i f
1' 1 i r •
T ti"'!
f
t
1 1 <
íilii
iPlliliii
mi
.m......
1 i»
í
5
iililil!
- *; 3
I <
I
:,(
Ili
1 tv.;.
IliiS
-.3; í) ■
9, oldal
KANADAI MAGYAR MUNKiS
1963 Svavus 13
De nem. Egy csöppet pihennem kell.; Ezt a legvégét már úgyis tudják, eldadogtam, még lázas nyelwei Teréznek. Nem lehetne most. . . a végére . . .őt is ideMvni? Ha már a primusszal nem tudtam beszélni, n^ legyenek önök is olyan távoli mózesek! Érzem, tudom, hogy itt kell lennie valahol a közelben, talán a ;szomszéd szobában? Nem, azt nem hinném, Teréz nem kuckóban ülő, ha várnia kell, itt sétál lenn a kertben. Most kimerültem, egy kis szünetet kérek. Kíizben . * . nem lehetne, csaJc i$t percre? Kellene valamit kérdeznem tor le, értsék meg. Nagyon fontosat. Van egy sejtelmem, ei^ iszonyú; Mert nem.titkolom el önölí; előtt, hiszen est is hozzátartozik lelkiállapotom ismeretéhez, vagyha ugy tetszik, elmeállapotoméhoz, hogy miközben önöknek itt beszámolok arról, ami velem husz év múlva történt, égy» pillanatig sem szünök meg azon töprengeni, mi történt Terézzel most, éz eUnult két,,hetben, íizokban a üapokbánj,amikor távol voltom tőlük, és amikor viss^iitértem ésvijdegrohar
mom volt? V " '' ; .' ■ ; i Jó, rendben van, uaeg sem.ianetlem a kérést, nem kenyerem.. Egy félóráig meg kibirom, azután ugyís, hazamegyek. Nem, ne szóljanak egy szót sem, ha mái:*igy döntöttek, hogy beszéltetnek, beszéltetnek, beszéltetnek, s önök.mintha megnémultok volna, akkor most íúár én raagszkodom hozzá, hogy csak a bieszámolóm végén térjen vissza a hangjuk, amikor azt közlik velem, hogy itt áll áz ajtóban Teréz, mehetünk haza együtt.
15
IföSZöNöM a pihenőt, enni ugyan nem "tudtom semmit, ina otthon szeretnék vacsorázni, töltött paprikát és barátfülét, ha éppen tudni akarják; ér az annyit, mint a zoémin. Az előbb étvágyam sem volt.
mert egyre csak akörül pergett az agyam. Jól van-e Teréz? Hátha történt vele valar mi? Vagy velük, naert már nincsen egyedül, a lányomat hordozza, akiből biológus lesz, akárki meglássa. J&n mindig kinomban tréfálok, most is. LehetBeges volna, hogy Teréz, amikor meglátott abban az ismeretlen állapotomban, orditoz^a és érthetetlen szavakat ismételgetve, lázasan, az önkívületnél kétségbeejtőbben, de mégsem önkívületben, lehetséges volna, hogy kedvemre akart cs^elekedni,. mint annyiszor,^ mint mindig, és megtette azt,:ámit negyvenedik születésnapom előestéjén követeltem tőle? Mert akkor csakugyan el kellene telnie még néhány hónapnak, mig újra kisláng várhatnánk,i . . ^ , • , .
Erre. a lehetőségre, megvallom, eddig ném gondoltom, önöknek köszönhetem, ^ hógy kényszerültem mindent kérlelhetetlen részletességgel végiggondolni,, és közben merült fel, mint váratlan .kísérleti; e-redmény, ez a lehetőség. Csak fogom a.fe-jemet, hogy két héttel ezelőtt azt a műtétét én ajánlottom neki, és ha.nem is természetesnek, de magától értetődőnek tai> tottom. Meg akartem állitoni az életet. . . ezért, csak ezért, vizsgálhatnák joggal, mi rejtőzik bennem! De. erre önöktől.nem kerek választ, nem is. tudnának adni, ne vegyék zokon: ez nem az önök dolga, csak
BOLDIZSÁR IVAN
kettőnké, és. én Teréztől még ma este meg fogom tudni. . *
Persze ehhez az kell, hogy végére jussak a mondanivalómnak. Li a,habgumito-káró fölött a kezével mutotta, hogy ann^i robbanókamrája van gépünknek, mint az ő neve. Mutogatott, mert a dübörgiés olyan \előt rázóan érős volt, hogy még a fülbe dugott csövön keresztül sem értettem egy szavát sem. Először nemtudteiri, mit akar a nevévekmondani, ide azután fölrajzolte a falra az L-et, meg áz I-t, és-már^nem volt nagy művészet rájönni, hogy a fotokozmo^ bilt ötvenegy hajtómaröpiti^a levegőbe^ Mire-ezt kimondto, és én kápiskáltam, addigra már rég nem a lev,egőben -voltunk, hanem a világűrben, de most már igazán. Nyomást valóban nem éreztem, a gyomrom sem háborgott, de a fejem . . . Nem, ezt nem tudom leimi. Mintha különvált volna a
törzsemtől. Az agyam . lul elszabadult hffi és. szabadoh lebeirett kitágult vohia a SiE .nem birja elképzelni mely ekkor elfogott, .leniében, hogy azért h kora sisakburátimert] megváltozott nehézséig
..valóban kitágulnak, 4 . benhmtazika féjemen!
