f
I
- %.
91
,i>fe
SaWAPAI lIAG^ilfl lIÜIfHB
f-^ >=w r>j >íx c=»ív I
S&gjelenik mta<!ítn beddca. csütörtiSMa és esaaMtei. Elűflzetéa ár: Kanadában 1 évn $3.00. u évre W^.j^^^ ^A*^ a Maataa 25 c Egyesült AUaaso^ba 93JSO, más küizMol ftii.imnsm »t.
aCndea levelet, csekket és Sloney Ortfcit küldjük: KAXABAI MAGYAK SIUXKAS, Bax 154 Gea. P. O, Toicnttí, Ont. ^JST— Telefonszám: E^to 609T. — Levélbea küldött pénrekért felelősséget nem vállalunk.
liKH
ÍMM
f
Pl
r t
ifi
m
I í
mi
A ír
iOJffOTTOT és ZÁRLATOT Ja^án ellen!
JAPÁN legutóbbi provokációi Tientsinben és Shanghai-ban, és Göbbelsz legutóbbi iétkedd fenyegetőzése Danzig elfoglalására — semmi kétséget nem hagynak a-felől, hogy a fasiszta tengely háboru-csináló tevékenyke-dései rendszeresítve vannak. Mig a fasiszta szövetség e-gyik tengel.wége versengéseket és kirobbanásokat készít elő Közép-Európában, a másik tengelyvég-ugyanazt teszi Távol-Keleten. Egyik a másikat segítve nyomja előre a nemzetközi fasizmus világszéles támadását a demokrácia és béke ellen.
Hogy Magyarország milyen szerepet tölt be ebben a manőverezésben és támadásban, az inunár senki előtt sem lehet kétséges, aki az eseményeket legalább is az utolsó néhány hónap folyamán figyelte. Szentesi Károly itt közölt cikke különösen éles megvilágításban helyezi elénk ezt a kérdést és ad rá tiszta, megdöbbentő és felhívó feleletet.
De amint a fasiszta háborucsinálók tervei előttünk kibontakoznak, egyre nyilvánvalóbbá válik jaz is, hogy az amerikai földrész egyidejűleg szintén elsőrangú célpontjává lett a támadásoknak. Egyre világosabb lesz mindenki előtt, hogy a háborús fenyegetés és a háború maga, bárhol és bármely irányban történjen is az, közvetlen veszedelmet jelent e földrész lakóira, köztük: Kanada aépére is,- ■
;Z A veszély azonban még közvetlenebb és fenyegetőbb most, amikor a japánok kétségbeesetten vetik magukat a tengely-célkitűzések rájuk eső részének végrehajtására, egyre közelebb és közelebb hozva a támadó lökéseket a csendestengeri partokhoz. Ezzel egyidejűleg, ugy Hitler mint Mussolini azon is dolgoznak Franco báburalmán keresztül, hogy befolyásuk alá hajtsák Dél-Amerika spanyol-ajku népeit és nemzeteit s igy Iceritsék körül Mexikót, az Egyesült Államokat és Kanadát.
A kanadai nép elsőrangú érdeke, hogy kormánya a biztonság érdekében a leghathatósabb kölcsiönös kapcsolatokat szilárdítsa meg e földrész demokráciáival és u-gyanakkor mindent elkövessen, hogy Nagybritánia és Franciaország kölcsönös békefrontjának minélelőbbi meg-yalósítááát segítse a Szovjetunióval.
Ez az egyetlen mód arra, hogy Kanada saját biztonsága érdekében kellő segítséget nyújtson a háború?,bárhol is lappangó tüzeinek kioltására, mielőtt azok egy rettentő világégéssé nem szélesednek ki,
HOGY azonban az egyik kézzel ne szitöuk a tüzet, mig . a másikkal oltani akarunk, Kanadának először is be kell szüntetnie a gyújtóanyag szállítását a gyujtogatók-hoz! Tavaly $6,000.000 értékű nikkelt küldött Kanada — Japánnak! Ugyanakkor tetemes mennyiséget tesz ki az az egyéb ásványi és ócskavas-kivitel —- valamint az a selyem- és más árubehozatal is — amivel Kanada hozzájárult a tűzokádó japán sárkány táplálásához!
„Száraz" kereskedelmi adatok ezek, de mit jelentenek bombákra és golyókra váltva?! Mit jeleiítenek a hon-,védő kínaiak és a halálba kergetett japánok százezreinek pusztuló és elpusztított testjeire és holttestjeire váltva!?
E „száraz" áruk nélkül Japán nemcsak a Kínában folyó gyilkolását lett volna képtelen űzni, hanem képtelen lett volna a többi csendestengeri országok békéjét is veszélyeztetni!
