11
1
a. I
AJ
cl
TT ttn-
kanadai magvar munkás
CSÜTÖRTÖK. 1939 SZKFrEMBr.R 14.
A búzatermelés meHefí-
az állatf enyészf és f igen fontos probléma
ma
Irta: Földes MlluU^v í
Savanya JdRi-vst ;í hx>moki em-. Ivivk c&ak iunusy ,.Asíx^-jc.-s^^ju" ' s^^Jntom siekíki. vagy nii a azöaa. Sa\iin>-a Jdnosnak nevesg^ttok. a-:T;m csak nincs \-alanil l»jo«2T niinek n^küván oka wit. Savanya j ^erkó nem sietett « sröval, E-János küIso alakziitái inetocníWi>b iv"-ott. azután iniMosan m^g' .4-érfienjbor'>Jehetett tsenki se ta-i törölte a s2^\ji«. Először a ten>-e-gadta). de'ami a szájat illeti (a igével siiuitotta \-égig bajusza kör-ponciusátCt. az vetekedett Paprikás' n.vékét. azutiln a kezefejével, Zsófi néne^ával _ peviig; ez j _ ^^^^^ ^j^^ j^^^.
Igen nagy szö;^^^^ j_ ^r^y tetszett nevet, de igen
Nahát, ez a &.%-an%-a János márjesunj^ bangzQtt a dolog, mint az Asszonyszaju, a setle-kot-| _ ^^^^^ ^^^^ _ ^^^^^ j la beszédeken ki.-ül csak a l^orcs-i ^^^^^ jmát szerette megr jobban, ami eleg . v^jünek.
Nyugat-Kanadában néhány éven át a látszat az, hogy a búzatermelés az időjárás köretkeztében nexa a legcélszerűbb. A szárazság püsztitóan tátott a búzatermésre. A helyzeten változtatni nem lehetett, esőt nem csinálhattak.
Ha a szárazság nem Is tette tel-
íre mélyebben bent \-an a földben mint a fűnek és jobban biria a szárazságot. Takarmán>Tiak is ^jö és legelőnek is alkalmas.
Még úgyis alkalmas ha a lucerna magot füaaaggal veg>-itve vetik el, mert igy a fü nemjszárad ki o-Ij-an g>-orsan, nedvesen tartja a
jesen tönkre a búzát, a fejlődést! gj'ökeret és legelőre igen alkalmas, annjira hátráltatta, bogy nem le-' hetett első osztályú, b.tnem második, harmadik sőt öt, vagy hatodik osztályú. Ezeknek az ára pedig o-lyan alacsony, ht^y eladásra szín te nem érdemes.
- -:tv
Több nyugati buzaszakértö az; az ajánlatot tette a nyugati far-merság részére, hogy ahelyett ^ogy gyönge búzával árasszák el a piacot, ami az árak levágását idézi nagyban elő, inkább az állatokkal etessék meg, ami sokkal kedvezőbb jövedelmi szempontból.
Nemcsakhogy a rossz termés veszélye szorongatta a nyugati farmerságot az élmult néhány év alatt, hanem az árak is a legalacsonyabbak voltak. Es ezek után tették azt az ajánlatot ,hogy a gyönge buza felhasználása mint csirke, sertés éa szarvasmarha e-tetésére sokkai eredményesebb, mint piacra való szállitása.
Mindenesetre tudni kell, . hogy mennyi búzát lehet egyszerre adni az állatoknak, mert máskülönben nagyobb bajt is okozhat. Az clsö időben hathatós ha zabbal vegyítve van és ugy adagolni, amig az állati szerv hozzászokik.
Még egy másik módszert is a-jánlanak az állattenyésztésre és ez a lucerna termelése. A lucernának az a jótulajdonsága, hogy gyönke-
(
Az állami takarmány-termeléssel 'foglalkozó szakértők Ottawából és Saskatoonból is azt jelentik, hogy a takarmány ilyetén való kezelése nemcsak az állatok eltartására és gondozására alkalnias, hanem még fajtenyésztésre is igen alkalmas Eümek meg van az az előnye, hogy éyente kétszer lehet takarmánynak levágni és azután még legelőnek is lehet használni.