A dübörgés o^yan á ^mint ahogyan elkezdS szabb völt,'inert'amig á látszott, addig fiükénkl sé, mint a ^nagy;haj6r höz olyan hangtalan, - hogy szédülni fcezdte tápászkodott a babá^ tok, de azután jól me
len Is < léti kii
AeéiÖnfödélÉ Új irányíMsci
A PRÁGAI vaskohászati kutetóintézet munkatársai uj rendszert dolgoztok ki az acélgyárak központi irányítására elektronikus számitógép segítségével. A rendszer megtervezi és programozza a berendezések (kemencék, pntőüstwk, daruk és egyéb szerkezetek) optimális kihasználását — egyszerűbb esétoen 5, bonyolultobb esetben pedig 35 másodperc alatt. A rendszert több csehszlováké acélöntödében beve^ zetik.
ft * • -
A POyAZSKÁ Bystxica-i Kleníént Gott-wald:Üzeni szerelési csarnokát naponto 150 Jawá 50, uj 05 típusú motorkerékpár hagyja eK Ez az ismert Jáwa-Pionir motorkerékpár tökéletesített típusa, amelyet tovaly október óto ^aiianak. A povazskái dolgozók nemcsák* a hazai piacra szállítják e motorkerékpárt, hanem Angliába, Finnországba, Belgiumba is exportálják.
A UBERECI botanikus kertben 80 fajta " kaktusz — mamilária — virágzik egy-f más után. A botonikus kert különlegessé-
§ei közé tartozik , a gimnocaliciüm nevű él-amerikai trópusi növény, amelyből a füvészkertben 60 fajto tolálható. £ növény a délutáni órákban virágzik, mig délelőtt apró virágaijcsukva vannak,^
A CSEH Hajógyár valtírovi üzemének dolgozói uszó öntözőállomást készítettek. Miután a bratíslavai kikötőben összeszerelik az állomást, á Dunán és á Vagon át Sáfára usztotják, ahol a környező földek öntözésére fogják felhasznábai.
♦ • •
A DOIiNY Kubin-i járásban a krivái szö-** vetkezétesek az idei tovaszi munkáknál eredményesen használták fel a drótkötélpályát, amelyet az országban elsőként építettek ki a széna és a burgonya szállítására.
• • ♦
JBUDZA községben 125 méterre a föld ^ mélyében gazdag sőr^tegre akadták a_ príevidzai Bányaépitkezési Vállalat dolgozói. To\:ább folyik a tárna mélyítése 170— 180 méteídlg, hogy pontosan megállapithasr sák a sóréteg. vastogságát* amely ezen á helyén iOO méter körül van.
M elmélkedés férgyci és eéljca
AZ UTÓBBI két év folyamán két izben is jártam Londonban és Párizsban, s nem sokkal előbb, habár röpke napokra, meg-fordultom Belgiumban és u jralátogattom a sokat látott Bécset. Nem egy külföldi baráttal, rokonnal vagyok állandó vagy alkalomszerű levelező viszonyban^igy tudok egyetmástmég-a svájci és svédországi magyarok vélemény- és hangulatvilágáról is. Mindebből természetesen nem következik, hogy alaposan ismemém^ ezeket a nyugatí oi-szágokati még magyar lakóiról sem vál-lalkozhatnám. szociográfiai; vagy néprajzi tanulmány megírására. Hiszen a turistát legalább annyira izgatja a mult idők to-nulsága, a sokféle műemlék, művészeti alkotás, mint a" jelenbeli tények. És a jelen
- tényeiből is sokkal hamarább vesszük észre a kuriózumot, mint a felszín alatti lényei get. Könnyebb is egy megalkotása óto önmagával azonos képről vagy szoborról, egy évszázadok emlékeit idéző néprajzi érdekességről, esetleg egy jogszabályokkal pontosan körülírható intézményről véle-ménjrt formálni, mint eleven, mozgással teljes társadalmi jelenségekről, amelyekr nek összefüggéseit, ok-okozat-rendszerét esetleg csak hosszas ott-tortózkodás és elmélyült tonulmányozás után vehetnők tudomásul. Mégis:-a személyes .topasztolatj
. habár röpke, és, szórványos megfigyelések mozaikjaiból is áirá>ssze a nagyon is im-presszionisto kép, megindíthatja a gondo-latsort^^S ha olyan témáról van szó, amelyet fontosnak kell tartonunk, nincs is morális indokunk, hogy ne gondoljuk végig nemegyszer felületes észleléseink ideiglenes
ismereteit és véleményeit. így alakulhat ki számunkra a valóságnak az a teljesebb ké^ pe, amelynek alapján feltehetjük magunknak a kérdést: mármost ebben a ténytöm-kelegben mi a helyes teendőnk?
