tK. liwy---------„.^i_.i.. . i„tf,-^_--------------^, . , —— ,\ 3i£ ."'^ ---'TLt.í^e^-^^rfcíataMmJ^
UG. 101
^^möRTöK, Í939AUC. 10
Kmmm magyar munös
I?
rendklvUlu és ránt érdeklöd.
:a legelső Isar. javába ánt ai ber vett íörtil H lendültek a
kiabáltál. A >san kivehető atalember azé. orságj" püáiJ
szembejöiö i-j érte magSTiak.! lllanatok íJattj elyzet, a x.égy| egütötte a.z c-j 5rfi felhöitlült,! Jámgyors csa-J :sztöen gyronj íiperccel , jjé. j rendőr Kie5»ér-{
a négy kijteJ r harckép(í>len|
szeíme dagadtj knak a í{,gai| adik a gyom-j
az állkaiic8ití 1 magános fér.j! hangon mvniX ^^röknek: „vl.|
nem. akavtamf
tatás, .ffiitideaí én.' íüdei-lilt,j Srfi véletijnOlt 3é''ézt ellieleMi tiarcíaa fi8tal.i
Hozzászólás a „Családi boldogság titká"-hoz
■pP"NÍiiÍ"''1o4fában^^ magunknak gyöngéd-
"^'"'csliládi bold^^^^ t^^í'f 1f a másiktól.
Szermtem, nemcsak a virág
íg'wka'"ciniü cikkekhez tíeretnék hozzászólni. A családi boldogság.titka déjában nem titok; sem m miszteria, hanem egy iiüjr, amely ugy alakul* a-Eiyenre formáljuk; Vannak ízasfelelc, akik szociálisan pdolkoznak, viszont a há-aséletben nem képesek bol-togságot teremteniök. Vi-gont vannak, akik még lai-Wk a szociális tanitasok-m, de a házaséletben a bgérte'shez egymásközött bgíalálják az utat a bol-íogsághoz.Ezt a vitát a vég-kenségig lehetne folytatni, iogy a féleség mint szeret-y látni a fériét, a féf j pe-
vagy a csokoládéban nyilvánul meg a gyöngédség, bár az sem megvetendő. Egyik fél a másiknak még a hangjából is megérezhetj a gyön-gédséget,a hanggal sok mindent meg lehet éreztetni, e-zen keresztül sokszor egy^ másra talál két fél, szereti meg egymást, teszi boldoggá, , amely boldogságot sem pénz, sem nyomorúság meg nem zavarhat egész addig, amig egyik vagy másik fél meg nem szűnik élni.
Ezen családi titkok, családi problémák vitatása nagyon fontos. Ezeken a vitá-, kort keresztül is meg. lehet /látni, hogy vannak, és hozzá hofi-v nai?v sze-i^^^^^ sokan, akik bár sze-
hogy egymásiránt, tele vannak előitélettél, amit nehe-
Wzct a családi boldogság-Sd, de viszont van arra el-akeíő példa is bőven. A jgyonos osztálynál éppen m játszik szerepet á gazági helyzet,.. amit bizo-it az is„,hogy náluk 'több válás, mint a szegényebb ztálynál.
Azt szoktuk mondani, az'
nő
iri eset. Rfcnd-I ■anUyen jdenj történetjaen' akadnak, öst] és a doI négyen
at.
Bt megindítói :Is baj. ígu;i KJkszolő meg' :gy embemi :e a támdók nak 82 myalatű ;,i tszik, mogen
i igazságszol-j zerint íej( t van roh i tudö ,k többiedmaJ
— él kélii3-| k az „ékól-í 1 a köaaon-[ i legény,>
il mérészenj i egy emberrj
em csak egyl
eretnek ina?|, lkat, a sze.|
reg forgatjai! néha a m egy máiikji ;sol egy má-l latom az ö-f
[yen veridi 1 1. De liaa-f áiViInak.
