1 rr^l
OLDAL
KANADAI MAGVAK Ml NKAií
r
t
i '
1 1 n.
la
41^
.4.
5 i
NEM LEHET A TERHET
A FARMEROKRA RAKNI
19Í0 óca nera '.-clt oiyan egység ] ár a No. 1 és^Ieibetö a. nyugati kczatt, laint aEaűyea is tö, egj-ctien kcrűéíben, körüli kérdésben. KSzverlen a iá-fcora   után   a íannermozgalDni /lyugat-Kanadában a polititiai akciókban is kezdett résztveiiiii, és eredményesen- SüEerült több kép-j
északi búzaért a Fort
Hafvan öngyilkoság egy hónap alaff Bpesfen
A iiiárvíus nusidíj; a ;sivan.>k és, LV tala.n a uiust eljnalt márciu-ii^aiiriAk íior:3.p."a voU. llyeuko: s^ia iiündezC va'-auii niég' fokozta furcsa ízeJek r..-i;iii:iak le a he-. rs, laerc a kürata\"iU52Í luegilóbbo-gyekrol. aiegtkUonditják a^ a- ué:s sokkal tóbb lelket rizott meg' it;.ug>-is bolondságokra bajIara^'S; mint máskor. A tis^ctiorvoa jeleiiti «/nit!ert és ilyenkor szoktak sza- ■ bogy ctvetni, magukkal aZi.''k. akikue'K ^
a 3í:rsa m.érlegTe kerül: vajon líii-! ért is é!ek? Ilyenkcr a termesze'.' is nagy-takarítást rendez, végigsli-: vitenek a márciusi vinarok a:: er-' dököa éá mezőkün. kdiiyörteleaiil | letörnek minden ágat, amelyik é-' i ietképíeleii, kidontik a fákat, a-' A
(uárflusbau luit\;aj» halált)s% é«;ü öng^Ukcss^g vult Budapesten és et tgésxeu rendkívüli menuji-ség. Ta\'aly luárciiisban csak S4 öngyilkosnak ,^erült" kitépni az életből.
februári öngyilkosok száma p*-
farmerság-vVuliamb^ való száHitás után. E-t;^^j^^j^^j. g^-gt-^^e nem tud e-ivüg mindössze 29 volt. a búzaár
az árat birtosltotía s- 'szövetségi kormány a búzatanácsan keresztül a múltévben a búzatermelők részére. Ez az ár nem volt megfeleio és a farméiig hatalmasan tilta kozott akkor ellene.
Ebben az évben   a szövetségi
viseiöt béválaSEtani a domonion-parlamenifae. '
lS21-ben Ontario tartományban ' meg^/álasztolták^a Drury tartományi kormánj-t. 'Közvetlen ezután iíxnitQbában valósággal kizavarták a korrupt liberális gépezetet éa megrálasztották John Brac-ken mezőgazdasági professzort, mint a haladó-kormány vezérét.
A farmermozgalom ezen természetes fejlődésénél fogva nagy befolyást gyakorolt a tartományi és a nemzeti politikában- A Social Credint mozgalom Albertéban valóságos söprést végzett az 1935-Ö3 tartományi választáskor és kampányt indított a farmerság, érdekéért a trösztök és monopolisták ellen, akik mindig nyúzták a farmerságot. .
Mikor az ország bajba kerül, mint ma is, akkor fegységet kell teremteni a farmermozgalom és munkásmozgalom között, mert csakis így tudja a nép megoldani kérdését.
.'A NYUGAT MOST SEGETSiÉGET KEB
A Nyugat segítségkérése most a vékánkénti 80 centes minimum-
Központi eladás mellett vannak a gyümölcsgazdák
A követelések mellett szilárdan kitartanak a gyümölcs-, termelők
----^-r--^^
— KELOWNA, B. C. — British Columbia tartomány O-kanagan-völgyl gyümölcstermelői szilárdan a központosított eladás mellett foglaltak állást. Ebben a kérdésben annyira egyesültek, a-nülyenre nem volt eset a múltban.
Annak ellenére, hogy a szállító társíisűgok kísérleteztek azon, hogy a gyümölcstermelöket megtörjék a központi eladás körüli mozgalomban, de ez . a kísérlet nem sikerült, mert a termelők szigorúan a tervezet javaslata mellett 'állának. Vemon környéke gyümölcstermelői 89.3 százaléka a központosított eladás mozgalmára adta szavazatát.