A tientsini események égbekiáltóan bizonyítják, hogy Chamberlain állításai hazugságok és hogy a béke kérdése ma sem szigetelhető el egy-egy országra, hogy a kollektív biztonság az egy;édüli módszer a yilágégés megakadályo-zásáx-a!
AZ EGYESÜLT Államok törvényhozó testületében javaslatokat vitatnak a Japánba irányuló háborús a-n^agok azonnali zárlat alá helyezésére. Kanadát ugyanaz a bűn és felelősség terheli ebben a kérdésben. E felelősség legfőbb parancsa, hogy Ottawa azonnal vegye zárlat alá a Japánnal való kereskedelmet!
Kanada úgyis mint amerikai állam, úgyis, mint a brit birodalom nagyjelentőségű tagja— sokat tehet abban, bogy a japán militarista mészárosok olyan orrbaütést kapjanak, amilyet megérdemelnek és amilyet a béke és de-moki'ácia ügye megkövetel.
A kanadai magyarságnak kétszeres oka van arra, és kétszeresen kötelessége, hogy bojkottálja a japán árukat és támogasson minden megmozdulást, amely a zárlat megvalósításáért történik. Japán gyengítése az európai támadók, Németország és Olaszország gyengítését is jelenti. Mikor a kanadai biztonságon keresztül a világbékét és demokráciát védjük, akkor Magyarországot is védjük a náci kígyóval szemben. Kanada és Magyarország békéje és biztonsága elválaszthatatlan a világbéke és demokrácia ügyétől.
Semmi háborús anyagot se többet Japánnak! Semmi rabszolga-árut Japántól!
A reviiiős politika veszedelmei
AFASISZTA hatalmak háborús támaUásá-nali kiterjesztése Délkelet-Európára nag>' kérdést adott fel a mag>-ar népnek: >U tea Ma-gj-arországsal? Hitler és a njag>-ar fasiszták mindent elkövetnek, hogy erre a sorsdöntő l|ír-désre a magyar nép ne találja meg a helyes választ.
Amikor a német fasizmus csapatai megszállták Ausztriát, amikor a német hadsereg megjelent Magj-arország nj-ugati határán, a dolgozó magyar népben is ,a vezető sze^püket féltő vagyonos osztályok körében is cérthetö izgalom keletkezett. ,3U Uztasithat bennünket^ afelSl, hogy Hitler egyik napról a másikra nem fog éppeaugy rátömi MagyarorszSgra, mint ahogyan Aosrtrláral tette?" országra nem előnyös, ha hatalmas állam szomszédságában él •— mondta gróf Bethlen István,_Ausztria elfoglalása után, Hitler Németországára céloz\'a, — mert a hatalmas szomszéd mindig megtalálja az eszközt és a mődot arra, hogy akaratának érvényt szerezzen a gyenge szomszéddal, a kis országgal szemben." ,, i
A német fasizmus hőditó törekvései, a Cseh-szlovákSa ellen kovácsolt tervek azt kívánták, hogy az osztrák függetlenség letiprása után a magyar nép aggodalmát ne kövesse az az egyetlen helyes és észszerű lépés, hogy Magyarország résztvegyen a fasiszta terjeszkedés veszélyének kitett országok védelmi blokkjának kialtikitásá-ban. Ellenkezőleg, a német hódítás éxdekei azt Mvánják, hogy Magyarország a fasiszta agresszió eszközévé legyen. Hitler és a német fasizmus magyarországi   tómaszi  azt hirdették,
hogy .\u3ztria annexiöja nem imperialista hódítás, nem egy független ország feg>"*'erea meghó-ditása. hanem békés, családi akius, a németség belső üg>*e, aa etnográfiai elv keresztülvitele, a néprajzi határok kialakítása. A könnyen hlvök megtévesztésére szánt „érvelésnek" az a szépséghibája volt .hogy a német, néptörzsek eme „belső családi esemén>'éhez" tankok, motoros U-tegek bombavetők dübörgése és berregés szolgáltatta a muzsikát.
Az etnográfia szempontjaira hivatkozva intette le a német fasizmus a magyar revíziósokat, akil^ elégedeUenségüknek adtak kifejezést afölött, hogy a bécsi döntés nagyjában és egészében a csehszlovák köztársaságnak csak magyarlakta terlUeteit engedte át Magyarországnak.
A német hadsereg bevomüása Csehországba, Morvaországba és Szlovenszkdba, sehogysem volt összeegyeztethető a „néprajzi szempontokkal". A német fasizmus 8 millió nem-német népet kényszeritett luralma alá. A fasizmus ideológusai az imperialista höditás igazolását szolgáló „éSrve-kért" nem járnak a szomszédba.