ri én Í3 ottj lalbaftgottí ilakból, i^yl ■át'ií'éDí'l (léssel:
gyíkét a nyomorúság tartja sze, a másikat a jólét sza-:tjá szét. Gyakran találjuk
EMek a megfordított ját is. j á. proletár férj szeretné ségét állandóan a főző-ék mellett látni, hogy gé-5 pontossággal várja őt az Beddel, gyerekeit szépre, Jóra tanitsa és főleg arra játessen nagy sulyti amikor í (a férj) fáradtan hazaion, a gyerekek szájára kosion szájkosarat, mert a papa Igyon fáradt és pihenni a-Hogy mennyire nehéz; én szigorú rendszabályokig eleget tenni, azt nem" ell külön hangsúlyozni, em tudom, mit szólnak a-a férfiak, akik asszonyi írepet töltenek be ottho-ban, amikor az asszony lazajön a nehéz házi. jnun-abol, szintén adnak-e al-taat egy kis pihenőre. Sok helyet ismerek, ahol rol szó sem leheti A férj t mondja: hála, hogy már f^zajottél, legalább elmehe-p egy kis trics-tracsra pert hiszen a férfiak na-jyobb traccéolók, mint a M), vagy egy kártyaparti-f vagy egy kicsit billiár-foznistb. Megunva a házat, Jgyerekek csintalankodá-X rakoncátlankodását, me-Pranek otthonról. Elvégre jegis nem férfi kötelesség emiekeket nevelni, oltoz-es füröszteni, hoz-_ fel mentegetőzve. «em akarom elvitatni, p rai bennünk asszonyok-ín is nmesenek kicsinyes-mK, nagyon érzékenyek ^aunk a férfivel szemben.
azt sem lehet fetagadni, 5 a férfiak ís elég erzé-[enyek A nő gyengéd a fér-f irant. De szabad-e ezt le-Pöinyelni, amikor ez egy öuksegszeru^ég a szeretet ^egnyilvanitásához ? Nemi Jogalom ott ferdül el, a-or erőszakosan követe-^
BAiRACK CÜKOÍRBAN
Gyengén érett, keméöy. kajszinbarackot meghámozva és ketté-^ -vágrva, ha a magot eltávoUtottiik, ;tegyük 10 percig^ meszes vizbéi Akkor több vizböl mossuk ki és szitán szárítsuk meg. 70—SO deka cukorból főzzünk egész süirü szi_ TOpot s a gyümölcsöt tegyük bele 3 hagy tűznél addig főzzük tovább mig a liarack üveges lesz és,a szirup egész sürü. Akkor állitsuk az edényt hideg vizbe. Kihűlve tesz-szük csak az üvegbe. Nem árt ki-duhsztolni a befőtteket, mert igy biztosan eiáll.
zen tudnak levetkőzni. Az előítéletből kezdődik a gyűlölködés és az egymás iránti elégedetlenkedés.
Nem akarom elhinni, hogy a szegényembert nem a puszta, őszinte szeretete hozza egybe, csupa ösztönszerűen. Bár vannak érdeke házasságok; amelyeknek rendszerint meg is van a velejáró gyümöl<»e, de mégott is előfordul, iiögy a szerétét az^ érdek fölé helyezkedik; Pláne, ha családiszaporulat jönMétre és á pénzük elfogyott.-."
Rogy milyen szociális formát ölt a családi élétjjnk, az már a isáját észszéfüségünk-től függ. Hogy télé vagjnurik egymásiránti előítélettel, azt a niai kapitalista rendszernek tudhatjuk bé. Hogy a nőt mé^ mindig egy nagyon jó ^zófpgádói: szolgálatra kész, gyöngéd háziasszonynak ■ szeretnék látni, ez ma már nem \itáé.-;01yan háziasszonynak, .akinek • sem világi, sé széíesébíí'társadalmi ^'köre né • legyen. És itt
Az elnéMult dal
Nemcsalt mimondjuk; fT^nfm százan és százan ^tapasztaljáic^gy
az emberek mostanában sem éoe-kelnek annyltmlot azelCtt. A szobákból klhanatszlít/a rádió, a zoa-góra, de ritkán- csendiU fél ének. Nem' dudol a Ezobaleány, nem da^ lalgát a. Jíázlasszony,,nem énekel a THunkás; . '^yteingiian némán végzik mtinkájukáti A ézorgoeío-
6BIZSS GOMBOG SAJTTAIi
3 oiúice vajat 1 csésze tejÍ3e felfőzve, folytonbsaii ■ keverve; lassan beléeresztjük a grizt és keverve jól felfőzzük sűrű péppé. Ha kissé lehűlt, adunk bele 3 oúnce resáélt sajtot, 3 toiás sárgáját, három ke-méíny; felvert" habját, sót. Jól kld&í-gozzuk kanállal- és lisztes kézzel gombőcokafc., alaikitva, zsírozott tepsire, rakjuk, . íeöntjük! vajjal, liszttel, tejfölíél. kégzjUlt mártással és reszelt sajttal' meghintve forró sütőben megslítjük.
még kell jegyeznijhogy nemcsak a nőket szeretnék ilyen engedelmes báboknak látni, hanem a férfiaTcát is, mert csak a rövidlátó embereket tudják felhasználni a mai rendszer további fenntartásához.