Megmozdult a reakció
Arra, hogy szétrombol jálc a központi eladási mozgalmat, melyet a British Columbia Pruit Growers Ass. támogat, az Oká-nagan-völgyi szállító társaságok szervezkedni próbálkoztak. Megpróbáltak nyomást gyakorolni a-.'okra a gyümölcstermelökre, amelyek befolyásuk alatt állottak, de tz is eredménytelennek bizonyult. Azt a propagandát terjesztették, hogy a központosított eladás nem Ecgit a farmerság helyzetén.
A központosított eladási tervnek az a célja, hogy a szállítókat Idszorítsa ebből az üzletből és ezzel megszüntesse a .szállítók hatalmát; amely a múltban leszállításra kényszeritette a termelök részére a gyümölcs árait és ezzel a bevételüket is.
Egységesek a temielők A központosított eladási eszmét egyöntetűen fogadták .el a gyümölcstermelök. A tervezetet, a szervezet körüU problémákat a B. C. gyümölcstermelők konvenciója raegválasz.tott hizottság már kidolgozta. A farmerság elfogadta.
A British Columbia Fruit Ship-pei-s Limited, az egyik legnagyobb gyiimölcsszálUtó társaság, a közelmúltban levelet küldött jnlnden termelő részére, akiitkei üzletet bonyolítottak le, arra kérte őket, hogy ellenezzék a közpiontositott eladás cEzméjét. A szállító társu-m. azzal próbálta megijeszteni a
kormány a búza vékáját €0 centben állapította meg. Ezzel szemben a nyugati fannerság követelése 80 cent. Azonban senki se higyje azt, hogy akár a 60, akár a SO cent is a termelók zsebébe megy. Ebből keU megfizetni a szállítási költséget és a búza kezelése körüli kiadásokat is.
A vasúttársaságok nem vállalják a veszteséget, ők nem törődnek a búza árával, a szállítási költséget magasan tartják. A privát elevátor-kompániák sem .törődnek a búza árával, ők is felszá-nütják a búza kezelését.
Az alacsony búzaár azt jelenti, hogy a nagy monopolisták (vasúttársaságok, malmok, privát elevátor-kompániák, privát gabonaérdekeltségek) mind megkapják jövedelmüket, tekintet nélkül, hogy a farmerság mit kap. A kenyér ára nem fog alább esni.
Á ruházat és fölszerelések árait sem szállítják le, még annak ellenére sem, hogy a farmerság kevesebbet kap a búzáért.
KEL. ItEUL. VILLANYOZNI AZ EGYSÉGMOZGALMAT
A farmerság ezt nem fogja heiybehagynl, mikor tudja, hogy é-venként többmint 100 millió úol-lárt csikarnak kl a Nyugattól a súlyos vámokkal, a túhnagas szállítási Illetékekkel és más vérszopó eszközökkel.
A szövetségi minisztertanács e határozata megmozdulásra, egységre késztette Nyugat népét, a-milyenre nem volt eset a háború befejezése óta, amikor a farmermozgalom virágzóban volt, és ez a mozgalom minden külön párt-állásfoglalás nélkül való.
John Bracken, Manitoba kormányelnöke a vezetője a Western Marlceting Comraittee-nak, szónoka a farmerszervezeteknek, tartományi kormányoknak, a pooloknak és a népnek általában.
A Saskatchewan Weatli Pool petíciót bocsájtott ki forgalomba az összes nyugati tartományokban, melyben a szövetségi kormánytól kérik vissza a 80 centes búzaárat.
A szakszervezetnek, vallási felekezeteknek, CCF-nek, Social Creditnek, a kommunista párt csoportjainak, liberálisoknak, és még a konzervatívoknak ;is, egy jelszó alá kell felsorakozniuk, mégpedig: visszahelyezni a 80 centes mikd-mnm-bűzaárat!
ta-
gészségesen megkapaszkodni a lajba.
ilárcius: az ibolyák és a.kaiő-
Tehát hatvanan voltak. Körülnéztek az életben, ez a furcsa március megmarkolta őket. Fel-
uqs vérpezsdülések honapja. Miat-j térték a kérdést, hogy érdemes-e ha minden megfiatalodna és a kc- — és iiemmel válaszoltak. De a
ratavaszi áttetsző levegőben a lombtalan fák, a széljárta józi;n uccák közölt, valahogy mind?n tisztábban és világosabban látszik; a külvárosok ilyenkor hasonlita^ nak a legjobban a realista rézkarcokhoz; minden vonal kegyetlenül leleplező és árulóan hirdeti a nyomorúságot.
hatvan öngyilkos halott mégis sok egy kicsit. Hatvanan nenl várták meg, hogy kinyíljanak az orgonák, hatvanan voltak, akik a maguk sorsinak jobbrafordulásában mái-nem tudtak bizni. Egy milliós városban túlságosan nagy ez a szám. ügylátszik, mégis valami baj van itt a tavasz és a sorsok körül.
