1.5-i forradalmat a harmadik irány, — a Petőfi, Táncsics vezetése alatt álló mozgalom illegális pesti uccái akciója váltotta ki, az Európán végigszáguldó forradalmi hullám távhatásaként. Ezen kettős nyomás alatt szavazta meg hirtelen á pozsonyi alsó és felső tábla a hires márciusi* törvényeket. Felszabadították a jobbágy-parasztságot az állam terhére történő kárpótlás mellett
— de földet nem adtak; kimondták Magyarország önállóságát — de pei'szonál-unióban maradtak a Habsburg-uralkodóházzal; felelős kormányt és parlamentet hoztak be — de az ur továbbra is a megyei fő- és középnemesség. maradt.
De még igy is — egy mérföldkövei haladt előre Magyarország. A 48-as forradalom elindult kettős hivatása teljesítése felé: likvidálni a feudális termelési viszonyokat a polgári Magyarország felépítésével és likvidálni a nemzeti szolgaságot a nemzeti önállóság kiépítésével.
A 48 AS forradalom csak részben és ^ egyenlőtlenül tudta teljesíteni ezen kettős feladatát. Miért? Először azért, mert a kapitalista polgári átalakulás legkövetkezetesebb irányát, a Petőfi és Táncsics által képviselt, irányt — a Szé-chenyi-Kossuth koalíciós kormány hatalmi erővel teljesen visszaszoritotta, Másodszor azért, mert az európai forradal-
A március 15-ével elindult polgári for-i-adalmat, amely ha véglegesen győz, legnagyoblj valószínűség szerint felszámol az összes.feudális maradványokkal — leverték. Az 1848—49-es forradalmat követő Bach-korszak és 67-es Magyarország minden döntő politikai ténykedését végeredményben az abbanmaradt és levert 48-as polgári forradalom-
tói való félelem határozta ,meg. Félelem veiie.
7
irta: Bihari Károly
szag visszanyerte teljes önállóságát de tísrületének két harmadát és vele három és fél millió magyart elvesztett; ez viszont a nemzeti kérdés súlyosságát-nö-
a polgári demokráciától, amit a 48-as idők csak felvetettek, de nem oldottak meg; félelem a paraszt és földkérdéstől, amit a 48-as forradalom napirendre tűzött, de csak félig oldott meg — mert csak felszabadította a jobbágyparasztságot, de földet nem osztott ki közöttük;
Az okótberi forradalom vezetői képtelenek voltak megbirkózni a rendkívül mély és összetett szociális és nemzeti válsággal. Lemondtak és átadták a hatalmat a munkásosztálynak, amelynek leg-k(ivetkezétesebb pártja,^ a kommunista párt szívós és önfeláldozó munkával már
félelem a magyar nemzeti kérdés fórra- ^löbb -meghódította, a munkásság, diintő dalmi megoldásától, amely téren a legmesszebb, jutott a 48-as forradalom
amennyiben kimondta az Ausztriától való teljes elszakadást. ^ 'A 67-es fékek évtizedekig jólmüköd-tek. A magyar urak azt hitték; hogy
rétegeit a proletárforradalom számára, l/'ÉT POLGÁRI forradalom után igy ju-
és szociáldemokrata párt összeolvadása ^ Utján előállott egységes pártnak a veze-' tése alatt. ' ' '
Ez a történelmi lépés, a proletárdiktatúra kikiáltás4.helyes és szükségszerük volt, ugy"befelé, mii)t kifelé. Ezt bizonyítja az is, hogy a ínagyar nép túlnyomó többsége,,a munkásságtól távolabb álló rétegek is örömmel fogadták a történelmilég alapvető jelentőségű változást és pedig abban a reményben, hogy az orosz bolseviki forradalommal megnyílt uj világtörténelmi korbán, immár csak az uralkodó osztállyá váló proletariátus képes megoldani a magyar társadalom összes szociális és nemzeti sorskérdéseit. Ezért nem volt ellenállás, ezért volt vérnélkUli a proletárforradalom kezdete.
A remény jogos volt és egész master-.