Van egy ország a világon, ahol ezek a családi problémák mái" nem léteznek. A Szovjetunióban ezt a kérdést megoldották, bár ott sem 100%-ban, de gyorsán haladnak a megoldás felé. Hogy miért volt ez lehetisé-^ ges, erre a kéi'désre Sztálin elvtárs a következőket mondja: Á bolseviki művelt^ ség észszerüséget, intelligenciát, és tudást ölt, a házasság titka sem titok már, ha-neni, a,, szocialista.; .társada-lomrtaíc égy fontosépitő a-lanya.
Nagyon örülnénk, ha még több ilyen vita jelenne még a mi rovatunkban, á női levelezés föllenditése érdeké--ben. — J. B.
dó kezek munkáját. nem kiséri. a szívből klMváako2ő dal, -' maely gyorsabbá, fürgébbé tette a moz-l^st, könnyebbé az elvégzendő niunkát. Á kedély féícslllanő napsugara, ..amely' ámo'i fényt, ámiyi meleget varázsolt a legkisebb műhelybe, a legszegényebb szobália, a- íégföyüz^bbéö :i)eriemdesé mekbe, valabogjmn' líü*tl&^ letiC áz emberekhez; Vágy iaz eml»rék lettek büüenek hozzá? Ki tudná.sieg-mondani? Egy bizonyos: 'egy: mosolygós, illatos kis virái^ál kevesebb szegélyezi azt az utat, amelyet meg keli téimünk és amelynek neve: élet. SS az oka ennek? Olyan nehéz lett a sorsunk, any-nyi gond, bánat, báj nyomja a lelkeket, hogy vaéx szinte megfelejtkezünk a vidáihi kedves pajtásról; aki azelőtt oly hűséges kísérője volt az embereknek, m^elejj^e-zünk' a dalról? \\ yágy. azlSegek annyira, megkoptak,. (, kimerültek, hogy. ami azelőtt" szóráko^tptt^s megkőnnyebbiilést jelentett< —: az most;bánt? vágy-, az .éneki: .a ,dal is azok. köz^ a romantikus; elavult, ósdi' szokások iiözé, tartozllc,-melyet a mai reális kor gyermer kei fölényesén feleslegesnek, ér-zelgiösnék, haszontalannak' nevéz^ nek? L«het, hogy ez, lehet, hogy más aa oka. Egy azonban bizonyos: nem egészéri jól vári ez Így. Az ajkak amelyek nem nyílnak dalra, a munka, a nap, amely ér nek, dal nélkül őrlődik le, nem mutat az élet teljességére. Igazi boldogság, megelégedettség,- életkedv csak ott van,, ahol él a dal, ahol akár édes busán, akár- vígan, de ének csendül fel a fiatal és öreg ajkári egyformán.
<—rüy)
Irta: VAJDA Miklós
(Befejezd rász)
SzéQyN^gami'és ixelláay
más oyersanyag-
- ■ .1 Németország Mboru után
vesztetté ea^bány^inakegyrészét.
Kőszén és barnaszén termelése" é-
vi cca 3S0 millió Umnával ma
szétesnek.
Kézből Németorazág évi Béglete cca. 300.000 tonna, termelése 193S-ban pedig
fizuk-
éi-
már túlhaladja' a "bCkel^li termelést- Ez a mennyis^ Csehszlová-Ida elfoglalásával még növekedett, tekintve ,hogy Cs^országnak évi 18 millió tpriaára tehető ' báma-szénterineléise van. Kétségtelen, hogy a szén egyike Németország ama nyersaiiyagainak, melj^öl belső' szükségleteinek fedezése szempontjából ne mszorul bevitelre.
Habom esetéii azcmbati színlátásban is bajok lehetnek.
Először Is a termelés fokozása esetén szakmtmkáshláay jelentkezhet, másodszor szövetségessét, Olaszországot el kell látnia szénnel, mert utóbbinak széntermelése 1938-ban alig multa felül-az egymillió tonnát. - ■.
; Churchill mondta egy alkalommal, hogy a kaucsuk a világ leg-
síját SO.<M>0
tonna volt. Az alomból aj; évi szükséglet 200.000 tonna, saját termelés 60.000 tonna, s igy to^'ább, a-mint/enxUtfttük. a legfoi^osabb 3á nyersanyagból NémetországJZ fajtát TOrr-lOO százalékig importálni liénytelen.
Az ál|amva:sutak nehézségei
Külön fejzetet Igényelne a német államvasutak helyzetének ismertetése. Köztudomású, hogy liá^ borúban a gördülő anyag minősége és mennyisége döntő jelentőségű Ezen a téren is nagy nefaéizségek-kel küzd Németország.