Más helyeH ülte le e büntetésf, igy ptóbálf pénzhez iutni a munkanélküli
A budapesti büntetötörvényszék Gátai-tanácsa elé került Kovács Károly budapesti szerelő. Az volt a vád ellene, hogy Kupferstein Gusztáv Ágoston asztalos helyett 40 pengőért Jtétheti fogházbüntetést töltött a Markó uccai fogházban. Csak 11, napot sikerült a személycsere révén kitölteni. Ugyanis az egyik detektív Újpesten kérdőre vonta Kupfersteint az uccán. miért jár szabadon, mikor büntetésének letöltcTse esedékes, Kupferstein zavarba, jött   és beismerte,
hogy más üli le büntetését. Ez volt Kovács Károly szerelő veszte. "xZ ügyészség ellene indított eljárást bűnpártolás és közokirathamisítás vétsége miatt s ezért hatheti fogházra ítélte. Még az volt a szerencséje, hogy le birta tagadni, hogy nem pénzért, hanem szívességből vállalta a fogházat, mert különben még súlyosabb lett volna a büntetése. Szomorú világ, amikor valaki nyomorult 40 pengőért két heti fogházra és a velejáró rizikóra vállalkozik.
Egy magyat fúrfénelemtu^és kufafásai Irdnb&n
A magyar kormány 17 évvel ezelőtt megbízta <lr Fehér Géza egyetemi tanárt, a neves történelem-tudóst, hogy kutassa ki a bolgár-magyar történelmi és kulturális kapcsolatokat, A tudóst ezért a szófiai magyar követséghez osztották be és azóta ott dolgozik. Munkájában eleinri,e csak nyelvtudományi kutatásokra kellett szorítkoznia, mert történelmi, illetve régészeti emlékeknek nyomát sem találta.
A nyelvkutatásal során kimutatta a két nép között fönnálló e-gészen közeli kapcsolatot. így derült ki, hogy például a hadüzenet és á békekötés szertartása mindkét népnél ugyanaz volt, nagyjából a ruházkodás és a hajviselet is.
A tudós azonban nem nyugodott bele, hogy magyar vonatkozású régészeti emlékeket nem talált és
ezért az egész országra kiterjedő kutatásba kezdett, főként a kisebb vidéki bolgár muzeumokban végzett ilyen irányú munkálatokat és sikerült is ennek során régészeti emlékekre bukkannia. Megállapította ebből, hogy a magyar nép kultúrája igen közelállt a bolgártörök nép kulturájállöz: A lelerBk teljesen azonosak a 9—11. századbeli magyar leletekkel, úgyhogy az ékszerek alapján azonos ékszer-művészétről lehet beszélni.
A magyar őstörténeti kutatások további kiterjesztése érdekében fontos, hogy az orosz és perzsa régészeti anyagot is átkutassák. O-roszországban Fehér Géza néhány esztendővel már járt ilyen ügyben. MvDst a kormány Iránba külidi kéthónapos tanulmányútra Fehér professzort. Ujabb kutatásainak eredménye elé nagy várakozással néznek a tudományos körök.
Mennyire süllyedtek!?!
-A. íVlvideki ui;t,i;ya!- utak. viUciii-.si fi-rtojtiv. .^t'!ktiK't«>m'U pokoli sünyts.Use;;e!v vt-t r.u-i;dót'l^-:<to vil;Vi;i'--^--i;»!;i't «'K.v iV>í'l;»p, iiu'ly Uozuuk-hózjutotí. K n)p!a(Mt iiz ii>ás nuiuis l'-'-m isu'iii.u tolt ^/U>vi'us/koi közséi:i vaUi«t;v.sv>kní ko.s^iívtíck ;i ni;ij;y;ii- utak es május líl-ou éjjfl iuitoröl .-i-'.i>rtak sztn        «'KyiK uloUt  iiia;;vai- V;íto.sli;iii. A ri)lil:il>
sj;ovt'f;f a kovvlkt-zö;
Add tovább úri biir.'iloilnak.