*^ tott el Magyarország az első pro- mészetü okokon múlott,; hogy a magyar
letárforradalomhóz. Két be nem fejezett proletárforradalom, amelynek egyben -a
polgári forradalom örökségével, a mun- polgári fomdalom feladatait, ía teljesi-
kásosztály kezébe vette a hatalmat; fel- teni kellett volna — nem tett eleget ke.t-
mi hullám viszonylagos.eliíltével,;Auszt.  e^ek olyan jólmü^^ködnek, hogy mégegy állította a proletariátus diktatúráját — tös történelmi hivatásának, .Az okok:
ria h arcot indított a magyar nemzeti kér désben nyújtott engedmények visszaver teléért t— míg a magyar nagybirtokos főnemesség a feudális gazdasági és politikai kiváltságait igyekezett visszahódítani,
A külső és.belső ellenforradalmi erők szövetkeztek .egymással. Megindult a Jellasics-Windischgraetz vezette háború Magyarország ellen, amit az osztrák és muszkavezető magyar grófok, és, csatló-.saik minden erővel támogattak. A magyar kormányon belül Széchenyi és Batthyányi vezetése alatt kialakult egy kapitulációra hajlamos szárny, amely végül Kossuth-ellenes államcsínyt hajlott végre. Feleletül erre Kossuth mega-lakitolla a forradalmi ellenkormányt, a „Honvédelmi Bizottmányt", — mindin-
UM volt, mert~áz agrár-kapitali.qtává vá- 5<a ^l'. tolódott, majd szent forraló nagybirtok kiviteli érd^k^-i é^ a ma- nemzeti háborút hirdetett és veze-rjür íomn)f:^-\':if bc-l,MÖ   uralmi viUhkei   ^^^^ Au.sztna e.? magyar szövetségesei el-
■zt ugy kívánták, A magyar iiaKyI>irtok ■'■-r<\i-y.kir/Mné'/.hv.u állott az izmo.^íni Fcj-ioflí'HMfrk irKluló o:;/,tták ii>U));il ó.; o.-izl-vtk _ vúro;U)kk;U, íuri'.'iyüknt.'k iinr/J'><,yaz-'l;c,ági nyíit'HíiriyaKot,, illclvf! élylmi.HZerl •/-állított, K'/.i'.n ói'd(;kkö/,ö.-«ég folytán .HzécÍK.-nyi az Au-iztiiával való h/.oi-oh y/M(\Hmp onió /rif-lk-tt kardonkodolt, a-.'íiínok ára a m?i.gynr ipar é.s kerciikcdo-U-ift kialakulást fékező o.'iztrák intézke-'U-MtV. támogíttáíía volt.
Ko^i-iiith mán utal köv(;t(;il, Tokintctlc
len — y, végül kimondta Magyarország luuradóktalau elszakadását Ausztriától, Az izoláltság, az osztrák é.n cári-orosz
1
•SZ
(
tnegboktnló állnmcsinyjc Aradon és,az ugyancsak Görgey állal önkényescMi elrendelt világosi íegyverletéttíl — végot-vi'lellek a másrélévos hősi korszaknak.
ujabb teherpróbát, a világháborúban va-: ló részvétel kockáztatását is kibírják.
/j^HÁBORIÍS összeomlás, a hatvanki-**■ lene évig jólmüködő fékeket is elsöpörte áz útból és kirobbantotta az évtizedek óta esedékes 1918-as októberi forradalmat. Az idő Adynak adott igazat, aki már több évvel 1918 előtt a következőket írta egyik politikai cikkében: „—... Meggyüiekezett és nem tétlenségre szánt erők fenyegetik már néhány évtized óta magyar börtön falait... A rezisztáló régi Magyarország helyett, az urak Magyarországa helyett, ime itt nytizsög, kellemetlenkedik egy robbanó ország ..
Az 1918-as októberi forradalom folytatni éa befejezni akarta a 48-as forradalmat: polgári demokráciát adni a népnek, földet adni a parasztnak és kívivhí és biztosítani Magyarország nemzeti önállóságát a dunai népekkel való békés együttélés keretében. '
Az októberi forraadlom ezt a felada-
arnunkásság két pártja, a kommunista külsők és'belsők egyaránt.
Hármas haiár Szegéé Mzefében
■yTANA jötl a Bach-korszak és a G7 kor.s/;ik Magyarországon. A kii
7-es ipi-
ban, hogy a magyar városok
gyar Ipar crÖH fej nek a Jegfontosab
os a ma-
ődéíinek induljon. En-
, ,,,,.........-b feltétülei viszont az
ónálló .mögyar vámhatár és a jobbágy-Hág felBzabttditáHa, Az előbbi az Ausztriával való kapcsolat lazitását jelenti. Az utóbbi kérdÓHben a külÖnbKég vi.szont abban állott, hogy Széchenyi megelégedett a jobbágypara.HztHág helyhézkötötl-ségének mcgKZüntetÓHével é.s köllözkö-deíii azabadffágának viMzaállitÚHÚval míg KoHHUth a joblmgypara.HziHÚg e-g.venkénti, általuk fizotelt megvallás c.l-U'MÚhfin történő í'<j|:v/,!il)íiditáHu laellclt ioglalt álláHt.