Saskatchewán tartományban is felvetették a lücematenyésztés gondolatát, kísérleteztek azon, hogy a szárazságsujtotta területen javítsanak a legelön. A tartomány északi részén kisérlSteztek ebben az évben is, de nem volt olyan nagy az eredmény, mint számították. A számítás szerinti 7 millió font lucemamag helyett 5 millió font termett, 2 mOliőval kevesebb.
Ha az Időjárás nem kedvező a buzateimelésre, akkor mindenesetre j6 az állattenyésztés. De most az a kérdés, hogy kinek a kezében van az állattenyésztésnek az intézése, a piacra helyezése. Ugyanazoknak az érdekeltségeknek, akik a buzaterméket Intézik, fis azok, akik ma nem kíméletesek a búzatermelő farmerokkal szemben, vaj-jonjkklméletesek lennének-e az állattenyésztőkkel szemben ? Ez még kérdőjel (?) marad a farmerság részére.
ibaj neki is. meg a korcsmárosnak is. Neki azért, mert sose tudott fizetni önmagának, a korcsmárosnak meg azért, mert sok vendéget elidegenitett a hosszú poharazástól.
— Tögj'e mán ki innét ezt a potyalesöt — mondták neki —, mert óján ez, mint vesztés: megcsappan ti a más bukszáját, ha addig él is.
Ezen a vasárnapon éppen mosolygott a homok. Mert tud azt is — de csak ritkán. Három napig esett. Szép, jóillatu, langyos eső hulldogált. L«emo3ta a fák leveleit, fölfrissítette a füvet, a vetések csak ugy kapaszkodtak fölfelé. Es a sok akácfák virágoztak. Hej, micsoda csoda módon pezsgett az élet mindenütt. Folyton egymásra ^ugráltak a marhák a legelőn, remegő orr-Ijrukkal szimatoltak a lovak és le-birhatatlan párzási vágyukban nagyokat nyerítették. De még az emberek is más szemmel sanditot-
Kanada mezőgazdasága — 1914-ben és most
;/\keronként
t
Qabona 1914 10,293.900 10.061.500 1.495.600 111.280 1939 25,993.000 12,701.000 4,501.000 754.600
Állatállomány 1914 1938
Szarvasmarha-------— 6,036.817 2i058.045 3,434,261 8,511.00 3,415.000 3,486.000
tak az ásszonynépre mint télen.
Egyszóval, a Savanya János ott üldögélt az Ivóban, mindjárt az ajtó mellett (ahogy pótyavendéghez illik) és bagózott. Már délfelé járt az Idő és nem fizetett még neki senki, fippen a Fekete Róziról,meg valami városi űrről beszélt valamit a korcsmárosnak, amikor betoppan Legény Ferkö.
— Aggy Isten, Ferkó! — elevenedett fel János. — De régön láttalak!
Ferkó egy kicsit imbolygott. De csak nagyon kicsinyt. Félszemmel végigmérte Jánost és oda állt a pulthoz.
— Három decit aggyon — tisztán:
János nwn hagyta magát.
Erre már a korcsmáros is föl-fiST,'elt. Háznépe éppen díszítgette a „nagytermet", mivelhogy estére tüzoltó-bál lesz.
— Hajnye Feri öcsém, de rej-téjös vag>-. Ugyan mire készülsz?
—£n? Sömmire. Azzal előkapta bicskáját.
— De ez aztán anná Inkább. A korcsmáros és Savanya János
(az Asszonyszáju) egyszerre horkantak föl:
—Hanye az ántlját! A hatalmas halbicska rosszaka-ratuan, vésztjóslőan csillogott. A korcsmáros megborzongott, de u-ralkodott magán.
— Asztán, mond csak Ferkó, kire feneködsz ilyen veszettü?
— Az ám, idre? — kapott a szón Sa^^ya János is.
—^Majd csak akad valami könyv-bujó lácibetyár, akibe mögmár-tom! — vágta oda hetykén a legény.
géiii't:
— Astt>ndon>. goiulud niög a dogot. Ferkó. mert ba Barna Tista bujja is a könywket. bivajabb eaxbört még nem láttam nála.