Elég volt a gyaláxafból!
limnár liusiu'vf ttirjiil,, ho<'.y .si'.iirto.s inunká.S csizmás par:u^zi o.s miiuleiirole )ött-nu>Jit zsellér tépi nenizetünk i'ui brcsüleítájának aoau-.^ virÚLcait. Pártokat lízorwz, lauicsíalaiakal iadit, jelszavakat lí'.vart a auií-ryar aeaizol nevébea.
Ütött a leszámolás órája.
A dölyfös paraszt pöffeszkedése immár türhe-tetleu.
Nem látjátok mennyire igaz* ho^y huncut a paraszt mihelyt egy araszt.
Uri nemzetség voltunk és az is maradunk. Arra születtünk, hogy vezessünk! Ereinkben uralkodó nemzet nemes vére folyik.. Nyeltünk elég gyalázatot.
Saját jobbájoaiíik késői sarjai kerekedtek fölénk és azok akarnak laiaket vezetni.
Asztalunkon csizma terpeszkedik. Hajlékaink körül gyári műhelyek é.s i.stállók fojtó szaga terjeng.
Minden valamirevaló nemzet eleje lerázta már magáról a „demokráciás" egyenlőséget.
Népünkkel mi akarunk rendelkezni! Apáinkról maradt ránk ez a ju.ss.
Ennél a választásnál az a kötelességünk, hogy a városokban már most a magyar nemzet nevében ne a paraszt se nem a munkás, de a vezetésre termett uri intelligencia beszéljen, ösi jogon, nemzeti juss alapján.
Jelölésnél és szavazásnál minden igaz magyar úriember e szerint fog cselekedni. Magyaros üdvözlettel :
A magyar nemzeti egység város szövetségének jogszerző irodája.
EGY  82  ÉVES ZSELLÉREMBER HÁROMSZOR HALT MEG és HÁROMSZOR TÁMADT FEL,
i:lsö fi:LrAiviadása ui^án ivir:Ki.Gur qu
kuli. hogy tuldrága kuijaba akarták f.Ln>:iVlETNI
e/8
(Síd
Nagyszerű' A fele .égem még a cipőmet is sajátkezüleg veti le. Mikor éjszaka jössz haza? Nem. Amikor el akarok menni.
Niagara Fallson sem kell a demokráciát tipró „feltámadás"
RANGFOKOZAT A KULTÚRÁBAN
Százezer aláirás a búzaár ellen
400 farmer jelentette ki sztrájkbamenését
Calgary, Alta.
termelöket, hogy egy'ilyen térvezet alkotmányellenes és viszályt idízne elő a piacom
\ r ümölcstermelők aiözött ez a: P-.-P mda nem talált talajra, határozottan, állást .íoglaltak a-millett.'hogy á termelök 3s2Írfe' szükséges egy ilyen központosított eladási terv.
A leszögezett 6Ö centes búzáái-elleni tütakozásók és megmozdulások még mindig liatalmas iramban haladnak előre. A farmeraág nem adta fel a reményt, a 80 centes búzaárért csak most kezd a harc valójában megkezdődni.
Nyugat-Kanadában az a széleskörű mozgalom, amely nemrégen indult meg a SO centes búzaárért, egyre nagyobbméretü támogtást kap a farmerság és általában a polgárság részéről. A Wheat Pool közreműködésével egy nyilvános népgyűlést tartott a farmerság Calgaryban, amely népgyűlésen a Bracken bizottság Wbeat Pool delegáltjai beszámolót tartottak a helyzet felöl és ky«lentették. hogy a 80 centes búzaárért folyó mozgalom ált^ kibocsájtott peüciókra százezer aláírást gyűjtöttek egyedül Saskatchewan tartományban, amit az alBertai farmeroknak is követnie kell. ,
A gyüiés egyhangúlag fogadta el. hogy egy konferenciát kell egybehívni a közeljövőben a termelők, szervezetek, á wheat pool. és a hú-zákereakedök részéről, ahol Oddol-gozzák a szervezeti formáját ennek a mozgalomnak. ' , A bizottság delegáltjainak tudomására. Jutott. asi Jiógy Alberta tartomány Red Deer körzetében 400 farmer a sztrájkot válassza inkább, naint a 60 centes lesz6g«-
A tanítónő szappant osztott szét az iskolában. Minden gyermek elé tett egy darabot, a gyermekek nagy élénkséggel fogadták. Forgatták,' szagolgatták, egyik-másik meg is nyalta, főként a szaga tetszett neki. A tanítónő végül csendet parancsolt, azután hosszú és szakszerű előadásban magyarázta nekik, mi a hatása és a célja a szappannak. Beszélt nekik a tisztaság e-lönyefröl és arról, hogy a szappan használata még a betegséget is távoltartja az embertől. Az utóbbit valószínűen nem hitték el a gyermekek, viszont á szappannak változatlanul örvendtek. Egyébként nem volt teljesen ismeretlen előttük az anyag. Itt-ott láttak már ilyent, kezükbe is került, de ez jószagü volt és új.
