1963 június 18
Hamisítás -a cc^wbof romáhtibf 11^^ co..
o Mive3 ÉováMíia is.fárBdSmtaUannl eregeti vUággS jaúnú a mozi. miiHl pediir <^ A emvlray prosnanok^ tacaljált sxr&» hiags BÚkéa-pen történt aassöaiöai-és Iranadál •*vaa Eyngsí?* meglsfidlifása, talán nem f<|ir :Srtanl» Jia köz&Ufik a "^Vwmto Nefcvs <Niservei^-bia Jack Scött^.alaaití jtíM(éU~ ameSsif^ l&emit^ hogy egyáltalán nem volt roinmifihiis, amerüaű és kanatlai nttSiű teleapéseb vad nyogatot széUdflS étotd,
. Jack ^Scott xáma^.a±ra» bogsr a .swrvúzetien cowboy Usony. nagyon nélkOlöspBtt minden olyan xomanflkát, amit a filmek ^« re-másia dicsfiiten^' . ^
Amiiár ittniíiies meg^mlftve, más fonásböl tudjak, kogy Wyatt S2arp egyezer sKtréJktSjrG volt: Tudott dolog az is,- iiogy a nyogati felvak és Iroízetek ^^£081181*^181 sok eselliea nem. törvényes xenú. Srei, hanon a népet kirablö fSldesoiak és ke^eskeddk UgynSkei voltak, altárcsak ntődaik manapság, aldk fegyvenel a.kézbea aa iparhárékat és bankárokat yédilc
ESzzéi, kedves ölvasé, nem akarjuk elvenni a kedvedet szeretett eonvboy pro|?am|aÍd nézésétdl» de hasznos tudni, hogy a tv és a mozi eowboy nanantik^a liamisit&s,-ahogy aas aángol rigmus is
mondjas " '^-^
. ~ "A oowl»oy'8 lifó is mighty mean l^enhé ^*t ridin' -llexd on üw movie screen**
(Szerk.)
AZT MONDTÁK, hogy lehetetlen, végrehajtani, én pedig azt mondom, ha kézirataim legalább feleannyi sikert aratnak, mint ameny-nyit elvároktölük, a tv programok cowboy és: nyugathó-ditó romantikájbán közelebb vagyunk a f orradalom-hv.z, mint egy puskalövésnyi távolsága
Társadalmi jelentőség! Vajon ' miért nem gondolt erre valaki korábban? kér^ deztem magamtól. Éppenséggel én nem dqlgoztam még ki ezt a forradalmat, mégis győzni fog, ha el nem vősztem a lőpárbajt. Paladin, WyattEarpy (bocsánat) The Kifleman és a többi ilyenfajta fiim-eltünésre^n Ítélve. Még Lomé Gréen is el fog tűnni.
Be fog helyettük lovagold ni The -Ne^otiator, (a közbenjáró), a világ rleggyor-sabb kiegyeztetője, a Nyugat szerződéstárgyálója, és Chester, a ; komikus, segédszereplő, továbbá a Brother-hood' of Gowpunchers házi szakácsa, valamint a Boun-tjrhunters és a Rangé Riders szakszervezet.
Have Gun, Will Travel pedig igazán -silány filmnek fog számítani az én Have Gríevance^ Will^^^^/ filmem mellett, mert ez majd a proletár nyáktekerő küzdelmét -fogja mutatni a marhacsordák tulajdonosai ellen, amint «ppen másfélszeres bért követelnek a csordáHajtó túlórákért és az indiánok kirablásáért és le-gyilkolásáért pedig betegse-gélji; és más számos ilyen éö
. Ezt mind csupa \^letlen-ségből gondoltam ki.
Véletlenül pillantottam még Edward és Eleanor A-veling **Tbe Workingclass Moveinent in ^ America" cimü könyvét, amely- igaz képet fest az 1870—80-as évek a-merikai cowboyainak életé-rőj, amelyről oly sokat cser vegnelc az egy kaptafára készült filmek, amelyeket rendesen á keskeny vágányon futó lelkek igényeinek kielér-gitésére gyártanak. Pillantást se vetek az ilyen fiil-mekre.