1933 óta az állam évente kére-ken egy mllUárd márka kölcsönt vett fel a német államvasutaktól. Ezenkívül az utóbbi évek mozgósításai, felvonulásai és erődítési munkálataihoz szükséges áruszállítások n^ott igénybe vették
fftnmpl rradelkesik.
j^elmiszerhiány *
. ~ Németország az utóbbi óreklieri rendszeres munkával készül faábor mra-és-így-feltételezhető, Iwgy-6-lelmtszerekben _ is. taxtalékot hal-znozott feL Népél^e^ése' azozűbán
PANASZKODIK a kavá^zí. -^"-^lódík,- Mnytpr^atd^-'
zna. a tázgyOagoé megfigyelők ázie-rint semmivel sem jobb, mint 19-ií'^ben. Az utóbbi hónapokban, kü-löriösen a városokban, nagymértékű tojás-, hús-, vaj-.és kávéhjány érezhető-. A kenyér iaiin5s^» Küsz, icnkorleá- és báigoriyallszttei loe^ veat..
Az élelmiszerek a tavalyihoz vi-szonyitva 20--30A százalékkal drágultak, mivel azonban a munkások nominálbére átlag ^ csak 10 százalékkal emelkedett, valóban a reálbérek csökítehtek.-
A lakásvIszonycOr rosszak.-' bels szerint csak Berlinbén 400;í-000 lakáskieresö. ván. Mind 'a lakás-, Bplnd pedig az élelmtezerml- ká..* wjíV™j.- m 'xt ----
zéria eWik, kétségtelenül nem el- ben íészésülne Nemes-Gusz-
fontosabb' cikfce. A modem háború folytatásához a gumi nagyon fontos. Ma már mészből és szénből szintetikus uton állítanak elő kaucsukot. A mesterséges gumi technikailag jbbí>" á témészetesnéi; kopása kisebb és elleriááőbb a niéleg, ben^n és olajjal szemben. A német I. G. Farbenlndustrie níár a világháború alatt gyártott úgynevezett methylkoucsukot, azonban ez gyakoiiatbatf 'egyáltalán' néni vált be. Az ujabban nyert német ,3"-na"-gniml tartóssága a természetesnél már. hüsz-harnilnc százalékkal nagyobb, azonban elöállitásl á-ra több mint tízszeressé á termé-
Ofifcisd a Múakás^ és
n
mégfél ofl^feáifif^ I |b ü W !c r dl
ólás á' juBileiimi kampányhoz
.Tisztelt S^kesztő m!unkási4r- ; East Ooulee győzött,
Ikrek az U{{rek ölében. Ké|iűnk a fcét Speneer nővért ábrázolja, amint az ikrek sz^kósoír-évi -összejwvéteiéa mint dijnyertcsekefegy ikers-pár b^^ánnyalazöIUkben bemutatják. ,
sak! Szeretnérii, ha helyet kapnék lapunkban az alábbi soraimnak.. A Munkás jubileumi : kampányához volna egy pár szavam, mivel I^tb-bridge és környékén nem folytattunk - olyan munkát^ lapunkért, a-milyent az^ megérdemel. Ha mi a lapunkat komolyán akarjuk,, akkor nagyobb odaadással .kell érte dolgoznunk, mlntahogy azt tettük.
Nézzük; hol.is' a hiba? Elsősorban magunkban! Nem fogadtuk kellő lelkesedéssel lapunk 10 éves jubUeumát,' néni' láttuk elég fontosnak lapunk mefenagyobblfását, mert ha azt láttuk volna, akkbi* nekünk kellett volna- a mmikábari elől járni és a legnagyobb áldoza-; tot hoznL De ini is távol tartottuk ma£^nkat a munkától, magára hagytuk a kampányt, axxú az eredményen meg Is látszott.
A kampány^ezdétén ■■ a munka jól Indult nálunk Is, "de későbben Iclassudott. J^z, hogy -többen' elszéledtek; de ezért nem lett volná szabad a ManlcásfóI zn^elejtkéz-ni, hanem folytatni á munkát ott,' ahol^'a városbaüi eUú^rytuk,. aboVá költözködtünk. De ez sean történt meg és igy a kvótánk nem töltődött ^be, sőt-^ messze vlsszaniarad-tunk attól. ' '' • ' '
felettünk, végeztek.
mert ők rohammunkát Óa, mi is Így dolgoztunk volna, nincs kizárva, hogy mi lettünk volna a győztesek, mert,.a; lehetőség nálunk is megvan.
A hiba jóvátételére csak egy mód yan. Bs ez a következő kampány. Bizoin benne, hogy az itteni magyarság azon része, amely a múltban Is kivette a részét a Munkás építésében,' a kibvetkezö kampány aíatt Ismét munkába áll és azt á csorbát kollektíván fogjuk kiköszörülni, amit magunkon ejtettünk.