Ha a 8 miUiónyi idegen nép lakta terület bekebelezésé csupán néprajzi határok felrúgásával történhetett meg, miért ne lehetne ezt a támadó hódító lépését a .^történelmi jogra" hivatkozva í-gazolni? Valóban, Hitler tollforgatói nem is ha-boztal^ kijelenteni .hogy Csehország és Morvaország egykor a német-római császárság részei voltak, hogy ezelc az országok a nétoetség életteréhez tartoztak, ho^ Közép-Európa szláv törzseihez a német nép közvetítette az európai kul-urát sb., sb.
CSEHS2a<OVAKIfNAK a harmadik toirodalran-•ba történt bekebelezése és eimek a „német
„Vadáliaf. közönséges kufya vagy", iízenik os amerikai nemeinek a
náei vezérnek
„HaUo Hitler! A német Rhine-beck, New Jersyböl, a Hudson vidékről... A te propaganda miniszterednek sikerült, felkelteni bennünk azt a tudatot, hogy itt, Amerikában árja németek, körülbelül harmincmUliónylan vagyunk, amit régen el is felejtettünk, tekintettel arra, hogy mi már olyan régen vagyunk Yank^k... A ml városkánk eredetileg Rheinbach volt, a régi Porosaország iRherűsh falujáról elnevezve, ahoiman őseink 17Í5-ben telepedtek le először. Dacára annak, hogy közülük már nagyon sokan angolositották neveiket, a mi ereinkben a legsűrűbb és a legjobb német vér folyik.
fis most bennünk fel akarod melegíteni ezt az ősi német vért, abban a reményben, hogy úgy használhatod ezeket a németeket, a-hogy a céljaid megkívánjál!^ Kevesen tudják, hogy te milyen erőszakos nagy ennek a tervednek keresztülvitelében, hogy minden német, aki kivándorolt Amerikába, nyilván van tartva örököseivel e-gyütt azért, hogy a ti náci eszméitekkel megmételyezzétek testünket és lelkünket.
Viharos parlamenti viták...
(Ftítytatás az 1. oldalról) hírügynökség cáfolja azokat a híreket, mintha az angol-szovjet tanácskozások a távol-I^eti diplomáciai feszültség miatt, akadtak volna meg, kijelentve, hogy minden ilyenértehnü hir „alaptalan."
M^müos 20-án bizonyos német lapokban olyan hírek jdentek meg, minttia az Angliával és Franciaországgal folytatott tárgyalások közben a Szovjetanlö biztosítékot követelt volna távol-Iceleti határainak védelmére és £K>Sy vz kfpczte \olna az nLaiUi-
irja
lyát a megegyezésnek,'*
Tass.
A Szovjetunió kUlpolitU^jára semmilyen hatást nem gyakorol a távolkeleti helyzet. A azovjet-ja-vaslatok egy támadóellenes blokk kiépítésére vonatkozólag olyanok voltak, hogy ^^rik szövetséges félnek sem hagytak kibúvókat. E-zek helyett azonban az angol kormány és diplomáciai- tanácsadói o-lyan javaslatot állítottak; össze, a-mi tele volt".^" meg, „de" kibúvókkal €a éppenezérf „megfelelőt-len"-nek találtait Moszkvában.
Bennünket arról bitositotok, hogy a nácizmus egy új világ feltámadása és a németel-l fogják dominálni Amerikát is és minket meghívtok, hogy kövessük a ti buta és ostoba rögeszméteket. Ez a propaganda röpirataltokban és a hozzánk kiküldött levelekben áll Tekintettel arra, hogy te azt mondod nekünk, hogy mí szívünkben nácik vagyunk, ügy jó volna, ha most te haUgatnál egy kicsit ránk.
fin a magam részéről egy lutheránus porosz vagyok, de tindoro-dom mindentől, amit te csinálsz és éppen úgy az amerikai szomszédaim is. Nem armylra azért, hogy te mit művelsz a lutheránusokkal, katolikusokkal, zsidókkal, csehekkel, lengyelekkel, hanem azért, hogy te mit müvehiél, ha tehetned, mind azzal, ami független, szabad és becsületes ezen a földön.
Nekem van 10 hold földem New Jersyben, ez a föld erdők kürtá-sával termékennyé tétetett, olyan németek keze által, akiknek még abban a világban kellett elmene-külniök Németországból, amikor kiüldözték őket saját országukból: Németországból, hasonló körülmények között, mint a mai korban.
A szomszédaim, akiknek neve még mindig Schultz, Aekerts, Hartman, Lutze, kik? borzalommal beszélnek rólad és azt hiszik, hogy te vagy az eípusztitója a civilizációnak, a tisztességnek, fin tudom, hogy mit gondolnak rólad, inert én beszéltem a pappal, a mészárossal, a szabóval, a cipésszel, a bádogossal, kik, mind mondják, hogy a legszebb név, amit adhatnak neked: vadállat, közönséges veszett Mn-tya vagy.