Közben a főnök hosszú, ezüstvégü botjái-a támaszkodva, fölényesen nézte a gyermeksereget és helyeselt a tanítónő előadásának. A fogkeféről nem beszélt á tanítónő, nyilván reménytelennek tartotta ennek az eszköznek megkedveltété-sét a gyermekek között. Wa adott volná nekik fogkefét is, lehet, hogy a hajukba tűzték volna, vagy a fülük mögé, mindenesetre díszként alkalms«ták volna.
A demokratikusan gondolkozó magyarság Niagara Fallson is elítéli a Re-Ta álarca alatt működő fasiszta; propagandát
Ez a jelenet nem valami távoli, trópusi szigeten za:;iott le, hanem Székesfehérvárott, a- cigányiskolában, így élnek tehát a. gyerekek és felnőttek, közel a gyorsvonathoz, a történelmi műemlékhez és palotákhoz. Igaz, a cigány sajátságos és tragikus népfajta, amely, egy egész vékony rétegtől eltekintve, a nyomorúság legményén tengődik.   Mellettük -közönbösen
haladt el a kultúra és nem juttatott' vívmányaiból olyasmit, ami szebbé, egészségesebbé tette volna életüket. Csak az ösi nyomorúság tart ki mellettük konokul, amelyet vándorlásaik során magukkal cipelnek mindenüvé a szennyel és tudatlansággal együtt. .
Magyarországon a hatóságoknak régi problémája a cigánykérdés, megoldani mindmáig nem tudták. Hiszen alkalomszerűen juttatott jótékony adományokkal, meg erkölcsi oktatásokkal még sehol sem sikerült fölemelni egy népcsoportot a nyomorúságból.
A cigányok ügye szemléltetően mutatja, mennyire relatív fogalom a kultúra. Amig az egjdk körülfogja villany vasalóval, az izzólámpák pazar fényével, hidege és melegvíz-csapokkal, vUlamos tűzhellyel és egyéb kényelmi eszközökkel, ugyanakkor, alig néhány kilométerrel távolabb, mindezekről semmit sem tudnak. Nagy itt a különbség ^s az •embercsoportokat mély távolság választja el egymástól igény és juttatások tekinte-
.A. niagarafalisi magyarságnalc is a lakosság egy kis töredéke jelent tudomására j-utott, hogy a Re-Ta meg' az előadáson és a legkonzer-
zett hűzaárat. £s ajánlotta a konferenciának, hogy ezeket a megmozdulásokat tegyék megfontolás tárgyává és a mozgalom szabályait fektessék le aszerint.
tében. Egy gyárimunkásnö, aki a városban -él, nemcsak a szappant ismeri, hanem a fogkefét is és sok mindent: de ha belép egy dlsafe-leség vagy barátnő szobájába, kinek eltartója 5000 pengőn felül keres, nem kevésbé ámul a szépé-szet és testi kellem érdekeit szolgáló különféle szerek és eszközök tömkelegén. Épp úgy mint a cigánygyermekek az Illatos szappan fölött. . .
így mutat a kultúrára csalfa képet, amikor elhiteti, hogy vívmányai, amelyek aránylag egy kis réteget boldogítanak, az egész emberiséget szolgálják. Így aztán érthető, hogy miért ilyen a világ.
társaság név mögé bujt Imre-Pa-csuta sztrájktörésükröl közismert cég, e'iió. 18-án az itteni magyarságnak egy gyanúsan hangzó nevü filmet akar bemutatni, — a „Magyar Feltámadás"-t. Nem került nagy megerőltetésbe, hogy megtudjuk milyen magyar feltámadásról van szó. A kép azt mutatja be, hogy Horthy miként szabadította fel a „csehszlovák rabságból" sze-retetteihket, meghczva*számukra a teljes paradicsomi boldogságot, ha ugyan annak lehet nevezni a .sajtó és gyülekezési szabadságtól való fosztottságot, p, munkanélküliséget és a társadalmibiztositástól való megfosztotCságot.