Lapunk megérdemli,' hogy érte dolgozzunk, rohMHiritinkát folytaá-sunk. A mai válságos Időkbén nagy .körinyelmüséér volna lapunkról megfelejtkezni, ez* az egyedüli fegyverünk ebben a puskáporfüs-tős levegőjű világban.
Hogy á következő kampányunk sikeresebb legyen: mint ez volt, még most meg kell kezdeni a munkát, akik idáig nem vettek xészt lapunk támogatásában, azok is tegyék magukévá; mert a muir-kjunegosjstás teszi lehetővé a sikert;
. -r- A. Koleszár;
Dlamond City, Alta,
másrészről még annak pénztárait is kihasználta. A nagymérvű fegyverkezés és nyersanyaghiány folytán a német vasutak természetes elhasználódását egyáltalán nem pótolják. A német VVXBTSCHAFT UND STATISTIK adatai szerint 1933 és 1938 között 7000 vasuU kocsi került ki a német gyárakból, ariii még az elhasználódott meny-hyiséget sem pótolia, A ressz karban levő kocsik, sinek, sinfák-rovására írandó a vasúti..szerencsétlenségek számának feltűnő emelkedése is. Az összeütközések és kisiklások 1938-ban 1937-hez -viszonyítva 41 százalékkal emelkedtek! Ez év első három hónapjában a szerencsétlenségek száma a tavalyihoz viszonyítva ujabb 8 szá-ZEilékos emelkedést mutat. Német szakértők az államvasutak legégetőbb ber(uházási szükségletét 2 milliárd márkában jelöUk meg.
vasutakat. Tebát,'M^g egyrészről sődleges okát abban találjuk meg,' t^^t^hTtí^^ ^ az állam főképpen katona! célokra i^ogV a nácik honvédehni célokra ' túlontúl igépybevette a -vasutakat, *"öPÍUö
stb. éiiltéséfe nagy földterületeket ^i«4.j.9 tt~::-^i__'t—tr ^'^
sajátítanak ki^^Wlrtschaff und ^^FíM^y^fe^^^^fc^^^^ StatIsUk 1938 december 31-ikl szá-
ma szerint Németország 1,300.000 lí^^^lif^i^^t^^^^,^^ hektárral kevesebb mezögazdasá- OUaapestí tado8|tójá|r pzeitetr'
Pénzügyi bajok
Schácht'bukása óta Németország pénzügyi helyzete égfyre rosz-szabbodlk. A nácik föelye a következőképpen szól: ' ■
MInM la!véseM«t fogyaszt, cí a termeit [ javaiból a német nép, .annál több jut^ a^ fegyyerkeasés-re;
Ennek a gazdaságpolitikai elvnek is megvannak azonban a maga határai, mégpedig akkor, amikor a termelés eléri a legriiagasabb kapacitásai és áz életnívó már nem csökkenthető tovább.
Németország gazdasági élete ehhez -a batárboz éi9»zett el ma.
A fegyverkezés eddig 60 mUUárd márkát emésztett fel. A hivatalosan bevallott német adósság, 1939 elejével elérte a .28 milliárd már-^ kát. Ariiint a DIE BANK írja, a német riiezőgazdáság adóssága áz 1939-cs év elején 12 milliárd márka. A nyílt infláció határozott jelel Is mögniűtatkoznak má már Németorözágban.; A bankjegyforgalom 1938-ban 8 és félmilliárd márkával • emelkedett. Amíg' 1937 végéig a német 'külkereskedelmi forgalom aktiv volt, addig 1938-ban a már megnagyobbodott Németország külkereskedelmi forgalma -133,millió márka- veszteséggel zárult,' Németország a' világ, háború kitörésekor a rendelkezésére! álló 2 milliárd márka értékű aranyával szemben tna legföljebb 200 miUló márka -értékű nemes-
gilagr hasznosítható területtel rendelkezik, mint 1933-ban. A lakosság rosszultápiláiíságát lÁy, a német munkafront vezére is elismeri,' egyl kjelentésében: ugyanis Igy-ir: „Az utóbbi - hónapkban ellenőrzött' üzemekben alkalmazott munkások felét ortroshoz, kellett kUl-denl." A' fegyverkezés mlntlénárori való erőltetése a munkások nagy-méryü kUiasználását eredményezi. A 12 órai napi munka a német ü-zemékbén egyáltalán nem megy. ritkaságszámba. Jellemző' a mai munkaviszonyokra és a náci körök háborús készülődésére a német közoktatásügyi minisztériumnak a napokban kiadott rendelete, melynek értelmében a főiskolákat cz-évben augusztus 1. helyett július 14-én zárják be. hogy a hallgatók a termés betákaritásnál segédkezhessenek;
- ■. ---'^ - ■ ^SSlJCÜS''
Katema! káder-és tartalé.k|hiíány
dik; atko2í?á;az^merikaUa-.. pokat, hogy valótlanságokat közölnekMíagyai-országröl. Nem első/eset ez nála.' Azf" utóbbi időben sokszor hallunk üyésmifől. A-£uresa~a^ dologban csak aí,hogyméfi-nél jobban fonódik a nácik csápja Máig^arországra, at* nál inkább átkozódik a kui Vász a„hámi3" hirek elíen», Néra vag:yonk imádói a ká-v pitalista hírszolgálatnak,' dé annyit tapasztaltunk^' hógjr''' a kuvasznak Inem az e]lén-vaw kifogása^ hogy a kapi-, ' tálista sajtó hazudik, Háiieifi' n^ért nem \ dicséti Hitlert,^ Horthyt, Csákyt és a tÖbbi nácizálót.