Dr. Cookingham, akinek elődeit még Krichenhelm-nak hívták, azt mondja, hogy te nagyobb ellensége vagy az emberi nemnél^ mint a fekete lümlő, mint a pesti?, vagy
Az egyik amerikai angolnyel' vü folyóirat közli az alábbi érdekes cikkét, amelyben az ame-rikfii németek felelnek Hitlernek arra az érvelésére, hogy harmincmilliónyi német él az Egyesült Államokban. A cikk írója V^rmiam Seabrook.
a kolera, egy másik ázt mondja, hogy te vagy a föld legszívtele-nebbje, legbolondabbja Néró császár uralkodása óta. fin beszéltem tudoaokkal,: tanárokkal, üzletemberekkel és más.vezető egyéniségekkel, akik mind egytől-egyig keresztény német eredetűek és ezek az emberek is azt állitjál^, hogy te vagy a világ legbestiálisabb haramiája, legádázabb ördöge. Amerikai szomszédaimnak érzése és véleménye a legjobb feltétel erre: Fog-e Hitler propagandája itt A-merikában célt érni? — Nem.
fin azt ^szem, reméínjrtelen, hogy ennek sikere lehessen Amerikában. Gyermekes naivsággal azt mondják a nácik: Unzer Amerika? Erre mí azt feleljük, hogy igenis, ez a mi Amerikánk. Mi segítettük felépíteni és szeretjük nagyon ezt az országot és éppen any-nyi Jogimk van hozzá, mint aki Angliából, Franciaországból, vagy aHármelyík más országból vándorolt ki. Amit ezek az elvakult nácik íiem akmak beismerni, az az, hogy a német őseink . ugyanazon zsarnoki uralom elöl menekültek el ide Amerikába, mint amUyent ma a hitleri uralom teremtett meg Né-
metországban,
A náci propagfmdlsták remélik, hogy az amerikai nagyobb vállalatok tulajdonosainak szimpátiáját; megnyerhetik, céljuk l^eresztUl-vltélére.' Dia te nőmet szármiazásá vagy, mondják a németek, úgy száínítasz és hűségesnek kell hozzá ietitiL
K fszámítás szerint még C3ark Qable vagy Adolpus, Buscb, aki az antérifcái tengeralattjárókat építettéi vllágháborű alatt, németeknek
JBQtlérnek éh azt mondom, hogy hb-te figyelemmel átnézed, hogy mit" segítettek a németek Amerika'felépítésében, mei^öződhettél rőlft, hogy sokl^U kőrmyebb demolc ralMt teremteni egy németországi né]&etből,'mint nácit létesíteni egy amerikai németből. Németország adta Luther Mártont, akinek kö-vetbi megvédik a katolikusok jogát éppen úgy, mint a zsidókét és mindenki másnak a Jogalt, hogy úgy áldja Istenét, mint ahogy hallás előírja. Nem felejtettem el Fritz Kuhn.
nak a Bundját vagy az ö követölt, propagandistáit. Okozhatnak 6k annyi mesterséges lármát, ameny-nyit' éppen akarnak, tisztességes német embereket mégsem tudnall megnyerni céljaiknak, sőt ezek nézhetek lesznek azok, akik megvédik ininden időben az amerikai demípkrácit a lázadók ellen.
Tehát csak rajta, próbáljatok belőlünk nácit csinálnL
Megkezdfék a nők, gyerekek kílakoHatását T i e n t s i n b ő I
(Folytatás az 1. oldalról)
szerint Hachiro Arita japán külügyminiszter azt válaszolta, hogy „a jelen zárlatot és a vele kapcsolatos egyéb inté^edéseket katonai hatóságok mint szükségszerűeket léptetett életbe és- igy az angol • nagykövet követelését nem veheti figyelembe."
„ELJAraZOTTA SE&HJEQES JOGAIT"
Amig a zárlat második hete vette kezdetét, az angol semleges zóna körül mintegy 30 mérföld hosz-szuságban magas feszültségű vU-lamos áramot engedtek a japánok az általuli< épített sürü drótakadályokba.
Sugijama tábornok, az észak-ki-nai japán csapatok főparancsnoka azt a kijelentést tette 3ogy Nagy-britáma „eljátszotta ininden semlegességi jogát Távol-Keleten," a-mikor szerinte olyan poUtifcát üz, amivel Csangkáj-sek Mnaí tábor-
nok céljait seiiti.