— Majd mögláttyuk.
— Ugy dobáll az a míVzsás zsA-koltat. mint a g>'erök a labdát.
Majd mögláttyuk. abánt az iná igön fortéjos legSnyökke. Ugy csufíá tette őket. hogy attó kódultak. i- Majd mögláttyuk.
No vadujj JFerkó. Mire jó ez? Agyómveretöd magad egy ojan sömmi jányért?
— Nem sömmi jány az haj.ta-e?
— Nem, nem, na jó. Qe a Barna Pista se sömmi legény ám, ezt vödd az eszödbe jő....
Savanya János kétszer tért már vissza Fodor íulihoz. Kezdte unni
csiik lijvilKütní koll. Julit ájMlgta-tílk. Itingott. hiíjliidosDtt. UöKj-ö-lepktMett. fia lA>gOny KerUó
Az Asszonyszáju Savanya János helyben volt már.
— Könyvbujó lacibetyár? No, ördög vsm a szádban, ez csak Barna Pista lőhet, fis ba róla van szó, akkó mán értőm a dogot. Nahát Férkó öcsém, a Fodor Juli két búzavirág szöme szúrja a te óda-ladat. Ferftó nem tagadta:
— ördög van a kend szájában is, de etanálta! -
A korcsmáros akkor már sugdolózott Savanya Jánossal:
— Te, János, most aztán erigy és intézköggy. Az a jány he lör-gyön itt az este. Ha jó Intézköcc — jut neköd is ital.
János már szaladt is. A korcsmáros meg gyqmi kezdte a le-
Nem ajánlatos a búzatermeléssel tovább dolgozni
Argentína a búzatermelés terén Kanadának egyik legnagyobb vetélytársa. Az éghajlat ott sem minden tekintetben felel meg minden helyen a búzatermelésre. A-, szárazság ott is egyes helyeken pusztitóan hat, akárcsak Kanadában.
Hogy a búzatermés megfelelő legyen, legalább 20 Inches esőneik kell lennie minden őszön. Ha ez nem Így lesz, akkor az argentínai ||y búzatermés sikertelen lesz. Es ez rendszeresen így szokott lenni. E-sö helyett a szelek kiszárítják a talajt és a következő évi száraz i-dö gátolja a buza fejlődését.
Hosszú időn keresztül foglalkoztak ennek a problémának a megoldásán, de még ezidáig nem tudták kellően megoldani. Esőt nem tudtak csinálni akkor, mikor arra szükség lett volna. Most azok a közgazdászok, akik a búzatermeléssel foglalkoznak azt az ajáriía-tot tették a kormánynak, hogy a búzatermeléssel nem ajánlatos tovább foglalkozni és át kellene térni az állattenyésztésre.
Argentína kormánya ezt az a-jánlatot most megfontolás tárgyává tette és azon kisérieteznek, hogy a szárazságsujtotta területeken állattenyésztéssel íoglalkoz-, zanak. Az előkészületeket erre a 'célra megtették olyan formán, hogy lucernával vetnék be azokat a, földterületeket, ahol az állatok legelnének.
i Most az a -kérdés; hogy a szárazság nem akadályozná-e a lucerna fejlődését éppen ogy. mint a búzáét? Azonban arra még .van idö gondolkozni, hogy azt a proljlémát is szakszerűen vOlűhassák ineg;
Hasznos tudnivaló a búzatermelésről
A régi világ éléstára
'1
(Folytatás a mult számból) A háború előtti Oroszország óriási buzatömegeket szállított ki. öszltor a gabona vonaton és folyókon mindenfelől áramlott a Fekete-tenger felé és minden egyéb á-ruforgalom szünetelt ilyenkor. Ez á hatalmas áradat a Boszporuson és a Deirdánellákon keresztül irányult Európa felé. Ezért akarta Oroszország mindenáron megszerezni a tengerszorosok fölötti uralmat. Amikor 1912-ben az olasz-török háború idején a tengerszorosok egyidőre bezárultak, ez O-roszországnak 600 mUlió márkájába került.