Vájjon milyen büntetési '
né a< imHümk által annyi-ra kultivált staí^riálisí eljá-. ráss^terint elinté2;ni.f Erre fazonbán nem került sor, mert tát a bün nem.olyan súlyos, lia valaki neiri'Horthy-imá-dó, -azért még nem' akásSsti látják fel/különösen hav'aa. Uető nem is magyar állan^»i polgár. Ezért aztán az Ur mennyei itélöáfeéké elé utaF-' a-Nemes ur az ügyet, maj^t bűnhődni fog a bűnös a más-, ' világon.
toltam ma' uJckant Bí
osa,' <SJ a legBzebS , rögtön aa|í hem letet íkel, taai mindig rt-
ínfc Búsil etejért és
I- szoműTul igtázza A-I $3 annak]
Kovács Imre
í
(Dimtó-
titkok. Kinyílt a puszta a világ felé és egyszerre;.megértett mindent. Megértette, It Í.ogy,iMértiyann^ és parasztok,,el-
f hyóniók és.elnyomottak, gazdagok és szer jgenyek. Olyan erővel rohanták meg iz új l. gondolatok, hogy .riém tudcrtt'^lIéntáHiűi
megpofoznak.. ^ Vagy össze törik az -ép lábamat is: hadd legyek teljesen nyomorék. Ezt. akarja?
Mondtam má> hogy ne'pofázz. Mindig jár az ocsmány pofád.' A béresgazda ézt-már kevesebb szígor-
agráfszociálistá. |e.tt. és azóta ő közvetíti ralmondjar Nem akarja ő Nagy Gábort
a puszta, felé á; kíilső világ híreit és üze- megpofoztatni, vagy összetöretni, dehát
neteit. . • mit jár mindig a szája. Eleget hallgat az
A.béresek^líömnögéssel és sűrű bóló- irodán az ilyenek miatt.,Az intéző folyton
rrn^^ ^ gátassal fogalSják á helyettük kimondott szidja, hógy a béresek sokat politizálnak.
^^^jí!^^^^^j[7:;£T^j:7!S\ nagy igazságot^' Vélemény iikétábéré^^^ Meg, hogy oda lesz a tekintély... Az Is-
(12) gazdára-valóítekíntettel nem merik han- ten se isiherí itf már'ki magát. Persze,
untltí^^'^^^ '^^o^*- Egyszer kérdeztem a-' hallottam már róla, ő íablőv^zér"^ bandita volt, , közönséges
---------- :ismételte
kiábrándultan, s la^ah kifei
gosan n3riivánítani. Jó is, hogy_ nem szól- hogy sok a munka és még az állatoknak
tak, mert öreg Torma Mihály, bosszúsán inti le Nagy Gábort:
— Má megint-ezeket a kominista dogokat hirdeted. Eccer még nagyon jcaeg-járod...