Hirohito japán császár magához hivatta Hachiro Arita külügyminisztert és Kotohíto Kanin herceget, a japán' haderők vezérkari fönökéti hogy ^ tegyenek jelentést nála a tientsirű fejleanényelíröl. tf-gyanakkor más feltíös japán körökben Mtarbjan követelik, hogy a zárlatot misdad^ fokozni kell.
amig Anglia nem hajlandó lemon
dani egyes kínai jogairól.
JÁÍPÁNSÁK MBmEN KEUi
'Nemcsak Tientsinnél feszült helyZetj hanem KuIangszunáJ, az Araoy nemzetközi zóna körül is, a-mi; faa Tientsinnél sUterül a japánoknak ..kiengeszteltetni" magu-kat,-' mint lijövetkező .kívánsága' lesz azok közül, amiket Japán tartogat a nyugati hátaknak számára.'
Amoyböl érkező jelentések Kse-rint az ottani nemzetközi semleges, zónán is kezd az élehnezési ülátás egyre szűkebbre, szorulni azáltol. hogy a japán hadUiajók zárlatot vontak a kikötő MriU június 15-én.
A kUlföldiekn^ az a vSeménye. hogy. a japánok tientsini és ku-
langszui  intézkedéseiből__félve
bár — de nem lehet másra következtetői .mint hogy Japán az ösz-sz^:. kinai kiüföldi érdekeket magnak követeli.
KQlSnSs Súlyt ad eimék a véleménynek az ^ogy Cbaxnib&rlBáa. és kormánya Angliában tovább üzi .Jdengesztelö" poliükááát, ahelyett, hpgy azoimali gazdasági Í>oJkőttót:;és^[xi^ közvetlen megtorlását; íéptetoé életbe Japán sár-' laiáv^'asembext, ^
élettér." a „történelmi jog" teóriájára felépített indoklása a legkényelmesebb érveket szolgáltat-ja a Magyarország elleni német fasiszta táma* ddanak is. Nem hivatkozott-e a német fasizmus lrt>dahna már eddig is történelmi példákra T Nem hivatkoztale-e arra. hogy István király német lovagok fegyvereivel tudta csak uralmát megszilárdítani a lázadd pogány magyar törzsek ellenében? Nem hivatkoztak-e arra. hogy Magyarországot német seregek szabadították fel a török hódoltság alól? Nem hlvatkottak-a arra .hogy a magyar pásztornép német szerzetesektől, német kézművesektől és nőmet parasztoktól kapta kultúráját? Hogy a magyar városok, sőt a magyar főváros is, a nőmet kultúra a-lapltásai és gócpontjai? Není öllltják-o unós-untalan. hogy Magyarországon százezreltre menő németajkú lakosság él,.kegyetlen magyar elnyomatás alatt"? Mindezek olyan érvek, amelyekkel a harmadik birodalom hivatalos politikája eddig ugyan nem élt a „haráU Magyarországgal" szemben, de amelyek veszedelmesen hasonlítanak azokhoz az érvekhez, aminőkkel Hitler kbrmánya legfrissebb rabló-hóditáaait utólag hivatalosan igazolni igyekezett.
A német-római császárságra, & ,.német élet-tér"-re hivatkozva Hitler holnap ugyanúgy bevonulhatna a budai várba, ahogy* tegnap csapatai vé^lelme alatt megjelent a prágai Hradzsinr ban. •    -l-   ' 1
A német fasLpnus hódító tervel azt követelik, hogy a magyar nép ne ismerje fel teljes nagyságában azt a veszélyt, ami Csehszlovákláhak a ..történelmi joggal", todokolt meghódítása Jelent. A német imperializmus érdekei azt kívánják, hogy a magyar nép abban az üluzióban éljen, hogy a ..történelem Jogán" Magyarország a fasiszta agresszorok társaságában visszaszerezheti Szent István birodalmának határait. A fasiszta hóditők érdekeit az sem sérti, ha magyar néptömegek abban az ábrándban ringatóznak, hogy Magyarország, a hódítók útját    Járva, olyan sztratéglal határokba tehet szert, amelyeken,belül dacolni tud a Magyarországot elnyeléssel fenyegető fasiszta hőditóval. Hitler érdeke azt kívánja, hogy Magyarország a fasiszta agresszió eszköze, a szomszédos országok ellen fordított faltörő kos maradjon. Ha M^yarorszSg ezt a nekiszánt szerepet már betöltötte, ha magyar segítséggel a fasizmus seregei már legázolták Délkelet-Európa országait, akkor Magyarorsz^ mint érett g^mölcs fog Hitler ölébe hullani, akkor Magyarország, az agressziő eszköze, egyik napról a másikra az agresszió áldozat&vt& fog vátai. ,
Magyarország falaz a hódítóknak
MAGYABORSZÁg Jelentősbe. . Igeri • mgy. mind a béke ,mind a Mboru szempontjábóL Ha Magyarország elhagyná a fasiszta hódítók táborát, Délkelet-Európában egy csapásra megváltozna a politikai helyzet. Ha Mag^srarország a háborús támadás eszközéből a fasiszta támadás ellen védekező országgá válik, ha Magyarország, a fasiszta veszélyt ftílsmerve, félretenné a revíziót .háborús politikát, akkor a délkeleteurópai kis országok védelmi blokkja megalaicitásának utji&ból az egyik legnagyobb aJcadályhí^riüna el. Ha Magyarország megmarad a fasiszta támadók táborában, ha Ms^yarország a Jövőben .is az ék szerépét fogja betölteni, amelynek segítségével a fasiszta hatalmak szét tkidnak feszíteni minden közeledést a Balkán országai között, akkor Hitler és Mussolini köimsrűszerrel kiterjesztheti a háború területét egész Délkelet-Európára. Hitler és Mussolini kezében a magyar revíziós követelés az a hangszer, amelyet hol Románia, hol Jugoszlávia felé szólaltatnak meg. Srdekei-nek megfelelően, hol az egyik, hol a más^'^ ország felé fokozzák a háborús revízió kürt^vát. A magyar revitíós zsarolás Igen kényelmes eszköze a fasiszta agressziónak.