Nos, ez a könyv ki fogja ábrándítani a cowboy filmek ájtatos figyelőit abbeli balhiedelmükből, hogy a naphosszat nyergében ülő cowboy ura volt saját életének; hogy senki sem parancsolt neki, hogy olyan szabad volt, mint a síkságok madarai, amikor büszkén ült magas nyergében. Valóban komor képet nyújt a könyv a cowboy életéről.
• A cowboy valóban csak kizsákmányolt bérrabszolga volt. Lova és a dereka mindkét oldalán csüngő revolve-r-- csak nyomorúságos életét
ehhez hasonló juttatásokat.
Kétségtelenül, az általam kigondolt forradalom ki fog kezdeni a lóoperával, az elhagyatott - bányabejáratolc-kal, a düledező csárdákkal, a hazárdjáték-lebujokkal és a petróleum lámpással.
biztbsitott részér . Fülig ar dósságban volt. A gazda, a-kit szolgált, az volt az^ ur, a mindenható ur fölötte. Bértárgyalásba nem bocsátkozott a gazda a cowboyjal. Sokkal rosszabb volt a cowboy helyzete a mai szer\'e-zett munkás helyzeténél, mert nem mehettek sztrájkba uruk ellen, őrvónalat nem állíthattak fel uruk vágyott, körül.
Több mint 25.000 megalázott, megnyomorgatott cowboy élt a nyugati prairiken éi a hegyekben a mult század utolsó évtizedei során. Szánalmasabb volt az ~ életük, mint a bolíviai bányászjobbágyoké. Évente 8 hónapig foglalkoztatták őket Té-
boy-havi bére $25 volt; Ebből vissza kellett fizetnie á jószágtenyésztő földesuraknak havi $15-t, cowboy ruháért, revolverét, nyeregére sarkantyúért, csizmáért stb. A legtöbb cowboy emiatt ál* landóan el volt adósodva a gazda iránt.
ÚJSZERŰ fiímjátékomban nem volt nehéz kitalálni a főszerepet, s azokat a körül-ménjreket sem, amelyekben a főszereplő találta magát. The Negotiator", a gyors nyugati kiegyeztető, a szerződés- és bértárgyaló az én fogalmazványon sz e r i n t mindig a valóságban mozog; nem pedig elképzelt helyzetekben. De azért az én for^ radálmasitó filmjátékaini nem egészen olyan szörnyűek, mint amilyen szörnyűségeket az Avelings-házaspár köny\e mond el a cowboy-ról, mert én nem hagyom a cowboyt szervezetlenül^
Az Aveling - házaspár könyve a hősies falusi lap-szei-kesztőkre hagyja a cowboy megvédését. Ugyan kérem, hol voltak ezek a hősies -lapszerkesztők ? A föl-desurak, a jószágfalkák tulajdonosai, ranchtulajdono-sok; kereskedőkapitalisták és a bankárok oldalán. Ezek mind nagyon jól meg j^óltak szervezve. Ezeket csak a földrajzi határok választották eh egymástól. A lapszerkesztők sohasem irtak-a n3ru-gati úttörő telepesek és a cowboyok szánalmas helyzetéről. Byesmi sohasem volt részükre közlésre alkalmas anyag.
Hoó Bernát .^tíszaháti pál ra^zt, brantforcti farmer (s e sorok írójának---^ remélem — jó barátja) sose gondoK ta \t)lna, hogy valaha Is meg fogja Imi élete történetét; Aki találkozott már vele személyesen, jól tudja (a-kárcsak a kanadai magyarok, akik ismerik),hogy Hoó bátyánknak valóban a munka és az ízes élő szó a kenyere, dehogyis az irás. E sorok Írója bezzeg tüstént sejtette, amint elkezdte olvasni a kétszázhuszonkilenc; nagy kéziratoldal gyöngybetűkkel rótt sorait, hogy ehr hez a könyvhöz bevezetőt kell majd imia, hamarosan. Hátimé!