Mi, akiknek fájó szivi'el kellett elhagynunk Magyarországot t3 szeretetteinlcet, a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy mit jelent a Horthy által hozott feltámadás. Joggal mondhatjuk, hogy a film a legnagyobb történelmi hami.'sStvány s mint ilyent a neki kijáró" fogadtatásban is részesítettük. Klub szövetségünk által kibocsátott röplapokon hivtuk fel a magyarság figyelmét ugy a közismert cégre, mint a filmre. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az itteni demokratikus érzelmű magyarság reagált a fölhivásunkra, mivel csak
vatibb számítás szerint sem voltak többen mint 25-30-an. A történtek titán, a megjelentek, sem voltak hajlandók mindannyian végig nézni a filmet, mielőtt bemutatásra kt-rült, elliagyták többen a termet.
A pikefélésben ugy a magyar, mint a szlovák klub tagjai résztvettek é3 a röpcédxila mellett szóval is megmondták a közönségnek, hogy miről van sző. A píketelés a legnagyobb rendben zajlott le, senki nem mondhatta, hogy erőszakkal akartuk' a közönséget vissza-tíiitani.
Ezúton is bejelentjük, hogya jö-ví ben 'is hasonlóképpen fogunk eljárni minden demokráciát tipró fa-
Külünüa e.seniény volt u Icjér-niegyei Somlyó köz-ségben. Itt található Küle Mihály 82 éves zsfl-lérember. aki abban a nem mindennapi szerencsében résaesUlt, hogy három alkalommal halálozott el annak rendje és módja szerint. Mindháromszdr tetszhalálnak minő sült elmúlása, ami után Küle Mihály magához tért és a legjobb egészségnek örvend. Az egyik kétlakásos cselédházban találjuk meg Küle Mihályt, Fehér szakálla mellére simul, lovagolva ül a faragószéken s vonókéssel nyers akáe-l.'usóngból lőcsöt fabrikál. Szemei körül bölcs és vidám mosolyba húzódnak a ráncok.
Nehezen áll kötélnek, de a menye szívesen beszél a csodálatos három feltámadásáról, ami Küle Hlhállyal nyolc év alatt megesett.
Eiőrebocsájtja, hogy Mihály bácsi voltaképpen sohasem volt beteg, éppen csak azok a fájdalmak gyötörték, ami minden nehéz igát húzó parasztembert elér idők során. Nyolc esztendővel ezelőtt aztán ágynak dőlt. Belső fájdalmak gyötörték s harmadnap szép csendesen elaludt. Szívverése elállt, teste kihűlt és merevedni kezdett. Családja megvizsgáltatta a halottkémmel, aki halottnak nyilvánította.
Megjöttek a siratóasszonyok, a legidősebb fiil beszekerezett á szövetkezetbe, ahol tisztes ruhát vásárolt édesapjának, kihívatta az asztalost, aki mértéket vett a halottról és elkészítette a koporsót.
FELTÁMADT A HAliCWTT
Ezalatt a tanyán szabályszerűen felravatalozták Küle Mihályt s virrasztani kezdett a halott mellett az egész család. Reggelig égtek a gyertyák és megvirradt, a-mikór rémülten menekültek ki a szobából a sirató asszonyok. "^Küle Mihály megmozdult a ravatalon, felkelt ^s szó nélkül kiment az udvarra. Hideglelős rémíilettel figyelték, amikor, a legííágyobb lel-^k'myugalommal felgyűrte az ing-ujját és nekilátott fát hasogatni. Csak órák múlva merték megszólítani. Akkor nem akarta elhinni, hogy ö voltaképpen meghalt és csodálatos módon került vissza az élők világába. A család elbeszéié-
Ssines parédé...
^ (Folytatás az 1. Oldalról). michigani szenátor léSz a föszóno-kok egyike, aki Michigan állam lengyel lakossagSnak egyébként is társadalmi vezetője. Mr. Novak kiváló harcosa annak a mozgalomnak, ami Lengyelország függetlenségét pártolja és nem ért egyet Éeck lengyel külügyminiszter politikájával, amely nagyon könnyen hitleri járomba hatja Lengyelországot.