Ez az eset a befolyásos földbirtokosoknál és a gabonakereskedelemben nagy elégületlenséget okozott, viszont az orosz búzaexportot fuiansziroző bankok, amelyek főképpen francia kézben voltak, a maguk részéről is agitációval támogatták a Konstantinápoly elfoglalására iránsmló törekvést. így kapcsolódott bele a békés buza a háború okaiba.
Az indiai búzaterület a leghatalmasabb lehetne a ^alágon, ha az indiai parasztság mezőgazdasági technikája és műveltségi sztovóna-la csak valamicskét is emelkednék. Indiában a búzát észalayrugatón, az Indus és Gangesz völgyében termelik, ahol az angol nagy ön-tötómüveket létesítették. A búzatermelés Indiában harmadik helyen áll a rizs és a köles mögött. A kivitel szabálytalan, némely években jelentékeny, máskor szinte semmire zsugorodik.
Alapjábas véve India, mindöss^ önmajgát látja el és ézt is csak nagyon előgíelen módon.
A nj-ugati tartományokban minden évben van valami ok, ami a farmerok siiámitását k{;resztUI húzza. Képünk egy tödkrenient farmer családot mutat be, amint költözicödni akarnak, tiQgy másik helyen prűbálközzanali. lAz egész életük csupa próbálkozás.
Dolláros búza
A dolláros buza visszajött az E-gyesült Államok farmerjai részére ebben az évben. Mánnesota, Mon-tana és South Dakota államokban az ezévi búzatermés megüti a 145 millió dollárt. Egyedül North Dakota állam búzatermése 70 millió dollárt tesz ki. Ez a legmagasabb összeg az elmúlt egy évtized alatt, amit a farmerság búzájáért kapott.
A dolláros búzaár nem azt jelenti, hogy a farmerság vékájáért kap ennyit a helybeli, elevátorba szállítva. A buza piaci ára 70 cent körül van. De az amerikai kormány AAA munkaprogram alapján segélyezi a raktári költséget, a szállítást, amit ha számításba veszünk egy dollár körül van.
Áimak ellenére, hogy a buza piaci ára 70 cent körül van, az a-merikái kormány 87 és fél centet biztosit az amerikai farmerok' részére a No. 1 északi barna bussáért. Minneapolisba szállítva. Á 87 és fél cent, az alacsony raktározási és szállítási ár egy dolláros búzát jelent az amerikai farmeroknak.
Ez a munkaprogram nagy előnyére van az amerikai farmeroknak, vékánként! 17 cent segélye-^st jelent, ami nincs még a kanadai farmertól, részére. Mikor fog a kanadai kormány egy ilyen lépést tenni a kanadai farmerok felkarolására és megvédésére?.
Megölte a villám
Tóth János karcagi kisbirtokost szántóföldjén munkaközben villámcsapás érte. Azonnal meghalt.
á hiábavaló rálwszélést. Meg a torka is egyre szárazabb lett.
— Julikám — hízelkedett — én csak jót akarok. Okosabban tőszód, ha áz este itthunmaracc. Mert ha te elgyüsz a bálba, akkó élgyün a Pista is. Ha a Pista e-gyün, akkó együri a Legény Ferkó is. Ha a Legény Ferkó is ott lösz, möig- a te Pistád is ott lösz, akkó embörhalál lösz.
— Lösz, ami lösz — mondja Juli édes gonoszul. -— Megmondtam mán; amit'mSgmondtam.
- Nem igy beszéné, ha szeretnéd.
— Nein féltöm én a Pistát. He jt áU az magáért.
— Vesztit kívánod, Juli ?
— Nem: kívánom a vesztit. Megérthetné mán, mit akarok. KöU az á kis huzakodás Pistának, mert a-mióta a könyveket büjja — más embör lett belíae. BNojton a tanyákat járja, összebújik a szolgaem-börökké, papol nékik, tanitgattya üket. Az én embönöm csak áz én emböröm lögyön. .Verekeggyön egy itícslt -i- miattam — az nem árt. Legalább; magára tanál mögint.