Szerte a nagyvilágon sok százezer magyar él, s nagyrészük, túlnyomó többségük derék, tisztes ember: munkások, parasztok, értelmiségiek; férfiak és asszonyok, akik szorgalmas'munkás é-létükkel uj, választott hazájukban helyet vívtak ki ma* guknak, megbecsüld a tna-gyar névnek; Legtöbbjükbén évek, évtizedek multán is e-levenen él a vonzalom', .az érdeklődés az elhagyott haza, a Szülőföld iránt, igen sokan évtizedek multán is olyan elevenen, ízes ma^ar-sággal beszélnek ma is,^int-hr. nem francia, ausztrál, svéd vagy kanadai útlevél lapulna a zsebükben míár régóta. Nos, ilyen emberp^i' Hoó bátyánk és az ő kedves életepárja is. Egypár éwel ezelőtt itthon jártak, Pesten, Gödöllőn és 'Hszakerecseny-ben. Megismerkedtünk vel-
A ranch-urak szilárdan lük,* megkedveltük őket, s
összeforrva tetszésük szerint rabolták ki a szegény lakosságot és a jogfosztott cow-boyokat oly vadállatiasan gyilkolták meg, hogy ahhoz képest a mozi és a tv gyilkosa igazán bájos munkát végez.
Az egész nyugatot rettegésben tartották a mindenható urak. A nekik nem tetsző embereket fekete listáz-ák, munkanélküliségre, é-henhalásra kárhoztatták. ^ A szervezkedő cowboy életére (Folytatása a 11. oldalon)
mm
ELtHFIZETiSI SZELVÉNY
KANADAI MAGYAR MUNK&S 44 Stafford St., Toronto 3, Ont.
Elöfízetési ár Kanadába évi $7.00. EgyesüH államokba és más kfllföldi országok|>a évi $8.00
MeUékelek $...
-t előfizetésre.
Cím
Vároa
-Tartomány:
CIMyALTO:^ ÉSEfÉN OKVETTLENr TÖLTSE KTI Régi c&iiem volt: ' ^ .
Utca, P. O. Boz vagy R. R............. -, -...l " "
Város
Tartomány
VÁSAilLöK
az alábbi helyeken meg a Munkáistr,
CALGARY
Petrie's News Stand 721A — 2nd St. E.
HAMI1.TON
Doneff Shoe Shine and Magazines 294 James St.N.
LETHBRIDGE
Club Cigar Store » 5th Streei-^rd Ave South
MONTREAL
Magyar Gyógyszertár 1469 St. Lawrence Bh'd.
TORONTO
Ukiainian Book Store 324 Quéen St. W.
VANCOUVER Universal News Stand 112 E. Hastings St
WELLAND
CirDcco Confectíoneiy 529 King Street
WINNIPEG
Co-Operative Book- Store 882 Blain Street
HOULYWCKm i Universal News A gency 165& N. Las Palmas
talán Ők sem felejtettek el egészen ' minket. Itt járták^ aztán házautaztak. Aztán történt valami.