EUFOGADiOTT JELS£;aVAK
„állítsuk MiEÜ HTTLERT!" lesz a parádé föjelszava. Azok között a jelszavak és fellratoíc között, amiket a péntekesti konferencia is jóváhagyott a következőket lehet olvasni: „BeszíTntetni a kereskedelmet á demokrácia gyilkosaival!", „Országos minimum bért!", „Országos 8 órás munkaidőt!", „McCullaghnak ló kelle-
séiiek csak akkor a.U.tt hitelt I mikor mpgérkezcft az a.Hztaioa'j,*" csija a rá.sznbüti huporsóval
Az Igazsághoz    lailozik 1 i^üle Mihály niéregbe gurult ? miért öt olyan tirűga ruhába karta eltemetni a családja aJ\ xaf>d levette u drága ültöüékel éi visszaküldte a . szövet írezejbü. i koporsót pedig bizzar ötletté) id. próbálta. Belefeküdt s amikor li'j próbálta, hogy kényelmes fekvöj adódik benne, megalkucloU az J talossal,  kifizette a koporsét d intézkedett, hogy tegyék   fel J padlásra, egyszer biztosan szlUctííl lesz rá... •
A MASOUIK H,\LAL . . ,
.) Ennyi lelkierőre aztán elhihemí a család, hogy KUle Mihály val6.t ban visszatért a halottak omlgj ból. Lassan el is felejtették nj-l hogy mi is történt nyolc esztol dövel ezelőtt, mig az elmúlt (M tavaszán Küle Mihály máaodail is meghalt. A tünetek azonosaíp voltak az elsővel s a család wp merte nyilvánosságra liozm a Is-p lálhírt, nehogy élve sírba kaijfé jön Küle Mihály. Két napig te | togatták a megállt szívű, kiliűfl tetemű öreget a lakásban, tM Küle Mihály valóban meginoídif s újra elindult az udvar felé it| vágni.
A harmadik   halál mostanábaj következett be: váratlanul esett és nyomban, megszűnt njtij az élet minden jele. Most mára vost hívtak, aki fejcsóválva h\ lotta a két előző „halál" törte, tét és gondosan megvmgálta fi. le Mihály testét. És raost kSttí-j kézett be a meglepetés. A doUíi kijelentette, hogy az életnek catj mi jele nem észlelhető Küle Ip-l hályon, de hiányzik róla a iÁ kétségtelen jele is. Az orvos ii^ü-ciókkal-    kísérletezett és miatt megpróbált,    hogy életre-Ma Küle Mihályt.* Négyórás éIes^f6^, tés után az öreg tetszhalott int feléledt. Most ugyan g volt, de jóízű derűje nem iaiyti: el, meí-t első szava az volt:
— Ügylátszik, mögcn m tam! Ugy lőhet, hogy nékimmiSi, sohase sikerül igazándItUl eNi| Ipznom!
Néhány nap alatt teljesen i#| bejött és rendíthetetlen nyugate mai foglalta el helyét a Mmi A hármas tétszhalálhistóriájin! lehetőleg nem beszél. Megkénla tük tőle, mit érzett a tetsilaS ból való felébredése után. KB Mihály gondosan tűnődött á ti laszon, aztán közölte, hogy ^ halálozásának", pillanatától ne emlékezett semmire sem, deac-kor eszméletre . tért, éktelen viS fogta el, hogy fát aprítson.
— Tudja, az úgy volt, foléteá tem, aztán éreztem, hogy neB most fát köll vágni, — mondji-Hát kimentem és vágtam. K mög ujan csudát töttek itt ai» setböl, mintha igenyöst a nií örszágbul gyüttem x'őna haza. ^
Azzal újra megfogta a mpm és tisztázni kezde a löcsdarstó
■elhi 1]
iskatoonbar
Kedves Bará Sa.skatoon askatoon Y< Igáévá a } •tomáiiyi ifj lyehivására, i 'sz raegtartv elyre minder ági szerveze [dötteket, val rj <^zervezet t ugy is, mint ülameiiiiyien ink ajmak, h minden o csét és Sáska azon függ, J yen irányban ág egységes lék ahhoz, h< 'etelraénye el ilhasson a ta Igálásához. T< ;i, felekezeti aitozandóságfi az egyiittm a Tartomány Eszu.s is azéi rt hívjuk ÖSS5
Z IFJ CSAT NAÍ
CCF csopori Nemzetis
Mpróhlráetési^
s:.,zta, háhorura uszító propaganda ne, ne hagyjátok magatokon lova-
ellen. ígérjük a demokráciát tisztelő magyarságnak,.hogy figyelemmel k.'sérfüii ezen sztrájktörő cég munkáját és á munkásságra káros működését és méltó fogadtatásban .?£szes5tjük, mint ebben az esetben. Ezt ajánljuk a többi városolqiak Í3. ahol ezek az urak megjelennek.