— Hajnye; az Isténfáját — dohogott János — ez asztán veszött nőstény... fis házról házra vitte a hírt: —^' Embörhalál lösz este a tüz-oltő-bálon----1
Báma Pista estére tért vissza a tanyákról. Nehéz volt a feje is, meg a özive is. Feje a gondoktól, szira a szánalomtól. Nagyon árvák az emberek, amarra, kint. Sok a panaszuk, nagy a bánatuk, kicsi a kenyerük.
Az akácfák azonban erősén II-latosÉtak.
^73ama Pista mélyeket lélegzett Ráfolyt az Ulat az agyára és akaratlanul is'J^uli eleVén, meleg szájára, gond<Üt. De ezért most nem tudott ugy örUlni, miiit máskor.
rrr A szép se szép annak, aki éhös.
Megmosakodott a kútnál. Tetőtől talpig ledörzsölte magát. Megelevenedett tőle. Ivott az egyik tejesköcsögből. Friss-szagu inget vett f(51. CJsavart egy cigarettát és átballágott Fodor Julisékhoz.
— Nincs mán itthon a jáhyunk — mondta neki az öreg ' Fodor. Eri£7 csak utána. Mögtanálod ott, ahun a zene szól. Az öreg Fodor szerette Pistát. —• Jó embör vagy —: mondta neki néha —, dógos embör vágy. Néköd is van valamid, Julinak is. összeillő népek vagytok.
Pista ballagott a zene íelé. Hallottá á hangokat, de folyton azon tűnődött, hogyan kellene segíteni Cirok Péterek báján.
Senki sem figyelmeztette az u-ton, pedig mindenki tudta, hogy mi készül. Tudta a városi ur is, aki ^kíváncsian várta a fejleményeket,, Hogyne, jó mulatság az, ha két piírasztlegény birokra kel. Megterem a rózsa a homokon Is,
son
se hagyta magát. O is írtolte a módját.
l^isla illetlelme.sen megvárta a tánc vtígét. Akkor oda lóiK'tt Julihoz. Na ml le.^si most? Valami koppant l^ista lába előtt. A halbicska.
— Fő vöszöd? — kérdezte Ferkó rekedten.
Pista elbámult. L.assan rondbe-szedte gondolatalt. Körülnézett. Pillanatok alatt fölfogott mindent. Észrevette még a városi urat is.
Mit akarnak tőle? Vért? Agyonvágja Legény Ferkót? Becsukassa magát? Ki üitézi el akkor Clrokék ügyét? Es milyen sok van ezekből a Cirokokból! Újságba kerüljön? „EJuhaj parasztlegények tüzoltó-bálon". Parasztlegények? Ahogy a városi • firkászok képzelik?' Hát mit gondolnak ezek, a paraszt nem megy előre? Azt hiszik a homokon nincs fejlődés? Baromnak maradni mindörökre az Irodalmi szabályok kedvéért? Soha! — En nem ölök embört. Ccc. Micsoda csönd. Juli fehér volt, mint a fal.
-.. l'lsta...
l*lata ;iseu>o *Kla villant. Asl vU« lantol tt\;
- 'nivii'd ffő-i vHiíyoU. Do ncn> WóK irtod !!«.<.
i'iatu! Pltital - riadozott vhiaza Juli arenu'. ■ litnevetnoU.
Nem vit.ss6d fii? - reciíegült KerUó hangja vlvAltozoltan.
- Nom vüazüni fő. Nem öl^Jk cnibOrt.
LegiM»y Feil'O nyerőbben vou: líongy onibür vagy ukkó te, Bai-nii IMsta. Igön ívngy.
Pista ránézett. Most nagyon elfutotta a vér. Juli szeme csillogni kezdett. Ezt nem nyeli le. Nem nyelheti le. Lenyelte.
— Juli, aknrsz-o clömcnnl innen?
— Nom'. '
— Akkó niögyök magam. Csengett-bongolt a zene. kurjongattak és röhögtek. Barna Plöta pedig szépen elballagott. Nagy, nagy melegség folydogált a szive körül. Illatoztak az akácfák, tavasz volt a homokon és ö nem
ölt. ö, aki valaha sokat verekedett — más ember lett. Vájjon miért?
A városi ur kesergett a szomszédjának:
— Kérlekalásan, ez hallatlan. Elfajzlk már a paraszt Is. Micsoda idők... micsoda idők....