Hitler és Mussolini látják a veszélyt, íuni számukra abbór fakadna, ha Miagyarország elhagyná az agresszorok táborát, ha Magyarország a fasiszta támadás eszközéből, a tAniBf^á?; elleni védekezés oszlopává válna. Hitler és Musrolini politikája ezért arra irányul, hogy  B magyar nép ne ébredjen annak tudatára, hogy a ieviziős politika Magyarországnak nem bölcsője, hanem koporsója. A fasiszta háborús támadás háborús politikája azt kívánja, hogy a magyar reviziő-sok, a magyar fasiszták ,az igazi jnagyar érdekek emez* árulói kezébe olyan érveket adjon, a-melyek segítségével a magyar nép éberségét el-altathatják., tisztánlátását  megzavarhatják és abba az illúzióba ringathatják^ minOia Ma^ar-ország a fasiszta hatalmak szövetséges^ barátja votaa, amely barátság légiesről lépésre közelebb viszi Magyarországot a teljes reviziöfaoz. Evvel akarják elfátyolozni a magyar nép ssieme elöl azt a valóiságot, hogy Miagyarország a fasiszta hódítás egyik fontos célja^ hogy a fasiszta hatalmak a revíziós    politika    segits^yél a szomszédos országok leigázásának vak eszközévé teszik. Ezt a célt, a magyar nép megtévesztését szolgálta az, hogy HiUer beleegyezett egész Kárpátalja és i&lét-^ovenszkő egy z€3zének nía-.. gyar m^pzállásábá, v Hitler és Mussolini máris learatták ennek a poUtikának a gyUmökaét, Amiksor  a magyar kormány Románia'eUep mMgősitott, hogy „biz-; ttsitsa  Kárpátalja  zavartalan megszállását,".' Hitler nltimátumhial kényszeritetté íd a román -kormányból olyan messzemenő gazdasági engedményeket, amelyek megnyitják az iutatí aljhoz;: hogy a fasiszta Németország gazdaságilag és politikailag leigázza,Romániát.