_^ Nem érti:maga. ezt, Mihály bácsi —-feleli'nyugodtan Nagy Gábor és sánta lá-
sáDad?.« rablóvezér.,. Stt? .kiábrándultan, i
-ízfirS-l^-^^^őilakáánagy-udvarából, feleli* , ^ „ ^.^ ^. ^
mf f^^\".^amész tekintettel követte a ka- bárói az épre áll. Teste közben bizonyta-
aa,W szegény cselédgyereTcet és lanül meginog es felig görnyedt helyzet-
j|^«or az kibukott a kapun, cs^ a vál- hen állapodik meg ujra. Fejet konokul a u vonogatta. Többet nem- barátkozott földire'szegezi, hogy ne lássa az arcokat. •S- Hosszan figyel egy küzködő kis hangyát,
a. magyarázatot sokkat amint.éppen egy nagy kenyérmorzsával ^bb kapta meg. Egyszer cséplésnél az bajlódik, aztán szeTjd tompa hangján, íúnXn ítészedbe elegyedett- és. akkor- mély.meggyőződéssel folytatja: Sríóff^Iágosodott előtte. A sok ^ Maga az urak embere, azok meg ÖQ*^esztetlen olvasmány, - Rózsa Sán- azt szeretnek, ha a szegény ember meg-Ts'irr"'^ Jóska, a pusztára eljutó pony- szakadna a munkában. De lesz meg ez ^z^VÍa^ hősök, népetsegitő-betyárok . másként is... - ^ ^ _^ ^
saiái^---^J*'ök nosztalgiája. Az. etető —- Ne pofázz az istenedet, mert atad- ^^^j^^^^y -^-^^Jf'- « fS^^^aíista Voltés ő már rendszerbe lak a csendőröknek. Ugyis sokat sundo- lanatban mar alszik is. altá .1-^ legényben öntndatfenul'rögsz a ládányi aratók kőzött: azok meg Két, órai alvás, irtán furcsa zajra éb-
KM--^k«*-Ellátta könyvekkeh-ujsá- nagy-komínísták- ^ i^ed^ Az-ököristálló íélől.csíkónyeritést
esNagyGábOT-JőtífeMSSa^^^ ínegínt halL BiTdultaa ülfe^ sokáig vakárja a fe-
is jobb dolguk van. De az intéző is egyre csak azt hajtogatja, hogy így az uradalom érdeke, meg úgy... össze van itt már mindén gubancolódva: mi lesz még ebből teremtő Isten, mi lesz... Nagyot sóhajt öreg Torma Mihály:
— Nem értitek tik ezt. De talán senki se értL.. —.aztán a parancsolok szokásos hánghordözásával:
— Mennyetek etetni! —^ 0.
Takács Endre ebéd után Jement a szobájába aludni: a nagy meleg és a sok bor elálmosította, különben is álmos állandóan. A kora hajnali felkeléseket már nem bírja és jrögton bele dugja a fejét minden útjába eső vizeskádba, vagy hordóba, hogy álmosságát előzze, de egyre kevesebb sikerrel. Alig hogy megérkezik rádobja magát az á.gyra és a következő pil-
jét és erősen gondolkozik* hogy mi le-hét az. Csikók nincsenek a pusztán, de akkor nieg honnan jön ez a különös hang, kié lehet ez a nyerítésszerü röhej? Majd hírtelen hangosan feínevet. Hát persze: Szeesödi Pistinek úgylátszík megint vicceket mesélnek és azon röhög összegörnyedve. '
A következő ■ pillanatban leugrik az ágyról mert eszébe jutott Daru > Éva. Gyorsan megmosakodik és siet a kastély felé. Az ököristálló előtt az öreg Miklós tart éppen előadást és időnkint Szecsődi Pisti csíkónyerítése hallatszik. Lehajtja a fejét és úgy mégy "el mellettük, hogy észre ne vegyék, mert még mindig nevet. A temetőn túl már látja a bejáratot és a vasrács mögött idegesen sétáló leányt. Meggyorsítja lépéseit és messziről kiáltja: '
— Ne-haragudjon, de nagyon elalud-tam. - ■■
— Hogy lehet ilyenkor aludni, — feleli bosszúsan a fehérvászonraatrózblúzos leány. — Randevút beszél meg velem és lefekszik. Micsoda neveletlenek maguk. Minden praxi. ilyen. Látom maga sem kivétel.;-
— Hát tudja úgy van, — kezdi el Takács Endre a kímagyarázkodást a nála szokásos bevezetővel — hogy én nagyon korán kelek: mindennap fél háromkor...
-r Nem érdekei. Ha velem van randevúja legyen pontos. Külön^n sem szeretem az álmos embereketT
— Ez nálam születési hiba.