Abbfin a/onbíin nuy Szóchrnvi, mini KoKfiiilh <;Ky<:léit<.'llck, hok'Y íi iol^bÚKV-í«aí< jogi )u'.\yy,iJU'.u<;k nníKváitozlatá.sn nf.'Mi n/uluul, Iró^y érinlsf a l'<'iiiiáll(') ljir-tokm(ígi«zláHl,
A FfOl.'DALIS MaKy.'iror>i/,ú',í kapitaÜH-Ui álalakiiláí.úiiak kÚHŐhl) lélnMÖU híUTOíulik irányát Petőfi ó.s Táncaics kén-vi/ioltok. KövoUílléií az áH:alárt.')H, inogva láH nelkUlí jol)lmgyj'„l.s/,a))a(liliVHt ó.s .» ioldoHztaiit, továbbá győkoruH, ^ palgári d^ímokratikuH bürt-iKh-zktídésl a nyut^nli forradalmi demokraták .szollemóbon" a-mt'ly végre nem n lo- és közópiu.'muM.ség,-hancni a dolgozó nép kezébe lii-lyuzi uz ország «orsának intézÓHét — én végül: szabad, Önálló Magyannszágot. ^ A kapitalista átalakulás fenti három iránya.közötti éles harc — a hanyatlóban levő Metternich-reakcció hátterében
.sége dzsentri lett, a hatalom fenti urainak kiszolgálója. A kapitalizmus a feudális maradványok egész rendszerét hurcolta magával, az ország gazdasági és politikai életébe negyaránt. Kossuth debreceni trónfosztó tényéből Deák-, Andrássy-féle 07-es kiegyezés lett.
kívüli megkesessel a kapitalizmusnak már imperialista körszakában jutott el a demokratikus polgári forradalomhoz. Ez a tény viszont zsákuccába juttatta az októberi forjfadalom demokratikus polgárságának és szociáldemokrata munkásságának vezérkarát és a belőlük alakult kormányokat.
demokráciát adtak, de a há-kimerűlt ország kapitalista gaznem adott kenyeret a dolgozóknak, ami á munkásság forradalmi elégedetlenségét fokozta. Földosztást ígértek — de ennek megvalósítása helyett csak ankétoztak róla, ami a háborúból visszajött forradalmasított földéhes parasztságot elidegenítette. A Habsburgmonarchia szétesése folytán Magyaror-
SZEGED határában, elhagyatott mezőn találkozik össze a magyar, román és a jugoszláv határ. Hitler keletfelé törése és a magyar revízió bűnbakja ide is tüzcsóvát készül dobni.
BALRA: — Rohamsisakos,; „felszabadító"
Az orosz proletárforradalom valóban
M,./^ . a világtörténelem uj korszakát .nyitotta meg. Huszonegy és fél éve§ fennállása és.ennek eredménye.— a szocializmus felépítése, a föld egy hatodán —. ezt minden szónál jobban bizonyítja. Sajnos, a többi országok nem. követték a példát. Magyátországé, a magyar munkásságé éskommunista pártjáé a dicsőség, hogy az egyetlen volt az.Oroszorr szagtól nyugatra.;fekvö országok között, amely az idők iJárancsát megértette; a polgári demóki:áciáról áttért a .proletárforradalom, a' szocialista demokrácia útjára.
A többi országokban a munkásság :'po-. lítikailag gyengének bízonyultí erre, —^ éppen a nuinkásság megosztottsága kö-. vetkeztében, A szociáldemokrácia ra-; gaszkodott a kapitalista •;: társadalmi rendhez, a demokrácia nevében; hagyta, hogy a burzsoázia kijátsza öt a.mun-. kásság;forradalmi.szárnya-ellen, miköz-: ben a .tőke fokozatosan.építette le ugy a polgári demokráciát;. joiint. magát ;a szociáldemokráciát, -r- hogy helyébe fasiszta uralmi rendszerét ihelyezze.