A magjrár kormány támadása megkSnnyitette Mhiastdininek, hogy Jugoszláviát semleg^ségré . birja akkor, amikör az olasz hadsereg partra , szállt a Balkán félszigeten begázolta Albániát, a ~ ezzel megtette az első lépést ahhoz, hí^gy Hit--„ lerrel e^rütt, hozzáliásscm a védtelen Eozőm fel-osztásáhtHL . '
M^yarország bekeritése ilymődon a aiagyar Mormány támogatásával lépöről-lépésre halad e-lőre. A magyar kormány k&mnflkddesSvel, a magyar revíziós politika felhasználásával a fe-slszta támadók lépésről-lépésre megfosz^ák Ma.-
A magyar l>elix)litíka ís Hiilcrt
««>!gálj»
AFASIZMUS tőrhódltását támogató or.« vesztő kUlpoUUkának teíjcsen mJtít^' magyar reakció belpoUtIkája la. * A8 ország külpolitikájának teljes alárendpu a fasiszta hatalmak érdekel alá, MagyarZ? ellenállókőpesaőgét szemlátomást gyöagtu magyar belpolitikában napról-napra mai i reztéti hatását a nőmet fasizmus déHtelet-euwin!! térhódítása. A magyar belpoUUka íaaizsiítót magyar reakció ugy igyekszik feltüntetni oüm valami = elkerülhetetlen ozUkségszerüaégét'eto egy elháríthatatlan vllágáramlatnak tett en^l mony, holott, áz a magyar uralkodó ostílMá Tulásának, a magyar nép ellen és a azmsxéil népek ellen irányuló poUtikájának éa behádoiC nak követktezmőnye. A sajtó teljes bUlncsbe ve. rése, a német veszélyre v^ó minden utalásai lapbeUltással vagy elkobzással való bünteS aggasztó tünete a magyar kormány kapltulári/i, politikájának. ««4<a
A zsidótörvénnyel a magyar reakció sztatín „korszellemnek" hódol. Bár a vagyonos osrtályol parlamenU képviselői is kénytelenek voltak el. iOTíenü, hogy a zsidótörvény sérU a magyír gazdasági érdekeket, hogy elöseglU a xaagyy gazdasági élet kiszolgáltatását a német íasl^ musnak. a parlament mégis nagybbaéggel mw. szavazta. A magyar ipar képviselői rámutatnál arra a fasiszta törekvésre, hogy Magyarorszto át akarja engedni a német-ipari termékek plact. vá és. aggódva tekintenek a küszöbön mini-met-magyar gazdásági tárgyalások -étó, asa. lyek a magyar ipar érdeketaek teljes t^Bm n^ végződhetnek. A! magj^r polltáa! flet e. gyík legfeltűnőbb Jelensége az a pásszásitás, a-mely az úgynevezett függeUenaégl bloli^c in^i. tartásában Csehország, Morvaország és Sü). venszkö német protektorátus alá helyezése é!» megnyUvánul. Nem férhet kétség ahhoz, % Hitler beleegyezése Kárpátalja és Kelet-Siloves. szkó egy részének magyar megszállásába, éppa azt a célt szolgálta, hogy a függetlenségi Woü vezetőire hatást gyakoroljon. Bethlen Istváné} a függetlenségi blokk többlvezetöl éppen atín-tették Hitler szemére, hogy Igen szükkeWüea elé-gitétia W a magyar revíziós törekvéseket a bécá egyezmő^ben .amely távoltartotta Magyanr-szagot a Kárpátok határvonalától. A magyar csapatok megjelenése Vereckénél megvesaege-tőén hatott a függetlenségi blokk vezetőire, aBl a magyar revíziós törekvések irányában ngjlt. szik további engedményeket várnak Hitlerta.
A revíziós blokk nagybirtokos vezetőire sji-vánvalóan hatással van az a látható „SnménO!, let" is. amlt^ a nyilasok, a magyar hitlerista; bérliiil-parancsra, az  utóbbi  időben rnagukit kényszeritének.  Feltűnő az a lojalitás, aai Szálási hivéi nenicSak Horthy, de   a sisgysr nagyblrtokt^ ■ bs'ztály iránj^fttan is tanusitaiulL Á magyar fasiszták, Hitler-utasítására mgí-gyezésre   készülnek  a ' magyar nagybIrtoM Ifitler Ms^aibtsz&gót  a  harmadik birodsiaa gabonatermő térilletévé akarja átalakítani és ^ végből a, gépesített gabonatermelés ^c^ljaira !!• Mlmas nagybotok megmaradását tartja 8:01* gesiiék.      'az oka annalJ^ hogy a inagyarfr siszták az'>utóbbi időben nemcsak beszüntette a magyar falu nyomorgó tömegei körében ed£{ űzött földosztó agrár^einagóglájukat, Ibanem e-gyenésen a riagybiríbk védőjeként lépnek íeL A nyilasók lefrlssébb programja már csak a a külföldiek, a bankok és egyéb jogi szeméijcii kjbzőn lévő földek igénybevételéről, kártalamtii ellenében való megváltásáról beszél. Sok Jel in> tat arra ,hogy Hitler a nagybirtok védelme »■ lapján keresi a megegyezést a magyar nag;tli^ tokosokkal.
A nagy népcsalái
AMiAGYAiB uralkodó osztályok egymást M-l váltó kormányai mind a szép Jövőt, az cm-herségesébbi életet Ígérték a magyar népnek tgl nagy és virágzó Magyarországon, ^rtek tl*| tességes, embewiéges életet biztosító iJírt, iiytj godt öreg-kort a mimkásoknak, földet a " ' nincstelennek, állást a tanult embereknek tos jövőt az Ifjúságnak, a városi kisemberek t* heinek könnyítését Mit váltottak be &mg!«\ urak bőkezű Ígéreteikből? Az országot egya-méletlen hódító kényekedvének szolgáltatják 14 m megvetett, „alacsonyrendü"  nép{®! ate* | termi a magyart Magyarországon.