Arra gondoltunk- a Magyarok Világszövetségjinél^ ahogy sorra-rendre vonultak
el eg3iittérző vonzalmunk és ez a 43ord sok minden izében, egyre jobban megértő sze- de egészén emberi bizodal-
egykönyvű ember fog maradni Hoó bátyánk. írása mégis a remek egy fajtája; Azzá teszi életközelsége, ő. szmtesége, tapasztalatgaz. da^ga, képszerűsége, az átéltség minden jegye, titkolt szemérmessége^ éles valóságlátása, nyelvi bája és ereje. Megvan benne ez á dőtito vonás is: nagyon érdekes. A hetvenéves bránt-fordi farmer iám gyerek l3enne, aztán felcseperedő legény, aztán ravaszdi kato-na az első világháborúban, aztán találkozik a Nagyatádi-féle földreform "áldásával", aztán Kanadában ős-erdőt irt, — aztán — nézzék! — saját gazdasága esz, családja, fiai. Aztán a vegén' (a végén!) hazalátogat erre a kis Magyarországra, ^újfajta tetőzsindelyt szorongatva a hóna alatt végig a repűlőuton, hogy megmutassa ; az itthoni mestei^-embereknek, hogyan is kel-ene könnyebb pajtatetőt csinálni. { (Meg is mutatta jrödöllőn, az Egyetemen, a Kossuth-^ijas akadémikusnak. Mit szólt a professzor, kérdettem. "Érti a dolgát" — felelte Hoó bátyánk csőn-desen, inint akit végre megnyugtatott valami.) Aztán megáll, a: honi tájon, és fátyolos Vsisz a szeme (persze, a dohány volt ned\«s a pipában);,, ^mert — ez is rendben vafn;1iát! — időközben tényleg, \holott ő nem volt itthon, megcsinálták az ön-tözőcsatőmákat a Tisza-tájon, amit ő elképzelt ötven éwel ezeIőtt.Pontosan olyan lett, mint amilyennek kifundálta, miközben Kanadában irtotta az erdőt, dolgozott az üzemben, ellátta a farmot...
Ez a ^könyv is (mint ama Uriel d'Acostde) exampler humanae' vitae, —• példája az emberi sórsnaké Magyar
meínk előtt a külföldi.magyar életsorsok százai és ezrei, íráshoz nem szokott betűkben és panaiszhoz nem szokott,' csöndes beszédekben, hogy mi lennem ha arra bátorítanánk a k á r c s^a k egypár honfitársat odakint, hogy írja meg élete sorát? Hogy miként élt egykorjitt, hogy miért vándorolt * el, hogy mikén^fordult élete útja, amig" meglelte helyet, boldogulását a nagyvilágban^ hogy mire emlékezik még ma is szívesen vissza a valaha mult idők csalfa tün-dérképeíből? így született az Ii^ja Meg pályázatunk. Műfaji, tartalmi kikötésünk nem .volt, csak.az az egy, hogy lehetőleg csak a papír egyik oldalára írjanak. Nem szaporítom a szót: ötszáznál több pályázat jött a világ minden részéből. Alig győztük másfél éven át olvasni; olyan szaporán érkeztelc.
Ennek a pályázatnak első diját kapta egyhangúlag, vita nélküli az az írás, amelyet most az olvasó kezében tart I^oó Bernáté első dij nyertese, lett: vendégünk volt két hétig. Mi pedig ezt á könyvet kaptuk tőle. Ugy vélem, hogy mi nagyobb jutáimat kaptunk az ő dolgos, elnyűtt kezeiből, inint amilyent mi tudtunk neki. fela^ jánlani;. ■;
Ez a könyv: remekmű. Szerzőjét nem avaija íróvá
mában, derűjében, el nem vesző humorában. Vajon bölcs ember-e végűi is Hoó Bernát?'Nem tudom. Gyanakszom persze, erre a még haragjában is szinte gyer-m<-kien jóízű, derűs mesélő-re, szeme,ravaszkás, kedves csillogására gondolva . . .
Hoó Bémát egyszerű, derék ember. Sok van ilyen. Tiszaháti szegényparaszt, szorgalmas brantfordi farmer, és ilyen is — ez is', az is, — sok tizezer akad. De ha az élete ^ mint Móricz Zsigmond boldog emberéé — nem is, ez az életirása bizony egyszeri és rendkívüli.
Mikor elolvasta, mire le-t< >zi a könyvét az olvasó, néki is, — remélem — jó barátjává lesz Hoó bátyánk. _BEÖTHY OTTő
Onfáríé! ttisoBfék isoffrferesiidája ufán
OSHAWÁ" — Az Ontario Provincia] Federation of Professional " Firefighters (tűzoltók szakszervezete) itt' megtartott háromnapos kon- * ferenciája elhatározta, hogy a tűzoltók munkaidejét meg fogja rövidíteni, bérveszteség nélkül,^ és meg fogja kö^ vetélni az illetékes hatóságoktól, liogy á tűzoltók éfl családtagjaik kórházi éa orvosi költségeit teljes mértékbén kifizessék. -