Míg a - polgári demokrácia meghala-. dása a szocialista demokrácia xutján a történelmi haladást szolgálja, jí-t- addig a polgári (demokrácia meghaladása á f a-. , sizmusr utján, a reakció, a . korszerüsi-; tett( barbárságot jelenti. M&mÁt ez különösen világossá vált, 1 amikor husz; huszonegy év távlatából : nézzük, a mai. eredménytí a .virágzó ^szocialista :Szov,t jetuniót az egyik oldalon-, és, a fasiszta-barbárságba süllyedő, rkapitalista:, Euró-j)át a másik oldalon. .
Mindezekután ma már ott tartunk, hogy a kapitalista Európában szükségszerűen ismét Olya^ célokért kell küzdenünk, amelyeket a történelem már egyszer meghaladott: Küzdenünk kell a polgári demokráciáért. Előbb él kell ta->karitahunk ia fasiczta bestiát '■-aztutből, hogy igy szabaddá váljék a terep>a szo-;.iuaUzmusért folytatandó közvetlcr^ harc ''..számára..
;,T9Í9-BEN Magyarország volt az egyet-
• len, amely az orosz forradalom nyo-mán példát mutatott Közép-^s Nyugat-Európa országainak^ Az a:ióta lefolyt események Sr.ovjet- Magyarországnak
■ adtak igazat és nenf azoknak az-orszá-■goknak, amelyek liern követték példáját, De az a tény, hogy a magyar szovjethatalom izolálva maradt, olyan akadályokat gördített történelmi feladata ,'teljesité.se elé, — hogy ebbe belebukott.
• A Scheidemanok Németországa és. a . Rennerek Ausztriája   nyugodtan nézte
.— mondhatnánk: a „be nem avatkozá.si politika" nyugalmával nézte a háboi-u.s győztes nagy és kishatalmak katonai és diplomáciai akcióit Szovjet-Magyarország legyőzésére. Ez a megfojtás annál 'is inkább sikerült, mert a külső katonai intervenció magyar szövetségeseket is talált (Bethlen, Horthy, julier. Garami).
Végül csökkentette a magyar forradalom belső bázisát az egyesült munkás-' párt vezetőinek hibás   politikája több :': döntő kérdésben. A parasztsággal való : szövetség megteremtésének kérdésében — a földkérdésben, az ipar szocializá-, lásának végrehajtása és mérete kérdésében, a külpolitikai stratégia éstaktika kérdésében,  a Szovjet-Magyarországra kényszeritett forradalmi háború stratégiájának és taktikájának kérdésében, a vörös hadsereg belső; felépítése kérdésé-
natra ünnepély* magyar tragédia. Néhány napra rá Hitler jóvoltából cári-orosz zászlókat lengetett a szél, jelentve, hogy a „felszabadított" te-lulet a nácik országútja lett. A „felszabaditóknak" és „felszabaditoítaknak" minden okuk megvan arra, hogy összefogjanak a közös ellenség — Hitler ellen.
JOBBRA: — .-^ki e képet látja, azonnal esz-leveszi az óriási, szinte ordító ellentetet. A magyarázata egyszerű:   a gyönyörű \anottasok a külföldi szemeknek vannak szánva, a jelenetet is azoknak rendeztek, _ ami a képen természetes, az. a szomoiu   ^^^t.^' ,\ magyar parasztvalóságot tükrözi vissza  ^4* '^^t' A lányok, de még az öreg mama is, különb, mint — Zita királyné. Sajnos, Hitler még a varrottasért árubabocsátott mosolyukat is le fogja törölni, ha minden ugy lesz, ahogy ö és.Hoíthy-Gsáky-Tele-• kíék akarják
ben — sok esetben >yagy reformista op* >^ •portunizmus,- vagy '^zektáriánizmius —; objektíve trockizmus érvényesült. .   A magyar dolgozó: lión^^éskültinö8en a munkásság ésvparasztságiigyí. is ^?zinte; csodákat'müveit a háború lés a 'termelés: frontján; iNem rajta mulatt, hogy a szo-í ciális és nemzeti kérdés/figyidéjü'Viégér-; ■vényes megoldása nem következettrbe. i Szovjet-fMagyaiNország elesett —» elő-' .saör Középr. és Nyugat-Európa .mupkás-í -ságánaki; a :proietárforradalom .^zem-' pontjából;, való   hátramaradottaága következtében; másodsáor, az imperialista katonai túlerő tkövetkeztében; •é3.