A nyugati világ — szabatosabban: a tőkés társadalom országainak — magyar lakóiról van szó. Nem lehet közömbös számunkra sem a sorsuk, sem a vélekedésük, sem a magatortásuk.. Mi sem vagyunk kö^ zömbösek az ő számúkra, habár igen-igen különböző indulatokkal gondolnak a Duna-Tisza-táji óhazára. Ne togadjuk, mindmáig eléggé keveset tettünk ezeknek az érzelmeknek a valóságos tudomásulvételére, értékelésére és befolyásolására. S amit tettünk, áz sem volt mindig szerencsés. Holott a mi magatartásunkra okvetlen visszhangzik számos nyugatí ország töméntelen lakójának érzelem- és gondolatvilága. S igazán nem mindegy számunkra,hogy a tőlünk gazdasági konstrukció szempontjából idegen félvilágban több százezer ember többé vagy kevésbé ellenszenvezve gondol mindarra, amit mi idehaza csínálunk. Itt arról van szó, hogy több százezer ember, még a vüágnézetíleg távötálló is, e^ben-niásban a ,mi jóhirtínk szószólója lehet, a mi kultúránkat képviselheti— ki-
ki a maga színvonalán — sőt sok értékes tudatban még fokozódó vágy is éledhet, hogy a külföldön szerzett ujabb tudását idővel idehaza értékesítve építse belé a "mi céljaink szerint formálódó itthonban. -
Ezért vélem szükségesnek kellő meny-
nyiségű adatok híján is afféle élőbecslést
csinálni napnyugat magyarjairól, társadalmi típusaikról, és a velük való földkörüli dialógus lehetőségeiről. ;Remélemv sokán vaimak, akik az én futólagos' topasztaía-toimnál sökkalto többet.tudnak. Az ő számukra vetem fel a témát, hogy fólytossák, helyesbítsék tévedéseimet,, s" egészítsék ki; amit én már eleve szükségszerűen töredér kes gondolatsorként vetek fel.
A kellő stofissfika hiányo
pZ IDŐ SZERINT nincsenek pontos ada-toink -a - világba ^ szétszóródott inagyá-rok.számáról és társadalmi elhelyezkedéséről. Teljesen bizonytolan: az Ausztriától * . Ausztráliáig'terjedő nyugatí^ félgömb rma-: gyar lakóinak a szánaá. Nem is; beszélve arról,' hogy . á kulturális ^értelemben vett "kelet", az arab és ;índiai,;'SŐt á b.elsphb afrikai vagy a maláj messzeség is legalább ezrével fogadto be a\kűlönböz^ő. korokban odáig sodródottma^^árokat. Se íneg^^nem számolt sokaság megítélésénél is kétséges; vajon, eiegeridő-é az ányanyelvr ismérve? Nem szűkséges-e a tudat, amely a nemzethez köt? .Maga a származás; vagy éppen egy fasiszta-elképzelésü "faj"-hbz tertozás a nemzetfogalóm meghatározásánál egyszerűen semmit sem ér, hiszen ha kizárólag biológiai elődök alapján határoznók meg, ki meljdk nemzethez tartozik, akkor azt kellene megállápitonunk, hogy Lermontov skót, Petőfi; szláv, - Hviezdoszláv' magyar és Zola olasz. Ez pedig maga a képtelenség! A nemzethez tartozást anyanyelv és nemzettudat dörití el. Aki több nyelv birtokában él,'az is tudatában hordja, hogy ezek közül mel3ák a nemzetí nyel-, ve. Találkoztom Angliában is, Belgiumban IS olyan második, sőt harmadik neitízedék-hez tartozó emberrel; aki hiányosan és ide'rl genesen beszélte a magyar nyelvet, míg'tökéletesen .— már ti. a maga Színvonalkor : rülményein belül tökéletesen -r- élta befogadó ország nyelvével^ de magyarnak tud-to magát és valai^ogyia maga ügyének é^ rezte mmdazt, ami atyáink hazájában történik. Ismerek viszont olyan második nein-zedékhez.tartozó:embert, nem i^ kis lét-, számban, aki, há tud is valamit ányjk nyel-, ven, azt nem érzir anyanyelvének és már' merőben idegen számára a magyar nem- -zet. Persze, ahol zárt'tömbökben élnek ki^ yápdorlottek, vagy ;h^dani kivándorljat^ toknak leszármazol, ott szinte nemzetíségi
A ''Napnyugati TÁRS irodalmi ésIpSaí 1963 mánáuslszánáH^ külföldre sodródott figya val, az óhazához vaBszoi ^az óhazának hozzáA^ val foglalkozik. HeAs G merikai kontinensreMnlt i kai nem került kapAtba, ngyelései az EurópsSönbi gaiban élő magyantt szoi de helytállók az aoAi kc élő magyarsággal kttolat cikket három.rés^ kc Munkásban.
közösségben marad fJ így Észak- és Dél-Amr ezrekkel számolhatonr zeledík Ausztrália b mérhető magyar lakó
csiurnokánakjl^ boiticlőtlmcb.
US