— Micsoda? - — SzíUetésí hiba; - ^ ,
A német-olasz katonai szerződés alapján, amint hírlik, a terigelyha-taimak háború esetért 273 hadosz. tályt (15t német és lia olasz) fognak kiállítani. Ebben a számban állltőlag a védelmi vonalakban levő alakulatok nincsenek, beleértve. A szükséges keretekhez nélkülözhetetlen tlsztlí és áltlszU kár kérdésével foglalkozik dr. Xajos á cikkünkben már emiitett brosúrájában, amelyben MUhlher „Krieg als Staat" című müvéből kőzöl részleteket. „Mozgösitás esetén — Írja MUhlncr —r amennyiben Németország 180 iiadosztáJyt akar klállitani, ugy at mof'02.000 tlszil és altiszti JM4zű]nával;S23etüp bea 100.000 tisztre és 600 ezer oi-tlsztre lenne .szttkség.i.A mai -vl-szoqycjt- között a legkedvezőbb «»-' hető.séget tekintetbe vévcy Némct-onizág IcgfélieWí lOÓ hadosztályt hUldbet frontokra, haraiak nem a-kar^ túlságos, f^gítással, lényegesen'^csökkenteni ctáj^ttestjM-ntíííértél<ét.«
Nem áll- jobbárt ■ Tíémotország á kiképzett tartalékokkal sem. Ter kintivé, hogy a németek az általános védkőtelezettséget csak 1934-ben vezették be újból, kiképzett tartalékaik száína még ma sem tehető többre, mint l,6O0.i0OOire a franciák SfiOQMO főnyi, kétévi o-lapos kiképzésben részült tartalmijával szemben. Németorszá^Tiak emberanyaga nagy, de a mai technikai sokoldalúságot: Igénylő iiábó* ruban éi>^n' kiképzettsőgénél íog" va alsóbbrendű.
^.
Auguszitia és szepteíilbér bőna^ pók eseményei az előjelek szerint Európa népének Idegeit erős próbára fogják tenni. A modem hadr viselés szempontjából a nyári bői-napok Idöjáráisa a leginkább felél meg Bi hadmüveleteknek. Továbbá a termés' betakarítása^ a német hadvezetőség részéről való erőlteté se Í5 komoly események előhírnöke. A báboniboz azonban nemcsak kedvező IdSJáKU- belL Gazdasági, pénzügyi, katonatechnikai, élemé" tájA, stb. kérdésekben ped^ nagy vonásokban Jgy fest ma' a hitleri Kémetország a realitás és X&rgy\' lagoss^'tŰkrébéii.>"' •
Arról Nemes ur azonbaii egy szót sem szól, hogy bi--zony neki is lesz leszámolni -valója, mert bizony ö is e- : lég bőségésen 5 irt d-^roíftáft " katonaszökevények Mágyár-' országra özönléséröl, amft'a-^' romániai magyar lapok > cá- * fplhák. Cáfolatot kér a „vai-lótlánságokért?'? Ejnye; eJV'í nye, Nemes ur, hát micsodái* erkölcsi alapon követelőzik?., Hányszor vóIt'már kedvjelt' lápjav akuvaaz^ közlröhehr- o tárgya^: a Szovjetunióról, Spanyolországról, íVancid^ -országrőli Mexikóról közölt faéiszta hirszblgálatoktol! szerzett hírei miatt. Országa világ tudta a bődületes marhaságait, rábizonyítottuk-százszorosan, hogy mennyi- i ré valótlanságokat ír, de .cá-^ folatról sző;seril eáett.'Nemi' cáfolta hireití mért neki^nétó ' az igazság a' cél, haneitf' a -fasiszta propaganda, .olvasói,' félrevezetése, a valóság elhallgatása, rövidén' a' világ kereké vísszaforgatása.Nágy > fábarvágta a fejszéjét a wiír-' nípegi „nemés'^ gárda, ilyen dologra csiak a jércéjét hivő siket-fajdhoz hasonló ura-* csok vállalkoznak, akik se hém látnák, sé'nem halinak."
DOLOND egy rendszerben éíünk. Mindennel' baj van; ha sok váh az ja» báj,'' há kevés az is:;haj. Magyár.*-országon sokai barack', azÉt-baj, nem tudják eladni, o-' lyan olcsó, hogy szállítani serii; érdemes s így a yárpsok szegény, lakóssákár* az. olctó! barackot - nem élviBílíetű, Ha í drága, akkor azért nem ve-hét, há olcsó;, akkor azérl^^ .
De nemcsak a magyar barackkal van baj,, hanem* á ííortbríkói cukorral ia.-Ott'is áz, a veszedeieifa', hog^i^'solc' van. A nagyi költséggel inelt ciikomádból' a porton-kói cükoiiíádtenn'elők k nagytrösztök parancsára 2,-' 957.000 "tónná' cékomádM kénytelenek íbetakaritatla-nul hagyni. Ez a cukornád-tömeg 350.000 tonna cukortermeléssel egyenértékű;' a-^ mi a termelőknek-20 milHá-dollár veszteséget jeleiitii ^ Ezt nevezik, kapitalíst^gaz-dálkodás mentésének, pusztítani atertíielt java|Eát,i.' légyflífölni az éhezS eihbé-'*;
reket. ÉS mégmindllr'^kárfr nak eme gorioázBággál béf^lt^ - \ rendszemek védélniézöv
El
1 IV
-ti
ír
i-
m
a!
M >
mi
•1
9b
ín,
r P
•1
ll