pUerék le akarják építeni a magyar Ipaft kenyértelenné, földönfutóvá tenni a m&f^l munkást,
A falusi szegények földhöz juttatása lielF« * magyar nagybirtokosok Hitlerrel szövetkezne ^ karják megörökíteni a latifundium uralfflát °\ éhező páriává tenni a magyar parasztot ^
Az éhező paraszt, az éhező munkás mellett « ken pusztuliü a magyar kisiparosnak és a K-
irati
A vezéri
A nagykaiii-
BUDAI lőtt 25 mag avádlfivól s megkisi sítfék n A vádli vezéreik arr
„öngyill azokat különitn koznán£
„Beleuntai olvasta az üi mintát. „Az és én nem a] eher lenni r osságot köv
Az „áruli
Az ügyész vádlevél bői £
ha a nácí^' rulná a pá megölik és leket haszi gazí tényál ra.
A vádlottá er Iván a fc közsígi gázműví
többiek vele lasi Ferenc „örni si örményszán Kajetán) hivei börtönre Ítéltek i garista" pártját (A magyar kor lanságát és belső Eágét mutatja, 1 sát, Hubay Káta osdatása" után i ben hagyták, sőt jrelött lezajlott o Bokon a zöldingej íj megengedték felügyelet mellet
Megkégyelme
Berlin,., Németc .dolf „megkegs pókban azoknak t pöknek Cseh- és akiket az egykfci konnány itéltetet is terrorista tei jnialatt ezrével koncentrációs itahni hóbort el
Menekültei
Dél-Amc
Párizs, Franciát 450 németorss .   ai menekült Pelna Del Pacificc Jíra, mely a külöi országokba szí
Kitüntettél
Princeton, N. J, pest, Csehszlováki jelenleg a csil lit jogot, az itt ogtudori rendjellé mnt a demokráclí or harcosát.
Uj Phoni
Párizs, Franciáoi j^a szenátus eíötf: Daladler minisztei; kormány számítást ílnai \izeken elvez geralattjárőhoz has liattjárót fog épít
reskfadőnek is. A német hódítók ,mint azt Csehországtóaiji
szik, a magyar hivatalokban csak alsóbtea*' ] állásokban tűrnék meg a „benhszülSttel&t".
HlUer és a magyar lurak szövetsége jgyar sorba akarja süllyeszteni Magyarorsiágot páriává tenni a magyar népet, amely a viM^luralom érdekében izzadná vétea
A HiUer elleni harc, a Hitlerrel ööveU^ nmsárar urak eUéni harcra fasizmus a 'magyar ;ifiigg^enség' megvéd&éDsk iaia ^ magyar nép, a ixiankáft a paraszt, ez ipaíw^ kereskedő éa'k tanult ember harca nemesas.
„ Romániát 1
Bukarest, Roma «R külügymtois Fattan Yenia pa »f«restbe várják, .^togatása alkahná jeleti Földközi-ter /eletti nézeteit fo£ Qte áUaniférfak
gyarországot amiak.lehetös^töl ís. togy a. fa- nt a-Miigyaiország föggeUéns^íőrt aa^j,, siszta hóditő támadása esetén-táoKsaa, isAvéu'í - gyaiBá&tíemoKtatikns nemzett táhorfoa***
aaahadságéft^ és-fügi^üens^rt, ^^J^'U ta létért- a-kehy&ért; =á gyermekek P^^^fi
Magyarorszájgot ',á- níagyar "^^JJL^^ urak ámlása foiyláia hagy veszély a veaizőiy m^ elhárithátó, Á n^aSJar oszáü(yok ándása semmifélé demag^y^^ leplesíhető eL A magyar nép dőtt van, amelyen Járva a fenyegető T^^jjg rülheü. Bz áz uít az egéas magyar ^^-g. ösasáfegásááak tó harcának utja. a tJkai-á hötitttó poliUka .a reviziős P^°^jgar a íárc utJa a fasizanua ellen. Ez az painaszt, a magyar munkás és ^"^^^jg dolgozó összefogásának az ntja. a *"° ÍSlétéért, emberi életéért, '^^'^^j^
■ gyaxBá^' dexQolS'atIkQS nemzeti
Nincs hitel OIj ^bon, Portugí Igái Bank bejelen ^Jlandő tovább ki Ki azokért áz \ ugáliából vás • Ez a határo tetése lesz áz irányuló, exporti •""izódjon továbl
Vissza Spany<
polgári bi
'^.hozott egy di ■^elmében ^ m 'Vir^^^" *anke j«nl Spanyolországi
L,t!í'»zsálem. Pale í^°í rendőrs&i 1
^« a Palesztina ..miközben töbl '■'teek a Paiesz
PíjSbaldőré J§ ^1 kétezer dollái