A brit kormány 700 hindu katonát vezényelt Egyiptomba, a -libiai határra, hogy az olasz háborús késziUddésekkel szemben Egyiptomot megvédje. Képünk egy lilndu kontingent Szuezlie való érkezését mutatja.
Kellemétleri helyzetbén
vannak a Káziasszonvok
A liszt és a krumpli ára vezetnek az áremelkedésben — Ezt követi a hús és vaj ára. A cukor változatlan
Az alig kéthetes liáborus állapot iSuröpában, már itt is érezteti hatását Kanadában. A háziasszonyok kézipénztára és az ebédlőasztal körül érezhető legjobban a háború szele.
"Ha^áttekintünk "a" kanadai sajtS vásári rovatain, azonnal észrevesz-szük, hogy a kiskereskedelemben a liszt- és krumpllárak hatalmasan emelkedtek áz elmúlt hét a-latt, amit nyomon követ a vaj és hu3 árának emelkedése. A cukor áránál lényeges változás nincs.
Az újságok indoklása szerint a liszt ára emelkedését a buza áremelkedése idézte elő, amig a krumpli árát az, hogy a farmerok visszatartják az árut, abban a reményben, hogy későbben még többet kapnak érte, ami, természetesen, hivatalosan nincs bizonyítva.
Az ország egyes részeil)en a húskészletet a farmerok visszatartják és igy csak a régebben leraktározott hus kapható a piacon.
lakosságon úrrá lett, mindenki rohant, hogy beszerezze szükségletét, erre pedig a kereskedők nem voltak elkészülve.
Mindezek mellett a tény az,hogy a spekulánsok megkezdték munkájukat. Emlékezzünk az elmúlt világháborúra, számtalan hadlmllllo-mos került ki életben a háborúból, amig a dolgozó inép tönkrement. Nagyon áldásos lenne, ha a kormány Ígéretének eleget tenne és lehetetlenné tenné a spekulánsok zavarosban halászó üzelmeit. Kellő Időben lesújtana az árdrágítókra! Igy is nehéz a szegény munkás nép helyzete, csak a régi drágasággal birjion megküzdeni.
préhirdefések
iillllllllllllllllltlIIIIH.....|„||,„„„„„
A Ccitupomk mindis van miml(áia. tömci;acn tarlóz^ tiltja Ic a nád reudizcr cl/en-
BERLINBŐL jelenlik, hogy " G?s^"P«> meg az eddfí nél la dnisztikusabb lépés-re van kényszerülve. Törne ges letartóztatásokat esi kozolta napokban a külön, bozö munkahelyeken sza-botazs cimeu. A letarlóz. tátották nagyobb részben regi szocialista és szakszer-vezeti emberek. Legtöbbje vezető szerepben volt a Hitler előtti szakszervezeti mozgalomban. Többen a koncentrációs táborokban' voltak éveken keresztül, a Hitler uralom alatt.
A náci hatóságok annak a véleményüknek adnak ki-fejezést, hogy azok az ele. 1 mek, akik nyilvánitották a' rendszerrel szembeni elégedetlenségüket, azok nem maradhatnak, különösen i háborús időszakban, a nép 1 között, mert csak bajt okoznak, azért határozták el magukat az ujabb letartóztatásokra, í megfigyelők szerint a I náciknak ezt a lépését még j nagyobb méretű szabotálás' fogja követni ugy a gyá. I rákban, mint gazdasági té. j ren.
LETARTÓZTATÁSOK voltak a cseh protekturátus-1 bán is, minden városban] vadászatot tartottak. Egyes j számitások szerint ezrek I kerültek börtönbe, azonban pontos adatot nem tudni, mert erről a nácik nem | adnak jelentést.