S. Balogh.
golnü", atb.
Olvasd a ^^Bnkásf és szerezz úf elöfizefölsei
11
PÉNZKÜLDÉS legmagasabb árfolyamokon póstaílag vagy kábelen.
Hojóiegyek. Bevóndorfási engedélyelc.
GEORGE SZABÓ
Ha ismerni akarja ag Idegen sza^^lcaf
amelyekima. már BUndmitalan.elö-íordulnak, akkor rendelje meg a
MARXISTA LEXiKONt a Kanadai IVIagyar JCünyvtáraál 24 Wellington St. West, "Toronto Röoin 17    '      ' V ■Ara: 15 cent
ÉRTESÍTÉS. Értesítem Til» burg és környéke magj'affl gát, hogy Tillsonburgban^a^ KET SQÜARE-n hentes és ffl^ üzletet nyitottam.   A magyaisí
azives pártfogását kérem:
JLanter J6/.sef tuültó|
232—20-22-S
DeUü és vidéke ^Sí^f^é
PUTOC2KI   és TÁRSA, férfi szabósága Dellu-bsi Williams Street-en megnyuc-' .hák angol szövetből, mmi^ 2?
jfinomabb kí tavaszi   kabátok, gye
Kovácsold az legységetl
Legiirtányosabban vásárolhat eipSt a
73 King Street East     —     Hamilton, Ontario
I Minden vasárnap d. u.3-tol 1/^4-lg van a ^
^ TORONTÓI MAGYAR KULTURÍCLUB
rá dió pro gr   m j a
fiaffiIJVa n i   CHU L   állemásréf. S
-   . Erpgramimkon.    minden    alkatommal    a    torontói-A
KÁROLY 2 £ M1 K A ^ A föS |
címre kérünk: MAGYA« BABIö, 34 Wellington St W Boom 14, Toronto, Ontario
Ügyvédi irodája ÍHE MiroiOO-DlÍNTAt
BiínjjiNq
455 SpádlBa Am 213-214 ajtók:''
TeL RAndolph: 5125
naK angol szoveiooi, í"^'"- rí Tint á legfinomabb Wvltelbm-tavaszi   kabátok, gye™^^ munkásruhák W|zen_topg|^
EGY.jő'karban lévő ^orieoT^^ Ara $35;00. iíesf^íf^tí 92 Vanalay St. Toronto, Ont-
alatt.
fcStJ*
RERESEaí Spanics J^J^'s^ ---1.    a w,hersburg. '^=l,y^
környékén tart&EÍ
mat. Ainhersburg, iés <;hátham   környéké- -dott 1930—33-ig. Kérem ól róla tudókat cim« velem^
Spamcs Man.
János,
Pengő, léi, émár, korona pénzrküldéseket
A JLEGMAGASABB áRPOLYAMON gyorsan lés pontosan^ á legjobban intefl
torontói Eg líerencia legu tervek azt i{ Vi MÁJUS 1 énelem legazii ik.
z ezévi Queer és a raaple le összejüvete izetiségü ' cs izeti viseletbei i imponzásabb Jortok icépvisel az országokni cet Hitler le tet a Róma-B< yeztet.
CMZETISÉGI
delegáltak i Hőséget a kül csoportok feli igézzék és hp it terveiket a J iktetett tervekl ok a saját záss tt fognak m: Uitsulc meg HU ak központi je
Í'iUiara Denniso tója arról jeli ági bizottság.; í szószólóját i lÉ=-re, hogy kö: r a tei-vet a fiat lésben való telji
[>■. Dennison víE at a hírekét, m. ározta volna, hc
Mórii
bírósági tolmficg eng. hajójegy. 4a i^nzküldfl .injdája
246 James — Horoiiíon. öflt
Hajójegyek, részletre Is — Bevöndorláal cngedélyefeT Közjegyzői  okiratok  —  Ahnzni   bélvetreb  etb^ ^
karátos volt, 'eguntam s el: Még most is 2ceniek. Olya egét felkapko arancsót... é ím... Sehol ;
— Lehet itt ~- Hát tugg . Jao embere lálé emberek incs... de az Mán én snbe ... xnÍT-? ek semmi be< gak emljerszái eltelik a ki ' I Mentek az u T W-egy szót m íl Látta, áhogj Jaltán az ágyoi |aplannal, „EgJ^erre éb la kihuUo