>végül,-harmadszor,     saját, azóta önkritiku-' san lemért hibái következtében. -% ,   ^ár leverték, .mégis maradandó-nyo-tmokat .hagyott: az európai i történelem-i.tben. Rövid négy és fél hónapos fönnállásával , tehermentesítette :Szovjet*Oi'osz-rorazágottíés. igy hozzájárultiannak <mege'-...rösödéséhez. Előidézte az:?.utódállimiok-ban lezajlott demokratikus földosztást, tmint preventív intézkedést.!'anprotetár-.forradalom 'továbbterjedésének vifoltar-tóztatására. ;És :'vógül nagy lendületet .adott a köüép- és délkeleteurópai <orszá-.,'gok forradalmi-mpagalmának.'- ímv
. A' MAjGYAR pí'oleíáífoiíraaáimal le-verték, még mielőtt-tanülhatdtl vol--•na hibáiból. A magyar munkásság és ve--le a magyarság többi haladó résíe vi-'. szont útban <van affelé, .:<hogy ftiind a hárohitmagyarifonadalom pozitivíés negatív tanulságaitikrítikusan mérlegre téve-, '—éppen arhárora forradalom efyüfc. tes örökösének tekintse mag'át;ií.' í.j • Evvel a-hármas forradalmi örökséggel állja a harcotrasmagyar:és.nemzetközi fasizmus elleni Mindazok a■ isoVskérdé-sek, amelyekét a :két:Március és ^afhárom forradalom felvetett, demeg/nem/oldhaf tott —ma még. égetőbbüfcérdései :a. magyar népnek és iuemzetnek,.mint-vaJaha. A demokrácia kérdése; aiöldkérdcs én a nemzeti önállóság kérdése ima yismét történelmiforejü;napikéi;désGkké .váltak, ami az^ orazág lázbeteg: állapotát:,mutatja..  ;:í'    ■ ■■■/:- •: >
1919—2()-baii.Trianon vállalásáviil éa aláírásával .fizetett a magyar .urálísodó-osztály azért a ikülföldi; sögitségéft, a-méll.vél a szovjethatalmat leverték], Éa 1938 őszén, ugyanez.az ürállcodöosztály a trianoni területi revízió tál leiícséjeért eladta az ország tényleges önálló.ságát, a bcrlin-római tengely, két fasiszta hatalmának. -
Ma Magyarország csakiormailag szuverén, ténylegesen áz .ahtikonlintera )aktum vezető hatalmainak vazallus ál-ama. — A földkérdés nagyjából éppen--olyan megoldatlan,'.mint. á 48-a3, job-^ bágyfoLszabaditásnjtán. A iTJagyar pa-j-asztok .szabad-barmok, akiket azi ^ ezer hoida.sok cs az állami és megyei élharcos kiskirályok tartanak iga alatt.
A demokrácia terén pedig ott tartunk, hogy a 48 előtti Molternich-reakció ííí iskolába mehetne Darányihoz, Imrédy-hez és Telekihez. A legújabb fasiszta szabadságellenes törvények Magyarországon nyíltan sutba dobták a 48-as formális jogegyenlőség élvét,
MAGYARORSZÁG jelenlegi szabadság- nép- és nemzet-ellenes uralmi rendszere gondoskodott aíról, hogy o. két március és a három forradalom tradíciója — ne poros könyvtári emlékké, hanem tömegeket^ mozgató szellemi éa politikai erővé váljon,
De holnap már több is lehet belÖle-7 tett! — ha a demokrácia és a nemzeti szabadság erői összefognának a belső és kulsó szóigaság ellen, az u| demokratikus es szabad Magyarországért.
Magyarország, tizenegy évszázado.-? toitenelme folyamán a világtörtén?löm-nok voltaképpen mindég csak provincia-iá volt. Csak két Ízben emelkedettek' er-lol ,1 izintről: J8.J.S—-49 másfél éve ialatt és 191Í) márcin.s—augu.sztus négy é.s fél hon.ipja alatt. MiéitV Mért mindkét e$cU)cri .-az emberi haladás élén Járt, mert mindkét esetben forradalmi példát innt.itolt a világnak,, mindenekelőtt Közép- Nyugat-Európának.
Ez a két márciusi dátum emlékeztet bennünket arra. hogy Magyarország két-s/( i valóban európai hivatásti teljesített a ^/o legjobb 0.-5 legmélyebb értelmében. Erre büszkék vagyunk és kell is hogy bu'ízkék legyünk. De ez kötelez is.iEz a toiténelmi elégtétel és büszkeség-kell hogy ugyanakkor fokozza bennünk az erőt arra, hogy harmadszor is érdemessé váljunk az európai hivatás tej^p.sit^ sére. t
^^^^^
ím**