A HÁBORÚS állapot kihirdetése után, mindent élkö- j vettek, hógy a lelkesedést a j népbe vigyék, azonban ez i nem minden esetben sikerült. Ezt bizonyítja a Gestapo megerősítése, a hálál" j büntetések számának emel-j kedése és a tömeges letar-"tóztatások ugy a régi né-1 íjjet területen, mint a prr tekfurátusban, Csehország- j ban és Morvaországban. Embereket végeztek ki a-zon a cimen, hogy visszautasították a hatóságoka-zoh utasítását, hogy együttműködjenek az államvede-lem és közbiztonság érde-J kéért.
u a lakás, sokan va-a valamennyien. Itthon . egymás sarkái-á lé-;í5t elfoglaltságunkban jiMl sokszor kipattan idy fölgyújtja családi ^ Pedig szeretjük olnden összetűzés után ydjiik, hogy elragad
jíny mondatot ragad iléWfl, amelyben olyan taszkodlk. amelyekkel ^ a szegényember Nagy lakásban min-Igvaii a saját lakrésze, jhtáődhatik, ha rossz türi a társaságot. A Italában marcangolják a nyári hőség pedig fokozza ezt á feszült-áiis időkben, blztosl-itoények között is el-eabereket nyáridőben ig, az ösi kalandvágy-(Se maradványa, i csökévénye. Ha eb-topotban még a hábo-magasra korbácsolják ágot, akkor a szük la-'j3 mellé zárt embe-; bántják azokért a melyeknek egyikük
n segítünk a bajokon nagyobb lakásba köl-islakást, egy vágy
szobával alig tud-tBL.Uj lakbér emelési le el az országot, fodrosokat. Már nagy vallhatjuk azt is, csaiádtagok laknak e-ítük elegendő a" lak-és nem kényszerülnek ani. A szük helyre 1 mindenképpen szen-
Ikednek :árak
ilörése már érezteti a piacon
a: lé fo ke
ÉVADOK. Jőmlhöségü dohány, és vegyes farmok, házak, üzletek. Közvetítés kedvező féltételek iheli' lett.,Komoly érdeklődök írjanak a
runak szintén felment az ára a Ont. 265 kanadai dollár esése következté-
ben. A tengerentúlról jövő árunak szintén emelkedett az ára, mivel a háborús időszakra hivatkozva a
Most biztosítsa magának azokat a jó magyar kön5rve-ket, amelyeket a háborúra való tekintettel egyhamar beszerezni nem tudunk.
Még van néhány kötetünk az alábbi könyvekből:
Zola: A pénz __r__—§ .80
Zola: Patkányfogó (2 kötet) ....-.^^--------.
Zola: Három város {Regény 3 köt.)----
(Külön-külön is befejezeti ínű. Ara kötetenként 85 c. Egyes kötetek. Oimei: Róma, Párizs, Lourdes).
Balzac: Kispolgárok Elbeszélés 4 köt.)
Bebel: Nő és szocializmus. (Fűzve)----
Gergely: Valami készül. <Rég. fűzve) Láták Istváa: Szürke impok^^ — Darvas: T5rökvtírő<Töi*BiidBiirég.) r Ady: összes költeményei (Diszkötés) ^ j. Kovács: 'Néma foiradalom Jíü..m.....~^—i.-.^;; Moor: Messiásvárók
Tengeren tul. .(Elbe;szélésekí Jókai: Fekete gyémántok.
Sinclair: Alkohol (Diszbörkiítés) Sinclair: ÍJÍIpcsár. (Vászönkötés)-
.80 2.25
1.50 1.00 .35 .50 2.00
2.öo:
1.85 i35 i40 1.00 2.00 1,00. 1.00 .80 1.50
Sinclair: Hajsza a péfíz után (Vászonköt.) Sinclair: Római látomás íVaiszonköt) — Sinclair: Petróletini (2 kötet, fűzve) ^ Solocsöv: Gsendésf'Dóá (3'k^fefc-Vászon)-c^
Ezeked ós áré&ófí ^$ci^ %aroMfS^ukl
KaíDuídai Magyar Könyvtar I 24 Wellington St. West I yorontft Ontario
tengeri'szálUtásnak az ára szintén emelkedett.
Mindezekhez hozzájárult az a pánik, ami az dmult napokban a
T^IS ÜZl^OTBE *■ keresek
és házvezetésre 35 év közötü ma-
gános nőt, Albcrtába. Angoltudáa nem szükséges. Fizetés megegyezés szerint. lieveleket „Albertai" jeligével a kiadóhivatal továbbit.
269—9-12-14
Van szerencsém értesíteni a windsorí tánckédvéló ifjúságot arról a nagyszerű szezonnyitó HAT HETES TÁNCISKOLÁRÓL, ÁMÉLY
mm^^m .mmKÁs otthoméai^,
lO^aSHanglois Áve.
Felkérem tehát azokat a növendékeket, akik már be vannak iratkozva a tánc-tanfolyamra, hogy a fönt jelzett időben és helyen pontosan jelenjenek meg. Felkérem továbbá azokat is, akik még eddig nem iratkoztak be és szeretnék megtanulni a legújabb, modem táncokat; jelentkezhetnék bármikor —-napközben vagy este ~- a windsori Magyar Otthonban, nemzet és vallás különbség nélkül. Jelentkezzen tehát még ma, mert holnap már késő lehet. — Mindenkit szívesen és.személyesen vár
okl. Tánctanító
OLYAN hirek is érkeznek, i hógy a német nép az elso időben nem is tudott árról, hogy a nyugati fronton is harcok vannak. Abban s reményben vannak, hogy a lengyelekkel rövidesen veget ér a háború. Amint latjuk azonban, a nácik altaj tervezett „ villámháború ném vált be, meghiúsulta lengyel nép harcos akaratán, igy Hitlerek nagyM-lemetlenségére a nep isW' domásul veszi, hogy ropst nem fegyvernélküli ellenféllel állnak szemben. .
* * ■ * :\
BERLINI jelentések arról számolnak be, hogy ^Jf cik ujabb drasztikus lépesek bevezetésére kényszerültek az élelmiszerelosztás terén mutatkozó nehe^ ségek következtében. ^ élelmiszerelosztásnal a l^r nagyobb baj az, hogr Kevés az elosztani valp.J^e" ujabb élelmiszerjegjet^
osztottak ki, megjobj^ megszükitve az idaig sem bőséges fejadagokat. -
: GEORGE, B. C. -stöség. Mellékelrendezésére $1.50. nem állították le, hátralékban voltam. Immarább nem bir-,mert az itteni viszo-rá alkalmat, hogy összehozni, •kiütött a háború, az Qek. A lisztért $4.75 Íjáért. A cukor $9.00 Ja szegény segélyesek jlannokról, megkapták nyomban fölmént !''§yliogy az alacsony tot bevásároljanak. Jlt nézni, amikor az a-áken élö emberek vá-i farmerok a búzát el-most segély pénzből jtógán, nem elkeseri-30k izzadság kö-Ite, olcsón elvették • (IrSgán visszaadják. IWyzetet á háborúra HUS szüli, nekünk ellene.
E^ek megértéi gyünk ö Mrs. Carl Oustafsonine <5slná
mi kc
BZ>
zéi eg; lal< tor sob ner a I má. ton löl ; suhl foly bele lans patt az o töm* lan 1 Pedi. tünk hogy Soká lyan lelne! kastí ba. H ák £ lakás gyákí lyet : székel gatjál lat k( tőtől ! mindé: rényeJ folytői rocská valóbai lakásbi (Igaz, igazság van a nem m
Radil torlnkh( alól. Ci butorha ókvetler lakást 8 fölszaba remtö é nyesülnc
PÉ£NZKtJIJ>£SBKBr
tatása tani&es^ az összes t&i6f^^^
Zi6 James St J»-BmtOtm Ont
CtolfidoS,
, asszonyok *^^^_f, beutazási et^edeSfeB
MZ- és aatomoö^í^
volt ez is. -fá kocsikaravánt érnek el: ; Ivonul a népség;a.városba, é ■ oda iparkodnak. A kocsik ^íorfe)hő^támád> egészen b jszkölnek, krákoönak, köp ^.oska közben nagyokat károi
gnó parasztok, meg kellene
(Sfiregem, erről nem tehetnek,
flFpsaz út.
! j,^iteanak lassabban, vagy Vá .elmegyünk mellettük. Régen ^ nem állt féte, deresre huz ;.^^«"ene. — Keményen bi2 'i^^ ostort is használja :és i Sf ^ T'orból, hátrafordul és í^mo paraszfaa ordít: ^ 1